Szia!

Orrkúphoz milyen zöldet használtál?
A végén milyen lakkal fújtad le (fényes félfényes)?
Egyébként elismerésem, szép lett. :)

Üdv

Szia!
Én az MRP-351, 352, 353, 355 festékeit használtam PG-s festésű 21-eshez. Szerintem nem találsz ettől valósághűbbet, és még kevergetni sem kell. Kis fehérrel valósághűen fakítható.

Sziasztok!
Fura de én még nem építettem magyar festésű Mig-21-t. Ha valaki megtenné, hogy ilyen márkák valamelyikéből (AK, AMIG, Revell, Humbrol, esetleg Vallejó, Tamiya) vagy többől feltenné nekem a festékkódokat.
Köszönöm!

Igen, várom én is, mert csak ez az egy alfaj hiányzik a MiG-21-ből a szekrényeimből...:)

www.scalemates.com/hu/kits/icaerodesign-06-mig-21-lancer--1345522

Izgalmasnak tűnik.

Szia! Ilyen képeim vannak a 4407-esről 1992-ből. Nem sok, de talán valamire jó lehet. (Az oldalnézeti képen van egy folt a 7-es számnál, az sajnos a negatívon is rajta van.)

Nekem Kovács Béla (Bubu) egyszer azt mondta a magyar tarka kapcsán, hogy a repülőgépekre nem mindig került repipari festék, és erre példának a 21-est hozta fel, miszerint a PG-ben kályhaezüsttel festették az ezüst gépeket. Ezt más infó forrással sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Tény, a festőtechnológus csaj amikor a színkódról kérdeztem, azt mondta, hogy Binarin kék, Binarin barna és Binarin zöld festéket használtunk a terepgépekhez. A PG-s javítási festési technológiában is így szerepel (megvan az eredeti TU)
Az átlátszó lakkba kevert alu por bevett szokás volt már a II VH előtt is.
Muzzy

Az aluszínű festés közelről nézve fényes volt, ezért nevezik sokan ezüstnek. Nem volt olyan, mint a kályhaezüst, de fénylett. Távolról nézve viszont úgy szórta a fényt, hogy mattnak tűnt. Szovjet szürke festésű 96-os gépeink nem voltak. A csehek vettek olyanokat, mert a biszek vásárlása helyett megmaradtak az MF-nél (a románok is), és akkor már teflonszürke MF-eket gyártottak.

Egy makettet közelről szokás nézegetni, ezért szerintem ne fessed mattnak. A Reptár gépei „döglöttek”. 1992-ben készítettem néhány fényképet Csepelen a 4407-esről. Már akkor is 15 éves volt a festése, de mégsem 45. (Most a hosszú hétvégén nem vagyok otthon, majd a jövő héten beszkennelem.)

Ezek tényleg hasznos infók. Ha már ennyire nehéz eredeti festésű gépet találni akkor már csak azt kérdezném, hogy az általam feltett képekhez képest milyen lehetett ez a szín? Fényesebb, vagy inkább a szovjet szürkés-alu színre hasonlított? A közös képeken sötétebbnek látszik mint a sima fém szín.

A PG-ben festett alu festékréteg nem pattogzott le, kopás sem volt jellemző, ha csak nem birizgálták a felületet kívülről, mondjuk egy szerelőlétrával. Pl. a 4407-es alu festése mind a mai napig jó állapotban van. A PG festői jó munkát végeztek. (Ez nem mondható el az NDK-beli festőkről.)

Ami kopni szokott, az inkább oldalszám. Ilyenkor újrafestették. Ha közben a repülőgép átkerült egy másik alakulathoz, akkor a helyi sablonnal festették újra. A legegyszerűbb, de ritka megoldás az volt, hogy rátették a helyi, mondjuk kerek sablont a kopott szögletes számra, és ráfújtak. Az általános megoldás viszont az volt, hogy az egész felületet újrafestették, majd arra rá az oldalszámot a saját sablonnal. Ha alu- vagy lemezszínű volt a gép, akkor aluszínnel festettek alá, ha terepszínű volt, akkor az addigra már megsötétedett szénasárga helyett világosbarnával.

A mellékelt képen a még lemezszínű 9606-os MiG-21MF látható Kecskeméten. A repülőgép 1979 tavaszán került át Pápáról Kecskemétre. Az eredeti, pápai szögletes oldalszám eltüntetése érdekében a teljes orr-részt átfestették alu színnel, és arra fújták fel az oldalszámot a helyi kerek sablonnal. A fénykép egy Filmhíradó készítése során készült, ha minden igaz, 1982-ben.

