Szia!
Grat, szép hajó!
Ezzel nem értek egyet: "sok német hajó között". Szerintem csak a csatahajók népszerüek és az U-bootok.
Üdv!
Grat, szép hajó!
Ezzel nem értek egyet: "sok német hajó között". Szerintem csak a csatahajók népszerüek és az U-bootok.
Üdv!
Gartulálok!
Ez a készlet nekem is megvan. Egy biztos: nagyon "munkás" kit. Valami amerikai gyártó készít hozzá maratott fedélzetet nem is olyan nagy pénzért, olyan kb 8 ezerért. Szerintem érdemes beszrezni. Valahol láttam, hogy az ilyen nagy darab rezet hogy kell felragasztani: vmivel rászorítják a fedélzetre, alúlról sok lyukat fúrnak, és azokba folyatják be a piilanatragasztót.
Ez a készlet nekem is megvan. Egy biztos: nagyon "munkás" kit. Valami amerikai gyártó készít hozzá maratott fedélzetet nem is olyan nagy pénzért, olyan kb 8 ezerért. Szerintem érdemes beszrezni. Valahol láttam, hogy az ilyen nagy darab rezet hogy kell felragasztani: vmivel rászorítják a fedélzetre, alúlról sok lyukat fúrnak, és azokba folyatják be a piilanatragasztót.
Barátaim!
Tegnap nagy öröm ért engem. Megérkezett Tokyoból a várva várt Hasegawa Akagim(1/700). A Hobby Searchtől rendeltem meg és két héten belül már itt is volt Japánból. Érdekes hogy az Akagit 1/700 ban csak a Hasagawa adta ki. Viszont az Eduard készített hozzá egy egész türhető maratást két lapon. Hát most el leszek egy darabig vele. Ebben az országban úgy sem divat Japán hordozókat készíteni. Igy legalább majd több szempontból is érdekes lesz a sok német hajó között.
Tegnap nagy öröm ért engem. Megérkezett Tokyoból a várva várt Hasegawa Akagim(1/700). A Hobby Searchtől rendeltem meg és két héten belül már itt is volt Japánból. Érdekes hogy az Akagit 1/700 ban csak a Hasagawa adta ki. Viszont az Eduard készített hozzá egy egész türhető maratást két lapon. Hát most el leszek egy darabig vele. Ebben az országban úgy sem divat Japán hordozókat készíteni. Igy legalább majd több szempontból is érdekes lesz a sok német hajó között.
ok, köszi!!!
ChevyG!
Autóval megyek, természetesen kérésedre elviszem a könyvet. Valószinüleg Olaszországban ez most is kapható, mert hiszen ez egy összefoglaló, alapmünek számít.
Autóval megyek, természetesen kérésedre elviszem a könyvet. Valószinüleg Olaszországban ez most is kapható, mert hiszen ez egy összefoglaló, alapmünek számít.
Simi!
Nagy kérés lenne, hogy hozd el Móvára az olasz könyvet?
Természetesen nem kölcsönbe, csak meg szeretném tekinteni! (nem tudom mivel jösz, ha vonaton stb akkor megértem ha nem akarod hurcolászni)
Édesanyám megy olaszba dolgozni a nyáron, és ...:)
Köszi!
Nagy kérés lenne, hogy hozd el Móvára az olasz könyvet?
Természetesen nem kölcsönbe, csak meg szeretném tekinteni! (nem tudom mivel jösz, ha vonaton stb akkor megértem ha nem akarod hurcolászni)
Édesanyám megy olaszba dolgozni a nyáron, és ...:)
Köszi!
hellodebil!
Nagyon javaslom elolvasásra neked ezt a könyvet:
Burkard Baron von Müllenheim Rechberg: Battleship Bismarck (angol nyelven)
Ugye, nem kell magyaráznom, ki a szerzö...
A könyv angol nyelvü, és ha szeretnéd, elviszem Móvárra és kölcsön adom elolvasásra.
Nagyon javaslom elolvasásra neked ezt a könyvet:
Burkard Baron von Müllenheim Rechberg: Battleship Bismarck (angol nyelven)
Ugye, nem kell magyaráznom, ki a szerzö...
A könyv angol nyelvü, és ha szeretnéd, elviszem Móvárra és kölcsön adom elolvasásra.
Szia Debil !
Ha nem veszed rossznéven nem írom ide az összes könyvet, de keress a neten ilyen neveket: Norman Friedman, Siegfried Breyer, Jane's Fighting Ships, Squadron Signal Publication, Classic Warship Publishing, Osprey Publishing (ezen belül a New Vanguard sorozatot). Esetleg nézz körül a White Ensign Models honlapján vagy itt:
www.christian-schmidt.com
Innen már rendeltem pár dolgot, úgyhogy bátran ajánlom.
Ha nem veszed rossznéven nem írom ide az összes könyvet, de keress a neten ilyen neveket: Norman Friedman, Siegfried Breyer, Jane's Fighting Ships, Squadron Signal Publication, Classic Warship Publishing, Osprey Publishing (ezen belül a New Vanguard sorozatot). Esetleg nézz körül a White Ensign Models honlapján vagy itt:
www.christian-schmidt.com
Innen már rendeltem pár dolgot, úgyhogy bátran ajánlom.
Háát... nem nagyon... de a növéremmel le szoktam fordíttatni egy -egy részt, ami érdekel, ill.elöszedem a szótárat... A táblázatok, rajzok és az adatok meg önmagukért beszélnek.
De akkor gondolom te tudsz olaszul! Sajna nekem angol jöhet számitásba - bár lehet ezt a könyvet kiadták más nyelven is. Ami teccik nekem, az a Tirpitzről szóló könyv, ám sajnos ez norvég kiadás, tehát abszólút érthetetlen :) és az ára is elég borsos 21 ezer Huf.
