Utolsó reflektor témához. A nyíló burkolatra hegesztett "pöcök" gyári. A HM Nimródon a rugós ellendarab alaplemeze maradt meg a reflektor burkolatán és az orrpáncélon lévő csavarnyílásba rögzült a másik rugós lemez.

Nagyon nagy az esélye, elvégre licencgyártás volt és metszeti rajzon is egyforma.
Az is logikus, hogy a nappali képeken nem azért van nyitva a rács, mert mert a lápát kellett használni, hanem mert így plusz nyíláson tudott szellőzni az egyébként szaunává váló páncéltest.

L60 reflektor, szerintem azonos volt a Toldi/Nimród megoldása is. www.facebook.com/reel/1453759796517636

A HM Nimródon pótolt a reflektor burkolata, az eredeti páncéllemez volt. A küzdőtérbe belógtak a burkolat és a reflektor mozgatórúdjai, szerintem nem volt a reflektor mögött burkolat, de ha volt is, sem látszik semmi belőle, mert a küzdőtér felől kb. kitakarja a műszerfal.

A fortepan_ 43792+ jelű képen határozottan sötétebb a lámpa a jármű színénél. Az egyetlen színes képen amin látszik a lámpa, igaz Toldiról készült, de kétszeresen maxra húzott telítettségnél az is feketének látszik.
A HM-HIM Nimródja, olyan, amilyen, valahogy legalább túlélt, de minden restaurált dolgot fenntartással kell nézni. A fehérre festett fotó a kubinkai példányról készült, az láthatóan eredeti rácsozású (a rács hiánya meg is magyarázza nekem a hátulra hegesztett lemezt - feltételezem, akkor már a lámpa sem volt meg)

És a mostani Nimród (képeiden 077g, 079g) minta teljesen újra készítették volna a
palástot. Nem 10 csak 8 lamella azok is vékonyabbak lemezek és másképp is vannak behegesztve. Az oldalsó peremes rész amin felfekszik mintha az archív képeken nem lenne mert így a mozgató mechanikának sem hagy helyet.
A PeKo kiadványban 115,116 oldal (képet sajnos nem oszthatom meg) az látszik, hogy a várban sérülten, leszakadt lámpa ráccsal van 1960-as években. Oldalsó rögzítőfülekkel (ahogy írod is) a rácson is és 10 lamellás. Míg a restaurált példányon 8 lamella a rácson már nincs rögzítőfül.

Úgy láttam különböző harceszközökön (országtól függetlenül), hogy rendre feketén hagyták a lámpabúrákat. Gondolom jármű festése után kerültek fel ezek az érzékenyebb eszközök, (vagy pótlásuk után nem festették újra) mérete nem releváns álcázás szempontjából hát úgy hagyták. Civil piacról jött ezért gyári fekete maradt...
A Nimródnál is mehet a fekete?

*A kallantyú helyett a csavar rögzítés valószínűleg a háború után került oda.

Toldi kezelés utasítás (tervezet) ezt írja:
"1 db Bosch E150/2/101 tipusú fényszóró, a vezetőülésből kézifogantyúval motgatható, ugyancsak belülről nyitható rácsos fedelű páncélsisakba beépítve"

Tehát a tükör átmérő 150 mm - a teljes bura 16-17 cm lehet. Mivel ez egy standard termék volt, "Bosch E150 scheinwerfer vorkrieg" keresésre sok találatod ad az internet, így a forma is megoldható.
Még annyit a témához, hogy ebből nekem nem derül ki hogy a reflektor oldalirányú mozgatása lehetséges volt-e. És mintha a Toldi lámpája pár centivel nagyobbnak tűnnek, de lehet, hogy ez csak optikai csalódás

Köszönöm a válaszokat és a képeket hasznos volt.
A hátsó lap biztosan útban lenne a mozgatókarnak.
Egy nyitott állapotú építésnél szerintem már nem mennék nagyon félre...

