Jogos, akkor nem volt olyan, mint amire gondoltam. Az egy rétegnél belülről szegecselni/csavarozni nem tűnik leányálomnak, ezért hiányolom a külső rögzítés nyomait.

Miért kellene végig csavarozottnak lennie az egy réteghez?
Mindemellett a H-843 orránál is vissza van marva a lemez, kétszeres nagyításnál már látszik, hogy a kihajtás eleme az orr éle mögé esik.

A három és két réteg stimmelhet. Az egyrétegű orr végig csavarozott kellene, hogy legyen, olyan, mint a H-843, azaz kihajtás öntvényének nincs kivágva a helye a lemezből.

Téglatesó:
Köszi az 1H-219-et. Nekem kisebben van meg és 239-nek tippeltem, de annak sem erősen.

Romsitsa:
Azt hiszem, megtaláltam a 3 variációt

A páncél megvastagítása előtt valószínűleg így néztek ki a vas kocsik és az első szériakocsik.
Az nem világos, hogy volt-e olyan Turán, ami 25 mm-es lemezekkel készült vagy eleve 35 mm-es volt a páncélzat (egy vagy két lemezből összehozva).

A gyári rajz a vonószemek felerősítését tárgyalja, a páncéllemezek csak mellékszereplők, nem látszik a rögzítésük és az sem egyértelmű, hogy a melyik Turánra vonatkozik a rajz.
Minden esetre két kombinációt mutat be:
Homlok és orrpáncél alaplemez vékony, két rátétlemezzel, talán 25+10+25 mm.
Homlok és orrpáncél alaplemez vastag, vékony rátétlemezzel, talán 35+25 mm.
A harmadik verzió, amiről rajzot nem láttam, a homogén 50 mm-es lemez szerintem.

Igen, valószínű 1H-201 lesz, a fotó a Turán vagy a harckocsilöveg kezelési utasításban szerepel.

Akkor ez lenne a H-801 eredeti formájában? Ha igen, akkor tényleg csavarozott volt az orra eredetileg is. A H-201 szerintem is inkább 1H-201.
Cserébe itt van egy (nekem) új kép: az 1H-219 szoromú vége az érsekújvári állomáson:

mivel a H-859-et nem akarta felengedni nagyban a motor, megpróbálom mégegyszer, csak a lényeget kivágva. Egyúttal mellé tettem egy vastag orrú nagyítását is, szinte azonos szögből.

Szóval ez az eredet kép! Biztos voltam benne, hogy a rajz fotóról készült.
Én ezt 1H-201-nek értelmezem. Előfordul, hogy a számot nem írják ki elé, főleg , mikor még nincs felfestve véglegesen.

Vékony orrlemezről eddig nem is tudtam, így nem néztem, viszont most mintha feltűnt volna valami: szerintem a vastag is két vastagságban létezik, egy vékonyabb, és egy vastagabb.
Mellékelek néhány képet vékonyabbról, és egyet a vastagról, hogy látható legyen a különbség. A vékonynál a két lemez ugyanolyan vastagnak látszik, a vastagnál az orrpáncél eleje másfélszeres látszólag (ez persze csak a lemezélek adott szögben vágási felülete, nem a tényleges vastagság)
Ami feltűnik még, hogy vékonyabb orrpáncéllal csak szegecseltet lehet látni és sima kivitel csak vastagabból van. A vékonynál a lánckihajtás sokszögű idoma csak kicsit süllyed be, a vastagnál jobban (ugyanúgy, ahogy a toronynál az irányzó páncélja, csak ez másik irányban), ez a H-859-nél látszik nagyon jól.
Mindez csak Turán I-re érvényes, mert a II-nél már úgy van vágva a lemez éle, hogy ne legyen rajta ekkora sík felület.

Egyelőre ez az egyetlen kép a vékony orrlemezről, a Turán II protón már inkább patkolt lemez van, bár silányak a szemből készült képek is.

Bocs, hogy így, az egyik vas kocsi vagy nagyon korai szériapéldány eredeti állapotában. Az orrlemez nem látható a képen, az egyrétegű torony és homloklemez alapján viszont valószínű az is vékony volt.

