De miért kellett volna elsütőRUDAZAT ? Egy 8mm-es vaktöltény indítja, egy sima megfeszített ütőszegrugóhoz kötött egyszerű madzaggal vagy bowdennel el lehetett volna sütni.

Kiötöltem egy elméletet, ami lehet, hogy hülyeség, de nekem sok kérdést megmagyarázna.
Kezdem ott, hogy gyanús, hogy az egész vetőszerkezet a képen el van csúszva jobb felé. Ezt abból gondolom, hogy a makettemen a vetőkeret lábai nagyon nem oda esnek a gombákhoz képest, ahova, ha középre teszem az állványt. Viszont, ha elcsúsztatom jobbra az egész szerkezetet, akkor a lábak pont oda kerülnek a gombák mögött, mint a képen is.
Szerintem ez úgy lehetséges, hogy a torony mögött (de még nem a motortető-lemezen) van kereszben egy sín, és a lábak ebben állnak, ebben csúszhat oldalirányba (vízszintes irányzáshoz) a vetőkeret.
Feltételezem, hogy maga az egész vetőkeret valahogy összeköttetésben áll a toronnyal (talán a torony hátlapból kiinduló rudazattal, ami a képen ebből a szögből nem látható), és a torony elforgatásával lehetett a vetőkeretet jobbra-balra csúsztatni a sínben az irányzáshoz.
Feltételezem továbbá, hogy függőleges irányzásra talán nem is volt mód, a keret egy bizonyos szögben fixen állt (függ. irányzásnak talán a lehetséges nagyon kis szögtartomány miatt nem is lenne értelme).
Mivel a sínben csúszó két láb önmagában kevés a keret megtartására, hátul középen is kialakítottak egy (szintén csúszósínes) támasztékot. Ez értelmet adna a motortértető vízszintes állásban rögzítésének (hiszen a hátsó támasztéknak vízszintes felület kell), de egyben nem is terheli túl irreálisan a tetőlemezt a vetőszerkezet súlyával.
A torony fölött, a tárkupolából kiinduló rudazat csak az elsütőszerkezet működtetését szolgálja, az irányzásban nincs szerepe. Mivel a tárkupola aszimmetrikusan helyezkedik el a torony tetején, ezért ha a torony 12órán áll (és a vetőszerkezet középen van), a pk. kupola nem nyitható, mert kissé fölötte fut az elsütőrudazat. Ahhoz, hogy a pk.kupola nyithaó legyen (mint a képen is), a tornyot balra kell forgatni (és ezzel egxütt a vetőkeret jobbra mozdul el), amint a képen is látható.
Nem tudom, mennyire érthető ez a zagyvalék, amit ösdzehordtam: nem vagyok műszaki ember, így csak módjával kéretik kiröhögni a költőt... ;)

Ami még feltűnt, hogy a szerkezet mögött van valami, ami kitakarja a hátteret a torony sarka és a kocsitest széle között.

Igen, szerintem az a két idom viselte a tömeg nagyját és tette lehetővé a függőleges mozgatást. A középső, X alakú idom alatt van még valami középen, ott nem egyértelmű, hogy mi történik, anno ezért sem vágtam bele.
Vagy a csövek elejéhez/indítószerkezet rúdjához kapcsolódik, vagy nem X alak, hanem két V alak (az alsó fordított). Az alsó a csöveket hátul összekötő idomvashoz kapcsolódik A felső meg az indítószerkezet rúdjához.
Talán a lenti rögzíti a szerkezetet menet közben vagy a beállított szögben.
De aztán az is lehet, hogy nem mozgatható a szerkezet, mert a sárgával karikázott elem egy szegecs vagy csavar. Aztán az is lehet, hogy hiányos a vető, mert a zöld karikában kéne, hogy legyen egy hasonló idom, de nincs ott semmi.

Vajon ez a két bekarikázott idom lenne az, amin áll az egész vetőkeret?

AFi bizony, viszont híradó felépítménnyel. Szép fogás!

[a buzogányos Toldi szálba most nem tudok bekapcsolódni max este, de folytassátok csak, érdekes volt ahogy átfutottam]

A láng mindenképp telibe kapta a kocsit, a robbanófej végén lévő fúvókákkal indították a rakétát, ezért is volt a pajzs a taligás vetőkön. A gombák a motor légszűrőit takarták, az oldal/felső/hátsó nyílások szolgáltak szellőzésre és a motor hűtésére.

