<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
21., | 22., | 23., | 24., | 25., | 26., | 27., | 28., | 29., | 30., | 31., | 32., | 33., | 34., | 35., | 36., | 37., | 38., | 39., | 40., |
41., | 42., | 43., | 44., | 45., | 46., | 47., | 48., | 49., | 50., | 51., | 52., | 53., | 54., | 55., | 56., | 57. |
Rumcájsz_52 | Adatlap | 551394 | 2014. január 20. 10:50 | ![]() | |
Podva | Adatlap | 551383 | 2014. január 20. 08:46 | ![]() | |
Sziasztok T. Rumcájsz Természetesen nyilvánvaló, hogy csak "saját anyagából" került bele színezék. Én csak azt próbáltam pedzeni, hogy attól, hogy ha feltehetően a németek RLM szabvány szerinti festéket szállítottak, még nem következik, hogy az MKHL is magára vonatkozóan kötelező módon ezt a szabványat alkalmazta volna... Illetve talán még azt, hogy ezek szerint nem volt annyira ördögtől való a festék kutyulás... Egy festékgyár akár nagy tételben is megoldhatta... talán épp valami lyennek az eredménye volt az a bizonyos "rejtötő sárga" is. Üdv VIktor | |||||
TAMÁS78 | Adatlap | 551377 | 2014. január 20. 00:20 | ![]() | |
Szia Karcsi! Az első kérdésem továbbra is az, hogy a Ju-86 és a Héja, amin a színeket vizsgáltad, 100%-os biztonsággal reprezentálja-e a magyar színeket? Mi bizonyítja, hogy a Junkersen magyar festék van? Mi a helyzet azzal a 2 színnel, ami kevésbé mutat egyezést? Ezeknek a német színként való azonosítása mennyire biztos? Van-e erre valami többé-kevésbé objektív mérce? Hogy érthető legyen: te azt mondod, hogy ezek még beleférnek a tűrésbe. Esetleg jön egy másik kutató - bár egy ideje nem akaródzik neki jönni, de tételezzük fel -, és azt mondja, hogy szerinte meg nem. Akkor én mit gondoljak? Bevallom, a tanulmányod egyik képéről (Héja, RLM 62) én laikusként azt mondanám, hogy nagyon nem egyezik - az én monitoromon. Továbbra sem tudom biztosan, hogy a licenszvásárlás automatikusan és kötelező jelleggel színátvételt is jelentett-e? Podva idézett egy olyat, hogy "keverhető hozzá festékanyag is" - ez mire vonatkozik? Mi a helyzet a kérdéses, magyartarka festés korszakát megelőző időszakkal, és a két világháború közötti korszak magyar polgári repülésével? Ezeket a festékeket ki, hogyan állította elő? Voltak a Krayernek vagy bármely más festékgyárnak saját fejlesztésű, vagy akár korábban máshonnan vásárolt licensz szerint készülő repülőgépfestékei? Vagy a polgári gépek festékeiből semmilyen következtetés nem vonható le a hadi festékek előállítására? Most hirtelen, kissé rendszertelenül összekapkodva ennyi. Előre is köszi! Tamás | |||||
Sherman | Adatlap | 551374 | 2014. január 19. 23:52 | ![]() | |
A témához még csak hozzá sem szagolok, ezért félve bár de leírom a véleményemet. Úgy gondolom a háborúban a legutolsó dolog a garancia feltételeinek a betartása (betartatása). Senki nem gondolhatja komolyan hogy azért mert elfogyott a raktárban a zöld festék majd nem szálnak fel a gépek. Egyik illetékes-se löveti fejbe magát, elő kapja a sárga és kék festéket és kikeveri a leghasonlóbb szint. A napok óta tartó vita a festék előállításról festék szabadalmaztatásról vagy licenc vásárlásról az újonnan vásárolt gépek vagy újonnan gyártott gépek festésében komoly szerepet játszhatott. Szerintem a fronton a legutolsó szempontok közé tartoztak. Azért tudjuk hogy háborús körülmények között a Magyar hadsereg nem jeleskedett az infrastruktúra fenntartásában. Szerintem a fronton bevetet gépek színárnyalatai Podva felvetésének megfelelően bizony eltérhetett az eredetileg meghatározott színárnyalatoktól. Persze a józan észre és eddigi olvasmányaimra hagyatkozva gondolom ezt, ha rosszul gondolom javítsatok ki. | |||||
Rumcájsz_52 | Adatlap | 551372 | 2014. január 19. 22:54 | ![]() | |
Szia Podva Szerintem egy ilyen feltett kérdésre a világ bármely festékgyártója egyféle választ adna : az általuk vállalt garancia csak az általuk előírt anyagok és technológiai módszerek használatára vonatkozik (és az előírt bármely anyag nyilvánvalóan nem egy konkurens cég gyártmánya, hanem a saját matériájuk!). Egyébként azt és úgy csinálnak az urak, amit akarnak, de ha a fentiektől eltérnek, abban az esetben mindenféle általunk vállalt garancia megszűnik, ha a "kutyult" festék miatt leválik pl. a vásznazás, tönkremegy a faborítás vagy korrodálni kezd az alu-szerkezet, az az önök felelőssége - és költsége - lesz! (Ez a hozzáállás ma is így működik!) Kétlem, hogy ezek után repülőgép-karbantartási területen ezután bárki is elkezdene partizánkodni, és idegen festékekkel kísérletezni "hátha mégis jó lesz" alapon. Tehát reptéri "szín-kutyulgatások" elvileg előfordulhattak, de csak az engedélyezett gyári festékek felhasználásával, ha viszont ezek rendelkezésre álltak, akkor minek kellett volna kutyulni! Üdv R. | |||||
Podva | Adatlap | 551361 | 2014. január 19. 21:22 | ![]() | |
Sziasztok A másik fórumon már megigértem, hogy nem kérdezek, mer' ott mindenki mindent tud, csak én tűntem hülyének... Itt még nem igértem ezt ezért előállok azzal ami fúrja az oldalam :) Idézet Károlytól: "Ha megnövelik a festék lágyító tartalmát, akkor fedőlakként és alapozott fa, fém, kiváltképp könnyűfém bevonására használható. Keverhető hozzá festékanyag is" Milyen festékanyag? Bármilyen? Innentől lehet a festék német eredetű, de a színek, eképpen akár durván eltérhetnek az RLM színsortól. Nem? Most nem elsősorban a Sólymora gondolok, hanem a reptéri kutyulgatásokra Üdv Viktor | |||||
Wrecker | Adatlap | 551358 | 2014. január 19. 20:48 | ![]() | |
Üdv Károly ! Szeretném megkérdezni, hogy a régi Freemail-es e-mail címed él-e még ? | |||||
magoo | Adatlap | 551293 | 2014. január 18. 23:58 | ![]() | |
Tamás! Jöhetnek a kérdések! magoo | |||||
Némo | Adatlap | 551290 | 2014. január 18. 22:52 | ![]() | |
Sziasztok! Valakinek nincs birtokában ez a könyv? SabIngaMartin Books : The T-62 in Israeli-Arab Wars vol.1. | |||||
magoo | Adatlap | 551179 | 2014. január 18. 11:57 | ![]() | |
