Lassacskán elkészül a T-100-as.

Ajjaj, megy is a Minyó a hátsó sarokba... :)

Hát szégyellem is magam... :))

Hát így azért már sokkal jobban mutat!
És végre sikerült egy roppant nagy hibát találnom a maketten: ha jól látom, hiányzik a hajtómű kiömlőnél lévő túlfolyó cső... :))

Kicsit kiigazítottam a képeket, így már tényleg sokkal jobbak. :) A végére tettem pár hangulatképet is a helyéről.

Az eloxálás elektromos úton felvitt oxidréteg.
A cinkromát rétegből két változat van
festéssel felvitt védőréteg. A króm adja a sárgás színt. Hogy meg lehessen állapítani, hogy két réteget vittek fel a festékből, a WWII alatt a cinkromát sárga festékhez adtak lámpa fekete festéket, így kaptak egy zöld árnyalatot.
A "modern" cromát réteges simán savba mártják, itt elvileg nincs elektrolízis

Nem tudom. Az eloxálás minek számít? ;)

Szia Tibcsi!
Megkérdeztem az AI-t, hogy mitől sárgásak a repülőgépek fémlemezei.
Azt válaszolta, hogy ez a szín a felületet bevonó KROMÁT színe, ez egyfajta krómtartalmú fémsót tartalmazó anyag, az alumínium korrózióvédő és festékalapozó bevonata.
További kérdéseimre a kromátokkal kapcsolatban még sok érdekességet válaszolt.

Az biztos, hogy festék és nem valami korróziógátló bevonat?

A kínaiak nagyon szép citromsárgára festették a belső tereket.

Kicsit körülnéztem a MiG-21 topikban. Migi tett fel egy képet ide:
makettinfo.hu/forum/forszoveg.php

Nem tudom, hogy a képen milyen gép futóaknája látható, de a sárga lemez tetten érhető. A szolnoki tanhangárban a 816-os műszertér burkolat belseje is határozottan sárgának tűnik. Talán nem csak a cseh gyártású gépek belső felületei voltak sárgásak.

Hát a felségjel nem oda került, ahol volt. Másik: a vörös pöttyök NEM voltak a gépen, viszont volt mindenhova, minden alkatrészen gyári szám, feketével.

Nagyon szép lett! Próbálnék valamibe belekötni (a statikus kisütőkön kívül), de sajnos nem megy. :-))

(illetve mégis: a képek fehér-egyensúlya mintha nem volna a helyén egészen. Az egyikbe bele is piszkáltam, bocs érte!)

Ez igaz, de parkoló gépnél megszűnik a hidraulika nyomás és a törzsféklapok a saját súlyuknál fogva kinyílnak. Ha póttartály van függesztve, akkor is. :) A lenyíló törzsféklap pedig a tartályon pihen, egészen a következő hajtóműindításig.

Tibcsi:
Ez elképesztően szép lett! Az a zöldes árnyalat a belső részeknél, pont ahogy anno láttam a kiállított gépeken. Tényleg kívánja a cikket.

Warbirds:
Tipikus Murphy. Megértem, hogy egy ideig most inkább mással foglalkoznál. Én itt gondolkodnék el azon, hogy valami kényszerleszállt példányt csináljak belőle...

igaz. ha a has alatt van póttank akkor csak a két első müködik.

Régebbi olvasmányaimból emlékszem olyasmire, hogy a Mig-21 hátsó törzsféklap működtetését blokkolta, ha a törzs alá póttankot szereltek. Ez igaz, vagy sem?

Nagyon szép lett a 21-es!

Warbirds: nem tudom, mennyire vigasztal, de _ahhoz képest_ nem is nagyon tört össze.

Ez soha sem egy történet vége, mindössze egy állomása annak ;)

Sok erőt! Kár lenne érte

Kösz, srácok, de higyjétek el: jól áll neki a távolság. :)

Az építés csínjáról és bínjáról nem nagyon lehet mit írni, sokáig tartott, de nem volt különösebb probléma vele. De azért megpróbálok valamit összehozni. :)

Kösz, Juge! Az, hogy csak egy hibát tettél szóvá, tudom, hogy nálad ez hatalmas dícséretnek számít, büszke is vagyok rá, köszönöm. :) Az SzRO-ról meg írtam, hogy az fotózás után kerül(t) rá.

