Nekem is van ez a master tools féle keverő. A kényelem az előnye. Csak elő kell kapni a fiókból és kever. A fúróból meg ki kell venni a legutóbbi fúrószárat, beletenni a keverőt, meghúzni a tokmányt, lóg a vezeték stb.
A tejhabosítóval az a baj, hogy nagy a végén a rugós cucc és nem nagyon fér bele a festékes üvegbe. A revell/humbrol féle régimódi fém tégelyhez pedig végképp nagy.

Ez a gép miben különbözik attól, mintha kézi fúróba (Proxon, stb) befognál mondjuk egy olcsó kávékeverőt vagy fogköztisztítót? Már azon kívül, hogy, nem kell hozzá fúró :)

Én anno, amikor megvettem a Vevort, szintén próbálkozam pár elfekvő Humbrollal. Ha sikerült meglazítanom a leülepedett, majdnem szilárd pigmentet a keverőpálcával, akkor több (3-8, kortól függő) shaker - keverőpálca menet után végül egészen használható festék lett belőle. Ezt a tejhabosító formátumot eddig kerültem, mint kiderült pont jó volt a megérzésem, hogy egy macerás festékkel hajlamos az egész környezetet beteríteni.

Üdv!

Ismét találtam magamnak olyan problémakört, ami nagyon keveseket érint. Miért keveseket?, mert a mostani komoly festékek mint a Tamiya, és Gunze festékek nem ülepednek ki annyira, amit egyszerű keverőpálcával ne lehetne fél perc alatt orvosolni. Vagy ott vannak a cseppentős akrilok, amiket (a valóban rozsdamentes) keverőgolyóval szintén minden nehézség nélkül lehet rövid rázás után használatba helyezni. (Ha jobban belegondolok, én sem használok nagyon mást, tehát engem sem nagyon érint. Azonban a napokban az egyik fórumtárs bedobta a „kortárs zománc” kifejezést, majd magunkra hagyott az előbányászott régi festékeimmel. Azóta ezen a témakörön ’kattogok’.)

Szóval mihez is vettem most a Master Tools 09920 festék (fel)keverőt? Olyan festékhez, mint például egy régi zománc Humbrol, aminél a hosszas Vevor Vortex gépi rázás is haszontalan. (Elismerem a Vevor erényeit híg, és nem keményre ülepedett festékek esetében, de saját tapasztaltaból mondom, hogy sűrű festéknél finoman fogalmazva sem hatékony.)

Pár szót csak a konkrét eszközről: fényes jól takarítható műanyag, amit sajnos ki is kihasználtam. Két másfél Volt -os AA ceruza elem hajtja, de nálam 1,2V -os ceruza akksikkal is pörgött szépen. A keverőszár tárcsával 68mm hosszú, sok minden aljába leér. A tárcsa mintázott kialakítású, amit elsőre ránézésre kevésnek gondoltam, de mint használat közben kiderült nagy fordulatnál bőven elegendő. A tárcsa alsó felének tapintás alapján enyhe éle van. A be-kikapcsoló gombja csúsztatva működtethető, nem túl precíz kialakítású. Én ugyan csak Humbrol nyílásba fotóztam, de üveges Real Colors, Tamiya, Gunze is méret kompatibilis. Utólag beleróbáltam még az MRP Lacquer üvegcsékbe, azok száján is betolható a keverőtárcsa. Amihez nagy a tárcsa azok a cseppentő flakonos akrilok nyílásai, ha csőrt le is veszem róluk.

Voltak emlékeim olyanról, hogy régi Humbrol -om olyan keményre kiülepedett, hogy a felkeveréshez használt gyufaszálból többet eltörtem. Persze nem volt ez igaz mindegyik Humbrol dobozkára, de az a néhány eset mélyen beégett az elmémben. Na de hogy fogom kiválasztani a 140 feletti darabszámmal bíró Humbrol gyűjteményemből kis energiabefektetéssel azt a dobozkát, ami ilyen nyűggel bír. Valamiért úgy emlékeztem hogy a régebbi kiadások finomabb szemcsemérettel bírtak, és azok voltak hajlamosabb a tömörödésre. Na de akkor sorrendbe kellene rakni őket időrendben. Szerencsémre az évek alatt változott a dobozkák megjelenése, amelyre lehet támaszkodni. A beazonosításhoz ezt a weboldalt hívtam segítségül: https://robdebie.home.xs4all.nl/models/humbrol.htm .

