Ez logikus volna műszakilag is, és a vasúti kocsin lévő sorban lévő 1H-218-on (3.hk.e. 7.szd - 2311) látszik a két lemez, az 1H-430-on (fortepan_72516) pedig még tisztábban. Az 1H-440-en (fortepan_72135), 1H-472, H-813, H-824 (fortepan_72132)is látható, de már jóval kevésbé élesen. Homogén homloklemezről értékelhető képet csak rendszám nélkül találtam, de ott látszódnak a csavarok a gömbcsukló körül. Ezt ennyi példával én bizonyított elméletnek veszem.

Ezt az elvet összevetve a kupola front kialakításával már nem látszik tiszta párhuzam. Ökölszabályként elmondható, hogy ahol a torony frontpáncélja lapoltan készült, ott a 4 csavaros homlokpáncélú kupola van, de vannak kivételek, pl.: H-809, 1H-016, 1H-019, 1H-020, 1H-034 lapolt front 8 csavar. Pont emiatt viszont a mostani Turán csak 1H-010 lehet mert az 1H-019-en eltér a kupola. Ezen kívül van tiszta közeli kép lapolt kupoláról, de sajnos teljesen oldalról, így nem látszik, hogy tényleg az-e a 4 csavaros.

Közben fellapoztam Dombrády hadigazdaság kötetét, azt írja gyártás közben utasítást adta a Turán homloklemezeinek vastagítására 35, majd 50 mm-re.
A vastagítást, amíg 50 mm-es homogén lemezek nem voltak elérhetőek,25+35-ös lemezek patkolásával oldották meg.
Az a tippem, hogy látszik a gp. csukló csavarozása és a lövegtávcső háza kicsit kiáll, ha 50 mm-es homogén lemezt használtak. Ha nem látszanak a csukló csavarjai és síkban van a távcső, akkor 25+35-ös lemezek vannak egymáson.
A pk-i kupola csavarozásánál valószínűleg ugyanez lehet a logika.

Csak azokat nézve, amiknél biztosan tisztán látszik a rendszám:

WM: H-809, H-859 - 8 csavar, H-813, H-824, H-834, - 4 csavar,
Rába: 1H-016, 1H-019, 1H-020, 1H-034, 1H-043, - 8 csavar,
MWG: 1H-218, 1H-223 - 8 csavar,
Ganz: 1H-440, 1H-447, 1H-467, 1H-472, - 4 csavar

Ez alapján én nem nagyon látok közte összefüggést, hacsak nem a gyártási időben, de azokról nincs információm.

A szentesi Turán rendszámából annyi kivehető, hogy 1H-?02 volt. Ez alapján vagy az 1H-002, vagy az 1H-202 a mesekönyv rendszámtáblázata alapján volt, (az 1H-802 a vas protokocsi volt, amit a vezér-kísérlethez használtak).

Sima orrlemezt a MÁVAG-os (pl. 1H-218), a Ganz-os (pl. 1H-440), meg a Weiss Manfrédos kocsik között láttam (pl. 1H-824), a győri MWG-s kocsik (1H-001-1H-86-ig) csavarozottak tehát ezek a különbségek egyfelől biztosan a gyártótól függtek.

Visszatérve a szentesi kocsira, én 1H-202-re tippelem, mert az 1H-002 győri MWG-s, az 1H-802-ből meg vezér-turán lett (de az amúgy is vaskocsi volt).

Kubinkai és általában 40M Turánok.
Szentesi hídfőben hagyott kocsi: nem látszanak a géppuka gömbcsukló csavarjai, az orrlemez sima.
1H-019: a pk-i kupolán 4 csavar van a felső sorban, a lövegtávcső burkolata szintben van a páncéllemezzel, a torony tetőlemezét egy darabból áll, orrlemez végig csavarozott.
Ismeretlen rsz. zsákmány kocsi: a pk-i kupolán 8 csavar, a lövegtávcső burkolata kilóg a lemezből, az orrlemez sima, torony tetőlemezét középen egy pánt fogja össze (a sarka látszik éppenhogy), a géppuska gömbcsukló csavarjai látszanak.
Ezek gyárak közötti különbségek vagy a különböző vastagságú páncéllemezek használata az eltérés oka? Vagy mindkettő?

