/ Fórumok /

Csatahajók, hadihajók

Minden vizi szörnyeteg, ami mai napig csodálattal tölt el minket...
A topikhoz csak bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Kérem, jelentkezzen be itt!
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.,
301., 302., 303., 304., 305.
BBalázs 432477 2010. február 15. 17:59
Válasz erre
STH70860
STH70860

Sziasztok!
Már másodszor jártam itt, de csak most figyeltem fel erre! Sajnos a Viribus Unitis-nél lemerült a fényképező :S
SImi 432476 2010. február 15. 15:21
Válasz erre
Szia!

Én korábban mindig azt hittem, hogy egyszerre tüzelt az összes nehézágyú. Pedig logikus, hogy ha így lenne, akkor a becsapódások nem olyan jól figyelhetők meg, mintha kevesebb löveggel, felváltva tüzelnek. Teljes sortüzet pedig csak akkor lőttek, ha már "belőtték" magukat.
Ha jól emlékszem, a németek két löveggel tüzeltek kis időkülönbséggel és egyre növekvő szögbeállítással, amíg a célpont közelébe nem értek a találatok. Akkor adtak teljes sortüzet. Azt hiszem, hogy a Hood-nak is egy ilyen tett be.
csatahajós 432475 2010. február 15. 14:13
Válasz erre
Sortüzekkel operáltak az eégszen biztos, de szerencsétlen McMullen a szokásos 5 ágyús sortűz (tehát h az ágyuk fele lő egyszerre) helyett hamar ráébredt, hogy jó ha 3 lövege működik minden sortűzben (tehát tornyonként 1), az pedig túl kevés a lövünk, megfigyelünk, korrigálunk, lövünk újra metódushoz, így hát aztán szerencsétlen tüzelt azzal ami volt. Hozzáteszem gyorsna, hogy ennek és minden gyerekbetegségének ellenére a PoW egészen jól lőtt és végül is a 3 találatából 2 elég jelentős sérüléseket okozott ahhoz a Bismarckon, hogy később el tudják kapni.

Persze ettől még a Bismarck gránátai benne is komoly kárt tettek, főleg a vízvonal alatt kapott találat (a parancsnoki hidat ért lövedék magában a hajóban nem okozott túl nagy kárt, inkább a szerencsétlen ottlévők sínylették meg), tehát hosszú távon egészen biztos, hogy a pontos német tűz alatt a PoW végül nem úszta volna meg, a kérdés csak az, hogy mennyi idő kellett volna ehhez - és itt sokan hajlamosak voltak elfelejteni, hogy a PoW azért nem a Hood volt és nem is volt sokkal lassabb a Bismarcknál (sőt a PoW találatai után gyorsabb is volt)., márpedig ha Leachnek van esze, és nylíván volt, akkor nem hagyja a lőtávot 15-18 km alá csökkeni, az felett pedig a PoW páncélzata elég jól védett a Bismarck 15"-ei ellen. Ha jól emlékszem Tovey olyan 150 mérföldre (mondjuk 220 km) volt csak tőlük lemaradva, az pedig nem olyan horribilisen sok, főleg, hogyha szembe mennek egymással akkor pillanatok alatt elolvad.
csatahajós 432474 2010. február 15. 14:01
Válasz erre
EDE!

Egyetértek, a német felszíni flotta úgy ahogy volt nem a kalózkodásra lett kitalálva, hanem a francia flotta ellen. Az tiszta véletlen, hogy a zsebcsatahajók amúgy egészen jól szituáltak voltak a kalózkodáshoz, de a későbbi egységek egyértelműen fölöslegesen nagyok és erősek voltak a feladatra. A gond ott van, hogy a háború igencsak derékba törte a német flottafejlesztést, így ami elkészült belőle az inkább egy félbéna felépítésű, inkább csak a jóval erősebb ellenséges flotta lekötésére használható, "bemutató" flotta volt. Félreértés ne essék, nem a német hajók technikai színvonalával volt gond, hanem a háború által rájuk kényszerített feladatra való optimalizálatlanságukkal.

Nem véletlen siettek a kifutással persze, de az okfejtésemet úgy értettem, hogy egy olyan szituációban lett volna azújrakifutás érdekes, ha a hood elsüllyesztése és a poW lesántítása után Lütjens vissszaviszi a Bismarckot a szoroson keresztül Norvégiába. Mondjuk az borítékolható, hogy a RAF rászállt volna és talán még egy éjszakai Swordfish alapú támadást is megkíséreltek volna ellene ha a fjordokban marad.

