/ Fórumok /

A Magyar Tarka színei

A topik célja az MKH által használt színek és festékek pontos felderítése, megmutatása, azok ismertetése a makettezőkkel, és a téma iránt érdeklődőkkel.
Várunk minden olyan hozzászólást amely tényszerűen, bizonyíthatóan, egyértelműen bemutatja ezeket a színeket, típusokat, azok származását, vagy összetételét.
Aki bármiben cáfolni tudja, vagy szeretné a másik állítást, azt kérnénk, hogy bizonyítékok, pontos, és ellenőrizhető hivatkozások megtételével tegye, ellenkező esetben nem fogadjuk el.
Az egymás felé, vagy egymás kutatási anyagával kapcsolatos kérdésekre válaszoljatok, és ez mindig csak az adott témát, kérdést érintse.
Kerüljétek el egymás személyének a támadását, minősítését, csak a témáról, és az azzal kapcsolatos tényekről írjatok.
Aki a fenti szabályokat megszegi, annak a beírása törlése kerül!
Sok sikert kívánok a téma megvitatásához, és remélem, hogy segítséget fog nyújtani a makettezőknek, valamint a téma kedvelőinek!
A topikhoz csak bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Kérem, jelentkezzen be itt!
  Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42.
TAMÁS78 688490 2021. szeptember 12. 20:25
Válasz erre
Ezzel teljesen egyetértek. Karcsi jó előadónak tűnik, az általa összehozott anyag pedig nagyon átfogónak és komolynak, az érvelése pedig logikus és érthető, mint korábban is írtam. Amellett, hogy jeleztem, nekem mi nem tetszik, természetesen türelmes leszek. Már jelen formájukban is nagyon jók ezek az előadások.
ssanyi 688488 2021. szeptember 12. 19:49
Válasz erre
Igazad van!
Abban segíts kérlek hogy az általad megnevezettek mióta tartanak ilyen előadásokat (esetleg hogy mennyit), szerintem egy kis türelemmel kell lenni az irányába mert le is írta hogy igyekszik megfogadni a tanácsokat és javaslatokat.
Amit például Gabusch írt, azon már úgy tudom hogy dolgozik.
TAMÁS78 688485 2021. szeptember 12. 18:21
Válasz erre
Ha óhajtod, küldök egy rakás linket youtube-on fellelhető tudományos előadásokról, amelyekben egyrészt semmiféle eltérő állásponttal (legyen az bármekkora baromság) kapcsolatos érzelem nem fedezhető fel az előadón, de ez nem abban nyilvánul meg, hogy egy robot olvas fel egy telefonkönyvet. (De te is rákereshetsz mondjuk Lukács Bélára, Dávid Gyulára vagy Sárneczky Krisztiánra.)
Gabusch 688483 2021. szeptember 12. 16:53
Válasz erre
Én annyit jegyeznék meg, hogy azért sokkal jobb lenne egy olyan verzió is, amikor látható a videón, hogy mit kell nézni, nem "vegyük elő a..." jelleggel kell nézegetni. Ez nyilván jó egy élő prezentációban, de videón kevésbé szerencsés.
Már csak azért is, mert érdemes lenne fenntartani a Youtube-on, aztán azért lássuk be, ez így egy picit macerás, meg ha esetleg eltűnnek a perzifájlok, mert csak, akkor mi lesz?

A Movavi Video Editor azt hiszem ingyenes is, marha egyszerű is a kezelése, szerintem pikk-pakk lehetne vele egy ilyen verziót összedobni. Hasonlít a boldogult Movie Makerhez, csak több formátumot támogat, nem csak a WMV-t. Mondjuk botrányos méretű videókat gyárt, de ez ilyen esetben főleg a Youtube problémája lesz, ha egyszer ott van, az eredetit törölni is lehet akár.
magoo 688479 2021. szeptember 12. 14:50
Válasz erre
Sziasztok!
Igazatok van, és igyekszem figyelni erre!
Azonban a szó szoros értelmében ez már régen nem szakmai vita, hiszen ott a bizonyítékok összevetése, értelmezése folyik. Itt a bizonyítékokkal szemben kreált dolgok állnak. Amikor nincs bizonyíték és kreálnak, akkor a szakmaiság eltűnik és kicsit oknyomozóssá válik a meló. Kideríteni miből lett a hamis bizonyíték, miért kellett hamisítani.
Ha valakit szembesítesz a manipulálással, akkor tulajdonképpen személyeskedsz, mert rávilágítasz az erkölcsi értékrendjére is! Egyszer nem mondtam, hogy csaltak, tehát ennél jobban nem tudom finomítani.
Egy dolog biztos: Már mindenki látja, hogy a történelmi bűvész kalapban nagy trükközés van. A színelemzéses rész még sok trükköt fog tartalmazni, utána már tényleg minden a terítéken lesz! Ezzel minden személyeskedésnek érződő rész le lesz tudva.
Ősi bölcsesség: kutass etikusan és akkor maximum tévedni tudsz. Ha a kutatás nem etikus, akkor az már szándékos félre vezetés.
Üdv: MK
Muzzy 688474 2021. szeptember 12. 12:26
Válasz erre
Szia Karesz!
Nem azt javaslom, hogy monoton legyen az előadás, hanem azt, hogy a személyeskedésnek tűnő megjegyzéseket kellene lejjebb venni, mert ugye itt részedről szakmai érveket hozol fel, ezek ütköznek a másik fél érveivel, nem személyek. A szakmai tényeknél jogos, ha kiemeled a lényeges momentumokat. (nem attól van valakinek igaza, mert hangosan mondja, hanem azért, amit mond.)
Üdv
Muzzy
ssanyi 688473 2021. szeptember 12. 12:16
Válasz erre
Üdv!

