Igen, 42-ben volt 3db orvosi Toldi (most már beugrott, hogy amit eddig 42.M Eü20-nak hívtam, az volt talán az "orvosi" Toldi), ezek kimentek a Donhoz a 30.hk.e.-vel.
Utána 43-ban kendácsoltak 6db "igazi" Eü20 kocsit, ezek voltak a 43.M Eü20 (ezek kerültek 44-ben a csapatokhoz).
Ez utóbbiak voltak (elvileg) átépítve a nagyobb ajtóval (és talán hordágysínekkel).
Egyébként volt olyan pletyka is, hogy a fegyverzetüket kiszerelték teljesen, de ezt mintha már cáfolták volna.
Az a baj, hogy azok az újságok már nincsenek meg, pedig egész jó kis cikksorozat volt a magyar páncélosokról bennük.

Mondjuk tény, hogy hadijogilag aggályos, hogy felfegyverzett járművet látnak el vöröskeresztes jelzéssel és használnak eü kocsiként, de egy olyan háborúban, ahol kezdettől mindkét fél rutinszerűen tüzelt "vöröskeresztes" megkülönböztető jelzést viselő eü-katonákra, -járművekre, ennek sok jelentősége nemigen volt.

Téglatesó: emlékeim szerint a te képed is egy doni sorozat része, az tuti, hogy a Toldi mögött ott virít egy Pz38t.

Három verzió van az eü20 kapcsán:
1. a doni tapasztalatok alapján (ahol 3 Toldi szállította az orvosokat) alakították ki 43-ban az eü. kocsit és ebből került valamennyi a csapathoz 44-ben. Ezeken nagyobb a jobb oldali ajtó és a lőszer egy részét orvosi felszerelésre cserélték.
2. mint az 1., de az eü. kocsinak csak részleges fegyverzete volt.
3. az eü kocsiból 42-ben és 44-ben is készült egy "széria", ennek ellentmond az 1. verzió.

Most, hogy feszegetjük a témát, ugrott be, elég meredek ötlet vöröskeresztet festeni egy nehézpuskával és géppuskával felszerelt kocsira.

Romsitsa:
Oké, fogadjuk el, hogy ezek nem 43.M Eü20-ak a képeken (Elnaré nem is lehet, mert az doni kép).
Csakhogy nekem rémlik egy nagyon régi Sárhidai(?)-cikksorozat a Top Gun-ból (még bőven abból az időből, amikor még nem volt Regiment, ezért neha foglalkoztak szárazföldi cuccokkal is), és abban mintha az lett volba, hogy Eü-ből volt két széria: a 42.M Eü20 (ez van Elnar képén, és talán az enyémen is), és volt a 43.M Eü20, amiről nincs kép.
Namost ez utóbbi volt az, aminél buheráltak a toronyajtóval, és (de ez már csak nagyon halovány sejtés) mintha a motortértetőre pedig hordágyak rögzítésére szolgáló síneket is kialakítottak volna.

Elnar:
Ezt mondom én is: szerintem kizárt, hogy a Toldi küzdőterét bárki is komolyan gondolta volna sebesültszállításra.

Nem lehet, hogy ez valami értelmezési elcsúszás volt még régen? (mint ahogy mai napig bőszen mutogatják a Marder felülnézeti képét a Toldi páncélvadásznak írva)
Én kezdem úgy gondolni, hogy ez nem sebesült szállító, hanem sebesült ellátó kocsi volt, orvosi kiképzésű személyzettel ami kiugorva a tankból stabilizálja a sérült állapotát, hogy legalább kötés nélkül ne vérezzen el, míg komolyabb segítség nem jön

Mindez csak gondolatkísérlet, forrásom nincs hozzá, csak az ellentmondásokat próbálom feloldani.

Téglatesó, ezek nem eü20-ak a fotókon.

Freddy bármi lehet, a leírásokban a nagyobb ajtó szerepe a sebesültek könnyebb ki-be mozgatása, azaz sebesültszállító.

