Nem a 12 órás elforgatáshoz kerestem a fotót hanem fordítva: megnéztem, melyik fotón lóg ki úgy a pajzs, és a futómű, meg egyéb részek szögei hol azonosak (művészeti hátterem is van, a negatív szögek alapján keresés nálam rutin). Ha azok egyeznek, minden más is fog, így tudom használni referenciának, hogy hol van a jármű hossztengelye

(A fotót köszi, így az is látszik, hogy a harckocsirombusz alatt nem egy vonal van mint 1. szakasz hanem T mint törzs! - és hogy a rombuszon ott van a kormánykerék jel is is mint a térképjelzésnél. Eddig ez egy képen sem látszott)

Ja, erről a lovashadosztályos B40-ről van egy jobb fotóm is, ha kell:

Nem engem kell meggyőznöd a torony elforgatottságáról... :)
De itt egy A20 kocsi: kb. ugyanaz a szög (kicsit talán még laposabb is), a torony 12órán (jó, lehet, hogy 12óra5perc...), és SEMMI sem látszik a pajzsból.

A rajzot izgatottan várom...

Nézzetek meg _minden_ képet a Toldikról, ami van.
Én ledöbbentem, mennyi képen van elforgatva _pontosan így_ a torony. Kicsit ferdén, úgy, hogy az egyik oldalajtó párhuzamosan álljon a jármű hossztengelyével. Az sem lepne meg, ha jelölve lett volna ez a pozíció belül, mert a ki- és beszálláshoz ez az ideális.
Igaz, ez egy Toldi B40, és tükrözve van, de így sikerült találnom egy képet ami szinte pontosan abból a szögből készült mint a buzogányvetős fotó. Jól látszik az elfordulás, és hogy melyik részlet hova kerül.

[rajz folyamatban a buzogányvető keretről]

Nem túl jók a képek, csk hirtelen lőttem őket:

"...vegyél a kezedbe egy makettet..."
Oké, megtörtént. De valahogy nem igazolja a te állításodat. Próbáltam az IBG Toldimról kb. ugyanolyan szögből lőni képet, mint az eredeti.
Az első fotón a torony 12órán áll. A másodikon balra enyhén elfordítva. Előrefordított toronynál NEM látszik a lövegpajzsnak se a sarka, se a pereme. Enyhén balra forgatva viszont pont azt a képet adja, amit a fotón látunk.

Na végre volt időm átnőzni a hozzászólásokat és a képeket is.
Először is, az én forrásom ez:
reviews.ipmsusa.org/review/38m-toldi-light-tank-photosniper
Nem Romsitsa-féle felbontás, de elég jó verzió, Mujzer Péter könyvének recenziójából (a szerzői jogi kérdéseket most mellőzöm, én csak megtaláltam)

Én egy teljesen más szerkezetet látok a Bíró-féle rajzhoz képest. Két keret van és egy hátsó összekötő.
Az elsütés a csövek fölött egy rugós ütőszeggel megoldott, aminek vonalában van a hátsó, X-merevítése keret, a súlypontban. Az elülső keret beljebb van a szimmetriatengelyhez, hogy a buzogányfejek elférjenek. Ez egy H formájú szögacél váz, amiből a hosszú vízszintes szár látszik a hátsó vízszintes összekötő fölött, és a jobb függőleges szára. A balt takarja a baloldali vetőcső. A torony felől jövő rudazat nem balra van tolódva, hanem középen van, de az első kereten, így a rövidülés miatt máshol látszik.
A Romsitsa képén feltűnő szegecs/csavar a hátsó keret középső részét rögzíti az alsó lemezhez, hegesztés helyett csavarozással, ami nagyobb dinamikus igénybevételt enged meg.
A lövedék súlyát a hátsó rész viselő főleg, a hátsó kerettel alátámasztva, az első keret a csövekhez van hegesztve alul-felül laposvasakkal (ezek vetnek árnyékot a csőre). A kilengést a a vetőcsövek végén keresztbe hegesztett U-acél adja. A hátsó keret csuklósan rögzített, szögben elfordul az elülső keret emelésével. Ennek mechanizmusa nem látszik, de úgy feltételezem, hogy a rudazat ezt a célt szolgálja. Mivel a toronyba való bekötési pontja azon a részen van, az én tippem az (mivel nem bizonyítható nem hívhatom elméletnek), hogy a függőleges irányzást összekapcsolták a toronyfegyzerzet irányzásával, és a már nem létező nehézpuska keretét emelve, leolvasható szögtartománnyal működtették. Az elsütés átvitelét bentről egy bowdennel képzelem el, ami csak megrántja az előfeszített rugót.