Bár megtörtént az itthon találtak közül az időrendi sorbaállítás, mégsem a legrégebbi kibontásával kezdtem. Volt itthon egy bekocsonyásodott!, becsomósodott 191 -es krómezüstöm, amiről úgy gondoltam, hogy majd nagy fordulaton jól szétcsapatom ezt az összeállt masszát, és újra használható lesz. Az első benyomás nálam az volt, hogy a taknyos közeg egy pillanat alatt feltekeredett a keverő szárára, majd kihasználva a szökési sebességet azt asztalon, a pulcsimon és még néhány más helyen szóródott szét. Takarítás után, még kétszer nekifutottam a próbának (nagyobb odafigyeléssel), amit két újabb nagytakarítás követett. Első tapasztalat: nem alkalmas bekocsonyásodott nyúlós festék felkeverésére. Amúgy az is elgondolkodtató, hogy 11 éve lefestettem vele egy MiG-15 -öst, és akkor még jó volt, mostanra meg térfogatvesztés nélkül ment tönkre. Egyébként az ebből az időszakból származó (ilyen megjelenésű) festékem közül több járt pórul hasonló módon.

Ha már csillogó pigmentes volt a keverőm, hát beletoltam a korábbi gyártású alumínium 56 színt tartalmazó Humbrol dobozkába is, amit rövid idő alatt felkevert csodálatos állagúra. Kis szépséghiba a történetben, hogy ezt néhány napja már felkevertem gyufaszállal minden nehézség nélkül. Csak ezek után kezdtem neki az időrendi sorrendbe állított, de évek óta nem használt festékeim felbontásához. Igazából mindegyiknél azt tapasztaltam, hogy egy sűrű nagyobb ellenállású krémes állagú kiülepedés tapasztalható, amelyek mindegyike kézzel is felkeverhető. Második tapasztalat: átlagos kiülepedéshez nincs szükség a keverőgépre.
A Humbrol 9 -es számú tégelyénél találtam meg végre azt a keménységet, amit most sem sikerült meglazítani gyufaszállal. Kíváncsian toltam bele a keverőt a festékbe, ami nagy fordulaton szépen át is forgatta a felső rétegeket. Az alsó letapadást a szár tárcsa részével igyekeztem fel”esztergálni”. Hamar kiderült, hogy nyomatéka nincs a szerkezetnek, kicsit keményebb masszában már fullad. Igyekeztem kis felületen és mélységben az üledékbe engedni, hogy a fordulat magasabb tartományba maradjon, de nem sikerült hosszabb próbálkozással sem észlelhető előrehaladást elérnem. Harmadik tapasztalat: kikeményedett ülepedés felszámolására nem ez a jó keverő.

Értékelésként azt mondanám, hogy átlagos festéket nagyon hatékonyan, alaposan kever fel. Viszont amennyivel hamarabb végzek a gépi keveréssel, talán annyival tovább takarítom mint például egy egyszerű formájú keverőpálcát, amit majd egy mozdulattal le lehet húzni.

Kétlem, hogy valami nagyon speciális makettfesték volna (1970valahányban keleti blokkban?), valószínűleg vettek egy doboz sima háztartási olajfestéket, és azt szétmérték. Ha bemész a festékboltba és veszel ezüst színű olajfestéket, vsz pont ugyanaz lesz.
Nekem egyébként van egy bontatlan üveggel, az Il-62-eshez volt. Kell? Bár alighanem bedöglött rég.

Szia! Úgy emlékszem, hogy a 002 tubusban levő festék egy oxidált alumínium jellegű felületet adott. Enyhén szürkés, matt hatású festék volt, jól lehetett ecsetelni.
Nem tudom már összehasonlítani, de én megpróbálnám a Tamiya XF-16 (enamel) színét.

A régebbi Humbrol Enamel ezüstjével festettem MiG -et, egész jó lett.
De össze nem tudom hasonlítani, hogy azonos hatást adna-e a VEB saját színével.

Üdv!

Közben találtam egy britmodeller bejegyzést egy VEB Tu-154 -esnél:
"and 001/002 Glue/Silver paint are leaked."
Szóval számuk is volt, csak én nem emlékeztem, pedig Mi-4 -esem is volt legalább kettő.

Üdv.: pmheros

Megkockáztatom, hogy a Humbrol ezüst ill. alu színei hasonlóak. A Revellt azért nem mondom, mert az ő metál festékei elég vacakok (a többi használható).

