/ Fórumok /

Csatahajók

Minden vizi szörnyeteg, ami mai napig csodálattal tölt el minket...
A topikhoz csak bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Kérem, jelentkezzen be itt!
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.
TAMÁS78 609757 2016. június 1. 14:21
Válasz erre
"Az egyetlen változás az volt, hogy Scheer feladta azt a taktikát, hogy apránként faragja le az angol fölényt. Főleg azért, mert Skagerrak után már kevés esély látszott arra, hogy az angolok részenként küldik harcba a hajóikat."

Én is így látom. Szerintem Skagerrak egy szerény siker volt a németeknek (mármint anyagi, és nem propagandaértelemben), de túl kevés, túl későn, és lehet, hogy megismételhetetlenül.
TAMÁS78 609756 2016. június 1. 14:17
Válasz erre
Hát itt tényleg bibi van.

Először is: én társalogni próbáltam a témáról, nem kinyilatkoztatni. Amúgy sokat olvastam a csatáról, nem csak magyarul, de semmiképp nem vagyok különösebb szakértője, ezért is kérdeztem inkább. Kíváncsi voltam, kinek mi a véleménye.

A szakirodalmaim meg sem közelítik a tieidet, legalábbis a König tiszti étkezdéjének aznapi fogásairól egyikben sincs szó emlékeim szerint - vagy már kihullottak ezek az információk az agyamból, mint lényegtelennek vélt körülmény.

Hogy honnan gondolom, hogy a németek igyekeztek kivonni magukat az ütközetből? Onnan, hogy kivonták. Mint írtam, azután, hogy levonták azt a következtetést, hogy nem képesek további veszteségeket okozni az angoloknak.

"Valószínüleg a szakirodalom amit olvastál olyan forrásokból dolgozott, amelyek az angol szépirodalom köteteit gazdagítják."

Akkor minden bizonnyal félrevezettek a földipáljaim, mert nekem csak olyan jut. Világosíts fel, kérlek, ki hagyta el végül a csatateret a másik által üldözve? Ki döntött az ütközet megszakítása mellett?

"9 egység javítása okozott baromira kellemetlen kieséseket. Nem tudták megoldani időben."

Mihez képest időben? Sosem vállaltak többé ilyen méretű és kockázatú ütközetet, a már kijavított hajókkal sem. Akkor miről maradtak le a javítás alatt?

"És igen, az index az index.
Bocs, hogy ezt írom, de nem a szakmai színvonalról közismertek az ott megjelenő publikációk sem általában."


Egy szóval nem védtem az Indexet, csak nem derült ki egyértelműen, mire gondolsz.

Az egész egri históriának, amit leírtál, mi köze a kérdésemhez?

"A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna ha". "

A történelemben az egyik legjobb játék (és az egész tanulmányozásának az egyik lehetséges gyakorlati haszna) a "mi lett volna, ha". Akinek erre a butuska szállóigére hagyatkozva nincs késztetése ilyet játszani, hát ne tegye. Mások szeretnek eltöprengeni azon, mi és mitől alakulhatott volna másképp a múltban.

"Nincs ott olyan, hogy objektív hősiesség."

Ezzel meg szimplán nem értek egyet, és nem is tudok vele mit kezdeni. Megfelelően modern, nyakatekert szemléletből nézve tisztelet sincs, sem szeretet, ész, értelem vagy tények, értékesebb vagy értéktelenebb életek, satöbbi.

Ja, és még egy. Egyel korábban a német személyi állomány bizonyos fölényéről írtál (szakmai szorgalom, önállóság), most ezekből hirtelen agyatlan palacsintazabáló lett...?
Rumcájsz_52 609748 2016. június 1. 12:18
Válasz erre
Ahoy
Jütlandnál szerintem a németek az első fordulatukkal - 18,35 és nem 18,55! - nem az ütközetet akarták elkerülni, hanem egy hátrányos taktikai helyzetből (ahogy írtad is, a T szárából) fordultak ki Ny-ra(a térképen "a", 18,35-kor). Ha a csatát kerülték volna, akkor tovább hajózva Ny-nak simán ki tudták volna kerülni az angol flottát, hiszen Jellicoe akkor ÉK-re, Beatty K-re volt tőlük, ráadásul a közeledő sötétségben még könnyebben egérutat is nyerhettek volna. Scheer azonban 18,55-kor újra tett egy 180 fokos fordulót az angolok felé K-re és 20 perc múlva már lőtték is egymást Jellicoe hajóival (a térképen "b", 19,17-kor). Az angoloknak azonban úgy tünik, másodszor is sikerült keresztbe húzniuk a T szárát, és állítólag a tüzpárbaj után döntötte el Scheer, hogy jobb lesz hazamenni, de az angolok közte és a német partok között voltak, így este 20,20 után volt köztük még egy ütésváltás, mielőtt el tudott szakadni az angoloktól. Nekem a térképből és Kiss László: Csatahajók az első világháborúban c. kitűnő könyvéből nagyjából ez jön le Jütlandról.
Sebi 609728 2016. június 1. 00:17
Válasz erre
Sebi 609727 2016. június 1. 00:16
Válasz erre
Kedves Sokol!