[megértéshez skicc készülőben, legyetek törelemmel!]

A "precíziós" páncéltörő-elmélet már ott megbukik, hogy a szerkezettel pásztázott lövéseket képtelenség leadni
A lényeg nem változik, célozni azért normálisan kell vele. Ha tűztámogatásra használják, akkor is kell mondjuk 1000 méteren 10m pontosság. Az hat tized fok oldalirányban, és ebben a rakéta szórása nincs benne. Ezt már nem lehet járműtesttel állítgatni, pláne terepen.

A buzogány egy nem irányított rakéta.
És ennek ellenkezőjét senki sehol nem állította.

A kúpos toronnyal minden világos, te nem akarod megérteni a rakéta működését és a szerkezet felépítését.
Még mindig nem érted, amit ott mondani akartam, de mindegy, mellékszál volt úgyis.

A fotón a torony balra van elforgatva, különben nem látszana lövegpajzs sarka
A lövegpajzs sarka ebből az állásból nemhogy egyenes toronynál, de még egy kicsit jobbra fordított toronynál is látszik, vegyél a kezedbe egy makettet. (Azért asszociál mindenki elfordított toronyra, mert tudat alatt feltételezi, hogy az oldalsó kibúvónyílás középen van. De nem, az kicsit hátrafelé néz)

Mivel magáncélra kaptam meg a fotót, nem fogom egyben felrakni. Ha kell, elkéred a tulajtól, ahogyan tettem én is, segítőkész volt anno.
Mármint a Marwin Albertema nevű amerikai katona, aki a fotót 1945-ben készítette? Ma már elég idős lehet.

A buzogány egy nem irányított rakéta.

A kúpos toronnyal minden világos, te nem akarod megérteni a rakéta működését és a szerkezet felépítését.

A fotón a torony balra van elforgatva, különben nem látszana lövegpajzs sarka.

Mivel magáncélra kaptam meg a fotót, nem fogom egyben felrakni. Ha kell, elkéred a tulajtól, ahogyan tettem én is, segítőkész volt anno.

A "precíziós" páncéltörő-elmélet már ott megbukik, hogy a szerkezettel pásztázott lövéseket képtelenség leadni, mert nem lehet vízszintes állásba engedni a csöveket, akkor ugyanis a kilőtt rakéta nekiütközik a torony oldalának.
Egyébként a világháborúban akárhány járműre szereltek bármiféle rakétát, egyiket se páncélelhárításra használták, ugyanis a nehéz rakétával való precíziós tűzvezetést senkinek se sikerült megoldani (ahogy a buzogánylövedéknél se: az se volt precíziós fegyver).

Ha megvan a fotó, akkor tedd fel, hadd lássuk nagy felbontásban :) Mert ennyi erővel nekem is megvan, és vannak rajta ufók.

+A kúpos toronnyal kapcsolatos pontnak pontosan melyik része nem világos?

Az, hogy a Toldi “precíziós” semmi sem támasztja alá.
Hát ugye, a józan észen kívül. Mert itt van a tengelyhatalmak legmozgékonyabb könnyűharckocsija és a világ első nehéz páncéltörő rakétája, és mit építünk belőle? Egy kétlövetű első világháborús ágyút egy középkori bombarda pontosságával.

Nálam az eredeti fotó van meg nagy felbontásban, nincsenek rajta ufok.
Az, hogy a Toldi “precíziós” semmi sem támasztja alá.
A kúpos torony, ne már :) Lecsúszik róla a láng.

