<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
hellodebil | Adatlap | 425829 | 2006. november 7. 19:43 | ||
Kalóz | Adatlap | 425828 | 2006. november 7. 19:27 | ||
Maxor! Háát, lőhetett volna (semmi nem akadályozta meg ebben), csak éppen a lövedék jóval a Hood előtt csapódott volna a vízbe :))). hellodebil! Mint gluer írta, 45 fok alatti lövegállásoknál a lőtávolság a szögállás függvénye (meg a lövedék torkolati sebességéé), minél kisebb a szög, annál kisebb távolságra megy el a golyóbis. [A lőtávolság d = v2/g(sin2alfa). Ebből eredően 45 fok felett ennek az ellenkezője igaz (90 fokos csőállásnál visszahullik a golyóbis az ágyúba!)]. De azt hiszem, ezt te is tudod fizikából. A lövegeket meg általában nem szokták 45 fok fölé emelni, ugyanis felesleges, pont az előzőekben leírtak miatt. A valóságban persze a lőtávolságot sok minden korrigálja, éppen ebben volt a Bismarck szerencséje, ill a Hood pechje, hogy az utóbbi a ballisztikus görbe végpontján tartózkodott a lövedék odaérkezésekor. Egy kicsit erősebb szél vagy egyéb zavaró tényező, és a Hood megmenekül. Dehát nem így történt. Kalóz | |||||
gluer | Adatlap | 425827 | 2006. november 7. 18:40 | ||
pedig jó kérdés tekintve,hogy a löveget nem tudták 45 fok fölé emelni, minden lőtávolsághoz egy adott lövegcső emelkedés és adott röppálya tartozott. tehát nem az elhatározástól függött, hogy milyen röppályán tüzelt hanem a cél távolságától | |||||
hellodebil | Adatlap | 425826 | 2006. november 7. 17:10 | ||
A kérdésed alapvetően nem értem, vagy rosszul olvasom???... kinematika - ferde hajitás - vízszintes hajitás. Miért ne lőhetett volna? A Hood, POW, Prinz Eugen tudott lőni lapos röppályán, mi akadályozta volna meg a Bismarckot ebben :) | |||||
ChevyG | Adatlap | 425824 | 2006. november 7. 17:00 | ||
izé, nyomtatóm van a GPM (gondolom az másik) esztergált lövegcsöveket gyárt 400as méretben. szoval az kellene. | |||||
maxor | Adatlap | 425823 | 2006. november 7. 16:59 | ||
Bismarck lőhetett volna lapos röppályán akkora távolságból? Szerintem nem. üdv maxor | |||||
Stefan | Adatlap | 425822 | 2006. november 7. 16:23 | ||
ChevyG | Adatlap | 425821 | 2006. november 7. 16:05 | ||
GPM-et honnan lehet/érdemes rendelni??? | |||||
ChevyG | Adatlap | 425820 | 2006. november 7. 16:03 | ||
hellodebil | Adatlap | 425819 | 2006. november 7. 15:27 | ||
Sosem mondtam oylan badarságot h a németek kezdeményezték az ütközetet - az utolsó pillanatig elakarták kerülni. Azzal tisztában vagyok, h a brittek nyitottak előszőr tüzet :), de a németek is gyorsan válaszoltak. Nemkerülte el a figyelmem h a Bismarckon a megfigyelők "fogadtak" h a Hood-e az vagy sem, de amint tüzet nyitott a Hood, rájöttek h csatahajó az és nem cirkáló. És azt is felismerték h King V George osztályú a másik csatahajó (azt nem tudhatták h a POW, mivel még az ütközet alatt is dolgoztak rajta) Felismerték azt is még az ütközet kezdete előtt, h régi tipusú csatahajó (Hood) a sziluettjéről a kérdéses hajó - az h átépitgették a brittek - hát a németek azért elég gyakran láthatták h néz ki a Hood, mivel az egész világot bejárta... azt elfogadom h az ütközet egy bizonyos szakaszáig nem tudta mindenki a Bismarckon, h a Hood az egyik hajó, de a tüzérek minden bizonnyal hamar rájöttek mi a dolguk - és mégeccer mondom, nem véletlenül lőtték meredek pályát leiró lövedékekkel a Hood-ot, akárhogy is, bármelyik hadihajóban súllyosabb kárt okozhatott egy a fedélzetet átütő lövedék, mint az erősebb oldalpáncélzatot érő. | |||||
ChevyG | Adatlap | 425818 | 2006. november 7. 14:57 | ||