A hátsó lapot gondolom utólagosnak. A vízszintesen még valamiféle beütők is látszódnak, és a metszeti rajzon is jelezve van, bár nem lennék meglepve, ha a rajz nem minden részletében lenne pontos. A fortepan képén látszódik a nyitó mechanika oldalról.
A csavar igazából egy rugós lemezzel megfogott gömbvégű kallantyú, ami csak a kibukás ellen rögzíti a külső rostélyt. Valószínűleg a háború után került oda, hogy komolyabb záródást adjon (Kubinkában ezt egyszerűen megoldották úgy, hogy odahegesztették). A toldit a Nimródtól az különbözteti itt meg, hogy a Nimródnál már a sérülékeny felső pont helyett oldalra került a zárás.
A Kerepesi Úti Hangár olyan zsúfolt lett a múzeum költözésekor, hogy járni alig lehet benne (infó hivatalos személytől, rendezvényen megkérdezve). A hangár időszakos látogathatóságát szeretnék visszahozni, de ez még messze van.

Erre a két lapra gondolok

Szia,

köszönöm. Igen, egyértelműen hegesztett lamellák, szóval nem olyan mint pl. a BTR-152 hűtő maszkja.
Szerinted akkor a képen látható behegesztett lapok utólagosak? És csak az a csavar fogta a lámpabúrát, mit a régi motorkerékpárokon? Úgy tudom most a Kerepesi úton van a Nimródunk. Tudja valaki, hogy most
is megtekinthető ott ill. visszakerül a várba valamikor?

Ezek alapján én úgy látom nem volt semmi fészek, csak egy lyuk. (A Nimród fészkét utólagosnak veszem, úgy látom oda még a reflektor se férne be.
A lamellák nekem nagyon hegesztettnek néznek ki semmi állítási lehetőséggel. Ezt megerősíti, hogy kihajtott állapotban sem látszik semmi állítási mechanizmus.
(Toldi metszet kezelési utasításból, kép, Fortepanról, a jelzetlen Nimród fotók sajátok)

Sziasztok!

Kérdezni szeretném, hogy a Toldi/Nimród első lámpája (reflektora) a páncéltesten belül volt. Tehát egy nagy nyílás volt a küzdőtér felé, csak a lamellás nyitható
páncéllemez védte a kezelőket vagy a lámpatest belülről is burkolva (páncélozva volt?
Tehát egy kis "fészekben" ült csak a vezeték és a lamellás burkolat mozgatómechanikája ment át a küzdőtérbe.
Még valami, a lamellák állásszögén is lehetett változtatni vagy csak egyben az egész burkolat nyílt-záródott.
Köszi!

Na ezt még nem ismertem!
Szép kis öszvér, mehetne versenyre is. Külön tetszik hogy a kerekei vegyesen vannak 38M és 42M Botondokból (az utóbbin szabályos ovális lyukak vannak, míg a korábbin hegyesek).

Persze, a faszállító utánfutók általában így működnek, így mindig olyan hosszúak, amilyen hosszú a rönk. Mondjuk manapság már inkább teleszkópos a nyújtókájuk. Ez valószínűleg egyedi darab, az erdészetek gépesítése akkor még gyerekcipőben járt (mert ahhoz nem egyszerűen csak teherautók, hanem kimondottan összkerekes teherautók kellettek).

Nem értek az ilyen anyagszállítós dolgokhoz de jobb oldalon a csávó valagából is kilóg valami. Lehet ez egy hosszú cső amin lehet csúsztatni (elöre-hátra)az egész hátsó részt? Oda van írva "10fm" addig lehet(ne) kihúzni akkora rönköket lehet vinni rajta?

Túl szimmetrikus ahhoz, hogy valami félbe legyen vágva. Amúgy az egész kocsi erősen barkácsolt, csak az alváz és a fülke eredeti kb.

Nagyon klassz. Az f@szálító(2kép) különösen leleményes. Az az utánfutó rész az eszkábált vagy valami "félbe" van vágva?

Ha már vesézgetve voltak itt az idehaza használt (itt maradt) idegen járgányok, akkor legyen egy olyan is, amikor máshol használták az idegenbe szakadt magyar cuccokat. Íme egy, az ausztriai Ybbs környékén az '50-es évekig használt magyar Botond! (forrás: Index fórum, Régi magyar rendszámok topic).

Egy 44-45-ös Nimródot már nyugodtan lehet csinálni hajtóka nélküli kezelőkkel. Ha volt is hajtóka, az vagy régről maradt, vagy már csak egy kis függőleges csík volt.