Kedves Tamás! Először szeretnék írni néhány sort, a felvetéseidre. Az én kutatásom eredményeit minden kutatási nap után megosztottam legalább 8 emberrel. Tettem ezt ezért, hogy a végeredmény egy tiszta kép legyen. Ebben benne van Gyuri Bácsi is. Nekem mindenki véleménye számított, mert (lásd Vadász Pisti) nem kell otthon lenni a témában, ahhoz, hogy legyen jó javaslatod, véleményed. A dokumentumok makacs dolgok! Bár van, aki a fényezés minőségi összehasonlításába belekeveri az anyag minőséget, de az első pont, a színellenőrzés kimarad. Annyira elfoglalt, hogy nem tudja megválaszolni, ha kérdést teszek fel. Az, hogy mi a közvetlen és közvetett bizonyíték között a különbség magyarázatra szorul a kutatóknál! Nekem kész anyagom van, Dénesnek is. Ha kérdezel, megy a válasz, ha Dénesnek kell írni konkrét választ, megy a hosszú körbeírás lényegi válasz nélkül. Lehet valótlant állítani (szépen körbeírtam), sajnálatosan „fényképtévedni” (szépen körbeírtam), de a kérdésekre nincs válasz. Most tartunk ott, hogy a lufik kidurrantak! A Krayer az egyik legnagyobb magyar festékgyár, de semmi újat nem talált fel. A Herbig az egyetlen külföldi festékgyár, ami magyar szabadalmat nyújtott be, pont akkor és pont nálunk. Alap dolgokban egyezik a „G” sorral. A szabadalomban leírják, hogy újszerű a Herbig lakk, különben nem lenne mit szabadalmaztatni. Ezek szerint ezzel egyenértékűt fejlesztett a Krayer pont abban az időben. Egyet értek, lássuk már, hogy kinek milyen kártyái vannak! Kedves Dénes! Tudom, hogy nagyon elfoglalt publikáló vagy és megértem, hogy kevés időd van. Egy igen legyen második kör/ne legyen nem nagy idő, elég egy „I” vagy „N” leütése, érteni fogjuk. Természetesen a többi kutató javaslatát is szívesen bemásolom a folytatásról, ha nekem elküldik! Kedves Fórumozók! Ha a tisztelt érintettek válaszolnak, remélem lesz második kör, mert akkor be tudok számolni a győri kutatásaimról. Három nap alatt 8,2 folyóméter dokumentum lett átnézve. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy mi folyt festékügyben az MWG-nél. (Olasz, német, Durlin festék ügyben) Remélem, pár nap alatt feldolgozom a kb. 100 oldalt, azután megvárom az érintettek válaszait és természetesen közzé teszem. Két kérdés elől járóban: Az előkerült dokumentumok szerint melyik magyar festékgyár nem szállított festéket az MWG-nek a háború alatt? Melyik volt a legfontosabb festék beszállítója az MWG-nek a "Messzer" programig? magoo | |||||
romsitsa | Adatlap | 551077 | 2014. január 17. 14:51 | ![]() | |
Ui: A Krayer valószínűleg álnevet használt, ezért nem találtad. :) Üdv Á | |||||
romsitsa | Adatlap | 551076 | 2014. január 17. 14:51 | ![]() | |
Ügyes-ügyes. A szabadalmi adatbázis eszembe se jutott, pedig csoda dolgokat szoktam találni náluk. Üdv Á | |||||
magoo | Adatlap | 551028 | 2014. január 17. 08:56 | ![]() | |
Tisztelt Fórumozók! Bocsánat éjjel rosszul írtam: A „G” hígítási aránya lakk/hígító 1:10. Magó Károly | |||||
magoo | Adatlap | 551019 | 2014. január 17. 00:41 | ![]() | |
Tisztelt Fórumozók! A szabadalmakkal kapcsolatos kutatásim eredménye (1930-1945): Magyarországon egyetlen repülőgépre használható lakk lett szabadalmaztatva: Bejelentés napja: 1939.05.11 Jogosult: (100%) Herbig-Haarhaus A. G. Lackfabrik; Köln-Bickendorf, Köln (DE) Pont abban az időben (8 nap eltérés) lett szabadalmaztatva, amikor a Krayer is a Herbigre hivatkozik. Összevetettem a Herbig szabadalmi leírását a „G” sor festési utasításával: A Herbig lakkot vászonra közvetlenül, fém és fa felületre alapozással lehet festeni. A „G” sorban van G.1098 alapozó fára, G.1104 alumínium alapozó, G.1113 könnyűfém alapozó, vászonra közvetlen mehet. A Herbig lakk vászonra 40-90%-os hígítás mellett lesz a legrugalmasabb és időállóbb. Minél hígabb, annál gyorsabban feszül ki a vászon. A „G” hígítási aránya lakk/hígító 10:1. Ha megnövelik a festék lágyító tartalmát, akkor fedőlakként és alapozott fa, fém, kiváltképp könnyűfém bevonására használható. Keverhető hozzá festékanyag is. A „G” sornak egy hígítója van, ami mindent hígít, tehát a feszítőlakk és a magyartarka színek is kis eltéréssel egyező anyagokból vannak. A Herbig lakk vászonfeszítője 4 súlyrész vörös vasoxidot tartalmaz. A „G” sorban G.1097 Vászonfeszítő lakk, piros. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala anyagai között nem találtam egyetlen olyan szabadalmazott festéket/lakkot/mázat/bevonatot sem, aminek a jogosult nevében/megnevezésében benne lenne a „Krayer” szó, pedig vannak magyar szabadalmak a festékgyártás területén. Kedves Dénes! Kedves Gyuri! Kedves Béla! Kedves Sanyi! Dénesnek igaza volt, mert az első körnek még nem volt vége. Lesz második kör? Vadász Pisti! Kösz az ötletet! Magó Károly | |||||
Podva | Adatlap | 550975 | 2014. január 16. 17:27 | ![]() | |
migi | Adatlap | 550966 | 2014. január 16. 16:04 | ![]() | |
Szerintem nem is lesz ilyen könyv mert minimális a kereslet rá , inkább típuskönyvek után van érdeklődés . | |||||
A6M | Adatlap | 550965 | 2014. január 16. 15:58 | ![]() | |
Köszönöm mindkettötöknek a segítséget. Azt gondoltam, így ennyi idő után már létezik egy ilyen nagy összefoglaló könyv :( Ha esetleg valakinek meglenne Az én légierőm című könyv, melyet 2010-ben adtak ki és megszeretne szabadulni tőle, mondjuk baráti áron, akkor nyugodtan jelentkezzen :) | |||||
migi | Adatlap | 550916 | 2014. január 16. 08:06 | ![]() | |
De én szerintem az internet korában jobban jársz a netes kereséssel , sokkal több dolgot meg lehet találni , csak egy kis idő kell hozzá , | |||||
Sherman | Adatlap | 550899 | 2014. január 15. 21:25 | ![]() | |
Sajnos az összes 2. világháborús repülőgépről (de még a feléről se) fogsz találni olyan könyvet ami ennyi részletre kiterjedne. Talán ha típusonként keresnél kiadványokat azokban minden benne van. Máskülönben néhány információról le kell mondanod pl:milyen alakulatoknál voltak. | |||||
A6M | Adatlap | 550895 | 2014. január 15. 21:02 | ![]() | |
Sziasztok! Olyan könyvet keresek, amiben részletes leírást találok a 2. világháborús repülőgépekről, elég sok részletre kiterjedően ( paraméterek, milyen alakulatoknál voltak, melyik országokat szolgálták, festés, mennyi készült belölük, milyenek voltak a veszteségeik, stb. Ezeket találtam neten: Katonai repülőgépek enciklopédiája A második világháború repülőgépei (Chris Chant) 2010 Repülőgép Enciklopédia Mennyire jók ezek a könyvek? Esetleg van olyan külföldi könyv, ami megfelel a kritériumaimnak? Válaszokat előre is köszönöm! | |||||
magoo | Adatlap | 550822 | 2014. január 15. 00:30 | ![]() | |