Romsitsa:
Pont ezért írtam, a fényviszonyokat, én sem hiszem, hogy az sima, csak annak _tűnik_. Lehet, hogy kicsit zavarosan fogalmaztam. Az éppen adott helyzethez való igazodás logikusnak hangzik, én gyári rajzokat nem láttam.

Téglatesó:
Rekonstrukciós hipotézisem a H-801 idővonalára:
Megrendelik a Turánt, két vaskocsi készül a gyártási módok tesztelésére: H-801 és H-802. Két példány, kétfajta eljáráshoz. H-801 szegecselt orr, H-802 sima orr.
H-801 később átépül T-II-re, továbbra is szegecselt orral. Később a Zrínyihez az alváz közepét kiszedik és megszélesítik, az orr lemezt eltávolítják és szélesebbel pótolják, most már sima kivitelben (ekkorra már tudják hogy a szegecsek és csavarok golyóként repülnek bent). A tesztelés alatt kiderül, hogy a sima orr nem olyan jó mint a szegecselt (deformáció, technológia, üzemeltetés, vagy bármilyen okból) így a széria Zrínyiken visszatérnek a szegecselt orrhoz.

Szerintem egyszerűen nincs minden fejlődési stációról fotó. Valószínű, hogy a H-801 és 802 is vékony homloklemezekkel kezdte a pályafutását.
A Turán II protó időben közel van a 40M sorozatgyártásához, meglehet, hogy azon még nem vastagították meg a páncélt, a Zrínyi és vezér Turán átalakításoknál viszont már a 40M is megkapta a vastagítást, ezért azokra továbbvitték.
És valószínűleg azért sima lemez, mert így egyszerűbb volt, ezt támasztja alá, hogy a 43M mintakocsinál is a sima lemezrátétet használták.

Ja, a Zrínyi: a vas proto (H-801) szintén sima orral indult, és még azokon a képeken is sima orral futkorászik, amiken már rajta van az eredeti kör kitekintőnyílás-fedőlemez helyére szerelt Turán-kitekintőt. A szegecselt orrlemez a Zrínyinél csak a szériakocsiknál lett "szabvány" (3H-000-tól). Sőt, a H-801 szerintem sose kapott Zrínyiként szegecselt orrot, ha megnézed a képeket, még a széria-kitekintővel szerelt uccsó fázisban is sima az orra (pl. azon a képen, ahol Barankay meg a többi tiszt sorakozik mellette).

Pont ezt mobdom én is: a WM-es sorozat (H-8XX) sima orral indult, a 801 és a 802 is az volt (és a sor az is maradt a 834-ig biztosan). A 802 még Vezérként is úgy maradt, a 801-et viszont átmókolták csavarosra, amikor Turán-II proto lett belőle. Később, amikor átépítették Zrínyi protóvá, először megint sima lemezt kapott, amire később rákerült a csavarozott lemez. Mondjuk ennél a két kocsinál a megfelelő lemezvastagság kérdése annyira nem játszott, lévén csak vaskocsik voltak.

Ha az első képedre gondolsz, csavarozott azon is az orr. A sima rátétlemez felső élét szélesen csapták le mindig.
Úgy emlékszem három megoldás szerepel a gyári rajzokon (sima, és két csavarozott) az orrlemez kívánt vastagságának elérésére, szerintem azt használták, amilyen lemezt éppen kaptak a vasműből.

Csak Turán II prototípusként van, viszont ott van egy kép amin sima orrúnak tűnik. Ezt viszont nem veszem bizonyítéknak, mert részben árnyékban van, és van példa rá, hogy a szegecselés nem látszik a fényviszonyoktól. Ennek ellentmondva viszont a Magyar Páncél (a Huns on Wheels elődje) oldalon jelentek meg képek fullfrontálban, látható szegecseléssel. Van még egy harmadik képem is a 801-ről, amit idén lőttem, de azon nem látszik az orra.
Mivel a Zrínyi alváza szélesebb a Turánnál, az orrlemez is új kellett, hogy legyen, emiatt lehetett más kialakítású. Ez azért furcsa, mert az összes Zrínyi, amit élesebb képen láttam, mind szegecselt orrú volt, még a vaskocsik is. Viszont lehet, hogy pont a 801-esnél jöttek rá, hogy inkább szegecselni kellene ott is.