A Nimróddal több probléma is van, a rajz biztosan nem stimmel. Az viszont általában igaz, hogy valami megáll ezekből a visszaemlékezésekből, kérdés, hogy melyik része (hasonló a Solokov taligás buzogányvető, ami biztosan nem létezett, de a vető valóban egy taligán volt).
Hogy a külső keret további csöveket tartott volna, egyáltalán nem logikus. A meglévő két csövet csak a belső kerettel és egymással kötötték össze, további csöveket vagy ugyanígy kellett volna rögzíteni, vagy értelmetlen a belső keret megléte.
Az elsütőszerkezet felhúzása jó kérdés, mondjuk felhúzták egy kampós végű rúddal. Hozzáteszem az sem ismert, egyáltalán hogyan sütötték el.
A német (feltételezem arra gondolsz) fejlesztések és a magyar között az a jelentős különbség, hogy 45-ben még volt német harckocsigyártás, a magyar már 44-ben véget ért, a rakéták utánpótlása meg legkésőbb Esztergom elfoglalásával megszűnt. Vagy korábbi fejlesztés került valahogy Németországba vagy a meglévő készlet felhasználásra kísérleteztek egy "praktikusabb" módszerrel. Az is érdekes, hogy egyáltalán milyen alakulathoz tartozhatott, mert a röppentyűs osztályokat emlékeim szerint 45-ben gyalogos alakulatként vették be.

A rakétás Nimród fekvò helyzetű kerete egészen más teherbírású szerkezet lehetett (ha létezett egyáltalán, és abban a formátumban, ahogy az egyetlen rajz ábrázolja), mint ez az álló/függesztett jószág -nem ugyanaz a kategória.
Nemcsak teherbírás de töltés szempontjából sem.
Az való igaz, hogy nem tudjuk, működőképes volt-e, vagy hogy milyen fázisban járt a fejlesztés, vagy hogy pontosan milyen szerepre szánták, de azért a legtöbb fegyvert azért fejlesztik, hogy gyártsák és rendszerbe állítsák, ha egyszer elkészül. Rengeteg fegyverprojekt futott a tengelynél még az uccsó napokban is, nem ez lett volna az egyetlen, aminél bíztak/bízhattak egy későbbi rendszerszerű használatban.
Abból én nem vonnék le messzemenő következtetéseket, hogy a függőleges keret szárai látszólag sokkal hosszabbak mint kéne (főleg, hogy itt nem is beszélünk igazi keretről, mivel a két függőleges oldal hiányzik). Simán lehet, hogy azért volt ennyivel szélesebb, mert eredetileg nem 2 hanem 4 csövet terveztek rá, de aztán rájöttek, hogy azt már nem bírná el a szerkezet.
Mindenesetre a toronyból töltés elég életszerűtlen a lentebb is leírt nehézségek miatt, amihez még hozzátehetjük, hogy az odáig oké, hogy betöltik a rakétát, de az elsütőszerkezetet hofyan élesítik a toronyból?

A visszaemlékezés ugyan Nimródról szól, de az eltolható keret visszatérő motívum és aza fotón is látszik, hogy Valamiért jóval szélesebb a keret a szükségesnél.
Sajna a fotóból nem derül ki, hogy működőképes volt-e a szerkeztet, mikor készült, mit tüzelt, volt-e főfegyverzete, hogy néz ki a torony hátulja, volt-e benne rádió és egyáltalán mi volt a célja.
A sorozatgyárthatóság már 44-ben sem volt igazán releváns, 45-ben pláne nem.

Igen, 27kg-ot valóban simán elbír egy átlagos fizikumú felnőtt férfi, és valóban vannak kb. ilyen nehéz tüzérségi gránátok is, csakhogy:
-a buzogányrakétánál a súlypont a kialakítás miatt teljesen el van tolódva a középponthoz képest, ami egy picit azért nehezebben emelgethetővé/mozgathatóvá teszi a hasonló tömegű de jóval szimmetrikusabb kialakítású gránátoknál,
- ha valóban a toronyból töltötték volna a csöveket, akkor ezt az eltolódott súlypontú, kb. 1méter hosszú tárgyat legalább kb. 80-90centiméterről kellett volna betolni a csövekbe, ugyanis a toronyban álló katona és a csőtorkolat között kb. akkora a távolság.
Már emiatt is kizárom a toronyból töltést, (egy emberrel végezve mindenképp), hacsak nem szerkesztettek valami berendezést ehhez is, amit erősen kétlek.

Nem hiszem, hogy belülről töltötték a rakétákat: 1-2 javadalmazás elfért volna talán, de ahhoz nagyon át kellett volna alakítani a belső teret, mert nem elég tárolni őket, de rögzíteni is kell. Éppen a körülményes átalakíthatóság miatt szerintem a torony hátuljához se nyúltak. Szerintem egyszerűen kívülről töltötték az eksön szüneteiben, a rakétához volt külön szállítójármű.

A buzogányvető rakétája 27kg, ez pár kilóval nehezebb egy modern tank lőszerénél (120-125mm-es lőszerek 20-25 kg tömegűek), egy ember elbírhatta, bár azért időnként biztos megemlítette a HTI-ben dolgozók szüleit.