Fokozatos átsorolás nekem szinonimája a kihordásig való ruházatnak. Ami most van, még ilyen, a következő már olyan. Úgy értem, hogy alakulatoknál, ami megvan az még gyorscsapat, a később felállítandók már lgv. tüzérség.
Ez nekem megmagyarázná a portyázást jelző lovas/íjász alakulatjelvények helyett a különféle légvédelmi metaforákra váltást is (szitakötőt elkapó macska, törött repülőgép, etc)
Ez csak egy logikai következtetés minden forrás nélkül, viszont valamennyire egyértelmű és megmagyarázza a további információ nemlétét.

1944 már úgy általában nem az előírásos hajtókák és jelvények kora volt, legalábbis kinn a fronton.

A Nimródos fotók 44 előttiek, jó a kék hajtóka. A 44 tavasz-nyár és későbbi időszakból még nem találtam olyan fotót, amin egyáltalán látszana a Nimród kezelők hajtókája. Az irodalom fokozatos átsorolásról ír, de hogy ez milyen időszakot és logikát jelent?

Köszönöm!
Váltig mertem volna állítani hogy kék, mert gyorsfegyvernem, de derengett valami változtatás, viszont nem találtam rá írásos megerősítést. 3 könyvet néztem át egyenruhával kapcsolatban, de sehol nem specifikálják, hogy a páncélos önjáró légvédelmi tüzérség az most páncélos vagy tüzérség inkább.
Találtam képeket, ahol határozottan világos a hajtókaszín tehát kék. A Sallay Gergely Pál-féle kitüntetéskönyvben bár a szárnyas Nimród jelvény szintén kék posztó alapon van, a szemben lévő viselési képen, határozottan sötét paroli látszik (jelvény alatt nem látszik posztó). A Dr. Tóth László-féle Magyar Királyi Honvédség egyenruhái c. könyvben viszont ugyanez a jelvény vörös alapon van és az öltözeti rekonstrukció is a tüzérség főkategória alatt.

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Az időponttól függ. Kb. 1944-ig kék, aztán piros.

A Nimródokat valóban átsorolták a légvédelemi tüzérséghez 43-44-ben.

@tank: a Nimródok a gyorsfegyvernemhez tartoztak, így kék hajtókájuk volt. Volt olyan ötlet, hogy átsorolják őket a tüzérséghez, de azt a felső vezetés elutasította.

@VW-k: a Kübelwagen és a Schwimmwagen a karosszériát leszámítva megegyezett a bogárhátú Volkswagennel, ez pedig 45 után még évtizedekig gyártásban volt Európában is (azon kívül még tovább), és nyugati típus létére itthon is elterjedt volt. Az alkatrésszel így nem volt különösebb gond, más kérdés, hogy 1970valahányra azoknak a kocsiknak hány százaléka volt eredeti világháborús alkatrész :)
Egyébként poén lenne megépíteni őket a film alapján, persze szigorúan feltüntetve, hogy honnan van az eredeti. Mikor azt hittem, hogy Me 109 makett témában már tényleg nem tud senki újat mondani, láttam valahol egy háború utáni spanyol változatot 2. vh-s német színekre festve, az Angliai csata film logójával, mert a 60-as évek nagy nyugati háborús filmeposzaiban ezek a spanyol gépek játszották a német Messzereket.

Sziasztok!
Olyan infora lenne szükségem hogy a honvéd önjáró légvédelmi egységek egyenruháján a hajtókán kék szín lehetett a jelzésük,vagy piros mint a tüzéreknek?

Bocs. Augusztus 4. 5cikk

honvedelem.hu/hirek.html

Az első gondolatom erről is az volt, hogy simán lehetett háború utáni, de a háborús leletekkel együtt ez esetben biztos, hogy háborús.

Jó hogy mondod. Megvan a friss hír a Duna parton előkerült egy motor(sőtt talán egy katona emberi csontjai is)

Amiből viszonylag sok maradt a háború után civil kézen, azok a német motorok.