Ettől függetlenül igazán valós veszélyt a Bismarck sosem jelentett a konvojokra, egyszerűen túlságosan is nagy számbeli fölénye volt az angoloknak; Énszerintem végszükség esetén az amerikaik is bezsálltak volna a buliba (nem hiszem h karbatett kézzel végignézték volna ahogy a jelentős részben az ő hajóikból és személyzetükből álló kerhajókat lemészárolják), márpedig az amcsi Atlanti Flotta '41 közepén elég jelentős volt, többek közt 2 v. 3 flotta-hordozójuk is volt kéznél a 3 New Mexicon és a raklapnyi cirkálón kívül, és ha nagyon minden kötél szakad a North Carolinát is bevethették volna (ápr. 9-én állt szolgálatba, tehát marginálisan ért többet mint a PoW).

Na a KGV torony ügyben annyit tudtam így gyors kideríteni, hogy a két fő gond a szúrólángok elleni zsilipek bonyolult rendszerén túl a forgó és álló részek közötti túlságosan finom toleranciából adódó akadások és a 4 csövű toronyhoz alulméretezett hidraulika rendszer problémáiból adódtak. A KGV az ütközet első félórájában gyakorlatilag 100%-os hatásfokkal tüzelt, utána az A torony lerohadt pont egy ilyen toleranciából adódó szorulásból, majd az X toronyban a hidraulika hülyéskedett. A DoY-nál az ütközet vége felé csökkent a hatékonyság, de meg kell említeni hogy 450 lőszert lőtt ki a Scharnhorstra, ami a csatahajók történetének leghosszabb folyamatos tüzelés volt (hajók közti ütközetről van szó, nem parti tűztámogatásról).
DoY-nál a helyzetet nehezítette pluszba az igencsak viharos időjárás, illetőleg h a blastbegek teljes hiánya miatt az A torony személyzete bokáig a jeges vízben állva harcolt...
SImi 432473 2010. február 15. 13:48
Válasz erre
Ákos!
Akkor a PoW tüzelése olyasmi lehetett, mint amiről Horváth Zoli is ír a sárga-tengeri csatáról szóló legújabb írásában, hogyaszongya: " Előzőleg az oroszokhoz hasonlóan (a japánok)többnyire a hagyományos eljárás szerint tüzeltek, azaz szabályos, összehangolt sortüzeket adtak le, megfigyelték a becsapódásokat, módosítottak az irányzékon, majd újra lőttek. Most viszont, az új angol metódus szerint, folyamatosan tüzeltek. Az egyes lövegek tüzelését nem hangolták össze, a tüzérek nyomták a gránátokat, ahogy csak bírták. Az irányzékon tüzelés közben módosítottak."
Akkor itt is ezt az "új angol metodust" használták...
SImi 432472 2010. február 15. 13:41
Válasz erre
Meg még sok más dolog is közre játszott: pl a rövidülő éjszakák, javuló látási viszonyok, és azt se tudták a "nácikok", hogy a britek egész jól tökéletesítették a radart stb. Így a több tényezőből vonták le azt a következtetést, hogy most kell próbálkozni az áttöréssel.
EDE 432471 2010. február 15. 12:53
Válasz erre
Csatahajós!

Észrevettelek! Próbálok más címet küldei.
Szerintem amit itt írtál nem off topic egy csatahajós fórumon.
A Bismarckos históriáról az a véleményem, hogy az egész hadművelet hülyeség volt, a csatahajókat nem kalózkodásra találták ki.
Egyébként már volt róla szó, hogy nem véletlenül siettették az egészet, és nem vártak a többi hajó elkészültére, mert a brit légifelderítés érezhetően egyre erősödött.
csatahajós 432470 2010. február 15. 12:40
Válasz erre
EDE!

Ideírom még 1X, szóval megkaptam a méled, de a válaszaim nem mennek át az extrás címedre. Kérlek írd meg hogy mit kéne küldjek és akkor majd küldöm valahogy :).

Imi!

Majd utánanézek egy kicsit a témának, de a Kennedys könyv, bár nagyon jó és én is imádom, semmiképen nem 100 % hiteles alap.
Amennyire így fejből emlékszem a gond azzal volt, hogy a lángvisszaszűrődést meggátló ajtórendszer nem mozgott kellőleg flottul és ezért a lövedékek ill. lőportöltetek sokszor megszorultak a felvonóra kerülés előtt. Sokszor elég volt, ha csak pár másodpercet csúsztak, az ágyú akkor is kiesett a sortűzből. A fő tüzértiszt meg eldönthette, hogy vár amíg minden löveg kész és ezáltal lassítja a saját tüzelését vagy lő azzal amilye van - hát tuti én is az utóbbit válaszottam volna. A PoW-nál ha minden igaz erre még különböző hidraulikus problémák is rájöttek, tehát ott volt gond elég, a KGVnél csak szimplán ez volt a gond.