Elnar:
Szerintem attól Eü, hogy nem sima hadijel van a tornyon, meg a homlokán, hanem jól láthatóan egy vörös(?)kereszt. A fáma eddig úgy szólt, hogy az eü kocsik fehér kör alapon vörös kereszt jelzést kaptak, csakhogy a fehér alap nagyon virított, ezért azt lemázolták valamivel, és csak a vörös kereszt maradt. Ez a fotón is elég szépen kivehető: látszik a kereszt körül a világosabb kör, meg az is, hogy már át van mázolva "low-visibility-re".
Ami kocsiról betettél képet, a meg a bal oldalát mutatja a toronynak (ezért is nem csatoltam) és a fáma addig úgy szólt, hogy csak a jobb oldali ajtót variálták meg (ha egyáltalán).

Romsitsa:
Pont ez a gyanús nekem is: egyszerűen nem nagyon van hova nagyobbítani az ajtót. Hátrafelé nem lehet, mert a torony végében ott a rádió. Előrefelé meg macerás, mert szét kell vágni és át kell helyezni hozzá a zsanérozást, plusz az ajtó előtti kitekintő nyílással is kell kezdeni valamit...

Freddy:
Szerintem tökéletesen kizárt, hogy a Toldit sebesültSZÁLLÍTÁSRA használták volna. Olyan kicsi és szűk a hely benne (és az ajtó is olyan kicsi és szűk), hogy abba be- (és utána abból ki-)passzírozni egy sebesültet, nem mentés, hanem kínzás... Na ezért nem látom semmi értelmét az ajtó megnövelésének. Plusz, amit Romsitsa írt: hova fért volna el odabenn még egy ember? Annó dacumál egy ideig eü katona voltam boldog soros koromban, és tanították, hogy a sérülteket-sebesülteket a lehető legkevesebbet szabad mozgatni és ráadásul úgy, hogy a testhelyzetüket is a lehető legkevesebbet variáljuk. Na ezt egy Toldiba be- és kirakodáskor tartsa be az eü-katona...

Hogy a katona a toronyban, vagy mögötte áll-e, nem tudom, eldönteni, de hajlok felé, hogy a toronyban. Viszont akkor alighanem nem rohamsisak, hanem a hk.-sok bőr kobakja van a fején (az alakja amúgy is arra hasonlít nekem, nem látom a tarkó felé lefelé hajló részt). Hogy a golyószóró megint csak mit keres a tornyon, az jó kérdés...

Ami amúgy még érdekes, hogy ez egy B20 kocsi, és eddig csak A20 eü-kről van meg rendszám (nekem legalábbis: H-317, H-318, H-347, H-351, H-356, H-358).

De egyébként biztosan sebesültSZÁLLÍTÓ? Nem egyszerűen arról van szó, hogy mondjuk a lőszer egy részének helyére több orvosi/elsősegély felszerelést csomagoltak? Hogy a helyszínen elláthassa a sebesülteket.

A kupola ajtaját el lehetett feltetni a tornyon, a fotón a Gebauer társisak feletti árnyék kb ott van, ahol az kibuktatott ajtó vége kéne, hogy legyen.

A golyószórós harcos valószínűleg a torony mögött áll, nem benne. A vöröskereszt körüli kör nem biztos, hogy más színű, lehet, hogy csak a fújósablon nyoma, vagy a matrica széle.

A fotón szerintem a 30. hk. ezred orvosi kocsija látható, ami egy "sima" Toldi, vöröskereszt felfestéssel.

Olyan fotóval, amin biztosan az 43M Toldi eü20 szerepel, még nem találkoztam, de
a kocsi különböző formában keringő leírása értelmezhetetlen számomra:

Nagyobb ajtó: a torony végét kitölti a rádió, arra nem nagyon lehet megnagyobbítani a nyílást, elöl, a kitekintő alatt voltak a lőszerrakaszok. Ha a rakaszokat kiszerelték lehet nagyobb az ajtó, de akkor nem csak azért kellett volna, hogy kevesebb legyen a lőszer, mert az orvosi felszerelést rakták a helyükre.
Sebesültszálítás: hova helyezték volna a sebesültet, a toronyban a pk és irányzó mellett nincs több hely.

