/ Fórumok /

Csatahajók, hadihajók

Minden vizi szörnyeteg, ami mai napig csodálattal tölt el minket...
A topikhoz csak bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Kérem, jelentkezzen be itt!
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.,
301., 302., 303., 304., 305.
Simi 426762 2007. március 22. 21:01
Válasz erre
A németeknél a 280-as ürméretü hajóágyúk már az I. Vh-ban jól bizonyítottak a csatacirkálókon. Ezt fejlesztették tovább 1928-ban, készülve a Deutschland-osztály építésére. A 380-as ágyúkat csak 1934-re fejlesztették ki, ezeket már erdetileg a Scharnhorst-osztálynak szánták, de amikor odaértek, hogy beépítsék a lövegtornyokat, már túl jól álltak az építéssel a Bismarck és a Tirpitz (1938 vége; a Bismarck-ot egy hónappal a Scharnhorst szolgálatba állítása után bocsátották vízre 1939. febr.14-én.). A gyártókapacitás pedig szük volt. Így a csatacirkálók 280-as lövegtornyokat kaptak: ezek súlya majdnem csak fele volt egy 380-ashoz képest. Késöbb, a csatorna-futam után gondoltak rá, hogy a súlyosan sérült Gneisenau-t feljavítva 380-as tornyokkal szerelik fel, de Hitler végülis letiltotta az egész projektet (ekkoriban akarta lebontatni és beolvasztatni a nagy hadihajókat...).
Szerintem a Nelson/Rodney 16'-es ágyúi csak propaganda késztetésböl készültek: az nem lehet, hogy olyan országok, mint Japán és az USA rendelkezzen ilyen ürméretü csatahajókkal, a britek meg nem?! Állításomat az is alátámasztja, hogy ilyen ürmérettel soha többet nem építettek csatahajót. Gondoljatok bele: a brit 406 mm-es lövedék súlya mindössze 32 kg-al volt nehezebb a 380 mm-es lövedéknél, viszont a lövegcsö súlya 34 T-al!!! Igaz, a britek a 15'-es ágyút 1913-ból örökölték, de ez még a II.VH-ban is remekül megállta a helyét. Ezt lehet tekinteni a legsikresebb brit nehézágyúnak a XX.sz-ban. Még az 1946-ban szolgálatba állított utolsó brit csatahajó, a Vanguard is ezeket az ágyúkat kapta (ha jól tudom, ez utóbbiak a Curageous és társai átépítéséböl maradtak meg).
hellodebil 426761 2007. március 22. 20:24
Válasz erre
11 hüvelyk azaz 280 mm Scharnhorst-osztály, Deutschland-osztály
12-305mm Vittorio Veneto?
14-356mm King V George-osztály v. Kongo-osztály
15-381mm Bismarck ill. Vanguard és a legtöbb angol csatacirkáló
16-406mm Iowa, South Dakota-osztály ill. Nagato-osztály
18-460mm Yamato-osztály
de ezt ti is tudjátok... csak igy összehasonlitásképp :) azért irtam ki, mert a tűzerős dolog nem mindenhol jogos "annyira" - ha vmit rosszul irtam volna, javitsatok ki!
ChevyG 426760 2007. március 22. 19:54
Válasz erre
sztem uazok!
(max 95%ik)

nem akarom átszámolgatni a hüvelyket, add meg emberi mértékegységekkel:)
hellodebil 426759 2007. március 22. 19:39
Válasz erre
A "képlet" alapjában véve helytálló, ugyanakkor a németekre tett utalásom mást feszeget. A német hajók "tűzereje" (űrmérete) jóval kissebb volt, mnit ami elvárható lett volna ilyen hajóktól. Ez nyilván szubjektiv, de pl Gneisenau/Scharnhorst sztem simán "megérdemelt volna egy 14-15 hüvelykes főtüzérséget (bár a németeknél 14 hüvelykesről nem is tudok - marad a 15 :) ), mig a Bismarckra a 16 hüvelykesek is megállták volna a helyüket. Hiszen - talán Simi mondta - a Hood (régi csatacirkáló) egy lövedéke nehezebb volt a Bismarckénal.
