Nagyzo: ugyanígy vagyok vele én is, ha van egyetlen munkafolyamat, amit szívből utálok a makettezésben, az a tömítés, ezért igyekszem én is a lehető legegyszerűbben túlesni rajta.
Nálam a pillanatragasztós módszer tökéletesen bevált, még úgy is, hogy nem használok semmilyen "extra", makettes pillanatragasztó, csak azt, amit a helyi háztartási boltban kapni, még a márkaneve sem jut eszembe hirtelen, de nem túl márkás dolog. És nincs vele gondom, sem csiszolásnál, sem karcolásnál/szegecselésnél. Igaz, egy-két éve láttam Will Pattison egy videóját, addig nem is gondoltam volna, hogy még a csiszolást is lehet helyesen és helytelenül csinálni. Pedig lehet, a trükk az, hogy a csiszolópapír (esetemben szivacs) épp csak érintse a csiszolandó felületet, nem szabad rányomni. Így fogja legkevésbé bántani a környező felületet. És ha az ember nem csak extra finom csiszolóvásznakat használ, hanem durvábbakat is, akkor ez sem egy lassú módszer.
Amúgy a Starfightered hogy áll? Adhatnál róla némi helyzetjelentést :)

A hosszabb szélvédő azon hátsó részét melyre a rácsukodó kabintető kerül nagyjából egyenesre csiszoltam. Volt benne egy előrefelé mutató dőlés.

Majd próbaképp feltettem a helyére a kabintetővel együtt. Mindenképp alacsonyabbra kell csiszolnom. Nyitott kabintetővel fog a gép elkészülni, a pár tizedmilliméteres szintkülönbség nem lesz látható.

Végül egy szürke színű MrHobby Surfacer alapozó került mindenhova , most már nem csak ellenőrzésképp. Úgy gondolom, most már nagyjából elfogadhatóak az ívek, egyenesek, illeszkedések.
Következhetett az utángyártott hosszabb szélvédő kifaragása a gyári helyettesítésére.
Úgy szerettem volna, hogy a tartócsonkból hagyok meg annyit, hogy ívesre tudjam alakítani vele az elejét. Sajnos a második szakasz lefűrészelésekor levált a csonkról, pont ott ahol le kellene amúgy is választani.
Sebaj ,ragasztottam elé öntőkeret darabot, majd ezzel formára alakítom.

Nem estek ki a tömítések, így nem kellett Milliputot alkalmaznom. Folytattam tovább, a vízszintes vezérsík beigazításával, tömítésével, a függőleges vezérsíkkal, a gyári kiömlőkkel stb.
A szélvédő elött levő jégtelenítőt lemartam, lecsiszoltam. Nem kell oda.
Tehát folytatódik tovább a tömítés, csiszolás, ellenőrzés, tömítés , csiszolás soha véget nem érő folyamata. Eközben általam is keletkeznek tömítenivalók, a szárnyon keletkezett egy bemaródás, látszik rajta, hogy belecsiszoltak, de hogyan- mikor arra nem tudom a választ.
Kezd alakot ölteni közben a gép, de ott duruzsol Nagyzo egyi régebbi hozzászólása is a fülemben: "öreg vagyok én már bohócnak". ;)

"lehet, hogy MEK-el acetonnal is működig,"
Tiszta acetonnal én már próbáltam, oldja, de nem ivódott mélyen a műanyag öntőkeret darabba ,csak a felülete lett nyálkás. Igaz, rövid ideig áztattam, nem napokon át. Kiszedve az acetonból, nagyon rövid idő alatt elpárolgott a felületéről az oldószer, kifehérítve és ridegebbé téve a szürke öntőkeret darabot.
A Tamiya airbrush cleaner ár/érték arányban is a legjobb lehet erre a célra, azt hiszem volt már e fórum valamely topikjában is téma, hogy az airbrush cleaner és az extra thin cement gyakorlatilag ugyanaz (1% eltéréssel)
aceton és butil acetát, mint ahogy az msds-ek is mutatják.

Nagyon jó festékhígító is a xilol, szórópisztolyt is ki lehet vele takarítani, de nincs az az isten, hogy itthon lakásban erre alkalmazzam.