Azt hiszem pont a Tarrant könyv említi, hoyg a Bismarck akció után áttervezték a rendszert, de hogy ez mikor melyik hajón került átépítésre hát arra nem vállakozom h megmondjam :).

Ha kiástam valamit majd még jelentkezem, ha érdekes a téma itt.
uzsee 432469 2010. február 15. 12:24
Válasz erre
Oké. Ma megmutattam a múltkori képeket makettes munkatársamnak is. Csak azt jegyezte meg, hogy nem vágtam le eléggé a korlátok kötélzetét a végén és hogy a létrákat meg az ajtókat tegyem kontúrosabbá egy sötétebb színnel. Este majd rakok fel képeket a hétvégi állapotokról.
EDE 432468 2010. február 15. 11:51
Válasz erre
Essex!

Már nézegettem a neten. Hát nem egyszerű a dolog. De találtam egy több oldalas anyagot, ami pont erről szól. De pl, a Hancockról csak anyyi van, hogy 45 áprilistól voltak rajta Corsairek, azt jóvan. Asszem ez az egyetlen long hull.
A Trumpeter meg nem mindig találta el a gépeket. SBD-t, meg F4U-t adnak olyan hajóhoz, amin sosem volt, amin meg volt, ahhoz meg nem adják. Pl. Ticonderoga kap Corsairet, a Hancock meg nem.

Amúgy köszi.
SImi 432467 2010. február 15. 11:24
Válasz erre
Azt szerintem észre kellett vegyék a Bismarck-on, hogy milyen furcsán tüzelnek PoW-ről (bár erről lehet, hogy nincsenek dokumentumok). L. Kennedy azt írja (nem biztos, hogy hiteles, annyira hihetetlen), hogy ritkán vett 3 (!)lövegnél több egy-egy sortűzben a PoW-en. Ezt csak észrevették.
Teszt-kérdés: a KGV már '40 őszén szolgálatba állt, ott lett volna idő tesztelni, mégis a Bismack elsüllyesztésénél eszméltek ők is, hogy gondok vannak. Nem is beszélve a DoY esetésől, hiszen lett volna idő tesztelni 1943.dec.26-ig az ismert problémák fényében. Szerintem azért itt voltak mulasztások. Valószínűleg a kapkodás és a "tűzoltás".
Essex 432466 2010. február 15. 10:43
Válasz erre
Majd megnézem, mekkorának kell lennie.

EDE:
Sajnos nem volt időm a Corsair-es Essex-eknek utánanézni, viszont arról, hogy melyik modellből tudsz kiindulni, általánosságban egy-két szót. Én csak a Yorktown-t ismerem, de az biztos, hogy az Essex semmiképpen nem lenne jó, mert mint írtad is, ez a nagyon korai verzió. A Franklinről nem tudom, hogy a modell mikor állapotot szeretne ábrázolni, és hogy mennyire pontos. A Yortktown-on 1945 májustól voltak (ha jól emlékszem), viszont a modell egy 1944 október előtti és utáni állapotok vegyítése, plusz amit nem csináltak meg, szóval alakítgatni kell rajta.

A többit nem néztem, azt sem tudom, az adott időbeli állapotokról mennyire lehet jó anyagot találni? Mindenesetre alaposan át kell tanulmányozni az eredetit és a modelleket, és amelyik a legközelebb van hozzá, abból kell kiindulni. Olyat is meg lehet csinálni, amit elvileg nem adtak ki modellben, végülis az egyedüli igazán döntő eltérés a rövid/hosszú test, meg még kizáró ok lehet a Ticonderoga (meg esetleg a Hancock) nagy fedélzeti kivágása. Ha majd lesz egy kis időm, akkor azért nézegetem a témát, csak így "kívülállóként" nehéz, azaz ha az ember nem mászott bele egy konkrét hajóba. Mondjuk nekem azért talán könnyebb... :-))) (A Yorktown-nál a modell vs. eredeti nézegetése több hetes meló volt eddig, és egyes részletek rejtelmeibe még így is csak az adott rész építése során fognak belebotlani.)
csatahajós 432465 2010. február 15. 10:39
Válasz erre
Hát a gond főleg az időhiány volt, a KGVnél még csak-csak lett volna idő, de a PoW ugyebár frissen jött a hajógyárból szinte, tehát az is kész csoda volt, hogy ilyen hatékonysággal tudott működni. Normál esetben minimum 5-6 hónapnyi bejáratási periódus kellett a legjobb esetben is (értsd ha nincs semmiféle technikai gixer), itt meg ugye nem erről volt szó. De volt ennél rosszabb, pl a North Carolina és a Washington próbajáratai majdnem egy évet csúsztak a vibrációs problémák miatt, szélsőséges esetben a North Carot is bevethették volna aBismarck ellen, mert technikailag készen volt a hajó, csak éppen nem működött minden ahogy kellene :).