Szerintem fölösleges "érzelmi motiváltságot" belelátni egy előadásba.
Emlékezzünk vissza az iskolai vagy más, 5 percnél tovább tartó előadásokra! Ami monoton, visszafogott hangon van előadva, az eltompítja a hallgatóságot, és ami a legfőbb probléma, elveszíti a hallgatóság figyelmét is az előadó!
Itt csak audió formában, ki kell hangsúlyozni az előadó szerinti fontos pontokat, hogy ezek megmaradjanak (legaláb :-D ) az előadás végéig!
Karcsinak még van mit csiszolnia ezen, de szerintem majd egyre jobb lesz.
TAMÁS78 688472 2021. szeptember 12. 11:12
Válasz erre
Az eddigi előadások nekem igen meggyőzőek, az érvelés logikus és követhető. A hallható érzelmi motiváltság valóban nem szerencsés egy szakmai-tudományos jellegű vitában (ugyanakkor persze emberileg teljesen érthető).
magoo 688469 2021. szeptember 12. 10:07
Válasz erre
Tisztelt Fórumozók!
Minden észrevételt és véleményt köszönök! Igyekszem tételesen megválaszolni a felmerült javaslatokat!
Czzoli: Az 5. dián valóban nem látszik a G.1103 az ajánlatban, de az ajánlat időpontja a lényeg, mivel azt kell összevetni a recepttel. Az egész G. családot fel lehetett volna tenni, csak akkor nem lesz olvasható a dokumentum, mert akkor kicsik lesznek a doksik. A kérdéses álcázószínek receptje egy napon készült, a hígító pedig még később.
Muzzy: Az anyagkiadási könyv minden gyártási tételt tartalmaz. (Próder István nyilatkozata) Mivel a G. repülőfestékeknek nincs gyártási bejegyzése nem gyártották. A kísérleti gyártások is benne vannak az anyagkiadás könyvében, ezért nyomon követhető a könnyűfém lakkok és műgyanták kísérletei is.
Ha igény van rá, egyrészt szánhatok a Krayer fejlesztéseire (Trinát festék, műgyanta kísérletek), de ennek semmi köze a makettezéshez. Lehet vegyipar történeti előadás is azzal a kikötéssel, hogy csak erős idegzetűeknek, mert a makettezőktől sokszor megkaptam, hogy semmi köze az álcázáshoz, ami igaz. Mindent kikutattam, azért, hogy ne legyen rés a pajzson, szóval én rendelkezésre állok, ha van rá közönség.
Hangvétel a visszajelzések alapján elég megosztó. Valakinek így jó, valakinek monoton/semleges a megfelelő és van, akinek az lenne az unalmas.
Két ember véleményét kérdeztem meg az előadás hangvételéről. A semlegesre azt mondták, hogy lefekvés előtt el lehet aludni rajta. Fontos, hogy bizonyos esetekben megemeljem a hangom, így adva nyomatékot a tényeknek, problémáknak. Amikor elmondom, nem vagyok ideges, csak azt nem tudom, hogy a manipulálásokat és ferdítéseket hogyan emeljem ki? Én ezt választottam: A hangosabb mondandót kérlek, vegyétek annak, hogy szeretném végre nyolc év után mindenkivel tudatosítani, hogy bűvész trükkökkel éltetik a legendát és ez szakmailag égbe kiállító dolog!
Ha a hangosabban és indulatosnak tűnő dolgokat vissza tudjátok idézni, akkor elértem a célom, mert most már ismeritek a bűvész trükköket!
Üdv: MK
B.Gábor 688462 2021. szeptember 11. 20:19
Válasz erre
Szia!

Én is meghallgattam, nagyon szépen köszönöm a ráfordított munkát! Muzzy hangvétellel kapcsolatos megjegyzésével egyetértek, bár el tudom fogadni, hogy az utóbbi időszak vitái után már nehéz a semleges hangvétel. További jó kutatást kívánok!

Üdv
Gábor
Elnar 688454 2021. szeptember 11. 10:47
Válasz erre
Üdv!

