"Dönitz azt mondta, hogy 300 tengeralattjáróval térdre tudja kényszeríteni Angliát. 1943-ra volt neki ennyi,"
Ez számszerűleg igaz, de voltaképpen Dönitznek soha nem volt 300 darab bevethető tengeralattjárója. Legfeljebb a fele.
Ha azonban a kezdetektől lett volna ennyi, akkor adott esetben már az USA hadbalépése (mondjuk 1942 eleje, mert Pearl Harbor ugye 1941. december 7.) előtt sikerült volna elvágni Angliát az utánpótlásaitól, valószínűleg kikényszerítve ezáltal egy fegyverszünetet.
Ugye az Atlanti csata 1940. júliusától indult teljes gőzzel, amikortól a német tengeralattjárók használni tudták a francia kikötőket. És tartottak a "boldog idők" két részletben kb. 1942. augusztusáig, amíg még közvetlenül Amerika partjainál is sikerült totál óvatlan hajókat elsüllyeszteni.
De nem volt elegendő hajó. Ha hinni lehet ennek az oldalnak, akkor igen kevés hajóval rendelkeztek a háború kezdeti szakaszában.
www.uboat.net/technical/shipyards/
Eszerint a gyártás így alakult:
1935: 14 db, 1936: 21 db, 1937: 1 db, 1938: 9 db, 1939 18 db.
Azaz a legjobb esetben (ha szeptember 1-ig legyártották a 18 darabot és nem veszítettek békeidőben egyet sem) a háború kitörésekor Németország 63 darab U-Boottal rendelkezett, ha jól számoltam, ezek fele (32 darab) a nem kimondottan az angolok ellen használható I-es és II-es típusból került ki. De csak 57 hajó volt bevethető a háború kitörésekor.
Ehhez jött 1940-ben 50 darab és 1941-ben 199 darab hajó. Azaz 1942 végéig érte el Németország az általad hivatkozott számot (312). Azaz csak érte volna, mert voltak veszteségeik, elég, ha arra gondolunk, hogy 1941. márciusában gyors egymásutánban elvesztették három nagy ászuk (Prien U47, Kretschmer U99, Schepke U100). És nyilván nem ők voltak az egyetlen veszteségek két év alatt.
Plusz ezekből is lejön az eddigre elkészült I-es és II-es típus, összesen 52 darab.
Anglia ellen felhasználható tehát legfeljebb 260 darab (veszteségek nélkül).
1942-ben készült további 237 hajó.
A veszteségek azonban 1939-1942 végéig 9+23+35+86=152 darab, azaz, ha jól számolok, ez legfeljebb 345 bevethető hajó 1942 végén - ez évben is kezd erősen nőni az egyidejűleg bevetésen lévő- és az általuk elsüllyesztett hajók száma (utóbbit nyilván befolyásolta, hogy megindultak az USA-ból a szállítmányok).
1943-ban építettek 284 és veszítettek 243 hajót. A veszteségeik 1943. májusától kezdtek drasztikusan nőni, onnan kezdve nem tudtak 120 bevetett hajó fölé menni, dacára a feszített tempójú hajóépítésnek (1944-45: 229+91, veszteség 249+120)
A fent hivatkozott oldal szerint a flotta csak 1942. augusztus 8-án érte el a 100 darab tengeren lévő hajót és maximum 159 hajót tudtak egyszerre kiküldeni, 1943.április 29-én. Ezek közül is némelyik éppen ki- vagy behajózott valamelyik kikötőbe.
A sikerek a következőképpen alakultak:
Év Elsüllyesztett (millió tonna)
1939 0,6
1940 2,3
1941 2,2
1942 5,8
1943 2,3
1944 0,6
1945 0,2
A fentiekből szerintem az látszik, hogy ha megfelelő mennyiségű (legalább 200-250 darab) tengeralattjáró állt volna rendelkezésre a háború elejétől kezdve, akkor Anglia igen nagy bajban lett volna, hiszen 1940-ben az egyidőben a tengeren tartózkodó hajók száma nem érte el az negyvenet, de 1941-ben sem emelkedett a számuk hatvan fölé. Tetejébe ebből 10-18 a Földközi tengeren teljesített szolgálatot. (Forrás: www.uboat.net/ops/combat_strength.html)
Ehhez képest sikerült mindkét évben több, mint kétmillió tonnát elsüllyeszteni.
Akkor "némi mi lett volna ha" játék, bár ez ugye teljesen értelmetlen. Nagyanyámnak sem volt áramszedője, nem is volt villamos. :)
Az alapkérdés, hogy amennyiben már a háború kitörésekor ki tudnak küldeni legalább 100 hajót és hasonló ütemben építik őket, az Egyesült Királyság kapott volna-e megfelelő mennyiségű utánpótlást a gyarmatairól. Valószínűleg nem, akkor pedig kénytelen lett volna letenni a fegyvert, dacára annak, hogy a németek nem tudják megszállni őket. Tipikus patthelyzet. Ha hepciáskodnak, mennek a tengeralattjárók és fogy a kaja.
Ebben az esetben az USA-nak voltaképpen nincs oka hadba lépni Németország ellen (leszámítva a német-japán szövetséget), illetve a brit bázisok hiányában nem igazán tudták volna támadni Európát. Az esetlegesen Afrikába irányuló utánpótlási vonalaikat ugyanis a brit repülőterek hiányában szintén nyugodtan lehetett volna támadni tengeralattjárókkal.
Azaz Adolf minden erejével mehetett volna az SZU ellen. Azt nem tudni, ez mire lett volna elég, de hogy a kétfrontos harcnál többre, az biztos. Különösen a haditermelést ért bombatámadások veszélye nélkül.
A helyzet azonban az, hogy a tengeralattjárók építését akkor kezdték el gőzerővel, amikor már hozták az eredményeket 1940-41-ben, nem úgy, mint a gigantikus és kevésbé gigantikus csatahajók. Hány BRT hajóteret is süllyesztettek el azok összesen a háború alatt?
Ez számszerűleg igaz, de voltaképpen Dönitznek soha nem volt 300 darab bevethető tengeralattjárója. Legfeljebb a fele.
Ha azonban a kezdetektől lett volna ennyi, akkor adott esetben már az USA hadbalépése (mondjuk 1942 eleje, mert Pearl Harbor ugye 1941. december 7.) előtt sikerült volna elvágni Angliát az utánpótlásaitól, valószínűleg kikényszerítve ezáltal egy fegyverszünetet.
Ugye az Atlanti csata 1940. júliusától indult teljes gőzzel, amikortól a német tengeralattjárók használni tudták a francia kikötőket. És tartottak a "boldog idők" két részletben kb. 1942. augusztusáig, amíg még közvetlenül Amerika partjainál is sikerült totál óvatlan hajókat elsüllyeszteni.
De nem volt elegendő hajó. Ha hinni lehet ennek az oldalnak, akkor igen kevés hajóval rendelkeztek a háború kezdeti szakaszában.
www.uboat.net/technical/shipyards/
Eszerint a gyártás így alakult:
1935: 14 db, 1936: 21 db, 1937: 1 db, 1938: 9 db, 1939 18 db.