Hátnemtom...
Ez a "bent tároljuk és bentről töltsük a rakétákat" című történet elég meredek.

Nekem kicsit sok hűhónak tűnik, hogy vágjuk le a torony hátfalát (és gondolom aztán szerkesszünk oda valami nyitható-csukható ajtót, mert nyitva csak nem hagyták). Ha az egész vetőcucc a toronyhoz csatlakozik (és így lényegében valamilyen mértékben az tartja az egészet), akkor pláne furcsa a torony egész szerkezeti stabilitását megbontani a hátfal kivágásával pont ott, ahol a vetőkeret csatlakozása miatt amúgy is plusz terhelést kap.
Aztán a rakéták tárolása is elég macerás egy ilyen kicsi helyen főleg, hogy a küzdőtérben legalább két embernek is kell a hely (annyi minimum kell ezeknek a dögöknek az emelgetéséhez), és a rakétákkal még mozogni is kéne odabenn a pakolászáshoz.
Aztán, ha a torony hátulját a rakéta-töltögetéshez szabadon kell hagyni, hova kerül a rádió? Oké, hogy a protóban valszeg nem volt(?), de ha szériában is gondolkodtak, akkor oda nem ártott volna.
Ez a "mozgó keret a keretben"-dolog nekem megint túlbonyolított cuccnak tűnik, nem is biztos, hogy egy ilyen szerkezet nem esett volna szét az első lövéskor fellépő erők hatására (bár ki tudja?).

Tudom, nem mindenkinek van lehetősége makettekkel játszadozni, ezért itt van egy rajz, azon is lehet próbálkozni. A metszeti képről kikukáztam a fegyverzetet meg a hüvelygyűjtő zsákot, csak a periszkóp meg az ülés maradt a küzdőtérben. Mellékeltem hozzá méretarányos rakétát is, hogy lehessen vele játszadozni. Vetőszerkezetet még nyomokban sem ábrázoltam (bár vannak elképzeléseim), nem akarok senkit semmiben befolyásolni.

Per pillanat azt gondolom, (hozzátéve, hogy biztosan nem fogok kísérletezni az elmélet működőképességével), hogy a keret két nyúlványon állt, amik a torony végéhez csatlakoztak. A kereten belül a két vetőcső jobbra-balra mozgott, a torony hátuljából töltötték a rakétát a középen lévő csőbe és a másik cső volt tűzkész.
A torony hátulját lecsapták, hogy a rakéták elférjenek a torony mögött.
A keret a két vetőcsövet összekötő elemmel csatlakozott a motortéren lévő baszhoz, ez a vetőkeretet rögzítette menet közben.
Nem vagyok biztos abban, hogy a nyitott motortér összefüggésben áll a vetőkeret működésével.
Nem tudom, hogy a vetőt a kisebb méretű, repeszromboló, lövedékre optimalizálták, vagy a páncéltörő is elfért benne.

Közben gyurmáztam kicsit a buzogányossal is.

Ami a kísérletekből eddig kiderült:
- a torony biztosan el van forgatva a fotón,
- a vetőkeret biztosan nem volt közvetlenül a torony hátfalára építve, a keretnek nagyjából gombák elülső élének vonalában kellett lennie (így adja ki a makett azt a képet, amit a fotón látunk, ha a torony hátfalára lenne építve, a keret végei sokkal többet takarnának ki a torony oldalfalából),
- a vetőkeret vízszintes irányzása a torony forgatásával történt, tehát a keret és a torony között valamilyen közvetlen kapcsolatnak kellett lennie (a kísérletek bizonyították, hogy a fotón a keret a kocsi hossztengelyére nem merőlegesen, hanem enyhe szögben áll),
- a függőleges irányzás a szűk keresztmetszet, ugyanis a csöveket vízszintes állásba leengedni nem lehet (illetve így lőni velük), mert akkor a rakéták biztosan beleütköznek a toronyba (ha annyival szélesebb lenne a keret, hogy a rakétákkal el lehetett volna vízszintesen is lőni a torony mellett, akkor ebből a nézetből nem ezt a képet adná, amit fotón látunk),
- ha a keretnek van valamilyen alátámasztása a testen (pl. a torony alatti hűtőrács és a motortértető közötti részen), akkor az csak középen egy vagy két ponton lehetséges, különben eltakarná az itt lévő üza.betöltő nyílásokat.

Még sok a kérdés (ebből az egy fotóból a legtöbbjére nem is fogunk választ kapni soha), de talán nem reménytelen a helyzet.

