Még mindig zavar, hogy hova tűnt az k-N oldalról a k a 447 végű képen. Viszont felrémlett, hogy lehet itt készült az a fotó, amin kerékpáros honvédek kelnek át egy leszakadt hídon.

Itt is felteszem a kérdést, hogy a Toldin tényleg a Kinizsi jelvénye van?

A híd pillérei (kicsi-Nagy) k-k-N-k. A dupla kicsi az indulási oldal.
A gépágyú mögött az érkezési oldal látszik, félig leszakadt kicsi és teljesen leszakadt nagy állással. A Fortepan 75447 és 22764 képe az induló oldalt mutatja az induló ép, és a követő berobbantott szakasszal. Ekkorra már ki lehetett szedve a túlsó két elem, mivel ha ezt a két infót összerakjuk, kijön, hogy a híd valószínűleg továbbra is viszonylag ép (javítható) maradt, és nem kizárt, gyalogosan (a pilléreket megkerülve) még használható is. A terepviszonyok is megerősítik nekem az egyezést.

Berajzoltam a híd tönkremeneteli ábráját (tükrözve a fotót, mert minden lerombolt kép erről nézve készült)

Munkám közben találkoztam ezekkel a képekkel. Két kép hátlapján a "35/II gy. zlj. Körmend 1942. márc. elvonulás előtt." felírás van.(Az eredeti fényképek a körmendi múzeum fotóarchívumában vannak.)

Ez először engem is elbizonytalanított, amíg meg nem találtam Ungváry képét (Fortepan 22764, az előző kommentem utolsó képe).
Itt már egyértelműen a kevesebb hídroncs látható, de a háttérben látható dombvonulat összeköti a gépágyús képpel. Még a facsoport is egyezik a képeken.

Ezért feltételezem, hogy időközben a roncsok nagy részét kiemelték, esetleg felrobbantották, vagy a zajló jég elsodorta (Ungváry képe néhol 1942-es évvel szerepel).

Nem mondom, hogy összeáll a kép.
A gépágyú mögött a híd közepe még egyben van (a vízben) a partra vezető szakasza leszakadt.
A Fortepan 75447-en a középső elem már nagyon nincs egyben a partra vezető szakasz ép és előtte van egy leszakadt szakasz.

Bezárult a kör, találtam a Fortepanon pár képet. Közülük kettő Teller Ferenc adománya 1941-ből.
Az egyik a legutóbbi pontról ábrázolja, de már a lerombolt hidat. Érdekes, hogy a roncsok egy része itt már el lett távolítva, vagy tovább lett robbantva.

A másik kép a lerombolt híd közelében épített pontonhiadt mutatja 1941-ben, a helyszín is meg van adva, és egyezik. A pontonhidat a "Török Ignác" II. utászzászlóaljépítette Mihalcse és Usztecsko között, a lerombolt híd mellett.

A harmadik Ungváry Krisztián adománya, és a pontonhíd jobbparti végénél készült. A képleírással ellentétben a híd nem épül, hanem láthatóan már használatban van.

Itt van végre egy kép egy teljesen új szögből, a jobbpartról, és a folyásnak felfelé.
A dátum szerint ez 1930-ban készült. A túlparton már a dombra is rá lehet ismerni, legalábbis a lejtés és a kopaszsága itt már visszaköszön a magyar képről.

allegrolokalnie.pl/oferta/gdynia-widok-ogolny-vkn

Nagyon jó, vége van képünk a hídról!
Közben teljesen véletlenül én is találtam két képet, köztük a képeslapod eredetijét. Végig ott voltak a GoogleMaps-en, csak nem vettem észre. Valaki két hete töltötte fel őket.

Nagyjából a nyári képen a híd mögött látható földnyelven lehetett az ideiglenes híd hídfője és a magyar légvédelmi üteg.

A képeslapod is rávilágított valamire. A terület a két háború között Lengyelországhoz tartozott, a híd két lengyel megyét kötött össze. Gyanítom, hogy már a lengyelek építették. Talán érdemes lenne kifejezetten lengyel forrásokban rákeresni.