A terepszínű korszakban sokkal gyakrabban lehetett átfestett oldalszámokat látni. Ha egy repülőgép ide-oda költözött, mondjuk Pápa és Taszár között, akkor rendszeresen átfestették az oldalszámot a helyi sablonnal. A lekerekített sarkú szögletes sablont Pápán (és Szolnokon) használták, Taszáron, Kecskeméten és a PG-ben a kerek sablont.

Mandras, Podva! Köszönöm az infokat!

De igen, ebből a szempontból „sajnos” ez egy közelmúltban festett repülőgép. Az oldalszám formája sem hiteles, csak hasonlít az eredeti kerek formához. Ha egy eredeti PG-s alu festést szeretnél látni, akkor szerintem a csepeli Kossuth szakközépiskolában megőrzött 4407-es 96-ost kell megtekintened közelről. Habár, annak az ipari javítása óta eltelt 45 év, mert 1977-ben végezték el, és azóta fújta szél, verte eső, de mégis az egy eredeti ilyen színű gép. A régi szolnoki múzeumban volt néhány félretolt 74-es, azokkal nem tudom, hogy mi van, de gondolom, nem hozzáférhetőek, ha még megvannak.

Szia! Általában ez biztos igaz, de ez a gép nem tűnik úgy mintha a közelmúltban festették volna újra. De persze ez nem jelenti azt, hogy ez még a szolgálati idejében készült festés volna. Bár nem hinném, hogy pepecseltek volna ennyit a szervízfeliratokkal.

Kifejezetten nem ajánlom a szolnoki Mig 21-et referenciaként figyelme venni.
Nem azokkal az anyagokkal történt a kiállított gépek újrafestése mint amit a PG-ben használtak.
Üdv Viktor

Hú, ez nagyon jó kép! Köszönöm a választ! Ez a kérdés mindíg foglalkoztatott. Az biztos, hogy hosszas kisérletezés kell majd, hogy megtaláljam az általam elfogadható árnyalatot. De ezek szerint mindenképp valami mattabb árnyalatot kell keresni.
Ezek a képek Szolnokon készultek a múzeumban. Ez lehet az eredeti alu festés?

Szia! Igen, az aluszínű festés eltüntetett minden különbséget az egyes lemezek árnyalatai között. Nem vagyok festő, de úgy tudom, hogy ezt a festéket úgy hozták létre, hogy átlátszó lakkba alumínium port kevertek. Sokan ezüstnek nevezik, én is szoktam néha, de valójában alu volt, még ha csillogott is közelről. Távolról viszont nem csillogott, mattnak nézett ki.

Ezen a képen meg lehet figyelni, hogy mennyiben különböztek a lemezszínű és az aluszínűre festett gépek. Legalábbis messziről nézve. A fénykép 1979-ben készült Kecskeméten, az 1-es század gépeiről. A 9511-es és a 9307-es még az eredeti lemezszínű állapotukban vannak, a 8201-es és a 8203-as már a PG-ben festett állapotukban. Előbbi kettőn még a Pápán használt szögletes sablonnal készültek az oldalszámok, utóbbi kettőn a már PG-ben használt kerek sablonnal. A csillagok meg kisebbek lettek.

Noha a 8201-es és a 8203-as ipari javítása között nem telt el sok idő, az utóbbi gépen már fűzöld a függőleges vezérsíkon az URH antennát rejtő dielektrikus panel és a radarkúp. A 9307-es orr-részén a KIVÁLÓ címer látható. Mindkét oldalon volt. (Fotó: Nagy András archív) Üdv., András

Szia!

Ezt az aluszínű festést hogyan kell elképzelni. Milyen árnyalathoz hasonlíthatott, mennyire volt fényes, hogyan kophatott? És gondolom eltüntetett minden különbséget a lemezek között.

Üdv, robi

Nem tudom, hogy az "F13-as orra" meddig tart, de a gerinc is más és (ami a rosszabb) a törzsféklap is teljesen másmilyen. Nem ismerem a Trumpi F13-asát, nem tudom, milyen súlyosak a hibái... Szerintem a kerekek mérete is eltérő...

Sziasztok!