Jobban megnézve a fotót a toronyból induló rúd szerintem az elsütést szolgálta, nem az irányzást. A szögvas keret mögötti vékonyabb rúdhoz csatlakozik, az a rúd pedig a bal oldali vetőcső elsütőszerkezetéhez van kapcsolva.

Gondolatkísérlet: A szögvas keret forgáspontjai a gombákon vannak. Ekkor az egész keret jobbra van a kocsi középvonalától és lehet, hogy azért van felbakolva az ajtó, mert az összekötőrúd beleütközött volna egyébként a toronyba (és ez éppen gyorsabb/egyszerűbb megoldás volt, mint új elemeket barkácsolni).

A motortér oldalt és felül is szellőzik. A keret meg nem fog le annyit, hogy a gombák mint szellőztetők használhatatlanok legyenek.

Logikusan hangzik, de ha az egész keret a gombák előtt van, akkor végképp nincs értelme a nyitott motortértetőnek...

Köszönöm! Ez meg egy Rába AFi lehet, ugye?

Toldi: nekem elég hülyeségnek tűnik az egész eszmefuttatás a csak előre lövéssel, a motorháztetővel állított magassággal meg a toronyhoz rögzített forgató bizbasszal, ami miatt el kell fordítania tornyot tüzeléshez, mert nem találtak egy íves vasdarabot, de mindenképpen a parancsnoki kupolán akartak kimászni.
Szerintem ez a miskulancia a torony hátuljához van rögzítve, azzal együtt forog. Előrébb tenni nem lehet, mert a láng ráfúj a harckocsira. A motorháztetőt meg azért nyitották ki, mert a vetőkeret lefogja a motor szellőzését.

Buzogány Toldi: Középen tuti nincs akkora szerkezet, mint amekkorát a rajz sugall, valami kisebb van, de szerintem előrébb. A vetőkeret a kocsitestre lehet rögzítve két forgásponton, a csöveket összefogó kisebb keret ebben mozog oldalirányba, hasonlóan ahhoz a megoldáshoz, amit a Sirály (buzogányvetős Nimród) kapcsán írnak. Ha a motortér ajtaján van a keret, akkor a gombák előtt lehet. Szerintem a szögvas keretet mozgatta a toronyba vezető rudazat, az elsütés módjára tippem sincs.
A motortér jobb oldalán látszik valami, ami lehet kitámasztó, de nem látok olyat, ami keresztülérne a motortéren.
Bár a 389-et sem láttam sose bele a rendszámba.

Valami alátámasztásnak szerintem lenni kellett, mert a motortértető lemeze még a fix zsanérokkal együtt se tartotta volna meg a vető súlyát, a lövéskor fellépő plusz erőkről nem is beszélve.
A másik, hogy a fix zsanérozás eleve kizárja a motortérhez való hozzáférést, ami a mindennapi üzemeltetést is lehetetlenné teszi.
Eleve olyan logikátlannak tűnik, hogy a motortértetőt nyitva rögzítették. Szerintem egyszerűbb lett volna a vetőkeret állványát úgy kialakítani, hogy a keretben a tálca, amihez a vetőcsövek csatlakoznak, vízszintesen álljon alaphelyzetben.

Anno órákig bűvöltem ezt a képet és a rekonstrukciós rajzot de nem nagyon állt össze nekem, pedig ezzel játszom 10 éves korom óta és a szakmámnak is fontos része.

A Bíró-féle rajzok szerintem legjobb esetben is egy lehetséges megoldást mutatnak, én nem venném készpénznek, inkább kiindulási alapnak. Sok dolog már a cikkben is kérdésesnek van írva, pl: hogy a motortér lemeze mitől marad vízszintes (a fixen rögzített zsanérokat én nem hinném, mert berezonál a lemez és akkor annyi a pontosságnak - de mintha látnék egy merevítő hosszanti bordát középen alul)

Helló!
Szerintetek a rajzon pirossal bekarikázott résznek mennyire van létjogosultsága a valóságban?
Bűvölöm az egyszem fotót az eredeti kocsiról, de én nem látok ilyesmit rajta.
Szerintem ha ez az elem (amit a B.Á.-féle rajzok és modellek mutatnak) létezett volna, akkor ebből a szögből a szellőzők gombái nem vagy nem ennyire látszanának. A fotó viszont oylan érzetet kelt, mintha a vetőszerkezet a gombákon, vagy esetleg még előttük (?) lenne a kocsihoz rögzítve.
Kísérletezgetek a makettel, próbáltam róla olyan szögben képeket készíteni, amilyen az eredeti is.