Tisztelt Fórumozók! Véget ért az első kör! Összegzés: Nagy Sándor: Nem ismertetett olyan dokumentumot, melyben leírták, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, gyártott, vagy licencet vásárolt Kovács Béla: Nem ismertetett olyan dokumentumot, melyben leírták, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, gyártott, vagy licencet vásárolt Bernád Dénes és Punka György: Nem ismertettek olyan dokumentumot, melyben leírták, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, gyártott, vagy licencet vásárolt Magó Károly: Nem találtam olyan dokumentumot, melyben leírták, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, gyártott, vagy licencet vásárolt Tehát közvetlen bizonyíték nem került elő! Onnan indultunk, hogy Dénesék arra hivatkoztak, hogy nincs licenc papír, ami igaz, de jelen állás szerint nincs fejlesztési papír és gyártási papír sem a „G” színsorral kapcsolatban. Ezért a továbbiakban ezek hiányára nem hivatkozhat senki, a rövid és lényegre törő közvetett bizonyíték ismertetés során. Ahogy eddig, úgy most is én leszek az első, aki terít: Azt állítom a dokumentumok alapján, hogy a makettezők által „magyartarkának” nevezett álcázó festés (szürke-zöld-barna) színei („G” sor) német eredetűek. Bizonyítékok Magyar Nemzeti Levéltár Z407-19-146. Titanine: 1935. május 10-én a WM a Krayertől rendelt Titanine festéket. 1935. május 16-án a WM készített egy táblázatot, melyben a Titanine repülőgép-lakkok (!) árait vetik össze a különböző beszállítók esetében. A Titanine ajánlata márkában, a Krayer, Erdős, Győr, Dán pengőben lett feltüntetve. 1935. június 15-én krayer ajánlat: „Van szerencsénk az alant felsorolt repülőgép lakkjainkat ajánlani, melyekért garantiát vállalunk, hogy az Önök által adott Titanine mintákkal azonosak és egyforma fényezési eljárás mellett azonos eredmények érhetőek el.” A WM dokumentumai alapján a Krayer saját repülőfestékéből 1935. május 10 után nem rendelt a WM. 1935. július 24 után a magyar gyártású repülőgépekre a trikolort is a Titanine színekkel festették. „G” színsor: 1939. március 21. A Krayer átvett 10 doboz, különféle minta festéket és egy doboz hígító mintát. 1939. május 3. A Krayer ajánlja a WM-nek a „G” sor festékeit. És hivatkozik „A rep.gépek fényezésének minőségi összehasonlításául szolgál az Önök által a Herbig-Haarhaus német lakkgyár anyagával készült repülőgépek.” A Titanine és a „G” színsor esetében is a hivatkozás „egyforma fényezési eljárás” és „fényezésének minőségi összehasonlításául”, NEM térnek ki az anyagminőségre, összetételre! Bár a Titanine és a Krayer festéke azonos is. A kész repülőgépek festésének minőségi ellenőrzésének pontjai (Kovács Béla segítségével állítottam össze): - szín ellenőrzés - a foltok (minták) és festék átszóródások helyessége - festék fénytörés - színegyenletesség - festett felület minőségét (tökéletesen sima, por és egyéb szennyeződéstől mentes és megfelelően tapad a repülőgéphez) - festék megfolyást - jelzések és a feliratok hiánytalan meglétét, elhelyezését, maszkolt felületeket és festék súlyt ahol szükséges Egyetlen pont sem várja el a festés minőségének ellenőrzését. Egy további bizonyíték a magyar festékek színeivel kapcsolatban: A tanulmányomban látható a Mávag Héján talált színek fotója színreferenciával. A Mávag Héja magyar gyártású vadászgép volt, olasz licenc alapján, magyar festékkel festették, mégis minimális eltérésű német festék szín van a roncsán. Várom a többiek közvetett bizonyítékait! Igyekszem példával járni mindenki előtt: nincs benne „értelmezésünk szerint”. Ez a Fórumozók feladata! Ha valakiben kérdések merülnek fel, arra is igyekszem válaszolni, de csak holnap estefelé lesz rá időm! Magó Károly | |||||
magoo | Adatlap | 550821 | 2014. január 14. 23:04 | ![]() | |
Tisztelt Fórumozók! Nagy Sanyi levelét bemásolom, annak ellenére, hogy igen hosszú lett: Kedves Karcsi,Tisztelt Olvasók! Mivel megneveztél és felkértél,hogy rövid úton tárjam fel a bizonyítékaimat,ha vannak,eleget teszek a kérésednek. Előljáróban szeretném leszögezni,hogy a nevemmel együtt szereplő urakkal ellentétben nem vagyok sem repüléstörténész,sem kutató,sem repüléssel kapcsolatban publikáló szakíró. Egyszerűen kamasz korom óta lelkes érdeklődője a MAGYAR AVIATIKÁNK. Továbbá kijelentem,hogy a fent említett urakkal jó viszonyt ápolok,és nagy tisztelettel adózom személyüknek. Veled haragban nem állok,tudomásom szerint baráti köztünk a kapcsolat. Bár a kérésed módja számomra kicsit furcsa,már-már valami ukáz szerű,de azért megpróbálok egyszerűen válaszolni rá. Közvetlen bizonyítékok. Mint jeleztem,én csak egy lelkes amatőr vagyok,így egy percet sem töltöttem a HM. Levéltárban kutatással. Az én közvetlen bizonyítékaim sajnos már nem élnek.Fiatal koromban nem volt mindenkinek lehetősége,hogy szabadon bármit is kutathasson,ehhez akkor különböző engedélyek kellettek,és ezt nem mindenki kapta meg.De voltak még olyan személyek közöttünk,akik tanúi és résztvevői voltak e téma eseményeinek.Hálát adok a sorsnak,hogy mint fiatal érdeklődő,megismerkedhettem Winkler Laci bátyámmal,Takátsy Tibor Főmérnök úrral,a MÁVAG berepülő főpilótájával,Lajtai János bátyámmal,Gibás Bandi bátyámmal,Zsák Ferivel. .Laci bácsihoz sokszor átjártam a lakására,a közelemben lakott,és később is gyakran bejártam hozzá a Közlekedési Múzeumba.Először nála láttam magyar gépek makettjeit,és rengeteg fotó albumot.Az én kutatásom a fentebb említett személyek kérdésekkel való elárasztásában teljesedett ki.Egy ilyen beszélgetés alkalmával invitált Laci bácsi a múzeumi irodájába,ahol a színekre feltett kérdéseimre a nála levő korabeli repülőgépalkatrészek bemutatásával volt segítségemre. Takátsy Tibor Főmérnök úrral számtalanszor volt alkalmam a RBK. találkozóin beszélgetni,természetesen Őt is a magyar gépekről és azok színeiről kérdeztem. Második generációs alanyaim Punka György és Kovács Béla Főmérnökök voltak,illetve hál istennek vannak.Mindketten több évtizedes kutatásaikat osztják meg velem . Karcsi,az egyik leveledben azt írod,hogy Te azon nőttél fel,amit mi Bélával mondtunk neked a magyar gépek festéséről,neked az volt az igaz. Látod,én meg úgy nőttem fel,hogy az az igaz amit az öregek elmondtak,meg amit Gyuri és Béla előkapart,majd később Dénes is. Tudom az itt leírtakat Fülöp Sanyi egy kézlegyintéssel és azzal a megjegyzéssel,hogy "városi legenda",lesöpri az asztalról. De akkor a Pozsonyi csata sem volt igaz,mert hát kiszínezték a dogot,meg a nyugatiak meg sem említik.Csak a West Pointon tanítják a mai napig. Egyetlen egy árva kétoldalas írat van a birtokomban,amit Lajtai János bátyámtól kaptam,ami magyar hadigép festéséről értekezik,magának a szerzőnek a tollából,aki Sóstón megtervezte a rábízott gépek festését és kivitelezését.Ezt a dokumentumot a makett.org.