A mellékelt térképet elnézve én azért Tamásnak adok némi igazat. Szerintem is a németek igyekeztek kivonni magukat az ütközetből. Főleg azért, hogy ne maradjanak a T szárában. Mert, ha 18.55-kor nem kezdenek el fordulni, akkor szépen belehajóznak az angol sorba.
A német haditengerészet nem fogalmazott meg túl éles kritikát a csata után. Sőt! Ha jól tudom a második világháború végéig megünnepelték a csata évfordulóit. Az egyetlen változás az volt, hogy Scheer feladta azt a taktikát, hogy apránként faragja le az angol fölényt. Főleg azért, mert Skagerrak után már kevés esély látszott arra, hogy az angolok részenként küldik harcba a hajóikat.
Sokol 609725 2016. május 31. 22:59
Válasz erre
Ne haragúdj, de itt valami komoly bibi van.

Azt írod, hogy igyekeztek kivonni maguk az ütközetből. Ez így nem igaz.

Valószínüleg a szakirodalom amit olvastál olyan forrásokból dolgozott, amelyek az angol szépirodalom köteteit gazdagítják.

A harmadik hajóraj megvan?
Bal forduló bele telibe a saját ködfüggöny mögött ácsingozó sorfalba?
Mindez csak azért, mert a Königen azt hitték, hogy elég palancsintát ettek már hogy elbánjanak mind a 10 egységgel? Mégis mire fel? Ott a jegyzőkönyv.

Aztán meg ott az este negyed kilences szembefordulós ék, amely parancsot alig 4(!) perc múlva már vissza is rendeltek úgy szaxxá lőték őket felfejlődés közben.
Az ilyen nyílvánvaló ostobaságokba is csak a földipálok képesek hősiességet beledumálni.(ha megvan az ominózus kiadvány nyugodtan dobd a kukába, mert oda való, annyi benne a ferdítés)

Igen kemény kritikát fogalmazott meg a német haditengerészet saját magával szemben az ütközetet követően.
Annak az eredményeként kerülték a balhét később!
9 egység javítása okozott baromira kellemetlen kieséseket. Nem tudták megoldani időben.

A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna ha".

És igen, az index az index.
Bocs, hogy ezt írom, de nem a szakmai színvonalról közismertek az ott megjelenő publikációk sem általában.

Eger :)
Csak a két nevet mond, hogy végül kik adták fel!

Hogy is hívták az a nemes deákot aki kinyerészkedte a pénzt az újjáépítésből?
Ja meg az a másik megdalolt dalia, akit a helyi parasztok gyilkoltak le baltával a sarc miatt? Ó, vagy a legnagyobb hadimérnököt, aki magára robbantotta sikeresen a saját 1 hónapja álló bástyáját egy ellenakna miatt? Hát a hős Dobó este az usztasákkal akiket elfelejtett megfizetni kétszer?

Ja, hogy elbukták aztán a várat az odarendelt "idegenszívűek"?
Van ilyen.

A háborúban emberek gyilkolnak embereket gazdaságpolitikai célból. Nincs ott olyan, hogy objektív hősiesség. Tökéletesen viszonylagos minden nézőpont. Az egyetlen fokmérő, hogy a kívánt gazdaságpolitikai célt sikerült-e elősegíteni, vagy sem.
SSZABI 609724 2016. május 31. 22:33
Válasz erre
Akkor legyenek a németek szám szerint győztesek, de az erőviszonyok nemigen változtak.