Sőt, az Ural motor a BMW R71 licenszgyártása volt. A Moszkvics 401-es a háború előtti, MKH-ban is sokat használt Opel Kadetté (elvitték az egész gyártósort), ezek voltak az első normális civil személyautószállítmány a háború után, pedig már az 50-es évek közepén jöttek, szóval 1945-55 között nagy autókázás nem volt itthon.

Igen ez a nyomi orrú Kübi az utolsóban is benne van.

Szép

Bocsánat, az irányjelzőket a 13. rész végén lehet látni közelről. Mint ahogy azt is, hoyg a rendszám helye és a megvilágítása sem korabeli. mediaklikk.hu/retro/video/2026/08/04/retro/egy-ora-mulva-itt-vagyok-szokevenyek/
1:21:45-től van a Kübel és a Swimi. A Kübelen látszik is hogy a szódás sufnituningolt motorháza, és hogy a polgári rendszáma fölé van erősítve a filmes.

Ötvenes évekbeli felségjel valószínűleg, vagy a vörös csillagos, vagy még a mercédeszjeles. A Dodge WC-ket az amerikaiaktól vette a második köztársaság kormánya, éppen azért, mert annyira nem maradt a háború után használható autó.

A Hadtörinek van egy, fene tudja mióta (most épp Székesfehérváron). Azt se felejtsük el hogy a különféle Volkswagen dolgokat nagyon hosszú ideig használták még polgári célokra. Lásd még: szódás Kübel, ami egyébként szintén feltűnik a 13. részben a háttérben. Egyébként teljesen fiktív 2H-477 számmal, mint ahogyan a Swimi itt viselt H-197-e is teljesen kamu, főleg hogy a H mögött nem pajzs van hanem rendes koronás címer - miközben hátul meg D-896 :D ...
A teherautókon egyébként látni hogy háború utániak és/vagy civilek átfestve (Pl. a 1,5 tonnás Blitz a 7. részben). Szerintem a Swimi pont lehet eredeti. Nem volt ebben akkora korhűség, hogy díszletnek csináljanak egyet. Swimmit csak úgy szkreccselni filmért, ha nincs szerepe hogy ússzon, nem szoktak. Bonyolult az alakja, felesleges, etc.
Most utánanéztem kicsit. Olyan részletei is stimmelnek, amik minek lennének kidolgozva egy olyan filmen, ahol a páncélökölre láthatóan nem volt még egyfajta prop sem (Az utolsó (14.) részben ahol talán valami Mercedes teherkocsival szállítják a gyerekkatonákat). Ugyanitt már német rendszámú a Swimi, de a rendszámon kívül nagyjából minden stimmel rajta, a jóval háború utáni irányjelzőkön kívül.

Előfordulnak még túlélő eredeti dolgok egyébként a filmben, pl Lancia vagy Mercedes személyautók
(Természetesen a 13. részben szereplő An-2-es sosem volt német, még csak tervasztalon sem volt akkor :D)

Fene megeszi hogy most az M1 nem engedi felvenni csak élőben visszatekerni. Utolsó részben egy Dodge WC a paracsnoki is volt motorháztetőn nagy újrafestett fekete kör valami jelzést kitakartak vele. "lusták" voltak az egészet átfesteni.

A páncélosok áldozatul estek a harcoknak, az anyagukra 45 után azonnal szükség volt a hidak, vasutak újjáépítéséhez. A ,,puhatestűeket" a fronton elhasználták-pusztították, a használható állapotúakat az oroszok hajtották tovább. Rengeteg teherautó került Ausztriába a magukat nyugaton megadó csapatokkal, ezek viszont évekig álltak egy mezőn, mire az amerikaiaktól hazakerültek, nagyon leromlott az állapotuk. Amelyiket sikerült működőképessé pofozni, annak is kitaposták a belét az 50-es évek elejére az ország újjáépítésének iszonyatos munkájában. Nem véletlenül volt a Rákosi-kor egyik kiemelt beruházása a hazai teherautógyár (Csepel) felépítése.
Az maradt meg, amivel a debreceni kormány az apró hadseregét 1944 végétől felszerelte: a lentebb írt néhány ágyú. 1-2 Botond még a háború után készült, valószínűleg maradék alkatrészből. A Hoffherr traktorgyár működött tovább, az egykori tüzérségi vontató újabb változata a mezőgazdaság kollektivizálásának is ikonikus típusa lett, de az ötvenes évek második felétől traktorfronton is jöttek a korszerűbb, dízel típusok.