Gondolom ezeknek gazdasági okai voltak. A Graf Spee és testvérhajóin szintén a 280 mm-esek voltak, ebből a megfontolásból kaphatták a későbbi csatacirkálók is ezt a főtüzérséget. De akkor is :)!!! Egy újabb kérdés! A Gneisenaun és a Graf Spee-n található ágyútornyok/lövegek teljesen megyeggyeztek (külsőre ugyanolyanok)?
ChevyG 426758 2007. március 22. 18:47
Válasz erre
Igen, a képlet jogos!

sebesség+tűzerő=csata/nehéz cirkáló
páncélzat+tűzerő=csatahajó
ChevyG 426757 2007. március 22. 18:45
Válasz erre
Miért?
HOOD, SCHARNHORST (osztály) mind csatacirkáló volt!
hellodebil 426756 2007. március 22. 17:29
Válasz erre
Én annyira nem vagyok otthon a témában, de a 40000 tonna körüli vizkiszoritás és a 15 hüvelykes kaliber, annyira nem csatacirkálós, bár a sebességük a kor hajóihoz viszonyitva lehet h kimagasló volt.
Bár már szóba került, de... a német második vh-s hadihajók főtüzérsége alulméretezett volt ahoz/ehez képest... a britteknek a Nelson-osztályon ott voltak a 9x16 hüvelykes ágyúk, azokról vki tud vmit, hogy mennyire voltak hatékonyak? Azt olvastam h a sebességük igen csupán 22-23 csomó volt, de pl egy Bismarckhoz viszonyitva mennyivel maradt el a találati pontosságuk? Elég massziv hajóknak láccanak :)
Sebi 426755 2007. március 22. 13:49
Válasz erre
Sziasztok !

Imi egész szépen elmagyarázta a dolgot. De egyvalamiben van egy kis tévedés. Nem azért volt 3 torony rajtuk, mert több páncélzatot kaptak, hanem mert ezek a hajók alapvetően nem csatahajók, hanem csatacirkálók voltak. Tehát ahogy Imi is írta a sebesség volt a döntő.
hellodebil 426754 2007. március 22. 13:02
Válasz erre
Hy! Én nemtom biztosra igérni, hogy ott leszek. Igyekezni fogok. (kocsi, idő sem biztos) de a számom előre is: 20/3322-460 (Bencze Balázs) egyébként a ki kicsoda a makettinfo topicban van rólam fotó :DD (csak erős idegzetüeknek)
ChevyG 426753 2007. március 22. 09:03
Válasz erre
Móváron én is leszek!
20/57-99-609
Simi 426752 2007. március 22. 07:45
Válasz erre
Pisti és hellodebil!
Az én számom: 06-20/5753-782
M.István 426751 2007. március 22. 07:28
Válasz erre
Simi, Hellodebil!
Mikor majd ott leszünk Óváron, akkor majd hogyan gondoltátok megtalálni egymást? Én azt sem tudom, hogy néztek ki! Kellene egy telefonszám csere, hogy majd egymásra csöröghessünk, mikor éppen hol vagyunk. Mert elég nagy az a terem és sokan lesznek. Az én mobilom: 0620 427 1858.
Simi 426750 2007. március 21. 23:20
Válasz erre
hellodebil!
"Másnak (kivülállónak) biztos látványos, de én tudom h ennél sokkalt szebbet is lehet épiteni! És ez a cél..." Tudod, ezzel mindenki így van... Mit, gondolsz, Pisti miért építi át a Musashi-ját? Nincsen tökéletes makett. Valahol el kell fogadnia az embernek, hogy most ennyire vagyok képes.