Sólyom történet vége: 2,5 óra méricskélés, maszkolás festegetés után az utolsó maszk leszedésekor veri ki az ember a saját(!) kezéből a gépet, ami aztán hangos csattanással landol a padlón... Pár napig látni sem akarom.

Csatlakozom az előttem szólókhoz, tényleg nagyon szép lett!

Gratuálok hozzá, nagyon szép munka!

Szép lett.

Statikus kisütőket is teszed gondolom...

Az SzRO antennákról: Farokrészen felül nem látom /persze még építed/, alul pedig elég fura lett. Az nem egy kiálló konzolon van, hanem 3 eltérő hosszúságú antenna egy vékony lemezen. A többi jónak tűnik.

Aztaaa!
Na ez már egy tisztességesen megépített makett. Ha nem fér be a vitrinbe, nyugodtan szólj! :)

Na ,ez kimondottan csinos lett!
Cikket is kérünk róla, hadd lássuk az építés csínját-bínját...

Hínye de jó lett! Kérünk szépen róla cikket is! :)

Szia,

Csini lett a Fishbed, ez kb. hibátlan, gratula!
z

Tényleg jó kék színe van a napfényben. Csinos lett.

Beszééééééééééééééééép...

Befejezettnek nyílvánítottam az Eduard MiG-21F-13-ast, még az SzRO-t kell még pótolnom a függőleges tetejére. Az eduard matricái közül csak a műszerfalat és a stencileket használtam fel, a többi HAD. Azért lett a 305-ös egyrészt, mert néhány pillanatig szerepelt az "Őrjárat az égen" című klasszikusban, másrészt mert Ő őrzi a budaörsi reptér hangárját. 🙂

Régi-új projekt képekkel és magyarázatokkal.

Van, de nem akarod látni :)
Sajnos bal oldali kerékficamban szenved a madár, elsőre nem fogta meg rendesen a ragasztó, úgyhogy újra kellett ragasztani, másodszor viszont jól megfogta, de csak mire elferdült.

De jó, lefényképezem. Tessék. Sajnos a fényelés nem jó.

Szép lett. Alja is van? :)

hű de szép!

Az előző projekt befejezésén felbuzdulva sebességben maradtam, jöhet az Academy 12529-es készlete.

A koreaiaknak ez egy viszonylag új szerszámos vonala (a 12515-ös készlet, más matricákkal), ez jó hír. A rossz hír az, hogy akár ragasztás nélkül is összerakható, vagyis pattintós, egy kicsit komolyabb Kindertojás szintjén van. Azokról meg tudjuk, hogyha egyszer összeraktad, akkor nem biztos, hogy szét is tudod szedni, márpedig itt kell kicsit szárazpróbázni, hogy az ember rájöjjön arra, mit hogy kell csinálni.
A készlet további hátránya, hogy három különböző színből öntötték a nem átlátszó alkatrészeket. Szerencsére a 12556-os készlet (ugyanez a gép USMC verzióban) már csak szürke kereteket tartalmaz.
Így jöhetünk rá, hogyaz egyébként szoros pattintós illesztéseket kicsit ki kell bővíteni, sőt, ahol csak lehet, ott a még minimálisan elégséges hosszúságúra kell visszacsiszolni az illesztőcsapokat. Meg arra is rájön az ember, hogy teljességgel felesleges a beömlőcsatornákat a nyolcadik lépésben beleszuszakolni a már összeillesztett törzsbe, sokkal egyszerűbb ezt inkább a harmadik lépésben megtenni.

Kabinnal nem nagyon láttak el keleti barátaink, kezelőpanelre és műszerfalra való matricákról ne is ábrándozzunk... mint ahogy normális Mk H7-es ülésekről sem. Persze lehetőségként ott van kazah barátunk, a Quinta 3D-s teljes kabinra való matricája, csak akkor még egyszer ki kell fizetni majdnem a makett árát.

A hajtómű kiömlőit ennél szerintem nem fogom lecserélni, olyan lesz, amilyen. Majd a többin.

Üdv kis haladás az airfix készlettel figurák a helyükön.

Szép lett a repcsi tetszik.

Sajnos fogalmam sincs, az átszóródások miért és hogyan történtek meg, mint ahogy azt sem tudom, miért pattogzott le a festék a törzsön, a bal szárny csatlakozása fölött.