Angol részről ott volt 151 hajó
28 dreadnought a csata elején, megmaradt mind, sérülésekkel több tért haza amit javítani kellett, de 23 bevethető maradt
9 csatacirkálójukból elvesztettek 3-at, 1-2 a csata után is bevethető maradt
+ elsüllyedt még 11 egyéb hadihajójuk.

Német oldalon ott volt 99 hajó
16 dreadnought, megmaradt mind, akárcsak angol részről, itt is 4 hajónál a súlyos sérüléseket javítani kellett, maradt 12 hadrafogható
5 csatacirkálóból 1 elsüllyedt, ráadásul modernnek számított, a Seydlitz romhalmaz lett, a másik 3-at sem igen lehetett volna visszaküldeni másnap csatázni

(a számokat én Kiss László könyvéből lestem, mert ezt azért fejből nem tudom... 97-105. o.)

Ezek alapján viszont arányaiban nem változott a helyzet szerintem.

A csata után a ráadásul a veszteségek pótlása sem volt egyszerű, mert a németeknél elkészült a Hindenburg, a briteknél meg Repulse és a Renown. A következő években csatacirkálóknál megint 9 brit kontra 5 német volt.

Dreadnought-oknál 19 német volt bevethető a háború végén, a briteknek meg 32.

Mondjuk ha azt vesszük, hogy az egész háború alatt arányaiban a Monarchia vesztette el a legtöbb dreadnought-ot,és az állomány fele elsüllyedt...
TAMÁS78 609723 2016. május 31. 21:36
Válasz erre
"azt a célt, ami miatt eredetileg kifutottak a német hajók, nem tudták elérni. Valóban sikereket értek el, sőt, jobban is tejesítettek mint a brit hajók ha számszerű veszteségeket nézünk, de ha arányaiban vizsgáljuk a dolgot, akkor az erőviszonyokon nem sikerült változtatniuk + a blokád is fennmaradt ellenük"

Skagerrakkal kapcsolatban szokott lenni egy olyan érzésem, hogy méreténél, monumentalitásánál fogva a kortársaknak és az utókornak is volt/van egy olyan "elvárása", hogy eredményezzen valamiféle tabula rasát, fordulópontot, valamelyik fél jelentős, megrendítő erejű vereségét. Ha a számarányokat vesszük - amelyek dreadnoughtok esetében azért óriási jelentőséggel bírnak - ilyen célja reálisan legfeljebb az angoloknak lehetett, a németeknél az ilyen mértékű siker jóformán kizárt, illetve olyan katasztrofálisan rossz brit irányítás kellett volna hozzá, amire az esély szinte 0 volt. A német reális cél a saját veszteségnél jóval jelentősebb angol veszteség okozása lehetett. (Miután ez megtörtént, és további jó esély hasonlóra nem mutatkozott, igyekeztek is kivonni magukat az ütközetből - pontosan tudták, hogy az minél tovább húzódik, annál rohamosabban romlanak az esélyeik a túlerővel szemben.)

Hogy az erőviszonyokon változtattak-e? Igen, természetesen. De túl keveset és túl későn. Ezt '14-ben vagy '15-ben kellett volna elkezdeni (mi van, ha Scarborough-nál sikerül?), majd lassan, fokozatosan bontani az angol fölényt - már ha képesek rá.

Nem irreális azt várni a komoly mennyiségi és tűzerőbeli hátrányban lévő németektől, hogy egy csapásra zúzzák szét a Grand Fleetet és a blokádot, és ezt feltételül szabni a győztesként való kihirdetésükhöz?
SSZABI 609719 2016. május 31. 20:51
Válasz erre
Lehet nem jól fogalmaztam, értem mire gondolsz.

De ha elvonatkoztatunk attól, hogy ki vesztett és nyert a háborúban, és csak magát ezt az ütközetet nézzük, akkor is számomra csak az jön le, hogy azt a célt, ami miatt eredetileg kifutottak a német hajók, nem tudták elérni. Valóban sikereket értek el, sőt, jobban is tejesítettek mint a brit hajók ha számszerű veszteségeket nézünk, de ha arányaiban vizsgáljuk a dolgot, akkor az erőviszonyokon nem sikerült változtatniuk + a blokád is fennmaradt ellenük.

Mondjuk ha az angol oldalról közelítünk, akkor is valami hasonló a helyzet: a német flotta megmaradt, továbbra is fenyegetést jelent, jelentős veszteséget pedig nem tudtak neki okozni...