A Repulse/Renown nekem is tetszik. állítólag a WEM műgyanta készletei a legszebbek (1/700). Az utóbbiról egész jó kis rajzot sikerült nemrégiben letöltenem. Szerintem azért volt csak 3 fő lövegtornya, mert a súllyal spóroltak - így vastagabb lehetett a páncélzat, de a nagy sebesség is megmaradt. (Egy lövegtorony a barbettájával együtt nagyon nagy súlyt képvisel.) Különben volt is valami olyasmi mondás ezeken a hajókon, hogy minek a hátsó lövegtorony? Mert a nagy sebességgel való támadáskor többnyire csak az első tornyokat tutdák használni(ld pl Hood).
hellodebil 426749 2007. március 21. 22:50
Válasz erre
Oké, oké megpróbálom visszafogni az állandó panaszkodásom. Az a bajom a hajómmal, h a saját elvárásaimnak sem felel meg. Ezzel a korlát dologgal tényleg csúf hibákat vétettem rajta, amik kijavitására már nincs lehetőség. Ezt biztosan gyakorolnom kell még :) Másnak (kivülállónak) biztos látványos, de én tudom h ennél sokkalt szebbet is lehet épiteni! És ez a cél...
Egyébként nézegettem a régebbi angol csatahajókat, a Repulse/Renown? (osztály) nagyon teccik, tök fura, h egy ilyen hatalmas hajóra csak 3 nagy lövegtornyot épitettek, miközben méretei a Hoodéval azonosak és a felépitése is nagyon hasonló. Ennek vajon vmi korlátozás lehetett az oka? Ha valamely cég gyártaná ezt a tipust én bizony lehet megfontolnám a továbbiakat :)
A másik angol kedvencem a Queen E.-osztály hajói (persze a régi felépitményekkel)
Simi 426748 2007. március 21. 22:22
Válasz erre
hellodebil
Jajj! De nem szeretem ezt a sok negatív kisugárzást... Nem kell magadat ennyire lebecsülni. Ráadásul a végén már szinte bele is beszéled, hogy te nem is tudsz szépet alkotni. Hidd már el egyszer nekünk, hogy a te hajód is jó. Hiszen annyian megdicsérték már itt is. Most ennyit tudsz (ami szintén nem kevés), de 10 év múlva sokkal több tapasztalatod lesz és még szebbeket fogsz építeni.
És Móváron egy jót fogunk beszélgetni...
hellodebil 426747 2007. március 21. 21:58
Válasz erre
Pisti!
Az a baj, hogy én addig tuti nem leszek kész a hajómmal. Meg nem is egy nagy durranás... bár szivesen beszélgetnék személyesen a különböző épitési technikákról!
M.István 426746 2007. március 21. 21:49
Válasz erre
Hellodebil!
Óváron ott leszel? Mert szerintem jelenleg az országban csak mi ketten készítünk most Musashit. Az enyémmel már találkozhattál tavaly a Stefin (1/700), de azóta teljesen átépítettem. Lehet hogy elviszem Óvárra is. Úgy gondolom ott volna miről beszélgetnünk: tapasztalatok, stb...
hellodebil 426745 2007. március 21. 11:39
Válasz erre
Megbolondulok a korlátoktól!!! Sajna ezzel csak rontottam a hajón, de mostmár el kell készülnie :)
lucky 426744 2007. március 20. 07:24
Válasz erre
Na majd Berényben megnézheted a Pibbert.
hellodebil 426743 2007. március 19. 23:46
Válasz erre
Sztem itt egyikőnk sem olyan béna, hogy ne vihetné le egyik munkáját se (főleg h gyakorlatilag alig van hajó)... tudom h én vagyok a leggyengébb láncszem, ha másért nem is, de egyszer azért leviszem egy makettem h körbe nevessenek :D (ha ez kell ahoz h bátrabbak legyetek, hát megteszem :D)
Kaloz 426742 2007. március 19. 20:10
Válasz erre
Én is voltam vasárnap, akkor meg már kicsit késő lett volna, nem? Amúgy sincs kiállításérett hajóm:(
Kalóz
lucky 426741 2007. március 19. 11:56
Válasz erre
Jelentem én voltam, igaz csak szombaton ( kitűző is volt rajtam).