A HT 2010/3-ban írt cikk már ott megbukik, hogy a torony a fotón nincs elfordítva- ezt magának a szerzőnek a közölt modellfotója bizonyítja (lövegblendét érdemes figyelni).
Melyik "mechanizmusra" gondolsz, ami "szerintünk az állító"?
751660-as hozzászólásban pirossal bekarikázott. Egy ilyen rakétás keretet menetben rögzíteni kell a páncéltesthez is, ezt egy felhajtható kerettel szokták megoldani, lásd pl a Krug rakétákat, vagy, ágyúcső esetén, akármelyik önjáró ágyút. Ennek a keretnek a talpa a két pirossal bekarikázott elem. Hogy hol ér véget a menet közben fixáló tartókeret és hol kezdődik maga a toronnyal forgó rakétavető keret, az az, amit sajnos ebből a képminőségből nem lehet megállapítani.
A "nevetséges" "húzó-toló rudazat" megint nem tiszta, hogy miért ostobaság, amikor az létező (létezett) valóság a kép alapján.
A kép minősége alapján akár ufók is lehetnek rajta, hogy egy retusálás vagy AI-s feljavítás melyik árnyékba mit haluzik, azzal meg kár foglalkozni. Egyébként igen, ez speciel jól látható a kép alapján, a torony tetején van egy rúd, ami a keret tetején végigfutó rúdhoz csatlakozik. Ha a keret a jármű hátuljához lenne rögzítve, akkor ez egy nagyon-nagyon mekkmester megoldás lenne, hiszen a forgó tornyot és a fix keretet kéne összekapcsolnia úgy, hogy még a csapóajtót se takarja ki. (Azaz Bíró Ádám ebben is téved) Ha azonban a keret a toronyhoz van rögzítve, mindjárt értelmet nyer, akár a magasságot állító rudazatként, akár valamilyen elsütő megoldásként.
A kocsi oldalára talán valóban egyszerűbb lett volna szerelni a kereteket, de valamiért mégse ezt az utat választották anno...
Azért, mert szerettek volna célozni is vele, amire a toronyhoz rögzítés kézenfekvő megoldást kínált.

Jut eszembe Hatala András írt a Haditechnikában kiásott robbanófej teszteléséről és emlékeim szerint úgy találták a kumulatív töltet rombolóereje egy 105 mm-es gránáthoz mérhető (jelentős).

Melyik "mechanizmusra" gondolsz, ami "szerintünk az állító"?
A "nevetséges" "húzó-toló rudazat" megint nem tiszta, hogy miért ostobaság, amikor az létező (létezett) valóság a kép alapján.
Látszik, hogy a torony fölött valahonnan elölről vezet hátra egy rúd, ami csuklóvasakkal összeköttetésben van a keret felső "C"-profilja fölött húzódó másik rúddal, ami szintén újabb mechanizmusokkal csatlakozik a vetőcsövek végéig futó újabb rúddal. Ahol a csövek elsütőmechanizmusai vannak. Szerinted ez az egész "miskulancia" mi célt szolgálhatott az elsütőberendezés távműködtetésén kívül?
A kocsi oldalára talán valóban egyszerűbb lett volna szerelni a kereteket, de valamiért mégse ezt az utat választották anno...

A járművel célzásra ott a Stuka zu Fuss, nálunk a Zrínyi Nebelwerfer csövekkel, löveges járműnél meg a Char B1.
Az első kettőt soha nem szánták precíz fegyvernek, a Char B1-nek az egész átvitelét-felfüggesztését a löveg írányzásához tervezték, nem csak úgy kábéra kormányozgatták jobbra-balra. És még így se vált be.

A bekarikázott fúvókák indították a rakétát, nincs olyan opció, hogy ne kapja el a toronyajtók nyílását a lángsugár.
Csak nem mindegy a távolság. A rakéta kicsit felfelé indul, a torony pedig kúpos alakú, tehát egy kicsivel hátrébb téve a rakétaindítót már sokkal messzebb van a lángcsóva a toronytól.

