Igaz, igaz, és igaz.
Csúnyán elnéztem a 9-est 3-asnak, pedig a 3-as ráadásul szögletes tetejű. A Gömbcsuklós beépítésnél valóban értelmetlen lett volna a bukótornyot is meghagyni.
a Botond C sztoriját így értelmezve pedig az ellentmondások is kisimulnak. Korszerűbb motor (majdnem) volt, korszerűbb jármű nem.

A benzines teherautómotoroknak nem volt nagy jövője úgyse, a dízel teherautóba jobb.

Illetve, ami a Schwarzlose beépítésnél (ami szerintem egy sima "doboz", nem bukótorony) is feltűnőbb, hogy nincs szegecselve a felépítménye és eltér a vezető kitekintője.

Köszi!

Úgy értelmezem, hogy 44-ben a motor prototípusa készült el, de kipróbálni már nem tudták. A háború után újra legyártották a motor, de akkor meg elkaszálták a Botondot.

A Ludovika kocsija H-169, az egyetlen CV-33.

Téglatesó:
012 = H-119, 016 = H-118, 025 = H-118, tehénfoltok alapján. 14.kp.zlj, később 1. lovas hadosztály.
A H-163 a képek szerint Ludovika páncélosai közül való volt, csak aztán kiosztották azokat is a bevonulásokhoz, ezek szerint a 14. kp.zlj. kapta meg. (majd visszakerült a Ludovikához, ahonnan a nagy kereszttel került a Fortepan képére a mellette látható többi ex-Ludovikás Ansaldoval együtt. Könnye felismerhető a Schwarzloséhoz átalakított bukótoronyról.

Emerick:
Ezek szerint akkor a több helyen olvasható hathengeres Botond nem is létezett?
Én úgy tudom, hogy már 43-ban megtervezték, 44-ben prototípus szinten volt, és 47-ben akarták folytatni, de kaszálták a projektet. [Sárhidai, Gyula: 70 éves a 38/42.M Botond terepjáró rajkocsi - Haditechnika. 2011/4]
Valaminek biztos kellett lennie mert van róla rajz (hogy háború utáni-e azt nem tudtam megállítani)

Uez. oldalon a május 29-i bejegyzésen a 016-os képemmel illusztrálva ugyanazt az infót adják.

A "Kerékpáros alakulatok" nevű face oldalon van egy aug. 1.-i bejegyzés, ott az egyik csatolt kép szerint a 14. kp. zlj. jelzése volt.

Vagy valamely teljes kerékpáros zászlóaljat jelölhette.

Stimmel az 1. lovasdandár, nekem az a gyanúm, hogy a dandárba olvasztott 13. v. 14. kerékpáros zászlóalj kisharckocsi-századának jelzése lehet. Egyrészt a lovas páncéloszászlóaljnál nem láttam a koponyát, másrészt az Ansaldokon a koponya után jelenik meg a dandár jelzése, kb. egy időben a felségjellel.

Még találtam pár Ansaldót amin ott az villámos koponya. Meg mindegyiken ott a pöttyös patkó, ami elvileg a lovasdandár jelvénye volt. A H-118-119-re a mesekönyv rendszámtáblázata azt írja: "2.Gjm. 1.L.". A 163-ra csak az "1.L. és a 2.F."-et írja.

A Botond 3 semmi extra, a harmadik sorozatot jelentette. A Botond 4 és 5 megrendelésekkel együtt összevonták, lecsökkentették ráadásul elvileg a Botond 2 terhére. A Botond fejlesztésről csak a gyárban beszélgethettek, a HM részéről a darabszámokon ment a matekozás. A 3astól leginkább pótlásra illetve különleges felépítményekkel alvázak rendelésére szorítkoztak.

Ez a kisméretű villámos koponya (farlemez bal alsó sarka és kocsi oldala), ami egy rajkocsin is feltűnik, valamelyik kerékpáros zászlóalj jelzése?