Üdv!
Kissé cifra az eü. Toldi témakör, mert eleinte a simákat fogták be, és látták el eü. jelzéssel. (ugyanez a helyzet a sebesültszállító motorokról)
A képeden nem tudom, mitől lehet eü, főleg, hogy mintha egy 31M golyószóróval lapító rohamsisakos honvéd lenne a toronyban (aminek mintha nem lenne teteje, vagy teljesen előre lenne hajtva a megszokott felfelé álló helyett !). Ha a megbízható forrásból van az információ, akkor nem szóltam, nekem ez a kép eddig ismeretlen volt (vagy csak nem tartottam érdekesnek)

Az egyetlen amiről tudok képet, az szerintem még az átalakítás nélküli verzió. Vöröskereszt, ami mintha valami kör alakú alapon lenne. A tónusérték alig látható különbsége miatt azt mondanám, hogy kék, vagy zöld, ha a Toldik szürkére festését vesszük elfogadottnak. Lehet még a mögötte látható Ford BB-hez hasonló fehér is, amire rájöttek hogy túl erős, így felülfestették.

Helló!

Indítok egy újabb témát: most legyen terítéken a Toldi Eü20.
A források arról regélnek, hogy ennél a változatnál a torony jobb oldali búvónyílását megnagyobbították.
Tényleg így volt ez?
Sajnos csak egy olyan képem van Eü20-ról, ami a torony jobb oldalát mutatja, de ennek a minősége nem olyan, hogy el lehessen dönteni a dolgot.
Amit én látok a képen, a szerint az ajtó pont akkora, mint az alap kocsikon.
Egyébként sem látom értelmét egy ilyen változtatásnak...
Vélemények?

Igaz, igaz, és igaz.
Csúnyán elnéztem a 9-est 3-asnak, pedig a 3-as ráadásul szögletes tetejű. A Gömbcsuklós beépítésnél valóban értelmetlen lett volna a bukótornyot is meghagyni.
a Botond C sztoriját így értelmezve pedig az ellentmondások is kisimulnak. Korszerűbb motor (majdnem) volt, korszerűbb jármű nem.

A benzines teherautómotoroknak nem volt nagy jövője úgyse, a dízel teherautóba jobb.

Illetve, ami a Schwarzlose beépítésnél (ami szerintem egy sima "doboz", nem bukótorony) is feltűnőbb, hogy nincs szegecselve a felépítménye és eltér a vezető kitekintője.

Köszi!

Úgy értelmezem, hogy 44-ben a motor prototípusa készült el, de kipróbálni már nem tudták. A háború után újra legyártották a motor, de akkor meg elkaszálták a Botondot.

A Ludovika kocsija H-169, az egyetlen CV-33.

Téglatesó:
012 = H-119, 016 = H-118, 025 = H-118, tehénfoltok alapján. 14.kp.zlj, később 1. lovas hadosztály.
A H-163 a képek szerint Ludovika páncélosai közül való volt, csak aztán kiosztották azokat is a bevonulásokhoz, ezek szerint a 14. kp.zlj. kapta meg. (majd visszakerült a Ludovikához, ahonnan a nagy kereszttel került a Fortepan képére a mellette látható többi ex-Ludovikás Ansaldoval együtt. Könnye felismerhető a Schwarzloséhoz átalakított bukótoronyról.

Emerick:
Ezek szerint akkor a több helyen olvasható hathengeres Botond nem is létezett?
Én úgy tudom, hogy már 43-ban megtervezték, 44-ben prototípus szinten volt, és 47-ben akarták folytatni, de kaszálták a projektet. [Sárhidai, Gyula: 70 éves a 38/42.M Botond terepjáró rajkocsi - Haditechnika. 2011/4]
Valaminek biztos kellett lennie mert van róla rajz (hogy háború utáni-e azt nem tudtam megállítani)

Uez. oldalon a május 29-i bejegyzésen a 016-os képemmel illusztrálva ugyanazt az infót adják.

A "Kerékpáros alakulatok" nevű face oldalon van egy aug. 1.-i bejegyzés, ott az egyik csatolt kép szerint a 14. kp. zlj. jelzése volt.

Vagy valamely teljes kerékpáros zászlóaljat jelölhette.