A lenti eszmefuttatásom alapján 90%-ra mondom hogy az nem H-091, hanem H-094. Azóta találtam egy walkaroundot is a kubinkai Nimródról olyan felbontással, hogy látni az ovális táblába ütött számot: H-094. (www.recomonkey.com/Land-Platforms/Air-defence/Self-Propelled/40M-Nimrod) Tehát a repcsis van kiállítva most is.
"Hármaska" a Gorkij parkban lett fotózva, valószínűleg céltárgyként és/vagy I acélként végezhette, mint sok más zsákmányanyag társa.
A harmadik kocsi szerintem egyszínű zöld, és egy teljesen másik - volt miből.
Viszont úgy vélem, ezeket kicsit össze is legózták. A H-094-en látszik a baloldali lámpa a fotókon. Hármaskán nincs ott. A zöldön ott van, jelenleg a kiállított H-094-en viszont nincs (ráadásul a másik lámpája is Turán-féle, mivel eléggé leamortizálták - csatolva egy kép, ha jól tudom a 80-as évekből).

És még vajon mi lehet az orosz archívumok mélyén meg magángyűjteményekben...

Na akkor már két kubinkai Nimródot is el tudunk különíteni. Van ugyebár a H-091 (vagy "repcsis" a rajta lévő krétarajz után: b01-b06 képek), meg van ez a másik (én csak "hármaskának" hívom, mert a toronyhomlokon van egy jellegzetes "3"-asra emlékeztető folt a jobb oldali nyílás mellett: a01-a05 képek). És ugye itt a zsákmánykiállításos kocsi is (002 kép), kérdés, hogy ez melyik, mert semmi foltozás nem vehető ki rajta (vagy ez egy harmadik lenne?).

És akkor még egy kis flood:
A 923 (H-091) szerintem az 52. pc.lgv.zlj-hez tartozhatott a Nimród albumban szereplő 91x (talán H-082) jelű jármű alapján. Ugyanolyan a betűk stílusa, mérete, és elhelyezése, a zászlóalj jelzés kialakítása, mérete, és helyzete.

Meg közben találtam _még_ egy képet a H-091-ról...
Ami viszont esélyesen H-094 lesz, mert a Tanki Khonvedshega orosz monográfiában azt írják, az van Kubinkában.
A Surviving Panzers (the.shadock.free.fr/Surviving_Panzers.html) magyar listájában így szerepel: Registration Number H-055, turret number 923, nickname “Csöpség”. Has been assigned to the 52nd Armoured Machinegun
Battalion, 2nd Armored Division, and captured by the Red Army at the end of July 1944 (“Taranov”).

Közben ahogy illesztgetem a képeket a gyűjteménybe, kiderült, hogy a Nimród a 923-as. A hátsó kép nagyítása is megerősíti a H-091-est. Szerencsére a fotók olyan jó felbontásúak a kis méret ellenére, hogy 1280-ra nagyítva is csak részletesebbek lesznek, így a H-091-et szinte már biztosra mondom.
És mivel van minden oldalráól kép, lehet festeni hiteles, utolsó szériás Nimródot, nagykrumplis festésel.

Emerick:
Köszönöm, kereshettem volna egy darabig, úgy érzem.
Ezt a "ma már kiírható" azt jelenti hogy akinek még élne leszármazottai, azoknak még mindig titkos ez az adat is? Valahol értem, de fura. Most jutottam oda egyébiránt, hogy elkezdjem átolvasni alaposan a doktori értekezést, és még csak 1941-nél tartok, de már sok minden tisztázódott. (Pl hogyan lehet gépjármű matricás Krupp L2H42-ről két képem is)

Téglatesó:
Köszi, tényleg vannak közte újak, de ami ismert az is jobb minőségű itt. A Toldi B40-t H-486-nak vagy H-488-nak látom, a Nimródot H-091-nek. a Turán szerintem H-019, legalábbis arról van képem, és néhány eltérést megengedve (rossz kép, fénytörés, átszóródás) szerintem egyezik a mintája (különösen az oldalsó kereszt előtti rész). Szépen látszik a Toldi dobozának zsanérja is, amit eddig csak a kubinkai walkaroundokon lehetett látni, ha egyáltalán.

Az AN-144 egy Renault személyautó volt. (Juvaquatre vagy Primaquatre). Ma már kiírható, hogy a tulaj dr. Pető Ernő igazgató főorvos volt, Szombathelyről. Az autó 1941 nyarán-őszén volt igénybevéve, 1942-ben emiatt csak a gumiabroncsokat vonultatták be. Később nem tudom mi lett vele.

Meg persze a 2+6 lövegpajzsát át sem lőtték.