SImi | Adatlap | 425817 | 2006. november 7. 14:53 | ||
Én küldtem, majd újra elküldöm. | |||||
SImi | Adatlap | 425816 | 2006. november 7. 14:51 | ||
Ha elolvasod az Óriások csatája idevonatkozó fejezetét, kiderül, hogy fogalmuk sem volt a németeknek az utolsó percekig, hogy a Hood a közelben jár. Pl a Prinz Eugen tüzértisztjei között még vita is kialakult erről az ütközet előtt. Ráadásul a hajó paramétereit sem ismerhették pontosan, mert az utolsó években szinte folyamatosan átépítgették, fejlesztgették a britek (sajnos ebből pont a páncélzat maradt ki). És a brit hajók kezdték a tüzelést, a német "csak válaszoltak", tehát ők kezdeményeztek, nem a németek. Tehát a németek részéről a Hood elsűllyesztése nem volt egy abszolut tudatos kivégzés; erre nem készültek fel tudatosan. Viszont hogy a Bismarck túlélőit tudatosan sorsukra hagyták, az szinte biztos - persze az Admiralitás ezt soha nem fogja hivatalosan elismerni. Kennedy szerint a Dosetshire legénységéből sokan felháborodtak, amikor a kapitány parancsa értelmében ott kellett hagyniuk a segítségért rimánkodó túlélőket a vízben... Ha valakik, akkor pont ők tudhatták, hogy a "tengeralattjáró veszély" csak kamu... | |||||
ChevyG | Adatlap | 425815 | 2006. november 7. 14:50 | ||
továbbra sincs meg ki küldte régebben, hogy hogyan kell korlátot késziteni? (talán Sebi vagy Simi volt, nem emléxem de fontos lenne!) | |||||
ChevyG | Adatlap | 425814 | 2006. november 7. 14:49 | ||
nagy számok törvénye: a sok között csak volt pár "normális" a képekre kiváncsi vok! | |||||
EDE | Adatlap | 425813 | 2006. november 7. 14:34 | ||
Tengeralattjáró ügyben nem vitatkozom, biztosan igazad van. A csatában azért a britek sem voltak olyan hülyék. Philips tengernagy nyilván azért tartott rézsútosan akkora szögben a B. felé, hogy a hátsó lövegeket nem is használhatta, hogy hamarabb beérjen az immun zónába, ahol már laposabb a lövedékek röppályája, és ahogy Simi írta, az övpáncél kellőképpen meg volt erősítve. Csak hát a németek pontosan lőttek….. Ha minden jól megy, holnap nyomok föl képeket a 1:350 Tamiya Prince of Walesről. | |||||
hellodebil | Adatlap | 425812 | 2006. november 7. 14:07 | ||
Tengeralattjáró veszély? :) Ezt azért Te sem hiszed el remélem... ezt már átbeszéltük - sőt történészek is - tanúk is - hogy a szándékossághoz kétség nem férhetett a Bismarck legénységének sorsát illetően. A másik Simi, a véletlen találat, erről egyszer kifejtettem a véleményem: - ennyi erővel minden találat véletlen - vagy pont forditva szándékos? :) Mint mondtam a németek tisztában voltak a Hood gyenge pontjával és eszerint lőtték be magukat. A Prinz Eugen - legalább egy - lövedéke már előtte szintén a fedélzeten csapódott be. A németek igenis tudták, hogy mit akarnak elérni, és el is érték pár perc alatt. Nyilván elfogult vagyok valamelyest, de dilettáns módon manővereztek a brittek azon a hajnalon. És Lütjenséknek nem volt más választásuk, mint utat törni. Az is nyilvánvaló h a sérült Bismarcknak kevés esélye volt elérni a francia partokat nyomában a fél angol flottával, de az amit május 24.én véghez vitt - mutatta azt meg h mennyire volt kiválló hadihajó (a legénységgel együtt) És a végzetében, semmi szégyenkezni való nincs, hősies küzdelemben estek el. És ahoz sem fér kétség, hogy a brit torpedóvető-pilóták is hősiesen helytálltak. Azt azonban ne feledjük, hogy a II. vh-ban már nem a csatahajók szerezték meg a tengerek feletti uralmat, hanem a rep.-hordozók. Klasszikus tengeri ütközetek már ritkán fordultak elő, a Dánia-szoros után talán a legemlékezetesebb a Scharnhorst és a Duke of York közti volt. És amit Simi emlitett! Igaza van abban h fontos volt a lövegek űrmérete, mert most h utánna néztem, a Duke of York közelről kilőtt sortüze nem ütötte át a Scharnhorst páncélzatát, ugyanúgy mint a Bismarck-nál... ott is torpedórombolókra bizták az elsüllyesztést! | |||||