Tengely oldalról eredeti cucc nagyon kevés érte meg a 70-es éveket Magyarországon olyan dolgoknak lehetett esélye, amiket a '45 utáni Honvédség is használt: Botond, Hoffherr traktor, Pak 40, Göring löveg, kb ennyi. Esetleg egy-két civil autó meg teherautó, de azokba addigra belement 25 év tákolás. És akkor még mindig ott a kérdés, hogy ebből mi az, amit fel lehetett használni filmezéshez. Így tippre a MN akkor még rendszerben álló T-34-eseit.

Az 1945 után készült filmeket nyugodtan el lehet engedni hiteles MKH haditechnika témájában.

Van ott még vagy két(?) rész amiben látni Swimit. Nem sok esély van akkor rá hogy bármi eredeti is volt a filmben. Hmmm sajnos.

Ráadásul a D sorozat motorkerékpár volt végig, ha jól tudom [info Emericktől].
Képről ismert magyar Schwimm rendszám még mindig csak a 6A-881 van.

Megörültem egy frankó Swimi rendszám (megépíteni) erre kettő résszel késöbb drága Láng Vince már egy teherautón viselte ugyanezt a rendszámot. 1971 fílm kis költségvetéssel 😭😭

Na hogy ne mindig csak kérdezzek:
Meglett egy alakulatjelzés. Biztosra.
Teljesen random nézegettem a roncs régi képeit és egy tüzértárcsánál belinkeltek egy könyv borítót. Eddig úgy tudom senki nem tudta, mi lehet ez a jel, leginkább a Sas gyorsbombázó századnak nézték. mos már biztos, hogy VII. légvédelmi tüzérosztály.

kisebb BB-k 4 literesekkel is készültek.

*szóval 4 hengeresekkel.

papírok: én pl 20 évig gondolkoztam azon, hogy az apám MN-katonaemlékeiben szereplő MAN Diesel teherautó mi a fene lehetett- mert nem becenév, az elöljárók a parancsokban is így hivatkoztak rá (a sorkatonák utálták, mert nagyon magasan volt a platója). Aztán egyszer egy könyvben rábökött a Csepel D566-ra, hogy nini, itt a MAN Diesel. Persze, hát MAN-licensz dízelmotor volt benne, aztán katonáék fantáziáját valamiért ez ragadta meg. Szóval óvatosan az ilyenekkel, maguk a katonák sem mindig használják szakszerűen a típusjelzéseket.

,,A Messer romboló mellett egy Ford G198T alias V3000 tartály gépkocsi van. "

Alapvetően ezt akartuk bizonyítani, de akkor úgy látom, téged is sikerült meggyőzni- most már tehát akkor nem csak a gyári próbakocsiról, de legalább egy másik magyar V3000S-ről is van bizonyíték.

A legnagyobb szenzáció, hogy az alacsonytámadó gépek megtévesztésére tettek rá álplatót. Ilyet én még eddig nem láttam

Szerintem az nem álplató, annak mi értelme lenne, a platós teherautókra az oroszok kevésbé lőnek? Egyszerűen egy keret, aminek segítségével az álcázásra szolgáló nagy ágakat a kocsira tudják rakni, a gömbölyű tartályról lecsúsznának. Én még abban se vagyok biztos, hogy rögzítve van a kocsira.

De akkor az elejétől: az emberiségnek a 20-30-as évek fordulóján két nagy találmánya volt, a Ford B személyautó és a Ford Flathead benzines V8-as motorcsalád. Utóbbi volt az első nagy sorozatban gyártott V8-as motor, legalább 5 fontosabb változatban készült, az 50-es évek elejéig futott, sőt, hotrod építők ma is használják.