így értelmezve nagyjából egyetértek.
A Botond 3 egy hathengeres verzió lett volna 43-ban. A prototípus már fékpadon volt, mikor lebombázták a gyárat (amivel ellentmondok magamnak, most ahogy utánanéztem jobban. Eddig úgy tudtam, az is csak a tervig jutott).
A Hunort félve írtam le, mert a Haris testvérektől származik az infó és azóta kiderült, hogy finoman szólva lazán kezelték a tényeket.

De éppen ez az, hogy sem a világ, sem a Toldi története nem ért véget 1945-ben.

Szisztematikusan elbeszélünk egymás mellett, mert én az 1945-tel záródó időszakról merengek:) A svédeknél az AMX-13 nem azért kellett, mert nem volt könnyűharckocsi, hanem, hogy legyen valami. Az Strv-42-őt elengedték, a saját nehézharckocsi programjuk csúszott, az AMX-13 és Centurion beszerzés maradt a megoldás. Az AMX-13 gyengének bizonyult, ezért maradt a Cent.

Szerintem érdemes külön kezelni a fejlesztést és gyártást, az előbbivel a háború alatt eljutottak oda, ahová lehetett. A Toldit a C-vel, a Turánt a III-mal kimaxolták. A Csabán a védelmet fejlesztették, de a megvalósításnak nincs nyoma, a Nimródhoz nem nyúltak, ahogyan a Zrínyikhez sem. A Botond 3 nem tudom melyik, az viszont tény, hogy a tgk. program kapacitáshiány miatt nem valósult meg. A Hunor története nekem erősen sántít, minimum egy protó és csapatpróba kellett volna mielőtt gyártásba veszik, a leírások alapján viszont ezeknek nincs nyoma.

Én ahogy egyre jobban beleásom magam a fejlesztésekbe, azt látom, hogy a legtöbb esetben még csak nem is a jármű további fejleszthetetlensége az ok a leállásra, hanem hogy nincs fejlesztői, főleg gyártói kapacitás a csúcsrajáratott hadiiparban. Ezért nem lett semmi a Hunor páncélgépkocsiból, a Botond3-ból, Zrínyi I-ből, Turán3-ból. Nem volt már gép/anyag/idő fejleszteni, ehelyett ami már ment a szalagon, abból kellett gyártani minél többet mert az sem volt elég.

A Nimród fejlesztése valószínűleg egyszerűen lepriorizálódott a többi mögé, mert egy kéttenyérnyi páncéllemez, ahogy írod is, taktikailag nem jelentett akkora javulást; a toronyfegyverzetnél pedig kategóriájában ma se nagyon van jobb. Az egyetlen értelmes fejlesztési lehetőség az lett volna, ha elengedik a légvédelmi feladatkört és egy tényleg ütős páncéltörő fegyverrel szerelik fel, végeredményben a strv74-hez hasonló járművet létrehozva. De erre a feladatra a vadász-Toldi műszakilag primitívebb, viszont gyártásra érett megoldást kínált, és, ami még fontosabb, a Pak40-ekből így se tudtak eleget gyártani.

A svédeknek nem MBT kellett (arra ott volt a Centurion), hanem könnyűharckocsi, mert az AMX-13 nem felelt meg nekik, ahelyett jött a nu-Toldi. Amúgy biztos nem arról volt szó, hogy máshogy nem tudják megoldani, a Pz38t is gyártásban volt náluk, és mégiscsak arról az országról beszélünk, ami ekkoriban már sugárhajtású vadászgépet is gyártott- elég fejlett volt a hadiiparuk.

Szerintem a levéltárban megvan a felterjesztés, de az eredeti javaslat másodközlésével még nem találkoztam. Ha jól értelmezem, akkor az alap jel a fehér kereszt, a különböző színkombinációkkal lehetett volna az alakulatokat jelölni. Hogy az erdélyi bevonulásnál használt jelzésben cserélgették-e a zöld és piros színek helyét, gyanúsan nem.