Köszönöm!

A HT-ben jelent meg először a cikk, mert a könyvben már (szerencsére) nem szerepel az esztergomtábori helyszínről szóló eszmefuttatás.
A méretekkel óvatosan, a rakéta hosszából vezeti le a csövek hosszát :)

A M.kir.honv. hazai gy... könyv alapján próbálom összerakni a képet. Az abban lévő rajzokból és modellfotókból dolgozom. A vetőállványról a könyvben is van méretezett rajz is, az sokat segít.
Igyekszem olyanra megcsinálni, ami abban van.
A HT-cikkről nem tudtam, az nem a könyv fejezete alapján íródott (vagy fordítva)?

Szép kis gyufaszál fregoli lesz ez is!
A Haditechnika 2010/3 alapján készült a keret, vagy saját rekonstrukció? Ott a H-389-es rendszám is szépen tisztázva van (bár a fotón vagy becsillan a festék, vagy valami világos színnel pl. sárgával lett felfestve), és a keretről is van egy méretezett rekonstrukciós rajz

Közben elkezdtem foglalkozni a buzogányvető-állvánnyal is. Ez még csak egy nyers változat (piszkozat), hogy lássam a méreteket, arányokat. Nem könnyű abból a kevés infóból dolgozni, ami van.

Ford 817, csak nem katonai, hanem polgári jármű, ahogy a többi nagy része is az (a motorháztető oldalán futó díszléc árulja el). Bevonultatáskor előnyt élveztek az azonos motorral szerelt járművek, pl a Ford V8 minden variációja, amit a MATEOSZ is szeretett használni.
Elől egy 1,5 tonnás MATEOSZ Blitz, utána egy szintén MATEOSZ G917, azután ez a 817 (ami szerintem szintén MATEOSZ volt). A hátsó két V8/51 már talán katonai, amiből gyanúsan az egyik áll az első képen hátul (csak V8/51 ajtaján volt ilyen díszléc) . A bevált gyakorlat az volt, hogy a karosszériagyártók alvázat vettek motorsátorral, a fülkét és a platót meg itthon készítették rá. Ezért a polgári járművek jellegzetesen magyar kialakításúak.

Romsitsa, mivel egy helyről vannak a képek, szinte biztos vagyok venne, hogy a két kocsi nem azonos kivitel, hanem ugyanaz.

[az elősző, ToldiII hsz-emből meg lemaradt a másik kép]

Köszi, nekem is tetszik a kötényes, tényleg már-már komolyságot kölcsönös neki. :)
A géppityut javítom, az nem nagy dolog, nem tudom, miért így tettem fel...

Közben a kötényezést a tornyon kiegészítettem, most már le van zárva elölről is.

A hadijel tekintetében valóban van némi igazságod, ugyanis ezen egy HaD Models kereszt van, ami sajna leheletnyivel nagyobb, mint kellene (főleg akkor látszik, ha az IBG-s matricával hasonlítjuk össze), de egyébként a fehér kereszt fekete alapja mindenképp rálóg a gombákra (ez egyébként a Nimródnál is így van).

Még azon hezitálok, hogy a doni szürke orvosi Toldinak a motorterére is vöröskeresztes jelzést tegyek, vagy a sima stoptábla hadijelet?

Kötényes Toldi II.