Most olvastam, hogy a Trumpeter-féle 1/48-as MiG-21F13-nak mennyi hiányossága és tévedése van az apró részletek terén. Azt írták, hogy ha zavarja az embert (mert amúgy pofás repülőt lehet építeni belőle), akkor a legtökéletesebb megoldás az Eduard MiG-21PF készletet használni, amihez az F13-as orrát építjük be a Trumpi készletből.

Mit gondoltok erről?

Ha már szóba kerültek a 96-osok, még egy korai MiG-21MF-et leltem az archívumomban. Egy színes kép a 4409-esről. Nem színezett, eredeti színes. Még a legelső, lemezszínű állapotában látható 1971-ben. Gyártmány: 96A, hajtómű: 95F. Pápán repült 1971-77 között. Utána végrehajtották rajta az első javítást a PG-ben, ahol aluszínű festést kapott, kerek oldalszámmal. Azután Kecskemétre került, és ott egészen sokáig, 1977-94 között repült. Közben még kétszer volt javítva a PG-ben, 1982-ben és 1990-ben. Mindkétszer terepszínű festést kapott, kerek oldalszámmal. 1994-től újra Pápa lett az otthona, ahol 1996 végén állították le.

Amúgy a korai fényképen, ha jól látom, a külső felfüggesztési helyre van feltéve az RSz-2USz (K-5) adaptere, a belsőre meg az R-3Sz (K-13) adaptere. Erről is volt itt szó nem régen, hogy hogyan is volt ez. A korai, lemezszínű korszakban készült fényképeken ilyen megoldást is lehet látni, a terepszínű korszakban pedig a fordítottját.

Szia! Ez pedig itt a 4605-ös gép az eredeti állapotában Pápán, még lemezszínűen, majd a végső, jelenlegi állapotában. Látható az áthelyezett adó.

Bocsánat, rosszul fogalmaztam! A képeket nem én készítettem, csak én tárolom őket! Magyarul csórtam a netről! :-)

Sziasztok! Átnéztem az MF gépekről, korai állapotukban (lemez szín, kocka szám) készített néhány képemet. A 44-gyel és 46-tal kezdődő gépek esetében a T5 adó az orrfutó gondola mögött a bal oldalon, a többi esetben - 8-9-es sorozat - már a kezdetektől a bal ajtó mellett volt.

Ha a makett jelenlegi készültségi fokán elfér a pótos, akkor a valóságnak megfelelhet.

Szia!
A szakértő az túlzás, de volt közöm egy-két évig hozzájuk.

Valóban szép lett ez a 21-es .
Viszont én azt a jövőbeli póttartály felszerelést nem erőltetném . Ha jól látom , a hátsó törzsféklapot nyitva ábrázoltad . Ha a központi pótos függesztve volt , ez a féklap reteszelve volt zárt helyzetben , mert beleverne a tartályba . Gyakori hiba , hogy így építik meg , mert a kiállított gépeken így látják . De ezeknél csak azért ereszkedik (a saját súlyától) le , mert a rendszerben nincs hidraulika nyomás , ami bent tartaná . A Te gépeben viszont ott a pilóta ...

Szia!
Köszönöm! Mindig tanulok valamit.
Szakértőtől nem szégyen...

Szia András!
Korrekt leírás, de egy dolog nem úgy van!
"A 69-esen egy második ilyen adó is volt, a két kabin között felszerelve a törzs bal oldalán."
Annak a venturi csőnek nincs hőmérséklet adó feladata, az csak egy sima szellőző csatlakozó a két szellőztető ruhához! Nincs is elektromos csatlakozója!

Bocsánat, hogy a „csapos” közbeszól. Az a bizonyos P5-ös hőmérséklet-érzékelő, amely a külső levegő hőmérsékletének a mérésére szolgált, mindegyik gépen létezett, kivétel nélkül. Azokon a MiG-21-es változatokon, amelyeknek nem volt radarjuk, az orrfutó rekesze előtt volt ez felszerelve a törzs orr-részének az aljára. Ezek a 72-es, 74-es, 66-os, 68-as és 69-es változatok voltak. (A 69-esen egy második ilyen adó is volt, a két kabin között felszerelve a törzs bal oldalán.)