Ha lett volna értelme, szerintem mókoltak volna a Nimróddal, ahogy fejlesztették a Csabát, Toldit és Turánt is. Mivel ilyennek nincs nyoma, feltételezem az alváz nem bírt el több védelmet. Jobban belegondolva a test páncélzatát minek erősíteni, ha a torony 1,5szer akkor és minden átviszi.
Az L-60 fejlesztésée kapcsán az MBT jóval később jött képbe, amikor nekiálltak kendácsolni a svédek nem volt nekik más (jó volt a Lago, ami nem kellett). Amit kifelejtettem, hogy a svéd fejlesztésnél a Landswerk erősen érdekelt volt abban, hogy csináljon valamit az egyre kisebb harcértékú kocsijából, amit esetleg megvesznek.

Nagyon jók a figurák már meg is rendeltem.

Ez is logikus, bár ami acélfülkés Ford 917-ről van képem, az eleve nem sok (cca. 30) és azokból ezen kívül egyetlenegyen látszik kanna a tartóban, és még arról sem megállapítható, hogy magyar vagy német.

Én inkább arra gondolok, hogy a német gyártmányú teherautókhoz a kannák is németek voltak.

Freddy:
Itt határozottan németnek néz ki, de azért ne felejtsük el, hogy a Turánból kiindulva ez a kép már a háború vége felé készült. Ekkor már eléggé mindent használtak, amit lehetett.

Téglatesó:
A kereszt kontúrja elvileg változni akart, de nem fogadta el a HM mert a hadijelnek egyféle kialakításúnak kell lennie. A forrás, amit tudok, az a színes rajz Éder Miklóstól. Hogy ő honnan szerezte, az jó kérdés.
Egyébként nagyon tetszik a Turán Grille :D

Marmonkanna-téma: a G917-esekből a négykerekeseken általában a teáltalad mutatott verzió van, de szerintem ezen a német.

Igazából a japcsi Type 4 Ho-To volt az ihletadó -igaz, ők egy 12cm-s tarackot erőltettek rá a Ha-Go-ra, de nekünk olyanunk nem volt ugyebár...
Elsőre egy 10cm 14M tarackkal kísérleteztem, bele is fért volna, de magasabb csőállásnál nem lett volna hely a hátrasiklásnak, meg nem is fértek volna el mellé a kezelők. Így maradt a hegyiágyú.

Éljenek a magyar paper panzerek :)
Az eredeti svéd L60-on voltak ilyen próbálkozások, ezt az ágyút:
www.quartermastersection.com/swedish/artillery/1238/75cmm40
, sőt, egy 15cm-es HSN-löveget is megpróbáltak rárakni, de végül mindkettőből csak a prototípus készült el, a végső verziót a Pz38(t) alvázára tették (azt is gyártották a svédek).

Ja. Ha már megy az what-if fantáziálás, mi mindent lehetett volna kihozni a Toldi-Nimród párosból, nekem is meglódult a meglódulnivaló, és egy amúgy selejt Toldiból elkezdtem fabrikálni egy önjáró löveget. Avagy: mi lett volna, ha a Toldira egy 7.5cm 15M hegyiágyút pakolnak fel?
Még rengeteg fúrni-faragni-csiszolnivaló van rajta, de kb. kezd körvonalazódni a kis jószág. A lőszeres rakaszokat majd a motortértetőre gondoltam kialakítani, mint a pc.vad.-nál is csinálták. Kap majd egy ollós szögtávcsövet is, meg még ki tudja mi mindent...

Nem mondom, hogy bármi köze volt a felségjelnek a kitüntetéshez, de érdekes egybeesés, én csak most figyeltem fel rá. Heraldikai szabályok alapján a magyar zászlóból csinált kokárda elvileg kívül zöld és belül piros, de ezt a 48-as forradalmárok megkavarták, amikor a kokárdákat ,,fordítva" csinálták, mert szebb, ha több a piros.

Helló Elnar!