ChevyG | Adatlap | 425811 | 2006. november 7. 13:14 | ||
hát igen, valamire kellett hivatkozni... | |||||
ChevyG | Adatlap | 425810 | 2006. november 7. 13:04 | ||
a Rich. üldözői karaktere miatt szidják, de igazán nem nagyon bizonyit6ott. | |||||
EDE | Adatlap | 425809 | 2006. november 7. 11:52 | ||
Bismarck témához! Úgy emlékszem a britek azért hagyták vízbe veszni a német tengerészeket, mert tengeralattjáró támadástól tartottak. Nem hiszem, hogy rossz emberek voltak, viszont nagyon pragmatikusak. Lásd: Orannál szétlőtték a tétovázó francia flottát. Ez magasan veri "gonoszságban" az előző esetet. Ráadásul a franciák 42-ben bizonyítottak, önelsüllyesztést végeztek. Nagyon siralmas látvány a Srassbourg csatahajó tövénél lángvágott lövegekkel. A North Carolina egyébként 41 májusában készült el, és bejáratós volt az atlanti óceánon. Sokan az Európai hajók közül a Richellieaut (hülye francia nyelv, de nehéz leírni) a Bismarcknál jobbnak tartják. | |||||
maxor | Adatlap | 425808 | 2006. november 7. 11:20 | ||
Kérdés Melyik hajó volt usa,orosz,japán,angol,német lobogó alatt? 10 éven belül. üdv maxor ui.: Kalóz most kizárva D: | |||||
maxor | Adatlap | 425807 | 2006. november 7. 11:17 | ||
ChevyG! Hihetetlen Győzelem, Titanic, Őfelsége hadihajója, A tengerek szürke farkasai pl. kedvenceim közzül. üdv: maxor | |||||
SImi | Adatlap | 425806 | 2006. november 7. 04:48 | ||
Egy apróság: talán lényegtelen külsőségnek tűnik, de szerintem nem sokan merték megtenni 1941-ben Németországban azt, hogy nem kézfeltartással üdvözölték a Vezért, amint az a mellékelt képen is látszik. A kép akkor készült, amikor 1941. május 5-én Hitler meglátogatta a Bismarck-ot. Ismerek még ennél is jobb képet, ahol mindenki feltartja a kezét, csak egyedül Lütjens nem. www.maritimequest.com/warship_directory/germany/pages/battleships/bismarck_page_6.htm | |||||
Mekett | Adatlap | 425805 | 2006. november 7. 00:36 | ||
Ez csak adalék, de úgy tudom, hogy Lütjens nem hogy nem értett egyet a nácikkal, de részben zsidó származású volt. Sőt nem csak ő, ugyanis a haditengerészetnél a németek nem tudták véghezvinni a faji tisztogatást, legalábbis nem teljes mértékben. | |||||
SImi | Adatlap | 425804 | 2006. november 6. 22:57 | ||
Ez igaz, de Lütjens nem volt náci, és nem is értett egyet a náci "módszerekkel", ellentétben sok fiatal U boot parancsnokkal. Szerintem ő hasonló szituációban segített volna. Én a magam részről csodálkozom a mélyen vallásos Tovey admirálison, hogy veszni hagyta a szerencsétleneket és közben valami olyanokat mondott a tisztjeinek, hogy hasonló helyzetben remélem, maguk is így helytálltak volna... | |||||
gluer | Adatlap | 425803 | 2006. november 6. 22:53 | ||
azért az a kormányszerkezet nem egy úszó fatörzstől , vagy bálnától sérült meg , hanem torpedótalálattól :)) ehhez pedig meg kellett találni a Bismarcot, kellő közelségbe juttatni az anyahajót, a viharos tengeren elindítani a Swordfisheket, azoknak a hatótávolságuk határán megtalálni a célt és az erős légvédelmi tűz ellenére találatot érni el rajta szóval azért ez nem csak szerencse a túlerőhöz meg annyit, hogy a hadművészetben ősidők óta az egyik alapvető cél, hogy megfelelő taktikával a döntő pillanatban túlerőben legyek az ellenféllel szemben | |||||