Megnéztem ezt a két videót, mert csak negyedszemmel követve az MKHL-t is mindig a színekbe futottam bele. Laikusként is, nem ismerve az előzményeket, teljesen tisztán követhető volt. Bár nem az én területem, de mérnökként teljesen egyetértek a Krayer osztályozási rendszerével. Logikus, egyértelmű.
Muzzy 688449 2021. szeptember 10. 23:18
Válasz erre
Szia Karesz!
Nem tudom, hogy tervezted-e bemutatni, hogy mikortól használtuk az álcázó szineket a gépeken, mert ennek időrendje is sokat segíthet a festék forgalmazás, gyártás kérdésének megértéséhez.
Pl ha 38-ban rendelték el az álcázó szineket, akkor egy 41-es recept eleve arra utal, hogy az egy korábbi színhez lett alakítva.
Láttam, a dián, hogy 38-ban is vittek fel receptet a gyártási könyvben és 41 ben, ezt esetleg pontosíthatnád, hogy a 38-as recept miért nem került gyártásra (mi alapján állítod?). Továbbá honnan van az a megállapítás, hogy 44 végéig még csak a kisérleti gyártás indult be?
És egy apró megjegyzés, időnként kicsit indulatosan beszélsz, értem én az okot, de az előadásban jobb lenne a semleges hangvétel, illetve csak a lényegi dolgok kiemelésénél kellene nyomatékosítani.
Üdv
Muzzy
czzoli 688384 2021. szeptember 8. 21:35
Válasz erre
Szia!
Meghallgattam, megnéztem. Világos és egyértelmű, nagyon jó anyag. Viszont az 5. ábrán szerencsésebb lenne, ha a bal oldalt feltüntetett G1108, G1107, G1111, G1112 közül valamelyiknek a receptje lenne a jobb oldalon megjelenítve, nem pedig a G1103-é. (Vagy fordítva, a lényeg, hogy egyezzenek.) Mert még valaki azt találhatja mondani, hogy "a G1103 receptje lehet, hogy 1940.11.29-én készült el, nade a G1108-é meg 1923.12.01-én. Akkor meg nincs igazad!" Remélem érthetően fogalmaztam.
Üdvözlettel, Czikora Zoltán
magoo 688333 2021. szeptember 6. 14:56
Válasz erre
Sziasztok!
Elkészült a második rész.
https://www.youtube.com/watch?v=VvCTmtWJxFI
Üdv: MK
magoo 687927 2021. augusztus 20. 15:02
Válasz erre
Sziasztok!
Köszönöm a véleményeket, nagyra értékelem, hogy meghallgattátok és megfogalmaztátok a kritikákat!
Igyekeztem mindent összegyűjteni és most megválaszolom felmerült javaslatokat.
1, Többen jelezték, hogy nem láthatóak a diákon lévő doksik. Bocsánat, de a nagyban kivetített ppt. a megszokott, nem kalkuláltam bele, hogy itt kisebb lesz. Mostantól minden doksiból csak a lényeges részt veszem ki és olyan nagyban kerül a diára, hogy kitöltse a teret. A lényeges mondandó piros jelölést is kapni fog.
2, Szám szerint fogom említeni a diákat, hogy jól követhető legyen. Sajna nem tudom megoldani, hogy a hang össze legyen illesztve a diákkal, nem értek hozzá.
3, A Krayer festékgyár bemutatása, miért pont a Krayer került a legendába, a Titanine, a Herbig a következő részben kerül bemutatásra. A portásozás mellé nem fért volna, és logikailag a következőbe illesztettem be, ahol a forgalmazás miatt minden résztvevőt ismertetni kell.
4, Hogyan keletkezett a legenda és miből indult ki a festési sémáknál lesz bemutatva, mivel a német export sémát gondolták magyarnak.
5, Miért fontos ez a kutatás, szintén a sémáknál lesz terítéken, mert a makettezők akarják tudni, hogy milyen színű legyen a makett.
6, Elég monoton helyenként a mondandóm. Ezek az előadások tulajdonképpen szóban lejátszott tanulmányok, ahol érzelmektől mentesen kell mindent tálalni. Az első még ennél is tanulmányszerűbb volt, ez már a kritikusaim jelzései alapján lett kicsit változatosabb verzió. Igyekszem fejlődni ezen a téren!
Köszönettel: MK
B.Gábor 687903 2021. augusztus 19. 08:44
Válasz erre
Szia!

Bár én aligha fogok magyar témájú gépet építeni, de tegnap a kocsiban hazafelé meghallgattam az előadást, így a diát ugyan nem láttam, de az előadás nagyon tetszett! Várom a következő részt! Én csak annyit javasolnék, hogy - bár korábban végigolvastam itt az infón a vitát - majd kérlek térj ki arra is, hogy a legenda hogyan született meg, melyek azok a körülmények, adatok, amelyek alapján anno ez az elmélet megszület(het)ett.

És köszönöm még egyszer a munkádat. Engem a makettezéstől függetlenül is érdekel a történelem és nagyon örülök annak, hogy nem az agyroggyant elméleteken, homályos utalásokon alapuló "népszerű történelem" szemlélet, hanem a forráslapú történetírás mellett teszed le a voksodat. Ma, amikor a net már minden marhaságot elbír, ritka az ilyen. Sok sikert a továbbiakhoz!

Üdv
Gábor
Gabusch 687901 2021. augusztus 19. 00:00
Válasz erre
Csatlakozván az előttem szólóhoz, én is javasolnám, hogy az aktuális dia, sőt, ha lehetséges, akkor a dokumentum valamely releváns részlete látszódjon nagyban a videóban.
Az én szemem sem a régi már sajnos, továbbá ebben a felállásban tökéletesen be lehetne mutatni, hogy voltaképpen mit is kellene nézni az adott dokumentumon.
Számomra, mint laikus érdeklődő, sokkal érthetőbb lenne.
Muzzy 687900 2021. augusztus 18. 22:58
Válasz erre
Szia Karesz!
1. Igen, mindig azt a diát kellene vetíteni, amelyikről beszélsz éppen. Esetleg ki is lehetne emelni az írott doksiban, hogy éppen miről van szó, hogy látványosabb legyen.
Pl. 9.16, amikor a német festékgyár iratát ismerteted vagy a 10.41 festék forgalmazása

2.14.51.-től 17.51- ig Mondod is hogy nézzük a diákat, de én nem láttam jól, a hivatkozott számokat, jelzéseket. Illetve a termékismertetés se látható (nekem)

Lehet, hogy nem jó PPt-t néztem, ezért lenne jó a beszéd alá az aktuális diát berakni.
Muzzy
magoo 687899 2021. augusztus 18. 22:28
Válasz erre
Sziasztok!
Köszönöm, hogy meghallgattatok!
Muzzy!
Kérlek segíts, hogy megértsem a javaslatod.
1. Arra gondolsz, hogy ne egy kép legyen a hang háttere, hanem a diák?
3. hol esik szó erről a doksiról, kérlek írd le, hogy melyik percnél említem.
Köszönöm a véleményeket!
Üdv: MK
Muzzy 687890 2021. augusztus 18. 18:08
Válasz erre
Szia Karesz!
Meghallgattam, megnéztem.
3 javaslatom van
1. Az előadás szövegébe illeszd be a prezentáció aktuális képeit, mert úgy sokkal jobban nyomon követhető a dolog.
2. jobb minőségben javaslom ezeket betenni, mert a ppt-ben nem minden olvasható.
3. hivatkozol egy dokumentumra, de az nincs becsatolva. Nem tudom, lehet, hogy csak én vagyok vak és nem látom,(papírom van róla, hogy zöldhályogom van) tehát lehet, hogy tényleg ott van, csak én nem látom.
Pl. amikor egy festék gyártását taglalod, akkor ez nem látszik (jól).
Egyébként tetszik :)
Üdv
Muzzy
czzoli 687879 2021. augusztus 18. 16:20
Válasz erre
Szia!
Szép munka, gratulálok.
Üdvözlettel, Czikora Zoltán
atika 687877 2021. augusztus 18. 15:27
Válasz erre
Köszönjük!
Meghallgattam, megnéztem.
Profi anyag! A videó hangja jó, külön köszönet, hogy profi előadóként szólsz, ha diát kell váltani.
Várom a többit!