Stimmel az 1. lovasdandár, nekem az a gyanúm, hogy a dandárba olvasztott 13. v. 14. kerékpáros zászlóalj kisharckocsi-századának jelzése lehet. Egyrészt a lovas páncéloszászlóaljnál nem láttam a koponyát, másrészt az Ansaldokon a koponya után jelenik meg a dandár jelzése, kb. egy időben a felségjellel.

Még találtam pár Ansaldót amin ott az villámos koponya. Meg mindegyiken ott a pöttyös patkó, ami elvileg a lovasdandár jelvénye volt. A H-118-119-re a mesekönyv rendszámtáblázata azt írja: "2.Gjm. 1.L.". A 163-ra csak az "1.L. és a 2.F."-et írja.

A Botond 3 semmi extra, a harmadik sorozatot jelentette. A Botond 4 és 5 megrendelésekkel együtt összevonták, lecsökkentették ráadásul elvileg a Botond 2 terhére. A Botond fejlesztésről csak a gyárban beszélgethettek, a HM részéről a darabszámokon ment a matekozás. A 3astól leginkább pótlásra illetve különleges felépítményekkel alvázak rendelésére szorítkoztak.

Ez a kisméretű villámos koponya (farlemez bal alsó sarka és kocsi oldala), ami egy rajkocsin is feltűnik, valamelyik kerékpáros zászlóalj jelzése?

így értelmezve nagyjából egyetértek.
A Botond 3 egy hathengeres verzió lett volna 43-ban. A prototípus már fékpadon volt, mikor lebombázták a gyárat (amivel ellentmondok magamnak, most ahogy utánanéztem jobban. Eddig úgy tudtam, az is csak a tervig jutott).
A Hunort félve írtam le, mert a Haris testvérektől származik az infó és azóta kiderült, hogy finoman szólva lazán kezelték a tényeket.

De éppen ez az, hogy sem a világ, sem a Toldi története nem ért véget 1945-ben.

Szisztematikusan elbeszélünk egymás mellett, mert én az 1945-tel záródó időszakról merengek:) A svédeknél az AMX-13 nem azért kellett, mert nem volt könnyűharckocsi, hanem, hogy legyen valami. Az Strv-42-őt elengedték, a saját nehézharckocsi programjuk csúszott, az AMX-13 és Centurion beszerzés maradt a megoldás. Az AMX-13 gyengének bizonyult, ezért maradt a Cent.

Szerintem érdemes külön kezelni a fejlesztést és gyártást, az előbbivel a háború alatt eljutottak oda, ahová lehetett. A Toldit a C-vel, a Turánt a III-mal kimaxolták. A Csabán a védelmet fejlesztették, de a megvalósításnak nincs nyoma, a Nimródhoz nem nyúltak, ahogyan a Zrínyikhez sem. A Botond 3 nem tudom melyik, az viszont tény, hogy a tgk. program kapacitáshiány miatt nem valósult meg. A Hunor története nekem erősen sántít, minimum egy protó és csapatpróba kellett volna mielőtt gyártásba veszik, a leírások alapján viszont ezeknek nincs nyoma.

Én ahogy egyre jobban beleásom magam a fejlesztésekbe, azt látom, hogy a legtöbb esetben még csak nem is a jármű további fejleszthetetlensége az ok a leállásra, hanem hogy nincs fejlesztői, főleg gyártói kapacitás a csúcsrajáratott hadiiparban. Ezért nem lett semmi a Hunor páncélgépkocsiból, a Botond3-ból, Zrínyi I-ből, Turán3-ból. Nem volt már gép/anyag/idő fejleszteni, ehelyett ami már ment a szalagon, abból kellett gyártani minél többet mert az sem volt elég.

A Nimród fejlesztése valószínűleg egyszerűen lepriorizálódott a többi mögé, mert egy kéttenyérnyi páncéllemez, ahogy írod is, taktikailag nem jelentett akkora javulást; a toronyfegyverzetnél pedig kategóriájában ma se nagyon van jobb. Az egyetlen értelmes fejlesztési lehetőség az lett volna, ha elengedik a légvédelmi feladatkört és egy tényleg ütős páncéltörő fegyverrel szerelik fel, végeredményben a strv74-hez hasonló járművet létrehozva. De erre a feladatra a vadász-Toldi műszakilag primitívebb, viszont gyártásra érett megoldást kínált, és, ami még fontosabb, a Pak40-ekből így se tudtak eleget gyártani.