A 801-ről van jánykori képed? Mert nekem csak a Turánkettősített korából van, ami tényleg szegecselt (ami lehetett már a Turánkettősítéssel járó mókolás, hiszen te magad írtad, hogy a II-t már mindenki szegecselt orral gyártotta). Viszont érdekes, hogy amikor átépítették Zrínyinek, akkor meg megint sima volt az orrlemeze.

Köszi ez pont nem volt meg. Határozottan 1H-481.
Egyébként a H-802 akár vas, akár nem, sima orrú, miközben a H-801 meg nem.

Én ezt legalábbis 481-nek nézem.

Az 1H-481 nekem nincs meg melyik, a legmagasabb, amit szinte biztosan állítok az 1H sorból a 472 (ami szintén sima orrú)

Már hogyne lenne még képed: a Vezér Turán is WM-es kocsi volt a H-8XX sorból... (még ha csak vaskocsi is). :)

De komolyra fordítva: valóban, a WM-nél áttértek a szegecselt típusra, de a Ganznál azért árulkodó, hogy még a 481 is sima volt (elvileg 499-ig megy a sorozat, ha elfogadjuk a sok helyen emlegetett 74db-os gyártásukat, bár a mesekönyv táblázatában csak 489-ig követi a sort) -de nyilván akár az uccsó daraboknál is válthattak ők is.

Ez igaz, és nem is vettem észre.
Viszont a H-8xx sorozat (tudtommal végig Weiss Manfréd gyártás) eleje is sima orrcélzattal indult (H-809, 813, 824, 834) majd valahol átváltott szegecseltre, mert a H-843 és a 859 már olyan (sajnos felismerhető rendszámos, elölnézeti kép ebből a sorozatból nekem nincs több)
Ezt csak azért hoztam be, hogy a gyáron kívül még más tényezők is szerepet játszhattak a kialakításban. Ökölszabályként én úgy látom, hogy a csavarozott orr egyedül a Rábánál volt általános az 1H-0xx sorozatnál (viszont a Turán II-höz már mindenki ezt vette át)

Tényleg bele lehet látni 4-est, de a Ganzos Turcsi egyesek (azok kapták az 1H-4XX-os rsz.-sort) sima test-homlokpáncéllal futottak (lásd: 437, 440, 461, 472, 481). Nekem legalábbis ebből az rsz.-sorból nincs csavarozott orrpáncélos fotóm.

Közben a szeptemberi 3. hke. 8.szd. Ebayes Turánja új képet kapott, most már oldalról is megvan. Állítólag repro de az biztos, hogy én nem láttam még sehol. Rendszámnak csak nagyon óvatosan tippelek egy 1H-44x-et

Ez logikus volna műszakilag is, és a vasúti kocsin lévő sorban lévő 1H-218-on (3.hk.e. 7.szd - 2311) látszik a két lemez, az 1H-430-on (fortepan_72516) pedig még tisztábban. Az 1H-440-en (fortepan_72135), 1H-472, H-813, H-824 (fortepan_72132)is látható, de már jóval kevésbé élesen. Homogén homloklemezről értékelhető képet csak rendszám nélkül találtam, de ott látszódnak a csavarok a gömbcsukló körül. Ezt ennyi példával én bizonyított elméletnek veszem.

Ezt az elvet összevetve a kupola front kialakításával már nem látszik tiszta párhuzam. Ökölszabályként elmondható, hogy ahol a torony frontpáncélja lapoltan készült, ott a 4 csavaros homlokpáncélú kupola van, de vannak kivételek, pl.: H-809, 1H-016, 1H-019, 1H-020, 1H-034 lapolt front 8 csavar. Pont emiatt viszont a mostani Turán csak 1H-010 lehet mert az 1H-019-en eltér a kupola. Ezen kívül van tiszta közeli kép lapolt kupoláról, de sajnos teljesen oldalról, így nem látszik, hogy tényleg az-e a 4 csavaros.