Megvan.
A Google helyzet alapján a Hungaricanán találtam részletes térképet 1938-ból. Ustechko falu van legközelebb, Uscieczko írással. Rákerestem képekre, hátha kiad valami megemlítést. Helyette találtam egy képeslapot a hídról!
Szinte úgy néz ki ahogy rekonstruáltad, annyi különbséggel hogy egyik oldalt csak egy elem van (ez látszik a lerombolt képen). Még a hídpillérhez levezető út is ott van.

archiwum.allegro.pl/oferta/uscieczko-widok-mostu-na-dniestrze-i7613492333.html

Persze, én sem vagyok biztos, hogy azonos a két helyszín, abban még bizonytalanabb vagyok, hogy a másik kép is ugyanott készült.

Az archív képen látható híd középső eleme jóval nagyobb fesztávú, mint a hídfőnél lévő. A kép alapján gyanítom, összesen két pillér tarthatta.
A ma látható hídpillérek is ugyanilyen elosztást sejtetnek: két kis fesztávű elem a partoknál, egy nagy a folyó fölött.
Vannak még a folyóban romok, de úgy tűnik, azok nem pillérek voltak.

A megjelölt hely Kárpátaljától keletre van, azaz a "magyar irányban". Az azonosítható román hidak a Dnyeszteren pedig délebbre vannak, Moldáviában.
Illetve amennyire meg tudom állapítani, ez a híd nem olyan rácsos, mint az összes, románok által épített híd. Persze ebben nem túl jó a kép. Azért mondom ezt, mert ez megtámogatná, hogy ez a híd a kérdéses folyószakaszon lehetett, még ha nem is pont itt.

A vonulási utak megvizsgálása jó ötlet, de ebben elindulni sem tudok. Bár azt gyanítom, hogy minden utat igénybe vettek, amin ekkora híd volt.

Bevallom, ezt csúnyán benéztem. Annyira megfogott a két híd hasonlósága, hogy a környezet eltérését észre sem vettem. Mea maxima culpa
Egyébként a fotók alapján tényleg esélyes, hogy az a helyszín, amit találtál, de biztosabbhoz sajnos nem elég ennyi információ. Talán, ha összevetnénk korabeli térképekkel és/vagy vonulási útvonalakkal, ha vannak.

Igen. El is hangzik, hogy "meghalsz".

Ahogy romsitsa is utalt rá, ez másik híd. Ma is áll, Bender mellett, Moldáviában.
Abban egyetértek, hogy a szerkezetet mindkettőnél A-alakban elhelyezett gerendák tartják.
Azonban a benderi híd két egyforma méretű gerendaszakaszból és a partoknál két betonlemezes tagból áll.
Az archív képen látható hídroncsnál a parton is gerendaszerkezet van, ráadásul sokkal kisebb, mint a szomszédos tag.
A benderi híd vasúti, míg a lerombolt hídnál biztos nincs helye a túlparton a vasútnak.

maps.app.goo.gl/bZporWxp7XhtgvKJA

A Horváth Domonkos fotó hátterében a roncs? Nekem úgy tűnik, hogy a híd a túlparton közvetlen egy a parttal párhuzamos földútba fut bele, nem látom hogyan és hova kanyarodna le a sínpár.

A felrobbantott híd nekem a vasútinak tűnik.
Legalábbis a mellékelt dokumentum 68-as számú képén, ami 1963-ból való, pontosan olyan hídszerkezet képe van. A felrobbantott fotón látszik, hogy a tagok épek, csak a rögzítésük pusztult el. Nem tartom kizártnak, hogy egy az egybe vissza lettek építve a háború után.
A pontonokhoz, bevallom, nem értek

Mellékelek még néhány képet a Dnyeszter pontonhídjairól. Ezek valószínűleg mind román hidak. A pontonok hasonlóak a mieinkhez, bár ez megtévesztő lehet. Találtam olyan képet, amin a ponton egyik vége hasonló, a másik vége nem.

Abban mind megegyezik, hogy a hidelemeknek rácsos merevítése van. Ez élesen elkülöníti őket a magyar képtől és a gyaníthatóan ugyanott készült, németként jelölt hídtól.
(Gyanítom, az sem német, mert a pontonok nem hasonlítanak a németekéhez.)