Microbacchus első videójában lévő állag elsőre jó megközelítés. Minél hígabb, annál gyorsabban szárad.
Én a tamiya airbrush cleanerjét használom. Elvileg lehetne etilacetáttal, palma ecsetmosóval is, de ismereteim szerint ezek a felhordás után még sokáig 2dolgoznk" ezért is alakulhat ki később hajszálvékony beszívódás- ezért hozta ki a a két japán cég a gyorsan száradó ragasztó változatot (gunzenal az SP-t, tamiyánál quick setting.
Ha van elég üveg, akkor szín és sűrűség szerint több változat is készíthető.
Nem tudom, lehet, hogy MEK-el acetonnal is működig, de ezekkel nem próbáltam.

Ja, hát a xilol meg a toluol az nem barátja a szervezetnek.

Ez nagyon érdekes:
"...legújabban videó alapján tamiya extra thin ragasztóban oldott öntőkeretet használok. Spórolásból ennek az olcsóbb változatát a tamiya airbush cleanerjét használom..."

A 70-es évek elején apukám (vegyész volt) így csinált nekem ragasztót a makettjeimhez.

A lassan javuló hiánygazdaságban xilolt/toluolt szerzett, összetöretett velem már lecsupaszított öntőkereteket, és két nap múlva megvolt a ragasztó. Hamar beláttuk ugyanis, hogy a papírragasztóval (Technokol) semmire sem megyünk. És örültünk, hogy a kereskedelemben legalább a maketteket lehetett kapni ... egy ideig. Visszatekintve egy nagy negatívumot tudok előszedni: a ragasztó nagyon büdös volt és ma már tudom, hogy erősen mérgező is volt. Én meg beszívtam... de még élek.:)
S.

Ez egy viszonylag gyors összefoglaló:

www.youtube.com/watch
Ebben azt hiszem a piros az:

www.youtube.com/watch

Amúgy áttetszőből készítettem egy keveset egyszer Tamiya airbrush cleanerrel (ugyanaz, mint az extra thin), és kevés feketével (Tamiya LP, lényeg hogy lakk) színeztem.

Hmmm érdekes, de tök jó ötlet. Tömítő saját makett anyagából. Milyen sűrűségűre kevered be ragasztóba az öntőkeret darabokat? Valami pasztaszerű állagot képzeljek el?

A revel csőrős ragasztójával is ugyan ez a helyzet, hónapokkal később jelenik meg az árnyékrepedés. Ezért fejlesztette ki a tamiya az extra thin quick setting ragasztót, és a gunze a Mr cement SP változatot. Ezek gyorsan párolognak, így hamarabb lehet tömíteni, és nem marad beszívódás a ragasztási felületen.
Én is csodálkoztam, hogy egykomponensű tömítőt használatánál nincs zsugorodás, de megnyugodtam, hogy másnak is van :)
A pillanatragasztó jó lehet, de ott vigyázni, kell, mert ha kikeményedik, csiszoláskor a környező műanyag kopik és nem a műanyag, ráadásul kemény marad utána a felölet, a műanyag meg puha :( A debonderes visszamosás segíthet egy kicsit.
Én legújabban videó alapján tamiya extra thin ragasztóban oldott öntőkeretet használok. Spórolásból ennek az olcsóbb változatát a tamiya airbush cleanerjét használom.
Több rétegben vékonyan felvive viszonylag hamar szárad, és szépen csiszolható, nem pattogzik ki mint a tamiya puty és ugyanolyan kemény mint a környező műanyag, így könnyebb karcolni is. A végén egy higabb réteget viszek fel, így az egyenetlenségek is elsimithatóak. Van amikor egy nap után csiszolható, környezetfüggő, mennyi idő alatt szárad ki. Pl a szárny-törzs csatlakozásánál lehet jól tömíteni a réseket, kiszáradás után tökéletes, résmentes felület alakítható ki.
Nálam több makett épül egyszerre, így az sem gond, ha esetleg 2-3 napig (hétig, hetekig :) )szárad, van bőven, amivel foglalkozhatok. ráadásul csak akkor makettezem, ha kedvem van, van amikor hetekig nem ülök az asztalhoz, van, hogy egész nap ott ülök
Muzzy

Még sok-sok éve Jobbágy Szilárd (xcraft) mondta nekem, hogy ő tömítés után akár hónapokra is félrerakja a makettet emiatt.
Én az Iskrát pihentettem is egy jó darabig, bár csak Tamiya extra thin ragasztóval ragasztottam és Surfacerrel tömítettem olyan illesztéseket, amik egyben panelvonalak is.