Max a PBR-t tudtam volna vinni de az inkább csónak...
ChevyG 426738 2007. március 19. 10:04
Válasz erre
én voltam!

fotóztam is! majd felrakom a képeket!

A kiállításon nem nagyon nézelődtem, (kivéve a hajók) mert a bőrze kötött le:)
hellodebil 426737 2007. március 19. 09:11
Válasz erre
Tsokika
Ahogy elnéztem szolnokon sem volt túl sok hajó :S - vki volt innen? (ha igen, akkor ejnyebejnye, h nem vitt le makettet :D )
Simi 426736 2007. március 17. 20:18
Válasz erre
hellodebil!
Én ennél sokkal egyszerübben fúrtam ki a lyukakat: az elsö és talán legfontosabb lépés a "pontozás", vagyis egy nagyon hegyes tüvel (én pengeszárba szoktam fogatni) megszúrom az adott helyet, ahova fúrni szeretnék, mert ez majd megvezeti a fúró hegyét. Ha úgy látom, nem sikerült pont középre a "pont", akkor melléje bökök, kicsit erösebben és már ki is javítottam a hibát. Ha a "pont" pont középen van, jöhet a fúrás: azt javaslom, elöször egy vékonyabb fúrószárral kell egy kis lyukat fúrni. Ha úgy látom, hogy mégse középre került a furat, még lehet korrigálni a méretarányos fúrásnál: egy kicsit a kellö irányba kell finoman feszíteni a fúrószárat - nekem ez eddig mindig bejött! Ha viszont minden OK, akkor gyerekjáték a végső, méretarányos fúrás... Ez esetben úgy számolom, hogy 0.4-es fúrót kéne alkalmazni.(Esetleg 0.5-öst, mert pontosan 0.44-re jön ki.) Én elöször 0.2-est, után pedig 0.4-est használnék.
hellodebil 426735 2007. március 17. 11:02
Válasz erre
Simi!
A 150 mm-es ágyútornyok csöveit hogy fúrtad ki? Én a 460asokat úgy, hogy két különböző átmérőjű lukat fúrtam egy kis fa hengerbe a nagyobbik a cső külső átmérője volt, a kissebbik meg a luké. Igy amikor ráhúztam az ágyucsőre a kis hengert akkor a kissebb lukon át fúrtam tovább magát a csövet. Remélem vmennyire érthető amit firkantottam... de a 150 mmeseknél ez nem láccik annyira járható útnak...
Simi 426734 2007. március 16. 22:42
Válasz erre
EDE!
Biztosan nagyon jó lehet ez a cikk! Nem fordítanál még nekünk belöle?
EDE 426733 2007. március 16. 20:50
Válasz erre
SImi! SImi! SImi!
Annak idején volt egy vitánk a japán zuhanóbombázók Pearl Harbori szerepléséről. Most találtam egy fantasztikus cikket egy japán zuhanóbombázó pilótától:
www.j-aircraft.com/research/jimlansdale/phval/phval_part2.html
A második hullámban repült, nekik a felbukkanó repülőgéphordozókat kelet volna megtámadni, de tudjuk, azok messze voltak. Így a csatahajókat kellett bombázniuk, de tudták, hogy a 250 kg-os bomba kevés ahhoz, hogy átüsse azok fedélzeti páncélt. Ezért a kéménybe próbálták dobálni a cuccot!!!
Az fickó (nekünk bácsi) végiharcolta a II.vh-t, így még bitos sok finom info falat akad számunkra!