Itt van sok kép a Dnyeszter pontonhídjairól:
multiurok.ru/files/issledovatelskaia-rabota-v-sektsii-arkhitektura-i.html

Van egy gyanúm, hogy megtaláltam a helyszínt. Bár a Dnyeszter híres ezekről a magas partszakaszokról, van néhány egyezés a helyszínnel.

Az archív kép hátterében látható a felrobbantott híd. A helyszínen ma is vannak hídpillérek, a balparti kettő pillér hasonló is, amennyire ki lehet venni.
A túloldalon a híd egy útba csatlakozik, ami a hídfő szintjéről lejön a parthoz.
A drónpanorámán és az archív képen is úgy látszik, hogy a hídról lejövő út véget ér a pontonhídnál - amennyiben azonos a helyszín.
A parti domb lejtése jobb felé hasonló.

Sajnos a felrobbantott hídról nem találtam képet.

Találtam egy másik képet, ami olyan, mintha a túloldalról készült volna. Ezt erősíti a terep és a pontonhíd hasonlósága, bár különbségek is gyaníthatók. Olyan, mintha itt 200 méterrel feljebb lenne a híd.
A leírás alapján német mérnökök hídját ábrázolna a Dnyeszteren, 1941 júniusában.

Az általam feltételezett helyszín Mykhalche és Ustechko között:
maps.app.goo.gl/jyLmSTE562QYzMX3A

Annyi volt az infó hogy a Dnyeszteren átkelés előtt készült. Pontoncsónakokról szerencsére vannak ennél jobb képeim is már, sőt, mivel egyszer valaki oldalanként adta el az utász szabályzat mellékleteit, alkalmazási mintám is lett

Az utolsó képen jó sok ponton látható a háttérben, kerestem még pár képet ezekről.
A helyszín elég jellegzetesnek tűnik. Nem azonosították még?

Körbenéztem megint a Facebook egyenruhás csoportjában :D
Van itt ismét minden a SPA 38-tól Fordon át Botondig, egy nagy halom tüzérségi jószággal együtt. Lassan már az egyenruhás képek lesznek a ritkák :)

Minden forrás és tulajdonos a fájlnevekben, kérem ezekkel együtt kezelni!

Mindig tanulok valami újat, kösz!
A képről mit lehet tudni? A nádtetős ház sokat sejtet a háttérben, de a hely meghatározásában vajmi keveset segíthet sajnos.

Pedig a legismertebb kép is nálunk készült.

Mi a kontextus? A tankisztot akarják kivégezni, amikor rajtuk ütnek a szovjet katonák?

Engem inkább ez a hangtompítós MP-40 lepett meg pár perccel később. Eddig nem is tudtam a létezéséről.

Az orosz filmek kezdik felfedezni a magyar részvételt a németek oldalán. A film www.youtube.com/watchnagyjából az 1 óra 15 perc környékén magyar szavakat kiabáló, többé kevésbé szabályos honvéd egyenruhás alakok szerepelnek - német jelzésű T-38-asok környékén.

Tényleg! Pont az volt. Ugyanilyen nagyonsötéttel kontúrozott kétszínű foltozása van.

Szerintem a Lehelre gondolsz, asszem annak volt ilyesmi kontúros foltozása.

Egyszer valahol láttam már valami magyar cuccot, szinte olyan terepmintával, mint az a Hansa. Nem ugrik be, de talán valami páncélos volt

Pl. itt a Csaba és Turán:
https://drive.google.com/file/d/19zB5kkovOuj3ayJmwiY-p0_xYEstnZJD/view

Ez az az időszak, amikor nagyon világos (de nem fehér) Csabák, Turánok és Nimródok grasszáltak arra, a fura terepszín önmagában nem kizáró.
A fotók alapján nem ez a Toldi van Kubinkában. Nem stimmel a meghajtókerék, a terepezése eltér attól, amikor még eredeti színeiben pompázik. Már ha az került a kiállításra, amit lefotóztak.
imgur.com/1HXR6o6

Nekem is ez jutott eszembe. Ugye a képen állítólag a később Kubinkába került Toldi II vontatása látható. Arra bármi megfelelt, ami nem saját volt (nyilván én is zsákmányolt cuccot amortizálnék saját helyett)

Ha magyar, akkor a terepszín igen fura lenne. Én felvetném, hogy mivel szovjet katonák vannak a képen, nem lehet, hogy csak ők fogták be a német(?) járművet vontatásra?

