/ Fórumok /

Könyvek, folyóiratok

Ha valaki olyan könyvet olvasott, ami a többiek érdeklampődésére is számot tarthat, vagy az elsampők közt jutott hozzá egy hazai, vagy külföldi makettezampő laphoz, itt véleményezheti azt.
A topikhoz csak bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Kérem, jelentkezzen be itt!
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56.
magoo 551962 2014. január 25. 10:00
Válasz erre
Tisztelt Fórumozók!
Szeretném a kutatási anyagomat lezárni, amit addig nem tehetek meg, amíg az olvasók nem tették fel minden kérdésüket. A kérdések azért fontosak, mert rávilágíthatnak olyan pontokra, amit esetleg kihagynék a tanulmányom végleges formájából. Tehát, ha van még valakiben valamilyen bizonytalanság, kérem tegye fel a kérdését, mert fontos, hogy mindenki számára tiszta legyen a makettezésnek ez a (sok ember számára) fontos területe. Megköszönöm a hozzászólók eddigi közreműködését!
Tisztában vagyok azzal, hogy milyen elfoglaltságot jelent a publikálás. Nem szeretnék versenyre kelni senkivel, de én is elég elfoglalt vagyok pont a publikálások miatt. Ennek ellenére rendelkezésre álltam a kérdések megválaszolására. Kezdem úgy érezni, hogy Dénes bizonyítékainak elemzése nélkül kell lezárnom a tanulmányomat, pedig kíváncsi lettem volna rá, hogy milyen erős a négy lábon álló bizonyítási rendszer.
Onnan indultunk, a szakmai vita elején, ha nincs válasz, az is egy válasz.
Magó Károly
TMS 551761 2014. január 23. 16:18
Válasz erre
A_MIG_4505
A_MIG_4505

Sziasztok!
Kapható nálunk a "The Weathering Magazine" 6. száma, a korábban kiadott 5 másik szám társaságában. Az új szám a kurszki makettek és dioráma növényzet témával foglalkozik részletesen.

www.tankmodelshop.com/dvd_konyv_74/the_weathering_magazine_issue_6_kursk_and_vegetation_english_1196

Üdv:
Robi
Tank Model Shop
solyom 551616 2014. január 21. 23:20
Válasz erre
Sziasztok!

Időközben megjelent a Hungarian Fighter Colours Vol.2

http://mmpbooks.biz/mmp/books.php?book_id=231

Ahhoz képest, hogy free shipping, a számlán halál nyugodtan
felszámoltak 3GBP szállítási díjat... :(

BB
magoo 551568 2014. január 21. 14:16
Válasz erre
Viktor!
Éppen írtam.
Köszönöm!
magoo
magoo 551567 2014. január 21. 14:13
Válasz erre
Viktor!
Ezt hogy értelmezzem, a "G" sor színei szempontjából?

Még egy apróság: szín szempontjából meg kellett felelnie a "G" sornak a németnek, mert volt olyan tervezet, hogy a 3. szériára magyar festék kerül, a korábbi német festékek után. Azonban fél év múlva mégis Herbig kellett.
magoo
Podva 551565 2014. január 21. 14:02
Válasz erre
Ja és még valami:
Károly Gratulálok!
Üdv
Podva 551564 2014. január 21. 13:54
Válasz erre
T.J_K
Teljesen jogos!

T.Károly
Ez volt a gordiuszi csomó: Ha az MWG nem vásárolt a Kralyertől a Sólyom gyártás idején se, akkor a "G" színsor létezésének az egyetlen magyarazáta egy szó: "Mutyi"
:)
Üdv Viktor
J_K 551560 2014. január 21. 12:56
Válasz erre
Kedves Viktor!

A német FW 58-akra azért nem felelt meg a német-(alias magyar-) tarka, mert a 61/62/63 náluk nem volt standard a típusra (ahogy '39-től egyetlen német típusra sem).
magoo 551556 2014. január 21. 11:46
Válasz erre
Kedves Viktor!
Bocs, de akkor írtál, amikor én is gépeltem a hozzászólásomat.
Minden kérdésedet, bizonytalanságodat írd meg, mert fontos, hogy tiszta legyen a kép!
A Krayer nem tudta ellátni a WM-et sem a doksik tanulsága szerint. Akkor az MWG-t miből látta volna el Krayer festékekkel? Pár száz kilós rendelések sem mentek időre, nem hogy több tízezer. A szállítási hordókat sem tudta biztosítani, a németek pedig mindent küldtek, ha kellett.
Később egyébként tervben volt FW.58-ra magyar festék, de mégis Herbig lett.
magoo
magoo 551555 2014. január 21. 11:27
Válasz erre
Tisztelt Fórumozók!
Ha nincs papír az nem bizonyíték!
MWG rendelések:
1941. június 3. igazolást kér a HM, hogy mire rendelt a gyár 36000 kg éghetetlen lakkot (Herboloid, Herbig).
1941. augusztus 2. 400 kg csiszoló folyadék rendelése.
1941. november 11. Új megrendelés a Herbigtől.
Ezeket a repülő osztály titkárságának teljesen rendezett, évekre lebontott irataiban találtuk a Pánczél Matyival, aki tankos létére már ismeri a Krayer, Herbig és a Glsurit nevét is.
Szóval van Krayer megrendelés is, amit a Krayer csak akkor tud teljesíteni, ha repülőgépgyár küld hordókat. A festékkeverő gépet is Berlinből rendelték.
Minden Herbig megrendelés német kódon futott, Krayer festékrendelés nincs. A Herbig annyira nyomult Magyarországon, hogy képviselőt küldött ebben az időben Budapestre, sőt az új lakkot is szabadalmaztatta Magyarországon. (2 szabadalom, elég bizonyíték az érdekek védelmére)
Ha volt szabvány magyar álcázószín rendszer, ami független a némettől, akkor a MWG kivétel volt a szabvány alól, mert német színeket rendelt.
Magó Károly
Podva 551550 2014. január 21. 11:00
Válasz erre
Szia Karcsi Szia Miklós
Bocs, hogy az ördög ügyvédjét játszom folyton, de talán hozzá tesz a témához
Azt hiszem értem az érveléseteket, meggyőzhető vagyok. Egyetlen dolog billeg nálam még. Új infó hogy a FW-58-akhoz Herbig színeket rendeltek német kódokkal. (A fotók alapján volt köztük szürke és magyartarka… Vélhetően a magyartarka lehetett gyári festés.) Logikus hisz a gépeket feltehetően fele-fele arányban osztották meg a két légierő között. A győri gyárban minden bizonnyal a Sólyom program kapcsán rendelkezésre állt a „G” színsor, ami érveléstek szerint szintén Herbig. Az miért nem felelt meg akkor, a német félnek, ha ugyanazokról a színekről volt szó? (A messer program kapcsán később simán elfogadta a „G” színsort a fekete-fehér és a trikolor színek vonatkozásában…)
Persze ez agymenés, feltételezés, félinformációkból való kiindulás… HA valamire rosszul következtettem, kérlek világosítsatok fel.
Üdvözlettel: VIktor
Sokol 551535 2014. január 21. 00:17
Válasz erre
Szia Viktor!