A toronyhoz rögzítést azért is vetem el, mert (tudom, ez nem perdöntő tudományos bizonyíték) a makettkísérleteim ezt nem igazolják... Ha rápróbálom a toronyra a vetőkeret-prototípusaimat - "nem jön ki a matek".
A vetőkeret kb ott van, ahová a maketten tetted, csak a torony hátuljához rögzíti még vagy négy szögvas, ami hátulról nem látszik, kitakarja a többi cucc. Az a mechanizmus, ami szerintetek az állító, az egy felnyitható, jármű hátuljához rögzített keret, aminek a célja, hogy a rakétás miskulanciát alátámassza, menetben ne lengjen. Ez az egyetlen értelmes megoldás, a mindenféle húzó-toló-nyomó rudak meg elfordított toronnyal való tüzelés nevetséges ötlet, csak valaki egyszer kitalálta, aztán ebből a gondolati sémából már senki nem mer kitörni. Ha a járműtesttel akarnának célozni Józsibá szérűjére, akkor feltettek volta két keretet valahová oldalra, minta Nebelwerferes Zrínyinél, aztán csoki.

Jut eszembe Hatala András írt a Haditechnikában kiásott robbanófej teszteléséről és emlékeim szerint úgy találták a kumulatív töltet rombolóereje egy 105 mm-es gránáthoz mérhető (jelentős).

Az fix, hogy ezt a járművet nem páncélvadásznak tervezték, ebben a formában már ránézésre is látszik hogy arra totál alkalmatlan.
Ezt a koncepciót eleve felejtsük el.
Pontcélok támadására legfeljebb álló és nagyobb kiterjedés esetén (pl. bunker, épület, lövegállás) lehetett alkalmas.
Arra a kocsival való durvairányzással (és némi vetőkeret-utánigazírással) viszont megfelelő lett volna.
De szerintem inkább területtűz leadására volt a a legalkalmasabb ebben a formában repesz-romboló fejjel.
A toronyhoz rögzítést azért is vetem el, mert (tudom, ez nem perdöntő tudományos bizonyíték) a makettkísérleteim ezt nem igazolják... Ha rápróbálom a toronyra a vetőkeret-prototípusaimat - "nem jön ki a matek".

Csúsztatva mindösszesen a csúsztatás mértékvel mozdul oldalra a lövedék (a szórást nem számítva) nem segíti a célzást.

A bekarikázott fúvókák indították a rakétát, nincs olyan opció, hogy ne kapja el a toronyajtók nyílását a lángsugár (körkörösen helyezekedtek el szögben, hogy a pörgés stabilizája a lövedéket).

A járművel célzásra ott a Stuka zu Fuss, nálunk a Zrínyi Nebelwerfer csövekkel, löveges járműnél meg a Char B1.
Az teljesen kizárt, hogy ezzel a Toldival "pontra" lőttek volna, de nem is volt feltétlenül páncéltörő, a rakétának volt repeszromboló verziója is, a zápor.

A lefelé futó lábidomok értelme, hogy menetben rögzítsék a keretet, ahogy pl az ágyúcsöveket is rögzíteni szokták. Egy ennyire hátranyúló keretnél elég nagy az erőkar, rázós terepen elgörbülne, letépné magát. (Viszont hátra kell nyúlnia, a rakéta tüze nem fújhat be a torony oldalsó ajtaján.)

A járműtesttel célzást egy páncéltörő fegyvernél nyugodtan felejtsük el, úgy max a szomszéd bácsi 150 hektáros földjét lehet eltalálni. A rohamlövegek ágyúi is forgathatóak oldalirányba, de még a katyusa sem a járműtesttel céloz. A csuklós szerkezetek csak eggyel jobbak, ott az a baj, hogy az összes csukló összes nyúlása meg kotyogása összeadódik, pláne, ha még az egész a nyeklő-nyakló motorháztetőhöz van rögzítve. Azért írom, hogy ez forgott a toronnyal, máshogy nem lett volna értelme.