Az én kedvencem, amire már korábban is hivatkoztam ez az olasz nyelvü könyv: Giorgo Giorherini: Le navi da battaglia della Seconda Guerra Mondiale (Ermano Albertelli editore). Ez a könyv nemzetekre, osztályokra, évekre (a korábban épültek szerepelnek elöl) bontva ismerteti az egyes hajókat. Fotók, rajzok, technikai adatok, összehasonlító táblázatok és rövid történet segítségével mutatja be a hajókat. Nagyon általános mü, de minden csatahajó szerepel benne, még a szovjet és brazil hajók is. 23X28 cm, kemény kötésü, az ára kb 15.000 Ft. Én eddig még csak apróbb pontatlanságokat találtam benne. Szóval szerintem jól használható mü. Én a növéremtöl kaptam, aki Olaszországban él. A könyvet elöször 1972-ben adták ki, és az én példányom már a harmadik, javított kiadás 1995-böl.
akkor jól sejtettem!
köszönöm!
konkrét könyvcímeket -írokat lehetne kérni?
köszönöm!
konkrét könyvcímeket -írokat lehetne kérni?
A 350-es és a 700-as méretarányokat - úgy tudom - a Tamiya találta ki. Korábban az Airfix (600) és a Heller (400) volt a "menö". Magam is meglepödtem annak idején, amikor a Heller 400 és a Tamiya 350-es Bismarck-ot összehasonlítottam. Csak 50 a különbség és mégis mennyivel nagyobb! És a minöség is mennyivel jobb...
hellodebil!
Megjött a DVD! Nagyon köszönöm! Meg is néztem, és müxik...
Sajnos a fedélzet illesztése nagyon rossz ott a parancsnoki híd elött - amiröl már korábban is irogattam. De azért javítható.
A könyveket én is innen-onnan szedegettem össze csatahajó-témában. Talán Móváron is lesz egy-két témába vágó kiadvány.
Megjött a DVD! Nagyon köszönöm! Meg is néztem, és müxik...
Sajnos a fedélzet illesztése nagyon rossz ott a parancsnoki híd elött - amiröl már korábban is irogattam. De azért javítható.
A könyveket én is innen-onnan szedegettem össze csatahajó-témában. Talán Móváron is lesz egy-két témába vágó kiadvány.
Jól gondolom, hogy elöbb volt a 400as méretarány, és csak később let népszerübb -a TAMIYA révén- a 350es?
És ugyanígy a 600 kontra 700?
És ugyanígy a 600 kontra 700?
nos, ez engem is érdekelne!
Ki kell javitanom magam, a Tamiya fedélzetének sem olyan fa..a az illeszkedése, sajnos nem voltam elég alapos csiszolásnál és eléggé sokat szenvedtem tegnap, az eredmény se lett túl optimális. Az Academy Tirpitznél jobban passzolt a fedélzet...
Egyébként hol lehet szerezni igényes szép könyveket a csatahajókról, hadihajózásról? Ill. mik azok a könyvek amiket javasoltok? Gondolom arról ne is álmodjak, hogy magyar nyelven kiadnak ilyen műveket... de az angol világnyelv :)
Egyébként hol lehet szerezni igényes szép könyveket a csatahajókról, hadihajózásról? Ill. mik azok a könyvek amiket javasoltok? Gondolom arról ne is álmodjak, hogy magyar nyelven kiadnak ilyen műveket... de az angol világnyelv :)
Akkor ezek szerint tervezéi hibák is voltak...
Mindig tanul az ember.:)
Mindig tanul az ember.:)
Erről beszéltem én is:)
Kedves Momi !
Én is örülök, hogy jó vagy hadtörténelemből, de azért engedd meg, hogy javasoljam, hogy a HADIHAJÓ típuskönyvnél kicsit komolyabb műveket is forgass ;)
Egy-két észrevételem azért lenne az általad leírtakkal kapcsolatban.
A német csatacirkálókat bizony eredetileg 28 centis lövegekkel tervezték. Sőt! Most mondok egy kissé meglepő dolgot. Nem is lettek volna csatacirkálók. Azért, mert eredetileg a Deutschland osztály 5. és 6. hajói lettek volna. Csak aztán mikor a franciák elkezdték építeni a Dunkerque osztályt (válaszképp a Deutschlandra) a németek úgy gondolták, hogy feljavítják a terveket.
Egy közel 24-26.000 tonnás hajó jött össze nekik. Az egyedüli különbség a Deutschlandhoz képest egy kicsit hosszabb hajótest és erősebb páncélzat volt. De a fő fegyverzet továbbra is 6 db 28 centis löveg maradt volna. Persze akadtak, akik azt mondták, hogy mi lenne ha növelnék a tűzerőt egy harmadik torony beépítésével.
A végső szót Hitlernek kellett kimondania, de ő elöször félt, hogy mit fognak szólni az angolok. Majd egy évbe telt, mire 1934 nyarán azt mondta: "Rendben. Legyen egy harmadik torony". A tervezők valószínűleg tömeges öngyilkosságot követtek el, mert át kellett tervezni az egész hajót, akkor mikor már szinte karnyújtásnyira voltak a gerincfektetéstől. Nos, ekkor felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha 38 centis ágyúkat építenének be ? Két oka volt, hogy nem tették meg. Egy gazdasági, a költségek miatt, és egy politikai, az angolok reakciója miatt. Nos, ezért maradtak a 28 centis lövegeknél, de mostmár három toronyba leosztva. Azon hosszasan elvitázhatnánk, hogy mennyire voltak alulfegyverzettek, de hadd tegyem fel a kérdést: Mihez képest ? Erősebb páncélzatuk volt, mint egy cirkálónak és gyorsabbak voltak, mint egy csatahajó.