Kalóz | Adatlap | 425802 | 2006. november 6. 22:39 | ||
Hááát, a németekre sem volt éppen jellemző a hajótöröttek kimentése! | |||||
Kalóz | Adatlap | 425801 | 2006. november 6. 22:38 | ||
Hát a Bismarck hol szerencsés volt, hol meg balszerencsés. Hiába a szerencse forgandó! Hiszen ha az ellenállók nem veszik észre és nem értesítik az Admirálist, simán kijuthattak volna az Óceánra. Aztán szerencséje volt azzal a találattal a Hood-on, mert anélkül ... A POW egyetlen találata is a későbbi katasztrófához vezetett. Aztán megint szerencséje volt, hogy le tudott szakadni az üldöző hajókról. Aztán balszerencséje, hogy a Catalina megtalálta és a ráküldött Swordfishek egyike elért egy szerencsés találatot a kormányoknál. Aztán majdnem szerencséje volt, hogy elérje a francia partokat, ebben mindössze az üzemanyag vételezés elmulasztása akadályozta meg, hiszen jópár tonna olaj hiányzott a tartályaiból. Aztán megint balszerencséje, hogy az angol flotta utolsó tartalékait felhasználva utól tudta érni és harcra tudta kényszeríteni. És néhány hajó üzemanyaga ki is tartott, bár sokuknak a győzelem küszöbén ott kellett hagyni a csatateret. dehát egyszer minden szerencse elfogy, és tulajdonképpen itt is a mennyiség győzött. Bismarck egyedül volt, az angolok meg annyi hajót tudtak mozgósítani, amennyit csak akartak. Kalóz | |||||
SImi | Adatlap | 425800 | 2006. november 6. 22:35 | ||
Azt el is feljetettem a múltkor leírni, hogy a gyártó kapacitás is elég szűk volt a németeknél (Ha jól emlékszem, 2000 t körül volt egy 380 mmm-es lövegtorony. Számold ki, hogy ebből hány PZ III vagy IV -es harckocsi készülhetett volna el.)és ez is a kisebb lövegek beépítését eredményezte a Scharnhorst-Gneisenau párosba. Hitler ugyanis igazából soha nem döbbent rá a tengeri hatalom fontosságára... | |||||
ChevyG | Adatlap | 425799 | 2006. november 6. 22:33 | ||
1 hajó pusztulásának se "örültem", de valahogy a dorsetshire-t nem tudom sajnálni... mindíg a nlémetekre mondják/írják, hogy milyen embertelenek voltak, de 110%ig biztos vagyok abban, hogy fordított esetben a németek segítettek volna... | |||||
SImi | Adatlap | 425798 | 2006. november 6. 22:26 | ||
Az igaz, hogy Kennedy is angol, de elég keményen bírálta, bírálja (nem tudom, él-e még?) az Admiralitás döntéseit. Amivel legfőképpen nem értett egyet, az az, hogy miért csak 110 embert mentettek ki??? Holott még vagy másik 1000 ember veszett oda, csak azért, mert tudatosan veszni hagyták őket! Ez bizony örök foltként marad az angol haditengerészet becsületén... (Ezt erkölcsileg nem lehet magyarázni a Hood felrobbanásával és elsüllyedésével, már csak azért sem, mert a Hood személyzete szó szerint néhány percen belűl menthetetlenűl odaveszett.)Ezt nem csak a könyvében, de a vele készült riportban is nagyon keményen szóvá tette. Különben, ami a szerencsét illeti, a Bismarck-nak is meglehetősen "szerencséje" volt azzal a találattal: ilyen végzetes találatot a Hood viszonylag szűk távolság-tartományon belűl kaphatott; ha közelebb kerül a Bismarck-hoz, az oldalpáncélzata (ami csatahajó szintű volt) már nagyon megvédte volna a hajót. És akkor már eléggé kiegyenlítődhettek volna az erőviszonyok. | |||||
ChevyG | Adatlap | 425797 | 2006. november 6. 20:30 | ||
Kalóz | Adatlap | 425796 | 2006. november 6. 20:26 | ||
A helyzet azért nem ennyire egyoldalú! Pontosan az Óriások csatája erre a példa, ahol igenis szerényen vélekednek a saját tettükről és közvetve ugyan, de tisztelettel fejet hajtanak a Biscmark tengerészeinek hősiessége előtt. Igaz, ezek csak Kennedy szavai, de mintha ő is angol lett volna, nemde? Kalóz | |||||
