Köszi, igyekeztem.
Hát igen, a matricák olyanok amilyenek, de így is összetehetjük a kezünket, hogy ez is van -illetve volt... (már dolgoztam inkscape progival egy saját matricalapon, amire rákerülne sok minden, amikor a gépem megdöglött és elszállt vele az egész...).
Plusz poén, hogy a motorháztetős keresztet, amit kiegészítettem, azt nem festéssel pótoltam ki, hanem matricával... Volt régről egy RPM Bf-109Emilem, aminek a szárnyaira nem raktam fel a vékony piros csíkokat, amikkel a "járható" felületek határát jelezték anno, és azt szabdaltam fel piros szegélynek a keresztre. Csak a belső fehér kör köré kerülő zöld karika lett festve.
A gépjárműembléma lett csak az IBG-készletből rátéve, mert azok a HaD lapján minősíthetetlen ronda pacák...
Porozás még megy majd rá, de nem akarom túlzásba vinni, mert az erdélyi csillagtúrán ezek a gépek lényegében még gyári új jószágok voltak, és javarészt csak parádézniuk kellett -ezért nem kerültek rá pl. lepattogzódások se.
Lakkra igazából csak a pigmentpor megfogása és a matricák csillogása miatt van szükség, döglött krétamattra nem is akarom, inkább "selyemfényt" szeretnék neki adni -meg persze lemattítani a matt részeket.

Tetszik, bár minden jelzés kb 15-20%-kal nagyobb a valóságban, de hát ez végképp nem a te hibád. Némi por még elférne rá, azt szerették is úgy hagyni mert tompítja a kontúrokat és a csillogást. A festett szélű kereszt még szebb is lett, mert nem látszik a matrica pereme. Lehet, a többit is feldobná még egy után szegélyezés, ami akár duplája is lehet a mostani szélességnek - a képeken látni, hogy a kontúr elég markáns volt.
Az ívantennát majd kicsit jobban mattítsd a kész járműnél mert az bőrrel volt bevonva. Egyébként ha beporozod, és csak azoknak a részeknek adsz egy matt lakk fújást, azzal szerintem valósabb hatást érsz el, mintha telibe mindent. Ezek a járművek nem voltak mattítva, csak koptak. A fotóidról nekem úgy néz ki, hogy pont kellően matt már a festék így. Csatoltam pár képet, amin látszik, hogy csillognak mégy 40-41-ben.
Mindezek csak ötletek, hogy még jobb tudjon lenni, ami már így is az :)

Klassz lett!

Megfogadva tanácsodat, végül trikolor keresztekkel láttam el erdélyi revíziós Toldimat. A motorháztetőre alapból egy sima fehér kereszt ment (az, aminek a képét korábban betettem), mert az odavaló sajnos kisebb a kelleténél, és azt egészítettem ki zölddel és piros kontúrral. Még megy rá egy réteg matt lakk és kész. (Amúgy a kocsi 1/72 IBG, a matricák meg HaD)

Én bizony azt. Most már vannak jobb minőségű képek is, több ezer pixeles méretben, amik sokkal tisztábban mutatják a részleteket.
A H-180 rettenetesen poros, ami összemossa a színkenet, de még így is látom az eltérést a kereszt bal szárának felső szélénél. A H-320-nál a kereszt jobb szárának alsó vonalában látni leginkább a kontúrt jelző árnyalatkülönbséget.

Csatolom az általam ismert trapézkeresztes Ansaldokat is.

Ja, és ha már szóba hoztad az Ansaldokat, nekem ennyi képem van róluk ezzel a hadijellel. Itt megjegyezném, hogy pl. a H-180-at (is) ábrázoló képen nekem úgy tűnik, hogy a 180-ason a kereszt körül mintha nem lenne piros kontúr, míg a többieken kivehető a kontúrozás.

Ui.: nem vitatva a megállapításaidat, én akárhogy bűvölöm a H-320 Toldi képét, nem látok kontúrt a keresztek körül, bár a H-322-nél mintha tényleg lenne.

Helló!

Köszi a válaszokat mindenkinek!

Elnar!
Akkor azt mondod, hogy abban a formában (csak fehérben, piros és zöld színek nélkül) nem létezett ez a típusú hadijel, úgy, ahogy a HaD adja a lapján? (lásd a képet -a jeleket utólag én firkáltam össze, nehogy szerzői jogot sértsek).