Megarespect! :)
magoo 687876 2021. augusztus 18. 14:51
Válasz erre
Sziasztok!
A megbeszéltek alapján elkészült az első rész Gyártás vagy portás címmel.
Itt hallgathatjátok meg:www.youtube.com/watch
A hanganyaghoz ppt. előadás kapcsolódik érdemes azt is megnézni hallgatás közben.
Várom a visszajelzéseket, minden kritikát szívesen veszek, mivel ez az első próbálkozás és a többi résznél szeretném elkerülni azokat a hibákat, amit esetleg találtok.
Köszönettel: MK
magoo 687717 2021. augusztus 13. 13:29
Válasz erre
Sziasztok!
Nagyon köszönöm a véleményeket!
Végül is első körben a hanganyag PPT-vel lesz az előadás mód. Ez tulajdonképpen olyan lenne, mint amikor előadást tartok, csak most mindenki akkor követi, amikor éppen ráér.
A képi anyag a PPT-ben úgy lesz mellékelve, hogy minden, amit mondok dokumentummal lesz megjelenítve.
Maradok a rövid több részes előadásoknál, témakörökre bontva. Az első részben (ami már készül) a kutatásmódszertan, a forráskritika lesz kivesézve, mert jelenleg ott tartunk, hogy bizonyítható, hogy nem gyártották a Krayer G. festékeket, de életben tartják a vitát a színéről! Végül is ha nem ragaszkodik valaki minden bizonyítékhoz, akkor azt is bizonyítani lehet, hogy Sztálingrádnál a németek nyertek. Minden amit mondok a szakmai elvárások mentén lesznek ismertetve sallangoktól mentesen.
Az előadások után a kommenteket követni fogom, a lényeges kérdésekre, problémákra vissza fogok térni a következő részben, így valamennyire mindenkit bele lehet vonni a kutatási eredmények közzétételébe, ráadásul kapok visszajelzést arról, hogy hol van hézag, ha van.
Köszönettel a véleményeket: MK
Muzzy 687687 2021. augusztus 11. 21:10
Válasz erre
Szia Karesz!
Jó ötletet vetettél fel.
Magam részéről a több, rövidebb műsort tartanám célravezetőnek, mert 20-25 perc hallgatás után az ember nem tud már úgy figyelni, mint az elején.
Csak példának hozom fel, Tyimin úr készített 3 órás podcastet a szovjet légierőről a Barbarossa első napjairól, de nagyon nehéz volt végighallgatni (keresni). A csatarepülők esetében már jobban szervezték, 4 külön adás volt, amelyen végigvették a csatarepülőgép kialakulását a Szu-ban, a másodikban a prototípusokat, a 3-4 részben az Il-2 variánsait, gyártásukat és végül a harci alkalmazásukat és az azokból levont következtetéseket. Objektív,tárgyszerű előadás sorozat volt. A beszélgetőpartner nevére nem emlékszem, de ő írt egy nagyon jó monográfiát az Il-2-esről és a podcast gyakorlatilag ezt foglalta össze.
Ez alapján szerintem szükség van a könyvre is, és egy podcast sorozatra is, ami egyesével veszi át a témákat.
Sok sikert és erőt a feladathoz!
Muzzy
Gabi 687686 2021. augusztus 11. 20:38
Válasz erre
Szia Karesz!
Szerintem elég fontos, hogy jól belőd a célközönséget, hogy kihez szeretnéd eljuttatni, és ez nagyrészt megadja a formátumot is. Úgy gondolom, hogy a hazai makettezők közül azok akik ebben a témában építenek, és régi makettezők, vagy az átlagnál jobban érdekli őket a téma, azok tisztában vannak a kutatásaiddal, eredményeiddel, a publikációval, és azzal, hogy mi a valós. Persze van aki nem merült bele ennyire, vagy kezdő makettező, és még nem találkozott a problémával, de akár nem is érdekelte ilyen mélységig. Talán az lenne a megoldás, hogy mindkét réteget megfelelően tájékoztasd, hogy készítesz egy hosszabb podcastot/videót, ebben elmondasz mindent részletesen, ha videó, akkor be is mutatod a doksikat, egyebeket, majd ebből csináltok egy rövidebb, amolyan velősebb összefoglalót. Ez is tartalmazna minden olyan információt, bizonyítékot, ami fontos, és ami segíthet a festésben, vagy csak egyáltalán, hogy képben legyen a témát illetően az érdeklődő, a lentebb már említett kb 15-20 percben. Amennyiben jobban bele akarja ásni magát, akkor megnézi a hosszút, elolvassa a neten található tanulmányaidat, de ha nem érdekli jobban, akkor is meg tudja azt, amire szüksége van. Lehet tévedek, de a hosszú verzióra leginkább azok lennének kíváncsiak, akik eddig is követték a munkásságod, és tisztában vannak vele, egy egyszerű felhasználó számára túl sok olyan információ lenne, ami esetleg nem is érdekelné, elveszítené a fonalat idő előtt, és kikapcsolná.
Tudom, hogy rengeteg munkát, időt, energiát raktál a kutatásokba, ezeknek a dolgoknak a tisztába rakásába, és elhiszem, hogy zavar, vagy dühít, amit tesznek, de szerintem lépj túl rajta, sokkal jobban fogja zavarni őket, ha lesz@rod. Sajnos ilyen mindig lesz, ezzel együtt kell élni, de szerintem ezt te pontosan tudod, hozzá edződtél már.
Jó ötlet a podcast/videó, ha van rá energiád, és van aki segít megcsinálni, akkor csináljátok.
Gabi
Zoli 687681 2021. augusztus 11. 08:47
Válasz erre
Szia Karcsi,