Azaz a legjobb esetben (ha szeptember 1-ig legyártották a 18 darabot és nem veszítettek békeidőben egyet sem) a háború kitörésekor Németország 63 darab U-Boottal rendelkezett, ha jól számoltam, ezek fele (32 darab) a nem kimondottan az angolok ellen használható I-es és II-es típusból került ki. De csak 57 hajó volt bevethető a háború kitörésekor.
Ehhez jött 1940-ben 50 darab és 1941-ben 199 darab hajó. Azaz 1942 végéig érte el Németország az általad hivatkozott számot (312). Azaz csak érte volna, mert voltak veszteségeik, elég, ha arra gondolunk, hogy 1941. márciusában gyors egymásutánban elvesztették három nagy ászuk (Prien U47, Kretschmer U99, Schepke U100). És nyilván nem ők voltak az egyetlen veszteségek két év alatt.
Plusz ezekből is lejön az eddigre elkészült I-es és II-es típus, összesen 52 darab.
Anglia ellen felhasználható tehát legfeljebb 260 darab (veszteségek nélkül).
1942-ben készült további 237 hajó.
A veszteségek azonban 1939-1942 végéig 9+23+35+86=152 darab, azaz, ha jól számolok, ez legfeljebb 345 bevethető hajó 1942 végén - ez évben is kezd erősen nőni az egyidejűleg bevetésen lévő- és az általuk elsüllyesztett hajók száma (utóbbit nyilván befolyásolta, hogy megindultak az USA-ból a szállítmányok).
1943-ban építettek 284 és veszítettek 243 hajót. A veszteségeik 1943. májusától kezdtek drasztikusan nőni, onnan kezdve nem tudtak 120 bevetett hajó fölé menni, dacára a feszített tempójú hajóépítésnek (1944-45: 229+91, veszteség 249+120)
A fent hivatkozott oldal szerint a flotta csak 1942. augusztus 8-án érte el a 100 darab tengeren lévő hajót és maximum 159 hajót tudtak egyszerre kiküldeni, 1943.április 29-én. Ezek közül is némelyik éppen ki- vagy behajózott valamelyik kikötőbe.
A sikerek a következőképpen alakultak:
Év Elsüllyesztett (millió tonna)
1939 0,6
1940 2,3
1941 2,2
1942 5,8
1943 2,3
1944 0,6
1945 0,2
A fentiekből szerintem az látszik, hogy ha megfelelő mennyiségű (legalább 200-250 darab) tengeralattjáró állt volna rendelkezésre a háború elejétől kezdve, akkor Anglia igen nagy bajban lett volna, hiszen 1940-ben az egyidőben a tengeren tartózkodó hajók száma nem érte el az negyvenet, de 1941-ben sem emelkedett a számuk hatvan fölé. Tetejébe ebből 10-18 a Földközi tengeren teljesített szolgálatot. (Forrás: www.uboat.net/ops/combat_strength.html)
Ehhez képest sikerült mindkét évben több, mint kétmillió tonnát elsüllyeszteni.
Akkor "némi mi lett volna ha" játék, bár ez ugye teljesen értelmetlen. Nagyanyámnak sem volt áramszedője, nem is volt villamos. :)
Az alapkérdés, hogy amennyiben már a háború kitörésekor ki tudnak küldeni legalább 100 hajót és hasonló ütemben építik őket, az Egyesült Királyság kapott volna-e megfelelő mennyiségű utánpótlást a gyarmatairól. Valószínűleg nem, akkor pedig kénytelen lett volna letenni a fegyvert, dacára annak, hogy a németek nem tudják megszállni őket. Tipikus patthelyzet. Ha hepciáskodnak, mennek a tengeralattjárók és fogy a kaja.
Ebben az esetben az USA-nak voltaképpen nincs oka hadba lépni Németország ellen (leszámítva a német-japán szövetséget), illetve a brit bázisok hiányában nem igazán tudták volna támadni Európát. Az esetlegesen Afrikába irányuló utánpótlási vonalaikat ugyanis a brit repülőterek hiányában szintén nyugodtan lehetett volna támadni tengeralattjárókkal.
Azaz Adolf minden erejével mehetett volna az SZU ellen. Azt nem tudni, ez mire lett volna elég, de hogy a kétfrontos harcnál többre, az biztos. Különösen a haditermelést ért bombatámadások veszélye nélkül.
A helyzet azonban az, hogy a tengeralattjárók építését akkor kezdték el gőzerővel, amikor már hozták az eredményeket 1940-41-ben, nem úgy, mint a gigantikus és kevésbé gigantikus csatahajók. Hány BRT hajóteret is süllyesztettek el azok összesen a háború alatt?
Kedves Hajómester !
Nem ismerős ez a hozzászólás ?
Sziasztok!
Úgy látom, hogy mind a hadtörténelemben, mind a stratégiában kisiskolások vagytok.
Tehát maradjatok a makettépítésnél és tanuljatok.
Csak nem gondolja (ha már visszaálltunk magázásra), hogy egy ilyen hsz után majd én kérek elnézést ?
Ha annyira járatos a stratégiában, akkor legyenszíves árulja már el, hogy Németország miként lett volna világhatalom csatahajók vagy cirkálók nélkül ?
Induljunk ki ebből: A németek legyőzték a franciákat. Elérték az óceánt. Mi lett volna a következő stratégiai lépés a tengeren ? Támadás tengeralattjárókkal ? Mennyivel ? Mi ellen ?
Dönitz azt mondta, hogy 300 tengeralattjáróval térdre tudja kényszeríteni Angliát. 1943-ra volt neki ennyi, de mint a 9723-as hsz-ben utaltam rá, még így sem sikerült a dolog.
Azt senki nem mondta, hogy a Bismarck csodahajó lett volna. De az tény, hogyha a németek kicsit jobban megszervezik az útját, elég erős fejfájást okozott volna az angoloknak. Azt ugye tudja, hogyha Lütjens nem ragaszkodott volna mereven a kapott parancshoz, akkor a Hood után a PoW-ot is elsüllyeszthette volna ? Ön szerint milyen hatással lett volna az angolokra, ha egyetlen csatában elvesztik az egyik büszkeségüket és az egyik legújabb csatahajójukat ?
Lehet, hogy ön sok dolgot elolvasott, de szerintem rossz következtetéseket von le belőle.
Nem ismerős ez a hozzászólás ?
Sziasztok!
Úgy látom, hogy mind a hadtörténelemben, mind a stratégiában kisiskolások vagytok.
Tehát maradjatok a makettépítésnél és tanuljatok.
Csak nem gondolja (ha már visszaálltunk magázásra), hogy egy ilyen hsz után majd én kérek elnézést ?
Ha annyira járatos a stratégiában, akkor legyenszíves árulja már el, hogy Németország miként lett volna világhatalom csatahajók vagy cirkálók nélkül ?
Induljunk ki ebből: A németek legyőzték a franciákat. Elérték az óceánt. Mi lett volna a következő stratégiai lépés a tengeren ? Támadás tengeralattjárókkal ? Mennyivel ? Mi ellen ?
Dönitz azt mondta, hogy 300 tengeralattjáróval térdre tudja kényszeríteni Angliát. 1943-ra volt neki ennyi, de mint a 9723-as hsz-ben utaltam rá, még így sem sikerült a dolog.
