Vettem egy 1:72-es he-111-est ,de pozitív a panelvonala.Az igazi gépen milyen volt?
ÜDV:TKB
ÜDV:TKB
a pilóta fülke aires gyanta+maratás, és eduard full interior maratás
Ezt egy barátomnak építettem , még 2004-ben (48-as, feljavítások nélkül)
Te milyen kiegészítőt használsz hozzá?
Te milyen kiegészítőt használsz hozzá?
Türelem előbb utóbb gyantakabinos maratott belsőteres 1:48-as he-111-est terem... szerintem nyár vége... szerintem...
kép telefonos... majd lesz jobb is...
kép telefonos... majd lesz jobb is...
fijuk, jó ez a sok kép a gépekről, de már szívesen látnák képeket a gépek általatok készített makett változatairól is :)
B-26 Marauder 2.rész
B-26 Marauder
Legénység: 7 fő Motor: 2 db Pratt & Whitney R-2800-43 Double Wasp, 1920 LE Sebesség: 455 km/h (1525 m-en)
Fegyverzet: 11 db 12,7 mm-es géppuska, 1814 kg bomba
Súly: 11.500 kg (üresen); 17.300 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 6040 m Hatótávolság: 1770 km
Fesztávolság: 21,65 m Hossz: 17,12 m Magasság: 6,20 m
TÖRTÉNETE
A B-25-össel szinte egyidõben készült B-26-ost szint még a rajzasztalról megrendelték. Az elsõ modellek 1940-ben készültek el, de az amerikai hadbalépéskor még csak egy egységet szereltek fel velük a csendes-óceáni hadszíntéren. Kezdetben nagyon rossz híre volt, a nagy szárnyterhelés és nagy leszállósebesség miatt a kezdõ pilótáknak gondot okozott a kezelése. Fanyar humorral az "Özvegycsináló" nevet adták a típusnak. A Marauderek 1943-ban jelentek meg Európa egén. A jól megerõsített, középnehéz bombázó a tapasztalt pilóták keze alatt hamarosan rácáfolt csúfnevére: az amerikai gépek közül a háború során a B-26-os szenvedte el legkisebb veszteségeket. 1948-ig maradt szolgálatban.
Legénység: 7 fő Motor: 2 db Pratt & Whitney R-2800-43 Double Wasp, 1920 LE Sebesség: 455 km/h (1525 m-en)
Fegyverzet: 11 db 12,7 mm-es géppuska, 1814 kg bomba
Súly: 11.500 kg (üresen); 17.300 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 6040 m Hatótávolság: 1770 km
Fesztávolság: 21,65 m Hossz: 17,12 m Magasság: 6,20 m
TÖRTÉNETE
A B-25-össel szinte egyidõben készült B-26-ost szint még a rajzasztalról megrendelték. Az elsõ modellek 1940-ben készültek el, de az amerikai hadbalépéskor még csak egy egységet szereltek fel velük a csendes-óceáni hadszíntéren. Kezdetben nagyon rossz híre volt, a nagy szárnyterhelés és nagy leszállósebesség miatt a kezdõ pilótáknak gondot okozott a kezelése. Fanyar humorral az "Özvegycsináló" nevet adták a típusnak. A Marauderek 1943-ban jelentek meg Európa egén. A jól megerõsített, középnehéz bombázó a tapasztalt pilóták keze alatt hamarosan rácáfolt csúfnevére: az amerikai gépek közül a háború során a B-26-os szenvedte el legkisebb veszteségeket. 1948-ig maradt szolgálatban.
A típusokat biztos tudjátok. A felvételek (a'szem)Normandia felett készültek, kivéve a HE111 az Egyiptomban.