Közben fellapoztam Dombrády hadigazdaság kötetét, azt írja gyártás közben utasítást adta a Turán homloklemezeinek vastagítására 35, majd 50 mm-re.
A vastagítást, amíg 50 mm-es homogén lemezek nem voltak elérhetőek,25+35-ös lemezek patkolásával oldották meg.
Az a tippem, hogy látszik a gp. csukló csavarozása és a lövegtávcső háza kicsit kiáll, ha 50 mm-es homogén lemezt használtak. Ha nem látszanak a csukló csavarjai és síkban van a távcső, akkor 25+35-ös lemezek vannak egymáson.
A pk-i kupola csavarozásánál valószínűleg ugyanez lehet a logika.

Csak azokat nézve, amiknél biztosan tisztán látszik a rendszám:

WM: H-809, H-859 - 8 csavar, H-813, H-824, H-834, - 4 csavar,
Rába: 1H-016, 1H-019, 1H-020, 1H-034, 1H-043, - 8 csavar,
MWG: 1H-218, 1H-223 - 8 csavar,
Ganz: 1H-440, 1H-447, 1H-467, 1H-472, - 4 csavar

Ez alapján én nem nagyon látok közte összefüggést, hacsak nem a gyártási időben, de azokról nincs információm.

A szentesi Turán rendszámából annyi kivehető, hogy 1H-?02 volt. Ez alapján vagy az 1H-002, vagy az 1H-202 a mesekönyv rendszámtáblázata alapján volt, (az 1H-802 a vas protokocsi volt, amit a vezér-kísérlethez használtak).

Sima orrlemezt a MÁVAG-os (pl. 1H-218), a Ganz-os (pl. 1H-440), meg a Weiss Manfrédos kocsik között láttam (pl. 1H-824), a győri MWG-s kocsik (1H-001-1H-86-ig) csavarozottak tehát ezek a különbségek egyfelől biztosan a gyártótól függtek.

Visszatérve a szentesi kocsira, én 1H-202-re tippelem, mert az 1H-002 győri MWG-s, az 1H-802-ből meg vezér-turán lett (de az amúgy is vaskocsi volt).

Kubinkai és általában 40M Turánok.
Szentesi hídfőben hagyott kocsi: nem látszanak a géppuka gömbcsukló csavarjai, az orrlemez sima.
1H-019: a pk-i kupolán 4 csavar van a felső sorban, a lövegtávcső burkolata szintben van a páncéllemezzel, a torony tetőlemezét egy darabból áll, orrlemez végig csavarozott.
Ismeretlen rsz. zsákmány kocsi: a pk-i kupolán 8 csavar, a lövegtávcső burkolata kilóg a lemezből, az orrlemez sima, torony tetőlemezét középen egy pánt fogja össze (a sarka látszik éppenhogy), a géppuska gömbcsukló csavarjai látszanak.
Ezek gyárak közötti különbségek vagy a különböző vastagságú páncéllemezek használata az eltérés oka? Vagy mindkettő?

A Nimróddal több probléma is van, a rajz biztosan nem stimmel. Az viszont általában igaz, hogy valami megáll ezekből a visszaemlékezésekből, kérdés, hogy melyik része (hasonló a Solokov taligás buzogányvető, ami biztosan nem létezett, de a vető valóban egy taligán volt).
Hogy a külső keret további csöveket tartott volna, egyáltalán nem logikus. A meglévő két csövet csak a belső kerettel és egymással kötötték össze, további csöveket vagy ugyanígy kellett volna rögzíteni, vagy értelmetlen a belső keret megléte.
Az elsütőszerkezet felhúzása jó kérdés, mondjuk felhúzták egy kampós végű rúddal. Hozzáteszem az sem ismert, egyáltalán hogyan sütötték el.
A német (feltételezem arra gondolsz) fejlesztések és a magyar között az a jelentős különbség, hogy 45-ben még volt német harckocsigyártás, a magyar már 44-ben véget ért, a rakéták utánpótlása meg legkésőbb Esztergom elfoglalásával megszűnt. Vagy korábbi fejlesztés került valahogy Németországba vagy a meglévő készlet felhasználásra kísérleteztek egy "praktikusabb" módszerrel. Az is érdekes, hogy egyáltalán milyen alakulathoz tartozhatott, mert a röppentyűs osztályokat emlékeim szerint 45-ben gyalogos alakulatként vették be.