Azt senki nem mondta, hogy a Bismarck csodahajó lett volna. De az tény, hogyha a németek kicsit jobban megszervezik az útját, elég erős fejfájást okozott volna az angoloknak. Azt ugye tudja, hogyha Lütjens nem ragaszkodott volna mereven a kapott parancshoz, akkor a Hood után a PoW-ot is elsüllyeszthette volna ? Ön szerint milyen hatással lett volna az angolokra, ha egyetlen csatában elvesztik az egyik büszkeségüket és az egyik legújabb csatahajójukat ?
Lehet, hogy ön sok dolgot elolvasott, de szerintem rossz következtetéseket von le belőle.
Itt már én is feladom !
Nemrégiben olvastam, hogy a Prince of Wales-t és a Repulse-t hullámsírba küldő japán egységet bevetették '42 elején a Lexington ellen - a nagy távolság miatt vadászfedezet nélkül; az amik is töketlenkedtek egy sort, de végülis néhány (valami 5-6 gép)wildecat gyakorlatilag lesöpörte a betty-ket az égről. Szóval még egy pár gépes vadászfedezet is milyen sokat jelentett!
Sziasztok!
Egy kis tengerentúli téma. Eladó egy-egy amerikai romboló és könnyűcirkáló 1942-es állapotát felidéző makettje, a Dragontól szokásos módon némi fotómaratással megspékelve:
Dragon 1021 USS Buchanan DD-484 1942 Smart Kit 1/350
Dragon 7066 USS Juneau CL-52 1942 Premium Edition 1/700
Képek és vásárlás a vatera oldalain: www.vatera.hu/listings/index.php
Zsolt
Egy kis tengerentúli téma. Eladó egy-egy amerikai romboló és könnyűcirkáló 1942-es állapotát felidéző makettje, a Dragontól szokásos módon némi fotómaratással megspékelve:
Dragon 1021 USS Buchanan DD-484 1942 Smart Kit 1/350
Dragon 7066 USS Juneau CL-52 1942 Premium Edition 1/700
Képek és vásárlás a vatera oldalain: www.vatera.hu/listings/index.php
Zsolt
Lacikám!
Lenyűgöző! Élőben is akarom látni!
A Bismarck témához még annyit, hogy egy csatahajót légifedezet, de legfőképp kísérő hajók nélkül tengerre küldeni = öngyilkosság (Graf Spee, Prince of Wales-Repulse stb.). Lásd a Csendes-ócieáni harcokat, 20-30 kissebb hadihajó védelmezte az értékes rep. hordozókat, csatahajókat. A kíséret nékül portyázó óriási hajókra mindig ugyanaz a sors várt...
Lenyűgöző! Élőben is akarom látni!
A Bismarck témához még annyit, hogy egy csatahajót légifedezet, de legfőképp kísérő hajók nélkül tengerre küldeni = öngyilkosság (Graf Spee, Prince of Wales-Repulse stb.). Lásd a Csendes-ócieáni harcokat, 20-30 kissebb hadihajó védelmezte az értékes rep. hordozókat, csatahajókat. A kíséret nékül portyázó óriási hajókra mindig ugyanaz a sors várt...
Az a baj, hogy hiába várják meg a Tirpitz befejezését, akkor is épültek volna a KGV-k, s a repülőgéphordozók, tehát gyakorlatilag csak annyi változott volna, hogy kettő hajó süllyedt volna el egy időben... -.-
|
|
Bismarck festve 004
|
|
|
Bismarck festve 006
|
|
|
Bismarck festve 007
|
Üdv!
Itt járok a Bismarckkal.Nálam akkor is Ő a végzet!
Szia!
Tudomásom szerint a Bismarck feladata az volt,hogy szövetséges konvojokat süllyesszen el!Tehát már eleve nem azt a feladatot kapta,amire eredetileg hivatott volt.Úgyhogy már eleve itt el lett cseszve a dolog!
A másik pedig az én elméletem szerint,várni kellett volna a Tirpitz testvérhajó befejezéséig,és ketten rettegésben tartani britanniát.Nagyobb eséllyel nyertek volna.
Viszont ha már az építésébe kezdtek,akkor bizonyára nem pénzpocséklásból-hobbiból,hanem céllal.Az viszont igaz,hogy a Graf Zeppelin félbehagyásával,nagyon nagy tengeri erőt "dobtak" el maguktól.Mondjuk ez is épülhetett volna inkább 100.000 tonna csatahajók helyett.
Üdv!
Tudomásom szerint a Bismarck feladata az volt,hogy szövetséges konvojokat süllyesszen el!Tehát már eleve nem azt a feladatot kapta,amire eredetileg hivatott volt.Úgyhogy már eleve itt el lett cseszve a dolog!
A másik pedig az én elméletem szerint,várni kellett volna a Tirpitz testvérhajó befejezéséig,és ketten rettegésben tartani britanniát.Nagyobb eséllyel nyertek volna.
Viszont ha már az építésébe kezdtek,akkor bizonyára nem pénzpocséklásból-hobbiból,hanem céllal.Az viszont igaz,hogy a Graf Zeppelin félbehagyásával,nagyon nagy tengeri erőt "dobtak" el maguktól.Mondjuk ez is épülhetett volna inkább 100.000 tonna csatahajók helyett.
Üdv!
Én annyit fűznék hozzá, hogy ndjala egy tini éveit taposó "provokatőr" (valószínűleg) bármiféle hozzáértés nélkül.
Körülbelül annyi jön le belőle:
pl.: olvasok egy hírt, hogy balesetet szenvedett egy motoros - fórumos hozzászólások fele: dögöljön meg minden motoros, én is elütném őket, hogy ...blabla.
Ez a színvonal, regálni nem érdemes rá...
boccs az erős kirtikáért, csak a topic színvonala csökken rettentő mód!
Körülbelül annyi jön le belőle:
pl.: olvasok egy hírt, hogy balesetet szenvedett egy motoros - fórumos hozzászólások fele: dögöljön meg minden motoros, én is elütném őket, hogy ...blabla.
Ez a színvonal, regálni nem érdemes rá...
boccs az erős kirtikáért, csak a topic színvonala csökken rettentő mód!
Kedves Sebi!
Nekem a történelmi vitorlások a kedvenceim, azért építem azokat, de mellette sokat foglalkozom a történelemmel is, elsősorban a hadtörténelemmel.
Így elég ismeretem van a második világháború csatáiról, harcászati és hadműveleti problémáiról, akár szárazföldi, akár tengeri, akár légierőről van szó.
Én semlegesen szemlélem az eseményeket, ezért érzelemmentesek általában a reagálásaim. Amit ellenem fölvet az teljesen értelmetlen, ezért a kioktatását visszautasítom.
De ne féljen nem akarok ebbe a topikba beköltözni, csak az buta felvetés hozott ide, ami azt akarja bizonyítani, hogy a Bismarck egy csodahajó volt.Nem volt az, mert a tenger fenekén végezte. Hogy miként az másodlagos.
Mellesleg most nem galleont, hanem fregattot építek, a HMS Uniconist.
Nekem a történelmi vitorlások a kedvenceim, azért építem azokat, de mellette sokat foglalkozom a történelemmel is, elsősorban a hadtörténelemmel.
Így elég ismeretem van a második világháború csatáiról, harcászati és hadműveleti problémáiról, akár szárazföldi, akár tengeri, akár légierőről van szó.