Az utasszállítókhoz általában adtak ezüst festéket is, a kis Mi-4-eshez pedig pirosat.

Üdv!

Lehet, hogy csak az én VEB Plasticart dobobozaimban, de én leginkább csak ragasztóra emlékszem, amit csomagoltak mellé.

Sziasztok! Létezik olyan kortárs zománc (enamel) ami olyan színt és felületet ad, mint az NDK makettekhez anno csomagolt ezüst festék?
Köszi!

Köszi mindkettőtöknek.

Pont az volt a fejemben, hogy lefestem, ahogy lefestem nagyjából összerakva a képek alapján, aztán valakitől majd megkapom például, hogy az akármit nem a Tamiya titániumjával kellett volna festeni, mert annak platina színe van, hanem mittudomén az Alclad magnéziumjával, nem égetett sziennával, hanem okkeres umberrel stb., hátmiért nem szóltam előbb?

A kiömlő és GSF titán illetve acél-titán ötvözetből készült, a belseje a korom miatt fekete, itt még nem igen alkalmazták a később oly gyakori vált fehér/krém színű kerámia rétegeket amiket a Gripen RM-12, az F-18 F404 stb hajtóművek kiömlőinél megfigyelhető. Egyébként a Verlinden Lock On F-111 fotókönyvben nagyon jó fotók vannak a lakenheath-i Aardwark-okról. Ahogy mdeor is írta pontos kódot nem fogsz találni mert a színek függnek a hűm korától, használtságától, anyagok megmunkálásától, a kapott hőterheléstől stb. Nincs két egyforma elszíneződés.

Szia!
Dolgozz a fotók alapján és használd a szemed! Acél,titán,natúr fém,égett fém...
Hidd el senki nem fogja megkérdőjelezni az árnyalatokat.😉
De ha kell kiindulási alap akkor a Hasegawa összeállításija segíthet kicsit:
www.scalemates.com/products/img/0/3/2/122032-15-instructions.pdf

Köszi!
Igen, aktuális. Igazából képeket én is találtam, csak szín kódokat nem.

Ha még aktuális az F-111 hajtómű kiömlő színeinek kérdése...

Hali!
Teljesen megértem, ha tele van a hócipőd, szusszanj pár napot. Én azt a foltozást finomítanám még! Jó az út csak végig kell járni.

Kész, befejeztem. Ilyen lett, egy jó ideig nem akarok többet foglalkozni vele... a jobb oldalon lesz még pár zöld folt, mert ott túlságosan túlsúlyban van a szürke...

És most félreteszem, mielőtt "véletlenül" leesik az asztalról és megtaposom... szintén "véletlenül"...

Üdv!

Nem bántásként vagy okoskodásként, de érdemes máskor hamarabb kérdezni. ;-)

Van eredeti színes fotó DIANA G-10-ről (MKHL is innen kapta a G-10-ek jó részét).
Világosabb 75 (kb.20 százalék) dunkelgrün (legyen az bármelyik RLM8x megnevezésű) és RLM76 (gyártási időtől függően) teljes alsó festés, vagy részleges (mint pl. a piros 12 esetében).
Mindegyik magyar G-10 DIANA 1/3 fehér, 2/3 RLM70 színű orrkúpot viselt (most nem ugrik be egy spirálos sem).
A két fotó közül az egyik eredeti, a másikon a piros kicsit vissza lett véve (a feliratok remélem látszanak).

Üdv!

Enged ezeket el! A Fabtron (rlm) 83 jelölés egyébként is kék színt takar!
Maradjon a c123, az jó lesz neked!

Beteszem mostmár a képet (ami két verzióban is megvan), hogy magad is eldönthesd milyennek szeretnéd.

A szárnykereszt a német kereszt kiegészítése, láthatóan itt is üresen lett hagyva a középe mert látszik a két fő álcaszín találkozása.

A törzskeresztünk közepe inkább a sötétebbik álcaszínre hajaz, ami lehet az eredeti német (keretes-)kereszt eredeti közepe is.

Ha a német törzskereszt fekete (vagy közel fekete, mint a csatolt kép német gépein), akkor már volt értelme átfesteni azt világosabbra. A következő lehetségesen rendelkezésre javítófesték szín az pont a 75. Ez inkább a sztenderd 75, nem a kamóban lévő háború végi világos 75.