A rakétás Nimród fekvò helyzetű kerete egészen más teherbírású szerkezet lehetett (ha létezett egyáltalán, és abban a formátumban, ahogy az egyetlen rajz ábrázolja), mint ez az álló/függesztett jószág -nem ugyanaz a kategória.
Nemcsak teherbírás de töltés szempontjából sem.
Az való igaz, hogy nem tudjuk, működőképes volt-e, vagy hogy milyen fázisban járt a fejlesztés, vagy hogy pontosan milyen szerepre szánták, de azért a legtöbb fegyvert azért fejlesztik, hogy gyártsák és rendszerbe állítsák, ha egyszer elkészül. Rengeteg fegyverprojekt futott a tengelynél még az uccsó napokban is, nem ez lett volna az egyetlen, aminél bíztak/bízhattak egy későbbi rendszerszerű használatban.
Abból én nem vonnék le messzemenő következtetéseket, hogy a függőleges keret szárai látszólag sokkal hosszabbak mint kéne (főleg, hogy itt nem is beszélünk igazi keretről, mivel a két függőleges oldal hiányzik). Simán lehet, hogy azért volt ennyivel szélesebb, mert eredetileg nem 2 hanem 4 csövet terveztek rá, de aztán rájöttek, hogy azt már nem bírná el a szerkezet.
Mindenesetre a toronyból töltés elég életszerűtlen a lentebb is leírt nehézségek miatt, amihez még hozzátehetjük, hogy az odáig oké, hogy betöltik a rakétát, de az elsütőszerkezetet hofyan élesítik a toronyból?

A visszaemlékezés ugyan Nimródról szól, de az eltolható keret visszatérő motívum és aza fotón is látszik, hogy Valamiért jóval szélesebb a keret a szükségesnél.
Sajna a fotóból nem derül ki, hogy működőképes volt-e a szerkeztet, mikor készült, mit tüzelt, volt-e főfegyverzete, hogy néz ki a torony hátulja, volt-e benne rádió és egyáltalán mi volt a célja.
A sorozatgyárthatóság már 44-ben sem volt igazán releváns, 45-ben pláne nem.

Igen, 27kg-ot valóban simán elbír egy átlagos fizikumú felnőtt férfi, és valóban vannak kb. ilyen nehéz tüzérségi gránátok is, csakhogy:
-a buzogányrakétánál a súlypont a kialakítás miatt teljesen el van tolódva a középponthoz képest, ami egy picit azért nehezebben emelgethetővé/mozgathatóvá teszi a hasonló tömegű de jóval szimmetrikusabb kialakítású gránátoknál,
- ha valóban a toronyból töltötték volna a csöveket, akkor ezt az eltolódott súlypontú, kb. 1méter hosszú tárgyat legalább kb. 80-90centiméterről kellett volna betolni a csövekbe, ugyanis a toronyban álló katona és a csőtorkolat között kb. akkora a távolság.
Már emiatt is kizárom a toronyból töltést, (egy emberrel végezve mindenképp), hacsak nem szerkesztettek valami berendezést ehhez is, amit erősen kétlek.

Nem hiszem, hogy belülről töltötték a rakétákat: 1-2 javadalmazás elfért volna talán, de ahhoz nagyon át kellett volna alakítani a belső teret, mert nem elég tárolni őket, de rögzíteni is kell. Éppen a körülményes átalakíthatóság miatt szerintem a torony hátuljához se nyúltak. Szerintem egyszerűen kívülről töltötték az eksön szüneteiben, a rakétához volt külön szállítójármű.