Köszi, a figuk tényleg zseniálisak (na nem a festésemtől, hanem alapból). Nagyon szépen, részletesen kidolgozottak. Itt-ott van némi sorja, de az könnyen leolvasztható. Kár, hogy a képeken a fele sem jön át a sok apró finomságnak. Pl. az ülve bagózó katonának tisztán kivehető (és megfesthető!) az ujjai között a cigaretta! Az is jó, hogy nem egyforma teljesen a ruházatuk.
Ennyi pénzért vétek kihagyni az biztos.
A posztónadrágok amúgy mattítva vannak (direkt ultra matt lakkal kentem át), csak a highlight-olás miatt látszik fényesnek a képeken.
A kannát köszi, nekem fel se tűnt, majd megpróbálom átfaragni.
A bőrcuccok festésétől kicsit tartottam, de végül egyszerűbb volt, mint gondoltam.

Freddy: valami forrás esetleg, hogy a kísérleti talpaskereszt-hadijelnek a járműveken is zöld volt a kontúrja? Eddig arról szólt a fáma, hogy volt ilyen (a belső kör zöld, kívül vörös kontúr) is meg olyan (belül piros kör, kívül zöld kontúr) is.

Jah, nálunk is volt rendszerben T-72, de hogy jön ez az L-60 fejlesztési potenciáljához?

A tételmondatod úgy szólt, hogy ,,A Nimródnál feltételezem azért nem fejlesztettek, mert kimaxolták az alváz lehetőségeit. " Na, erre írtam, hogy nagyon-nagyon távolról sem maxolták még ki az alváz lehetőségeit, a majdnem két évtizeddel később kifejlesztett Stridsvagn_74-re lehet azt mondani, hogy na ott már talán. És írtad azt is, hogy ,,A svédeknél viszont nem nagyon volt más alternatíva.", erre írtam, hogy dehogynem, a korszerű, második vh-s tankoknál egy generációval fejlettebb MBT, a Centurion már 6 éve rendszerben állt náluk, mikor a ~Toldiból még mindig készítettek új verziót.

Nimród altertöri:

A Nimród, függetlenül attól, hogy nálunk arra is használták, nem páncélvadászként volt jó, hanem légvédelmi páncélosként. A 40mm-es Bofors légvédelmi ágyú a Browning M2 géppuskához hasonlóan korszerű, majdnem száz év elteltével is gyártásban lévő fegyver, na, ezt tették rá egy önjáró páncélos alvázra 1940-ben- ez a járműkategória a hidegháborúban terjedt el, még maguk a németek is csak a 2. vh közepétől kezdtek hasonlókat barkácsolni. Egy alternatív múltban, ahol a MKH harcjárművei hazajönnek a háborúból, a Nimród lett volna az, ami évtizedekkel éli túl a többieket. Az ötvenes évek második felében kapott volna egy korszerűsítést a kommunikációs berendezéseire, hogy a tűzvezető lokátorok adatait fogadhassa, az első vonalból csak a Sztrela rakéták és a már saját lokátorral is rendelkező Shilka szorította volna ki. Aztán persze az M-zárolt Nimródokat legkésőbb a 90-es évek hadseregpusztítása során lángvágó alá küldték volna. Az L-62-t egyébként a finnek is használták, náluk 1966-ig álltak rendszerben a második vh-t is megjárt példányok.

Más: a ,,keresztes" magyar felségjel egyébként leginkább a Magyar Érdemrendre hasonlít. Ezt a kitüntetést Horthy alapította 1922-ben, és a legmagasabb katonai kitüntetés volt. A külső szegélye zöld. (A Tildy-féle verziónak lett a külső sávja vörös, ma a polgári zöld, a katonai vörös)
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%89rdemrend

Téglatesó:
Nagyon tetszenek a figurák mozdulatai, és a bőrruházat is nagyon élethű még 72-ben is. Ha a szövet részeket be tudod mattítani, még szebben fogja adni a kontrasztot.
Egyvalamit viszont kiszúrtam, ami zavaró: a magyar kannán egyszerű X volt a merevítés, nem volt középső téglalapja. Ha jól látom, pont egybe metsződnek a szárak így meg lehet próbálni átmetszeni és a téglalapot feltölteni. Ha ezt már nem vállalnád be, akkor viszont szürkére festeném, és azt mondanám, a németektől kaptak egyet :D
A figurákról nem is hallottam még, 72-es amgyar sem nagyon létezik, ami meg igen, az 3D és aranyár. 3000-ért 48 figura 12 pózban? Veszem is egyből, míg még gyártják!