Éppen az a "kizárólag RLM" felfogás, ami miatt hibás a koncepció.
Olyan anyagokról beszélünk, amik jó része már rendszeresítve volt az RLM kódolás előtt is. A pigemnet keverékek is saját gyártótól is függő kódjukon érkeztek, nem "RLM szín egységcsomagokban". Viszont ettől még a származás és a technológia német.

Ez nem úgy működik, mint amikor kinyomok a temperafestékből különböző színű pöttyöket egy műanyag lapra, aztán olyan árnyalatokat keverek belőlük amilyet csak szeretnék.
Itt nagyon nem mindegy, hogy mit mivel kevertek össze.
Ahogy az sem, hogy eleve miből lehetett bármit is kikeverni.

Azt feltételezed, hogy egy létező színvariáció rendelkezésre állt, és ezeket kombinálták egymással.
Például ilyen a németeknél is előfordult tábori körülmények között mind a spanyol kampány, mind a keleti front időszakában (lásd. pl. JG 5 1943-ban vagy a JG 54 1941 októberében)
Viszont ők eleve rendelkeztek olyan szabványosított email és kombi javító (122C és 1937 telétől az Ikarol Reparatur-Emaille 128 sor), és jelzőszínekkel, amelyek kompatibilisek voltak a fluglack-okkal!
A bibi ott van, hogy a gazdasági lehetőségek és a vegyes géppark miatt nálunk a javító, és jelező vegyületek terén ilyen tényleges kompatibilitás nem mindig volt.

Ha elolvasod Károly munkáját, láthatod, hogy még a gyártás során is párhuzamosan kellett beszerezni a különböző technikai sorokhoz tartozó (esetenként azonos színű!) dolgokat.
Értem, hogy a gépek mintáját a terep adottságokhoz kellett igazítani, de ehhez a repülőfestékek komplex színskálájára lett volna szükség. Ennek ellenére Te magad is jól ismered pl.a kísérleti foltozással ellátott F- Messer-ről készült felvételeket...hát nem erőltették meg a fantáziájukat túlságosan egy új camolage rendszer kidolgozása érdekében.

A másik probléma, hogy azt sem tudjuk, hogy a német, az olasz és a magyaros termékek egyáltalán kompatibilisek voltak-e egymással! Az egy dolog, hogy a gép oldalára az finish-re mondjuk Glasurit nc.-vel, vagy Durlinnal fel lehetett festeni egy századjelvényt előkészítő alapozás nélkül, de egy álcafolt esetében ez már megint máshogy működött. Annak a mutatóinak is jónak kellett lennie amikor felkerült, - meg aztán le is kellett tudni mosni az alatta lévő rétegekkel egyetemben egyazon mosó/oldószerrel, ha szükséges volt.
Csak ezeket a tényeket szem előtt tartva lehet ezt az irányt hitelt érdemlően továbbgondolni!

"43-ban mire kellett még sárga a WM-nek? Mit, milyen olaszt nagyjavítottak ott? ilyenkor? Ca135-öt?"

Bármire is kelhetett a WM-nek az a festék! Nem repülő festék, hanem könnyűfémre való! Minden olyan eszköz és alkatrész szóba kerülhet, amire ez az árnyalat jellemző volt a rakétatesttől a lövedékspicc-ig, vagy a ködpatronok jelölő stráfozásáig, minden szóba jöhet, nem csak a repülők, vagy az alumínium részegységek.
A lőszergyártáshoz és a Csőgyárba szükséges nagy mennyiségű német gyantafestékeket (K-Farbe) is párhuzamosan rendelték a repülős anyagokkal. Viszont a ezeknél nem volt jobb rézre kenhető cucc, hát a szelepekre is felfestették...
magoo 551526 2014. január 20. 22:36
Válasz erre
Kedves Tamás!
Koránt sem biztos, hogy volt licenc. A Krayernél a Titanine is először biztos, hogy eredeti német festékforgalmazást jelentett, sőt minden magyar festkgyárnál, mert azt vetették össze, hogy ki mennyiért szállítja a Titanine-t. A „G”-nél hat hét alatt nemhogy licencre, de bármiféle gyártás átállásra sincs idő, tehát először Herbig-et árult a Krayer, az pedig német színű.
Szekérvár nincs, szívesen állok rendelkezésetekre a kérdések ügyében, mert nem szent írás amit írok, de a dokumentumokban ez van.
Ha van még olyan kérdés, amire nem válaszoltam, kérlek tedd fel.

Sherman!
Nem veszem kötekedésnek!
A legelején ennek a vitának, mindenki elfogadta a Ju.86 roncson talált festéket mérvadónak. „Azt állítottam, hogy a roncsokon lévő festék NEM alkalmas a gyártó megállapítására!" Nincs meg az összes német beszállító és a Krayer referenciája, ezért nem lehet azt mondani, hogy ez Krayer és nem Herbig. A W&B színreferenciája megvan, a Me.210 roncson be is lehetett azonosítani a festékszíneit, mert W&B-vel festették, ott van a tanulmányomban. Természetesen a Ju.86 megkérdőjelezhető minden szempontból, de ebből indult minden a másik fórumon. Hosszasan lehetne fejtegetni, hogy milyen festék van rajta. De a Barna és a kék stimmel. Azonban a Héja esete más, mert azon minden magyar és mégis német a színe. Erre mi magyarázat?
"Mi utal arra, hogy a magyar légierőnek nem felelt meg a német színrendszer?"
"A Ju. 86-osokon volt magyar festék, mert ami megérte a háború végét, legalább egyszer átfestették magyar festékkel." A Ju.86-ra festett festéknél fényezési minőségi referencia a német festékkel festett Sólyom. Akkor az milyen színű? Magyar/német?
Nem vagyok naiv és a gazdaság lehet, hogy nem a korrekt magatartásról szól, de ha a létfontosságú alapanyagokat a németektől kaptunk, akkor azért velük nem packáztunk, mert nem kaptunk alapanyagot. A tanulmányom kitér a gazdasági háttérre a „G” fejezet végén. A szabadalom arra megdönthetetlen bizonyíték, hogy a németek védték az érdekeiket Magyarországon! Felkészültek mindenre.