Ha tengeri ütközetet nézünk, akkor például egyértelműen győzelemnek én a csuzimai csatát mondanám: a japán flotta szétverte az oroszt.

Emiatt lehet tényleg inkább döntetlen kellene, hogy legyen a jütlandi.
TAMÁS78 609716 2016. május 31. 19:57
Válasz erre
"A csatát magát is csak a későbbiek tükrében érdemes értékelni szerintem"

Pont nem ez lenne a célom. A későbbiek tükre a háborús vereség. Német szemszögből az első és a második háborúban is. Ez kizárja a csatanyerést a folyamat elején? Eger sikeres megvédése végül is nem volt csatanyerés a későbbi elvesztése tükrében? Nem igazságtalan egy csata megvívóival szemben a tevékenységüket a későbbi, más emberek által hozott döntések fényében vizsgálni, amikhez nekik már esetleg sem közük, sem ráhatásuk.
TAMÁS78 609715 2016. május 31. 19:51
Válasz erre
Az angol legénység egyenlőtlen/alacsonyabb képzettsége hogyan okozza 3 csatacirkáló rövid tűzharc utáni gyors és teljes pusztulását?

"A németek ettől függetlenül vesztettek, mert nem voltak képesek reprodukálni az elpazarolt anyagot"

1. Milyen elpazarolt anyagra gondolsz?

2. Az anyag reprodukálásával kapcsolatban: nem a háborút kérdeztem, csak ezt az ütközetet. Aminek semmi köze semmi későbbi reprodukcióhoz.

"Az ilyen féltudományos elemzések"

Mármint valamelyik belinkelt? Az Index vagy a Múlt-kor?
Sokol 609713 2016. május 31. 19:05
Válasz erre
Attól, hogy telepakolnak valamit nem fog gyorsabban lőni.
Páncél?
A torpedó naszádok legalább sikeresek voltak - még jó, hogy a felük nevét fel sem jegyezték amolyan hagyományszerűség elvén :/

Ez egy klasszikus példája annak, amikor technikai fölénnyel akarják magyarázni a rossz bizonyítványt.
A német eszközök csak bizonyos megoldásaikban tértek el, és szakmai hazugság mindig azzal jönni, hogy sokkal jobb volt minden. Éppen ellenkezően.
Ez pont ugyan az, mint amikor a németek a t-34 es orosz tankot okolták mindenért, - szépen legendát építve köré, csak hogy a stratégiai irányítás komoly hiányosságait és rugalmatlanságot a csapattestek részéről ne kelljen bevallani.

A probléma maga a megbízhatatlanság.
És bizony az angoloknál a legénység volt az, meg azok a tisztek akinek még tényleges besorolása sem volt, de mivel xy kisfia kislánya ezért az "other ranks" listán jól megfért, meg mehetett a parádé. Az első dörrenésig.

Közben a német szervezet kicsit más volt akkoriban.
Ott igen sokan értettek ugyan ahhoz körübelül hasonló színvonalon, mivvel egyszerre kezdték tanulni ugyan ott jószerével.
Ezért ha valaki kiesett, más azonnal át tudta venni a helyét attól függetlenül, hogy milyen beosztásban volt. Arról nem is beszélve, hogy a kisebb tematikai csoportok ÖNÁLLÓAN működtek, mert ez volt az elvárás mindig.
Úgy könnyű bezárkózni a kazamatába, hogy mindenki tisztában van a saját mikrokörnyezetével és nem kell arra várni, hogy valaki bólint.
Egyszerűen az történt, hogy a heroikus önfeláldozás; az öncélú szubjektív hősiessség, és a tradíciókon nyugvó "a főnök majd megmondja" hozzáállás helyett a szakmai szorgalom, és önállóság picit eredményesebbnek bizonyult.

A németek ettől függetlenül vesztettek, mert nem voltak képesek reprodukálni az elpazarolt anyagot és nem voltak képesek felismerni a túlfűtött helyzetben, hogy ha ismét felvonulnak beérkezik az angol erősítés. Élvezték, hohy most ők izmozhatnak ezzel bukták a stratégiai előnyt. Igen komoly jellemhiba...