ChevyG | Adatlap | 425795 | 2006. november 6. 20:14 | ||
angolok mindig is többszörös túleröben mernek hősködni... és 50 éve arra verik magukat, hogy a fél Home Fleet le tudott győzni 1etlen1 hajót! 1.később kiderült h még szerencséjük is volt (megsérült kormányszerk.) 2. ön elsűlyesztés IS részese volt a hajó elsűlyedésében | |||||
hellodebil | Adatlap | 425794 | 2006. november 6. 19:59 | ||
North Carolina - Bismarck összehasonlitása sztem fölösleges, mert teljesen más hadszintéren voltak... A Bismarck 1941-ben Európában a legmodernebb és legerősebb hadihajó volt - ez tény. Az angolok inkább féltek a Bismarcktól mint a németek a Hood-tól vagy POW-től, persze az angolok voltak túlerőben májusban... és arról beszélni h mi lett volna ha... Az angolok vadásztak a Bismarckra, és mégis ők kerültek előnytelen helyzetbe az ütközet alatt... a Bismarckot meglepte a támadás, az angolokat nem... sztem a német hajók legénysége egyszerüen jobban képzett volt és precizebb, csakúgy mint a hadvezetésük. Egy kifinomult-preciz technika a megfelelő kézben - ez volt a Bismarck. Az angoloknál mi volt ezzel szemben? Hood - majd december 10.én Prince of Wales a Repulse-val... ésatöbbi | |||||
ChevyG | Adatlap | 425793 | 2006. november 6. 19:52 | ||
vaterán könyveket vadászok. eddigi áldozatom: a Kennedy-féle Óriások csatája Tud valaki még könyvet ajánlani? | |||||
ChevyG | Adatlap | 425792 | 2006. november 6. 19:51 | ||
azt nem értem, hogy akkor mért kellett a Scharnhorst-osztályba is 280asokat rakni? (a 3 zsebcsatahjóba megértem, mert az pont reális. (és 33-34ben még nem volt szerintem 380as) | |||||
ChevyG | Adatlap | 425791 | 2006. november 6. 19:45 | ||
meg tudod mutatni nekünk a képeket róla (makettröl)? | |||||
EDE | Adatlap | 425790 | 2006. november 6. 15:20 | ||
A Hadihajók típuskönyvben is olvashattad! A Bismarck a Hooddal szemben király lehetett, de ha a Pl. a North Carolinával került volna szembe, már bajba került volna. Több, erősebb löveg, kb. ua. páncélzat, (A szakítószilárdsága nem volt rosszabb, minta a Votané) Csak a nagyobb sebességében bízhatott volna, hogy taktikai előnyhöz jut, vagy elinal. Egyébként a Richellieaut se ette volna meg reggelire! Ja! Tamiya: Én a Prince of Walest csináltam meg 1:350 ben vagy öt éve. Semmi kiegészítő munka. A modell nagyon precíz, közepesen részletgazdag, maga a hajó okozott csalódást, nem túl látványos. | |||||
SImi | Adatlap | 425789 | 2006. november 4. 20:25 | ||
Valahol olvastam, hogy a németek a Scharnhorst-ot és a Gneisenau-t elkészültekor már a 380 mm-es tornyokkal szerették volna felszerelni, a Bismarck osztályt pedig a 405 mm-es tornyokkal, csak kicsit megcsúsztak a 405 mm-es lövegek fejlesztésével, így igazából midegyik a gyöngébb - de nagyon megbízható - tüzérséget kapta. Később, a "csatorna-futam" alatt megrongálódott Gneisenau kijavítását már úgy tervezték, hogy a 380 mm-es tornyokkal spékelik meg. De a hajó kijavításából és modernizálásából már nem lett semmi. (Különben a 280 mm lövegek az I.VH-s német csatacirkálók "szabványos" tüzérsége volt.) A tervezők előtt a Renown, Repulse, Hood hármas szerepelt, mint ellenfél. Tűzerőben, sebességbe kb ugyabaz, védettségben és tűzvezetésben pedig jobbak lettek volna így a német hajók. Azért ne írjuk le nagyon a jó öreg Hood-ot: nagyon jó tüzérsége volt. Egy lövdék súlya 875 kg, míg a POW 354 mm-es lövedékéé csak 700 kg. (A Bismarck-é 800 kg volt.)A különbség majd 200 kg. A rombló erőben ez nagyon sok. A kisebb lövedékek az oldalpáncélzatról akár le is pattanhattak, mint ezt jütlandi szemtanúk meg is erősítették. A tűzvezetése azon a május 24-én gyenge volt, ez biztos. De olvasd el Kennedy ide vonatkozó sorait is, hogy miért: a vízpermet miatt a kisebb teljesítményű távmérőt voltak kénytelen használni. Persze az is igaz, hogy a sztereoszkopikus német távmérők is pontosabbak voltak. A Bismarck a legsúlyosabb sérülését az orron szenvedte el, ahol minden csatahajónak a legvékonyabb a páncélzata. | |||||