Podva!
Lehet, hogy félre értettem, de én nem az 1938-as időszakra gondoltam. Ott lehetnek homályos foltok, de megegyeztünk abban, hogy mi jöhet szóba, táblázatoztunk is. Fontos, hogy ne menjünk el egymás mellett, én a „G” sor idejét firtatom, ha a 38-as festéseket veted fel, kérlek írd oda, hogy tudjam.
A „G”sor elnevezésének olyan értelmezése, hogy más a némettől, mert más a neve, megbukik a Titanine kódolásával, mert ott sem a Titanine, hanem a Krayer kódokat használták! Tehát korábban is bevett volt az átnevezés.
A tovább színezés, színváltoztatás, azért nem állja meg a helyét, mert a „G”-nél a fényezésre hivatkoznak, ott pedig első a szín ellenőrzés. Arra is van írott példa a tanulmányomban, hogy a színegyezést milyen komolyan vették a WM-nél!
A Ju.86 három színnel repült légierős időszak előtt is. Tehát 1938. augusztus előtt. Ha valaki kiagyalta a HM-ben, hogy legyenek önálló magyar színek, akkor miért nem azt rendeltünk a németektől? Ők biztos be tudják állítani a színeket a saját festékeken! Ennek ellenére a Ju.86 próbafestésére német színeket rendeltünk? Miért?
Időrend:
1939. április 23-24. Berepülik az első Sólymot, Herbig festék volt rajta, német szín
1939. május 3. „G” sor megjelenik. Fényezésben a korábban német festékkel festett Sólymokra hivatkozik.
1939. június 22: Ju.86 próbafestéshez német színeket rendeltek
1941. június 19. A FW.58-ra Herbig festéket rendeltek, német színkódokkal.
Ha „G” magyar szín, magyar szabvány szerint, akkor mi a magyarázat arra, hogy Ju.86 próbafestésre német szín kellett?
Ha „G” eltér a korábbi Herbig festékektől, akkor a Sólymok egy része ilyen tarka, a másik olyan tarka volt? Ha voltak magyar szabvány színek, akkor miért német színeket használtak később is?
Felvetetetted a negyedik színt. Jogos, kiderült, hogy a Krayer négy terepszínt szállított.

Podva!
A szerbeknél is pont ez a gond! A németre hajazó, kicsit más bizonyítéka a rogozsarszki zöld, ami még a harckocsi makettezők szerint is elég jó RLM 02. Az FS minta nincs összefényképezve az eredeti ronccsal, amit kifogásoltak.
Ott sem osztja mindenki az önálló jugó színeket, főleg, hogy a szerb/jugó repipar legnagyobb festékbeszállítói német festékgyárak leányvállalatai voltak.
(A jugó dolgoknak nem néztem utána, nagyvonalakban ezt mondták és kérték a tanulmányomat, főleg a német festékszín eltérések okairól szóló részt.)

Elég sok időt fordítottam erre a kutatásra. Sajnos sehol sem találtam utalást önálló magyar festékgyártásra, fejlesztésre. Valahogy minden esetben ott volt a németre utalás, vagy német festékrendelés. Abban egyetértek mindenkivel, hogy az nem bizonyíték, hogy nincs, de azért a kb. 500 németre utaló doksival szemben egy magyar önálló sincs. Létezik forráskritika, ezt a töri egyetemen belénk verték! De mit tegyek, ha még csak olyat sem találtam, hogy tartalmilag egymást cáfolnák a különböző helyen és időben készült papírok.

A továbbiakban sem térek ki a kérdések/válaszok elől!

magoo
magoo 551520 2014. január 20. 21:01
Válasz erre
Tisztelt Fórumozók!
Kis türelem, dolgoztam terepen, nem tudtam követni az eseményeket.
Hamarosan jelentkezem.
magoo
Podva 551519 2014. január 20. 21:01
Válasz erre
Szia Miklós

A Kérdés ez volt:
"Mi utal arra, hogy a magyar légierőnek nem felelt meg a német színrendszer?"
Én a színrendszeren az echte RLM színskála sort értettem, ill. értem. Erre vonatkozónak értelmezetem a kérdést. Már rég nem arról folyik a vita, hogy a Kralyer gyártott-e bármilyen festéket lincenszben vagy licensz nélkül. Valószínűleg nem gyártott... Viszont nincs cáfolva, hogy átdobozolt, vagy kikevert a légierő igényei szerint német anyagból megfelelő színű festéket. (Pl ezt bizonyos sárgát) Készséggel elhiszem azt is hogy a csehek eredeti német gyártmányú olajzöldet fújtak az aviájukra,a jugók német zöld-föld-csokit a dornierjükre, a saját igényeik szerint kikeverve, módosítva. Mi ezt nem játszhattuk el? Ugyan úgy német hitelkeretből német festékkel? Az az egyetlen érv ez ellen, hogy azonosnak kellett lennie azzal mint ami németo-ból jön?

43-ban mire kellett még sárga a WM-nek? Mit, milyen olaszt nagyjavítottak ott? ilyenkor? Ca135-öt?
Üdv
Sokol 551480 2014. január 20. 19:10
Válasz erre
Üdv!
Néhány észrevételt engedjetek meg legyetek szívesek!

Kedves Viktor!

A következőt írtad:
"Mi utal arra, hogy a magyar légierőnek nem felelt meg a német színrendszer?
Kicsit megfordítanám a kérdést: van ami arra utal, hogy megfelelt? Jugóknak, Cseheknek, Lengyeleknek, Olaszoknak nem felelt meg… Az hogy a gyári festésű Ju-86-osaink hozták a gyári színüket (mint a román Hurrik kicsit később) az elégséges ok annak igazolására, hogy a Junkersekkel evidens módon átvettük az RLM kódos színrendszert? (Nem festéket!)"

- a jugókkal, olaszokkal, és a cseheknek megfeleltek a német festékek, ahogy a románoknak is. Nem makettezők voltak, így elsősorban nem az alapján nézték az anyagokat,hogy milyen a színük. Ha RLM kóddal érkezett a festék a repülőhöz, hát azzal érkezett. Viszont nem ez volt soha a lényeg. Amíg volt garancia és anyagutánpótlás addig eleve azt használták.

Nem az RLM rendszert vettük át, hanem német eredetű gépeket, amiket valahogy karban kellett tartani, vagy a gyártásban a lehető legegyszerűbb módon (a már jól bevált anyagokkal)előállítani. Azon vitatkozni, hogy de miért pont azt a fajta terméket választották badarság. Egyszerűen arra szólt az "áruhitel". Merthogy itt a lényeg. Mind az olaszoktól, mind a németektől hitelkeretben jött az cucc hozzánk. Amit nem tudtunk Magyarországon előállított javakban ellentételezni, az keményen 30-40 évre kitolt hitelkonstrukciókban került.
Nem azt vettük, amit szerettünk volna, hanem amit felkínáltak.

Szóval jó volt mindenkinek a német festék.
A vicc az egészben, hogy ha mondjuk Károly írna pár szót a Thurm - Beschke esetéről a Dunaival, akkor még arra is lehetne példát látni, amikor a németektől átvett anyag ami tökéletesen megfelelt a jugóknak és a román légierőnek, az két évvel később nekünk már nem kellett, mert nekünk már az újabb német minőség kellett a gyakorlatban - nem az RLM színek, a minőség!
A lényeg, hogy minél több forrásból hozzá lehessen jutni ugyan ahhoz a minőséghez. ezért törvényszerű valamennyire, hogy nagyon hasonló tulajdonságú termékeknek kellett lenniük attól függetlenül, hogy az Erdős, a Krayer, vagy éppen egyenesen a német depóból jött.