Szerintem minden megoldás előrébb viszi az ügyet és segít a téma megismerésében. A video és podcast is jó ötlet, de részemről a könyv lesz a legnagyobb segítség. A magyar makettek építése és tervben van, szóval számomra az nélkülözhetetlen lesz, remélem nemsokára meg is vásárolhatom valahol.
z
atika 687680 2021. augusztus 11. 06:21
Válasz erre
A podcast jó, nagyon szívesen hallgatnám így tematizálva - én mindig is szerettem a rádiójátékokat! Videóval ne fáradj!
Az "ügy" érdekel, bár makett nem hiszem, hogy valaha készülni fog nálam ebben a témában.
TAMÁS78 687679 2021. augusztus 10. 23:38
Válasz erre
Kiváló ötlet, engem ilyen formában pont érdekelne.
Gabusch 687678 2021. augusztus 10. 22:56
Válasz erre
A magam részérő utálom a podcastokat (gyermekkoromban ilyen volt a rádiójáték, ugye). Olvasni tudok, ha a téma érdekel. Ha sikerül nagyon tematizálni a podcastokat és azok rövidek, akkor számomra talán fogyasztható, de sajnos, képtelen vagyok 15-20 percnél többet csak orálisan figyelni valamire. Biztosan a korommal is jár, így 60 felé bandukolva.

Videókat érdekes módon sokkal tovább tudok követni, tehát lehet, hogy inkább az a formátum lenne megfelelő, különösen, ha színekről beszélünk, illetve az azokat bizonyító dokumentumokról. Voltakppen, ha beszélsz is főleg, de néha megjelenik ez-az, muszáj követni, nem lehet közben pasziánszozni, mert még lemarad az ember valamiről.
Talán érdemesebb lenne ilyen youtube-os videókban gondolkozni, de ez csak az én magánvéleményem.

Hozzátéve, hogy elég kis valószínűséggel fogok én a témba vágó gépet építeni hátralévő életemben. Tehát ezt is tessék szíves lenni belekalkulálni! De, mivel az ex-nevelőapám kapcsán kicsit fertőzve vagyok régészettel, engem ilyen formában érdekelne.
magoo 687677 2021. augusztus 10. 21:40
Válasz erre
Sziasztok!
A csoport tagjainak véleményét szeretném kérni, ezért fordulok hozzátok.
1,
A magyartarka legendaéltetés egy olyan fészbuk oldalon folytatódik, ahova engem nem engednek belépni a legendaéltetők. Azt látom, hogy ezt a vitát úgy lehet életben tartani, ha legendaéltetés érdekében, lényeges bizonyítékokat nem vesznek figyelembe, szakvéleményeket figyelmen kívül hagynak. Azokkal az ismerőseimmel beszéltem az elmúlt napokban, akik követik a vitát az eleje óta és felmerült, hogy érdemes lenne előadások vagy podcast formában sok alapvető dolgot tisztázni. Volt, aki azt gondolja, hogy a makettezők már látják, hogy mi bizonyítható és mi nem, így el tudnak igazodni, de ebben én nem vagyok biztos.

2,
A múltkori előadás utáni visszajelzések szerint könnyebb befogadni az információkat, ha látjuk és halljuk, mint amikor sok posztot, kusza topikokat kell értelmezni. Dobó Jani és Menyhárt Miki podcastjait is sok makettező meghallgatta, mert az olvasással ellentétben megoldható mondjuk makettezés közben is. Ebből kiindulva (egyeztettem Dobó Janival, nincs kifogása ellene) hasonlóban gondolkodom. Úgy képzelem el, hogy kis témakörökre bontva készülne egy előadás vagy beszélgetés, és terveim szerint sok kis részből állna össze a teljes kép.
Kezdve a kutatásmódszertannal, forráselemzéssel, majd végig menni minden témakörön a fekete-fehér fotók elemzéséig. Minden előadás mellé doksik, fotók lennének mellékelve az adott témához kapcsolódóan. Azért lenne felaprózva, hogy a makettező választani tudjon. Pl.: engem nem érdekel a recept, de kíváncsi vagyok miért ilyen hosszú a vita, ezért meghallgatom a kutatásmódszertant. Vagy baromira nem érdekel csak a fotóelemzés, akkor elég azt megnyitni és kész.

Megtisztelnétek, ha megosztanátok velem a véleményeteket. Nem kell kifejtős válasz, bár azt szívesen veszem. Ha nincs rá szükség, akkor azt a véleményt is szívesen veszem, mert felesleges dolgot nem szeretnék csinálni.
A könyvem készül, a kézirat lektorálása megtörtént. Javarészt elkészültek a grafikák. 81 különböző festési sémát sikerült azonosítani, így azt lehet mondani, hogy van makettező téma bőven.

Köszönettel: Magó Károly
jammie 681544 2021. január 25. 10:05
Válasz erre
Régen nézegettem, nem jött át, hogy ez már kiderült.

Ráadásul látom, hogy Magó Karcsi külön felsorolta mint színt.

Ezért írtam amit írtam.

Nem külön szín, hanem oldódás. Valószínűleg technológiai hiba.

Félreértek valamit?
Planes 681517 2021. január 24. 11:36
Válasz erre
Screenshot_2021-01-24 A Magyar Tarka színei
Screenshot_2021-01-...

Kezdődik minden újra,és újra?
Üdv.!P
jammie 681513 2021. január 24. 09:04
Válasz erre
Sziasztok.

Egy apró felvetésem lenne.
A régebben megjelent FW 58 légcsavar csiszoláson látható színekhez.
A képen látható "világos zöldes sárga" szerintem nem egy különálló réteg.