A lényeg hogy olyan legyen ami neked elfogadható, neked tetszik.

Van itt egy kis keveredés... Most olvasom az MMP könyvben, hogy a WNF gyári színei a 75/82/76. Tehát az Edu jól írta. De ugyanebben a könyvben van egy színtábla is, ahol a 82 a Dunkelgrün és a 83 a Hellgrün... Marad a C123 a gépen. :)

Bocs, ezt elírtam: felül RLM76/83 Ez természetesen RLM 75/83 akart lenni. :)

Átfestettem a zöldet az RLM83-mal, így már sokkal jobban tetszik... Tegnap kicsit utánanéztem (jókor: miután lefestettem a makettet :)) a WNF/Diana gyári festésének és több helyen is egybehangzóan azt írják, hogy felül RLM76/83, alul 76. Az Eduárd meg tehet egy szívességet... Most nem teszek fel képet, mert most még igen kusza a festés, majd ha fent lesz mindhárom alapszín, többet mutat.

A sárga törzsgyűrűt is megszüntettem.

Még valami: azt lehet tudni, hogy a felségjelek fehér keresztjét (ill. a helyét) milyen színnel fújták át? Én a 75-ös szürkére tippelek a törzs oldalán és esetleg a szárnyon felül. Az eduárd alulra is írja, de én valószínűbbnek tartom, hogy az alsó színnel megegyező, 76-os színű a kereszt. Van erről megbízható forrás?

Szia!

Én nem konkrétan ezt az oldalszámú gépet csinálom, de gyanítom, hogy hasonló lehetett a festésük. Ami infót találtam, az alapján én egy világosított RLM 75-öt, és zöld RLM 81-et használtam a felső felületekre, természetesen RLM 76 alsó színnel, valamint RLM 81 Braun violet színnel fújt függőleges vezérsíkkal.

Egyébként van egy nagyon jó cikk a Haditechnika 2025/2 számában, ami nagy segítségedre lehet, tudom ajánlani!

Üdv,

Gábor

Üdv,

Gábor

Igazad lehet... holnap lesz dolgom. :)

Azt a törzskereszt mögötti sárga gyűrűt sem festeném fel, ha az az én építésem lenne.
(Amúgy sem látom már felbukkani ezt a Neubiberg -en fotózott többi gépen sem.)
Pont ugyanolyan a színe fotón mint a 76 területeké. Ha 04 lenne akkor világosabb hatású lenne, rajta a foltozás pedig nagyobb kontrasztú.

Üdv.: pmheros

Köszönöm, de tudom melyik hajtómű típussal repültek.
A színek nevét nem tudom.

Köszi, ezt kipróbálom! :)

Üdv!

Néztem most a 16 -osról archív fotót, és azt kell javasoljam a szürkét fakítsd ki erősen. A háború végi 75 -ös szín sokszor nagyon világos, mint ahogyan ezen a 16 -os oldalszámún is.

Amikor részleges színcsere volt 75/74 és a 82/81 sztenderdek közt, igyekeztek a világosabb szín helyére az új világosabb színt festeni. Tehát a világosabb 75 helyére ment volna a világos 82. Én a sötétebb (74) helyére inkább a sötétebb 81 színt festeném. Ugye 81 -ből volt sötétbarna, és sötétzöld is, attól függően milyen összetevők álltak rendelkezésre a gyártásban.
Gunze esetén én a c123 -al festeném a sötétebbik színt. Ne zavarjon meg hogy RLM 83 van a tégelyre írva, ezt szokták használni a háború végi német sötétzöldnek a makettezők.

Üdv.: pmheros

tf30-p-7

Sziasztok,

Magyar Messzert építek Eduárdból 1/48-ban. Most tartok a festésnél, de nekem gyanúsak a színek. Az Eduard RLM 75/82 színt ír elő a felső színeknek, a Gunze C sorozatú színeket is megadja, én azokat használtam. Most festettem fel az RLM75 alapra az RLM 82 zöldet, de nekem nagyon gyanús ez a szín, túlságosan világosnak találom.

Én csinálok valamit rosszul, vagy az Eduard írt zöldségeket a színeknél, esetleg a Gunze nem azt a színt töltötte a tégelybe, mint ami rá van írva?

Egyáltalán: hol az igazság (tudom: a borban)? Segítenétek, hol rontottam el? Vagy ez ilyen?

Köszi.