A Courageous és társai pedig nem azért lettek repülőgép-hordozók, mert az első vh végén többé már nem kellett behatolni a Balti-tengerre (tényleg agyament ötlet egy brit admirálistól). Azért lettek repülőgép-hordozók, mert ahogy irtad is, eredetileg csatacirkálók lettek volna. Vagyis egy viszonylag nagy, de nem erősen páncélozott hajótörzshöz, nagy sebesség társult. Mikor megkötötték a washingtoni flottaegyezményt, az 525.000 tonnában szabta meg a csatahajók és 135.000 tonnában a repülőgép-hordozók vízkiszorítását Nagy Britannia számára. A derék britek válaszút elé kerültek. A Courageous és társai nem fértek bele az 525 ezres korlátba, tehát ki kellet volna dobni őket. Ekkor jött az ötlet, hogy a nagyméretű törzset és sebességet jól fel lehetne használni repülőgép-hordozónak.
A Nelsonnal kapcsolatban pedig csak annyit jegyeznék meg, hogy valószínűleg a washingtoni egyezmény nélkül is olyan formája lett volna, amilyenre végül építették. A tervei ugyanis egy régebbi, G3 jelű, csatacirkáló tervein alapultak.
Én is örülök, hogy jó vagy hadtörténelemből, de azért engedd meg, hogy javasoljam, hogy a HADIHAJÓ típuskönyvnél kicsit komolyabb műveket is forgass ;)
Egy-két észrevételem azért lenne az általad leírtakkal kapcsolatban.
A német csatacirkálókat bizony eredetileg 28 centis lövegekkel tervezték. Sőt! Most mondok egy kissé meglepő dolgot. Nem is lettek volna csatacirkálók. Azért, mert eredetileg a Deutschland osztály 5. és 6. hajói lettek volna. Csak aztán mikor a franciák elkezdték építeni a Dunkerque osztályt (válaszképp a Deutschlandra) a németek úgy gondolták, hogy feljavítják a terveket.
Egy közel 24-26.000 tonnás hajó jött össze nekik. Az egyedüli különbség a Deutschlandhoz képest egy kicsit hosszabb hajótest és erősebb páncélzat volt. De a fő fegyverzet továbbra is 6 db 28 centis löveg maradt volna. Persze akadtak, akik azt mondták, hogy mi lenne ha növelnék a tűzerőt egy harmadik torony beépítésével.
A végső szót Hitlernek kellett kimondania, de ő elöször félt, hogy mit fognak szólni az angolok. Majd egy évbe telt, mire 1934 nyarán azt mondta: "Rendben. Legyen egy harmadik torony". A tervezők valószínűleg tömeges öngyilkosságot követtek el, mert át kellett tervezni az egész hajót, akkor mikor már szinte karnyújtásnyira voltak a gerincfektetéstől. Nos, ekkor felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha 38 centis ágyúkat építenének be ? Két oka volt, hogy nem tették meg. Egy gazdasági, a költségek miatt, és egy politikai, az angolok reakciója miatt. Nos, ezért maradtak a 28 centis lövegeknél, de mostmár három toronyba leosztva. Azon hosszasan elvitázhatnánk, hogy mennyire voltak alulfegyverzettek, de hadd tegyem fel a kérdést: Mihez képest ? Erősebb páncélzatuk volt, mint egy cirkálónak és gyorsabbak voltak, mint egy csatahajó.
A Courageous és társai pedig nem azért lettek repülőgép-hordozók, mert az első vh végén többé már nem kellett behatolni a Balti-tengerre (tényleg agyament ötlet egy brit admirálistól). Azért lettek repülőgép-hordozók, mert ahogy irtad is, eredetileg csatacirkálók lettek volna. Vagyis egy viszonylag nagy, de nem erősen páncélozott hajótörzshöz, nagy sebesség társult. Mikor megkötötték a washingtoni flottaegyezményt, az 525.000 tonnában szabta meg a csatahajók és 135.000 tonnában a repülőgép-hordozók vízkiszorítását Nagy Britannia számára. A derék britek válaszút elé kerültek. A Courageous és társai nem fértek bele az 525 ezres korlátba, tehát ki kellet volna dobni őket. Ekkor jött az ötlet, hogy a nagyméretű törzset és sebességet jól fel lehetne használni repülőgép-hordozónak.
A Nelsonnal kapcsolatban pedig csak annyit jegyeznék meg, hogy valószínűleg a washingtoni egyezmény nélkül is olyan formája lett volna, amilyenre végül építették. A tervei ugyanis egy régebbi, G3 jelű, csatacirkáló tervein alapultak.
a bismarck osztály valóban a legjobb német 1. vh-s csatahajó, a bayern osztály tapasztalataiból indult ki!
Hát az nyomdai hiba volt csak :) sztem ahoz képest h mennyire van keletje enne ka témának kishazánkban elég "korrekt" könyv. Nyilván akit nagyon érdekel a téma az beljebb ássa magát, de a fejlődésnek lépcsőfokai vannak. A Hajja féle könyvek legalább nem irnak le bődületes nagy hülyeségeket, és vannak bennük érdekes képek. Sztem szép könyvek.
Most ragasztgattam fel a géppuskákat az előfedélzetre és hogy mennyire hibás az elhelyezésük :DD - az első ágyútorony elforgatásánál elsodorta az egyiket. Nah mostmár mind1, az ott marad, beragadtak a világ legnagyobb lövegei a 460asok :DDD
Most ragasztgattam fel a géppuskákat az előfedélzetre és hogy mennyire hibás az elhelyezésük :DD - az első ágyútorony elforgatásánál elsodorta az egyiket. Nah mostmár mind1, az ott marad, beragadtak a világ legnagyobb lövegei a 460asok :DDD
én akkor csalódtam a Hajja és Fiai féle DKM műben amikor azt írták, h az Bismarck Antonja 3900esekkel voltak szereleve.