Valójában csak történelem ad választ arra, hogy mi volt siker és mi kudarc. Az ilyen féltudományos elemzések teljesen figyelmen kívül hagyják a globális és időbeni hatásokat, mert képtelen teljesen objektíven vizsgálni az eseményeket.
SSZABI 609712 2016. május 31. 18:57
Válasz erre
Szerintem a csata azt bizonyította, hogy a csatacirkálók csatahajóként való alkalmazása nem lehetséges (mondjuk erre később szerencsétlen Hood is jó bizonyíték), illetve mivel egyetlen dreadnought sem süllyedt el, az pedig azt, hogy a konstrukció életképes az adott viszonyok között.

A páncélzat növelése pedig a fegyverkezési verseny velejárója, erősebb ágyúk, vastagabb páncél, majd ismét ágyúnövelés...

A csatát magát is csak a későbbiek tükrében érdemes értékelni szerintem, hiszen ahogy Rumcájsz is írta, attól függ mi alapján vizsgáljuk a végkimenetelét. (ilyen szerintem még a kurszki csata is: most az nyert, aki több harckocsit pusztított el, vagy az aki aki végül a fronton végérvényesen magához ragadta a kezdeményezést?)
TAMÁS78 609710 2016. május 31. 18:19
Válasz erre
1. Akkor például a Skagerrakot követő angol erőlködés a páncélvastagság növelésére szimpla tévút, illetve a német csatacirkálók köztudottan erősebb páncélzata nem bírt jelentőséggel?

2. A győzelem későbbi kiaknázatlanul hagyása vereséggé változtatja-e azt, és visszaminősíti-e az akkori sikert? Egyáltalán: a későbbi események befolyással lehetnek-e egy adott esemény adott pillanatbeli megítélésére?

(Én csak kérdezek, nem állítok.)
vlevi 609708 2016. május 31. 18:10
Válasz erre
Rumcájsz_52 609707 2016. május 31. 18:02
Válasz erre
1., Az angol hajókon - állítólag hogy gyorsabban tudjanak lőni - annyira telipakolták lőszerrel a raktárakból továbbító szállítószalagokat, lőszerlifteket, hogy nem tudták rendesen (vagy sehogyse) zárni a robbanás továbbterjedéség megakadályozó páncélajtókat (kevesebb is volt belőlük), így egyetlen nagyobb kaliberű találat robbanási láncreakciókat tudott okozni, sokszor egészen a lőszerraktárig. A németeknél több volt a robbanásbiztos ajtó, és azokat úgy használták ahogy kellett.
2., Ha "számszakilag" nézzük, akkor a németek győztek(több angol hajót süllyesztettek el, mint amennyit ők veszítettek), ha az elért célokat, akkor meg az angolok. A németek célja az volt, hogy fel tudják törni a brit tengerészeti blokádot, ez nem sikerült, az angolok sikeresen megakadályozták.
TAMÁS78 609699 2016. május 31. 16:14
Válasz erre
Erről jut eszembe.

1.) Miért süllyedtek el azok a "rohadt hajók" olyan könnyen és gyorsan?

2.) Ki nyerte a Skagerraki/Jütlandi csatát?

Közvélemény-kutatás. (Már ha létezik ezzel kapcsolatos közvélemény.) :)
EDE 609686 2016. május 31. 12:13
Válasz erre
DzsunKa 609485 2016. május 27. 06:16
Válasz erre
Naval_Ensign_of_Hungary_(1950-1955).svg
Naval_Ensign_of_Hung...
Naval_Ensign_of_Hungary_(1955-1957).svg
Naval_Ensign_of_Hung...
Naval_Ensign_of_Hungary_(1957-1991).svg
Naval_Ensign_of_Hung...
Naval_Ensign_of_Hungary.svg
Naval_Ensign_of_Hung...

Barátaim, ezeket találtam a segítségetekkel:
Sokol 609481 2016. május 27. 02:16
Válasz erre
Sokol 609480 2016. május 27. 02:14
Válasz erre
Üdv!
Igazából harmados kishajó hadilobogó.

Ez volt a Önálló Hadihajós Ezred, majd Dandár saját lobogója.
Egészen 2000-ig 60x80 volt a kishajó lobogó mérete azt hiszem.

ha már vookieepédia inkább a következő oldalt ajánlom:
commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_(281950-1955)29.svg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_(281950-1955)29.svg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_%281950-1955%29.svg

Tessék elolvasni az oldal szerzője által leírt információkat a summary alatt, ott van hogy melyik közlönyben jelent meg az utasítás, és hogy és meddig volt érvényben !

- valami vontatónaszád AN 1-ből?
Sebi 609476 2016. május 26. 20:50
Válasz erre
Kedves Dzsunka!