De igen, zsugorodik a Tamiya putty. Töményen is, hígítva is. De most csak ez van itthon. Meg a Milliput.
Abban reménykedtem, hogy a Vallejo vízbázisú puttyja nem fog zsugorodni, de olvasva kervil hsz-ét akkor ez is kétséges

Ó de jó ezt nézni! :D

A Tamiya putty neked nem zsugorodik?
Én egy időben úgy emlékszem próbálkoztam vele, de nekem mintha zsugorodott is volna, meg pattogzott is volna.
Hígítod valamivel?

Szia! Méretarány?

Ha segít, ez az első rendszámmal arányos méret: 300×90mm

Tömítés, második rész:
Miután tegnap beragasztottam a szárnyakat, egy kis súly (fogpiszkáló doboz) ráhelyezésével értem el, hogy vízszintesen álljanak meg száradásig.
Ma pedig nekiláttam az illesztési hézagok kitöltésének alul-felül. Fogpiszkálóval felvitt, betömködött Tamiya putty, 30 perc száradás, majd a felesleg ledörzsölése következett MrHobby hígítós fülpiszkálóval.
Voltak hézagok bőven (az egyik képen nyíllal jelöltem egy kimaradt részt) , ha jobban megnézem olyan szélesek mint egy panelvonal. Tehát igaz az állítás borisz, hogy ezek nem is panelvonalak, hanem lövészárkok :)
Kíváncsi leszek, holnap ha egy kicsit meghajlítgatom a szárnyakat ide-oda , kiesik-e a fugázás a résekből. Ha igen, Milliputra váltok.

Köszönöm szépen a tippeket!

Ja Ja a Paint-be millió betüfajta/méret van kiválasztod megszerkeszted .Én öntapis papírra szoktam méretben kinyomtatni után kivágni felragasztani.

Microsoft Paint, keresni kell valami hasonló fontot, és még képként lehet is rajta igazítani esetleg.

Köszi!
Bár nem mértem meg, de szerintem rendben van a minimanfactory lámpája, bizonyos szögekből kicsit csal, hogy a lámpabúrák nagyon kiállnak, de ez az igazi UAZ-on is így van.

Szia! Ilyen rendszámot hogyan lehet gyártani. Nekem UC 36-88 kellene.

Hígított Tamiya putty-t kentem ecsettel bőven az illesztések megmaradt réseire. Száradás után hígítós fülpiszkálóval lesimogattam a felesleget. Majd megfújtam matt fekete festékkel. Maradt még tömíteni való, de már nem sok. Újabb adag hígított Tamiya putty-t ecseteltem a már hajszálvékony résekre, de ezt már vászonnal csiszoltam meg. Azt hittem fa..za lett. Megfújtam jó híg 1500-as MrHobby Surfacerrel bőven. Jaj, hogy nézett ki mikor megszáradt! Mintha még több rés keletkezett volna! Sokkal jobban kiemelte a hibákat a Surfacer mint előtte a matt festék.
Surfacer száradása után átcsiszoltam újra 1200-as vászonnal, és csodák csodájára elsimogattam a réseket, egész tűrhető lett.

Most mondd...:( Képen azért nem nézett ki ilyen sz@rul. De legalább az oldalfalakat fel lehetett használni.

Ezért pénzt kértek?

Hú de jó!

Komoly!

Ne is! Ha motivációra vágysz, akkor gondolj arra, hogy én egy Fly IL-10-zel hadakozom, amibe megpróbálok egy KORA gyanta "feljavítót" belepasszírozni. Egy kép a gyanta egy alkatrészéről...

Ez a Storch kabin jópár munkaóra után.

Nagyon király lett! Belső is kiváló.
Esetleg tűfilcel a rendszám négy sarkába 1-1pötty tudod a csavarokat imitálni.
Minimanfactory tényleg szemből nézve nem olyan mintha közel lennének azok a lámpák?