Meg kellett várni, amíg a nap besüt a nappali ablakán, mert csak az hozza elő igazán ezt a gyönyörű, mélykék színt.

És a képek.

Hát. Két év és nyolc hónap elszaladt, benne egy nagyobb és egy óriási szünettel, vagy inkább két és fél hónapnyi szünet alatt némi elszórt munkával.

Rengeteg dolog félrement, ami félre mehet, ebből persze sokat tanulhat az ember, ha figyel. Szerintem egy Benny Hill Show epizódot meg lehetne tölteni a dolgokkal, amik történtek. Meggondoltam, hogy feladjam-e, de aztán inkább erőt vettem magamon, és befejeztem, amilyen lett. Kicsit sárga, kicsit savanyú helyett kicsit sánta, kicsit béna, de az enyém. És pont így akartam!

Lényeg a lényeg, elkezdtem, és harminckét hónappal később pikk-pakk már kész is lett.
Versenyen nem találkoztok majd vele, de kicsit megnapoztattam, aztán el is helyeztem egyelőre átmeneti helyen, egy üveges könyvesszekrényben.

És mivel telefonról nem volt kedvem írni, ezért a fotókat egy következő hozzászólásban csatolok.

Igen, tudok minden egyes hibát. Nem, nem tervezek cikket írni, csak ha nagyon-nagyon sokan unszolnak (remélem nem lesz ilyen).

Jöhet a következő, valószínűleg dupla építés, befejezem a '23-ban elkezdett Academy Phantomot, és megcsinálom gyerekkorombéli kedvenc kisautómat egy kicsit nagyobb méretben.

Hát, elvileg kész a tanulódarab, de még szárad. De kész!

Olyan amilyen, pont így akartam. Vagy ennyihez volt türelmem.

Pedig istenbizony rendesen csatoltam a képet!

Hát... erőt vettem magamon, és a bénácska Angyalt elkezdtem lakkozni. Azt hiszem.

Volt ugyanis egy 23ml-es biankó Tamiya tégelyem, valami átlátszó lötyi volt benne, úgyhogy empirikus módon összehasonlítottam az X-22-es lakkal, és ugyanolyan szaga volt. Mondjuk melyik Tamiya akrilnak nem :)
Szóval mivel a matricázásnál hagytam abba annak idején, ezért úgy gondoltam, hogy csakis a matricázás előtti lakkozásból maradhatott. Ránézésre ugyanolyan sűrű volt, úgyhogy felütöttem higítóval.

Ha már úgyis kalandoztam, akkor próba nélkül betöltöttem a 0,5mm-es pisztolyba, amit még nem használtam, és nekiestem a gépnek, mint tót az anyjának.

Holnap este megnézem, hogy milyen lett, és ráküldök még egy réteget. Aztán fel a szekrény felső polcára, mert szegényke nem kiállítási darab, még a Gyerek kategóriából is lefelé lógna ki :)

A kabin alatti késantennák módosításra szorulnak.A hosszúak eleve nem jók ezért rövidebbre kell őket vágni.De inkább lecserélni,csakúgy mint a rövidebbeket is mert egyik sem ott van ahol a fotók mutatják őket.Ezt maradék alkatrészekből oldottam meg és így javítottam
is a helyzetükön.Az orr rész csatlakozása sem a legtökéletesebb.Itt kellett azért csiszolnom.
A szárny alatti póttartályokat viszont nem teszem fel,mert úgy kecses ez a gép.
Ráadásul ilyen fotókat találtam is róla!
Ezért a pilonokról levágtam a tartályokat mert a Revell valamiért egybe öntötte őket velük.
A Hasegawa apró D7-es alkatrészeit azért felragasztottam alájuk.A has alatti póttankal kapcsolatban viszont még bizonytalan vagyok. Fel is tenném,meg nem is... 🤔

Nagyon Szép lett a madár!
Geolokációs okokból én a sheriffes helyett a szingapúrit választottam. Nagyon hasonló a kettő, az alkatrészek ugyanazok. Azonban az ördög a részletekben lakozik és nincs referenciám a kései verziókról amiben meg tudnám nézni. Tudtok esetleg ajénlani valami kiadványt amiben ezek fellelhetők?