(anno itt meg is kérdeztem)
(anno itt meg is kérdeztem)
Az ürmérethez visszautalva, úgy láttam a Bayern 380 mm-es tüzérséggel volt felfegyverezve, a Derfflinger-osztály 305mm csakúgy mint régebbi Kaiser-osztály, a Moltke-osztály pedig 280 mm-esekkel volt, csak utánna néztem a neten és egy könyvemben. Bár a Bayern már csak Jütland után készült el, de lehet, hogy ezekből a 380 milisekből kisérletezték ki a későbbi Bismarckon felszerelt lövegtipust (L45-ös)? Vhol azt olvastam h a Hindenburg (Derfflinger-osztály) volt a "legjobb" csatacirkáló az első világháborúban. Ha jobban megnézem igazából Jütlandig elkészült hajók csatacirkálók voltak. V nem? (most lehet szörnyülködtök :D )
Jah és Momi! A washingtoni flottaegyezményben úgy olvastam azért megvolt szabva a repülőgép-hordozók épitése is. Csak a csatahajókét korlátozták jobban.
Jah és Momi! A washingtoni flottaegyezményben úgy olvastam azért megvolt szabva a repülőgép-hordozók épitése is. Csak a csatahajókét korlátozták jobban.
SImi!
Dogger Bank-nél a Tiger is úgy járt, mint a Seydlitz, és meg is változtatták a lószar...bocs lőszer szállítási rendet, és Jütlandot is túlélte.
Asszem Ronald E Spector könyvébe volt ez bevésve, de majd este utánanézek.
A japán pilóta élményeit csak gyorsan átfutottam, sajnos nincs időm vele foglalkozni, viszont hamarosan elkészül a Keleti Salamon szigeti csata.
(Utána jön Santa Cruz!)
Dogger Bank-nél a Tiger is úgy járt, mint a Seydlitz, és meg is változtatták a lószar...bocs lőszer szállítási rendet, és Jütlandot is túlélte.
Asszem Ronald E Spector könyvébe volt ez bevésve, de majd este utánanézek.
A japán pilóta élményeit csak gyorsan átfutottam, sajnos nincs időm vele foglalkozni, viszont hamarosan elkészül a Keleti Salamon szigeti csata.
(Utána jön Santa Cruz!)
Momi!
Momi! A kutyamindenit! Vagy nagyon ráérsz, vagy nagyon gyorsan gépelsz!
Imádom a Hadihajók típuskönyvet, de nem az egyetlen autentikus forrás.
A Nelson meg a Rodney un. treaty battleship, tényleg azért lett olyan ortopéd, mert lekorlátozták a méreteit. Helodebilnek igaza volt, ekkora már megszületett a Fast Battleship kategória, így sebesség szempontjából sem volt valami korszerű. Azért irányadó volt a mérnököknek, mert több hajónál is alkalmazták, vagy fontolóra vették a lövegtorony elrendezést. ( Richelieau, Tone sőt a Yamatora is voltak ilyen tervek!!)
A politikusok meg nem voltak olyan hülyék, a két vh. között a repülőgéphordozók össz vízkiszorítását is szabályozták. Gondot is okozott az Amyknak, hogyan osszák be. Pl. ezért lett a Yorktown osztály csak kb 22000 t.
Momi! A kutyamindenit! Vagy nagyon ráérsz, vagy nagyon gyorsan gépelsz!
Imádom a Hadihajók típuskönyvet, de nem az egyetlen autentikus forrás.
A Nelson meg a Rodney un. treaty battleship, tényleg azért lett olyan ortopéd, mert lekorlátozták a méreteit. Helodebilnek igaza volt, ekkora már megszületett a Fast Battleship kategória, így sebesség szempontjából sem volt valami korszerű. Azért irányadó volt a mérnököknek, mert több hajónál is alkalmazták, vagy fontolóra vették a lövegtorony elrendezést. ( Richelieau, Tone sőt a Yamatora is voltak ilyen tervek!!)
A politikusok meg nem voltak olyan hülyék, a két vh. között a repülőgéphordozók össz vízkiszorítását is szabályozták. Gondot is okozott az Amyknak, hogyan osszák be. Pl. ezért lett a Yorktown osztály csak kb 22000 t.
Nem ez vlt a szabotázs az 1ik Iowa ellen?
Hát igen, ez a fotó az Iowa 2. sz. lövegtornyának kiégését ábrázolja (elöb persze robbanás történt a toronyban). Ha jól emlékszem, 1989-ben történt. Úgy tudom, ma sem lehet pontosan tudni, mi is okozta a tragédiát. 47-en haltak meg.
Szia kedves Momi!
Nem Kurt Ridert vagy Nemere I-t olvastam, nem is Földi Pált... Az infóim jó része Giorgo Giorgerini: Le navy da battaglia della Seconda Guerra Mondiale c. (kb 300 oldalas; az ára is szép volt.) müböl származik, ami - kicsit komolyabb - mint a Hadihajó tipuskönyv. Amit pedig az I.VH-s dolgokról írtam, azt pedig V.E. Tarrant Jütland c. könyvéböl vettem.
Örülök, hogy jó vagy hadtörténelemböl.
Nem Kurt Ridert vagy Nemere I-t olvastam, nem is Földi Pált... Az infóim jó része Giorgo Giorgerini: Le navy da battaglia della Seconda Guerra Mondiale c. (kb 300 oldalas; az ára is szép volt.) müböl származik, ami - kicsit komolyabb - mint a Hadihajó tipuskönyv. Amit pedig az I.VH-s dolgokról írtam, azt pedig V.E. Tarrant Jütland c. könyvéböl vettem.