-on annak idején közöltem. 1,Dolgozatod elején Te magad közlöd,hogy "Az eddigi kutatások során egyértelműen sikerült bizonyítani,hogy a repülőgépekre használt festék a Krayer "G" jelzésű színsora volt,azonban a színkártyák közgyűjteményben,vagy más hozzáférhető helyen nem maradtak fenn,ÍGY EDDIG NEM SIKERÜLT A SZÍNEK EREDETÉT IGAZOLNI" 2,"Michael Ullman könyvében felsorolta,hogy melyik gyártók voltak azok,melyeknek a W&B vezető festékgyárként licencet adott el (Glasurit,Herbig&Harhaus,Herberts,Lüdicke)" TEHÁT A KRAYER és Tsa. NEM SZEREPEL KÖZTÜK! 3,"...bátrak vagyunk repülőgépekhez szükséges anyagokról mintát átszármaztatni és tisztelettel ajánlunk: Cellonlakk repülőgépekhez: vörös L.J.C. 1287...felsorolás Cellaetern nitrólakk repülőgépekhez ... felsorolás Színtelen alaplakk olajos légcsavarhoz 4720 sz. Színtelen átvonólakk olajos légcsavarhoz 4207sz ...felsorolás. Ezek a Krayer saját készítményei voltak..." Ha ezeket nem repülőgépekre fejlesztette ki a Krayer,akkor miért áll ott minden bekezdés előtt a repülőgépekhez megnevezés? Látod,Karcsi,most a Te általad előásott dokumentumokat használom. Ezen kívül nincs dokumentáció LÜH,vagy HM. rejtési szabályzatról,csak a felségjelek és lajstromok pontos méretezéséről és a gépeken történő elhelyezéséről. Ezenkívül még Te sem találtál olyan dokumentumot,ami leírja,hogy mi lett a csapatoknak kiosztva,mit használtak. Túl sok a még hiányzó dokumentum,további kutatást igényel sok minden,ezért nem tartom helyesnek Punka Gyuri és Dénes kutatási eredményeinek asztal alá söprését. A bizonyos létező Krayer színkatalógusról,mely nem tartalmazza minden festék színmintáját és kódját,de van szerencsém ismerni,majd nagyrabecsült Kovács Béla Főmérnök úr adhat tájékoztatást esetleg,ha úgy gondolja. Dolgozatod tanulmányozását és feldolgozását folytatom ahogy időm engedi,elnézést ha túl hosszúra sikerült ez a beszámoló. Baráti üdvözlettel Nagy Sándor. | |||||
magoo | Adatlap | 550811 | 2014. január 14. 21:01 | ![]() | |
Szia Tamás! 1.: A színei megfelelnek a magyartarka (szürke-zöld-barna) színeknek. Nem lehet tudni, hogy magyar festékkel lett festve, de mintaként lett elfogadva. Tovább lépve a Ju.86-on, a Mávag Héja biztos magyar festékkel lett festve, mert itt gyártották. Mégis német színek vannak két gépből származó roncson is. Hat szín lett vizsgálva három roncson, ebből négy nagyon közeli egyezést mutat, kettő eltér, de nem mutat nagyobb eltérést, mint a német színek egymáshoz. azt sem szabad elfelejteni, hogy nincs Herbig katalógusunk, akire hivatkozik a Krayer, tehát nem tudjuk csak más gyárak színeihez viszonyítani. Logikus a kérdésed! Én is azt állítottam korábban, hogy a Mávag Héja az igazi bizonyíték a német festék eredetre, mert az magyar gyártmány, nem német licencben készült, mégis német színek vannak rajta! 2.: Nézd meg a két német szín referencia fotót a tanulmányomban. Ehhez lehet viszonyítani. 3.: Egyetértünk. Magó Károly | |||||
TAMÁS78 | Adatlap | 550800 | 2014. január 14. 19:51 | ![]() | |
Bárki válaszolhat, aki nálamnál sokkal jobban átlátja ezt az egészet, úgyhogy köszi! 1.: Tehát biztosan tudjuk azt, hogy ennek a bizonyos Ju-86-nak a festése ez a bizonyos magyartarka volt és magyar festékekkel készült? 2.: Épp erre utaltam, hogy a sok beszállító/eltérő formula miatt nyilván voltak különbségek. Ezt - tudtommal - a létező színskálák is megerősítik. Tehát a mintától való eltérés nem jelent feltétlenül más színt/festéket. De mekkora eltérés jelent már biztosan azt? Erre létezik objektív módszer? 3.: Ez logikus érvnek tűnik. | |||||
magoo | Adatlap | 550797 | 2014. január 14. 19:41 | ![]() | |
Kedves Norbert! Teljesen jogos: Két idézet Dénesék hozzászólásából lett idézve, egy pedig: Magyar Nemzeti Levéltár Z407-19-146. Exec! Nem tudjuk mennyi német alapanyagot használt a Krayer. A tanulmányomban kifejtettem, hogy a festékgyártásnál olyan szinten függött a Krayer a németektől, hogy nem tudta teljesíteni a megrendeléseket. Én nem tudom megfizetni az elemzést! A Ju.86- ra festettek "G" festéket dokumentálhatóan. Mindenki elfogadta, hogy ha megérte a háború végét egy repülőgép, akkor lefestették magyar festékkel, mert a német max. 2-3 évet bírt. Az elemzett roncsok megérték, majd elbontották a falusiak. Ha kiderül, hogy sok német anyagokból áll akkor, azt lehet rá mondani, hogy német festék. De azt ki tudja, hogy miből állt a „G” sor receptje. A tanulmányomban külföldi kutatók eredményeit mutattam be. Ők állítják, hogy német festékeknél ugyanazok a színek eltértek egymástól. Mellékeltem a tanulmányomban különböző roncsokról megmaradt két német színt, hogy bemutassam az eltérés nagyságát. Két kutató szerint az azonos sem azonos. Este még Sanyi nyilatkozik arról, hogy van-e olyan dokumentum, amiben benne van, hogy a Krayer fejlesztett, tesztelt, licencben gyártott saját festéket és végre eljutunk a második körbe, amikor meglátjuk kinek milyen közvetett bizonyítéka van. magoo | |||||
J_K | Adatlap | 550795 | 2014. január 14. 19:35 | ![]() | |
Szia! Bár nyilván nem nekem címezted, de megpróbálok válaszolni. 1, Nyilván nem, de bizonyítékul szolgálhat a korábban "magyartarkának" hívott színekről. A roncson barna zöld és szürke színek vannak. Kék -a B+P-könyvben publikáltakkal ellentétben- nincs. 2, A Luftwaffe nem írta elő, hogy az egyes repülőgépgyárak melyik festékgyárral kössenek szerződést. Ez gyakran a korábbi kapcsolatokon múlt. A repülőgépgyárak az elfogadott színek közül szabadon választhattak. Azonos színű és rendeltetésű festéket az egyes festékgyárak saját recept alapján készítették, nem volt egységes formula. Ez önmagában is okozott, okozhatott árnyalati eltérést. Még nagyobb eltérést okozott, ha nem tartották be az előírt bonyolult felhordási utasítást, vagy nem érték el a szükséges rétegvastagságot. 3,Színekről beszélünk, nem hordozóanyagokról. Egy Luftwaffe által használt festék kódja 6 jegyből állt, melyból az első 4 az összetételre és a felhasználási területre (pl. külső-belső, saválló, tűzálló, fára vagy vászonra alkalmazható, stb.)vonatkozott, csak az utolsó kettő a színre. A WM nem egy mintát küldött a Krayernek -ami összetétel vagy felhasználási terület esetén tökéletesen elég lenne- hanem 10 különböző mintafestéket. Ez már önmagában is bizonyítja, hogy színekről van szó, nem hordozóanyagról. | |||||