Éder Miklós cikke a 1992/6 Militária Modell Magazinban az első közlés, amiről én tudok, onnantól mindenki szinte betűről-betűre veszi át (ugyanez érvényes az alakulatjelzésekre is). Ott alegység megkülönböztetésről ír, ahogy ebből eredően a MKH külföldi páncélos járművei is 2006-ban.

Fotók alapján minden páncélos (Ansaldo, Csaba, Toldi) zöld kör, piros szegély kialakítású jelzést kapott. A Csaba és a Toldi esetében a szín a rendszámban lévő pajzshoz néztem, minden képen külön. Ansaldoknál leginkább csak abból lehet kiindulni, hogy a piros a sötétebb fekete-fehér képeken. Itt még az is nehezítő tényező, hogy alig van ilyen jelzéssel róluk kép, ami van, az is rossz minőségű. Színekben a legmegbízhatóbb forrás itt az a néhány példány, aminél kilóg a régi felségjel az új alól.
Az Ansaldokon ráadásul valamiért a kör mérete is változó. A teli zöld körös jelzésről semmiféle képet nem tudok nincs a tervezeten kívül.
A H-320, H-322 és H-326 is nemzeti színű, csak nehezen kivehető. Ha viszont megnézed a szegélyét, látszik, hogy a terepminta megszakad

Nem biztos, de úgy rémlik (ProModell vagy Militária Modell) a századon belüli helyüket jelölték így. Főleg nem biztos, de mintha három verzióban létezett volna a kereszt.

Helló!

Kis homályeloszlatást kérnék szépen!
A téma: 1940 aug.-szept. Erdély, 1. felderítő zlj. Toldijai.
Namármost. Ők ugye akkor az ideiglenes "máltai kereszt"-forma hadijelet viselték, csakhogy abból is volt többféle. Mitől függött, hogy a zlj. kocsijai közül ki milyen fajtát kapott:
- sima teli fehérrel festettet (pl. H-320 vagy H-322 vagy H-326 stb.),
- vagy a nemzetiszínű típust (pl. H-333, illetve a 042 vagy a 128 sz. képeken lévők)?

Köszi!

Utolsó reflektor témához. A nyíló burkolatra hegesztett "pöcök" gyári. A HM Nimródon a rugós ellendarab alaplemeze maradt meg a reflektor burkolatán és az orrpáncélon lévő csavarnyílásba rögzült a másik rugós lemez.

Nagyon nagy az esélye, elvégre licencgyártás volt és metszeti rajzon is egyforma.
Az is logikus, hogy a nappali képeken nem azért van nyitva a rács, mert mert a lápát kellett használni, hanem mert így plusz nyíláson tudott szellőzni az egyébként szaunává váló páncéltest.

L60 reflektor, szerintem azonos volt a Toldi/Nimród megoldása is. www.facebook.com/reel/1453759796517636

A HM Nimródon pótolt a reflektor burkolata, az eredeti páncéllemez volt. A küzdőtérbe belógtak a burkolat és a reflektor mozgatórúdjai, szerintem nem volt a reflektor mögött burkolat, de ha volt is, sem látszik semmi belőle, mert a küzdőtér felől kb. kitakarja a műszerfal.

A fortepan_ 43792+ jelű képen határozottan sötétebb a lámpa a jármű színénél. Az egyetlen színes képen amin látszik a lámpa, igaz Toldiról készült, de kétszeresen maxra húzott telítettségnél az is feketének látszik.
A HM-HIM Nimródja, olyan, amilyen, valahogy legalább túlélt, de minden restaurált dolgot fenntartással kell nézni. A fehérre festett fotó a kubinkai példányról készült, az láthatóan eredeti rácsozású (a rács hiánya meg is magyarázza nekem a hátulra hegesztett lemezt - feltételezem, akkor már a lámpa sem volt meg)

És a mostani Nimród (képeiden 077g, 079g) minta teljesen újra készítették volna a
palástot. Nem 10 csak 8 lamella azok is vékonyabbak lemezek és másképp is vannak behegesztve. Az oldalsó peremes rész amin felfekszik mintha az archív képeken nem lenne mert így a mozgató mechanikának sem hagy helyet.
A PeKo kiadványban 115,116 oldal (képet sajnos nem oszthatom meg) az látszik, hogy a várban sérülten, leszakadt lámpa ráccsal van 1960-as években. Oldalsó rögzítőfülekkel (ahogy írod is) a rácson is és 10 lamellás. Míg a restaurált példányon 8 lamella a rácson már nincs rögzítőfül.