Lompi
Lompi
B-25 2.rész
B-25 Mitchell
TECHNIKAI ADATOK (B-25J)
Legénység: 6 fő Motor: 2 db Wright R-2600-29, 1850 LE Sebesség: 440 km/h (5000 m-en)
Fegyverzet: 18 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 1400 kg bomba
Súly: 9580 kg (üresen); 15,800 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 7620 m Hatótávolság: 2400 km
Fesztávolság: 20,6 m Hossz: 16,1 m Magasság: 4,8 m
TÖRTÉNETE
A North American cég NA-40-es típusjelű gépét 1938-ban tervezték. Már a prototípus elkészülése után megrendelést kapott a gyár, és 1939-ben már sorozatban állította elő az immár B-25 névre hallgató gépet. A Mitchelleket kategóriája legjobb gépeinek tartották, rendkívül jó közepes bombázó volt, ezt a majd' 11 ezer darab elkészült repülőgép is igazolja. Ebből jócskán szállítottak a Szovjetuniónak és Kínának is. Többféle feladatot is képes volt ellátni, az alpfunkción kívül fotofelderítésre és tengeralattjárók ellen is alkalmazták, ez utóbbi típust az amerikai haditengerészetnél PBJ-1-nek nevezték. 1941. április 18-án a Hornet repülőgép-hordozóról felszálló, James Doolittle parancsnok által vezetett Mitchell-kötelék intézte az első amerikai légitámadást Tokió ellen.
TECHNIKAI ADATOK (B-25J)
Legénység: 6 fő Motor: 2 db Wright R-2600-29, 1850 LE Sebesség: 440 km/h (5000 m-en)
Fegyverzet: 18 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 1400 kg bomba
Súly: 9580 kg (üresen); 15,800 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 7620 m Hatótávolság: 2400 km
Fesztávolság: 20,6 m Hossz: 16,1 m Magasság: 4,8 m
TÖRTÉNETE
A North American cég NA-40-es típusjelű gépét 1938-ban tervezték. Már a prototípus elkészülése után megrendelést kapott a gyár, és 1939-ben már sorozatban állította elő az immár B-25 névre hallgató gépet. A Mitchelleket kategóriája legjobb gépeinek tartották, rendkívül jó közepes bombázó volt, ezt a majd' 11 ezer darab elkészült repülőgép is igazolja. Ebből jócskán szállítottak a Szovjetuniónak és Kínának is. Többféle feladatot is képes volt ellátni, az alpfunkción kívül fotofelderítésre és tengeralattjárók ellen is alkalmazták, ez utóbbi típust az amerikai haditengerészetnél PBJ-1-nek nevezték. 1941. április 18-án a Hornet repülőgép-hordozóról felszálló, James Doolittle parancsnok által vezetett Mitchell-kötelék intézte az első amerikai légitámadást Tokió ellen.
Köszi, közben rájöttem én is.
Hello Kalóz!
Az utolsó kép is egy liberator! A Lancaster farfutós, és ha a képet megnézed akkor ez egy orrfutós gép!
Az utolsó kép is egy liberator! A Lancaster farfutós, és ha a képet megnézed akkor ez egy orrfutós gép!
Nem, az egy Liberator...
Az utolsó gép nem egy Lancaster? Nekem inkább arra hajaz ...
Képek...
B-24 Lberator!
TECHNIKAI ADATOK (B-24J)
Legénység: 12 fő Motor: 4 db Pratt & Whitney R-1830-65, 1200 LE Sebesség: 408 km/h (9150 m-en)
Fegyverzet: 10 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 5800 kg bomba
Súly: 17.500 kg (üresen); 26.000 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 9750 m Hatótávolság: 3360 km
Fesztávolság: 33,55 m Hossz: 21,16 m Magasság: 5,49 m
TÖRTÉNETE
Kifejlesztése 1939-ben kezdődött el, első bevetésére 1941-ben került sor. Tervezésénél azt a célt fogalmazták meg, hogy egy ellenálló, minden célra használható modell készüljön el. A "Libi"-k teljesítették is ezeket az elvárásokat, igaz, nem értek el jobb teljesítményt, mint a korábbi típusok (mint pl. a B-17-es), a pilóták számára nagyobb erőfeszítést igényelt egy-egy pontosabb bevetés, és gyártásuk nagyon drága volt. Mégis, a legnagyobb példányszámban készült repülőgép a B-24-es volt. Ez talán azzal magyarázható, hogy egyrészt forradalmi újításokat tartalmazott (pl. rengeteg elektromos műszere, berendezése volt), másrészt valóban szinte minden feladatot képes volt teljesíteni. Jó eredményeket ért el szárazföldi célok bombázásánál, a tengeralattjárók elleni harcban, és nagy hatótávolsága miatt a Csendes-óceán térségében szállítógépként is alkalmazható volt. Minden fronton harcolt, számos ország légiereje még a háború után is alkalmazta.