Részben ismertek, de vannak újak, köszi. A Nimródon édes a krétarajz repülő. A Zrínyi a mai is kiállított darab, egyedi jegyei a kötényezés és a sárkaparók a kerékhimbákon. A 2+6 sorsa ismeretlen sajnos, pedig érdekessége volt a vezető kitekintő három szegecse és a szériakiviteltől jelentősen eltérő kialakítású lövegpajzs.
A B40 is egy "másik" kocsi.

Ezeket ismertétek? A Kubinkába került magyar cuccokról már voltak eddig is képek a T34inform.ru albumaiból, de ezek nem voltak köztük, ezeket itt museum-t-34.ru/%D0%B8%D0%BD%D1%82%D0%B5%D1%80%D0%BD%D0%B5%D1%82-%D0%B2%D1%8B%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%B2%D0%BA%D0%B8/ találtam.
A Turán mintha 1H-010 (vagy 19?), a Toldi talán H-486(?), a Nimród meg H-094(?) lenne. A Zrínyi is egy új példány lehet, mert az eddig ismert képen ugye rajta van a 2+6 számozás, és hiányzik az emelők elülső lefogatólemeze, ezen meg rajta van.

Az AN-144 talán a Peugeot 402-re hajaz, pl:
oldiesfan67.canalblog.com/archives/2010/04/09/17520430.html

Most hogy mondod, de. Még a Mercikre jellemző kerek fedél is látható. Elég határozottan egy 170v-nek látszik, de a Mercedesek annyira egyformák szemből, hogy 100%-ra már csak azt merem megállapítani hogy nem teherautó :)
A darus kocsiról még az sem biztos, hogy darus, csak próbáltam valami értelmet látni a képbe ott. A Büssing volt az egyetlen ötletem rá, és távolról, sötétben még hasonlított is. Bármi lehet ott.
Az AN 144-gyel is igazad van. Sajnos a magyarjarmu.hu rendszámlistájában ez nincs benne, így nem tudok még márkát sem, és ennyiből azért elég nehéz (főleg úgy, hogy rengeteg márkáról nem is hallottam, és amit ismerek az is főleg a német vonal)

Rod666
köszi, ezt nem ismertem elég hasznos.

Téglatesó
Megpróbálkozok még vele majd, de most úgy érzem beletört a bicskám egy pár hétre. Nem ad annyi sikerélményt mint vártam és elkopott a lendület :(

Az AN-144-en a hátsó oldalablak nagyon lent van, közel a sárvédőív tetejéhez, nem hasonlít a Hudsonra, de tippem sincs, hogy egyébként mi lenne.

A szembe kocsi sehogy se jön ki Opelre, nem inkább Mercedes? A darus sziluettje valami olasz vagy angolra emlékeztet, a Büssingen más a daru kialkítása.

A régi amerikai típusokkal kapcsolatban ez az oldal lehet, hogy segít?

www.oldcarbrochures.com/

Ha itt nem is akarod megosztani, privátban elkérhetem azokat a rajzokat? Érdekelne, mire jutottál mérnökként romsitsa jobb fotója alapján.
Én még mindig szeretnék egy buzogányos Toldit a sorba, és úgy vagyok vele, hogy egynek megépítem kicsiben a B.Á.-féle makettet, meg próbálok az új eredmények alapján kihozni valami olyat, ami talán kicsit közelebb állhat a valsógához.
Köszi.

Friss, ropogós, színes!
Polgári Hudson (jó eséllyel egy 1938-as Terraplane sedan) a 9. könnyű hadosztályból, AK 293-as rendszámmal "Gépkocsioszlopok találkozása felázott úton a Don-menti Szemigyeszjatszkoje előtt. (Az igénybevett Hudson személygépkocsi eredetileg a budapesti Lardoline Vegyipari gyár tulajdona volt.) HTM-DIA.2997-118" képaláírással a HGM-HImn Facebook oldaláról. [A kocsi valószínűleg elöl HONVÉDSÉG táblával, és ugyancsak alakulatjelzéssel lehetett ellátva] A képért jár az írásbeli dicséret a a HM-HIM FB adminjának, az infóért meg szinte biztosan Emericknek, mert egy ilyen részletes leírásban biztosan benne volt a keze :)

Mivel eddig tippem sem volt, hogy ilyen típus is volt itthon, így ez alapján az AN 144-et is ennek látom a Fortepan 133469-es képén. Tévedés joga fenntartva, a classiccarcatalogue.comot sajnos idén lelőtték, így nagyon megnehezült a látvány utáni beazonosítás (azért jók az archív katalógusok, mert sokszor összevariálnak minden lámpát, indexet meg lökhárítót a restaurált dolgokon)