Keri | Adatlap | 550792 | 2014. január 14. 19:26 | ![]() | |
Noch etwas Egy esetleges licenszerződésről tud a másik fél is.Ott sincs semmi nyoma,vagy jogutódnál,vagy valamiféle Bundesarchívumban? A németek olyan alaposak. Érdeklődtetek a "vonal túloldalán"? Szimplán csak kérdezek,mert nem tudom,hogyan folyik egy ilyen kutatás,és minél többet írtok,annál több kérdés merül fel nálam,laikus érdeklődőnél. Keri | |||||
Keri | Adatlap | 550788 | 2014. január 14. 19:12 | ![]() | |
Sziasztok! Nem él már senki az egykori alkalmazottak közül,akinek birtokában lennének a hiányzó információk?Volt ilyen irányú kutatás?Esetleg a hagyatékukban? ...vagy vegyem ki a biliből a kezem... Keri | |||||
J_K | Adatlap | 550784 | 2014. január 14. 18:52 | ![]() | |
Szervusz Dénes! 1,Köszönöm a választ. Egyben kérem akkor, hogy tegyél fel egy képet az Ullmann-minta -roncsdarab összehasonlításról. A Héja is jó lesz, mert a lényeg az, hogy a többiek is lássák, mi a fenntartásom alapja. 2,A Ju 86 barna színével kapcsolatban merült fel bennem a következő: miért a 28-hoz hasonlítottad (RLM-prefixet a német hivatalos anyagok csak az RLM 02-nél használnak); amikor az sohasem volt külső kamuflázs-szín. A 20-as sorban lévő színek mind jelzőszínek: jelzések, taktikai számok, stencilek festésére használták őket. A 28-at még arra is ritkán. 3, Magó Karcsi a barnánál gyakorlatilag teljes egyezést talált a Farbton 61-el, amit fotón dokumentálva be is mutatott. Ezek után a két állítás egyszerre nem lehet igaz: B+P:"Pl. a barnánál a következő áll: "RLM 28, de nem annyira vöröses". Aztán: "FS 10049"." M: RLM-mintás fotóval igazolva a roncs barnájának 61 színe. Mi lehet az ellentmondás oka? Köszönöm, ha válaszolsz. | |||||
Gabi | Adatlap | 550777 | 2014. január 14. 18:29 | ![]() | |
Számvéber | Adatlap | 550754 | 2014. január 14. 15:39 | ![]() | |
Ha szabad kérnem az urakat, bármiféle, közgyűjteményből származó dokumentumot csakis JELZETTEL együtt szíveskedjenek idézni! Anélkül tudományos szempontból olyan, mint ha nem is létezne... Köszönöm szépen a megértést és a figyelmet! :) | |||||
magoo | Adatlap | 550753 | 2014. január 14. 15:38 | ![]() | |
Dénes! Még egy eredeti idézet: „1939. május hó 3.Krayer-től a WM-nek …van szerencsénk tisztelettel ajánlani rep. gépenként: [felsorolva festekek a G es C sorban]. …a rep.gépek fényezésének minőségi összehasonlításául szolgál(nak) az Önök által Herbig-Haarhaus német lakkgyár anyagával készült repülőgépek.” Ebben hol a saját fejlesztés, főleg úgy, hogy a festékmintákat a WM adta, mely a Krayer által is elismerten a Herbig anyaga volt, hiszen a velük festett gépekre hivatkozik. A minőség ellenőrzés első lépése a szín ellenőrzés! Összegzés, hogy ne kelljen senkinek visszatekintenie: Béla: nincs bizonyíték magyar repülőfesték fejlesztésre és licencre Dénes és Gyuri Bácsi: nincs bizonyíték magyar repülőfesték fejlesztésre és licencre, sőt cáfolni tudom a Titanine-al kapcslatos állításukat! Magó K.:nincs bizonyíték magyar repülőfesték fejlesztésre és licencre Azért jó ez a vita módszer, mert nem kell a kutatóknak értelmezni semmit. Nem lesznek hosszú hozzászólások, csak rövid idézetek a doksikból. Magó Károly | |||||
exec | Adatlap | 550751 | 2014. január 14. 15:35 | ![]() | |
Sziasztok, egy enyhén ( avagy teljesen ) laikus kérdés. Egy gázkromatográfos vizsgálat nem tudna segíteni a kutatásban? Az összetétel (gondolom én) sok olyat elárulhat, ami a szemet esetleg megtéveszti. Vagy ez magyar realitásba álom lenne, mert nem kifizethető a vizsgálat? Üdv. exec | |||||
magoo | Adatlap | 550750 | 2014. január 14. 15:32 | ![]() | |
Dénes! Átolvastam: Nincs bizonyítva a hozzászólásodban, hogy saját fejlesztés, mert nincs benne leírva, hogy saját. Kérem a fórumozókat, hogy emeljék ki, hogy hol van leírva ebben, hogy saját az eredeti dokumentumban: [Cellaetern L.I.E., L.J.E, ill. C sorozatú anyagok felsorolása köv.]. Ezután a köv. megjegyzés: Fenti repülőgéplakkok a repülőgépgyár által adott Titanine mintákkal [kiemelés tőlem, B.D.] azonosak és egyforma fényezési eljárás mellett azonos eredmények érhetők el. Azt állítom, hogy TÉVES Dénes az az állítása, hogy „A fenti dokumentumból az is kiderült, hogy Titanine festéket vagy egyenesen a Titanine-tól, vagy annak magyarorszagi terjesztőjétől lehetett vásárolni.” 1, Gyurkovich Béla és TSa cég volt a Titanine magyarországi képviselője egy dokumentum szerint. 2, 1935. május 10. WM megrendelése a Krayertől: 100 kg ezüst cellon festék L.J.D. 1591. számú. 25 kg vörös alap Titanine minta alapján. 100 kg fehér Titanine spritzkittre a legutóbbi szállított anyaggal megegyező minőségben. A Krayer is szállított Titanine-t! Van olyan táblázat, amiben fel van tüntetve, hogy melyik festékgyár mennyiért szállítja a Titaninet. Köztük a Krayer! Dénes hozzászólása bizonyítja, hogy a Krayer Titanine-t szállított. Ez fontos bizonyíték, de hol a fejlesztés. Összegzés, hogy ne kelljen senkinek visszatekintenie: Béla: nincs bizonyíték magyar repülőfesték fejlesztésre és licencre Dénes és Gyuri Bácsi: nincs bizonyíték magyar repülőfesték fejlesztésre és licencre, sőt cáfolni tudom az állításukat! Magó K.:nincs bizonyíték magyar repülőfesték fejlesztésre és licencre Azért jó ez a vita módszer, mert nem kell a kutatóknak értelmezni semmit. Nem lesznek hosszú hozzászólások, csak rövid idézetek a doksikból. Magó Károly | |||||
Dénes | Adatlap | 550743 | 2014. január 14. 14:24 | ![]() | |
Szia Gabi! Ezek szerint tenyleg nem ertettem mire iranyul az egyszavas valaszra valo felszolitas, ugyanis legujabban Karcsi a Krayer v. kek szint abrazolo foto at nem adasara kerte a magyarazatot. Arra valaszoltam az 550625 sz. hozzaszolasomban, kronologiaval. Azzal azt a temat reszemrol lezartam. Most, hogy egyertelmu mire kell a tomor valasz, ime: Van arra bizonyíték, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, tesztelt? Meglatasunk szerint igen, van, tobb is. Reszletesen megadtam ezekbol egy nehany bizonyitekot az 550305 sz. hozzaszolasomban. Ugyanilyen tomor az alabbi tablazatom, azt kellene kiegesziteni, es akkor tiszta lesz mindenki szamara a kep. Kerem arra fokuszalni. Denes | |||||