ChevyG | Adatlap | 425788 | 2006. november 4. 19:55 | ||
jaja, a kulcszó: Zeiss:) | |||||
hellodebil | Adatlap | 425787 | 2006. november 4. 19:32 | ||
Jaja, én is úgy látom h a Gneisenau és Scharnhorst főtüzérsége alulméretezett volt, csak úgy mint a Bismarck osztályé. A méretükhöz képest a hajók tüzérsége "gyenge" volt - és ezt nem csak én gondolom igy, különböző szakirodalmakban is olvastam, de a németeknél ez a két űrméret volt elterjedt, nyilván a 30as évek vége fele a 280 mm-es volt náluk az elterjedt. Bár erről szivesen olvasnék... Mint régebben szó esett arról - nem az űrméret a lényeg, hiszen az I. vh-ban elterjedt 380 mm-esek (mint pl Hood) jóval elavultabbak voltak mint a Bismarck-é. Sztem 1 hüvelyk meg nem oszt nem szoroz, hiszen a Bismarck sortüze végzett a Hoodal és a POW-t is megbénitotta, ugyanakkor a POW sortüze is jelentős károkat okozott a 354 mm-esekkel a Bismarck Wotan acél páncélzatában. A kérdés nem pár miliméteren dőlt el, hanem attól h ki lőtt pontosan, és h hol csapódott be a lövedék (lásd Hood) | |||||
Kalóz | Adatlap | 425786 | 2006. november 4. 15:09 | ||
SImi! Hát ezért szép ez a magyar nyelv :) Természetesen a szakzsargont nem kell mindenkinek egyből tudni, de ha valamit nem megfelelően aposztrofálnak, azt illik kijavítani. Nekem meg ez a topik kicsit a szakmámba is vág :) Kalóz | |||||
ChevyG | Adatlap | 425785 | 2006. november 4. 15:05 | ||
Tegnap megjött a Scharnhorst! Gyönyörű teste van (ez az a mondat, aminel a barátnőm kakadt:D). szoval nagyon szép hajó, és úgy gondolom, hogy az a pár év, ami a történetét illeti sokkal érdekesebb, mint pl az Iowa osztály összes hajója eggyüttvéve.Rendkívül észerű elrendezése volt. kár, hogy "csak" 280as lövegekkel szerelték fel! (úgy tudom, szó volt róla, hogy a testvérhajójával együt megkapják, ha Bismarck-osztálynál is jól bevált 380asokat) A makett megszokott HELLER minőség (nem feltétlen jó v rossz értelembe, kinek mi, eldönti). Természetesen találtam dúrva hibákat, illesztéseket, dehát ezért csináljuk, nem?! | |||||
ChevyG | Adatlap | 425784 | 2006. november 4. 14:57 | ||
PLZ= netes szleng: please (kérem, angulul) | |||||
SImi | Adatlap | 425783 | 2006. november 4. 14:21 | ||
Ki, vagy mi az a PLZ? | |||||
ChevyG | Adatlap | 425782 | 2006. november 4. 14:04 | ||
ChevyG | Adatlap | 425781 | 2006. november 4. 11:58 | ||
hellodebil | Adatlap | 425780 | 2006. november 3. 20:50 | ||
Akkor a Yamato-n és a Musashi-n természetes alapanyagú kötél volt a kötéldobon. Ettől olyan fehéres szinű, a képen az egész kötéldob le van takarva. Akkor lehet vmi vékony cérnával imitálom inkább! | |||||
SImi | Adatlap | 425779 | 2006. november 3. 20:48 | ||
Bocsánat a műveletlenségemért, de sajnos nem ismerem ponosan a kialakult magyar szakzsargont. Az angol erre a tárgyra a "cable reel" szót használja, amit én a magam feje után fordítottam le "kábeldob"nak, és azt hittem, hogy ez a helyes magyar megfelelője... |
<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
Egyébként tanultam mechanikát és fizikát is (nem gimiben)