Nálam ez az UAZ mentő készült. A Minimanfactory műgyantája, sajnos nem lett olyan szép, amilyenre akartam, a karosszéria és az ajtók illeszkedése nagyon rossz (jó, ez az igazira is igaz), a plexilapból ollóval kivágós ablakmegoldás meg még síküvegnél se a kedvencem. Nagyon sok külső és belső alkatrészt magam készítettem, itt nagy köszönet Farkas469 fórumtársnak, aki az ehhez szükséges fotókat a rendelkezésemre bocsátotta. Egyébként kb 15 éve rakosgatom félig összerakva, szóval sok olyan dolog van rajta, amit ma már máshogy csinálnék, meg nyilván két hónappal a rohadt drága műgyanta makett beszerzése után ez is megjelent műanyagból.
A figura is a saját faragásom.

Leszedtem a beömlők fél anyagvastagságát. Géppel (azzal az elemes manikűrös csiszolóval) mert én ugyan nem csiszolok ennyit vászonnal...:)
Még nem adtam fel...

Már körbekentem, hígitott Tamiya putty-val. Majdnem mindenhol ahol illesztés van. Holnapig szárad, aztán hígítós visszatörlés és csiszolás. Készülj fel rá, hogy a hátsó traktus alsó illeszkedő részében van egy jókora lépcső, (jelöltem a szakaszt) innen bőven ki kell vésni a makett anyagából , hogy együtt fusson majd a felső résszel. Aztán panelvonal újrakarc, mert itt mélyre kell menni, hosszan. De ahogy elnézem panelvonal újrakarcra sok sok helyen szükség lesz.
Aztán a beömlők is kilógnak oldalra-alulra. Azok anyagából is kell leszedni.

Egész jó lett!
Ezek a panelvonalak mondjuk így megnagyítva még félelmetesebbek. Ha értenék a Photoshoophoz, rajzolnék még pár képet, hogy ráközelítve első világháborús lövészárkok rajzolódnak ki.
Én a helyedben az implantátum illesztését körbekenném Surfacerrel, és amikor már nagyjából kitérhálósodott, alkoholos papírtörlővel visszatörölném a felesleget. Az Iskránál tömítettem így pár illesztést, és meglepően jó eredményt hozott.

Én még fiatalkorú voltam, amikor első gyanta és réz feljavítóimat használtam.
Kb. arra is, hogy melyik makett idején kivel jártam. :D
Nem ördöngösség igazából, csak rá kell érezni, ez ilyen orrcsere szerintem pont jó is bevezetőnek.

Én jobban örülnék, ha egy típus építéséhez elég lenne egy tökéletes makett, de hát ugye ez nem létezik. De legalább pontosak lennének, hogy ne kelljen donorokat is vásárolni, legfeljebb feljavítókat.
Gyerekként nem voltam rest házilag alkatrészeket gyártani, feljavítani, anno a régi Academy F-5A kit gépágyú terét egy PRO7-en vetített amerikai sorozat alapján gyártottam le, emlékezetből... (Olyan is lett, de ez most mellékes.) Azóta viszont mindenhez kiegészítőket veszek, mert nem tudok olyan tisztán és precízen építeni, és az apró részletek elkészítése is lehetetlen számomra. Amúgy egyetértünk, minden tiszteletem a semmiből is csodát építőknek.
z

Jó játék ez a donorosdi, kimondottan élveztem a Hasegawa Blackhawk feljavítását Italeri alkatrészek hozzáadásával, összecsiszolásával. Csak úgy repül az idő. És teljesen kikapcsol.
Kalapom emelem azok előtt akik nem csak utángyártott feljavítókkal, hanem elsősorban saját kezűleg építenek, részleteznek hozzá. Nagyon sok plusz munkaórát el lehet tölteni egy-egy ilyen átalakítással, megtervezés, mérés, anyaglegyártás, összeillesztés stb. és közel sem biztos a jó eredmény. Sokszor előfordul, hogy az ember kedve elmegy az egésztől ha nem jól sikerült valami sokadik próbálkozásra sem. Ha viszont sikerül (nem baj ha nem tökéletesre) az a felhőtlen gyermeki öröm. :) Löketet adhat a következő hasonló projektre.
Aztán idővel már túl pici lesz a 72-es méret ilyenekre. Nem olyan biztos már a kéz, romlik a szem...ezek is el tudják venni az ember kedvét :)