magoo | Adatlap | 550740 | 2014. január 14. 14:15 | ![]() | |
Szia Tamás! Ha azt állították a két festékről, hogy azonos, akkor miért nincs feltüntetve, hogy miben nem? Szerinted? Azt nem szabad elfelejteni, hogy a WM felszólítására írta meg a Krayer, hogy azonos, különben nem kellett volna. Van olyan papír, amiben fel van tüntetve, hogy melyik festékgyár mennyiért szállítja a Titaninet. Köztük a Krayer! Szerinted mit jelent az, hogy a Krayer hivatalosan Titanine festéket szállít? Ha éles szemmel figyeled a (jó értelemben vett) vitát és elolvastad a tanulmányomat, megnézted a roncs fényképeket, és elolvastad Dénes hozzászólásait, akkor látod, hogy van egy HATALMAS gond Dénes okfejtésében: Azt állítja, hogy "nemet minta alapjan sajat fejlesztesuek voltak". Te nem vagy kíváncsi, hogy mi alapján állítják? Vannak, akik igen! Neked nem furcsa, hogy erre még nem kaptunk választ? Ha nincs saját fejlesztésre bizonyíték,akkor mi alapján volt saját repülőgép festéke? Azért kérem, hogy ne menjünk elébe a dolgoknak, mert egyenlőre nincs meg az alap sem. Magó Károly | |||||
Gabi | Adatlap | 550738 | 2014. január 14. 13:56 | ![]() | |
Szia Dénes! Úgy látom nem érted, hogy miért írtam a figyelmeztetést. Kértem, hogy a már többször feltett kérdésre válaszoljál, amire valamiért nem vagy hajlandó, hivatkozol szövegkörnyezetre és egyebekre. Sajnos én nem vagyok járatos ebben a témában, nem értek hozzá, és nem is fogok már valószínűleg, ezért nekem egy nagy értelmezhetetlen halmaz amiket leírtál, és nem tudom belőle kivenni a kérdésre a választ.Tehát a kérdés újra: Van arra bizonyíték, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, tesztelt? Egyszerű választ várok - igen - nem - nem tudom Amennyiben nem kapunk erre választ, akkor úgy értelmezem, hogy nem akarsz rá válaszolni, és nem célod a felmerült vita tisztázása, és ennek jogán törlöm ezután minden olyan hozzászólásod, amiben mást írsz. Szeretném, ha röviden lezárásra kerülne a vita, és aki tévedett, az bocsánatot kérne a másiktól. Elnézést, de munka mellett nincs időm folyamatosan az oldalt figyelni, és kérnék mindenkit, ha Dénes nem a kérdésre válaszol, akkor ne válaszoljatok rá, mert törlöm amint lesz rá időm. Köszönöm! Gabi | |||||
TAMÁS78 | Adatlap | 550731 | 2014. január 14. 13:28 | ![]() | |
Szia Karcsi, oké. Nem tudom, mit jelent, ezért kérdezem. Laikusként azt gondolnám, ha a WM valamit kifogásolt a Krayer korábbi festékeiben, akkor azok minősége lehetett. Feltételezem, hogy színt belőni nem olyan bonyolult, mint minőséget (tapadást, élettartamot, ellenálló-képességet az időjárásnak, mechanikai behatásoknak, stb. - mondom, laikus vagyok, csak próbálok logikusan gondolkozni). Ezért gondoltam arra, hogy ez az azonosság nem a színre, hanem a fentebb felsoroltakra vonatkozik - de lehet, hogy tévedek, és ha nem, az sem bizonyít semmit a színekkel kapcsolatban. Csak azt próbálom kideríteni, hogy a licensz átvétele valószínűsíti-e a színek átvételét is, vagy a festékgyártásban e kettőnek semmi köze egymáshoz? Köszönettel: Tamás | |||||
magoo | Adatlap | 550730 | 2014. január 14. 13:04 | ![]() | |
Dénes! Van arra bizonyíték, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, tesztelt? Tamás! Minden kérdésedre automatikusan választ fogsz kapni a következő körökben, amint Dénes végre hajlandó lesz ismertetni a közvetlen bizonyítékot a saját állításukra! Szerinted az azonos mit jelent? magoo | |||||
TAMÁS78 | Adatlap | 550725 | 2014. január 14. 12:27 | ![]() | |
Uraim! Ha jól értem, mindenki arra a bizonyos (Áder Attila által a kutatók rendelkezésére bocsátott) Ju-86 roncsdarabra hivatkozik. Az lenne az első kérdésem, hogy egészen bizonyos-e, hogy ebből az egy roncsdarabból az egész magyar álcaszín-rendszerre vonatkozó, teljesen általános érvényű következtetéseket lehet levonni? Második kérdésem: mi az objektív mércéje annak, hogy hol van a gyártáson belüli tűréshatár egy bizonyos szín esetében? Mi alapján lehet magabiztosan állítani azt, hogy egy kb. 70 éves roncson talált szín esetleges eltérése bizonyos színmintáktól még belefér ebbe a tűrésbe, vagy más színről van szó? Harmadik: az esetleges licenszátvételre vonatkozó közvetett bizonyítékok, melyek úgy látom vannak, mennyiben vonatkoznak a színre? Jól értelmezem, hogy itt a hordozóanyagról, annak minőségéről van szó, aminek egyáltalán nem feltétlenül van köze a színhez? Jól értelmezem, hogy a Sisák Sanyi által idézett részlet Karcsi tanulmányából a minták minőségére, és nem a színére vonatkoznak? Tényleg tudatlan érdeklődő vagyok, aki nem húz semelyik vitatkozó félhez sem. Remélem, a kérdéseim, pontosabban az esetleges válaszok előremozdíthatják egy kicsit az ügyet, csak ezért szóltam közbe. Köszönettel: Székely Tamás | |||||
Dénes | Adatlap | 550722 | 2014. január 14. 11:58 | ![]() | |
Tobbszor elhangzott, hogy a tema tul bonyolult, nehezen lehet kovetni. Egyetertek. Osszeallitottam egy tomor, tablazatszeru osszefoglalot. Remelem, hogy ez segit majd tisztan latni a harom valtozat kozott. Csakis a szinekre osszpontositottam, mert igazan az erdekli a makettezoket. A harom temakorhoz mindharom fel allaspontja szukseges. Ide ertelemszeruen csak a Bernad es Punka (B+P) allaspontjat irtam be. Varom a tobbieket. Ha nem ertenek egyet valamivel a megfogalmazasokban, azt is jelezze a masik ket fel. A tablazatot frissitjuk, amint uj informacio erkezik. Allitasok (csakis a szinekre vonatkozva!): Mago (M): a „magyartarka” szinei a nemet szinekkel azonosak voltak, Kovacs+Nagy (K+N): a „magyartarka” szinei teljesen magyar fejlesztesuek voltak, Bernad+Punka (B+P): a „magyartarka” szinei a nemet szinekre hasonloak, de nem azonosak, nemet minta alapjan sajat fejlesztesuek voltak. Festekek: M: Nemet szinekkel azonosak: (B+P) nincs bizonyitva, nincs licenc szerzodes, vagy erre valo utalas, K+N: Tisztan magyar fejlesztes: (B+P) nincs bizonyitva, B+P: Nemet szinekre hasonloak, minta alapjan sajat fejlesztes, tobb utalas van. Festekkodok: M: Nemet eredetre utalo kodok: (B+P) voltak, de a sajat fejlesztesu festekkodok mellett, K+N: (B+P) nincs informacio, B+P: Magyar kodok: voltak, sajat fejlesztes. Festekmaradvanyok elemzese: M, Nemet szinekkel azonos: (B+P) nem azonosak a nemet szinekkel, az elteres turessel nem magyarazhato, K+N: (B+P) nincs informacio, B+P: Magyar szinek: hasonloak a nemet szinekhez, de nem azonosak. Kerem M-t meg K+N-t a hianyzo, tomor allasfoglalasok kozlesere. Bernad Denes es Punka Gyorgy | |||||