Érdemes volna odafigyelni kicsit az Ádám hozzászólásaira!

(igaz arányaiban az 1000kg festék nagyon kevés! - ép az olasz festékanyagok hiánya miatt akadozott sokszor a javítás Szombathelyen és Fehérvárott - ha valamit, hát ezt a hiányt kellett ilyen-olyan módon pótolni, kiegészíteni. Viszont bármivel nem lehetett! Akár milyen remek mesterzománcot is gyártott a Krayer.)

Úgy érzem, azért nem tud kibontakozni a vita, mert a kérdések megközelítésében gyakran alapvető tények figyelmen kívül maradnak. Így bármilyen jó is egy ötlet, vagy kérdés, sajnos alapjaiban dől, pedig lehet, hogy tényleg érdemes arra, hogy tisztességesen megvitassuk a lehetőségét/helyt állóságát :(

Tisztelettel:
Páli Miklós
Podva 551470 2014. január 20. 18:27
Válasz erre
Szia romsitsa
Mi van, ha az olasz zöld és barna javítószínként/helyett lazán hsználták a Krayer "G" sorozatú barnáját és zöldjét...?
1000 kiló sárga tényleg komoly mennyiség, ha figyelenbe vesszük, hgy egy Sólyomhoz pár tíz kiló elég volt... A WM-olasz kapcsolata alapján én a Ca-135 javításához tippelem, bár 43-ban már elég avitt volt.És mellesleg ezt a tipust festették magyartarkára is...
Vagy valami kútbaesett licensz szerződés előkészítéseként szereztek be ilyen irdatlan mennyiséget.
Üdv Viktor
romsitsa 551462 2014. január 20. 17:29
Válasz erre
Nem gondolnám, hogy javítószín, mert akkor hol az olasz zöldek és barnák javító színe?
Másrészt javítófestékből 1000 kg masszív mennyiség, főleg ha a sárgával foltoztak.

Meg úgy általában, miért futtattak volna két festéksort (olasz, magyartarka) szándékosan, párhuzamosan. Plusz raktározás, beszerzés, elosztás stb.

Az, hogy mikor lett bevezetve a sárga rejtőzőszín, felveti azokat a kérdéseket, hogy milyen céllal, milyen minta részeként vezették (volna) be?
Illetve, hogy a Sólyom / Ju-86 festéséhez egyáltalán szükséges volt-e (lett volna-e)?

Off:
Török Benjámin Háborús emlékek c. könyvben olvastam minap cifrákat, pl. sötétszürkén szállított Ca-k vagy télen fehérre tavasztól békazöldre festett gépek.

Üdv

Á
Üdv

Á
Podva 551459 2014. január 20. 17:14
Válasz erre
Szia Ádám
Valóban ez a terepszín sárga jól kilóg a sorból... Gyenge érv arra hogy nem egyszerre lett bevezetve, hogy nem "G" jele van. Ha valójában az olasz sárga javító színe lenne, akkor csak 1940 februárjától lehetett rá szükség...
Üdv Viktor
romsitsa 551445 2014. január 20. 15:41
Válasz erre
Meglátásod szerint mi lenne közvetlen bizonyítéknak értékelhető?

Kérdésedre visszakanyarodva, a Ju-86 roncs vagy német színű vagy magyar.

Ha német, nincs miről beszélni, bár ennek kicsi a valószínűsége, mert a WM nagyjavította a gépeket Krayertől rendelt festékekkel.
Ha magyar, akkor vagy Krayer G sor vagy a csapat keverte a festéket.
Ha Krayer G sor, akkor a roncson található színek megfelelnek a Krayer G sornak.
Ha a csapat keverte akkor sikerült nekik 3-ból 2 színnél eltalálni a német színeket.

Üdv

Á
romsitsa 551439 2014. január 20. 15:13
Válasz erre
Viktor,

5 álcázószín létezhetett, kérdés, hogy mikor. (Könnyűfém festék terepszín sárga H.1795 1000 kg)
Ehhez még számoljuk hozzá az olasz színeket, ha adott alakulatnál volt.

Az előkerült képeken maximum hány színnel lett egy gép álcázva?

Üdv

Á
Sherman 551436 2014. január 20. 15:04
Válasz erre
Értem az érvelésed.:
"Ráadásul nem arról az időszakról beszélünk amikor már nálunk állt a front."

De ma már egyszer feltettem egy kérdést, most bővebben:
Akkor olyan gépek roncsdarabjain vizsgálják a festék színeket amik még a háború előtt vagy harcok előtt zuhantak le?
Mert közvetlen bizonyítékok hiányában közvetett bizonyítéknak fogadjuk el a roncsdarabok színmintával való összehasonlítását.
Ezek a roncs darabok abból az időszakból valók amikről te beszélsz?
Ráadásul azokról a roncsdarabokról beszélünk amiről Magó úr azt álitja hogy:
"Azt állítottam, hogy a roncsokon lévő festék NEM alkalmas a gyártó megállapítására!"
Podva 551435 2014. január 20. 15:03
Válasz erre
T.ssanyi
Bocs kicsit megint elfelejtettem bővebb lére ereszteni a csapatnál kutyulást:
Ha abból indulunk ki, hogy volt 4 álcázószín, a 3 trikolor, meg mondjuk a fekete...és semmi több, akkor ahhoz hogy több rejtöszín árnyalat legyen (ahogy a fotókon van), akkor valamit valamivel össze kell önteni...
Üdv
Podva 551428 2014. január 20. 14:43
Válasz erre
Sziasztok én is bátorkodtam megfelelni a feltett kérdésekre
Mi utal arra, hogy festékkeverés folyt a csapatoknál a rendszeresített festékekből?
1. Leginkább azok a megmaradt fotódokumentumok, amelyek járatos 3 színnél több árnyalatú festést valószínűsítenek. Nem csak régi festésű gépeken, hanem újnak tűnőeken a 38-39-es időszakból… Ennek egyik valószínű magyarázata lehet a festékek kutyulása, bár nem kizárható a többféle szín beszerzése sem.
2. Nagy Sanyi közzé tett egy visszaemlékezést, ahol az egykori szerelő aki az átfestéssel volt megbízva háromnál több színt sorol fel (megértem nem elsőrangú bizonyíték, de tán közvetettként figyelembe vehető)

Mi utal arra, hogy nem volt raktáron megfelelő repülőgép festék a légierőnél?
1. Nem álltak rendelkezésre minden alakulatnál azonos rejtő színeket az 1/I Vadászosztály legalább minimum 3 színű festéket kapott az 1/II egyfélét…
2. Az 1/II alakulat minden gépe először kisebb-, később közepes mértékű, végül csak harmadjára kapott teljes rejtő festést… Két ok lehet idő-, vagy festékhiány…
Megjegyzés: két kérdésnél a korrekt válaszhoz, várjuk meg Becze Csaba legújabb könyvét 150 fotó pont ebből az időszakból, egy részük publikálatlan, hátha előrébb visz.