Én semlegesen szemlélem az eseményeket, ezért érzelemmentesek általában a reagálásaim. Amit ellenem fölvet az teljesen értelmetlen, ezért a kioktatását visszautasítom.
De ne féljen nem akarok ebbe a topikba beköltözni, csak az buta felvetés hozott ide, ami azt akarja bizonyítani, hogy a Bismarck egy csodahajó volt.Nem volt az, mert a tenger fenekén végezte. Hogy miként az másodlagos.
Mellesleg most nem galleont, hanem fregattot építek, a HMS Uniconist.
Nem a háború után épültek, már az Iowa már 43 elején szolgálatba állt, ráadásul ha a 2 hajó megrendelése között eltelt időt nézzük, csak 3 é telt el.
Szia Sulyi!
Semmi gond,de azok a hajók a háború után épültek,a Bismarck,meg előtte.Csak cirka 10 év telt el közötte.Csak példa!Nézz meg egy mai és egy 10 évvel ezelőtti autót.
Üdv!
Semmi gond,de azok a hajók a háború után épültek,a Bismarck,meg előtte.Csak cirka 10 év telt el közötte.Csak példa!Nézz meg egy mai és egy 10 évvel ezelőtti autót.
Üdv!
Üdv Mindenkinek!
Miután BEBIZONYÍTOTTUK, hogy hogyan lehetett volna a Bismarck-hoz felhasznalt forrásokat értelmesebben felhasználni, térjünk át a következő etapra:
Ha már egyszer megépítették a hajót, hogy lehetett volna értelmesebben felhasználni?
folyt. köv.
Ndjala
Miután BEBIZONYÍTOTTUK, hogy hogyan lehetett volna a Bismarck-hoz felhasznalt forrásokat értelmesebben felhasználni, térjünk át a következő etapra:
Ha már egyszer megépítették a hajót, hogy lehetett volna értelmesebben felhasználni?
folyt. köv.
Ndjala
Hello ndjala
Fel pörgeted ezt topikot :)
Bismarck az egyik legfejlettebb 2 vh. Csatahajó gyors, jól páncélozott, radarral, fejlett tűzvezető rendszerrel szóval annyira elavul volt, hogy az angolok a tartottak tőle és egy kisebb flottára való hajót küldtek az elpusztítására J))
Szent István "Adria csatahajója" nem volt valami fejlett még kor színvonalán sem + olaszoknak nagyon nagy "mákja" volt ebből a szerencsés lövésből következtetést levonni pláne egy következő háborúra vetítve hát kétséges
Pl .Schnellbootok Normandiában a szövetséges légi fölénye miatt megközelíteni sem tudták volna partraszálló flottát nem ,hogy hatékonyan szembeszállni velük
Abban egyetérthetünk ,hogy ha németek több u-bootot gyártanak 40-41-42 tovább tart háború ,de utólag könnyű okosnak lenni
Bár nem csatahajós,(repülős) példa ,de HA Heinkel tervezőirodát nem szorítják a háttérbe (politikai okokból) és He 280 sugárhajtású vadászgépek 43 végén szolgálatba állnak (igaz hogy Me 262 jobb volt 44 végén készült el ) akkor lesöprik az égről szövetséges bombázó flottát….
Mi lett volna ha fejtegetések pedig nem több mint időtöltés ,vagy max vita téma tárgya
Fel pörgeted ezt topikot :)
Bismarck az egyik legfejlettebb 2 vh. Csatahajó gyors, jól páncélozott, radarral, fejlett tűzvezető rendszerrel szóval annyira elavul volt, hogy az angolok a tartottak tőle és egy kisebb flottára való hajót küldtek az elpusztítására J))
Szent István "Adria csatahajója" nem volt valami fejlett még kor színvonalán sem + olaszoknak nagyon nagy "mákja" volt ebből a szerencsés lövésből következtetést levonni pláne egy következő háborúra vetítve hát kétséges
Pl .Schnellbootok Normandiában a szövetséges légi fölénye miatt megközelíteni sem tudták volna partraszálló flottát nem ,hogy hatékonyan szembeszállni velük
Abban egyetérthetünk ,hogy ha németek több u-bootot gyártanak 40-41-42 tovább tart háború ,de utólag könnyű okosnak lenni
Bár nem csatahajós,(repülős) példa ,de HA Heinkel tervezőirodát nem szorítják a háttérbe (politikai okokból) és He 280 sugárhajtású vadászgépek 43 végén szolgálatba állnak (igaz hogy Me 262 jobb volt 44 végén készült el ) akkor lesöprik az égről szövetséges bombázó flottát….
Mi lett volna ha fejtegetések pedig nem több mint időtöltés ,vagy max vita téma tárgya
Kedves Hajómester !
Én is javasolnám, hogy az algíri sebek és a galeon építése után kicsit jobban mélyedj el a modern, 20. századi hadtörténelemben. Főleg ami a tengeri hadviselést illeti.
A tengeralattjáró háború tetőpontján, 1943 nyarán a németek kb. 700.000 tonnát süllyesztettek el havonta. Az angolok és amerikaiak kb. 1.000.000 tonnát állítottak szolgálatba.
A tengeralattjáró flotta személyi állományának pedig 38%-a halt meg, vagy esett fogságba.
A többit a fantáziádra bízom.
Én is javasolnám, hogy az algíri sebek és a galeon építése után kicsit jobban mélyedj el a modern, 20. századi hadtörténelemben. Főleg ami a tengeri hadviselést illeti.
A tengeralattjáró háború tetőpontján, 1943 nyarán a németek kb. 700.000 tonnát süllyesztettek el havonta. Az angolok és amerikaiak kb. 1.000.000 tonnát állítottak szolgálatba.
A tengeralattjáró flotta személyi állományának pedig 38%-a halt meg, vagy esett fogságba.
A többit a fantáziádra bízom.
Szia !
Már ne haragudj, de akkor mikor ért volna véget ? Rendben van. A németek nem építenek mást, mint schnellbootot és torpedórombolót. Mi történt volna ? Ha jól sejtem azt akarod válaszolni, hogy elvágták volna Anglia utánpótlását. Ki kell, hogy ábrándítsalak, de nem. Esetleg sikeresen szétvernek egy-két konvojt, aztán az angolok szépen összeállítottak volna egy csalikonvojt és a támadókat egyszerűen elsöprik. Mivel pedig így lényegében megsemmisítik a német flottát, így mi lett volna a következő lépés ?
Már ne haragudj, de akkor mikor ért volna véget ? Rendben van. A németek nem építenek mást, mint schnellbootot és torpedórombolót. Mi történt volna ? Ha jól sejtem azt akarod válaszolni, hogy elvágták volna Anglia utánpótlását. Ki kell, hogy ábrándítsalak, de nem. Esetleg sikeresen szétvernek egy-két konvojt, aztán az angolok szépen összeállítottak volna egy csalikonvojt és a támadókat egyszerűen elsöprik. Mivel pedig így lényegében megsemmisítik a német flottát, így mi lett volna a következő lépés ?
Sziasztok!
Úgy látom, hogy mind a hadtörténelemben, mind a stratégiában kisiskolások vagytok.
Tehát maradjatok a makettépítésnél és tanuljatok.
Úgy látom, hogy mind a hadtörténelemben, mind a stratégiában kisiskolások vagytok.