Örülök, hogy jó vagy hadtörténelemböl.
váááo
Szia Simi!
Ne haragudj, hogy hozzá szólok,de info terjesztésnél kérek nagyobb odafigyelést és olvasását MEGFELELŐ hiteles szakirodalomnak. Kurt Rieder és Nemere I. nem az.
Kezdem a problémákat sorolni:
A német csatacirkálók 38cm főtüzérséggel tervezték (3X2),de nem készültel el a 38cm ágyúk ezért kényszerből kaptak a már sorozatban gyártott 280mm-ekből (3X3)
A Scharnhorst és Gneisenau ezért egy kicsit alulfegyverzet volt a méretükhöz képest.
A csatahajók tervezése ugyanakkor indult és 406mm löveggel tervezték őket de hadihajó építési kapacitás problémák miatt később készültel el lásd évszámok és gerincfektetési évszámok a Bismarcknál és a Tirpitznél. A 40,6cm lövegek pedig sohasem lettek legyártva. Ezért kapták az addigra elkészült 38cm-sket amelyeket eredetileg a csatacirkálókra szántak.Azért elég jó "kis" ágyúk voltak.
A HOOD-t (John Brown gyár: 1916.09.-1920.03) csak át akarták építeni! SOHASEM építették át a lőszerellátást biztosító ajtókat. Bismarck szét is lőtte az első adandó alkalommal. Tervezték de az I.vh megnyerése után álmukban nem gondoltak rá,hogy 30 év múlva újra VH. lesz! Admiralitás takarékosságból a HOOD testvérhajóit is törölte az építési programmból. A HODD átépítését is halogatták sőt egyik csatcirkálót sem építették át.
"Curageous és társai" pedig csatacirkálónak épültek 2X1db 18" -os!!! ágyúval Glorius (Harland and Wolff gyár 1915.05.-1917.01;)
Curageous (ELSWICK gyár 1915.03-1917.01.)
kizárólagosan a BALTI tengeri behatolásokra az I.vh végén. Agyament ötlet a britektől. Át is építették őket repgép hordózóknak. Miért? Lásd alább.
Nelson miért lett olyan amilyen. Hát az 1922-es Whasingtoni fegyverzetkorlátozási tárgyalások alapján. Pontosabban tengerészeti korlátozás és egyezség a nagyhatalmak között. Érdemes utánaolvasni. Érdekes egyeszség volt. A Szovjetuniót meg sem hívták rá!!! Már akkor meg akarták akadályozni a fegyverkezési versenyt. Ami ma az atomütőerő az akkoriban a nagy csatahajók és csatacirkálók építése volt a nagyhatalmi státusz kifejezésére. Na ezt akarták korlátok közé szorítani. Rephordozók pedig nem voltak korlátozva az egyezménybe!! Na ezek is értettek akkor a haditechnika fejlődéséhez. Poltikusok. -:(
Mai szemmel borzalmas csatahajókat terveztek mint az USA-ban mint ANGLIÁban mind Japánban. Iszonyú vízkiszorításokkal 88 000-95 000T monstrumok 566-652mm (10-12db) ágyúk!!!
Vissza Nelson és Rodney-re. Csökkenti kellett a tüzérség számát és korlátozták a vízkiszorítást. Ezért lett ilyen fura formája a súlytakarékosságtól. A két csatahajó tüzérsége ezért került előre. Ezt a két csatahajót befejezhették az angolok,de törölni kellett a többi programjukat sőt jópár I. vh csatahajót szét kellett bontaniuk. Szét is szedték!! Viszont pár csatacirkálót átépíthettek a szerződő felek Repgép hordózónak.
Japán: Akagi (Kure hajógyár 1920 dec-1927 nov.)
USA: Saratoga(New York ship Building 1921.01-1927.12),
Lexington (Fore River 1920.09-1927.11.)
Anglia: Glorius,Curageous
Javaslom a HADIHAJÓ típuskönyv beszerzését a Zrinyi kiadótól. Nagyon jó kis alapmű!!
Mára ennyit hadihajó történelemből. Ha van kérdésed keress meg nyugodtan. Makettezni nem tudok jól,de hadtörténelemből jó vagyok.
További jó makettezést és hadihajózást.
Momi
Ne haragudj, hogy hozzá szólok,de info terjesztésnél kérek nagyobb odafigyelést és olvasását MEGFELELŐ hiteles szakirodalomnak. Kurt Rieder és Nemere I. nem az.
Kezdem a problémákat sorolni:
A német csatacirkálók 38cm főtüzérséggel tervezték (3X2),de nem készültel el a 38cm ágyúk ezért kényszerből kaptak a már sorozatban gyártott 280mm-ekből (3X3)
A Scharnhorst és Gneisenau ezért egy kicsit alulfegyverzet volt a méretükhöz képest.
A csatahajók tervezése ugyanakkor indult és 406mm löveggel tervezték őket de hadihajó építési kapacitás problémák miatt később készültel el lásd évszámok és gerincfektetési évszámok a Bismarcknál és a Tirpitznél. A 40,6cm lövegek pedig sohasem lettek legyártva. Ezért kapták az addigra elkészült 38cm-sket amelyeket eredetileg a csatacirkálókra szántak.Azért elég jó "kis" ágyúk voltak.