Ami még érdekes a képen, hogy a szembejövő szintén igénybe vett korai Opel Olympián megint feltűnik az ívelt négyet, és megint vöröskeresztes jelzéssel. Szinte biztos vagyok már benne, hogy osztály közvetlen alakulatok jelzése, csak szerelő, híradó és eü. jelzéssel láttam eddig kb féltucat helyen.
(Valamint halványan jegyzem meg, de a Hudson előtti járműbe, a felül kilógó része alapján én a 2. hadsereg egyetlen Büssing-NAG 4500 daruskocsiját vélem belelátni)

[a buzogányos Toldit jegeltem a keret felülnézete és 3 hosszmetszete után, mert Romsitsa képe sokkal több infót tartalmaz, és rossz minőségű képből órákon át levont téves következtetésekbe nem ölném az energiám most feleslegesen. Lehet, hogy soha nem fogjuk tudni kideríteni, hogy működött ez a dolog. Mérnökként megtanultam, hogy van olyan, hogy a helyes válasz az, hogy "a jelenlegi ismerteinkkel a feladat nem megoldható". Szomorú, de ez is benne van]

Simán lehet, hogy ez a szétnyílt pajzsú kakukktojás a sorozat 3. képén a háttérben hesszelő ex-lengyel 10cm wz14/19 volt. Ebben az esetben akkor azon nem volt 42M cső és talán csak valami másért pukkantották szét azt is.

A sárvédőket még látom, a szánt is, a felrobbant lövegzárral.
Amit nem tudok hová tenni az a lövegzár fölött látható rész a jobb sárvédő előtt. Tudom hogy a 14M 10 cm ezerfajta lövegpajzzsal volt, de ilyet én még nem láttam sehol (persze ez nem azt jelenti hogy nincs, inkább azt, hogy nem teljeskörű az ismeretem)

Majdnem biztos, hogy 10 cm 14M, a pajzs maradéka is stimmel, a felfelé álló sárvédők zavarnak be. A szán felett, ami szintúgy egyezik a 14M-mel, a lövegzár alsó harmada látszik, a többi leszakadt.

A 14M 10cm talp stimmel, de a lövegpajzs nekem semmivel nem egyezik. Csövet pedig egyáltalán nem látok, hacsak nem az a függőleges, háromszög formában szegecselt dolog nem az.

A második képen lévő löveg talpa valóban más, nemcsak a szegecselés hiányzik róla, de a talpvégi fogantyúk is már kialakításúak pl. Nekem gyanús, hogy az egy 10cm 14M talpa, amire talán próbaképpen tettek rá egy 42M csövet.

Csőrobbanás, ami érdekes, hogy a két löveg kivitele eltér, ha mindekettő 42M. Az első fotón szegecselt a talp, a másodikon talán hegesztett.

Semmi külső korom, vagy bármilyen nyom, mégis szilánkokra robbant a cső, a pajzs fele és az egyik kerék. Nekem csőrobbanásnak tűnik, még inkább anyaghibának, mert nincs szétnyílva a cső ahogy szokott ilyenkor, hanem darabokra tört, bár nem tudom a pontos anyagát, lehet az is, hogy az acél volt ennyire törékeny.

A Huns on Wheels új fényképeket osztott meg a Sárhidai-hagyatékból. Egy 10.5cm 42.M tck. "kicsit" meggyötörve...

Ha a bal oldali részlethiány egy tartóbak, akkor az eleje az ajtó vonalában kellene, hogy legyen a fotó szögéből, máskülönben nincs vége sehol (kékkel).
A torony hátuljával nem stimmel valami (pirossal), a bal vetőcső előtt/mellett keződik egy indokolatlan árnyék, az éle nem adja ki a Toldi torony alakját. Lehet ott egy lemez akár. Vagy levágták a torony hátát, raktak rá egy ajtót és onnan töltötték a rakétákat...

Az elv jól hangzik, de nem jó: a jelenlegi állapotban a 205 mm maximális átmérőjű buzogányfej épp telibe kapja a torony szélét.
Rakétát biztos nem szereltek fel úgy, hogy a tornyot telibeverje, szóval szerintem a fényképen való méricskélés csúszott el. 10 centivel kijjebb teszed a rakétát, már kijön.