Sziasztok!
Fém színekkel vagyok gondban.Egy ideje nézegetem az F-111 hajtóművek kiömlőiről a képeket kívülről, belülről,de a színek nem akarnak összeállni. Aktívan használt állapot lenne a cél.
Nézem ezeket:www.clubhyper.com/reference/f111indetailjr_2.htm, meg ezeket www.primeportal.net/hangar/bill_spidle2/f-111a_67-0051/, a csatolmányban lévő nagyon kisuvickoltat, meg mindent, amit kidobott a Google, de nem igazán vagyok biztos. Az itthon lévőkkel összenézegetve, esetleg a sötétebb rész Gunze Mr. Metal Color 212, a világosabb 213? Aztán megdolgozni mondjuk egy kis burnt ironnal meg gun mtallal?, aztán a hasnálatot imitálandó, az egészet megködölni jó híg feketével?
De pl. ezen, megint csak múzeumi, data3.primeportal.net/hangar/weichao_chen2/f-111a_67-0067/images/f-111a_67-0067_24_of_26.jpg van mindenféle más hülye szín is, amit nem is nagyon értek. Mintha egy kis cink-kromátos elszíneződés lenne az egyik lamellán, belül meg mintha rozsdás lenne, vagy mi.

Na meg beljebb, egészen a lángterelőig, vagy meddig, milyen színek azok?

Mit lehet ezzel tenni?

vettem kipróbálásra a Gaahleri metallic markereiből kettőt, a Zirconium Black-et és a Stainless Steelt. Nagyon kellemes meglepetést okoztak.
A képen egy 1/72-es Hellcat propellere látható, alapozás nélkül, a két markerrel csak besatírozva. Mindkét szín egyenletes, egy menetben is tökéletesen fedett és nincsenek a filcekre jellemző maszatolós csíkok. A hegye nagyon vékony, a harmadik lapáton látható csíkoknál vékonyabbat is lehet csinálni. (Nem vettem fel a közellátó szemüvegem a próbához és azzal rossz a mélységérzékelésem.) A fekete szerintem ideális az 1/35-ös kézifegyverek bevonatos fém részeihez is.

Szia! A Tamiya biztos jó minőségű, én egy lassan 7-8 éves AK chipping fluidot használok, amit már kétszer leszűrtem, mert alga nőtt benne:D de tökéletesen működik... A lényeg, hogy vékony rétegben menjen fel, mert akkor lesznek apró lepattogzódások, ha túl sok hajlakk ment fel, akkor rögtön nagyméretű foltokban jön le a festék.

Szia!
Köszönöm a válaszodat.
Azért kérdeztem, mert nem szoktam használni a koptatáshoz semmi csodaszert, de mivel annyira népszerű, gondoltam kipróbálom, hátha jobb mint ahogy én csinálom. Azért vettem a Tamiya chipping liquidet, mert szeretem a Tamiyát. Viszont nem akart a felületen megszáradni, és összeállt cseppekben. Kicsi, kör alakú cseppekben. Namármost, ha így szárad meg, akkor gondoltam, a koptatáskor is kör alakú foltokban fog lejönni, ami nem élethű. Vízzel lemostam, és le is jött rendben.
Azért kérdeztem a saját tapasztalatot, mert nem azt akarom látni, hogyan kapirgálják a felületet, lévén ezt én is tudom hogyan kell, hanem a rétegek, sorrendek, száradási idők nem voltak világosak.
De a válaszod abszolút kielégítő volt!
Köszönet érte!
Üdv
LP

Köszönöm!

Szia!

Nem világos a kérdésedből, hogy a technikát is most próbálod először, vagy csak ezt a Tamiya terméket.

Nem hiszem, hogy az egyes termékek között lényegi különbségek vannak. Mindegyiknek az alapja, hogy egy vékony vízoldékony réteg kerül a festékréteg alá. A száradási idő minimális, pár perc, ahogy Bandika is írta, hajszárítóval gyorsítható. Egy nem egyenletesen félfényes, foltos felületet fogsz kapni. Az, hogy cseppek jelennek meg teljesen normális, ha túl sokat viszel fel egyszerre az anyagból. Két vékony réteg bőven elég. Ha sokat viszel fel belőle, akkor nagyobb darabokban fog lejönni a festék, főleg a Tamiya XF.