Sehol nem állítottam, hogy a vetőkeret forogni tudott volna - csak azt, hogy oldalirányba elcsúszni jobbra vagy balra, attól függően, hogy a torony balra vagy jobbra fordult-e (erre a vízszintes-finomirányzáshoz lehetett szükség: a durva irányzás a kocsi irányba állításával történt, a finomítás meg a keret oldalra csúsztatásával).
A tengelye körül forogni már csak azért se tudott volna, mert két "láb"-on állt a keret, sőt valszeg hátul is ki kellett legyen támasztva.
A rudazat fix hogy a kupola fölött kellett, hogy fusson -max. a kupola teteje fölött olyan kicsivel, hogy ebből a szögből úgy látszik, mintha alacsonyabban futna.
Az irányzás történhetett a kiszerelt fegyverzet helyén keletkező réseken át, hiszen se nepu. se gpu. nem volt a kocsiban, a gpu.-nak a fedőlemeze meg ráadásul felnyitható volt a torony-homlokpáncélon.
Azt szerintem engedjük el, hogy a vetőkeret a toronyhoz lett volna rögzítve, mert akkor semmi értelme se a keret alatt lefelé futó "láb"-idomoknak, se a motorháztető kinyitásának. Ráadásul a torony elfordulása miatt a keretnek is laposabb szögből kellene látszania a képen.
Az utolsó állításoddal, ti. hogy fogalmunk sincs, mennyire volt előrehaladott a koncepció a kép készítése idején, illetve, hogy működott-e egyáltalán, teljesen egyetértek.

Úgy látom, hogy a rúd a kupolaajtó alatt van, ezért ütközik(hetne).
Szerintem jobbra-balra csúszni tud a szerkezet, ami a töltést/tüzelést segíthette, de forogni nem tudott.
Tételezzük fel, hogy valahogy forgott a szerkezet, felmerül a kérdés, hogy minek? Erre nincs válaszom, mert a kocsi mozgatásával megoldható az oldalirányzás. De újabb kérdés, hogy egyáltalán hogyan céloztak, mert a beépített toronyberendezések nincsenek párhuzamban a vetővel.
Mindez persze azt feltételezi, hogy amit a képen látunk egy működő szerkezet, de lehet, hogy csak koncepció, ami vagy működött vagy nem.

Kiváló kérdés, az állványos változaton nem látszik, hogy az elsütőbillentyűk és az ütőszeg hogyan csatlakozik, valami a csővázban történik.
Plusz mint korábban írtam, a lángsugár telibe kapja a harckocsit, nem biztos, hogy jót tesz egy bowdennek, spárgának meg biztosan nem.

Freddy azért rúd, mert az nehezebben sérül. Csőben futtatni a bowdent (mint az elektromos vezetékeket) meg eggyel macerásabb a szükségesnél.

Az állványos változaton is bowden volt a csőben, nem? A rúdnál, pláne a parancsnoki kupolába beletakaró rúdnál bonyolultabb megoldás nincs, egy vaktöltényes elsütőszerkezetet egy spárgával el lehet sütni, amit akárhol be lehet vezetni a kocsitestbe.A sérülékenységet meg egy ilyen gányolt szerkezetnél nehogy ez jelentse már.

Szerintem ez a torony hátuljához van rögzítve, azzal együtt forog, a felső rúddal állítják a magasságát. Menetben le lehet tappancsolni a jármű hátuljára, mert a rezgés tönkreteszi.

Miért mond ellen?
A képen a torony el van forgatva balra - a vető meg (talán épp ezért) elmozdult jobbra.
Ha a torony visszaáll 12órába, a vető középre kerül.
Ha a torony elfordul jobbra - a vető elmozdul balra.
A toronyrudazat elvileg nem ütközik semmibe, mert a kupolafedél síkjánál kissé magasabban fut.
Csak a kupolafedél nyitásához kell elforgatni a tornyot balra, hogy a rudazat ne legyen a fedél fölött és az nyitható legyen.
A tüzeléshez sem kell alapból semerre eltolni a vetőkeretet, mert így, hogy a csövek nem vízszintesen állnak, hanem ferdén felfelé, bármilyen helyzetben ellőhet a torony mellett-felett.
De persze ez csak agyalgás a részemről. Próbálom a magam szintjén értelmezni, amit a képen látok, és értelmet adni annak, amit látok (azaz miért van a vetőszerkezet szemmel láthatóan elmozdulva a középsíkból, miért van elforgatva a torony balra, minek van nyitva a motortérfedél, stb.).

A vízszintes irányzásnak ellentmond, hogy a torony eleve elforgatott állapotban van, maximum még jobbrább mozoghatna a vető, mert ha balra mozdul, ütközik a toronyrudazat. Viszont a tüzeléshez balra kellene mozognia a bal csőnek. Szerintem a toronytól függetlenül mozog a csöveket tartó keret. A fotó alapján én is feltételezem, hogy függőlegesen is fix a vető, de ez azért súlyosan korlátozná a használhatóságát.