Nekem úgy látszik a sötét zöld fölé fújt szürke megmarta a zöld réteg felületét és
beleszívódott. A világos szürkébe keveredett zöld szín mutatja ezt a világos sárgászöld árnyalatot.
magoo 681512 2021. január 24. 00:07
Válasz erre
Sziasztok!
Folytatódik a kutatás a magyar légierő álcázó színeivel kapcsolatban, ennek legújabb eredményét szeretném megosztani veletek. Folytatódott a roncsok elemzése, de most már nem csak a színt, hanem a festési technológiát is ellenőriztük.
A Krayer G technológiai leírása szerint a fém felületeken:
1. réteg zöld alapozó
2. réteg szürke alapozó
3. réteg álcázó színek

Ju 86 (Áder Attila gyűjteménye):
1. réteg zöld rajta
2. réteg álcázó színek

Sólyom papucs (Szolnoki Repülőmúzeum gyűjteményében):
1. réteg sárga
2. réteg szürke
3. réteg álcázó szín

Krayer G technológiai leírása szerint a fa felületeken:
1. réteg piros alapozó
2. réteg alumínium alapozó (alubronz pigmenttel)
3. réteg szürke alapozó
4. réteg álcázó színek

FW 58 légcsavar (Eses Sándor gyűjteményében és az elemzését közzétette itt a Makettinfón):
barna alapozó
aluminium puderes (pici fénylő pontok csillognak benne) szürke lakk
szürke szín, RAL 7045
feketészöld
világos zöldes sárga
puderos szürke
zöldesszürke RAL 6003 azaz RLM62
barna RLM61
Ezt a légcsavart többször átfestették, de a zöld és a szürke álcázó színek alatt nincs szürke alapozó, csak az alumínium pigmentes lakk. A Krayer alapozó szürkében nincs ezüst pigment. A piros helyett pedig barna a faalapozó.

Héja-M, Levente, Cr.42, Sólyom motorburkolat, Ju 86 (Szolnoki Repülőmúzeum gyűjteménye) egyrétegű festék van.

Van három fa és fém felületű roncs, amit többrétegű technológiával festettek, de nem egyezik a G. festéksor technológiai utasításával. Van öt roncs egyrétegű technológiával festve, ezeknél a Krayer G. szóba sem jöhet. (Ezeket rajtam kívül más is leellenőrizte.)

Sarródon van még egy Héja-M vezérsík (barna, zöld) és egy Cr.42 alkatrész (kék), mely érdekes a magyar gépek festése szempontjából. Ezeken sem több rétegű festék van.

A színekben lehet DeltaE-t mérni, meg színkártyás összehasonlításnál megállapítani a hasonlóságot, eltérést, de a technológiai leírásban csak 100 egyezés vagy 0 egyezés van, mivel a technológiai sor egymásra épül. Nos eddig csak nulla van Krayer szempontjából. Ezekre a roncsokra a festés az adott festék technológiájának megfelelően került fel, különben az elmúlt hét évtizedben nem maradt volna rajta a roncson esőben, hóban, napon és a föld alatt.
A HFC-ben olyan „lakklánc” alapján állapították meg, hogy a magyar színek léteznek, mely bizonyosan nem Krayer G. A roncson lévő színek pedig elég jól hozzák az RLM-et, a szürke meg a RAL-t, így sikerült megállapítani, hogy a német festéknek magyar színe van.
Kiroff Úr megkapta a recepteket, majd elemezte a roncsokat. Ő ezen a területen elismert szakember és nem tűnt fel neki, hogy a receptek alapján valami nem stimmel? Először nekem sem tűnt fel, csak Podva szólt, hogy a Héja-M-nek mi köze a magyartarkához, amikor más technológia. Nos, ezután már mindent megcsiszoltam és sehol sem jött a Krayer G. Így Kiroff úrnak a német festékekről sikerült megállapítania, hogy nem német, tehát magyar. Valójában megmérte, hogy a roncsokon lévő német festékek mennyire térnek el az RLM szabványtól.
Ezek után mi kell még a makettezőnek? Ha az ékes és keresztes magyar gépekre RLM színeket fest, nem lő mellé. Aki ennél többet akar, az, az összes bolti forgalomban lévő makett festékgyár 61/62/63/65/70/71/74/75/76/81 színét kifújja egy kis műanyag lapocskákra és összeveti a roncsokkal, hogy melyik áll hozzá a legközelebb. Ezt itt közzé teszi és akkor mindenkinek lehetősége lesz a magyar légierőben használt színeket megvenni. Ehhez már csak vállalkozó kedvű makettező(k) kell(enek).
magoo
Sokol 675992 2020. augusztus 23. 10:43
Válasz erre
Peti kérésére ide is linkelem újra:

www.cdvandt.org/BIOS-365.pdf

Ez nem a teljes anyag, csak a kivonata, de a 7. és 8. oldal amit keresel.

3 réteg kell és oszlatózás ("smoothed")
Varjúbácsi 675322 2020. július 30. 09:28
Válasz erre
Sokol 675304 2020. július 29. 19:30
Válasz erre
www.mkl.mke.org.hu/images/stories/downloads/2020/2020_0708.pdf

Remek száma az MKL-nek. Több tanulmány és még a centenárium rovat is pont témába vág!
magoo 675263 2020. július 28. 22:59
Válasz erre
Sziasztok!
Idézet 2020. május 9-ről:
"végre megjelent a hazai szakirodalom egyik legrangosabb kiadványában, a Magyar Kémikusok Lapjában a magyar repülőgépek álcázófestékeinek műszeres szakvizsgálatát bemutató kétrészes tanulmány"
Megjelent a hazai szakirodalom egyik legrangosabb kiadványában, a Magyar Kémikusok Lapjában a "magyartarkával" kapcsolatos legegendákat és tényeket bemutató egyrészes tanulmány.
Az érdeklődők elolvashatják a két szerző cikkeivel kapcsolatos szakmai észrevételeket és röviden a Krayer valós szerepét a repülőgép festékek területén.
Magó Károly
ssanyi 673416 2020. június 2. 12:41
Válasz erre
Szia Podva!