Tehát maradjatok a makettépítésnél és tanuljatok.
Sziasztok!
Izzanak a kedélyek. Pedig hát ez tényleg úgy van, hogy a Harmadik Birodalom részéről a csathajó építés ostobaság volt. Partvédelemre a rombolók bőven elegendők lettek volna, főleg, ha erős légitámogatással rendelkeznek.
Támadó hadműveletekre egyedül csak az Uboat jöhetett számításba.
A csatahajóknak és cirkálóknak hiába volt nagy a hatótávolsága, csekély számuk és tengeren túli bázisok nélkül használhatatlanok voltak.
A német stratégiát sem mindig a ésszerűség irányította, hanem inkább a vezetők közti rivalizálás.
Nagy hajó nagy nép, kis hajó kis nép.
A führertől ilyen alapon lehetett támogatást szerezni.
Izzanak a kedélyek. Pedig hát ez tényleg úgy van, hogy a Harmadik Birodalom részéről a csathajó építés ostobaság volt. Partvédelemre a rombolók bőven elegendők lettek volna, főleg, ha erős légitámogatással rendelkeznek.
Támadó hadműveletekre egyedül csak az Uboat jöhetett számításba.
A csatahajóknak és cirkálóknak hiába volt nagy a hatótávolsága, csekély számuk és tengeren túli bázisok nélkül használhatatlanok voltak.
A német stratégiát sem mindig a ésszerűség irányította, hanem inkább a vezetők közti rivalizálás.
Nagy hajó nagy nép, kis hajó kis nép.
A führertől ilyen alapon lehetett támogatást szerezni.
TAMAS: senki nem mondta, hogy a nemetek megnyertek volna a haborut a schnellbootokkal. pontosítok: nem 45. majus 8-an ert volna veget. ezt eddig egyikotok sem tudta megcafolni.
SANYI: bocs, felreertheto voltam, en a szovetseges legiero eroinek ideiglenes lekotesere gondoltam.
1-2 nap alatt mar odaertek volna helyszinre a pancelos-hadosztalyok.legalabb is nem lettek volna akkora vesztesegeik, mint egy full legiuralom eseten.Ugyanis a Ryan kozlegeny es baratai, meg hasonlo baromsagok ellenere a partraszallas egy nagyon is keteselyes jatszma volt, minden az elso nap sikeren mulott.1944 tavaszan a nemet hadsereg meg egy felemetes ellenfel volt, a hadiipari mutatok folyamatosan a csucson voltak. Alt . isk. tortenelem tankonyv 8. osztaly. vagy legkesobb: erettsegi.
Csak gondold vegig!
Na, kinek lett vegul igaza?
SANYI: bocs, felreertheto voltam, en a szovetseges legiero eroinek ideiglenes lekotesere gondoltam.
1-2 nap alatt mar odaertek volna helyszinre a pancelos-hadosztalyok.legalabb is nem lettek volna akkora vesztesegeik, mint egy full legiuralom eseten.Ugyanis a Ryan kozlegeny es baratai, meg hasonlo baromsagok ellenere a partraszallas egy nagyon is keteselyes jatszma volt, minden az elso nap sikeren mulott.1944 tavaszan a nemet hadsereg meg egy felemetes ellenfel volt, a hadiipari mutatok folyamatosan a csucson voltak. Alt . isk. tortenelem tankonyv 8. osztaly. vagy legkesobb: erettsegi.
Csak gondold vegig!
Na, kinek lett vegul igaza?
A partraszállás körzetébe 6-án gyakorlatilag a Luftwaffe sem tudott bevergődni, és a későbbiekben is alig-alig. Amíg az Ar-234-eseket be nem vetették, jóformán felderítési adatuk sem volt Normandiáról, ez pedig hónapokkal a D-nap után következett be, ha jól emlékszem.
Ahova egy vadászgép nem tud bejutni, 600km/órás sebességgel, oda valszeg egy hajó sem, a maga kategóriájában bármilyen jó is. 1944-re a németek már rég elvesztettek minden esélyt. Ez persze szintén csak utólag nyilvánvaló, de már csak az agónia hossza volt kérdéses.
Mondd, ha mondjuk tényleg nincs vége a háborúnak 45 májusában, egy esetleges atombombát hogy lehetett volna a Schnellbootokkal kivédeni 45 őszén?
Ahova egy vadászgép nem tud bejutni, 600km/órás sebességgel, oda valszeg egy hajó sem, a maga kategóriájában bármilyen jó is. 1944-re a németek már rég elvesztettek minden esélyt. Ez persze szintén csak utólag nyilvánvaló, de már csak az agónia hossza volt kérdéses.
Mondd, ha mondjuk tényleg nincs vége a háborúnak 45 májusában, egy esetleges atombombát hogy lehetett volna a Schnellbootokkal kivédeni 45 őszén?
Szia!
Azonban a szövetséges légierő hülyére lőtte a Te híres neves snellbútjaidat... A felszállt vadászgépeket egymás után szedték le a már gyakorlott angolszász pilóták... Ennyi, a légierőé a jövő, ez ebben a háborúban bizonyosodott be. Mondhatod hogy a szövetséges hajók jobbak voltak, ez kamu, azok is elsüllyedtek volna egy olyan piszok mázlis Swordfish torpedótalálat és akkora túlerő esetén.
Javaslom hogy alaposan tájékozódj és ne a korábban általam említett újságokat olvasd, hanem tessék kérdezni, itt megmondják a frankót.
Schnellboat: mivel a szekrény tetején van a revell gépe, most olvastam egy kiadványt, ami írja hogy jó masinák voltak, de radar híján a rombolók és a repülők gyakorlatilag célbalőttek rájuk. Véleményem is ez: a maga nemében nagyon jó hajók voltak, de ez a hiba éppen elég volt ahhoz hogy a halaknak legyen lakóhely belőlük.
Ha pedig már fantáziálás: egy család értesítőt kap, hogy fiuk gáztámadás következtében meghalt - nem csak ideiglenesen megvakult. Szerintem tudod kire gondolok... Ekkor mi lett volna?
Üdv
Sanyi
Azonban a szövetséges légierő hülyére lőtte a Te híres neves snellbútjaidat... A felszállt vadászgépeket egymás után szedték le a már gyakorlott angolszász pilóták... Ennyi, a légierőé a jövő, ez ebben a háborúban bizonyosodott be. Mondhatod hogy a szövetséges hajók jobbak voltak, ez kamu, azok is elsüllyedtek volna egy olyan piszok mázlis Swordfish torpedótalálat és akkora túlerő esetén.
Javaslom hogy alaposan tájékozódj és ne a korábban általam említett újságokat olvasd, hanem tessék kérdezni, itt megmondják a frankót.
Schnellboat: mivel a szekrény tetején van a revell gépe, most olvastam egy kiadványt, ami írja hogy jó masinák voltak, de radar híján a rombolók és a repülők gyakorlatilag célbalőttek rájuk. Véleményem is ez: a maga nemében nagyon jó hajók voltak, de ez a hiba éppen elég volt ahhoz hogy a halaknak legyen lakóhely belőlük.
Ha pedig már fantáziálás: egy család értesítőt kap, hogy fiuk gáztámadás következtében meghalt - nem csak ideiglenesen megvakult. Szerintem tudod kire gondolok... Ekkor mi lett volna?