Úgy láttam különböző harceszközökön (országtól függetlenül), hogy rendre feketén hagyták a lámpabúrákat. Gondolom jármű festése után kerültek fel ezek az érzékenyebb eszközök, (vagy pótlásuk után nem festették újra) mérete nem releváns álcázás szempontjából hát úgy hagyták. Civil piacról jött ezért gyári fekete maradt...
A Nimródnál is mehet a fekete?

*A kallantyú helyett a csavar rögzítés valószínűleg a háború után került oda.

Toldi kezelés utasítás (tervezet) ezt írja:
"1 db Bosch E150/2/101 tipusú fényszóró, a vezetőülésből kézifogantyúval motgatható, ugyancsak belülről nyitható rácsos fedelű páncélsisakba beépítve"

Tehát a tükör átmérő 150 mm - a teljes bura 16-17 cm lehet. Mivel ez egy standard termék volt, "Bosch E150 scheinwerfer vorkrieg" keresésre sok találatod ad az internet, így a forma is megoldható.
Még annyit a témához, hogy ebből nekem nem derül ki hogy a reflektor oldalirányú mozgatása lehetséges volt-e. És mintha a Toldi lámpája pár centivel nagyobbnak tűnnek, de lehet, hogy ez csak optikai csalódás

Köszönöm a válaszokat és a képeket hasznos volt.
A hátsó lap biztosan útban lenne a mozgatókarnak.
Egy nyitott állapotú építésnél szerintem már nem mennék nagyon félre...

A hátsó lapot gondolom utólagosnak. A vízszintesen még valamiféle beütők is látszódnak, és a metszeti rajzon is jelezve van, bár nem lennék meglepve, ha a rajz nem minden részletében lenne pontos. A fortepan képén látszódik a nyitó mechanika oldalról.
A csavar igazából egy rugós lemezzel megfogott gömbvégű kallantyú, ami csak a kibukás ellen rögzíti a külső rostélyt. Valószínűleg a háború után került oda, hogy komolyabb záródást adjon (Kubinkában ezt egyszerűen megoldották úgy, hogy odahegesztették). A toldit a Nimródtól az különbözteti itt meg, hogy a Nimródnál már a sérülékeny felső pont helyett oldalra került a zárás.
A Kerepesi Úti Hangár olyan zsúfolt lett a múzeum költözésekor, hogy járni alig lehet benne (infó hivatalos személytől, rendezvényen megkérdezve). A hangár időszakos látogathatóságát szeretnék visszahozni, de ez még messze van.

Erre a két lapra gondolok

Szia,

köszönöm. Igen, egyértelműen hegesztett lamellák, szóval nem olyan mint pl. a BTR-152 hűtő maszkja.
Szerinted akkor a képen látható behegesztett lapok utólagosak? És csak az a csavar fogta a lámpabúrát, mit a régi motorkerékpárokon? Úgy tudom most a Kerepesi úton van a Nimródunk. Tudja valaki, hogy most
is megtekinthető ott ill. visszakerül a várba valamikor?

Ezek alapján én úgy látom nem volt semmi fészek, csak egy lyuk. (A Nimród fészkét utólagosnak veszem, úgy látom oda még a reflektor se férne be.
A lamellák nekem nagyon hegesztettnek néznek ki semmi állítási lehetőséggel. Ezt megerősíti, hogy kihajtott állapotban sem látszik semmi állítási mechanizmus.
(Toldi metszet kezelési utasításból, kép, Fortepanról, a jelzetlen Nimród fotók sajátok)

Sziasztok!

Kérdezni szeretném, hogy a Toldi/Nimród első lámpája (reflektora) a páncéltesten belül volt. Tehát egy nagy nyílás volt a küzdőtér felé, csak a lamellás nyitható
páncéllemez védte a kezelőket vagy a lámpatest belülről is burkolva (páncélozva volt?
Tehát egy kis "fészekben" ült csak a vezeték és a lamellás burkolat mozgatómechanikája ment át a küzdőtérbe.
Még valami, a lamellák állásszögén is lehetett változtatni vagy csak egyben az egész burkolat nyílt-záródott.
Köszi!

Na ezt még nem ismertem!
Szép kis öszvér, mehetne versenyre is. Külön tetszik hogy a kerekei vegyesen vannak 38M és 42M Botondokból (az utóbbin szabályos ovális lyukak vannak, míg a korábbin hegyesek).