Mi makettezők szerintem elengedhetjük a dolgot, de kutatói szempontból szerintem teljesen más szempontok érvényesülnek egy tanulmánnyal vagy cikkel kapcsolatosan!
ssanyi 673412 2020. június 2. 10:36
Válasz erre
K. Béla, Krayer 1
K. Béla, Krayer 1
K. Béla, Krayer 2.
K. Béla, Krayer 2

Örülök hogy jönnek hozzászólások azoktól akik olvassák ezt a témakört!

Egy másik fórumon Kovács Béla ezt a makett.org hozzászólást hozza elő mint ami bizonyítja hogy alvállalkozókkal történt a festékgyártás (első, rövidebb hozzászólás képe), ellenben kettő hozzászólással előtte is vannak fontos információk.
Itt a link a második hozzászólásból, németül tudók komoly előnyben!
www.digitalis.uni-koeln.de/JWG/jwg_27_146-155.pdf
Vadász 673411 2020. június 2. 08:20
Válasz erre
Karesz!

Pihenjetek egy kicsit, mert a jelenlegi álláspontok, és a dokumentumok értelmezése olyan messze áll egymástól, mint ama bizonyos Mako vitéz a Jeruzsálem nevű falutól. Makettező szempontból szerintem a színek eldőltek, hiszen minden roncson gyártási tűréshatáron belüliek a színek eltérése a RAL kártyák szerint.
magoo 673409 2020. június 2. 07:23
Válasz erre
Jutocsa!
A vitától nem zárkózom el, ha szakmai alapokon zajlik. Én minden szakmai irányelvet leírtam a vita lefolyásával kapcsolatban, ami nem tetszett másnak. Persze a javaslatomban az egyes pont szerint mindenkinek mindent bizonyítani kell. Hármas aki nem válaszol szakmai kérdésre elismeri a másik igazát és tízes pont a korábban megjelent tanulmányok könyvek tartalmát is bizonyítani kell. Igen ezzel a párhuzamos világ megszűnne...
Van egy rövid és egyszerű megoldás: Szakember elemzi a portás könyvet. Egy már megtette, de nem gond legyen még egy! Ha gyártásokat tartott nyilván a Krayer gyártási szám alatt, akkor a vita eldőlt, ha sorompó felnyitást akkor is.
Magó Károly
Sokol 673392 2020. június 1. 19:18
Válasz erre
Kérdezek még egy igazán "övön alulit"

Amennyiben a Krayer tonnaszám gyártotta A G-festékeket és a hozzá való oszlatókat, akkor mi a Jézuska szakáláért vannak filléres pasztákkal éphogy bepepepcselve ezek a szerencsétlenek?

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/78/Heinkel_He-70K_t%C3%ADpus%C3%BA_t%C3%A1volfelder%C3%ADt%C5%91_rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p._Fortepan_26468.jpg
Sokol 673391 2020. június 1. 19:02
Válasz erre
Vagy beszélgethetnénk fémekről!
Olyan fémekről és típusokról amik esetünkben relevánsak. Mindkét fél pontosan tudja miről beszélek.

Kezdjük talán a típusokkal amik Wever és Wimmer ténykedésének következtében exportra kerültek, a szintén Wever emberei által exportban megvásárlásra felkínált vegyi anyagokkal és technológiákkal, a furcsa He70G balesetéig, ami után őt Kesselring, Wimmert meg Udet váltotta (és három! nap alatt állította le a "szabad kereskedelmet")

Bocs Muzzy, csak nem hiszem hogy értik miért Junkerezel!
Jutocsa 673384 2020. június 1. 17:58
Válasz erre
A vita akkor fullad ki ha nincsenek válaszok a kérdésekre. Ahogy nézem, kérdés az elég sok maradt mindenkiben, sőt a beszélgetés is nagyon érdekes hozzászólásokkal gyarapodott

Én ugyan nem makettezem csak illusztrálom a könyveiteket, de akkor most intézzem el én is annyival hogy fessek magyartarkát vagy némettarkát, a lényeg hogy élvezzem ?
Rendben, én a német színekkel értek egyet, akkor a következő könyved Krayerre festett gépeit rajzoljam át RLMre és adjam le újra a kiadónak ? (végülis a képaláírás ettől még ugyanaz lenne :) ) Én jobban örülnék ha tudnám melyik a jó és akkor onnantól mindenen az szerepelhetne.
Legutóbb felajánlottam a facebook csoportot ahol mindketten tagok vagytok, hogy tartsatok ott egy vitaestet - 1 kérdés 1 válasz, majd csere, másik fél kérdez másik fél válaszol. Szerintem ehhez jobban illik egy kevésbé merev, gyorsan moderálható felület. Bele is egyeztetek, kiválasztottatok két moderátort...aztán egyikőtök küldött egy 3-4 pontos feltételt, a másikótok meg egy 14 pontosat...valahol sokatmondó hogy már a vitához támasztandó feltételekhez is előzetes vitára van szükség és persze képtelenek is voltatok megegyezni. Viszont arra gondoltam Dénes hogy a feltételeid egy jórésze olyasmi volt hogy hagyjuk már a kék lemezt, a monitorozást, satöbbi satöbbi, és ezek tisztázása, elismerése megtörtént a közzétett pdf-ben, így talán lehetne futni egy újabb kört. 1 kérdés 1 válasz. Ott helyben valós időben. A legjobb persze az lenne ha simán rábólintanátok mindenféle előzetes feltétel nélkül hisz egy normális vitához ahol nincs mit takargatni, nem feltételeket kellene szabnotok. Csak a nyilvános mivoltát kéne elfogadni. No ? Vagy hagyjuk és marad a két párhuzamos világ ?
Muzzy 673383 2020. június 1. 17:56
Válasz erre
Sziasztok!
Attól félek Bernád úr átsiklott a kérdéseimen, Lehet hogy pontatlanul fogalmaztam, de többen is ugyan azokat a kételyeket megfogalmazták:
- mikori gyártású színekről beszélünk?
- az "RLM szabvány mennyire is volt egységes és egyedül használatos Németországban? (mikor a Ju-86-os gépeink gyári export színekkel és festékkel jöttek)
- Ha jól számolom, színenként összesen 2-3 mintát vettek alapul és az sem reprodukálható, hogy melyik roncsokról és azt a hivatalos egyedüli szabványként feltüntetett RLM színekkel hasonlították össze Nem értem, hogy a Junkers gyár festékeivel, színeivel miért nem történt meg az összehasonlítás?