A svédeknek nem MBT kellett (arra ott volt a Centurion), hanem könnyűharckocsi, mert az AMX-13 nem felelt meg nekik, ahelyett jött a nu-Toldi. Amúgy biztos nem arról volt szó, hogy máshogy nem tudják megoldani, a Pz38t is gyártásban volt náluk, és mégiscsak arról az országról beszélünk, ami ekkoriban már sugárhajtású vadászgépet is gyártott- elég fejlett volt a hadiiparuk.

Szerintem a levéltárban megvan a felterjesztés, de az eredeti javaslat másodközlésével még nem találkoztam. Ha jól értelmezem, akkor az alap jel a fehér kereszt, a különböző színkombinációkkal lehetett volna az alakulatokat jelölni. Hogy az erdélyi bevonulásnál használt jelzésben cserélgették-e a zöld és piros színek helyét, gyanúsan nem.

Ha lett volna értelme, szerintem mókoltak volna a Nimróddal, ahogy fejlesztették a Csabát, Toldit és Turánt is. Mivel ilyennek nincs nyoma, feltételezem az alváz nem bírt el több védelmet. Jobban belegondolva a test páncélzatát minek erősíteni, ha a torony 1,5szer akkor és minden átviszi.
Az L-60 fejlesztésée kapcsán az MBT jóval később jött képbe, amikor nekiálltak kendácsolni a svédek nem volt nekik más (jó volt a Lago, ami nem kellett). Amit kifelejtettem, hogy a svéd fejlesztésnél a Landswerk erősen érdekelt volt abban, hogy csináljon valamit az egyre kisebb harcértékú kocsijából, amit esetleg megvesznek.

Nagyon jók a figurák már meg is rendeltem.

Ez is logikus, bár ami acélfülkés Ford 917-ről van képem, az eleve nem sok (cca. 30) és azokból ezen kívül egyetlenegyen látszik kanna a tartóban, és még arról sem megállapítható, hogy magyar vagy német.

Én inkább arra gondolok, hogy a német gyártmányú teherautókhoz a kannák is németek voltak.

Freddy:
Itt határozottan németnek néz ki, de azért ne felejtsük el, hogy a Turánból kiindulva ez a kép már a háború vége felé készült. Ekkor már eléggé mindent használtak, amit lehetett.

Téglatesó:
A kereszt kontúrja elvileg változni akart, de nem fogadta el a HM mert a hadijelnek egyféle kialakításúnak kell lennie. A forrás, amit tudok, az a színes rajz Éder Miklóstól. Hogy ő honnan szerezte, az jó kérdés.
Egyébként nagyon tetszik a Turán Grille :D

Marmonkanna-téma: a G917-esekből a négykerekeseken általában a teáltalad mutatott verzió van, de szerintem ezen a német.

Igazából a japcsi Type 4 Ho-To volt az ihletadó -igaz, ők egy 12cm-s tarackot erőltettek rá a Ha-Go-ra, de nekünk olyanunk nem volt ugyebár...
Elsőre egy 10cm 14M tarackkal kísérleteztem, bele is fért volna, de magasabb csőállásnál nem lett volna hely a hátrasiklásnak, meg nem is fértek volna el mellé a kezelők. Így maradt a hegyiágyú.

Éljenek a magyar paper panzerek :)
Az eredeti svéd L60-on voltak ilyen próbálkozások, ezt az ágyút:
www.quartermastersection.com/swedish/artillery/1238/75cmm40
, sőt, egy 15cm-es HSN-löveget is megpróbáltak rárakni, de végül mindkettőből csak a prototípus készült el, a végső verziót a Pz38(t) alvázára tették (azt is gyártották a svédek).