Amon 426731 2007. március 16. 10:52
Válasz erre
Szerintem folytassuk az eszmecserét a könyvek topikba ne itt folgaljk a drága helyet
lucky 426730 2007. március 16. 10:35
Válasz erre
Kalóz, Podva!
F P ügyben egyetértek. Többé-kevésbé elfogult, néha annyira " belelkesedik" h már zavaró.
Szerintem illene egy kis tárgyilagos hangnemet használnia.
Az első könyve még fogyasztható volt, a második már csak első olvasatra, a harmadikat már meg se vettem (de nagybratyó igen, szóval bele- bele olvastam).
lucky 426729 2007. március 16. 10:30
Válasz erre
Amon!
Ezt egyszűen lehet ellenőrizni.
Meg kell nézni a könyv belső borítőján a kiadás+ nyomda adatait.
Ott szerepel többek között egy bekarikázott c betűvel kezdődő sorban a szerző is.
Amon 426728 2007. március 16. 10:25
Válasz erre
Szia Kalóz!

Állítólag Földi Pál és Kurt Raider egy azon személy. Először nem hittem el de egyre többet hallom hogy igaz a dolog.
Kalóz 426727 2007. március 16. 10:07
Válasz erre
Földi úr kiváló tehetséggel használja az olló nevezetű eszközt. Több könyvében oldalakat vesz át más szerzőktől betű szerint. Jobb helyen ezt plágiumnak mondják, nálunk sokan áhítattal olvassák, mert újszerű. A Vagabund kiadónak sok szerző dolgozik, több-kevesebb hitelességgel. Földi úr javára lehet írni, hogy saját neve alatt "alkot", az álnéven írók viszont kicsit jobb munkákat adnak ki (Kurt Raider, Walter G. Gcott stb.) Igaz, nem akarnak minden témában a legokosabbak lenni. Földi Pál ráadásul bizonyos irányokban nagyon elfogult (+és - értelemben is), ami a témában jártasabbaknak sokszor visszatetsző. nekem egyébként elég sok könyve megvan, így nem csak hallomásból alkotok véleményt.
Kalóz
hellodebil 426726 2007. március 15. 17:52
Válasz erre
Kispatkány!
Közelednek álláspontjaink. :) A minek kellett az a pár hajó? Hát az a pár hajó a fegyverkezés folyamatának a része volt. Ha később robban ki a háború, akkor tovább éptiették volna a hadiflottájukat. Ez kb olyan, mnitha egy sportoló készül az olimpiára és egyszercsak 1 évvel korábbra hozzák a verseny időpontját... az időzités a fontos, vmi ilyesmit akartam leirni...
kispatkány 426725 2007. március 15. 17:43
Válasz erre
földi pál mindenhez ért, mindenről tud könyveket írni..igen,elfogult. van pár író, akit komolyabb szakmai körökben (történészek közt) nem szokás emlegetni, olvasni! :)

visszatérve pont arról van szó, amit te is írtál, hogy annyi hajó kevés volt-de akkor minek kellett az a kevés, ami így is hatalmas forrásokat kötött le? :)
atlanti csata csúcspontján jól jött volna az a pár + tengeralattjáró, és akkor talán 43-ra nem lett volna anglia független!
tehát kb körbe is értünk! sztem erre gondolnak akkor, amikor azt mondják, h a felszíni flotta sikertelen volt..