TECHNIKAI ADATOK (B-24J)
Legénység: 12 fő Motor: 4 db Pratt & Whitney R-1830-65, 1200 LE Sebesség: 408 km/h (9150 m-en)
Fegyverzet: 10 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 5800 kg bomba
Súly: 17.500 kg (üresen); 26.000 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 9750 m Hatótávolság: 3360 km
Fesztávolság: 33,55 m Hossz: 21,16 m Magasság: 5,49 m
TÖRTÉNETE
Kifejlesztése 1939-ben kezdődött el, első bevetésére 1941-ben került sor. Tervezésénél azt a célt fogalmazták meg, hogy egy ellenálló, minden célra használható modell készüljön el. A "Libi"-k teljesítették is ezeket az elvárásokat, igaz, nem értek el jobb teljesítményt, mint a korábbi típusok (mint pl. a B-17-es), a pilóták számára nagyobb erőfeszítést igényelt egy-egy pontosabb bevetés, és gyártásuk nagyon drága volt. Mégis, a legnagyobb példányszámban készült repülőgép a B-24-es volt. Ez talán azzal magyarázható, hogy egyrészt forradalmi újításokat tartalmazott (pl. rengeteg elektromos műszere, berendezése volt), másrészt valóban szinte minden feladatot képes volt teljesíteni. Jó eredményeket ért el szárazföldi célok bombázásánál, a tengeralattjárók elleni harcban, és nagy hatótávolsága miatt a Csendes-óceán térségében szállítógépként is alkalmazható volt. Minden fronton harcolt, számos ország légiereje még a háború után is alkalmazta.
YB-17 bomber, Langley Field Va.
A-20 bombázó, Langley Field, Va 1942 Július
sziasztok!
egy link:http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/kepek/planes/index.html
egy link:http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/kepek/planes/index.html
A folytatás!
B-17 a "Repülő erőd"
TECHNIKAI ADATOK (B-17G)
Legénység: 10 fõ Motor: 4 db Wright GR-1820-97, 1200 LE Sebesség: 480 km/h (9150 m-en)
Fegyverzet: 13 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 7985 kg bomba
Súly: 14850 kg (üresen) ; 25000 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10670 m Hatótávolság: 2970 km
Fesztávolság: 31,64 m Hossz: 22,26 m Magasság: 5,80 m
TÖRTÉNETE
Az amerikai Boeing cég 1934-ben kezdte meg egy többmotoros nehézbombázó-típus kifejlesztését. Követelmény volt, hogy a készülő repülőgép szárazföldi célok és hajók ellen is alkalmazható legyen. A Boeing Model 299-nek nevezett bombázó próbaútjára már a következő évben sor került. A B-17-esek különféle változataiból ezután majdnem 13 ezret gyártottak. Bár a B-24 Liberator típusból ennél is több készült, mégis a "repülő erőd" lett a második világháború legismertebb amerikai bombázója. A Csendes-óceán térségétől az afrikai hadszíntéren át Európával bezárólag minden fronton alkalmazták. A Németország elleni nappali stratégiai bombázások fő fegyvere lett. Az "erőd" elnevezés nem túlzás: a gépet úgy tervezték, hogy egyedüli is meg tudja magát védeni az ellenséges vadászgépektől. A német pilóták viszont hamar rájöttek, hogy hátulról könnyen támadható. Ezen hiányosságát farokgéppuska beépítésével igyekeztek kiküszöbölni, de igazi megoldást csak a nagy hatótávolságú vadászgépek megjelenése jelentett. Mivel általában jól védett célpontok ellen alkalmazták, a vadászok mellett a légvédelmi tüzérség is súlyos veszteségeket okozott a B-17-eseknek. Ennek ellenére a legjobb bombázók közé tartozott.