Ja. Ha már megy az what-if fantáziálás, mi mindent lehetett volna kihozni a Toldi-Nimród párosból, nekem is meglódult a meglódulnivaló, és egy amúgy selejt Toldiból elkezdtem fabrikálni egy önjáró löveget. Avagy: mi lett volna, ha a Toldira egy 7.5cm 15M hegyiágyút pakolnak fel?
Még rengeteg fúrni-faragni-csiszolnivaló van rajta, de kb. kezd körvonalazódni a kis jószág. A lőszeres rakaszokat majd a motortértetőre gondoltam kialakítani, mint a pc.vad.-nál is csinálták. Kap majd egy ollós szögtávcsövet is, meg még ki tudja mi mindent...

Nem mondom, hogy bármi köze volt a felségjelnek a kitüntetéshez, de érdekes egybeesés, én csak most figyeltem fel rá. Heraldikai szabályok alapján a magyar zászlóból csinált kokárda elvileg kívül zöld és belül piros, de ezt a 48-as forradalmárok megkavarták, amikor a kokárdákat ,,fordítva" csinálták, mert szebb, ha több a piros.

Helló Elnar!

Köszi, a figuk tényleg zseniálisak (na nem a festésemtől, hanem alapból). Nagyon szépen, részletesen kidolgozottak. Itt-ott van némi sorja, de az könnyen leolvasztható. Kár, hogy a képeken a fele sem jön át a sok apró finomságnak. Pl. az ülve bagózó katonának tisztán kivehető (és megfesthető!) az ujjai között a cigaretta! Az is jó, hogy nem egyforma teljesen a ruházatuk.
Ennyi pénzért vétek kihagyni az biztos.
A posztónadrágok amúgy mattítva vannak (direkt ultra matt lakkal kentem át), csak a highlight-olás miatt látszik fényesnek a képeken.
A kannát köszi, nekem fel se tűnt, majd megpróbálom átfaragni.
A bőrcuccok festésétől kicsit tartottam, de végül egyszerűbb volt, mint gondoltam.

Freddy: valami forrás esetleg, hogy a kísérleti talpaskereszt-hadijelnek a járműveken is zöld volt a kontúrja? Eddig arról szólt a fáma, hogy volt ilyen (a belső kör zöld, kívül vörös kontúr) is meg olyan (belül piros kör, kívül zöld kontúr) is.

Jah, nálunk is volt rendszerben T-72, de hogy jön ez az L-60 fejlesztési potenciáljához?

A tételmondatod úgy szólt, hogy ,,A Nimródnál feltételezem azért nem fejlesztettek, mert kimaxolták az alváz lehetőségeit. " Na, erre írtam, hogy nagyon-nagyon távolról sem maxolták még ki az alváz lehetőségeit, a majdnem két évtizeddel később kifejlesztett Stridsvagn_74-re lehet azt mondani, hogy na ott már talán. És írtad azt is, hogy ,,A svédeknél viszont nem nagyon volt más alternatíva.", erre írtam, hogy dehogynem, a korszerű, második vh-s tankoknál egy generációval fejlettebb MBT, a Centurion már 6 éve rendszerben állt náluk, mikor a ~Toldiból még mindig készítettek új verziót.

Nimród altertöri:

A Nimród, függetlenül attól, hogy nálunk arra is használták, nem páncélvadászként volt jó, hanem légvédelmi páncélosként. A 40mm-es Bofors légvédelmi ágyú a Browning M2 géppuskához hasonlóan korszerű, majdnem száz év elteltével is gyártásban lévő fegyver, na, ezt tették rá egy önjáró páncélos alvázra 1940-ben- ez a járműkategória a hidegháborúban terjedt el, még maguk a németek is csak a 2. vh közepétől kezdtek hasonlókat barkácsolni. Egy alternatív múltban, ahol a MKH harcjárművei hazajönnek a háborúból, a Nimród lett volna az, ami évtizedekkel éli túl a többieket. Az ötvenes évek második felében kapott volna egy korszerűsítést a kommunikációs berendezéseire, hogy a tűzvezető lokátorok adatait fogadhassa, az első vonalból csak a Sztrela rakéták és a már saját lokátorral is rendelkező Shilka szorította volna ki. Aztán persze az M-zárolt Nimródokat legkésőbb a 90-es évek hadseregpusztítása során lángvágó alá küldték volna. Az L-62-t egyébként a finnek is használták, náluk 1966-ig álltak rendszerben a második vh-t is megjárt példányok.