Szívesen. A színkülönbség valószínűleg abból ered, hogy én csak egy rajzot linkeltem be. Az eredetinek biztos, hogy olyan színe volt, mint ahogy a postás zászlón is látható. Az alakja lehetett téglalap is, mert lehet, hogy a képeslapon nem a miniszteri, hanem a nemzeti lobogónak az a változata látszik, amit a folyami flottillánál rendszeresítettek. Ugyanis a címer, az ún. Rákosi címer, ami még a magyar zászlóra is rákerült 1949-ben és csak '56-ban vágták ki belőle.
DzsunKa 609470 2016. május 26. 17:42
Válasz erre
169b76fba749794d9c5483cee48a17129be11fc2
169b76fba749794d9c54...

Tisztelt Sebi! Köszönöm a segítségedet. A képeslapon a lobogó téglalap alakúnak látszik, 1:2 oldalarányokkal és a kalapácsnak más a színe mint a sarlónak. Ez biztosan csak egy rövidke kitérő lehetett, jó magyar szokás szerint. Ezen a postás zászlón is hasonló a címer.
Sebi 609428 2016. május 25. 22:32
Válasz erre
Sebi 609427 2016. május 25. 22:30
Válasz erre
Majd most :D

https://goo.gl/CJzjTB
Sebi 609426 2016. május 25. 22:28
Válasz erre
Sebi 609425 2016. május 25. 22:27
Válasz erre
Szia!

Nem vagyok a téma szakértője, de ezt találtam erről a lobogóról:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Flag_of_the_Minister_of_Defence_of_Hungary_(1950-1955,_afloat).svg

A típust sajnos nem ismerem fel, mert a képeken kevés dolog látszik.
atu71 609421 2016. május 25. 20:54
Válasz erre
DSCF5026
DSCF5026
DSCF5030
DSCF5030
DSCF5023
DSCF5023
DSCF5019
DSCF5019
DSCF5018
DSCF5018
DSCF5015
DSCF5015

Hali,
Elco 80 Merit 1:48
DzsunKa 609305 2016. május 23. 17:02
Válasz erre
flottila 1
flottila 1
DSCN1085
DSCN1085
DSCN1086
DSCN1086
DSCN1089
DSCN1089
DSCN1091
DSCN1091

Sziasztok! Szombaton a szolnoki "lengyel piacon" találtam ezt a levelezőlap maradványt. Kérlek benneteket írjatok valamit bővebben erről a hadilobogóról (rendszeresítve, méretei, stb), és ha felismeritek a hajótípust.
atu71 608797 2016. május 15. 07:32
Válasz erre
DSCF4950
DSCF4950
DSCF4953
DSCF4953
DSCF4954
DSCF4954
DSCF4955
DSCF4955

Hali,
Elco-80, Merit 1:48
Azért igy szebb az Oerlikon 20mm-es,a dupla csoves keretet is jol àtdolgoltam mert a gyàri csak nem olyan szép mint gondoltam elso làtosra.
Gabusch 608767 2016. május 14. 17:23
Válasz erre
Helyenként elég furcsa az öntés, de lehet, hogy ez 22-23 cm-es hosszon nem látszik.
SSZABI 608749 2016. május 14. 12:30
Válasz erre
Srácok jó építgetést mindenkinek ;) Képet én csak akkor teszek fel, ha már látszódik is valami a hajón, mert én még mindig csak farigcsálok...

Na de, ez a kész makett szerintem egy Posseidon 1/700 Viribus Unitis:

www.rolexforums.com/showthread.php
hergert 608676 2016. május 13. 10:07
Válasz erre
Sziasztok!

Jó látni, hogy milyen szép hajók épülnek nálatok! A Móvári hajók is szépek voltak, sajna idén nem tudtam eljutni a versenyre.

Szeretném megkérdezni, hogy matricát és maratást tud-e készíteni valaki, vagy ismertek-e valakit aki tud? A most épülő hajócskámhoz kellene pár apróság.(most nem hadihajót építek,nem tudom itt megmutatni)

További jó makettezést!
Üdv.: Herger Tomi
atu71 608621 2016. május 12. 17:12
Válasz erre
DSCF4940
DSCF4940
DSCF4941
DSCF4941

Hali,
Az uj munka - hàt nem kicsi,Elco 80 a Merit-tol 1:48.A loveg csovek màr megvannak a tobbi az sajàt épités lesz,szerencsére elég szép a kidolgozotsàg.
Sebi 608486 2016. május 9. 21:52
Válasz erre
20160509_190514[1]
20160509_190514[1
20160509_190453[1]
20160509_190453[1
20160509_190441[1]
20160509_190441[1
20160509_190341[1]
20160509_190341[1
20160509_190157[1]
20160509_190157[1
20160509_190229[1]
20160509_190229[1

Sziasztok!