Persze, a faszállító utánfutók általában így működnek, így mindig olyan hosszúak, amilyen hosszú a rönk. Mondjuk manapság már inkább teleszkópos a nyújtókájuk. Ez valószínűleg egyedi darab, az erdészetek gépesítése akkor még gyerekcipőben járt (mert ahhoz nem egyszerűen csak teherautók, hanem kimondottan összkerekes teherautók kellettek).

Nem értek az ilyen anyagszállítós dolgokhoz de jobb oldalon a csávó valagából is kilóg valami. Lehet ez egy hosszú cső amin lehet csúsztatni (elöre-hátra)az egész hátsó részt? Oda van írva "10fm" addig lehet(ne) kihúzni akkora rönköket lehet vinni rajta?

Túl szimmetrikus ahhoz, hogy valami félbe legyen vágva. Amúgy az egész kocsi erősen barkácsolt, csak az alváz és a fülke eredeti kb.

Nagyon klassz. Az f@szálító(2kép) különösen leleményes. Az az utánfutó rész az eszkábált vagy valami "félbe" van vágva?

Ha már vesézgetve voltak itt az idehaza használt (itt maradt) idegen járgányok, akkor legyen egy olyan is, amikor máshol használták az idegenbe szakadt magyar cuccokat. Íme egy, az ausztriai Ybbs környékén az '50-es évekig használt magyar Botond! (forrás: Index fórum, Régi magyar rendszámok topic).

Egy 44-45-ös Nimródot már nyugodtan lehet csinálni hajtóka nélküli kezelőkkel. Ha volt is hajtóka, az vagy régről maradt, vagy már csak egy kis függőleges csík volt.

Fokozatos átsorolás nekem szinonimája a kihordásig való ruházatnak. Ami most van, még ilyen, a következő már olyan. Úgy értem, hogy alakulatoknál, ami megvan az még gyorscsapat, a később felállítandók már lgv. tüzérség.
Ez nekem megmagyarázná a portyázást jelző lovas/íjász alakulatjelvények helyett a különféle légvédelmi metaforákra váltást is (szitakötőt elkapó macska, törött repülőgép, etc)
Ez csak egy logikai következtetés minden forrás nélkül, viszont valamennyire egyértelmű és megmagyarázza a további információ nemlétét.

1944 már úgy általában nem az előírásos hajtókák és jelvények kora volt, legalábbis kinn a fronton.

A Nimródos fotók 44 előttiek, jó a kék hajtóka. A 44 tavasz-nyár és későbbi időszakból még nem találtam olyan fotót, amin egyáltalán látszana a Nimród kezelők hajtókája. Az irodalom fokozatos átsorolásról ír, de hogy ez milyen időszakot és logikát jelent?

Köszönöm!
Váltig mertem volna állítani hogy kék, mert gyorsfegyvernem, de derengett valami változtatás, viszont nem találtam rá írásos megerősítést. 3 könyvet néztem át egyenruhával kapcsolatban, de sehol nem specifikálják, hogy a páncélos önjáró légvédelmi tüzérség az most páncélos vagy tüzérség inkább.
Találtam képeket, ahol határozottan világos a hajtókaszín tehát kék. A Sallay Gergely Pál-féle kitüntetéskönyvben bár a szárnyas Nimród jelvény szintén kék posztó alapon van, a szemben lévő viselési képen, határozottan sötét paroli látszik (jelvény alatt nem látszik posztó). A Dr. Tóth László-féle Magyar Királyi Honvédség egyenruhái c. könyvben viszont ugyanez a jelvény vörös alapon van és az öltözeti rekonstrukció is a tüzérség főkategória alatt.

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Az időponttól függ. Kb. 1944-ig kék, aztán piros.

A Nimródokat valóban átsorolták a légvédelemi tüzérséghez 43-44-ben.

@tank: a Nimródok a gyorsfegyvernemhez tartoztak, így kék hajtókájuk volt. Volt olyan ötlet, hogy átsorolják őket a tüzérséghez, de azt a felső vezetés elutasította.