Sokféleképpen lehet hasonló eredményt elérni. Nekem az vált be, hogy a hajlakkot/chipping fluidot viszem fel egyenletesen, és a víz/dörzsölés mértékét (idő és erősség is), eszközöket (fogpiszkáló, tű, ecset) változtatom aszerint, hogy milyen hatást szeretnék. Az eredmény teljesen más lesz a hajlakkra felvitt festék típusa szerint is. Vékonyan felvitt MRP, Tamiya LP sorozat, stb. alapban apró foltokat ad, XF éles határokkal jön le, a vizes akrilok (szintén vékony rétegben festve) inkább mosódnak (ha vastag rétegben viszed fel, akkor meg bőrszerűen egyben lejönnek, ami nyilván egy katasztrófa:) ). A maszkolás lehetősége is a festéktől függ, pl. ezen a Stuarton: www.flickr.com/photos/170649414@N04/54170810551/in/album-72157719325694696/ Tamiya LP és MRP festékeket használtam, minden réteg között maszkoltam közvetlenül pár perccel festés után, és semmi gondot nem okozott az, hogy az egész 2 réteg hajlakkra ment. Ha ilyesmi festékeket használsz, akkor érdemes tűvel karcolni, kicsit megcsiszolni (1000-1500) a felszínt az ecsetezés előtt; fogpiszkálóval direkt vastagabb leválásokat lehet jól készíteni. Ha XF, vizes akrilok, akkor inkább csak tűt és ecsetet szoktam használni. Ha nagyon "beindul" a felső réteg leválása, akkor várd meg, amíg visszaszárad a felszín, utána megint kisebb darabokban fog csak leválni. Ezt a nagydarabos leválást egyébként ki is lehet használni, a képen a kerekek mögötti részen azt a márványos hatást így csináltam, az Olive Drab alapszínről szinte minden Portland Stone réteget lemostam jó sok vízzel, majd leitattam és leszárítottam, végül vékonyan újrafestettem PS színnel. Ezeket a nagy festékdarabokat egymásra is lehet tolni (a szárítás során el fognak vékonyodni), és akkor rögtön 3 árnyalatod is van. Ezután egy második körben ment a hagyományos chipping - a lakkot nem kell újra felvinni, marad elég.

Kékesfekete festék fényes lakkal keverve ahol vastagabb a folt, ahol vékonyabb meg azonos színű olajfesték.

Úgy hangzik, mintha bedöglött volna. Egyébként Cien Classic hajlakk. Hajszárítóval kicsit rásegítesz, 20 perc után már festhető. Ha elrontod, langyos vízzel a fogkefével lejön nyom nélkül. A hajlakk vastagságával tudsz variálni, hogy a makettfesték mennyire könnyen fog majd lejönni.
Egy dologra kell figyelni, chippingelt felületre ne tegyél maszkószalagot, mert az is le fogja kapni a festéket.
Ja igen és alapozni kell, pl. surfacer 1500-al, vagy valami hasonló oldószeres cuccal.

Sziasztok!
Használt már valaki Tamiya Chipping Liquid folyadékot?
A tapasztalatokra lennék kíváncsi. Nem videókat keresek, hanem, hogy például meddig száradnak a chipping, festék rétegek, pontosan hogyan működik ez a módszer.
Nekem a Tamiya chipping liquid fújva összeugrik a felületen, ecsettel festve nem akar megszáradni, szóval biztosan rosszul csinálok valamit.

Köszi!
Hát akár valami speckónlötty akár kevergetés itthon.

Ha speciálisan erre a célra készült termék kell, akkor itt van ez:

www.makettshop.hu/kerosene-leaks--stains_192238

Sziasztok!
Kerozin megfolyást mivel érdemes imitálni?
A Google nem volt a hasznomra. :/

Nem, cseppentős cuccból jött ki a festék, tiszta fémtálban kevertem hígítóval, aztán onnan öntöttem bele a szűrőn keresztül a stukkerba. Mondjuk a festék nem mi gyerek már. CSak meglepett a dolog. Mondjuk jobb is volt fújni... :D

Hali, nem lehet, hogy a kupakról és az üveg szájáról leváló száraz festék ez?

Tisztelt Kollégák!
A lifecolor akril festéket a saját higítóján kívül mivel lehetmég higítani?
Előre is köszönöm a segítséget!

Naszóval ezt ...

Sokkoló dolog, amikor azt hiszed hogy a tegelyből kivett festék tiszta, aztán ezt látod a szűrőben... 😱

Ezt a vattacukrot a Revell Enamel lakkja is tudta! :D