Mi utal arra, hogy a Krayer rendelkezett olyan színezőanyagokkal és a hozzá szükséges technológiával, hogy meg tudta változtatni a festékek színét?
Szerintem nem rendelkezett valami spéci anyaggal. Viszont a felhasználási utasítás szerint a szóban forgó festék tovább színezhető… saját festékcsaládjába tartozó anyaggal, mint arra te is felhívtad a figyelmem. 2-3 hordó import festékből gyártani egy új színt, ( mondjuk, amit az MKHL-kér) és aztán új néven kimérve forgalmazni, nem nagy trükk… és nem mond ellent a levéltári kutatásod eredményének se… továbbá magyarázza a G színsor elnevezésével kapcsolatos észrevételt.
Mi utal arra, hogy a magyar légierőnek nem felelt meg a német színrendszer?
Kicsit megfordítanám a kérdést: van ami arra utal, hogy megfelelt? Jugóknak, Cseheknek, Lengyeleknek, Olaszoknak nem felelt meg… Az hogy a gyári festésű Ju-86-osaink hozták a gyári színüket (mint a román Hurrik kicsit később) az elégséges ok annak igazolására, hogy a Junkersekkel evidens módon átvettük az RLM kódos színrendszert? (Nem festéket!) Nem létezhet, hogy a HM-ben volt egy ” iroda” aki megfelelő kísérletezés során kiagyalta és meghatározta ezeket a színeket? Legalább az alapot, amiből az egész fejlődés aztán kiindult? (Lehet véletlen: 2 szín pl belefért a tűrésbe, 2-n meg módosítani kellett?)
Mikor jelent meg a magyar repülőgépeken először a magyartarka?
Kicsit úgy érzem magam, mint annak idején a Bubu Bátyánk kvízkérdései során: (Tekintettel arra hogy nem tudom, mit leltél Győrben…) A tanulmányod alapján 1939 májusában indult a WM-nél. Mivel azonban a CR-32-ket Győrben nagyjavítgatták már a fenti dátum előtt is. Perdöntő lehet hogy ott mit találtál…
Üdvözlettel: Viktor
romsitsa 551421 2014. január 20. 14:17
Válasz erre
Szervusz,

"pl: Mi NEM utal arra, hogy festékkeverés folyt a csapatoknál a rendszeresített festékekből?"

Azt ugye nem gondolod, hogy a csapat vagy gyár kiment a festékboltban festékek venni, ha valami nem volt?

Könyörgöm akkor is létezett központosított beszerzés meg elosztás szinte mindenre.
Ráadásul nem arról az időszakról beszélünk amikor már nálunk állt a front.

Üdv

Á
J_K 551411 2014. január 20. 13:03
Válasz erre
Szervusz Tamás!

Azt hittem, hogy ezt a "hordozóanyag vagy szín" kérdést pár napja már megvitattuk (ld. 550795:"3,Színekről beszélünk, nem hordozóanyagokról. Egy Luftwaffe által használt festék kódja 6 jegyből állt, melyból az első 4 az összetételre és a felhasználási területre (pl. külső-belső, saválló, tűzálló, fára vagy vászonra alkalmazható, stb.)vonatkozott, csak az utolsó kettő a színre. A WM nem egy mintát küldött a Krayernek -ami összetétel vagy felhasználási terület esetén tökéletesen elég lenne- hanem 10 különböző mintafestéket. Ez már önmagában is bizonyítja, hogy színekről van szó, nem hordozóanyagról."),amelyet az 550800-ban "Ez logikus érvnek tűnik"-mondattal fogadtál el.

No mindegy. Leírom mégegyszer: színről van szó, nem hordozóanyagról.
De menjünk bele akkor kicsit jobban:

-A német színatlaszok színeket tartalmaztak, nem hordozóanyagot.

-Az adott színeket (egy adott gyárban is) többféle összetétellel gyártották -a felhasználási területtől függően. Magyarul: azonos szín több hordozóanyaggal létezett.

-Az adott színeket a különböző gyártók másféle formula (összetétel) alapján gyárthatták -ha egyébként a festéket a Technische Amt engedélyezte. (Receptúrákat egyébként Merrick és Crandall is publikált, színenként többet is.)

-Hogy mennyi lehetett a színeltérés? A klasszikus vicc szerint 30. A poént félretéve: annyi lehetett a színeltérés az egyes gyárak gyártmányai között, amit a Technische Amt még engedélyezett, mint felhasználható anyagot.

Kérdezném tisztelettel: így érthető-e, miért színekről, és nem hordozóanyagról van szó?
Sherman 551410 2014. január 20. 12:44
Válasz erre
Megint csak laikusként kell beleszólnom, de nem a te állításaid válaszolják meg a kérdéseidet?

"Mi utal arra, hogy festékkeverés folyt a csapatoknál a rendszeresített festékekből?"
"Azt állítottam, hogy a roncsokon lévő festék NEM alkalmas a gyártó megállapítására!"
Ha még a gyártót sem tudjuk megállapítani, akkor honnan tudhatnánk hogy nem kevert festék színek?

"Mi utal arra, hogy nem volt raktáron megfelelő repülőgép festék a légierőnél?"
"A Ju. 86-osokon volt magyar festék, mert ami megérte a háború végét, legalább egyszer átfestették magyar festékkel."
A "legalább" szó arra ad következtetést hogy: valószínűleg (lehet) többször.

"Mi utal arra, hogy a Krayer rendelkezett olyan színezőanyagokkal és a hozzá szükséges technológiával, hogy meg tudta változtatni a festékek színét?"
"Azt állítottam, hogy a roncsokon lévő festék NEM alkalmas a gyártó megállapítására!"
Állításod magában hordozza a választ.

"Mi utal arra, hogy a magyar légierőnek nem felelt meg a német színrendszer?"
"A Ju. 86-osokon volt magyar festék, mert ami megérte a háború végét, legalább egyszer átfestették magyar festékkel."

Minden tiszteletem a tied és a kutató munkádé, távol álljon tőlem hogy kötekedőnek tűnjek.
Nekem laikusként úgy tűnik az általad felkutatott talált bizonyítékokból, és a kutatott de meg nem talált bizonyítékokból, levont következtetéseid (és azokkal együtt) alátámaszthatják az ellenkező irányú eredményeket.
Kicsit úgy érzem a feltett kérdéseid mind megfordíthatók és közvetlen bizonyítékok hiányában megválaszolhatatlanok.
pl: Mi NEM utal arra, hogy festékkeverés folyt a csapatoknál a rendszeresített festékekből?
Fennmaradt írásos bizonyítékok nélkül csak a roncsok színmintáival való összehasonításával ("Azt állítottam, hogy a roncsokon lévő festék NEM alkalmas a gyártó megállapítására!") nem zárható ki hogy festék keverés folyt a csapatoknál.