@VW-k: a Kübelwagen és a Schwimmwagen a karosszériát leszámítva megegyezett a bogárhátú Volkswagennel, ez pedig 45 után még évtizedekig gyártásban volt Európában is (azon kívül még tovább), és nyugati típus létére itthon is elterjedt volt. Az alkatrésszel így nem volt különösebb gond, más kérdés, hogy 1970valahányra azoknak a kocsiknak hány százaléka volt eredeti világháborús alkatrész :)
Egyébként poén lenne megépíteni őket a film alapján, persze szigorúan feltüntetve, hogy honnan van az eredeti. Mikor azt hittem, hogy Me 109 makett témában már tényleg nem tud senki újat mondani, láttam valahol egy háború utáni spanyol változatot 2. vh-s német színekre festve, az Angliai csata film logójával, mert a 60-as évek nagy nyugati háborús filmeposzaiban ezek a spanyol gépek játszották a német Messzereket.

Sziasztok!
Olyan infora lenne szükségem hogy a honvéd önjáró légvédelmi egységek egyenruháján a hajtókán kék szín lehetett a jelzésük,vagy piros mint a tüzéreknek?

Bocs. Augusztus 4. 5cikk

honvedelem.hu/hirek.html

Az első gondolatom erről is az volt, hogy simán lehetett háború utáni, de a háborús leletekkel együtt ez esetben biztos, hogy háborús.

Jó hogy mondod. Megvan a friss hír a Duna parton előkerült egy motor(sőtt talán egy katona emberi csontjai is)

Amiből viszonylag sok maradt a háború után civil kézen, azok a német motorok.

Sőt, az Ural motor a BMW R71 licenszgyártása volt. A Moszkvics 401-es a háború előtti, MKH-ban is sokat használt Opel Kadetté (elvitték az egész gyártósort), ezek voltak az első normális civil személyautószállítmány a háború után, pedig már az 50-es évek közepén jöttek, szóval 1945-55 között nagy autókázás nem volt itthon.

Igen ez a nyomi orrú Kübi az utolsóban is benne van.

Szép

Bocsánat, az irányjelzőket a 13. rész végén lehet látni közelről. Mint ahogy azt is, hoyg a rendszám helye és a megvilágítása sem korabeli. mediaklikk.hu/retro/video/2026/08/04/retro/egy-ora-mulva-itt-vagyok-szokevenyek/
1:21:45-től van a Kübel és a Swimi. A Kübelen látszik is hogy a szódás sufnituningolt motorháza, és hogy a polgári rendszáma fölé van erősítve a filmes.

Ötvenes évekbeli felségjel valószínűleg, vagy a vörös csillagos, vagy még a mercédeszjeles. A Dodge WC-ket az amerikaiaktól vette a második köztársaság kormánya, éppen azért, mert annyira nem maradt a háború után használható autó.

A Hadtörinek van egy, fene tudja mióta (most épp Székesfehérváron). Azt se felejtsük el hogy a különféle Volkswagen dolgokat nagyon hosszú ideig használták még polgári célokra. Lásd még: szódás Kübel, ami egyébként szintén feltűnik a 13. részben a háttérben. Egyébként teljesen fiktív 2H-477 számmal, mint ahogyan a Swimi itt viselt H-197-e is teljesen kamu, főleg hogy a H mögött nem pajzs van hanem rendes koronás címer - miközben hátul meg D-896 :D ...
A teherautókon egyébként látni hogy háború utániak és/vagy civilek átfestve (Pl. a 1,5 tonnás Blitz a 7. részben). Szerintem a Swimi pont lehet eredeti. Nem volt ebben akkora korhűség, hogy díszletnek csináljanak egyet. Swimmit csak úgy szkreccselni filmért, ha nincs szerepe hogy ússzon, nem szoktak. Bonyolult az alakja, felesleges, etc.
Most utánanéztem kicsit. Olyan részletei is stimmelnek, amik minek lennének kidolgozva egy olyan filmen, ahol a páncélökölre láthatóan nem volt még egyfajta prop sem (Az utolsó (14.) részben ahol talán valami Mercedes teherkocsival szállítják a gyerekkatonákat). Ugyanitt már német rendszámú a Swimi, de a rendszámon kívül nagyjából minden stimmel rajta, a jóval háború utáni irányjelzőkön kívül.

Előfordulnak még túlélő eredeti dolgok egyébként a filmben, pl Lancia vagy Mercedes személyautók
(Természetesen a 13. részben szereplő An-2-es sosem volt német, még csak tervasztalon sem volt akkor :D)

Fene megeszi hogy most az M1 nem engedi felvenni csak élőben visszatekerni. Utolsó részben egy Dodge WC a paracsnoki is volt motorháztetőn nagy újrafestett fekete kör valami jelzést kitakartak vele. "lusták" voltak az egészet átfesteni.