A hétvégén megcsináltam a Derfflinger kötélzetét. Pontosabban a nagyját. Még festetlen és pár apróság hiányzik, de szerintem rövidesen kész lesz.
Gabusch 608321 2016. május 6. 21:35
Válasz erre
Pisti barátom találta valami fórumon. Működik, de perzse ki kell tapasztalni a levilágítás idejét. Olyan pausz-szerű valami lesz belőle.

A következő felhasználási kísérletem festéshez lesz maszknak, mert viszonylag talán vízhatlan. Ecsettel telibe ugyan nem, azt próbáltam már, de ha pisztollyal jó, akkor az nagyon fáin lenne, mert simán lehet nyomtatni, aztán kivágni a szükséges részeket, mert elég merev is.
lucky 608318 2016. május 6. 21:05
Válasz erre
Étolaj, hümm. Mindig tanul az ember..:D
Gabusch 608253 2016. május 5. 16:42
Válasz erre
Biztosan macerás az egész dolog. Egy-két próbát megér, többet nem. A laminálgatás, stb. is eléggé macerásnak tűnik gép nélkül, azt meg nem fogok venni, mert annyit nem fogok marni, az fix.

A transparent spray helyett teljesen jó a mezei étolaj. És sokkal olcsóbb. 0.3-as vonalat, 1.8 mm magas félkövér feliratokat simán hozza NYÁK-on.
lucky 608243 2016. május 5. 13:16
Válasz erre
A P20 jól működik,de!
Egyforma vastagnak kell lennie mindkét oldalon ( és még az oldalon belül is),mert el fognak térni a megvilágítási idők.Ez gyakorlattal kivitelezhető, kérdés egy olyan aki elsőként próbálkozik hány flakont használ el? Olyat is hallottam, hogy öreg P20 esetén nem lesz sikeres a dolog.

A dry garantáltan egyforma vastag. 2 éves megfelelően tárolt anyagnál még jól működik.
A P20-hoz képest fényévekkel egyszerűbb, elsőre is. Fémtiszta lemezre hidegen majd melegen laminál, megvilágít, hív, mar, eltávolít, megcsodál.
Az ára 5db A4 kb 1,5-2 EUR kéz alól. Ha saját maga veszi az ember akkor csak 1méterenként, de egyből 300 ( 2X150) métert kell venni.

A tökéletes pozicionálás, kétoldalas marás alapdolog.

Ha sikerül jó minőségben ( tűéles, UV tömör ) kinyomatni mondjuk írásvetítő fóliára, akkor mehet házilag is a maszk. Na ez volt az ahol feladtam, és ment a nyomdába...

Nyákoknál a papír alap + Transparent spray bejött, de nagyon kell figyelni a megvilágítási időre ( ha gyorsan kell valami egyszerű nyák ezt használom). Persze ennek is megvannak a korlátai ( 1mm vonal és vonaltáv alatt már necces).

Elvileg az anyagvastagság az alja a lehetőségeknek. De ez nagyon sok összetevős dolog. Maszk, maratólötyi,annak áramlási sebessége,az áramlás eloszlása, a lötyiben lévő lemez helyzete..
Gabusch 608237 2016. május 5. 10:40
Válasz erre
Ez alighanem a dryfóliára is áll.

A levilágítási eljárás u.a., mint a kétoldalas NYÁKok esetén (tasak), sőt, mivel azok minimum ötször vastagabbak, talán a vékony lemezzel még könnyebb is pozicionálni.

Engem egyébként leginkább két dolog érdekel, az egyik az, hogy a nyomda kihagyásával működik-e a dolog, mert úgy lenne igazán nyerő, illetve az, hogy mi az a legvékonyabb alkatrész, illetve hézag, amit még alacsony selejtszázalékkal meg tudok csinálni.
Varjúbácsi 608228 2016. május 5. 07:31
Válasz erre
A P20 teljesen jól működik rézlemezen is. Egyetlen gond van vele, mégpedig az, hogy kétoldalasan kell kezelni, levilágítani, maratni, stb. és a hajszálpontos beállítás elengedhetetlen.
Gabusch 608221 2016. május 4. 21:49
Válasz erre
Szia Lucky!