Üdv
Sanyi
Sziasztok!
Na jo, akkor egy kis fantazialas:
1944.junius 6. a UP hirugynokseg jelenti.
"A normandiai partrasszallast teljesen varatlanul tobbszaz nemet schnellboot zavarta meg. A feltetelezhetoen jo elore begyakorolt, osszahangolt manovereiknek koszonhetoen a kis hajok hatalmas kaoszt csinaltak a partraszallito hajok es a kisero csatahajok kozott. A nagykaliberu lovegek szemelyzete kiserletet sem tett a celzasra, mig a legvedelmi agyuk a nagy osszevisszasagban tobb kart tettek a szovetseges hajokban, mint a tamado nemetekben. A nemetek altal kilott tobbszaz nagyereju torpedonak csak mintegy tizede talalt celba, de ennek hatasara az amugy is elavult regi csatahajokbol tobb elsullyedt, sulyosan megrongalodott, a partraszallo hajokat pedig a gyorstuzelo gepegyuk apritottak. Estere a partot a felismerhetetlensegig szetroncsolt partraszallito hajok tomegei boritottak. A legierotol tobbszaz vadaszgepet atiranyitottak a Csatornahoz, amelyekre egyebkent egetoen szukseg lenne a frontvonal egyeb pontjain."
Persze mindenki utolag okos, de azert varom a cafolatokat!
Udv,
Ndaja
Na jo, akkor egy kis fantazialas:
1944.junius 6. a UP hirugynokseg jelenti.
"A normandiai partrasszallast teljesen varatlanul tobbszaz nemet schnellboot zavarta meg. A feltetelezhetoen jo elore begyakorolt, osszahangolt manovereiknek koszonhetoen a kis hajok hatalmas kaoszt csinaltak a partraszallito hajok es a kisero csatahajok kozott. A nagykaliberu lovegek szemelyzete kiserletet sem tett a celzasra, mig a legvedelmi agyuk a nagy osszevisszasagban tobb kart tettek a szovetseges hajokban, mint a tamado nemetekben. A nemetek altal kilott tobbszaz nagyereju torpedonak csak mintegy tizede talalt celba, de ennek hatasara az amugy is elavult regi csatahajokbol tobb elsullyedt, sulyosan megrongalodott, a partraszallo hajokat pedig a gyorstuzelo gepegyuk apritottak. Estere a partot a felismerhetetlensegig szetroncsolt partraszallito hajok tomegei boritottak. A legierotol tobbszaz vadaszgepet atiranyitottak a Csatornahoz, amelyekre egyebkent egetoen szukseg lenne a frontvonal egyeb pontjain."
Persze mindenki utolag okos, de azert varom a cafolatokat!
Udv,
Ndaja
Szia !
Ez egy érdekes dolog. Sajnos azért nem bizonyít semmit, mert a MAS kapitányának oltári szerencséje volt. Szerintem jobban leizzadt volna, ha a kísérőhajók előbb észreveszik. Ezekből nem lehet általánosítani. Kb. olyan, mintha megnyernéd a lottóötöst és ebből arra a következtetésre jutnál, hogy aki lottózik, az előbb-utóbb megnyeri a főnyereményt.
Ez egy érdekes dolog. Sajnos azért nem bizonyít semmit, mert a MAS kapitányának oltári szerencséje volt. Szerintem jobban leizzadt volna, ha a kísérőhajók előbb észreveszik. Ezekből nem lehet általánosítani. Kb. olyan, mintha megnyernéd a lottóötöst és ebből arra a következtetésre jutnál, hogy aki lottózik, az előbb-utóbb megnyeri a főnyereményt.
Üdv!
Azért a MAS 15-nek nagyon nagy szerencséje is volt. Arról nem is beszélve, hogy a Tegetthoff-osztály hatástalan torpedóvédelmét nem volt nehéz átütni (tekintve hogy az majdnem a Radetzky-osztály védelmét vette alapul a meglévő német kísérleti eredmények ellenére).
Ha megnézzük a szomszédban pihenő olasz dreadnought-okat akkor a helyzet még a páncélzat vastagságában is romlik... Egyébként ha jól olvastam pont a német hajók voltak azok, amiket jobban sikerültnek tartanak az 1. vh idején (de lehet hogy ez csak a csatacirkálóikra vonatkozik..)
Azért a MAS 15-nek nagyon nagy szerencséje is volt. Arról nem is beszélve, hogy a Tegetthoff-osztály hatástalan torpedóvédelmét nem volt nehéz átütni (tekintve hogy az majdnem a Radetzky-osztály védelmét vette alapul a meglévő német kísérleti eredmények ellenére).
Ha megnézzük a szomszédban pihenő olasz dreadnought-okat akkor a helyzet még a páncélzat vastagságában is romlik... Egyébként ha jól olvastam pont a német hajók voltak azok, amiket jobban sikerültnek tartanak az 1. vh idején (de lehet hogy ez csak a csatacirkálóikra vonatkozik..)
Én olyan véleményt már olvastam, hogy a csatahajók helyett Adolf inkább a tengóflottáját fejleszthette volna és akkor még a "boldog időkben" jó eséllyel lenyomhatta volna Angliát az utánpótlási vonalai ellehetetlenítésével.
Ugyanilyet Schnellboottal még nem olvastam.
Ugyanilyet Schnellboottal még nem olvastam.
Szia !
Bocs, de szeretném egy kicsit kiigazítani az általad írtakat (ha nem veszed rossznéven).
A hordozóépítés nem volt megkerülő manőver. A washingtoni egyezmény lehetővé tette, hogy a befejezetlen csatacirkálókat hordozóként építsék meg
Abban igazad van, hogy a második vh tengeri csatáit végülis a repülőgépek nyerték meg. De igazából még a háború kitörésekor sem tartotta senki a csatahajókat elavultnak. Hiszen a háború kitöréséig sem a hordozópárti, sem a csatahajó párti tengernagyok nem tudták bizonyítani igazukat.
Én inkább azt mondanám, hogy a második vh. átformálta a tengeri hadviselést és háttérbeszorította a csatahajókat. Elavulttá a rakétahordozó hajók és tengeralattjárók megjelenése tette őket.
Bocs, de szeretném egy kicsit kiigazítani az általad írtakat (ha nem veszed rossznéven).
A hordozóépítés nem volt megkerülő manőver. A washingtoni egyezmény lehetővé tette, hogy a befejezetlen csatacirkálókat hordozóként építsék meg
Abban igazad van, hogy a második vh tengeri csatáit végülis a repülőgépek nyerték meg. De igazából még a háború kitörésekor sem tartotta senki a csatahajókat elavultnak. Hiszen a háború kitöréséig sem a hordozópárti, sem a csatahajó párti tengernagyok nem tudták bizonyítani igazukat.
Én inkább azt mondanám, hogy a második vh. átformálta a tengeri hadviselést és háttérbeszorította a csatahajókat. Elavulttá a rakétahordozó hajók és tengeralattjárók megjelenése tette őket.
Sziasztok!
Most csak egy gyors megjegyzés:
Van egy múzeum Olaszországban, azt hiszem Bariban. Ott van kiállítva minden schnellboot őse, a MAS-15. Ez a hajó egyszer szembekerült a kor csúcstechnikáját képviselő ismert sorhajóval. Az eredményt ismeritek.