A Ford B személyautó készült a V8-as motorral (Ford V8 néven a MKH-ból is sok fotó van róla), és a Ford A hasonló változatainak sikerén felbuzdulva (Ford AA=> GAZ-AA) készült belőle pickup változat, ez volt a Ford BB. A konstrukció határait feszegetve a Ford BB egyre nagyobbra hízott, megjelentek a 1,5, majd a 2,5 tonnás változatok. Az alapmodell különféle továbbfejlesztéseiből egy egész családfa ágazott ki, ezek alapvetően a nagyobb teherbíráshoz szükséges megerősítésekben és a befogadható motorok kínálatában különböztek: ismétlem, csak V8-ból volt 5 féle, de a kisebb BB-k 4 literesekkel is készültek.
-A Ford BB alapváltozat különféle évjáratai, 2,5 tonna teherbírással
-Ford V8/51: ez szilárd úton már 3 tonnát is elbírt, 1937-39 között készült a 3,5l-es, 90 lóerős V8-cal
-Ford G917/817: megerősített kivitel, 1938-tól a G917-es 3,6 literes 90 lóerős V8-
assal, a G997-es a 3,9 literes 95 lóerőssel
-Ford V3000S (hivatalos neve G198TS): ez volt tulajdonképpen a széria csúcstípusa, 3 tonnás teherautó a hadsereg és a haditermelés igényei szerint, olcsóbb, egyszerűbb alkatrészekből állt, és nem kellett hozzá semmi importanyag.
-a háború után a V3000 Ford Ruhr néven, a V8-51 Rhein néven, a V3000 fülkéjével ment tovább még pár évig, aztán rájöttek, hogy hülyeség teherautókba a benzinmotor, és jöttek a dízel modellek.

Namost, bár ugyanaz a járműcsalád, alapvetően mindegyik BB-variáns, nem volt köztük akkora különbség, mint azt az eltérő karosszéria sugallja, de azért volt. Emiatt lehet, hogy a V3000-fülkés BB-n a V3000-fülkéből azért vágni kellett, mint az a csarnokos fotón látható.

A német Fordok hivatalos típusjelzéseit egyébként így kell feloldani: pl G398TS
-G: Németország
-3: melyik év (9: 1939 aztán így tovább, a 3 1943)
-9: a motor. 9: 3,9l, 1: 3,6l, 8: 3,2l
-8: a modell száma
-T: teherautó
-S: standard (nem összkerekes)

Én a magam nevében szólva szigorúan csak ellentmondások feloldására törekszem, ami (látszólagosan!) kifejezetten sok volt a leírtak/látottak alapján. Ezek azok, amiket képekről nem lehet megállapítani (elcserélték a légierővel... agyameldobom). Mint írtam, nem a papírokban nem hiszek, hanem feltételezem, hogy a papírokat nem _mindig_ követték (mert nem lehetett, mert ellentmondásos volt, vagy csak mire átfutott már más volt helyzet. de azért túlnyomó többségben aszerint kellett hogy menjen a logisztika)
Visszatérve a Fordokhoz:
COE fülkés magyar Fordról van 1 (egy) db képem 10 éve, de én mindenről örömmel olvasok, szóval idegesíthetsz :D. Késői Ford teherautón utazó magyarokról is van 1 db, de a képminőség miatt nem látszik, hogy német vagy magyar jármű. Ilyen motorsátorral eddig leginkább mentőknél találkoztam, de valószínűleg az csak azért lehet, mert azok gyakrabban kerültek előtérbe (híradóba, újságba)

A minden típus összemosódásához pedig ezt pont most találtam (akinek még nem ismert, gyanítom, neked már az), szépen leírja melyik típus mihez használható cserealkatrészként: motorarkiv.dk/brochurer/Ford-tysk-42.pdf

Látom, nem vagyok népszerű. A Messer romboló mellett egy Ford G198T alias V3000 tartály gépkocsi van. Ford V8 tartály gépkocsikat rendeltek 1941-ben, pontos típusmegnevezés nélkül. (ugyanazzal a megrendeléssel vásárolt mentők is ugyanolyanok voltak, azonos motorsátorral) Az iparcsarnokos képeken és itt a Messeres képen is látjuk, hogy már nem G917T-a pajzs hűtőrácsos, hanem a már BB Typ 42 alis G198T alias V3000 típusra jellemző motorsátorral készült. Miért? Mert a németek leálltak a korábbi motorsátor gyártásával. Ennyi.
A legnagyobb szenzáció, hogy az alacsonytámadó gépek megtévesztésére tettek rá álplatót. Ilyet én még eddig nem láttam.