A HOOD-t (John Brown gyár: 1916.09.-1920.03) csak át akarták építeni! SOHASEM építették át a lőszerellátást biztosító ajtókat. Bismarck szét is lőtte az első adandó alkalommal. Tervezték de az I.vh megnyerése után álmukban nem gondoltak rá,hogy 30 év múlva újra VH. lesz! Admiralitás takarékosságból a HOOD testvérhajóit is törölte az építési programmból. A HODD átépítését is halogatták sőt egyik csatcirkálót sem építették át.
"Curageous és társai" pedig csatacirkálónak épültek 2X1db 18" -os!!! ágyúval Glorius (Harland and Wolff gyár 1915.05.-1917.01;)
Curageous (ELSWICK gyár 1915.03-1917.01.)
kizárólagosan a BALTI tengeri behatolásokra az I.vh végén. Agyament ötlet a britektől. Át is építették őket repgép hordózóknak. Miért? Lásd alább.
Nelson miért lett olyan amilyen. Hát az 1922-es Whasingtoni fegyverzetkorlátozási tárgyalások alapján. Pontosabban tengerészeti korlátozás és egyezség a nagyhatalmak között. Érdemes utánaolvasni. Érdekes egyeszség volt. A Szovjetuniót meg sem hívták rá!!! Már akkor meg akarták akadályozni a fegyverkezési versenyt. Ami ma az atomütőerő az akkoriban a nagy csatahajók és csatacirkálók építése volt a nagyhatalmi státusz kifejezésére. Na ezt akarták korlátok közé szorítani. Rephordozók pedig nem voltak korlátozva az egyezménybe!! Na ezek is értettek akkor a haditechnika fejlődéséhez. Poltikusok. -:(
Mai szemmel borzalmas csatahajókat terveztek mint az USA-ban mint ANGLIÁban mind Japánban. Iszonyú vízkiszorításokkal 88 000-95 000T monstrumok 566-652mm (10-12db) ágyúk!!!
Vissza Nelson és Rodney-re. Csökkenti kellett a tüzérség számát és korlátozták a vízkiszorítást. Ezért lett ilyen fura formája a súlytakarékosságtól. A két csatahajó tüzérsége ezért került előre. Ezt a két csatahajót befejezhették az angolok,de törölni kellett a többi programjukat sőt jópár I. vh csatahajót szét kellett bontaniuk. Szét is szedték!! Viszont pár csatacirkálót átépíthettek a szerződő felek Repgép hordózónak.
Japán: Akagi (Kure hajógyár 1920 dec-1927 nov.)
USA: Saratoga(New York ship Building 1921.01-1927.12),
Lexington (Fore River 1920.09-1927.11.)
Anglia: Glorius,Curageous
Javaslom a HADIHAJÓ típuskönyv beszerzését a Zrinyi kiadótól. Nagyon jó kis alapmű!!
Mára ennyit hadihajó történelemből. Ha van kérdésed keress meg nyugodtan. Makettezni nem tudok jól,de hadtörténelemből jó vagyok.
További jó makettezést és hadihajózást.
Momi
Ezután a hadművelet után az Egyesült Államokba ment nagyjavitásra (asszem a saját sortüze is megrongálta) de a sebessége nemcsak a gépei állapota miatt volt alacsony. Kb ennyit tudtak.
Helodebil . az ominózusmondat arra vonatkozott, hogy a Rodney gépei már nem tudták tartani a 22 csomót, amivel a többiek próbáltak hozzá igazodni.
Helyesbítek: Jütlandnál a német csatahajók nagy része 305, míg a CSATACIRKÁLÓK 280 mm-es fötüzérséggel rendelkeztek.
Ja, és hogy mennyire elégedetlenek voltak a britek a Nelson/Rodney 16'-eseivel, a tervezett Lion osztályú (de soha meg nem épült) csatahajók már az áttervezett 16'-eseket kapták volna meg...
Jütlandnál a német csatahajók nagy része 305 mm-es fötüzérséggel, míg a csatahajók 280 mm-es fötüzérséggel rendelkeztek. A német célzóberendezések tényleg jobbak voltak, de nem csak ez az oka a nagyobb brit veszteségeknek (föleg a kevésbé páncélozott csatacirkálók körében). 1915 elején volt egy Dogger Bank-i ütközet a német és a brit csatacirkálók közt. Ha jól emlékszem, a Seydlitz majdnem odavesztett egy "szerencsés" brit találat nyomán. A helyzetet az mentette meg, hogy az egyik tiszt elárasztotta a hátsó lövegtorony alatti löszerraktárat. Ekkor felfigyeltek a német szakemberek arra, hogy túl sok az ajtó a löszerraktár környékén (a barbetta aljában). Egy robbanás beszakíthatja ezeket, a tüz pedig berobbanthatja a löszerraktárat és odavész az egész hajó. Ök megoldották ezeket a problémákat. A britek viszont csak Jütland után vonták le ugyanezeket a konzekvenciákat... (3 csatacirkáló volt az ára). Ennek fényében az akkor már épülö Hood-ot áttervezték, visszabontották és újraépítették. Meg persze a többi hajón is módosításokat eszközöltek.
a Yamato vakon lőtt a Bismarckhoz képest!
És többet ér 1 100mm-es találata, mint 1 460mm célt tévesztése!
És többet ér 1 100mm-es találata, mint 1 460mm célt tévesztése!
hellodebil!
Szerintem a lőszer nem megfelelő tárolása csak az egyik ok.
A másik a német célzóműszerek kiválósága.
Na meg a motiváció sem elhanyagolható.
Sóval ez egy sok összetevős dolog.
Az űrméretekről:
Hiába tudsz nagy követ dobni ha nem látod h hova...
Jó példa rá az egy japán csatahajó egyik lőgyakorlata. Kissé csúsztatva lőttek mint állat, csak célt nem találták el...
Nevet nem írok de biztosan tudom,h volt ilyen.