A buzogányvető rakétája 27kg, ez pár kilóval nehezebb egy modern tank lőszerénél (120-125mm-es lőszerek 20-25 kg tömegűek), egy ember elbírhatta, bár azért időnként biztos megemlítette a HTI-ben dolgozók szüleit.

Hátnemtom...
Ez a "bent tároljuk és bentről töltsük a rakétákat" című történet elég meredek.

Nekem kicsit sok hűhónak tűnik, hogy vágjuk le a torony hátfalát (és gondolom aztán szerkesszünk oda valami nyitható-csukható ajtót, mert nyitva csak nem hagyták). Ha az egész vetőcucc a toronyhoz csatlakozik (és így lényegében valamilyen mértékben az tartja az egészet), akkor pláne furcsa a torony egész szerkezeti stabilitását megbontani a hátfal kivágásával pont ott, ahol a vetőkeret csatlakozása miatt amúgy is plusz terhelést kap.
Aztán a rakéták tárolása is elég macerás egy ilyen kicsi helyen főleg, hogy a küzdőtérben legalább két embernek is kell a hely (annyi minimum kell ezeknek a dögöknek az emelgetéséhez), és a rakétákkal még mozogni is kéne odabenn a pakolászáshoz.
Aztán, ha a torony hátulját a rakéta-töltögetéshez szabadon kell hagyni, hova kerül a rádió? Oké, hogy a protóban valszeg nem volt(?), de ha szériában is gondolkodtak, akkor oda nem ártott volna.
Ez a "mozgó keret a keretben"-dolog nekem megint túlbonyolított cuccnak tűnik, nem is biztos, hogy egy ilyen szerkezet nem esett volna szét az első lövéskor fellépő erők hatására (bár ki tudja?).

Tudom, nem mindenkinek van lehetősége makettekkel játszadozni, ezért itt van egy rajz, azon is lehet próbálkozni. A metszeti képről kikukáztam a fegyverzetet meg a hüvelygyűjtő zsákot, csak a periszkóp meg az ülés maradt a küzdőtérben. Mellékeltem hozzá méretarányos rakétát is, hogy lehessen vele játszadozni. Vetőszerkezetet még nyomokban sem ábrázoltam (bár vannak elképzeléseim), nem akarok senkit semmiben befolyásolni.

Per pillanat azt gondolom, (hozzátéve, hogy biztosan nem fogok kísérletezni az elmélet működőképességével), hogy a keret két nyúlványon állt, amik a torony végéhez csatlakoztak. A kereten belül a két vetőcső jobbra-balra mozgott, a torony hátuljából töltötték a rakétát a középen lévő csőbe és a másik cső volt tűzkész.
A torony hátulját lecsapták, hogy a rakéták elférjenek a torony mögött.
A keret a két vetőcsövet összekötő elemmel csatlakozott a motortéren lévő baszhoz, ez a vetőkeretet rögzítette menet közben.
Nem vagyok biztos abban, hogy a nyitott motortér összefüggésben áll a vetőkeret működésével.
Nem tudom, hogy a vetőt a kisebb méretű, repeszromboló, lövedékre optimalizálták, vagy a páncéltörő is elfért benne.

Közben gyurmáztam kicsit a buzogányossal is.