Nem állítok se pro se kontra semmit, és várom a további meggyőző érveket (bizonyítékokat) a vitában.
Üdv S.A.
TAMÁS78 551402 2014. január 20. 11:31
Válasz erre
TAMÁS78 551400 2014. január 20. 11:28
Válasz erre
Szia András!

Pont azért kérdezem, mert - némi eufemizmussal - nem vagyok benne biztos, hogy egy második világháborús katonai rejtőszínhez hasonló kereskedelmi és reklámérték kötődik, mint egy Ferrari piroshoz. Pont azt próbálom kideríteni, hogy a festékgyártásban a licensz csak a hordozóanyagot vagy a színt is jelenti-e? Szerintem pl. a Herbignek semmiféle kereskedelmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a tőle vásárolt licensz alapján gyártott festéket mondjuk némiképp más árnyalattal gyártja valaki, feltéve, hogy az eltérő pigmentek nem okoznak minőségromlást. Itt azért nincs olyan jelentősége a dolognak, mint egy Stihl-narancssárga vagy Bosch-zöld esetében. Szerintem, de lehet, hogy tévedek.

De mondom, úgy látom, már itt is kezdünk szekértáborosodni, mint mindenhol ebben az országban. "Ha nem velem vagy teljes szívvel, akkor biztos az ellenséggel vagy." Hát én nem vagyok senkivel, csak miután Karcsi bizonyítékai egyre inkább arra mutatnak, hogy itt bizony külhoni licensz alapján történt a festkgyártás, tudni szeretném, hogy ez mekkora bizonyossággal jelent színátvételt is. De ezekkel a kérdésekkel valószínűleg festékipari szakembereket kéne ostromolnom.

Tamás
magoo 551399 2014. január 20. 11:23
Válasz erre
Kedves Wrecker!
Igen, de van másik: zuhanobombazo@gmail.com

Kedves Podva!
A szabadalom újszerű dolog védelmére szolgál. Ha újszerű, akkor valószínűleg nem rendelkezett hozzá a megfelelő színezőanyagokkal a Krayer. A szabadalom nem tér ki arra, hogy bármilyen jó hozzá. Egy festék rendszert ír le, ami lakk és festék.

Kedves Tamás!
Azt állítottam, hogy a roncsokon lévő festék NEM alkalmas a gyártó megállapítására! Ez benne van a tanulmányomban. Nem én állítottam, hogy ezek Krayer önálló színek, én azt állítom, hogy belefér a gyártástűrésbe is, mert nincs Herbig katalógus és nem tudjuk, hogy ott milyen árnyalatok voltak. A német festékeltérésre van bizonyíték a tanulmányomban. (Színárnyalat miatti reklamálásról találtam papírt Győrben, tehát volt!) A Ju. 86-osokon volt magyar festék, mert ami megérte a háború végét, legalább egyszer átfestették magyar festékkel. Ok! Nem bizonyít semmit, marad a doksik tartalma!
Jelenleg nincs bizonyíték a „G” sor licenc vásárlására. Győri kutatásaim alapján állítom, hogy szóba került a licenc a Herbigtől, de később.
A két háború közötti időszakról az Erdős azt állítja, hogy ő cellon specialista, lehet ő szállított itthon és a környező országokba a civileknek.
A Krayer forgalmazott Titanine-t. Részletesen a tanulmányomban 1935 fejezetben.
A tanulmányomban benne van, hogy a harmincas évek eleje óta azokban az iparágakban, ahol festék kell, a német alapanyag miatt döntően függtünk a németektől. Részletesen a tanulmányomban A „G” színsor és a magyartarka fejezet 12. pont.

Remélem mindenki kérdésére válaszoltam. Úgy gondolom, hogy minden állításomnak van bizonyítható alapja! Most engedjétek meg, hogy én is kérdezzek:

Mi utal arra, hogy festékkeverés folyt a csapatoknál a rendszeresített festékekből?
Mi utal arra, hogy nem volt raktáron megfelelő repülőgép festék a légierőnél?
Mi utal arra, hogy a Krayer rendelkezett olyan színezőanyagokkal és a hozzá szükséges technológiával, hogy meg tudta változtatni a festékek színét?
Mi utal arra, hogy a magyar légierőnek nem felelt meg a német színrendszer?
Mikor jelent meg a magyar repülőgépeken először a magyartarka?

Az utolsóra van bizonyíték, de a többire még utalást sem találtam. Szeretném tudni, hogy a felvetések miből erednek. Én nem találtam rá utalást, ezért nem foglalkoztam vele. Ha van bizonyítható alapja a felvetéseknek, akkor tényleg meg kell vizsgálni!
Magó Károly
Varjúbácsi 551396 2014. január 20. 11:06
Válasz erre
Szia Tamás!
"licenszvásárlás automatikusan és kötelező jelleggel színátvételt is jelentett-e"
Szerinted ha egy festékgyár megveszi a "Ferrari piros" licenszét a Ferraritól, és kiad egy festéket ezen a néven, de a festék pl. zászlópiros, mekkora pert vesz a nyakába? Ha a Krayer megvette az RLM O2 liszenszét a Herbigtől, annak pontosan olyan színűnek kellett lennie, mint amit a Herbig gyártott. Szerintem.
Rumcájsz_52 551394 2014. január 20. 10:50
Válasz erre
Szia Sherman
Teljesen igazad van, meg nekem is teljesen igazam van. Tehát ha felszállási parancsot kapnak, akkor fel kell szállni a gépeknek, ha a gépekre átfestési parancsot kap a műszaki állomány, azt is végre kell hajtani. Azt írod : "kapja a sárga és kék festéket...". Így van. Honnan kapja elő? Hát nem a falubeli háztartási boltból, hanem az alakulat tartalék-raktárából, ahol javító-festéknek is készletezve kell lennie (ha nem is túl nagy mennyiségben), ami természetesen nem más, mint az engedélyezett gyári festékanyag! Mert igazad van, már háborúban álló légierőnél nem a garancia fenntartása az első (békében még az elsők között van!), de nekem is igazam van, ha azt mondom, a repülésbiztonság viszont igen! Tehát nem hiszem, hogy adott pillanatig ismeretlen, akárhonnan szerzett festékeket/hígítót felhasználva azt bárki megkockáztatná, hogy pár bevetés után ne az ellenség miatt veszítsünk gépet, hanem pl. azért, mert leválik a vásznazás/borítás a magassági kormánylapról(és ez nem a földön állva fog megtörténni, hanem amikor terhelés éri a szerkezetet, vagyis repülés közben). Példa : Jakovlev : Szárnyak, emberek - leírja a szovjet repülőgép-tervező, hogy az alkalmatlan vegyipari anyagok miatt jó csomó Jak-vadász így járt, szétváltak, rohadtak a fa-felületek, levált a vásznazás a gépekről (hogy hányan kaptak ezért "7 mm-es agyvérzést", azt szemérmesen elhallgatta)!
Üdv R.
Podva 551383 2014. január 20. 08:46
Válasz erre
Sziasztok T. Rumcájsz
Természetesen nyilvánvaló, hogy csak "saját anyagából" került bele színezék. Én csak azt próbáltam pedzeni, hogy attól, hogy ha feltehetően a németek RLM szabvány szerinti festéket szállítottak, még nem következik, hogy az MKHL is magára vonatkozóan kötelező módon ezt a szabványat alkalmazta volna...
Illetve talán még azt, hogy ezek szerint nem volt annyira ördögtől való a festék kutyulás... Egy festékgyár akár nagy tételben is megoldhatta... talán épp valami lyennek az eredménye volt az a bizonyos "rejtötő sárga" is.
Üdv VIktor
TAMÁS78 551377 2014. január 20. 00:20
Válasz erre
Szia Karcsi!