Nem értek a festéshez, de ezek a kérdések szemet szúrnak, és főleg az, hogy szisztematikusan nincs rá válasz.
Mint jeleztem, inkább a VVS színeiben, festésében mélyedtem el.
Elnézést, onnan hozok egy példát. Amikor 41 június 20-án kiadták a parancsot, hogy a VVS gépeit át kell festeni AMT4/6/7 festékekkel, egyes "kutatók" előjöttek, hogy létezett "déli front" festés, mert a fekete helyett barnát használtak. Aztán kiderült, hogy szó sincs erről, csak az előírás az volt, hogy először a felső felületet két réteg zölddel kellett lefesteni, viszont a feketét már csak egy rétegben. Aztán, hogy ezt a fekete festéket mennyire higitották, milyen vastagságban vitték fel, fekete fehér képeken próbálták igazolni a "déli front" festést...
Sajnos ugyan ezt érzem Bernád úrnál is. Nekem a mostani tevékenysége erősen Eric Pilawskisnak tűnik. Vadász Pisti tudja, hogy ez mit jelent...
Én azt hiszem a feltett kérdések nem támadóak, csak pontosítást szeretnénk kérni, mert e nélkül a tanulmány igen csak hiteltelen számomra-
Azt az etikai kérdést, meg nem az én dolgom megmagyarázni, hogy a méréseknél miért csak Bernéd úr és Punka Gyuri vettek részt, míg ismereteim szerint Magó Karcsit meg meg sem hívták?
Üdv
Muzzy
Joci.kun 673377 2020. június 1. 13:58
Válasz erre
Ehh. .. Kis magyar valóság. Ki akarná itt beismerni, ha tévedett valamiben is. (Azt is vágom, hogy miért.)
Azt meg nem is értem, hogy mindenki fesse a gépét magyartarkára, vagy némettarkára, ahogy tetszik... "nagycsodálkozóssznájli"...
Safranek 673374 2020. június 1. 11:52
Válasz erre
Tudja vki, h a vizsgált roncsokon a minták alatt hány réteg van?
Dénes 673372 2020. június 1. 11:36
Válasz erre
Sziasztok!

Úgy látom, hogy ez a vita kifulladt, nincs már előrelépés.

Több, mint három hete jeleztem a tanulmány közlését, azóta volt idő bőven megvitatni mindent, amit lehetett. Meg is vitattunk sok dolgot. Több kérdés felmerült. Amit tudtam megválaszoltam, amit nem, ott megkérdeztük a két külföldi szakembert. A válaszokat ide is feltettük.

Már többen is jelezték, hogy unják; volt aki az admint hívta, hogy lépjen közbe. Megértem. Nekem is elegem van már, hogy folyton ugyanazt kell ismételni hiába, hogy továbbra is megy a "deltaepszilonozás", a "kiroffozás", a "portásdoksizás", meg a folytonos terelés új témák felé azért, hogy ez a "cicaharc" folytatódjon - ugyanis ez a cél, a folytonos feszültség fenntartása, egyes témák sulykolása. Ennek már nincs építő jellege, nem haladunk előre. Nincs értelme így nekifutni egy negyedik hétnek.

A korábbi felajánlásom továbbra is áll mindenki felé, akit érdekel a magyar kir. honvéd légierő, vagy akár a Kiroff-Högl-féle tanulmánnyal, vagy az álcázószínekkel lennének újabb kérdései: keresse fel a Facebook-on az azonos nevű fórumot. Sok itteni tag már amúgy is bejelentkezett oda is. Ott van Punka György társszerzőm is, hátha tőle más megvilágításban kaptok válaszokat, mint tőlem. Lehet, hogy már unalmas vagyok többetek számára. Ezt is megértem. Ha igen, elnézést kérek, ennyire futotta részemről, így is nagy erőfeszítés volt. Megpróbáltam helytállni – egyedül – és úgy érzem nagyjából sikerült is.

Amennyiben lesz további fejlemény nyomtatott formában, és meg is tud jelenni, megígérem, hogy ide is fel fogom tenni, hogy a magyar makettező társadalom jelenlevő tagjai tudjanak tájékozódni és tudják maguk eldönteni milyen irányba akarnak menni.

Az említett FB fórum összefoglalójában írt utolsó mondatommal zárom ezt az "évadot": "Végezetül egy személyes üzenet azoknak a makettezőknek, akik esetleg elvesztek a sok szakmai adathalmazban, vagy a személyeskedés, meg lejáratási próbálkozások miatt elfordultak a témától. Azt üzenjük nekik, hogy válasszák azokat a színeket, amelyeket a bemutatott tanulmányok, eredmények alapján a leginkább helyesnek találják. Ha akarják, használjanak „magyartarkát”, ha akarják „némettarkát”, vagy keverjék ki a saját színárnyalataikat. A legfontosabb, hogy *élvezzék amit csinálnak*. Mert ez az egésznek a lényege, nemde? Kérünk mindenkit, hogy ezt az üzenetet adja tovább részünkről azoknak a makettezőknek is, akik nincsenek jelen ezek a fórumon. Bernád Dénes és Punka György"

Dénes

U.I. Magó Károlytól továbbra is várom – immár magánban – a válaszokat a kérdéseimre, itt már nem untatok senkit velük.
  Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42.