Cuki lett a makett, kifejezetten szeretem ezt a példányt, szinte már komoly tanknak lehet hinni a Toldit tőle. :)
A nagy kereszt annyira furcsán néz ki a szűrők gombáin, hogy direkt utána néztem, hogy felkerült-e ez így, de igen, sőt, a fehér kereszt szára még rá is lógott. Amit én Romsitsa helyett kiszúrtam, hogy a géppuska burkolata elfordult, mert a lyuksor az alján van (ugye hogy ki tudjon belőle menni minden aminek nem kellene ott lennie). Ez nem tudom, mennyire javítható. Publikus forrást nem tudok mutatni rá, de tényleg így van.
A torony kötényezésében Romsitsának adok igazat, bár eleinte én is kételkedtem. Viszont a H-424-es prototípuson kívül minden löveges Toldin volt 2-2 jellegzetes csavar a lövegpajzs mögötti rész oldalain. Ha más nem, ez biztosan látszódna a lemez alatt, ahogy a csatlakozó rész negatív sarka által bevetetett árnyék is.

Olyan, mint a 4. képen, csak épített fülkével, utóbbi hasonlít az Uhry Opel fülkéire (fogalmam sincs a Fordok típusairól). A harmadik képen a harmadik kocsival azonos kivitel.

A második képen az elöl álló kocsi mi? (Az biztos nem Ford V8-51)

I-240, Kurksz és Bujden között, 1942 augusztusa. Eredeti méretben jól látszik. A nógrádarchívról van, amin azóta már egy teljesen más oldal létezik...
Na mindegy, ez egy sorozat része, teljesen hiteles, magyar.

Ha nincs ott lemez, akkor a köténytartó rudakból és a torony lemezillesztéséből kellene, hogy látszódjon valami.

Azt a részt én is sokat bűvöltem, de nem tudtam dűlőre jutni, hogy ott tényleg van egy lemez, vagy csak a fény-árnyék játszik velünk. Aztán úgy voltam, hogy inkább nem rakok oda lemezt, mert utólag még mindig könnyebb pótolni, mint kibontani (meg javítani a helyét), ha mégse kell.

Ismét cukik. A bár a fotók tragikusak, a kötényezett Toldi toronyköténye szerintem elöl zárt volt, berajzoltam.

Elnar, korábban kértél csoportképet az eddig elkészült Toldikról (a többiek is hamarosan csatlakoznak):

Magyarok, a bal szélsőn ing és szabványos nadrág nadrág, a jobb szélsőn szerelőruha, a többieken ing és szerelő-, esetleg zsávoly nadrág van.

Pinteresten van fent. Mi ennek a rendszáma pontosan? Nekem nem egyértelmű Amcsi katonák Német sisakban Magyar járművek előtt? Vagy újkori kép visszabutítva f-f-re ?

Lassan három újabb taggal bővül a Toldi-família: egy orvosi kocsival a 30.hk.e. II. zaszlóaljából (H-335 Emerick tanulmánya nyomán), egy páncélvadásszal, és a kötényezett II/AK-val.
Van még rajtuk szöszmötölnivaló, de már a célegyebesben vannak.
(És most már tudjuk, hogy a Toldinak a szürke gúnya is jól áll.)

Az orvosi Toldik kapcsán, Emerick értekezésében is az a motívum jön elő, hogy a kocsik feladata az orvost életbentartás volt, amíg odért a kilőtt kocsik legénységéhez.
real-phd.mtak.hu/2073/1/Varga_Imre_ertekezes_watermark.pdf

Értem, én csak kizártam már azt is ezzel.

A Nagy Mesekönyv rajzai közül a IV. hdt. jelzései biztosan valósak, mert több képet azonosítottam már be róluk. A jelzések kialakítsa máshol is hasonló elvet követett, a keret a felettes egység, az ábra a pontos alakulat. A IV. hadtest példáján látható, hogy nem csak az egyes hadosztályok kaptak külön keretet, de a hadtestvonat és a hadtestközvetlen alakulatok is. Tehát egy hadtestnek 5-féle kerete lett.

Ez az íves négyzet még a 4A-547 híradó PF 508-on van még (fortepan_43121) SZO és villám belsővel, a 3A-403 PF 621L-en forgalomirányító nyilak közt S betű belsővel, így gyanús, hogy szintén valami hadtestközvetlen dolog lesz. Rendszámokból talán Emerick tudná megmondani melyik.

Nem azt mondom, hogy a 17. sebesültszállító gk. oszlop járműve van a fotón. Ha 2. hadseregből a IV. hadtest alakulatait és az 1. tábori pc.ho.-t kizárjuk, fennmarad lehetőségként két hadtest és öt hadosztály.