Freddy azért rúd, mert az nehezebben sérül. Csőben futtatni a bowdent (mint az elektromos vezetékeket) meg eggyel macerásabb a szükségesnél.

De miért kellett volna elsütőRUDAZAT ? Egy 8mm-es vaktöltény indítja, egy sima megfeszített ütőszegrugóhoz kötött egyszerű madzaggal vagy bowdennel el lehetett volna sütni.

Kiötöltem egy elméletet, ami lehet, hogy hülyeség, de nekem sok kérdést megmagyarázna.
Kezdem ott, hogy gyanús, hogy az egész vetőszerkezet a képen el van csúszva jobb felé. Ezt abból gondolom, hogy a makettemen a vetőkeret lábai nagyon nem oda esnek a gombákhoz képest, ahova, ha középre teszem az állványt. Viszont, ha elcsúsztatom jobbra az egész szerkezetet, akkor a lábak pont oda kerülnek a gombák mögött, mint a képen is.
Szerintem ez úgy lehetséges, hogy a torony mögött (de még nem a motortető-lemezen) van kereszben egy sín, és a lábak ebben állnak, ebben csúszhat oldalirányba (vízszintes irányzáshoz) a vetőkeret.
Feltételezem, hogy maga az egész vetőkeret valahogy összeköttetésben áll a toronnyal (talán a torony hátlapból kiinduló rudazattal, ami a képen ebből a szögből nem látható), és a torony elforgatásával lehetett a vetőkeretet jobbra-balra csúsztatni a sínben az irányzáshoz.
Feltételezem továbbá, hogy függőleges irányzásra talán nem is volt mód, a keret egy bizonyos szögben fixen állt (függ. irányzásnak talán a lehetséges nagyon kis szögtartomány miatt nem is lenne értelme).
Mivel a sínben csúszó két láb önmagában kevés a keret megtartására, hátul középen is kialakítottak egy (szintén csúszósínes) támasztékot. Ez értelmet adna a motortértető vízszintes állásban rögzítésének (hiszen a hátsó támasztéknak vízszintes felület kell), de egyben nem is terheli túl irreálisan a tetőlemezt a vetőszerkezet súlyával.
A torony fölött, a tárkupolából kiinduló rudazat csak az elsütőszerkezet működtetését szolgálja, az irányzásban nincs szerepe. Mivel a tárkupola aszimmetrikusan helyezkedik el a torony tetején, ezért ha a torony 12órán áll (és a vetőszerkezet középen van), a pk. kupola nem nyitható, mert kissé fölötte fut az elsütőrudazat. Ahhoz, hogy a pk.kupola nyithaó legyen (mint a képen is), a tornyot balra kell forgatni (és ezzel egxütt a vetőkeret jobbra mozdul el), amint a képen is látható.
Nem tudom, mennyire érthető ez a zagyvalék, amit ösdzehordtam: nem vagyok műszaki ember, így csak módjával kéretik kiröhögni a költőt... ;)

Ami még feltűnt, hogy a szerkezet mögött van valami, ami kitakarja a hátteret a torony sarka és a kocsitest széle között.

Igen, szerintem az a két idom viselte a tömeg nagyját és tette lehetővé a függőleges mozgatást. A középső, X alakú idom alatt van még valami középen, ott nem egyértelmű, hogy mi történik, anno ezért sem vágtam bele.
Vagy a csövek elejéhez/indítószerkezet rúdjához kapcsolódik, vagy nem X alak, hanem két V alak (az alsó fordított). Az alsó a csöveket hátul összekötő idomvashoz kapcsolódik A felső meg az indítószerkezet rúdjához.
Talán a lenti rögzíti a szerkezetet menet közben vagy a beállított szögben.
De aztán az is lehet, hogy nem mozgatható a szerkezet, mert a sárgával karikázott elem egy szegecs vagy csavar. Aztán az is lehet, hogy hiányos a vető, mert a zöld karikában kéne, hogy legyen egy hasonló idom, de nincs ott semmi.

Vajon ez a két bekarikázott idom lenne az, amin áll az egész vetőkeret?