A fentieket összegezve kizárom, a toronnyal való irányzást, már csak az egyensúlyi probléma miatt is
De milyen egyensúlyi probléma, max 100 kilóról beszélünk összesen, egy ember súlya. A torony elejébe egy ellensúlyt betenni mennyire lehetett nehéz? Az irányzást pedig tényleg gondoljuk már át, fél fokos pontosság kellett, ez nem egy Stuka zu Fuss 300mm-es gyújtólövedékekkel, ahol akár 100 méterrel is mellé lehet lőni (meg volt hat rakéta). Próbáljunk meg egy mai autóval beállni fél fokon belül egyenes úton- még úgy is nehéz, nemhogy egy 30-as évekbeli lánctalpassal, ahol szervóról még nem is hallottak és biztos a kuplungja is leheletfinoman jár. Mindezt terepen. Amúgy a Stuka zu Fuss elején voltak célzást segítő szamárvezetők, itt ilyen nem látszik.
A tolórúd szintén felejtős, tervezni egy olyan rudazatot, ami követi a torony forgását, de amúgy tud fél fokos pontosságot 2-3 csuklón keresztül (és nem lazul ki 20 méter terepmenet után) olyan mérnöki bravúr, amit nyilván meg se próbáltak.
Az egyetlen értelmes megoldás, hogy a toronyhoz volt rögzítve és azzal céloztak.

Freddy:
Az elv jól hangzik, de nem jó: a jelenlegi állapotban a 205 mm maximális átmérőjű buzogányfej épp telibe kapja a torony szélét. Nem az aljánál, hanem a tetejénél. Lehetséges, hogy tényleg oldalra voltak csúsztatva a lövedékek a kilövéskor, ahogy a HT cikkben van. Ennek ellentmond, hogy nem nagyon látszik bármi szerkezet az oldalirányú mozgatásra, másrészről viszont megerősíti, hogy valami okból a keret jóval túllóg a lövedékeken (bár ez lehet akkor is, ha eredetileg nem 2, hanem 4 lövedékben gondolkodtak)

Romsitsa:
Köszönöm, némileg több infó van ebben, de nem sokkal.A háromszöget én továbbra is látni vélem, beárnyékolva az L-acél által. A jobb oldal még így is annyira elnagyolt, hogy abból nem merek megállapítani semmit.

Téglatesó:
Köszönöm a képeket, így már egyértelmű, hogy a torony el van fordítva. A kupola teteje is pont olyan kontúrral áll, mint a fotón. A fixen elfordított tornyot viszont továbbra is kizárnám, mert logikátlan. Nem nyernek vele semmi plusz teret viszont elforgatva akadályozni tud.

A fentieket összegezve kizárom, a toronnyal való irányzást, már csak az egyensúlyi probléma miatt is (oldalra fordítva kitér a súlyvonalból, ráadásul főfegyverzet nélkül még inkább farnehéz a torony. Erre jönne egy méter hosszan kinyúló szerkezetet és még 2 db 30 kilós rakéta összsúlya. Nem jelent jót az álmoskönyv szerint.
A toronyhoz való rögzítés kizárása és a makettfotók miatt egyre inkább úgy gondolom, a kitakaró lemezek a keret lábaitól tartanak a torony alatti hűtőrács közepéig, a motortér zsanérjai elöl indulva közvetlenül. Ezeket egyszerre gondolom teherelosztó- és terelőlemeznek ami megakadályozza a torony túlzott elfordítását. A motortér ajtó rögzítésére még nincs új ötletem, de a fixen odahegesztett ajtót teljesen mérnökietlennek tartom a bárminemű szerelés kizárására (hacsak nem úgy voltak vele már, hogy megy ameddig megy, aztán ezt is ott kell hagyni)

Na, akkor csak eljutunk akkor sok kanyarral odáig, amit az elején írtam: a vetőszerkezet a toronyhoz van rögzítve és vízszintes irányzása a torony forgatásával történik. (Mert máshogy: járműtesttel vagy tolórúddal egyszerűen nem lehet elérni a tűztámogatáshoz is szükséges pár tized fokos pontosságot.)
Az, hogy hogyan fér el a lövedék torony mellett, és hogy ennek a toronyra nézve milyen korlátjai vannak, még kigondolásra vár
Ez az, amit szintén írtam már, a torony csonkakúp alakú, tehát ha a kilövő elég magasan van és/vagy a rakéta kicsit felfelé indul, akkor szépen elmegy a torony mellett akkor is, ha amúgy felülről nézve egy vonalban van a torony aljával. Egyedüli kérdés, hogy mekkora távolság kell a lemez és a rakéta közt, de mondjuk 20-30 centinél talán nem több.

"A jobb oldali rész kiégett, de bal oldalt láthattó, hogy a háromszög alakú tartó összeköti a rudat, az X keretet és a csövet." Ezt a háromszöget nem látom, csak azt, hogy egy tört vonalú kar indul a rúdból és előbbi csatlakozik az indítószerkezethez. A jobb oldal szerintem nem kiégett, eltér a szerkezet kialakítása és talán még hiányzik is valami alkatrész.

Jav: "levette" = levágtam.