Az eredeti HM-HIM FB képaláírás szerint 1942.10.04 a dátum, a helyszín pedig Ilovszkoje repülőtér. (a térképen csak Alexejevka van írva, ez fölötte van kb az hadsereg jelölő zászló talpánál). Ez még kifejezetten a 2. hadsereg területe, így nem tartom valószínűnek egy megszálló csoport alakulatát itt.

Az egészségügyi csapatok szervezéséről az információm nulla, viszont annyiban módosítok, hogy 17. sebesültszállító gépkocsi oszlop a keleti megszálló csoport kötelékében létezett.
real-phd.mtak.hu/2073/1/Varga_Imre_ertekezes_watermark.pdf

Én nem zárnám ki a 17-et, mint kocsi szám, csak nem 17-nek értelmezve, hanem mint a toronyszámoknál, az 1. egység, 7. kocsija (bocsánat, a vonatalakulatoknál nem tudom, hogy az oszlop milyen hadrendi szintet jelöl, csak azt hogy volt /1 és /2 is belőle)

Igen, hadtest vagy hadosztály jelzés lehet az íves négyzet. A mentő jobb sárvdőjén a 17 érdekes. Ha alakulaton belül a kocsi száma akkor szerintem túl magas, 17. sebesültszállító gépkocsioszlop lehetne, de 17. ho. nem járt a Donnál, a gyalogezredeknek meg szerintem nem volt seb. szállító gépkocsi oszlopa.

Na akkor már ezt sem posztolom ide :D
A rendszáma nekem 2-193-nak tűnik, amiből csak a 3-as a kérdéses. Az alakulatjelzése teljesen ismeretlen, erről az íves négyzet befoglalókeretű egységről alig van képem és az sem biztos, hogy ide tartozik mind.
A doni keretek mindig a magasabb egységet jelölték (pajzs: 10.k.ho., kétfarkú zászló: IV. hdt.közv., rombusz: 1. pc.ho) [forrás: nagy mesekönyv melléklete a IV. hdt. alakulatjelzési rendszeréről] A könnyűhadosztályoknak sajnos kevés járművük volt, így azokról alig van kép.

Újabb donkanyaros mentőautó. Valami még a rendszámból is látszik, és érdekes a sárhányón az alakulatjelzés is. HM-HIM Face

Pedig foltos kerekekből is akadt jópár itthon, igaz, csak az elején. Ansaldokon és Csabákon rendszeresen látni, de a Toldikon már nem.
Szerintem inkább feleslegesnek és körülményesnek tartották a lefestésüket, főleg, hogy általában aljnövényzetben közlekedtek a járművek. Egyébként is, ha már a kerék forgását látja az ellenség, akkor már régen lőtávolban van a jármű

A kerék is foltosnak látszik, pedig az egészen biztos nem volt olyanra festve: mozgás közben a terepszínű kerék nagyon feltűnő, így kifejezetten ügyeltek rá, hogy ilyen ne forduljon elő.

Meg hát a kötény alatt is áll a lemezekről lejött kosz.

Szerintem zöld, ami foltozásnak látszik az részlegesen lemosott kosz. A hátulról készült fotón egyértelműbb a jelenség.

Ha már a mostani diskurzus egy fotóelemzéssel indult, bekérdezek én is:
a Toldi AK protója szerintetek terepezve volt, vagy csak telizöld?
A fotókon a test-kötényzeten mintha látszana valami foltozás, de a többi elég homályos.

Cudar világ volt az. Sok mindent a kényszer szült. A "lájtosabb" 56 idején is hantoltak pl. iskolaudvaron.

vissza is ástak egy aknagránátot a jómunkásemberek.

Az elesett katonák földi maradványait pedig a szemétbe dobták az állatok.

Alább az Bp-i iparvágányok listája Budafok is szerepel benne.
villamosok.hu/balazs/teher/ipvg.html
Majd mind már létezett 45-ben. persze nem tudom milyen állapotban lehettek az ostrom után.

Itt nőttem fel. És éjszakánként bizony nem csak a kis "Mukik" közlekedtek.
Itt valamilyen transzformátort vontatnak a Ganzból a Margit körúton (Mártírok útján).
Lassan ez már egy másik fórum témája lesz...