ssanyi | Adatlap | 550720 | 2014. január 14. 11:08 | ![]() | |
Üdvözletem! Elnézést hogy belekotyogok, de SZÓ SZERINT Karcsi tanulmányában így szerepel a Bernád Úr által idézett rész. Idézet Magó Károly "A Magyar katonai repülőgépeken használt álcázószínek 1930-1945-1.rész" "A Krayer ajánlata 1935. június 15-én érkezett meg a repülőgépgyárhoz. „Van szerencsénk az alant felsorolt repülőgép lakkjainkat ajánlani, melyekért garantiát vállalunk, hogy az Önök által adott Titanine mintákkal azonosak és egyforma fényezési eljárás mellett azonos eredmények érhetőek el." Hogy vállalhat egy cég garanciát egy másik cég termékével teljesen azonos eredményre mellyel bizonyíthatóan kapcsolatban állt? Szerintem licenc alapján gyártott festékkel. Idézzünk pontosan! Bernád Úr, ami hiány megdönti Karcsi kutatását az az Önök kutatását nem befolyásolja? Licenc vagy festék fejlesztési dokumentumok. Várva a további korrekt tényszerű vitát. Tisztelettel! Sisák Sándor | |||||
magoo | Adatlap | 550718 | 2014. január 14. 11:01 | ![]() | |
Dénes! Másodjára segítek! Először összefoglaltam a lényegét az írásodnak, nem állítottál igazat! Másodjára, az emberi oldal mellett egy kérdés elhangzott: Van arra bizonyíték, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, tesztelt? Ezt a választ kerülöd már jó ideje. Vajon miért? Minden fórumnak van játékszabálya. Itt külön kérték, hogy tartsd be a kérdésre válaszolást. "Tehát a lényeg, hogy az ominózus kérdésre várjuk a választ, akár röviden, igen, nem, nem tudom formátumban is." Tisztelt fórumozók! Egy új topikot nyitunk az azonos szó értelmezésre! magoo | |||||
Dénes | Adatlap | 550717 | 2014. január 14. 10:53 | ![]() | |
J_K megszolitott, tisztesseges hangnemben, ezert most tudok reagalni: "Dénes, tiszteletteljes kérésem lenne: ha készült olyan fotó, ahol az Ullmann-minták a roncsdarabok mellett vannak, tudnál egyet felrakni? Előre is köszönöm." A Ju 86-os csuron talalt festekmaradvanyok elemzese soran nem keszultek ilyen fotok, de az RLM mintakkal tortent osszehasonlitas eredmenyet dokumentaltam. A Sisak Sandornak alabb leirt folyamatban ezt emlitettem, egy peldat adva: "A helyszínen felvett jegyzetekben a következő színek szerepelnek: zöld, szürke, barna, kék és alapozó. Mindegyik mellett az RLM szín összehasonlítás és a hozzávetőleges FS kód (kivétel a kéknél). Pl. a barnánál a következő áll: "RLM 28, de nem annyira vöröses". Aztán: "FS 10049". (Figyelem! Ez a szín összehasonlítás csak információ jellegű, a jegyzetekből másoltam ide példaképpen, nem a hivatalos végeredmény, ezért kérem, hogy senki ne vonjon le belőle következtetéseket! Mindig a könyv a referencia.)" A MAVAG-Heja roncsdaraboknal viszont mar keszultek ilyen osszehasonlito fotok, ha gondolod ebbol szivesen fel tudok ide tenni egy mintat. Denes | |||||
Dénes | Adatlap | 550715 | 2014. január 14. 10:46 | ![]() | |
Karcsi irta: Azért nem vagyunk előrébb, mert elfelejtettél egy másik kérdésre válaszolni: Van arra bizonyíték, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, tesztelt? Most ez következik. Az egyik bizonyitekot alabb, a jan. 9-i hozzaszolasomban mar leirtam, most megismetlem: 1935. június 15. Krayertől a WM-nek: [Cellaetern L.I.E., L.J.E, ill. C sorozatú anyagok felsorolása köv.]. Ezután a köv. megjegyzés: Fenti repülőgéplakkok a repülőgépgyár által adott Titanine mintákkal [kiemelés tőlem, B.D.] azonosak és egyforma fényezési eljárás mellett azonos eredmények érhetők el. Értelmezésünk szerint tehát a Krayer a Titanine gyár festékeivel azonos minőségű festéket ajánl, amellyel az azonos felhasználási technológiaval azonos eredmény érhető el. (Nem azt válaszolják, hogy majd ők beszerzik és továbbadják a festéket, hiszen ezt a WM a Titanine-tól maga is közvetlenül megtehette volna, hanem a saját terméküket ajánlják! Megj. Tőlem.P.Gy.) Ez – újból a mi értelmezésunk szerint – nem jelent, nem jelenthet 100% azonosságot mindenféle szempontból, ugyanis az már licencjogot érintene. Ahogyan alább írtuk, „Tény, hogy ilyen azonos terméket kizárólag licencben lehetett volna gyártani, ugyanis a Krayer szoros kapcsolatban állt különböző meghatározó német festékgyarto céggel, valamint magyar és német hivatalokkal is. Azonban ilyen licencszerződést (sem német sem olasz céggel) a szerzők nem találtak, és tudtukkal más kutatóknak sem sikerült ilyent találniuk.„ „Minden illegális másolással kapcsolatos felvetés súlyos csalást feltételez az egyik legismertebb magyar festékgyárról, amit semmilyen dokumentum nem támaszt alá.” (idézet Tanulmányod 3. oldalának 1. pontjából. P.Gy.) Te hogy latod ugyanezt a helyzetet? Denes | |||||
Dénes | Adatlap | 550714 | 2014. január 14. 10:41 | ![]() | |
Szia Gabi! A valaszomat alabb megirtam, beleillesztve a szovegkornyezetbe es a kronologiaba, mert igy tisztesseges, igy lehet pontosabb kepet kapni arrol, hogy mikent jutottunk el oda ahova eljutottunk. Csak igy teljes. Sarga lapra okot szerintem nem adtam, az igenyelt valaszt megadtam, igy a figyelmeztetest nem tudom elfogadni. Ha barmikor is torlod a hozzaszolasomat, akkor kerlek indokold meg, hogy a forum melyik szabalyat sertettem meg. Denes | |||||
magoo | Adatlap | 550709 | 2014. január 14. 10:16 | ![]() | |
Tisztelt Fórumozók! Kovács Béla válasza: Kérésedre: Licensz-szerződésnek nyomát nem találtam. Viszont: raktári anyagok Hadtöri Levéltár: Mátyásföld, közvetlenül háboru után. A repteret szándékosan nem támadták, bombázták, épületek megmaradtak. A honvédségi repjavító műhelyben több oldalnyi kimutatás a vegyi anyagokról, festékekről (fémre, vászonra). Magyar anyagok, Krayer, ezek között: a rejtőfestékek: kék, barna, szürke, zöld és ami fontos, legalább a zöldnél megadja a szÍnárnyalatot: LOMBZÖLD. Az anyagoknak csak raktári jelzete van, hogy magyar és Krayer, azt máshonnan lehet megállapítani. Még MG 151/20 belövő állvány is megmaradt...üdv bubu Béla válasza bizonyítja, hogy a Krayer gyártott repülő álcázófestékeket, mert az álcázószínek magyar anyagként lettek feltüntetve. Azonban nem bizonyítja, hogy magyar fejlesztésűek voltak a repülőfestékek. Béla válasza után várom Sanyi, Dénes, Gyuri Bácsi válaszát. Utána összegezzük, hogy kinek mi van a kezében. Én még mindig nem tudom bizonyítani, hogy a Krayer licencben gyártotta a repülőfestékeket. A színmintás hozzászólásra a közvetlen bizonyítékok közlésénél fogok reagálni, amikor majd bizonyítható tényeket állítok. magoo | |||||