Én sok ragasztót szoktam használni, belülre kenve, hogy ne látszódjon, viszont így lassabban köt. De érdemes csapolni is, vagy belülre lemezeket ragasztani, ami szintben tartja az alkatrészeket.
z

Kell még csiszolni belőle egy minimálisat jól látod, hogy teljesen szintbe hozzam a találkozásokat. Ettől függetlenül majdnem jól sikerült, ha maradt volna még idő a korrigálásra akkor összehozható. De a pillanatragacs hiába gél, gyorsan köt... :)

Egész jó, majdnem tökéletes. Ha jól látom még felül kéne egy minimálisat csiszolni az orrkúp magasságából. Viszont szemből kicsit csálénak tűnik, bár ha jól rémlik enyhén aszimmetrikusak a panelvonalak, szóval valószínű Neked van igazad.
z

Igen, követem borisz munkásságát is, szereti kemény makettbe vágni a fejszéjét ő is. Írhatnám, hogy ettől szép ez a hobbi, de ezt ennyi idősen már tudom, hogy nem igaz... Az a baj, hogy jó minőségű és részletes makettek helyett én is általában hasonló szintű készleteket faragok, bár vannak olyanok, amik építését tényleg élvezem, legyen akár egy KP, RS vagy egyéb kisszériás, gyenge gyalázat...
Ez a HB F-5E ugye a régi Italeri kit többé-kevésbé annál jobban sikerült másolata, ahogy arról már volt szó néhányszor, de már 20 éve se voltam elégedett vele... Viszont ma már jobban félek, mint megijedek, szóval megtartom a Wolfpack termékek eljöveteléig, hátha lesz valami nehezen javítható alakhibája, amihez jó lesz ez donornak.
z

Majd ilyen lett.
Mind a makettből, mind a gyanta orrból is csiszoltam le, a gyantából jobbára kicsit még kétoldalt kellett pluszban leszedni.
Ha jól tudom ez a Dream Model cápaorrának másolata. Egész jól házasítható a HB-vel.

Aztán gél pillanatragaccsal odaragasztottam, nem sok időt hagyott korrigálásra.

Nyisszantottam. Egy kis ráhagyással, legyen miből lecsiszolni

Majd elfelejtettem, boris többet tudna mesélni róla miért izgalmasabb egy ilyen HB F5 makett mint egy biztosan jobb Wolfpack. Jó pár készletet darabjaira szabdalt, átalakítva az elrontott részeket sokszor saját kezűleg megpróbálva leimitálni a hiányosságokat, vagy a gyártó rontott részeit javítani, újrakarcolni, átépíteni, újat gyártani stb. Biztosan van olyan készlet ami elveszi az ember kedvét annyira rossz, vagy menthetetlen. Az ilyen készlet az igazi kihívás.

Az, főleg, hogy életemben először dolgozom gyanta kiegészítővel...

Hogy ez milyen izgalmas!

Na végre kezd alakot ölteni, hajrá! Remélem az átültetés problémamentes lesz, sok sikert!
z

Sziasztok!

Köszi az észrevételeket:)

A képeket lévő fehér borítás volt a cél. Majdnem teljesen fehérnek gondolom, minimális sárgáig kopásokkal (kibúvók oldala, kapaszkodók egy része teljesen), amire ott is ráfolyik ez a mészszerű fehér, és ezért fátyolos lesz a sárga is. Próbáltam ezt a hatást több rétegben elérni: 1. sárga alapszín, hajlakk, tamiya fehér (hogy legyenek a fátyol alatt átlátszó éles határok) 2. fehér akril (washable) ecsettel sávokban 3. fehér plusz sok világos színű olajfesték. Nehéz ezeket a fekete-fehér képeket értelmezni:) én alapvetően főként fehérnek képzeltem el a fotókon lévőket mindig, de persze, lehet, hogy tévedek.

Amúgy ezután is egy alapvetően fehér tank a cél, csak az Sherman, ami a kedvenc tankom:) már évek óta nézem azt fotót:)

Akkor törzs összeragasztás, és nemsoká orrcsere cápás gyantára