amúgy meg, a német iparnak is kellett volna pár év, kb 3-4,h felkészüljenek a háborúra!
korzaar 426724 2007. március 15. 17:19
Válasz erre
Hali!! Most olvasom a Földi Pál féle Második világháboru katonai története cimü könyvet, csak nekem van olyan érzésem hogy az iro egy pötttyet elfogult???
hellodebil 426723 2007. március 15. 17:18
Válasz erre
Németország céljai megvalósoitásához egy sokkal nagyobb hadiflottára lett volna szükség. Ez már történelem, vitázni lehet, de az tény, hogy részsikereket értek el, amint az ábra mutatja ez kevés volt... de a lényeg ah áborúba lépéskor kb 30-40 tengeralattjárójuk volt. Kevesebb mint sok más országnak. Ahoz h megnyerjék az atlanti-csatát 250 hajóra lett volna ekkor - saját számitásaik szerint - szükségük. Felszini flottájuk gerincét 39-ben a zsebcsatahajók, a két csatacirkáló és nehércikrálók, ill rombolók stb. alkották. A Bismarck és Tirpitz későbbk észültek el, de ekkora már nem tervezték több iylen hajó épitését. Ahogy olvastam a Kriegsmarine-t felkészületlen érte a háború. Úgy tervezték h még 4-5 évük van a fegyverkezésre. Egyszerüen kevés volt mindenből. A többi csak feltételezés...
Ha ezt összehasonlitjuk az angol flotta erejével, hát elenyésző - ehez képest sztem megérte a befektetést, mig a németeknek az Atlanti-óceánon és a Földközi-Tengeren kellett harcolniuk az angoloknak Szingapúrtól kezdve az egész világon át voltak gyarmataik és az usából hozták be a sok szállitmányt.
Arról nem is beszélve h az angolok rengeteg első vh-s csatahajót megtartottak és később ezeket bevetették. Nekik volt lehetőségük rephordozókba fektetni.
Az U-bootok jelentőségéről annyit mnodanék (ez teljesen szubjektiv) hogy az első vh-ban harmad annyi hajóval ugyanannyi tonnát küldtek a tenger fenekére, mint a másodikban. Ha az U-bootok sikeréről beszélünk, az az első vh-ban volt jelentősebb. 43-tól öngyilkosság volt a tengerre küldeni ezeket a hajózókat. Hiába jött a XXI-es tipús, addigram ár elvesztették a reményt is...
Simi 426722 2007. március 15. 16:13
Válasz erre
A háborúban a gyöztes "mindent visz". Vesztesnek nem érdemes lenni. De ha a vesztes elöre tudná, hogy veszít, nem indítana háborút. De mind a két fél abban bízik, hogy ö fog nyerni. Utólag aztán a vesztes áldozatai hiábavalónak tünnek. Szóval ez egy ördögi kör. Ha pl a németek gyöznek, a szövetségesekre mondhatnánk, hogy nem értek el semmit...
Különben egy igazi világháborút nem lehet csak a szárazföldön megnyerni.
kispatkány 426721 2007. március 15. 16:13
Válasz erre
nem u-boatok, hanem a felszíni flotta..ha mondjuk a scharnhorst,gneisenau,bismarck és tirpitz helyett +50-100u-boatot legyáratanak, lehet meg is törik az angolokat!persze ez erősen teória szint..
tehát nem harcászati szint,hanem hadászati..érted?
Kalóz 426720 2007. március 15. 15:41
Válasz erre
Hááát. mondjuk a Bismsrck az első lövéseinek egyuikével elsüllyesztette a Home fleet büszkeségét, a Hood-ot, merg az U-boat-ok is a fenékre küldtek némi regisztertonnát mindkét háborúban, a tobbi felszíni hajó eredményeiről nem is beszélve, az első világháborúban pedig pl. a Gallipoli események, szóval tényleg nem értek el semmit.:-D
kispatkány 426719 2007. március 15. 15:31
Válasz erre
és ezt a németek később be is látták, és leállították a csatahajó programjukat, amelyben nem is szerepe volt hitler megalomániájának..
kispatkány 426718 2007. március 15. 15:30
Válasz erre
héj, a harcászati sikerek nem voltak olyan meghatározóak, hogy befolyásolják a háború menetét.azaz a csatát megnyerték ,a háborút elvesztették. Azért voltak sikertelenek, mert hatalmas mennyiségű erőforrást emésztettek el, és azt nem hozták vissza. Tehát ezt csak megerősíti, h több ilyen hajó kellett volna,vagy egy sem. építettek volna tankokat, tengeralattjárókat, v repülőket. Nagyobban kell gondolkodni, egész háborús viszonylatban!