AFi bizony, viszont híradó felépítménnyel. Szép fogás!

[a buzogányos Toldi szálba most nem tudok bekapcsolódni max este, de folytassátok csak, érdekes volt ahogy átfutottam]

A láng mindenképp telibe kapta a kocsit, a robbanófej végén lévő fúvókákkal indították a rakétát, ezért is volt a pajzs a taligás vetőkön. A gombák a motor légszűrőit takarták, az oldal/felső/hátsó nyílások szolgáltak szellőzésre és a motor hűtésére.

Jobban megnézve a fotót a toronyból induló rúd szerintem az elsütést szolgálta, nem az irányzást. A szögvas keret mögötti vékonyabb rúdhoz csatlakozik, az a rúd pedig a bal oldali vetőcső elsütőszerkezetéhez van kapcsolva.

Gondolatkísérlet: A szögvas keret forgáspontjai a gombákon vannak. Ekkor az egész keret jobbra van a kocsi középvonalától és lehet, hogy azért van felbakolva az ajtó, mert az összekötőrúd beleütközött volna egyébként a toronyba (és ez éppen gyorsabb/egyszerűbb megoldás volt, mint új elemeket barkácsolni).

A motortér oldalt és felül is szellőzik. A keret meg nem fog le annyit, hogy a gombák mint szellőztetők használhatatlanok legyenek.

Logikusan hangzik, de ha az egész keret a gombák előtt van, akkor végképp nincs értelme a nyitott motortértetőnek...

Köszönöm! Ez meg egy Rába AFi lehet, ugye?

Toldi: nekem elég hülyeségnek tűnik az egész eszmefuttatás a csak előre lövéssel, a motorháztetővel állított magassággal meg a toronyhoz rögzített forgató bizbasszal, ami miatt el kell fordítania tornyot tüzeléshez, mert nem találtak egy íves vasdarabot, de mindenképpen a parancsnoki kupolán akartak kimászni.
Szerintem ez a miskulancia a torony hátuljához van rögzítve, azzal együtt forog. Előrébb tenni nem lehet, mert a láng ráfúj a harckocsira. A motorháztetőt meg azért nyitották ki, mert a vetőkeret lefogja a motor szellőzését.

Buzogány Toldi: Középen tuti nincs akkora szerkezet, mint amekkorát a rajz sugall, valami kisebb van, de szerintem előrébb. A vetőkeret a kocsitestre lehet rögzítve két forgásponton, a csöveket összefogó kisebb keret ebben mozog oldalirányba, hasonlóan ahhoz a megoldáshoz, amit a Sirály (buzogányvetős Nimród) kapcsán írnak. Ha a motortér ajtaján van a keret, akkor a gombák előtt lehet. Szerintem a szögvas keretet mozgatta a toronyba vezető rudazat, az elsütés módjára tippem sincs.
A motortér jobb oldalán látszik valami, ami lehet kitámasztó, de nem látok olyat, ami keresztülérne a motortéren.
Bár a 389-et sem láttam sose bele a rendszámba.

Valami alátámasztásnak szerintem lenni kellett, mert a motortértető lemeze még a fix zsanérokkal együtt se tartotta volna meg a vető súlyát, a lövéskor fellépő plusz erőkről nem is beszélve.
A másik, hogy a fix zsanérozás eleve kizárja a motortérhez való hozzáférést, ami a mindennapi üzemeltetést is lehetetlenné teszi.
Eleve olyan logikátlannak tűnik, hogy a motortértetőt nyitva rögzítették. Szerintem egyszerűbb lett volna a vetőkeret állványát úgy kialakítani, hogy a keretben a tálca, amihez a vetőcsövek csatlakoznak, vízszintesen álljon alaphelyzetben.

Anno órákig bűvöltem ezt a képet és a rekonstrukciós rajzot de nem nagyon állt össze nekem, pedig ezzel játszom 10 éves korom óta és a szakmámnak is fontos része.