Azokon a MiG-21-es gépeken, amelyeknek volt radarjuk, ez az érzékelő adó kezdetben az orrfutó rekesze mögött volt közvetlenül, kissé balra, a 6-os és a 7-es törzskeretek között. Ezek a 76-os, 77-es, 94-es, 95-ös, 15-ös, 50-es és a korai 96-os gyártmányjelű változatok voltak. Majd a 96-os gyártása közben, valamelyik szériától kezdve előbbre helyezték ezt az adót az orrfutó rekeszének a bal oldala mellé. Valószínűleg azért, hogy az orrkerék által felvert szennyeződés ne tömíthesse el azt a kis Venturi csövet, amely a hőmérő ellenállását foglalta magában.

A magyar gépeket illetően az összes 76-oson (MiG-21PF), valamint a 44. és 46. szériákban gyártott 96-os gépeken (MiG-21MF) az orrfutó rekesze mögött volt ez eredetileg. A többi magyar 96-oson, a 81. szériától kezdve már gyárilag az orrfutó rekesze mellett volt elhelyezve ez az adó. Szintén az orrfutó rekesze mellé szerelték fel ezt az ezután gyártott összes 75-ös, 03-as és 63-as változaton is. (Utóbbi kettő nekünk nem volt.)

Valamikor a ’70-es évek legvégén kiadtak egy bulletint ennek az adónak az orrfutó rekesze mellé történő áthelyezésére, amely a fent említett korai, radaros gépekre vonatkozott. Természetesen ezt csak ipari javításon lehetett végrehajtani. A bulletin kiadása (és beérkezése) után elkövetkezett ipari javításokon elvégezték ezt az átalakítást a magyar 76-os és az érintett 96-os gépeken a PG-ben. (Sok-sok külföldi gépen szintén elvégezték ezt más országok javító üzemeiben.)

Voltak olyan repülőgépek, amelyek nem érték meg ezt az átalakítást, mert addigra már vagy lezuhantak, vagy valamilyen sérülés miatt kivonták a szolgálatból. Erre a sorsra jutott a szóba került 4407-es oldalszámú magyar 96-os is egy durva leszállás miatt. Ezért azon a repülőgépen még az eredeti felszerelési helyén látható ez a hőmérsékletadó (a csepeli Kossuth szakközépiskolában).

Üdv., András

Akkor a következő Rebekára metróval megyünk? Tudsz jó sörözőt a környéken?

A kép szerint volt, csak kicsit hátrébb.

Semmi gond, most már én is tudom, mire gondoltál. :) Én is meg voltam róla győződve, hogy a hőmérséklet érzékelőről beszélsz.

@Búza: De, majd lesznek azok is (meg állásszög adó is), csak egy kicsit pihentetem a szemeim. :)

Köszi búza, hogy felnyitottad a szemem! :)
A hőmérséklet adót én is felismertem, az rendben volt!

Amit én kérdeztem, az egy banális "benézés" eredménye: a monitoromon a futóakna ajtaja homogén fehérnek látszik, ezért úgy tűnt, hogy egy pl. fehér papírból készült henger 1/3-ad palástja maradt ott, véletlenül. (Valamiféle építés közbeni segédeszközként...)
Hozzászólásod után kicsit állítottam a színeken, és így már látom, hogy ez maga az ajtó, csak a beeső fény miatt kicsit kifehéredett a képen...

Bocs Tibcsi, hogy kiloptam ezt a részt a képedből, csak a magyarázkodásom miatt van... (egyébként elsőre a párom is hengerpalásnak nézte)
De a lényeg, a makett nagyon klassz lett!
Üdv: Kibic

A 4407-s gépen nem volt -szerintem.
Üdv.
István

Szia!
Az a hengeres "segédberendezés" a hőmérséklet adó. Egy MF kivételével mindegyiken ott volt! Egy sört ér annak, aki megmondja, hogy melyiken nem! Mosonmagyaróváron vagy egy Rebeka után fizetem!
Maga a gép szép, nagyon igényes munka, de feliratok nem lesznek rajta?
Üdv: Búza

Szia,
szerintem szép lett, nagyon tecccik! Jó, hogy nincs "túlkoszolva", így sokkal autentikusabb benyomást kelt.
Első pillantásra a svancon lévő csillag nekem egy kicsit kicsinek tűnt, de átbogarászva a fotóimat, a legtöbb esetben tényleg ekkora volt.
Az orrfutónál az a hengeres segédberendezés csak véletlenül maradt rajta ugye?
Üdv,
Kibic

Befejezettnek tekintem. Még a törzs alatti tartály felkerül később. A rádió magasságmérő antennáit azóta pótoltam. :)

Köszönöm mindenkinek a válaszokat! :)

@Nyugger: Valóban dögös összeállítás, de sajnos nálam most nem játszik, mert a külső fegyvertartóim nem a póttartályhoz valók. Az Eduard adta azokat is, de nem azokat tettem fel. Úgyhogy marad a "standard" készültségi összeállítás.