Állítólag magyar. Én ezen a képen kívül nem tudok normál felépítményű Hansáról. Csak a félig magas tüzérségi, és az Uhry-féle lenyíló oldalajtós légierős változatot láttam eddig.

Ha a Hansa magyar (az?), akkor mikor és vajon mennyi nyitott felépítményű kocsit kaptunk?

//Építész belép//
A magas tömbök teljesen puritának és egyformák. Lakóház helyett sokkal inkább munkásszállás szerintem. Ebből kiindulva nem egy kicsi gyárról lehet szó, tehát nagyjából kizárom a malom vonalat emiatt. Az Óbuda Hajógyárat és a FÉGet is néztem én is, de teljesen más a kémények talpa.

Egyetértek, én is sok képet átnézegettem, és a magas épületeket jellemzően a régi malmoknál látni, talán pont a Soroksári úton állt hétemeletes épület. De azok egyértelműen a malom üzemépületei voltak, míg itt a világítóudvarból, a sok kéményből és a sűrű szárnyasablakokból úgy vélem, ezek inkább lakóházak.

Nem csak malmoknál látni szögletes kéményt, a FÉG-et találtam én is, meg az Óbudai Hajógyárat.
FÉG: hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%89G
Óbudai Hajógyár: hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93budai_Haj%C3%B3gy%C3%A1r

Itt lehet még böngészni, bár meglepően kevés kép van a neten a régi gyárainkról.
hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_gy%C3%A1rak_list%C3%A1ja

A másik kocsi rendszáma alapján nem lehet kideríteni, kié volt? Hátha segítene a gyár azonosításában.

A Schwarzloset ott viszik előtte szekéren, az öszvérekre málházottat meg mögötte, ezek voltak a szabványos szállítási módszerei.
Továbbra is az véleményem, hogy ez egy kisebb űrméretű valami, amit felhízlaltak úgy, hogy el lehessen adni közepes lövegnek, ennek megfelelő számű kezelővel, de kevesebb lóval, mert könnyebb. Az alapja lehet Schwarzlose, annyi akkor biztos, hogy az eredeti irányzékát valahogy átvarázsolták.

További "érdekesség", hogy lóvontatásnál ilyen apró kerekeket sosem láttam (az Infanteriekarren esetleg, de azt gép is vontathatta).

De hogy ne csak okoskodjak, itt van pár új kép, innen hiénázva: fenyeslorand.hu/fenyescsalad/

Helló!
Elnar: a "mondta valaki, hogy ez vmi ágyú lehet inkább" az pont Te voltál, erre kezdtem el agyalni ugyebár a 3.7cm M.15-ösön, mint lehetséges megoldáson, de ez a lehetőség egyre valószínűtlenebb.
Freddy: persze, simán lehet géppityu, az első tippjeim között nekem is felmerült, kár,hogy ilyen gyalázatosan rossz minőségű a felvétel, de örülhetünk, hogy egyáltalán fennmaradt...
Mekett: a Bofors helyével kapcsolatban én is abból indulnék ki, hogy valami malom lehet a helyszín, ahogy elnézegettem a képeket, általában ott alkalmaztak ilyen szögletes kéményeket, és ott voltak jellemzőek az ilyen magas, akár 6-7-8 szintes épületek is (amiről nem vagyok meggyőződve,hogy lakóház lenne).

A cső az simán a vízhűtő burkolat, nem látszik vastagabbnak vagy vékonyabbnak szerintem. Egyébként nem ördögtől való ötlet ágyút imitálni vele, a tankokon eleve volt belövő géppuska, és pl a német haditengerészet felszereléséhez is tartoztak olyan különleges puskák, amiket az ágyúcsőbe lehetett tenni, és úgy puskatölténnyel sütni el az ágyút gyakorlásképpen.