Én egy időben Viessmannékkal csináltattam nagyon profi maratásokat, nagyon korrekt áron. Nem tudom, él-e még a lehetőség. Egyébként ha van olyan kisebb cég, amelyik NYÁK-gyártással foglalkozik, elvileg elvállalhatja.

Ez az egész maratásosdi a NYÁKok mellé jutott csak eszembe, mert ugye az eljárás kb. azonos.

Eladásban nem gondolkozom, de van, amikor nagyon jól jönne egy példány valamiből valamihez, még akkor is, ha nem profi a végeredmény. Pl. a Polar Lights 1:1000-es Enterprise matricával adja az ablakokat, úgy meg nehezen megy át rajta fény, kifúrni viszont az ovális lyukakat reménytelen. Valaki csinált nekem hozzá innen a fórumról sok éve pár maratást hozzá, de mivel azokat én fúrósablonnak gondoltam volna használni (nem is jött be), elkelne még egy pár darab.

Ha nem sikerül, nem fogom erőltetni, csak mivel a feltételek adottak, szerintem egy próbát megér.

A P20 annyival jobb elviekben, mint a Dryfólia, hogy ha nem sikerül a levilágítás tökéletesen, le lehet mosni és szerintem sokkal olcsóbb, illetve kevesebb vele a macera is. Mondjuk azt persze nem tudom, hogy milyen hatásfokkal dolgozik ilyen vastag lemezen, mert ugye a NYÁK reze sokkal vékonyabb.
lucky 608217 2016. május 4. 21:11
Válasz erre
Gabusch!
Ha már maratásban gondolkozol:
Maszknak a nyomdában készített filmet javaslom.
A P20 se rossz, de tudni kell vele bánni. Nekem a dryfólia jobban bejött.
Egyébként Gumikacsa ( Lassú Tibor) kolléga szépen dolgozik. Kérdés belefér-e neki a sok vasúti témába.
decente 608163 2016. május 4. 09:33
Válasz erre
Sziasztok!

Tettem fel pár 1:350-es hajót a csereberébe.
Hátha valakit érdekel.

Zsolt
Gabusch 608154 2016. május 3. 22:41
Válasz erre
Ez elég korrekt lett neki. Egyre inkább kezdek kíváncsi lenni, Positive 20-szal mit lehetne elérni.
Sokol 608152 2016. május 3. 22:24
Válasz erre
Sokol 608151 2016. május 3. 22:18
Válasz erre
Jaj, hát keress rá a munkáira és látni fogod a "munkavédelmi" műanyag pacskert a felmosóvödröt, meg a nárciszokat is :)!

www.jbadiorama.com/completed-blog-display/24/Seddul-Bahir
Gabusch 608146 2016. május 3. 21:28
Válasz erre
Nárcisz nincs. Plusz videó kéne, ahogy Szabadságszobrot játszom, hol new yorkit, félkézzel tartva, hol budapestit két kézzel fogva a fejem fölött egy füstölgő, ordenáré mód büdös műanyagedényt. Hang, az inkább ne legyen. :)

Amúgy hol van a maratásról valami a linkelt oldalon?
Sokol 608140 2016. május 3. 20:50
Válasz erre
XD na még egy Jean-Bernard André követő www.jbadiorama.com/

Te is majd gubbasztasz a sav fölött kint a nárciszok közzött a kertben vadul kavarva a felmosóvödörben a lötyit és hevesen imátkozva, hogy legalább az alkatrészek negyede meglegyen áztatás után ?

Képeket ne felejts el majd feltölteni :) !
Gabusch 608135 2016. május 3. 19:15
Válasz erre
Csak azért kérdezem, mert most gondolkozom rajta, hogy ha már szép sikereket értünk el a NYÁK-lapok marásával, esetleg meg lehetne próbálkozni azzal is. Az eljárás elvileg ugyanaz. Csak erősen kérdéses, hogy mivel sokkal vastagabb az anyag, a nekünk szükséges pár tizedes alkatrészeket (pl. korlát) nem marja-e szét nagyon rondán.

De előbb-utóbb úgyis kipróbálom. :)
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.