Szerintem a lőszer nem megfelelő tárolása csak az egyik ok.
A másik a német célzóműszerek kiválósága.
Na meg a motiváció sem elhanyagolható.
Sóval ez egy sok összetevős dolog.
Az űrméretekről:
Hiába tudsz nagy követ dobni ha nem látod h hova...
Jó példa rá az egy japán csatahajó egyik lőgyakorlata. Kissé csúsztatva lőttek mint állat, csak célt nem találták el...
Nevet nem írok de biztosan tudom,h volt ilyen.
Az ilyen infókat mindig szivesen olvasom!
Nem akarok hülyeséget krédezni... de Jütlandnál a német hajók többsége 280 v 380as ágyúkkal volt felszerelve? Gondolom az angol hajók 380 mm-esekkel... ebből adódik a kérdésem, hogy vihettek véghez nagyobb pusztitást ezekkel a kissebb lövedékekkel a németek? Bár arról hallotam h az angol hajókon túl sok kordit v mi volt a fedélzeten felhalmozva, ami könnyen lángra lobbant.
A Nelson-osztálynál ami számomra "döbbenetes" az a hajók igen alacsony sebessége... a kor hajóihoz mérten is lassuak voltak. Az óriások csatájában is elhangzott: "úgy látom az önök 22 csomója valamicskét több a mi 22 csomónkénál" :)
Nem akarok hülyeséget krédezni... de Jütlandnál a német hajók többsége 280 v 380as ágyúkkal volt felszerelve? Gondolom az angol hajók 380 mm-esekkel... ebből adódik a kérdésem, hogy vihettek véghez nagyobb pusztitást ezekkel a kissebb lövedékekkel a németek? Bár arról hallotam h az angol hajókon túl sok kordit v mi volt a fedélzeten felhalmozva, ami könnyen lángra lobbant.
A Nelson-osztálynál ami számomra "döbbenetes" az a hajók igen alacsony sebessége... a kor hajóihoz mérten is lassuak voltak. Az óriások csatájában is elhangzott: "úgy látom az önök 22 csomója valamicskét több a mi 22 csomónkénál" :)
A németeknél a 280-as ürméretü hajóágyúk már az I. Vh-ban jól bizonyítottak a csatacirkálókon. Ezt fejlesztették tovább 1928-ban, készülve a Deutschland-osztály építésére. A 380-as ágyúkat csak 1934-re fejlesztették ki, ezeket már erdetileg a Scharnhorst-osztálynak szánták, de amikor odaértek, hogy beépítsék a lövegtornyokat, már túl jól álltak az építéssel a Bismarck és a Tirpitz (1938 vége; a Bismarck-ot egy hónappal a Scharnhorst szolgálatba állítása után bocsátották vízre 1939. febr.14-én.). A gyártókapacitás pedig szük volt. Így a csatacirkálók 280-as lövegtornyokat kaptak: ezek súlya majdnem csak fele volt egy 380-ashoz képest. Késöbb, a csatorna-futam után gondoltak rá, hogy a súlyosan sérült Gneisenau-t feljavítva 380-as tornyokkal szerelik fel, de Hitler végülis letiltotta az egész projektet (ekkoriban akarta lebontatni és beolvasztatni a nagy hadihajókat...).
Szerintem a Nelson/Rodney 16'-es ágyúi csak propaganda késztetésböl készültek: az nem lehet, hogy olyan országok, mint Japán és az USA rendelkezzen ilyen ürméretü csatahajókkal, a britek meg nem?! Állításomat az is alátámasztja, hogy ilyen ürmérettel soha többet nem építettek csatahajót. Gondoljatok bele: a brit 406 mm-es lövedék súlya mindössze 32 kg-al volt nehezebb a 380 mm-es lövedéknél, viszont a lövegcsö súlya 34 T-al!!! Igaz, a britek a 15'-es ágyút 1913-ból örökölték, de ez még a II.VH-ban is remekül megállta a helyét. Ezt lehet tekinteni a legsikresebb brit nehézágyúnak a XX.sz-ban. Még az 1946-ban szolgálatba állított utolsó brit csatahajó, a Vanguard is ezeket az ágyúkat kapta (ha jól tudom, ez utóbbiak a Curageous és társai átépítéséböl maradtak meg).
Szerintem a Nelson/Rodney 16'-es ágyúi csak propaganda késztetésböl készültek: az nem lehet, hogy olyan országok, mint Japán és az USA rendelkezzen ilyen ürméretü csatahajókkal, a britek meg nem?! Állításomat az is alátámasztja, hogy ilyen ürmérettel soha többet nem építettek csatahajót. Gondoljatok bele: a brit 406 mm-es lövedék súlya mindössze 32 kg-al volt nehezebb a 380 mm-es lövedéknél, viszont a lövegcsö súlya 34 T-al!!! Igaz, a britek a 15'-es ágyút 1913-ból örökölték, de ez még a II.VH-ban is remekül megállta a helyét. Ezt lehet tekinteni a legsikresebb brit nehézágyúnak a XX.sz-ban. Még az 1946-ban szolgálatba állított utolsó brit csatahajó, a Vanguard is ezeket az ágyúkat kapta (ha jól tudom, ez utóbbiak a Curageous és társai átépítéséböl maradtak meg).
11 hüvelyk azaz 280 mm Scharnhorst-osztály, Deutschland-osztály
12-305mm Vittorio Veneto?
14-356mm King V George-osztály v. Kongo-osztály
15-381mm Bismarck ill. Vanguard és a legtöbb angol csatacirkáló
16-406mm Iowa, South Dakota-osztály ill. Nagato-osztály
18-460mm Yamato-osztály
de ezt ti is tudjátok... csak igy összehasonlitásképp :) azért irtam ki, mert a tűzerős dolog nem mindenhol jogos "annyira" - ha vmit rosszul irtam volna, javitsatok ki!