Freddy:
Egy Nimród Vierlinget azért el tudnék képzelni. És valószínűleg hatásos is maradt volna nagyon sokáig, csak eleve kevés volt a cső, így inkább több járműhöz osztották be. Persze a Nimród alváza gyenge volt ehhez, de what-ifnek egy Turán alvázon egy 4-es Bofors mondjuk?... Na jó, vége az alternatív történelem órának. :)

Jah, nálunk is volt rendszerben T-72, de hogy jön ez az L-60 fejlesztési potenciáljához?

A Nimródnál roppant fontos a páncélzat vastagsága, mivel páncélvadászként is rendszeresítették nálunk. Ez akkor még nem volt rossz a koncepció, mert nagyjából átütötte azt, amit a szomszédok fel tudtak mutatni. Aztán a helyzet gyorsan megváltozott 1941-ben.

Nyilván nem lehetett volna az eredetileg könnyűharckocsi Toldiból potens nehézharckocsit csinálni, de Toldi-Nimród típuscsalád teteje azért így nézett ki: en.wikipedia.org/wiki/Stridsvagn_74
, ezt 1958-tól gyártották. És az se igaz, hogy a svédeknek nem volt más választása, 1952-től rendszerben állt náluk a Centurion, ami azért egy egészen más kategória.

A Nimródnál a harckocsik páncélvastagságát megemlíteni meg eleve tévedés, az egy önjáró légvédelmi gépágyú volt, egy még ma is potens fegyvernek számító, 2026-ban is sokfelé használatban lévő légvédelmi ágyúval. Tankok ellen bevetni szükségmegoldás volt. Légvédelmi fegyverként még évtizedekig rendszerben maradhatott volna, pláne, ha egy lokátoros tűzvezetéssel összekapcsolják.

Végre megjöttek az Orion magyar harckocsizói. Gyorsan ki is pingáltam egy legénységnyit a Toldihoz, hogy ne csak magában árválkodjon.

Összehasonlítva egy PzIV, Sherman vagy T-34 családfával azért erősen korlátos volt az L-60 továbbfejleszthetősége.Persze, lehetett volna valamennyit csiszolni, a HM úgy döntött, hogy nincs jövője a könnyű harckocsiknak, inkább koncentrálnak a közepes és nehéz harckocsikra. A svédeknél viszont nem nagyon volt más alternatíva.

A Nimród nem volt rossz konstrukció, csak a koncepciót meghaladta az idő és a harckocsik páncélvastagsága. A két Bofors meglehet, hogy gyorsabban szedte volna le a repülőgépeket, de rontotta a kocsi menetteljesítményét, közepes harckocsik ellen nem lett volna hatásosabb és hűdesok felesleges Bofors sem volt nálunk.

A ,,Toldi"-alvázban elég komoly lehetőségek voltak még, a Landswerk L-60 fejlesztése Svédországban a magyar fejlesztésektől függetlenül, és még a háború után is bőven folyt. Utolsó változatai 50mm-es homlokpáncéllal készültek, volt 37 és 75 mm-es löveges verzió, és dupla 40mm-es gépágyús ,,Nimród" is.

Igen, de :) a Lehel az első vonalban mozogott (volna) így indokolt a lehető legnagyobb védelem biztosítása és valózínű, hogy a fegyverzet elvesztésével volt tere a plusz páncélzat beépítésének.
A Nimródnál feltételezem azért nem fejlesztettek, mert kimaxolták az alváz lehetőségeit. Hogy mi lett volna hosszabb távon (what if), úgy gondolom semmi, mert a Toldi alvázas eszközök kifutottak, a C sorozatból is minimalizálták a rendelést.