J_K | Adatlap | 550654 | 2014. január 13. 19:28 | ![]() | |
Sziasztok! Némi szakmai pontosítás a Dénes által írottakra: "Mellesleg a Monogram szinskalat mi nem hasznaltuk, mert az mar tulhaladott. Mi a Kiroff, vagy meg inkabb az Ullmann szinmintakat hasznaltuk referenciakent, ez utobbi szerintunk a legmegbizhatobb referencia." Nézzük át a lehetséges RLM-referenciákat: -Monogram Painting Guide: a '80-as évek elején jelent meg. Színmintái nagy részét eredeti roncsdarabok alapján készítették, így ebben az albumban van a legtöbb (autentikus) színvariáció szám szerint és ugyanarra az RLM-színre is. Színmintái nagyméretűek, mattak, laponként kiemelhetők; így roncsok azonosításánál alkalmas eszköz. A kutatók a mai napig használják. Egyetlen súlyosabb hibája, hogy a 82 és 83 számait összecserélték, de ezt egy Errata-ban korrigálták. -Warnecke & Böhm (Eagle): A Warnecke & Böhm a Luftwaffe egyik fő beszállítója volt, egyben számos festék-szabadalom tulajdonosa, a repülőfesték-fejlesztés egyik fő innovátora. Több kisebb beszállító a W&B-höz tartozott. A festékminták a legnagyobbak az ismert referenciák közül, mattak. Összehasonlításra kiválóan használható. Eredetiségüket a Warnecke & Böhm írásban igazolja. -Kiroff Technik: A kétkötetes Merrick-munka összesen 5 festéktábláját készítették. A Luftwaffe-színek mellett pl. az NSFK színeit is. A festékminták viszonylag nagy méretűek, mattak. A táblák külön szerepelnek, összehasonlításra kiválóan alkalmasak. -Ullmann: a kiváló Ullmann-könyv végén egyetlen A-4 lapon 44 színminta szerepel. Kicsik, fényesek. (A legkisebb mintákat tartalmazza az Ullmann-könyv, még a Model Art-minták méretét sem érik el.A 80-as szériai színei teljesen hibásak a 2002-es kiadásnál(ezt a kiadó később korrigálta). Méretük, felületük és kivehetetlen kivitelük miatt azonosításra nehezen alkalmasak, de arra jók, hogy az olvasónak képe legyen az árnyalatok jellegéről. Erősség: az L40/ -festékek csak itt szerepelnek. (Én eddig egyetlen szakkönyvben sem láttam, hogy kutatók roncsszín-azonosításra használták volna.) Dénes, tiszteletteljes kérésem lenne: ha készült olyan fotó, ahol az Ullmann-minták a roncsdarabok mellett vannak, tudnál egyet felrakni? Előre is köszönöm. | |||||
Gabi | Adatlap | 550643 | 2014. január 13. 18:17 | ![]() | |
Szia Dénes! Nagyon nem szeretek következetlen lenni, de mivel Karcsi már válaszolt a hozzászólásodra, csak azért nem törlöm ki, mert az övét is törölnöm kellene, pedig jeleztem feléd, hogy arra a kérdésre válaszolj, mert különben törlök. Tehát a lényeg, hogy az ominózus kérdésre várjuk a választ, akár röviden, igen, nem, nem tudom formátumban is. Vedd úgy, hogy kaptál egy sárgalapos figyelmeztetést, mert már másodszor nem veszed figyelembe a kérésemet. Köszönöm a további együttműködést! Gabi | |||||
magoo | Adatlap | 550634 | 2014. január 13. 16:26 | ![]() | |
Tisztelt Fórumozók! Szűrő üzemmód (lényeg kiemelés) következik Gabi kérésének megfelelően. Vannak alap bizonyítékok és alapigazságok! Idézetek Dénestől: „(semmi FS analogiaval, vagy komputeres analizalasrol nem volt szo, ahogy a vad tetelesen szol)” „Ami a szinarnyalatot illeti, Gyurival megneznenk es osszehasonlitanank az FS szinskalaval, es az ahhoz legkozelebbi kodot tudnank megadni ugy, mint a tobbi Krayer szinnel. Szerintem ez igy tisztesseges.” A két állítás teljesen ellentétes, nem „pontatlansag”, tehát valamelyik kijelentésében Dénes nem mondott/írt igazat. Mivel maradunk a gyors és rövid hozzászólásoknál, ehhez nem fűzök hozzá csak annyit, hogy a „memoriamra kell hagyatkozzak” és rögtön emlékszem olyan lemezre melyen Krayer kék volt, bár ilyen nincs a környéken. Előrébb vagyunk! Most már mindenki látja, hogy ki hogyan értelmezi az etikát. (Ez igen finom megfogalmazás volt) A védőbeszédek még sokkal később következnek, most, hogy van egy alapigazságunk, jön az alapbizonyíték! Dénes! Azért nem vagyunk előrébb, mert elfelejtettél egy másik kérdésre válaszolni: Van arra bizonyíték, hogy a Krayer repülőfestéket fejlesztett, tesztelt? Most ez következik. A többiek miatt ne aggódj! Béla szólt, hogy ír levelet, Sanyi annyit kért, hogy este írhassa meg, mert elfoglalt. magoo |
<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
21., | 22., | 23., | 24., | 25., | 26., | 27., | 28., | 29., | 30., | 31., | 32., | 33., | 34., | 35., | 36., | 37., | 38., | 39., | 40., |
41., | 42., | 43., | 44., | 45., | 46., | 47., | 48., | 49., | 50., | 51., | 52., | 53., | 54., | 55., | 56., | 57. |
Teljesen igazad van, meg nekem is teljesen igazam van. Tehát ha felszállási parancsot kapnak, akkor fel kell szállni a gépeknek, ha a gépekre átfestési parancsot kap a műszaki állomány, azt is végre kell hajtani. Azt írod : "kapja a sárga és kék festéket...". Így van. Honnan kapja elő? Hát nem a falubeli háztartási boltból, hanem az alakulat tartalék-raktárából, ahol javító-festéknek is készletezve kell lennie (ha nem is túl nagy mennyiségben), ami természetesen nem más, mint az engedélyezett gyári festékanyag! Mert igazad van, már háborúban álló légierőnél nem a garancia fenntartása az első (békében még az elsők között van!), de nekem is igazam van, ha azt mondom, a repülésbiztonság viszont igen! Tehát nem hiszem, hogy adott pillanatig ismeretlen, akárhonnan szerzett festékeket/hígítót felhasználva azt bárki megkockáztatná, hogy pár bevetés után ne az ellenség miatt veszítsünk gépet, hanem pl. azért, mert leválik a vásznazás/borítás a magassági kormánylapról(és ez nem a földön állva fog megtörténni, hanem amikor terhelés éri a szerkezetet, vagyis repülés közben). Példa : Jakovlev : Szárnyak, emberek - leírja a szovjet repülőgép-tervező, hogy az alkalmatlan vegyipari anyagok miatt jó csomó Jak-vadász így járt, szétváltak, rohadtak a fa-felületek, levált a vásznazás a gépekről (hogy hányan kaptak ezért "7 mm-es agyvérzést", azt szemérmesen elhallgatta)!
Üdv R.