Folyt. köv. (közben melózok)
Ndjala
Most csak egy gyors megjegyzés:
Van egy múzeum Olaszországban, azt hiszem Bariban. Ott van kiállítva minden schnellboot őse, a MAS-15. Ez a hajó egyszer szembekerült a kor csúcstechnikáját képviselő ismert sorhajóval. Az eredményt ismeritek.
Folyt. köv. (közben melózok)
Ndjala
Ez a jeune ecole úgy tűnik kiirthatatlan...
Kedves Ndjala !
Csatlakoznék az előttem szólókhoz. Elég érdekes elmélet és engem is érdekelne az okfejtés az állítás mögött.
Azért gondolkodj el azon, hogy a Z osztályú rombolók elsődleges fegyverzetének a maximális lőtávja 15-17 km volt és csak egy 30 kilós lövedéket tudott kilőni.
A csatahajó főfegyverzetével 20-30 km-re is el tudott lőni és a lövedék majdnem egy Z osztályú romboló súlyának egyharmada volt.
A Type 36B rombolók, vagyis a háború végén épített legmodernebb német rombolók, hatósugara 2900 tengeri mérföld volt. Egy csatahajó 8-9 vagy akár 10 ezer mérföldet is mehetett. Hogy legyen mihez mérned ezt a távolságot, egy nyugat-francia kikötőből kifutó romboló nem tudott volna elhajózni New-Yorkig.
Ennek tükrében érdekelne a véleményed, hogy vajon melyiküknek tart hosszabb ideig elsüllyeszteni a másikat ?
Csatlakoznék az előttem szólókhoz. Elég érdekes elmélet és engem is érdekelne az okfejtés az állítás mögött.
Azért gondolkodj el azon, hogy a Z osztályú rombolók elsődleges fegyverzetének a maximális lőtávja 15-17 km volt és csak egy 30 kilós lövedéket tudott kilőni.
A csatahajó főfegyverzetével 20-30 km-re is el tudott lőni és a lövedék majdnem egy Z osztályú romboló súlyának egyharmada volt.
A Type 36B rombolók, vagyis a háború végén épített legmodernebb német rombolók, hatósugara 2900 tengeri mérföld volt. Egy csatahajó 8-9 vagy akár 10 ezer mérföldet is mehetett. Hogy legyen mihez mérned ezt a távolságot, egy nyugat-francia kikötőből kifutó romboló nem tudott volna elhajózni New-Yorkig.
Ennek tükrében érdekelne a véleményed, hogy vajon melyiküknek tart hosszabb ideig elsüllyeszteni a másikat ?
Már sorry, hogy itt belekontárkodom, de szerintem az IOWA és fivérei azért felülmúlták a Bismarckot.
Szia!
Európában igen, de a Csendes Óceáni tengeri hatalmak már másképp gondolkodtak. USA és Japán ekkor kezdte meg kiépíteni repülőgép hordozó flottáját, többek között azért, mert ezekről a flottakorlátozási egyezmények nem szóltak.Egy megkerülő manőverként indult és végül ez jött be.Akik ragaszkodtak a csatahajó koncepcióhoz mind rosszul jártak.
A Bismarck-Yamato összehasonlítás nem tudom milyen eredményt hozna. Én nem próbálkozok vele, mert ez nem a szakterületem, csak érdekelne.
Európában igen, de a Csendes Óceáni tengeri hatalmak már másképp gondolkodtak. USA és Japán ekkor kezdte meg kiépíteni repülőgép hordozó flottáját, többek között azért, mert ezekről a flottakorlátozási egyezmények nem szóltak.Egy megkerülő manőverként indult és végül ez jött be.Akik ragaszkodtak a csatahajó koncepcióhoz mind rosszul jártak.
A Bismarck-Yamato összehasonlítás nem tudom milyen eredményt hozna. Én nem próbálkozok vele, mert ez nem a szakterületem, csak érdekelne.
Üdv!
Na ez igaz,de még '35-ben úgy vélték,hogy a csatahajóké az aduász!
Na ez igaz,de még '35-ben úgy vélték,hogy a csatahajóké az aduász!
Sziasztok!
A második világháború tengeri csatáit nem a hajók, hanem a repülőgépek nyerték meg. Ilyen szempontból vizsgálva a Bismarck is csak egy elavult fegyvernem utolsó képviselője volt.
A második világháború tengeri csatáit nem a hajók, hanem a repülőgépek nyerték meg. Ilyen szempontból vizsgálva a Bismarck is csak egy elavult fegyvernem utolsó képviselője volt.
Ui:A háború csak a tengeren zajlott,hogy '45-ben ért véget?
Üdv!
Nem okoskodás képpen,DE...Egy tengeri uralmat,hogyan lehet schnellbootokkal megnyerni ellenséges csatahajók ellen?Vagy miért találták ki a csatahajókat?
Nem okoskodás képpen,DE...Egy tengeri uralmat,hogyan lehet schnellbootokkal megnyerni ellenséges csatahajók ellen?Vagy miért találták ki a csatahajókat?
Na, egyre kíváncsibb vagyok, vajon Schnellbootokkal hogyan lehetett volna évekkel elodázni a vereséget? :)
Igazán várom a részletes kifejtést, tehát az állításokon kívül az érveket is! :)
(Hozzátenném, ha "50 ezer tonna acélból több ezer" más hajót építünk, akkor egy-egy maximum akkora lesz, mint egy nagyobbféle mentőcsónak...)
Igazán várom a részletes kifejtést, tehát az állításokon kívül az érveket is! :)
(Hozzátenném, ha "50 ezer tonna acélból több ezer" más hajót építünk, akkor egy-egy maximum akkora lesz, mint egy nagyobbféle mentőcsónak...)
Üdvözlöm a kritikusaimat!
Először is: örülök a hozzászólásoknak.
Másodszor: nem tetszenek!
A második világháborúban a Z-osztályú rombolók és a Schnellboot-ok képviselték a német felszíni flottában a csúcstechnikát. Ha a Bismarck helyett abból az 50ezer tonna acélból több ezer ilyen hajót építettek volna, akkor valószínűleg nem 45-ben ért volna véget a háború.
folyt. köv.
Üdv,
Ndjala
Először is: örülök a hozzászólásoknak.
Másodszor: nem tetszenek!
A második világháborúban a Z-osztályú rombolók és a Schnellboot-ok képviselték a német felszíni flottában a csúcstechnikát. Ha a Bismarck helyett abból az 50ezer tonna acélból több ezer ilyen hajót építettek volna, akkor valószínűleg nem 45-ben ért volna véget a háború.
folyt. köv.
Üdv,
Ndjala
Üdv!
Én,mint a Bismarck építője is osztom az alábbi hozzászólásokat!Rengeteg utánajárás után azt kell írnom,hogy valóban a Bismarck volt a 2.vh. legerősebb és legjobb hajója.Többek között hegesztett technológia,olajtüzelés,valamint áramvonalas test,a nagyobb sebesség érdekében.Modern tűzvezető rendszer a legfejlettebb ágyúkkal,valamint vastagon páncélozott hajó (40%),ami az angolokról ez nem mondható el (all or nothing 26% páncélvédettség).