12-305mm Vittorio Veneto?
14-356mm King V George-osztály v. Kongo-osztály
15-381mm Bismarck ill. Vanguard és a legtöbb angol csatacirkáló
16-406mm Iowa, South Dakota-osztály ill. Nagato-osztály
18-460mm Yamato-osztály
de ezt ti is tudjátok... csak igy összehasonlitásképp :) azért irtam ki, mert a tűzerős dolog nem mindenhol jogos "annyira" - ha vmit rosszul irtam volna, javitsatok ki!
sztem uazok!
(max 95%ik)
nem akarom átszámolgatni a hüvelyket, add meg emberi mértékegységekkel:)
(max 95%ik)
nem akarom átszámolgatni a hüvelyket, add meg emberi mértékegységekkel:)
A "képlet" alapjában véve helytálló, ugyanakkor a németekre tett utalásom mást feszeget. A német hajók "tűzereje" (űrmérete) jóval kissebb volt, mnit ami elvárható lett volna ilyen hajóktól. Ez nyilván szubjektiv, de pl Gneisenau/Scharnhorst sztem simán "megérdemelt volna egy 14-15 hüvelykes főtüzérséget (bár a németeknél 14 hüvelykesről nem is tudok - marad a 15 :) ), mig a Bismarckra a 16 hüvelykesek is megállták volna a helyüket. Hiszen - talán Simi mondta - a Hood (régi csatacirkáló) egy lövedéke nehezebb volt a Bismarckénal.
Gondolom ezeknek gazdasági okai voltak. A Graf Spee és testvérhajóin szintén a 280 mm-esek voltak, ebből a megfontolásból kaphatták a későbbi csatacirkálók is ezt a főtüzérséget. De akkor is :)!!! Egy újabb kérdés! A Gneisenaun és a Graf Spee-n található ágyútornyok/lövegek teljesen megyeggyeztek (külsőre ugyanolyanok)?
Gondolom ezeknek gazdasági okai voltak. A Graf Spee és testvérhajóin szintén a 280 mm-esek voltak, ebből a megfontolásból kaphatták a későbbi csatacirkálók is ezt a főtüzérséget. De akkor is :)!!! Egy újabb kérdés! A Gneisenaun és a Graf Spee-n található ágyútornyok/lövegek teljesen megyeggyeztek (külsőre ugyanolyanok)?
Igen, a képlet jogos!
sebesség+tűzerő=csata/nehéz cirkáló
páncélzat+tűzerő=csatahajó
sebesség+tűzerő=csata/nehéz cirkáló
páncélzat+tűzerő=csatahajó
Miért?
HOOD, SCHARNHORST (osztály) mind csatacirkáló volt!
HOOD, SCHARNHORST (osztály) mind csatacirkáló volt!
Én annyira nem vagyok otthon a témában, de a 40000 tonna körüli vizkiszoritás és a 15 hüvelykes kaliber, annyira nem csatacirkálós, bár a sebességük a kor hajóihoz viszonyitva lehet h kimagasló volt.
Bár már szóba került, de... a német második vh-s hadihajók főtüzérsége alulméretezett volt ahoz/ehez képest... a britteknek a Nelson-osztályon ott voltak a 9x16 hüvelykes ágyúk, azokról vki tud vmit, hogy mennyire voltak hatékonyak? Azt olvastam h a sebességük igen csupán 22-23 csomó volt, de pl egy Bismarckhoz viszonyitva mennyivel maradt el a találati pontosságuk? Elég massziv hajóknak láccanak :)
Bár már szóba került, de... a német második vh-s hadihajók főtüzérsége alulméretezett volt ahoz/ehez képest... a britteknek a Nelson-osztályon ott voltak a 9x16 hüvelykes ágyúk, azokról vki tud vmit, hogy mennyire voltak hatékonyak? Azt olvastam h a sebességük igen csupán 22-23 csomó volt, de pl egy Bismarckhoz viszonyitva mennyivel maradt el a találati pontosságuk? Elég massziv hajóknak láccanak :)
Sziasztok !
Imi egész szépen elmagyarázta a dolgot. De egyvalamiben van egy kis tévedés. Nem azért volt 3 torony rajtuk, mert több páncélzatot kaptak, hanem mert ezek a hajók alapvetően nem csatahajók, hanem csatacirkálók voltak. Tehát ahogy Imi is írta a sebesség volt a döntő.
Imi egész szépen elmagyarázta a dolgot. De egyvalamiben van egy kis tévedés. Nem azért volt 3 torony rajtuk, mert több páncélzatot kaptak, hanem mert ezek a hajók alapvetően nem csatahajók, hanem csatacirkálók voltak. Tehát ahogy Imi is írta a sebesség volt a döntő.
Hy! Én nemtom biztosra igérni, hogy ott leszek. Igyekezni fogok. (kocsi, idő sem biztos) de a számom előre is: 20/3322-460 (Bencze Balázs) egyébként a ki kicsoda a makettinfo topicban van rólam fotó :DD (csak erős idegzetüeknek)
Móváron én is leszek!
20/57-99-609
20/57-99-609
Nem rég ajánlottad a Gold Medal maratásait a japán hajókhoz. Megnéztem és tényleg fantasztikus cucaik vannak, elfogadható áron. Csak az a bökkenő hogy kizárolag Észak-Amerikába és Mexikóba szállítanak. És csak akkor, hogy ha benne vagy valamilyen amcsi pénzügyi randszerben. Ez a különbség Japán és az USA között! (Ha tud valaki más gyártót, akinek vannak hasonló és beszerezhető termékei, az segítsen nekem!)