Logikusnak hangzik.
A Nimród érv viszont szerintem kicsit sántít, mert a Lehelen már ugyanaz a homlokpáncél van, mint a B40 Toldin. Gondolom idővel átálltak volna teljesen arra.
Bár itt egyből cáfolhatnám is magamat azzal érvelve, hogy a Lehel védelmi fegyver nélküli sebezhetősége a páncélvédettség növelését szorgalmazza eleve.
Ugyanakkor egy fegyverzetátépítéshez miért vesződtek volna a homlokpáncéllal is? Hacsak nem a mérnököknél bevált "biztonság javára csalás" elve miatt eleve betervezik a később számításba vehető fejlesztési irányt.

Fordítva.Azokat a kocsikat építették át, amik a frontszolgálat ellenére még alkalmasak voltak az átalakításra.
A leszerelehető fényszórók jogos, de lévén proto kocsi, azokkal is kísérletezhettek, nem kell homlokpáncélt cserélni.

Az egyes alkatrészek tömegére nem rémlik publikus adat, az biztos, hogy a B40 átépítésnél kb. 700 kg többletsúlyt tudtak ráerőltetni az alvázra. Ez az új löveg, torony és test frontpáncél. A vadászpáncélosnál felszabadul ugyan a torony tömege, de a Pak40, küzdőtér páncélzat s megerősített homloklemez (ami valamivel magasabb is, mint a lövegtoronys kocsin) szerintem bőven túlmutat a plusz terhelhatőség keretein. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a sima Toldi homlokpáncélt befoltozták, akár a B40-re tervezett szellőzőfedelekkel.
Ennek viszont ellentmond az, hogy a Nimród esetében végig megmaradt az eredeti homloklemez.

Jaja.
Erre írtam a 75172sz hsz.-ben, hogy "...megkaphatta az új homloklemezt, ha ilyen kivitelűre képzelték el a pc.vad.-ok szériapéldányait."

Bevallom, ez a "majdnem prototípus" szinte ami legkevésbé érdekel az összes magyar harcjármű közül, így alig tudok róla valamit.

Viszont a "kontra" ellen eszembe jutott egy rekontra:
Ha működött volna a terv, akkor mindenképp módosított frontpáncéllal készült volna a széria, mivel már csak az volt gyártásban (ha jól tudom). Emiatt kellhet a teljes terhelést figyelembe venni már a kezdetektől. Úgy gondolkodhattak a tervezők, hogy ha működik, akkor úgyis ilyen lesz, ha nem, akkor legalább már van egy B40, amire "szinte" csak tornyot kell tenni és harcképes.

Elvileg megvan rendszámra pontosan, hogy mely kocsikat építették át B40-re, és az mind B20 (vagy nem?).
Amúgy pont az ilyen "pontatlanságok" miatt kérdeztem rá telibe a pc.vad. proto rendszámára, de úgy tűnik az stimmel.
Egyébként, mire nekiálltak a B40-programnak, addigra már az összes olyan B20 rég lejött a szalagról, és meg is járhatta a frontot (és meg is cibálhatták annyira, hogy átépítésre ítéljék), amiből lövegest fabrikáltak végül.

A homlokpáncéllal viszont én is ugyanígy vagyok.
Kontra, hogy egy protóhoz (aminél alighanem elsősorban a löveg beépíthetőségét és az optimális felépítmény kialakítását tesztelték) fölösleges pluszmunka lett volna a homloklemezt is cserélni -az ezzel járó plusz súlyról nem is beszélve -de ahogy Emerick is megjegyezte, akár cserélhették is, ha volt hozzá anyag/idő/kapacitás/akarat/stb.
Pro, hogy a sárvédőkön ott az új lámpa. Ezekre a B40-en is azért cseréltek le a régi sokkal kisebb pilácsokat (elvileg), mert az átépítéskor megszüntették a homlokreflektort. Tudom, ez gyengécske pro, de mégis valami talán, mert amúgy mi értelme lett volna a protóra elpocsékolni két ilyen lámpát, amikor azokra amúgy szükség volt az éppen gyártott Turánokhoz/Zrínyikhez meg B40-hez (merthogy azokon is ilyen volt)?