TECHNIKAI ADATOK (B-17G)
Legénység: 10 fõ Motor: 4 db Wright GR-1820-97, 1200 LE Sebesség: 480 km/h (9150 m-en)
Fegyverzet: 13 db 12,7 mm-es Browning géppuska, max. 7985 kg bomba
Súly: 14850 kg (üresen) ; 25000 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10670 m Hatótávolság: 2970 km
Fesztávolság: 31,64 m Hossz: 22,26 m Magasság: 5,80 m
TÖRTÉNETE
Az amerikai Boeing cég 1934-ben kezdte meg egy többmotoros nehézbombázó-típus kifejlesztését. Követelmény volt, hogy a készülő repülőgép szárazföldi célok és hajók ellen is alkalmazható legyen. A Boeing Model 299-nek nevezett bombázó próbaútjára már a következő évben sor került. A B-17-esek különféle változataiból ezután majdnem 13 ezret gyártottak. Bár a B-24 Liberator típusból ennél is több készült, mégis a "repülő erőd" lett a második világháború legismertebb amerikai bombázója. A Csendes-óceán térségétől az afrikai hadszíntéren át Európával bezárólag minden fronton alkalmazták. A Németország elleni nappali stratégiai bombázások fő fegyvere lett. Az "erőd" elnevezés nem túlzás: a gépet úgy tervezték, hogy egyedüli is meg tudja magát védeni az ellenséges vadászgépektől. A német pilóták viszont hamar rájöttek, hogy hátulról könnyen támadható. Ezen hiányosságát farokgéppuska beépítésével igyekeztek kiküszöbölni, de igazi megoldást csak a nagy hatótávolságú vadászgépek megjelenése jelentett. Mivel általában jól védett célpontok ellen alkalmazták, a vadászok mellett a légvédelmi tüzérség is súlyos veszteségeket okozott a B-17-eseknek. Ennek ellenére a legjobb bombázók közé tartozott.
Szia Mekett!
Természetesen küldök infót a gépekről(már amelyikről tudok)!!
Megprópálok felrakni orosz gépeket is! A gigantot csak érdekességként raktam fel!
Üdv.: Zümi
Természetesen küldök infót a gépekről(már amelyikről tudok)!!
Megprópálok felrakni orosz gépeket is! A gigantot csak érdekességként raktam fel!
Üdv.: Zümi
Ez meg a maradék.
Hoyg mér nem enged ötnél többet?
Na, egy gyorskeresés eredménye.
Majd keresek a tovarisokról, hátha akad :)
Szia Zumi!
Annyit fűznék hozzá a képekhez, hogy a Gigant csak szálítógép volt, bombázó nem.
(És légyszives küldj rendes leírást a topikhoz, mert kénytelen leszek törölni különben.(
Kösz!
Mekett
ui: Akinek vannak az orosz bombázókról képei, az n rejtegesse őket, mert nem vagyunk túl jól ellátva ilyen anyagokkal :)
Annyit fűznék hozzá a képekhez, hogy a Gigant csak szálítógép volt, bombázó nem.
(És légyszives küldj rendes leírást a topikhoz, mert kénytelen leszek törölni különben.(
Kösz!
Mekett
ui: Akinek vannak az orosz bombázókról képei, az n rejtegesse őket, mert nem vagyunk túl jól ellátva ilyen anyagokkal :)
folytatás...
Akkor néhány ízelítő!
Ecs kicsit vitatkoznek.
korabban atlapolassal illesztettek a lemezeket: Az egyik lemez atlog a masikra.Ebben az esetben a nagativ panelozas elvileg nem valosaghu. (a negativ sem)
A jobb legaramlas miatt mar a WWII idejen is alkalmaztak az egymas melle illesztett lemezillesztest. mi tobb ezeket meg tomitettek is. Nezz meg egy Mustang szarnyat, a belepoeltol a csuroig gyakorlatilag teljesen tomitett a lemezillesztes. A torzson mar nem; mert a szarnyprofil korul joval nagyobb a sebesseg: (Ezert lathato a wildcaton, hogy a szarny sullyesztett szegecselesu, mig a torzson kiallo bazi nagy szegecsek vannak:
Nem tartom valoszinunek, hogy a joval lassabb Heinkelen is ezt a megoldast alkalmaztak: (meg MIG 21esen is latni atlapolasos lemezillesztest, foleg a hmu kornyeken, bar ennek inkabb szilardsagi okai vannak)