A kupola már rá van ragasztva ezért sztirolból készítettem egy ugyanolyan méretű/formájú darabot. Ideiglenes rögzítéssel ráapplikáltam, az idom csatlakozó pereméből az anyagvastagságnyi részt levette, hogy ne torzuljon a kép.

kép persze lemaradt...

Én valahogy így gondolom:

A keretek szinte teljese kitakarják egymást, amit a vetőcsövek szöge mutat. Szinte párhuzamosak a keret keresztirányú elemeivel, ami csak akkor lehetséges, ha szinte teljesen a keret síkjában készült a kép (a pontosan hátsó nézethez képest csak oldalirányú elmozdulás történt, függőleges nem).
Emiatt a kék vonalú H keret alsó és felső összekötőit csak később gondoltam hozzá, ahogy kijött, hogy máshová nem lehet rögzíteni a hiányzó elemeket. Ezt a piros hátsó X keretel kötöik össze valahogyan a naranccsal jelzett elemek. Ezek helyzete csak feltételezés, formája valószínűleg szintén 50x50-es L-acél, hogy merevítsen hosszirányban.

A felül lévő rudazat véleményem szerint a rózsaszínnel jelölt elsütőszerkezet része, ami elfordulva oldja ki a rugóval feszített himbás ütőszeget a két vetőn (vagy egyszerre, vagy egymás után). A jobb oldali rész kiégett, de bal oldalt látható, hogy a háromszög alakú tartó összeköti a rudat, az X keretet és a csövet.

A csuklós alátámasztást az X keret alatt látom, főként a jobb oldalon, mert balról összemetsz a H keret bal lábával. Jobb oldalon szépen látszik egy talpas U alakú lemez a keret alján, amit két lemez fog köztre oldalt. A tengely csak sejthető, de egyértelműen.

Valahogy így.

Ugyanott látunk valamit.

Gondolatkísérlet: a hengeres rúd (kék, az elsütőszerkezetet működteti) valamivel az L-vas (piros) mögött van, ahhoz rögzítve. A torony rúdja (piros) az L-vas kerethez csatlakozik egy vastagabb karral, a hengeres rúdon egy vékonyabb kar (kék) van, a kettő nagyjából fedi egymást a fotón. Ez megmagyarázná, hogy miért látom balra eltolva a csatlakozást és mégis lehet középen.

Hogy mi takar ki mit, az sajnos nagyon esetleges. Ebbe nem csak a lépték szól bele, de a kamerák fénytörése és fókusztávolsága is a tárgytávolság viszonylatában. A szögek is torzulhatnak, ezért használok párhuzamosokat és függőlegeseket az irányokhoz, mivel a párhuzamos megmarad eltorzult szög mellett is (hacsak nem halszemoptikával készül) a függőleges pedig mindenképp az marad.
Ha tudsz, kérlek készíts olyan fotót ahol a kupola teteje nyitva van. Ha már be van ragasztva akkor egy olyan méretű és formájú lap is megteszi, csak az ív torzulását kellene, hogy mutassa. (Az ívek és körök nagyon kényesek a perspektívára, 1-2 fokos eltérést is megmutatnak)

Romsitsa:
Itt vélem látni a lemezeket, de a te képed jobb minőségű, vagy megerősíti, vagy cáfolja.
A sarkai pont derékszögűek, csak nem vízszintesek. Az energiaminimum elvét követve azt néztem, mi az a megoldás mindig, amit a legkisebb megmunkálással lehet elérni. Az egész szerkezet 50x2-4-es laposvasból, 50x50-es L acélból és 50x30-as U-acélból áll, némi lemez merevítéssel itt-ott. Ahol nem kellett, nem vágtak, nem formáltak semmit.

Téglatesó:
Köszi a képeket, sokat segítenek. Még így is nagy szögeltérések vannak a fotók közt, csak ez maketten nem tűnik fel, mert milliméterekről beszélünk.
Elforgatott torony esetén annyi a változás, hogy a keret nem a toronyra rögzül, hanem a motortér zsanérjainak főtartójára, és a fent említett lemezek mást célt szolgálnak.
Ebben az esetben a himba szerkezet elég bonyolulttá válna, de még megoldható.

Ami mindenképp kiemelendő, hogy a kilövési részig még nem jutottam el. Az, hogy hogyan fér el a lövedék torony mellett, és hogy ennek a toronyra nézve milyen korlátjai vannak, még kigondolásra vár. Az elforgatott lövés logikus, A fixen oldalra rögzített tornyot gondolom a legesélytelenebbnek, mert a Toldi tornya olyan, hogy pluszmínusz 20 fokig forgatva nem változik a torony sziluettje szemből.