A Bíró-féle rajzok szerintem legjobb esetben is egy lehetséges megoldást mutatnak, én nem venném készpénznek, inkább kiindulási alapnak. Sok dolog már a cikkben is kérdésesnek van írva, pl: hogy a motortér lemeze mitől marad vízszintes (a fixen rögzített zsanérokat én nem hinném, mert berezonál a lemez és akkor annyi a pontosságnak - de mintha látnék egy merevítő hosszanti bordát középen alul)

Helló!
Szerintetek a rajzon pirossal bekarikázott résznek mennyire van létjogosultsága a valóságban?
Bűvölöm az egyszem fotót az eredeti kocsiról, de én nem látok ilyesmit rajta.
Szerintem ha ez az elem (amit a B.Á.-féle rajzok és modellek mutatnak) létezett volna, akkor ebből a szögből a szellőzők gombái nem vagy nem ennyire látszanának. A fotó viszont oylan érzetet kelt, mintha a vetőszerkezet a gombákon, vagy esetleg még előttük (?) lenne a kocsihoz rögzítve.
Kísérletezgetek a makettel, próbáltam róla olyan szögben képeket készíteni, amilyen az eredeti is.

Köszönöm!

A HT-ben jelent meg először a cikk, mert a könyvben már (szerencsére) nem szerepel az esztergomtábori helyszínről szóló eszmefuttatás.
A méretekkel óvatosan, a rakéta hosszából vezeti le a csövek hosszát :)

A M.kir.honv. hazai gy... könyv alapján próbálom összerakni a képet. Az abban lévő rajzokból és modellfotókból dolgozom. A vetőállványról a könyvben is van méretezett rajz is, az sokat segít.
Igyekszem olyanra megcsinálni, ami abban van.
A HT-cikkről nem tudtam, az nem a könyv fejezete alapján íródott (vagy fordítva)?

Szép kis gyufaszál fregoli lesz ez is!
A Haditechnika 2010/3 alapján készült a keret, vagy saját rekonstrukció? Ott a H-389-es rendszám is szépen tisztázva van (bár a fotón vagy becsillan a festék, vagy valami világos színnel pl. sárgával lett felfestve), és a keretről is van egy méretezett rekonstrukciós rajz

Közben elkezdtem foglalkozni a buzogányvető-állvánnyal is. Ez még csak egy nyers változat (piszkozat), hogy lássam a méreteket, arányokat. Nem könnyű abból a kevés infóból dolgozni, ami van.

Ford 817, csak nem katonai, hanem polgári jármű, ahogy a többi nagy része is az (a motorháztető oldalán futó díszléc árulja el). Bevonultatáskor előnyt élveztek az azonos motorral szerelt járművek, pl a Ford V8 minden variációja, amit a MATEOSZ is szeretett használni.
Elől egy 1,5 tonnás MATEOSZ Blitz, utána egy szintén MATEOSZ G917, azután ez a 817 (ami szerintem szintén MATEOSZ volt). A hátsó két V8/51 már talán katonai, amiből gyanúsan az egyik áll az első képen hátul (csak V8/51 ajtaján volt ilyen díszléc) . A bevált gyakorlat az volt, hogy a karosszériagyártók alvázat vettek motorsátorral, a fülkét és a platót meg itthon készítették rá. Ezért a polgári járművek jellegzetesen magyar kialakításúak.

Romsitsa, mivel egy helyről vannak a képek, szinte biztos vagyok venne, hogy a két kocsi nem azonos kivitel, hanem ugyanaz.

[az elősző, ToldiII hsz-emből meg lemaradt a másik kép]

Köszi, nekem is tetszik a kötényes, tényleg már-már komolyságot kölcsönös neki. :)
A géppityut javítom, az nem nagy dolog, nem tudom, miért így tettem fel...

Közben a kötényezést a tornyon kiegészítettem, most már le van zárva elölről is.

A hadijel tekintetében valóban van némi igazságod, ugyanis ezen egy HaD Models kereszt van, ami sajna leheletnyivel nagyobb, mint kellene (főleg akkor látszik, ha az IBG-s matricával hasonlítjuk össze), de egyébként a fehér kereszt fekete alapja mindenképp rálóg a gombákra (ez egyébként a Nimródnál is így van).

Még azon hezitálok, hogy a doni szürke orvosi Toldinak a motorterére is vöröskeresztes jelzést tegyek, vagy a sima stoptábla hadijelet?