Az első kérdésem továbbra is az, hogy a Ju-86 és a Héja, amin a színeket vizsgáltad, 100%-os biztonsággal reprezentálja-e a magyar színeket? Mi bizonyítja, hogy a Junkersen magyar festék van? Mi a helyzet azzal a 2 színnel, ami kevésbé mutat egyezést? Ezeknek a német színként való azonosítása mennyire biztos? Van-e erre valami többé-kevésbé objektív mérce? Hogy érthető legyen: te azt mondod, hogy ezek még beleférnek a tűrésbe. Esetleg jön egy másik kutató - bár egy ideje nem akaródzik neki jönni, de tételezzük fel -, és azt mondja, hogy szerinte meg nem. Akkor én mit gondoljak? Bevallom, a tanulmányod egyik képéről (Héja, RLM 62) én laikusként azt mondanám, hogy nagyon nem egyezik - az én monitoromon.

Továbbra sem tudom biztosan, hogy a licenszvásárlás automatikusan és kötelező jelleggel színátvételt is jelentett-e? Podva idézett egy olyat, hogy "keverhető hozzá festékanyag is" - ez mire vonatkozik?

Mi a helyzet a kérdéses, magyartarka festés korszakát megelőző időszakkal, és a két világháború közötti korszak magyar polgári repülésével? Ezeket a festékeket ki, hogyan állította elő? Voltak a Krayernek vagy bármely más festékgyárnak saját fejlesztésű, vagy akár korábban máshonnan vásárolt licensz szerint készülő repülőgépfestékei? Vagy a polgári gépek festékeiből semmilyen következtetés nem vonható le a hadi festékek előállítására?

Most hirtelen, kissé rendszertelenül összekapkodva ennyi. Előre is köszi!
Tamás
Sherman 551374 2014. január 19. 23:52
Válasz erre
A témához még csak hozzá sem szagolok, ezért félve bár de leírom a véleményemet. Úgy gondolom a háborúban a legutolsó dolog a garancia feltételeinek a betartása (betartatása).
Senki nem gondolhatja komolyan hogy azért mert elfogyott a raktárban a zöld festék majd nem szálnak fel a gépek. Egyik illetékes-se löveti fejbe magát, elő kapja a sárga és kék festéket és kikeveri a leghasonlóbb szint.
A napok óta tartó vita a festék előállításról festék szabadalmaztatásról vagy licenc vásárlásról az újonnan vásárolt gépek vagy újonnan gyártott gépek festésében komoly szerepet játszhatott. Szerintem a fronton a legutolsó szempontok közé tartoztak.
Azért tudjuk hogy háborús körülmények között a Magyar hadsereg nem jeleskedett az infrastruktúra fenntartásában.
Szerintem a fronton bevetet gépek színárnyalatai Podva felvetésének megfelelően bizony eltérhetett az eredetileg meghatározott színárnyalatoktól.
Persze a józan észre és eddigi olvasmányaimra hagyatkozva gondolom ezt, ha rosszul gondolom javítsatok ki.
Rumcájsz_52 551372 2014. január 19. 22:54
Válasz erre
Szia Podva
Szerintem egy ilyen feltett kérdésre a világ bármely festékgyártója egyféle választ adna : az általuk vállalt garancia csak az általuk előírt anyagok és technológiai módszerek használatára vonatkozik (és az előírt bármely anyag nyilvánvalóan nem egy konkurens cég gyártmánya, hanem a saját matériájuk!). Egyébként azt és úgy csinálnak az urak, amit akarnak, de ha a fentiektől eltérnek, abban az esetben mindenféle általunk vállalt garancia megszűnik, ha a "kutyult" festék miatt leválik pl. a vásznazás, tönkremegy a faborítás vagy korrodálni kezd az alu-szerkezet, az az önök felelőssége - és költsége - lesz! (Ez a hozzáállás ma is így működik!)
Kétlem, hogy ezek után repülőgép-karbantartási területen ezután bárki is elkezdene partizánkodni, és idegen festékekkel kísérletezni "hátha mégis jó lesz" alapon.
Tehát reptéri "szín-kutyulgatások" elvileg előfordulhattak, de csak az engedélyezett gyári festékek felhasználásával, ha viszont ezek rendelkezésre álltak, akkor minek kellett volna kutyulni!
Üdv R.
Podva 551361 2014. január 19. 21:22
Válasz erre
Sziasztok
A másik fórumon már megigértem, hogy nem kérdezek, mer' ott mindenki mindent tud, csak én tűntem hülyének... Itt még nem igértem ezt ezért előállok azzal ami fúrja az oldalam :)
Idézet Károlytól:
"Ha megnövelik a festék lágyító tartalmát, akkor fedőlakként és alapozott fa, fém, kiváltképp könnyűfém bevonására használható. Keverhető hozzá festékanyag is"

Milyen festékanyag? Bármilyen? Innentől lehet a festék német eredetű, de a színek, eképpen akár durván eltérhetnek az RLM színsortól. Nem?

Most nem elsősorban a Sólymora gondolok, hanem a reptéri kutyulgatásokra

Üdv Viktor
Wrecker 551358 2014. január 19. 20:48
Válasz erre
Üdv Károly !

Szeretném megkérdezni, hogy a régi Freemail-es e-mail címed él-e még ?
magoo 551293 2014. január 18. 23:58
Válasz erre
Tamás!
Jöhetnek a kérdések!
magoo
Némo 551290 2014. január 18. 22:52
Válasz erre
Sziasztok!

Valakinek nincs birtokában ez a könyv?