Köszi, igyekeztem a kis Totóval, a kupi olyan amilyen, de van ennek a kitnek más hibája is dögivel (amúgy most íródik egy cikk az IBG Toldi-sorozatáról, majd abban még vesézgetem kicsit).

Azt, hogy az A sorozatot kizárták az átépítésből, óvatosan kezelném, mert ugyan abban a könyvben írják ezt, ahol a B20-asok hevederes Gebauereket kaptak, meg Ganz motort.
Romsics I. a Magyar hadigazdaságban azt írja, hogy a frontról hazahozott és még átalakításra alkalmas (rugók, futómű, motor) állapotban lévő kocsikból csináltak B40-eket.

Szerintem a vadászpáncélos homloklemezét nem cserélték. Egyrészt felesleges lett volna, a küzdőtér páncélja "papír" volt, másrészt azt gyanítom, hogy eleve orrnehéz lett a konstrukció.

Jól lett a Toldid, kár, hogy elszabták a kupolát.

Helló Emerick!

Köszi a választ! Akkor a rsz. biztos, ez eddig oké.

Csak azért merült fel bennem a homlokpancél ügye kérdésként, mert eddig az volt a fáma, hogy az A20-asokat (ami a H-376 is volt) azért nem vonták be a B40-programba, mert nem bírták volna a plusz terhelést. Namost a PaK-kal már így is jól megterhelték a kocsit, az új vastagabb homlokpáncél még több súly lett volna.
Persze ettől függetlenül megkaphatta az új homloklemezt, ha ilyen kivitelűre képzelték el a pc.vad.-ok szériapéldányait. Ez logikus is így.
Köszi!

Elnar! A tüzérség fegyvernemi színe a vörös.

Üdv! A H-376-ra levéltári források vannak. Ez egy hadműveleti sérült kocsi volt, mindenképpen újjáépítették. Mivel átalakításon esett át, ezért megkaphatta a fejlesztett változatokra jellemző elemeket. De csak mert épp ráérhetett a Ganz az átépítés során. Mi lett vele, visszaalkították vagy bevetették, nem tudjuk.

Helló!

Új gondolatébresztés így hétvégére.
Téma: Toldi páncélvadász.

A M.Kir.Honv.Haz.Gy.Hj. ("nagy mesekönyv") szerint a prototípust a H-376 rsz., tehát egy A20 kocsin alakították ki. Az ugyanott található (és azóta vírusként elterjedt, és a megjelent makettek alapjául szolgáló Bíró Ádám-féle makett, és nézeti rajzok) viszont a B40-re jellemző test-homlokpáncéllal készültek, amit ugye csak az átalakított B20 Toldik kaptak meg a B40-re átépítéskor.
Aztán ott az egyetlen ismert fotó magáról az eredeti járműről, amin látszik, hogy a sárhányón a szintén a B40 Toldikra jellemző "magas" lámpák vannak.

Kérdéskék:
- lehet tudni, hogy a könyv írói milyen forrásból vették, hogy a H-376 rsz. kocsi lett átalakítva?
- mennyire hiteles (biztos) ez az infó?
- ha valóban egy A20 kocsi lett átalakítva, honnan lehet tudni, hogy megkapta a B40 homloklemezét is, illetve nem lehetséges, hogy meghagyták rajta az eredeti (hűtőrácsos-homlokreflektoros) homlokpáncélt?
+1 (már csak a saját agyalgásom alapján): ha valóban új (B40) homlokpáncélt és lámpákat kapott, nem lehetséges, hogy inkább egy átalakított B20/B40 lett felhasználva pc.vad.-nak (pl. a H-476, az ugyanis valóban át lett építve B20-ról B40-re, tehát megvoltak ezek a módosítások)?

Köszi!