Nem csoda hát,hogy az angolok nagy erőket mozgattak a egyetlen hajó feltartóztatására,mert tudták,hogy nincs hajójuk,ami fel veheti vele a versenyt.Nem beszélve arról,hogy ott volt a Tirpitz testvér is,ami további fejtörést okozott a brit admiralitás számára és majdnem a háború végéig azzal voltak elfoglalva,hogy elsüllyesszenek egy veszélyes ellenfelet,ami komolyan veszélyeztette volna a hírhedt brit tengeri uralmat.
Simi!
Örülök,hogy ismét köztünk vagy!
Üdv!
Én,mint a Bismarck építője is osztom az alábbi hozzászólásokat!Rengeteg utánajárás után azt kell írnom,hogy valóban a Bismarck volt a 2.vh. legerősebb és legjobb hajója.Többek között hegesztett technológia,olajtüzelés,valamint áramvonalas test,a nagyobb sebesség érdekében.Modern tűzvezető rendszer a legfejlettebb ágyúkkal,valamint vastagon páncélozott hajó (40%),ami az angolokról ez nem mondható el (all or nothing 26% páncélvédettség).
Nem csoda hát,hogy az angolok nagy erőket mozgattak a egyetlen hajó feltartóztatására,mert tudták,hogy nincs hajójuk,ami fel veheti vele a versenyt.Nem beszélve arról,hogy ott volt a Tirpitz testvér is,ami további fejtörést okozott a brit admiralitás számára és majdnem a háború végéig azzal voltak elfoglalva,hogy elsüllyesszenek egy veszélyes ellenfelet,ami komolyan veszélyeztette volna a hírhedt brit tengeri uralmat.
Simi!
Örülök,hogy ismét köztünk vagy!
Üdv!
Szia!
Lehet hogy a kiskegyedeben, nők lapjában, vagy hasonló jellegű papírpazarlásban olvastad... Esetleg a blikkben.
Lapozz fel egy korrekt kiadványt és megtudhatod, hogy német tűzvezető-optikának nem volt párja és a radar sem volt rossz, bár nem vagyok a téma nagy szakértője.
Lehet hogy a kiskegyedeben, nők lapjában, vagy hasonló jellegű papírpazarlásban olvastad... Esetleg a blikkben.
Lapozz fel egy korrekt kiadványt és megtudhatod, hogy német tűzvezető-optikának nem volt párja és a radar sem volt rossz, bár nem vagyok a téma nagy szakértője.
És még valami:
"Nem véletlen, hogy az angolok már az első útján végeztek vele, és utána nem is merték a németek az elavult nagy felszíni hajóikat tengerre küldeni."
Az angolok büszkéledhettek a legtöbb elavult egységgel a háború alatt, pl.: Queen Elisabeth-osztály. Nem túlzás azt állítanom, hogy csatahajóik fele első vh alatt épült volt - így a Hood is... (bocs Simi, örülünk, hogy újra "látunk"!)
"Nem véletlen, hogy az angolok már az első útján végeztek vele, és utána nem is merték a németek az elavult nagy felszíni hajóikat tengerre küldeni."
Az angolok büszkéledhettek a legtöbb elavult egységgel a háború alatt, pl.: Queen Elisabeth-osztály. Nem túlzás azt állítanom, hogy csatahajóik fele első vh alatt épült volt - így a Hood is... (bocs Simi, örülünk, hogy újra "látunk"!)
Kiváncsi lennék arra a szakirodalomra, amelyet olvastál, mert előttem szólok már leírták a lényeget. A 30-as években kezdték el építeni azokat az egységeket, amelyek a vh. elején szerepet kaptak. Mellesleg a Bismarck elsüllyesztésekor az angoloknak nem volt hozzáfogható csatahajójuk, bár a KGV osztály is kítűnő hajókból állt. Egyszerüen a tengerészeti légierő, szerencse, hibás döntések és a "sok lúd disznót győz" küldte hullámsírba a Bismarckot. Összességében az angolok részéről a Vanguard volt az egyetlen hajó, mely valóban felülmúlta a Bismarckot (szerintem), de ez már csak a háború után készült el.
Hát ez érdekes elmélet, eddig még nem találkoztam vele... az viszont tényleg igaz lehet, hogy az I.VH volt a kiinduló pont. Ez viszont az összes II. VH-scsatahajóra igaz, ugyanis nem akkor, a 30-as években találták ki ezt a fegyvert. A legtöbb szakértő szerint - néhánytól eltekintve - viszont a Bismarck a csatahajó építés egyik csúcsa: a gyorsaság, páncélvédettség, tűzerő harmonikus keveréke.
Kedves ndjala!
Persze nem muszáj mindenkinek hasraesnie a német felszíni hajók képességeitől, de azért ennek olvass még utána, mert kapitális baromságokat írtál.
Tamás
Persze nem muszáj mindenkinek hasraesnie a német felszíni hajók képességeitől, de azért ennek olvass még utána, mert kapitális baromságokat írtál.
Tamás
Sziasztok!
Amúgy aki kicsit is tanulmányozta a 30-as évek Németországának történetét, az jól tudja, hogy a Bismarck és a többi nagy német felszíni hajó az első világháború technikai színvonalán épült és ezen még a modern elektronika sem segíthetett. Nem véletlen, hogy az angolok már az első útján végeztek vele, és utána nem is merték a németek az elavult nagy felszíni hajóikat tengerre küldeni.
Üdv,
Ndjala
Amúgy aki kicsit is tanulmányozta a 30-as évek Németországának történetét, az jól tudja, hogy a Bismarck és a többi nagy német felszíni hajó az első világháború technikai színvonalán épült és ezen még a modern elektronika sem segíthetett. Nem véletlen, hogy az angolok már az első útján végeztek vele, és utána nem is merték a németek az elavult nagy felszíni hajóikat tengerre küldeni.
Üdv,
Ndjala
Na neee!Nagyon jó lesz!
|
|
SDC11441
|
|
|
SDC11445
|
Valami ilyesmit szeretnék.
|
|
SDC11438
|
|
|
SDC11439
|
|
|
SDC11440
|
Hello zaran, alacsonyan fog elrepülni a hordozó felett a gép. Partvonalat, felhőket, sem kikötőt nem szándékozom köré építeni, mert elvonná a figyelmet a kompozícióról. Louis Carabott máltai makettezőnek van egy Tirpitz diorámája, afölött repül el a Tamiya 48-as Swordfish-e.
Tanárúr
Hozzápróbáltam az alsó szárnyat a Dart törzséhez a fotó kedvéért, még kell rajta csiszolni, de sikerült a szárnyprofil ívességét megoldani szerencsére.
nekem szakmai kérdésem lenne. A Bismarck-ot csinálom 1/350-ben és az Eduard maratásait rakom majd rá. A hajó oldalán lévő felmászó-lépcső fokokat adják maratásként, de úgy gondoltam egyszerűbb, ha kifurkálom és egy négyszög keresztmetszetetű 1 mm-es műanyagcsíkot a 2 furatsor közé beteszek és egyszerűen körbe tekerem egy vékony dróttal a furatokon átfűzve.Olyan drót lenne, aminek van tartása, utána kivenném a csíkot és kész a létra. Szerintetek kivitelezhető, kör-profilja volt a "mászókának", vagy pepecseljek maratások egyenénti beragasztgatásábal?
Segítségeteket előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Regal