Ami a kísérletekből eddig kiderült:
- a torony biztosan el van forgatva a fotón,
- a vetőkeret biztosan nem volt közvetlenül a torony hátfalára építve, a keretnek nagyjából gombák elülső élének vonalában kellett lennie (így adja ki a makett azt a képet, amit a fotón látunk, ha a torony hátfalára lenne építve, a keret végei sokkal többet takarnának ki a torony oldalfalából),
- a vetőkeret vízszintes irányzása a torony forgatásával történt, tehát a keret és a torony között valamilyen közvetlen kapcsolatnak kellett lennie (a kísérletek bizonyították, hogy a fotón a keret a kocsi hossztengelyére nem merőlegesen, hanem enyhe szögben áll),
- a függőleges irányzás a szűk keresztmetszet, ugyanis a csöveket vízszintes állásba leengedni nem lehet (illetve így lőni velük), mert akkor a rakéták biztosan beleütköznek a toronyba (ha annyival szélesebb lenne a keret, hogy a rakétákkal el lehetett volna vízszintesen is lőni a torony mellett, akkor ebből a nézetből nem ezt a képet adná, amit fotón látunk),
- ha a keretnek van valamilyen alátámasztása a testen (pl. a torony alatti hűtőrács és a motortértető közötti részen), akkor az csak középen egy vagy két ponton lehetséges, különben eltakarná az itt lévő üza.betöltő nyílásokat.

Még sok a kérdés (ebből az egy fotóból a legtöbbjére nem is fogunk választ kapni soha), de talán nem reménytelen a helyzet.

A lenti eszmefuttatásom alapján 90%-ra mondom hogy az nem H-091, hanem H-094. Azóta találtam egy walkaroundot is a kubinkai Nimródról olyan felbontással, hogy látni az ovális táblába ütött számot: H-094. (www.recomonkey.com/Land-Platforms/Air-defence/Self-Propelled/40M-Nimrod) Tehát a repcsis van kiállítva most is.
"Hármaska" a Gorkij parkban lett fotózva, valószínűleg céltárgyként és/vagy I acélként végezhette, mint sok más zsákmányanyag társa.
A harmadik kocsi szerintem egyszínű zöld, és egy teljesen másik - volt miből.
Viszont úgy vélem, ezeket kicsit össze is legózták. A H-094-en látszik a baloldali lámpa a fotókon. Hármaskán nincs ott. A zöldön ott van, jelenleg a kiállított H-094-en viszont nincs (ráadásul a másik lámpája is Turán-féle, mivel eléggé leamortizálták - csatolva egy kép, ha jól tudom a 80-as évekből).

És még vajon mi lehet az orosz archívumok mélyén meg magángyűjteményekben...

Na akkor már két kubinkai Nimródot is el tudunk különíteni. Van ugyebár a H-091 (vagy "repcsis" a rajta lévő krétarajz után: b01-b06 képek), meg van ez a másik (én csak "hármaskának" hívom, mert a toronyhomlokon van egy jellegzetes "3"-asra emlékeztető folt a jobb oldali nyílás mellett: a01-a05 képek). És ugye itt a zsákmánykiállításos kocsi is (002 kép), kérdés, hogy ez melyik, mert semmi foltozás nem vehető ki rajta (vagy ez egy harmadik lenne?).

És akkor még egy kis flood:
A 923 (H-091) szerintem az 52. pc.lgv.zlj-hez tartozhatott a Nimród albumban szereplő 91x (talán H-082) jelű jármű alapján. Ugyanolyan a betűk stílusa, mérete, és elhelyezése, a zászlóalj jelzés kialakítása, mérete, és helyzete.

Meg közben találtam _még_ egy képet a H-091-ról...
Ami viszont esélyesen H-094 lesz, mert a Tanki Khonvedshega orosz monográfiában azt írják, az van Kubinkában.
A Surviving Panzers (the.shadock.free.fr/Surviving_Panzers.html) magyar listájában így szerepel: Registration Number H-055, turret number 923, nickname “Csöpség”. Has been assigned to the 52nd Armoured Machinegun
Battalion, 2nd Armored Division, and captured by the Red Army at the end of July 1944 (“Taranov”).

Közben ahogy illesztgetem a képeket a gyűjteménybe, kiderült, hogy a Nimród a 923-as. A hátsó kép nagyítása is megerősíti a H-091-est. Szerencsére a fotók olyan jó felbontásúak a kis méret ellenére, hogy 1280-ra nagyítva is csak részletesebbek lesznek, így a H-091-et szinte már biztosra mondom.
És mivel van minden oldalráól kép, lehet festeni hiteles, utolsó szériás Nimródot, nagykrumplis festésel.