ChevyG 426717 2007. március 15. 14:30
Válasz erre
Főleg, ha figyelembe vesszük az arányokat!
Simi 426716 2007. március 15. 12:51
Válasz erre
"német hadiflotta se az első, se a második vh-ban nem ért el semmit" Na ez a tipikus féligazság!Végülis, ha úgy vesszük, hogy a vesztes nem éri el a célját, talán igaznak tünik. De tudjuk, hogy az atlanti csata csúcspontján a németek közel álltak az áttöréshez. (A Rajna-hadmüvelet is az atlanti csata része volt.)
hellodebil 426715 2007. március 15. 12:45
Válasz erre
Na ebben én máshogy foglalok állást. Németországnak igenis szüksége volt a hadiflottájára, mert az angol hadiflotta az első vh-ban is blokád alá vette a németeket és kereskedelmi flottája is megbénult. Anglia a gyarmatai miatt volt függőségben és Németo csak úgy kényszerithette térdre ha elszigeteli. Ez csakis tengeri úton volt lehetséges. Ezért volt szüksége minél modernebb és ütőképesebb hadiflottára. (sajnos) soha nem rendelkeztek megfelelő számú hajóval, ugyanakkor a meglévő technika világelső volt. És a Bismarck nem votl elhibázott lépés, inkább úgy mondanám h pár ilyen hajó nem volt elég döntő győzelem kivivására. (Az 1930as években még cska teóriák lehettek arról, hogy miképp dőlnek el a tengeri csaták.) A rephordozók és sokkal több tengeralattjáró lett volna szükséges. Az angol flotta egyszerüen többszörös túlerőben volt. Ezért nem értek egyet azzal a kijelentéssel, hgoy nem értek el semmit... a Bismarck - igaz csak pár napra - de porba alázta őfelsége flottáját és aláásta az angol harciszellemet. A Scharnhorst és a Gneisenau elsüllyesztette a Gloriust, azért voltak szép sikereik. Nem is beszélve a Tirpitzről, mely jelentős erőket kötött le még a kikötőkben rostokolva is és csupán a kifutásának hire elég volt egy konvoj pusztulásáshoz.
kispatkány 426714 2007. március 15. 11:45
Válasz erre
tehát na kicsit kívülről nézed, történelmi távlatokból, elhibázott volt a hajóépítés..de mi lenne velünk bismarck nélkül?? :)
kispatkány 426713 2007. március 15. 11:44
Válasz erre
hadászati szempontból nem..és ez leginkább a felszíni flottára értendő..a pillanatnyi harcászati sikerek mellett sem "hozta vissza az árát"-ezért is állították le a nagy csatahajók építését-mellesleg,Németo. tradícionálisan szárazföldi nagyhatalom volt,és az is maradt!
hellodebil 426712 2007. március 15. 11:24
Válasz erre
Én csak a végét láttam! Abban csak eredeti felvételek voltak. Ami a füleim sértette az a kijelentés volt, hogy a német hadiflotta se az első, se a második vh-ban nem ért el semmit... azért ez merész kijelentés.
kispatkány 426711 2007. március 15. 10:23
Válasz erre
hááát..a régi időkben készített makettes megoldás nekem elég gagyinak hatott.. :)
vannak sokkal jobban megcsinált dokumentumfilmek is!
hellodebil 426710 2007. március 14. 22:29
Válasz erre
Remélem sokan láttátok a spektrumon a csatahajókról szóló ksi dokfilmet. Egész türhető volt, nagy ba..ság nem hangzott el benne, és a sok felvétel szemet gyönyörködtetett!
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.,
301., 302., 303., 304., 305.