Más: a ,,keresztes" magyar felségjel egyébként leginkább a Magyar Érdemrendre hasonlít. Ezt a kitüntetést Horthy alapította 1922-ben, és a legmagasabb katonai kitüntetés volt. A külső szegélye zöld. (A Tildy-féle verziónak lett a külső sávja vörös, ma a polgári zöld, a katonai vörös)
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%89rdemrend

Téglatesó:
Nagyon tetszenek a figurák mozdulatai, és a bőrruházat is nagyon élethű még 72-ben is. Ha a szövet részeket be tudod mattítani, még szebben fogja adni a kontrasztot.
Egyvalamit viszont kiszúrtam, ami zavaró: a magyar kannán egyszerű X volt a merevítés, nem volt középső téglalapja. Ha jól látom, pont egybe metsződnek a szárak így meg lehet próbálni átmetszeni és a téglalapot feltölteni. Ha ezt már nem vállalnád be, akkor viszont szürkére festeném, és azt mondanám, a németektől kaptak egyet :D
A figurákról nem is hallottam még, 72-es amgyar sem nagyon létezik, ami meg igen, az 3D és aranyár. 3000-ért 48 figura 12 pózban? Veszem is egyből, míg még gyártják!

Freddy:
Egy Nimród Vierlinget azért el tudnék képzelni. És valószínűleg hatásos is maradt volna nagyon sokáig, csak eleve kevés volt a cső, így inkább több járműhöz osztották be. Persze a Nimród alváza gyenge volt ehhez, de what-ifnek egy Turán alvázon egy 4-es Bofors mondjuk?... Na jó, vége az alternatív történelem órának. :)

Jah, nálunk is volt rendszerben T-72, de hogy jön ez az L-60 fejlesztési potenciáljához?

A Nimródnál roppant fontos a páncélzat vastagsága, mivel páncélvadászként is rendszeresítették nálunk. Ez akkor még nem volt rossz a koncepció, mert nagyjából átütötte azt, amit a szomszédok fel tudtak mutatni. Aztán a helyzet gyorsan megváltozott 1941-ben.

Nyilván nem lehetett volna az eredetileg könnyűharckocsi Toldiból potens nehézharckocsit csinálni, de Toldi-Nimród típuscsalád teteje azért így nézett ki: en.wikipedia.org/wiki/Stridsvagn_74
, ezt 1958-tól gyártották. És az se igaz, hogy a svédeknek nem volt más választása, 1952-től rendszerben állt náluk a Centurion, ami azért egy egészen más kategória.

A Nimródnál a harckocsik páncélvastagságát megemlíteni meg eleve tévedés, az egy önjáró légvédelmi gépágyú volt, egy még ma is potens fegyvernek számító, 2026-ban is sokfelé használatban lévő légvédelmi ágyúval. Tankok ellen bevetni szükségmegoldás volt. Légvédelmi fegyverként még évtizedekig rendszerben maradhatott volna, pláne, ha egy lokátoros tűzvezetéssel összekapcsolják.

Végre megjöttek az Orion magyar harckocsizói. Gyorsan ki is pingáltam egy legénységnyit a Toldihoz, hogy ne csak magában árválkodjon.

Összehasonlítva egy PzIV, Sherman vagy T-34 családfával azért erősen korlátos volt az L-60 továbbfejleszthetősége.Persze, lehetett volna valamennyit csiszolni, a HM úgy döntött, hogy nincs jövője a könnyű harckocsiknak, inkább koncentrálnak a közepes és nehéz harckocsikra. A svédeknél viszont nem nagyon volt más alternatíva.

A Nimród nem volt rossz konstrukció, csak a koncepciót meghaladta az idő és a harckocsik páncélvastagsága. A két Bofors meglehet, hogy gyorsabban szedte volna le a repülőgépeket, de rontotta a kocsi menetteljesítményét, közepes harckocsik ellen nem lett volna hatásosabb és hűdesok felesleges Bofors sem volt nálunk.