Emerick:
Köszönöm, kereshettem volna egy darabig, úgy érzem.
Ezt a "ma már kiírható" azt jelenti hogy akinek még élne leszármazottai, azoknak még mindig titkos ez az adat is? Valahol értem, de fura. Most jutottam oda egyébiránt, hogy elkezdjem átolvasni alaposan a doktori értekezést, és még csak 1941-nél tartok, de már sok minden tisztázódott. (Pl hogyan lehet gépjármű matricás Krupp L2H42-ről két képem is)

Téglatesó:
Köszi, tényleg vannak közte újak, de ami ismert az is jobb minőségű itt. A Toldi B40-t H-486-nak vagy H-488-nak látom, a Nimródot H-091-nek. a Turán szerintem H-019, legalábbis arról van képem, és néhány eltérést megengedve (rossz kép, fénytörés, átszóródás) szerintem egyezik a mintája (különösen az oldalsó kereszt előtti rész). Szépen látszik a Toldi dobozának zsanérja is, amit eddig csak a kubinkai walkaroundokon lehetett látni, ha egyáltalán.

Az AN-144 egy Renault személyautó volt. (Juvaquatre vagy Primaquatre). Ma már kiírható, hogy a tulaj dr. Pető Ernő igazgató főorvos volt, Szombathelyről. Az autó 1941 nyarán-őszén volt igénybevéve, 1942-ben emiatt csak a gumiabroncsokat vonultatták be. Később nem tudom mi lett vele.

Meg persze a 2+6 lövegpajzsát át sem lőtték.

Részben ismertek, de vannak újak, köszi. A Nimródon édes a krétarajz repülő. A Zrínyi a mai is kiállított darab, egyedi jegyei a kötényezés és a sárkaparók a kerékhimbákon. A 2+6 sorsa ismeretlen sajnos, pedig érdekessége volt a vezető kitekintő három szegecse és a szériakiviteltől jelentősen eltérő kialakítású lövegpajzs.
A B40 is egy "másik" kocsi.

Ezeket ismertétek? A Kubinkába került magyar cuccokról már voltak eddig is képek a T34inform.ru albumaiból, de ezek nem voltak köztük, ezeket itt museum-t-34.ru/%D0%B8%D0%BD%D1%82%D0%B5%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%82-%D0%B2%D1%8B%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%B2%D0%BA%D0%B8/ találtam.
A Turán mintha 1H-010 (vagy 19?), a Toldi talán H-486(?), a Nimród meg H-094(?) lenne. A Zrínyi is egy új példány lehet, mert az eddig ismert képen ugye rajta van a 2+6 számozás, és hiányzik az emelők elülső lefogatólemeze, ezen meg rajta van.

Az AN-144 talán a Peugeot 402-re hajaz, pl:
oldiesfan67.canalblog.com/archives/2010/04/09/17520430.html

Most hogy mondod, de. Még a Mercikre jellemző kerek fedél is látható. Elég határozottan egy 170v-nek látszik, de a Mercedesek annyira egyformák szemből, hogy 100%-ra már csak azt merem megállapítani hogy nem teherautó :)
A darus kocsiról még az sem biztos, hogy darus, csak próbáltam valami értelmet látni a képbe ott. A Büssing volt az egyetlen ötletem rá, és távolról, sötétben még hasonlított is. Bármi lehet ott.
Az AN 144-gyel is igazad van. Sajnos a magyarjarmu.hu rendszámlistájában ez nincs benne, így nem tudok még márkát sem, és ennyiből azért elég nehéz (főleg úgy, hogy rengeteg márkáról nem is hallottam, és amit ismerek az is főleg a német vonal)

Rod666
köszi, ezt nem ismertem elég hasznos.

Téglatesó
Megpróbálkozok még vele majd, de most úgy érzem beletört a bicskám egy pár hétre. Nem ad annyi sikerélményt mint vártam és elkopott a lendület :(

Az AN-144-en a hátsó oldalablak nagyon lent van, közel a sárvédőív tetejéhez, nem hasonlít a Hudsonra, de tippem sincs, hogy egyébként mi lenne.