Én elsőre Schwarzlosénak néztem pajzzsal, utána mondta itt valaki hogy ez vmi ágyú inkább. A géppuska vonalat azért is vetettem el, mert vannak géppuskások a videóban.
Jobban megnézve viszont Téglatesó screenshotján a "lövegfar" nagyon olyan ívű, mint a géppuska hátulja, sőt az irányzék dudorát is látni vélem pont ott ahol lenne. Hosszban is nagyjából stimmel. A cső meg mintha a vízhűtő burkolat csökkentett átmérőjű mókolása lenne vagy mi.

Nyolcszögletű kéményt találtam jópárat. Főleg malmoknál (talán ez lehet egy kiindulás). Viszont olyat ami már a talajtól nyolcszög nem négyzetből indul, egyet sem.

Ahogy korábban írták a srácok, a rendszám miatt kizárt, hogy 56-os legyen, illetve az adományozó is 1941-et jelölt meg keletkezésnek. Másfelől a 41-et kicsit korainak találom, már akkor ilyen légvédelmi előkészületeket tettek Budapesten?

A hétszintes épület nekem is feladta a leckét, mert az ismertebb és vasúthoz közeli munkás-, vagy vasutas lakótelepek egyike sincs ilyen magas. Legalábbis, amiről találtam képet. A Józsefvárosi pályaudvarnál ma is álló épület hatszintes, a Pongrác-úti és a Hős utcai házak teljesen mások, az Illatos útiak is csak 3-4 szintesek, a Ferecvárosi pályaudvarnál, a mai Puskás Tivadar technikum közelében is alacsonyabb épületek állnak.

Az persze nem 100%, hogy a gyártelepi és a tetőrevontatós képek egy helyen és időben készültek, de elég valószínű, az eltérő környezet ellenére is. Esetleg egymástól néhány száz méterre, vagy a löveg kiindulási és rendeltetési helyén készültek egyazon napon. Sok azonosítási lehetőséget nem látok, de lehetséges, hogy a felvontatott lövegen egyforma abroncsok vannak, míg a gyárudvaron állón felemásak.

Egy Schwarzlose géppuskához is kellett 4 fő, ehhez jött az esetleges lovak kiszolgáló személyzete, ez nem állt egyenes arányban az űrmérettel. Pláne, ha az adott löveget kiképzésre használták, akkor mindenképpen egy ,,fullos" személyzetet kellett mellé tenni, akármekkora is.

Egyébként szerintem nem ugyanaz a két kép, a második képen a cső alatt látszik egy, a 8cm-eséhez hasonló dugattyú, illetve körülötte egy, szintén a 8cm-eséhez hasonló köpeny. De ez mindegy is, mindkét képen jól látszik, hogy a csöve legalább 8 cm-es, a 37mm-es ágyúé sokkal kisebb. A hosszához képest viszont kifejezetten rövid, ami felől még aknavető lehetne, de azokhoz viszont nem volt lövegpajzs.

Ráadásul az első képen nem is látszik a cső üregesnek. Szóval szerintem simán egy Schwarzlose géppuska van ágyúnak beöltöztetve- a hossza kb stimmel, úgy általában is, és a lövegpajzsból kilógó rész kb megegyezik a csőköpeny méretével hosszban és vastagságban is. És 1929-ben amúgy sem nagyon parádézhattak még igazi lövegekkel, a kiképzést viszont valamivel el kellett kezdeni.

epiteszforum.hu/ipari-malombol-irodak--a-malomudvar-tortenete

Ez az? Ott FÉG telephelynek irják(?) De ott a bal oldali ház se jó.

Megpróbálom máshogy.
A 7,5-ös hegyiágyúnál jóval kisebb a löveg, ehhez képest finoman is túlzás a 6+1 fő és két ló.
Még hasonló lövegnek sincs nyoma sehol.
A lövegtalp és pajzs szvsz. mókolt túl nagyok, túl vékonyak.

Hungária (Ferencvárosi) malom kéménye ilyen sokszögletes. Műemlék, ma is áll a Soroksári úton. Sok mindent bontottak körülötte, de a sokemeletes látszólag lakóház nem illik a képbe.

Már megörültem hogy megvan a kemény(bontási) fényképe, de ez Drezdai a franc bele:(

Ez nem jó mi? Ezen gömbölyű a kemény nem?