Szia!
Vadászok esetén mindegyik fegyvertartóra lehetett mindegyik indító sint függeszteni, indítható volt az esedékes rakéta és ez nem függött a típustól. Azt, hogy melyik tartóra és sínre mit raktak azt a csapat fegyveresek jobban tudják, meg az okát is- :-) Nálunk a PG.-ben tesztelve volt mindegyik konfiguráció, 4 X APU-7, stb. Nedves tartó az teljesen más volt, át kellett szerelni. A szárnytól való bombazár távolság volt nagyobb a pótos mérete miatt. Normál külső tartóra nem lehetett pótost függeszteni! Van kép öt póttartályos NDK.-s gépről, ott a két belsőn csak LÓG a PTB-500-as! :-)

Szia !
Természetesen lehet/-ett külsőről is indítani ,csak ha R-3sz-t is függesztettek ,akkor a belsőre ment az RSz-2Usz.
Igaz ,hogy Búza fotóján fordítva van de a 4405-ös - a Te fotód - az a valós.
Üdv : Kezo

Az ötödik mondatomban a kérdés természetesen a külső tartókra vonatkozik, csak elvesztem a sok fogalmazásban. :(

Üdv!

A terhelhetőség nálam nem is merült fel, épp a póttartály külső elhelyezése miatt.

És pont ez indukálta bennem a kétkedés szikráját. Nem egyformák a fegyverfelfüggesztők, és nem egyformák a szárnyban a bekötéseik sem, hisz csak a külsőben van pl üzemanyag vezeték. Ez adja a kérdést, miben különbözhetnek még. A fixen vezetékelt rendszereken a belső tartókról is megfelelően indítható, "vezérelhető" az rsz-2-usz? A 9507 -es ezen fotóját korábbról is ismertem, de mivel ez egy statikus bemutatóra odaállított gép, ezért erről csak annyi következtetést tudok levonni, hogy fizikailag függeszthető. A Wikin van olyan táblázat, ami a 21 -es verziók különböző függeszthetőségét részletezi, de egyrészt azon pont az MF részletezése tűnik hiányosnak, másrészt sokszor felmerült már, hogy a Wikipédia mennyire tekinthető mértékadó forrásnak.

Csak egy egyszerű megerősítésre van szükségem, hogy igen, lehet indítani. Köszönöm!

Üdv.: pmheros

A MIG-es korszaki vadászirányító emlékeim szerint az RSz-2USz-t lehetőleg a belső pilonra függesztették , mivel ez rádió sugárnyaláb irányítású rakéta, és igy közelebb van a lokátorhoz indításkor , így könnyebb a befogási-indítási zónában tartani.

Nem életszerű az imitátor ás az R-3Sz együttes függesztése, sohasem volt ilyen
konfiguráció. Ha javasolhatok akkor a rakétalövészetekre kirepülő (LNK) gépek
3 póttartályos és 2 db RSz-2USz-s (K-5M) változatát ajánlom, enyhén dögös……..

Meg belül is...:-)

Itt is kívül van a K5 (RSz-2USz)

Lehet ķívül is az APU-7/RSz-2USz. 500kg a teherbírása mind a négy tartóban lévő bombazárnak. A 490l-es szárnypóttartályt is a külsőkre függesztették.

Szerintem az nem valid. Az RSz-2USz nehezebb, mint az R-13, így szerintem annak kellene kívülre kerülnie.

Üdv!

Mennyire jellemző (hiteles) ez a múzeumi összeállítás? Úgy értem a K-13 és K-5 vegyes fegyverzésnél mindig a külső tartókra került-e a K-5? Vagy teljesen mindegy hogy kívül vagy belül van a K-5?

Eddig felfegyverezve mindig a belső tartón láttam a K-5 -öt.
Az utolsó képemen van kívűl egy olyan sín, ami lehet APU-7 (rs-2-us), de fegyver nélkül akár APU-68UM -nek (s-24) is nézhetném .

Üdv.: pmheros