SabIngaMartin Books : The T-62 in Israeli-Arab Wars vol.1.
magoo 551179 2014. január 18. 11:57
Válasz erre
Kedves Tamás!
Először szeretnék írni néhány sort, a felvetéseidre.
Az én kutatásom eredményeit minden kutatási nap után megosztottam legalább 8 emberrel. Tettem ezt ezért, hogy a végeredmény egy tiszta kép legyen. Ebben benne van Gyuri Bácsi is. Nekem mindenki véleménye számított, mert (lásd Vadász Pisti) nem kell otthon lenni a témában, ahhoz, hogy legyen jó javaslatod, véleményed. A dokumentumok makacs dolgok! Bár van, aki a fényezés minőségi összehasonlításába belekeveri az anyag minőséget, de az első pont, a színellenőrzés kimarad. Annyira elfoglalt, hogy nem tudja megválaszolni, ha kérdést teszek fel. Az, hogy mi a közvetlen és közvetett bizonyíték között a különbség magyarázatra szorul a kutatóknál! Nekem kész anyagom van, Dénesnek is. Ha kérdezel, megy a válasz, ha Dénesnek kell írni konkrét választ, megy a hosszú körbeírás lényegi válasz nélkül. Lehet valótlant állítani (szépen körbeírtam), sajnálatosan „fényképtévedni” (szépen körbeírtam), de a kérdésekre nincs válasz. Most tartunk ott, hogy a lufik kidurrantak! A Krayer az egyik legnagyobb magyar festékgyár, de semmi újat nem talált fel. A Herbig az egyetlen külföldi festékgyár, ami magyar szabadalmat nyújtott be, pont akkor és pont nálunk. Alap dolgokban egyezik a „G” sorral. A szabadalomban leírják, hogy újszerű a Herbig lakk, különben nem lenne mit szabadalmaztatni. Ezek szerint ezzel egyenértékűt fejlesztett a Krayer pont abban az időben. Egyet értek, lássuk már, hogy kinek milyen kártyái vannak!

Kedves Dénes!
Tudom, hogy nagyon elfoglalt publikáló vagy és megértem, hogy kevés időd van. Egy igen legyen második kör/ne legyen nem nagy idő, elég egy „I” vagy „N” leütése, érteni fogjuk.
Természetesen a többi kutató javaslatát is szívesen bemásolom a folytatásról, ha nekem elküldik!

Kedves Fórumozók!
Ha a tisztelt érintettek válaszolnak, remélem lesz második kör, mert akkor be tudok számolni a győri kutatásaimról. Három nap alatt 8,2 folyóméter dokumentum lett átnézve. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy mi folyt festékügyben az MWG-nél. (Olasz, német, Durlin festék ügyben)
Remélem, pár nap alatt feldolgozom a kb. 100 oldalt, azután megvárom az érintettek válaszait és természetesen közzé teszem.

Két kérdés elől járóban:
Az előkerült dokumentumok szerint melyik magyar festékgyár nem szállított festéket az MWG-nek a háború alatt?
Melyik volt a legfontosabb festék beszállítója az MWG-nek a "Messzer" programig?

magoo
romsitsa 551077 2014. január 17. 14:51
Válasz erre
Ui:
A Krayer valószínűleg álnevet használt, ezért nem találtad. :)

Üdv

Á
romsitsa 551076 2014. január 17. 14:51
Válasz erre
Ügyes-ügyes.
A szabadalmi adatbázis eszembe se jutott, pedig csoda dolgokat szoktam találni náluk.

Üdv

Á
magoo 551028 2014. január 17. 08:56
Válasz erre
Tisztelt Fórumozók!
Bocsánat éjjel rosszul írtam:
A „G” hígítási aránya lakk/hígító 1:10.
Magó Károly
magoo 551019 2014. január 17. 00:41
Válasz erre
Tisztelt Fórumozók!
A szabadalmakkal kapcsolatos kutatásim eredménye (1930-1945):
Magyarországon egyetlen repülőgépre használható lakk lett szabadalmaztatva:
Bejelentés napja: 1939.05.11
Jogosult: (100%) Herbig-Haarhaus A. G. Lackfabrik; Köln-Bickendorf, Köln (DE)
Pont abban az időben (8 nap eltérés) lett szabadalmaztatva, amikor a Krayer is a Herbigre hivatkozik.
Összevetettem a Herbig szabadalmi leírását a „G” sor festési utasításával:
A Herbig lakkot vászonra közvetlenül, fém és fa felületre alapozással lehet festeni. A „G” sorban van G.1098 alapozó fára, G.1104 alumínium alapozó, G.1113 könnyűfém alapozó, vászonra közvetlen mehet.
A Herbig lakk vászonra 40-90%-os hígítás mellett lesz a legrugalmasabb és időállóbb. Minél hígabb, annál gyorsabban feszül ki a vászon. A „G” hígítási aránya lakk/hígító 10:1.
Ha megnövelik a festék lágyító tartalmát, akkor fedőlakként és alapozott fa, fém, kiváltképp könnyűfém bevonására használható. Keverhető hozzá festékanyag is. A „G” sornak egy hígítója van, ami mindent hígít, tehát a feszítőlakk és a magyartarka színek is kis eltéréssel egyező anyagokból vannak.
A Herbig lakk vászonfeszítője 4 súlyrész vörös vasoxidot tartalmaz. A „G” sorban G.1097 Vászonfeszítő lakk, piros.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala anyagai között nem találtam egyetlen olyan szabadalmazott festéket/lakkot/mázat/bevonatot sem, aminek a jogosult nevében/megnevezésében benne lenne a „Krayer” szó, pedig vannak magyar szabadalmak a festékgyártás területén.

Kedves Dénes!
Kedves Gyuri!
Kedves Béla!
Kedves Sanyi!
Dénesnek igaza volt, mert az első körnek még nem volt vége. Lesz második kör?

Vadász Pisti! Kösz az ötletet!

Magó Károly
Podva 550975 2014. január 16. 17:27
Válasz erre
migi 550966 2014. január 16. 16:04
Válasz erre
Szerintem nem is lesz ilyen könyv mert minimális a kereslet rá , inkább típuskönyvek után van érdeklődés .
A6M 550965 2014. január 16. 15:58
Válasz erre
Köszönöm mindkettötöknek a segítséget. Azt gondoltam, így ennyi idő után már létezik egy ilyen nagy összefoglaló könyv :(

Ha esetleg valakinek meglenne Az én légierőm című könyv, melyet 2010-ben adtak ki és megszeretne szabadulni tőle, mondjuk baráti áron, akkor nyugodtan jelentkezzen :)
migi 550916 2014. január 16. 08:06
Válasz erre
De én szerintem az internet korában jobban jársz a netes kereséssel , sokkal több dolgot meg lehet találni , csak egy kis idő kell hozzá ,
Sherman 550899 2014. január 15. 21:25
Válasz erre
Sajnos az összes 2. világháborús repülőgépről (de még a feléről se) fogsz találni olyan könyvet ami ennyi részletre kiterjedne. Talán ha típusonként keresnél kiadványokat azokban minden benne van. Máskülönben néhány információról le kell mondanod pl:milyen alakulatoknál voltak.
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56.