Sajnos több képem nincs arról, mert vitrinben volt és baromi nehéz volt fotózni reflexió nélkül. Viszont a Campbel féle Naval Weapons of WWII címlapján van egy ábra egy ugyanilyen toronyról, azt megpróbálom majd beszkennelni.

Nos ez a Lütjenses kérdés érdekes. Eleinte én is ezmellett voltam, viszont ha a aprancs betűjét vesszük, Lütjens dolga a kereskedelmi hajók elleni hadviselés volt. Ha nekimegy a PoW-nak akkor kockáztatta volna a hajója éppségét (ők ugye nem tudhatták hogy a PoW-n milyen állapotok uralkodnok lövegtoronyügyileg). Azon kívül, hogy a PoW.-t elsüllyeszteni eltartott volna egy jódarabig az értékes muníciót is elhasználta volna, magára engedte volna a két közelben lévő angol cirkálót és Tovey főkötelékét is a kelleténél közelebb (persze ezt megintcsak nem tudhatta). Egyszerűen a németek csak az állandóan mozgásban levéssel és a sebességfölényükkel tudtak operálni az elképesztő számbeli hátrányuk miatt és ezt viszont Lütjens nagyon is jól tudta. Ha megáll és további sérüléseknek teszi ki hajóját, akármenyire jelentéktelenek is, a kummulativ hatás és a mission kill (ellövik a tűzvezető távmérőt pl) kockázata túl nagy volt, nagyobb az ésszerűnél. Tehát ha nehéz is lenyelni, Lütjens jól döntött, hogy nem ment neki a PoW-nak. Az már más kérdés, ha visszafordul Norvégia felé (a Prinz Eugent meg elengedi egyedül), jó eséllyel megmenthette volna hajóját egy későbbi áttörésre a Tirpitz-cle és az addigra rendebhozott Scharnhorst-Gneisenau párossal, én legalábbis így utólag okoskodva (ami persze a legkönnyebb) ezt tartom a legjobb megoldásnak. Az persze megint más kérdés, hogy egy későbbi áttörésre pontosan mikor kerül sor, mert feltehető, hogy a Hood elvesztése után az angolok még durvább erőket kötöttek volna le Scapa Flowban, mint a valóságban a Bismarck akció után a Tirpitz kitörésétől félve. Na de ez már tényleg nagyon off topik itt, úgyhogy be is fejezem... :)
SImi 432464 2010. február 15. 09:54
Válasz erre
Szia Ákos!
Köszönöm a választ! Nagyon klasszak a képek, különösen a "bontott" lövegtotony. Van esetleg még róla kép?
Azt nem értem, hogy miért éles helyzetben kellett kiderülnie a hiányosságoknak? Előtte nem teszteltek tisztességesen? Ha Lütjens nem ragszkodik mereven a kapott parancshoz, simán kinyírhatták volna a PoW-t is leginkább ezen problémák miatt.
csatahajós 432463 2010. február 15. 00:51
Válasz erre
Kép 108

Mark VII 14"/45 quad-turret
Kép 108
Kép 107

APC lövedék a Mark VII-hez
Kép 107
DSCF3101

SZerénységem (183 cm) a lövedék mellett - hát nem teniszlabdával lőtték egymást...
DSCF3101

Szia Imi!

Nos én is úgy tudom, hogy a DoY-nak voltak még problémái a Scharnhorst elleni ütközetben, de ezek már közel sem voltak annyira súlyosak, mint a PoW és a KGV Bismarck elleni akciójában való teljesítménye. Leginkább arról volt szó, hogy egy egy löveg kihagyott egy sorozatot. Mellesleg ez azért nem olyan hallatlan dolog egy csatahajónál, az elmélet tűzerőnek ritkán sikerül tartósan a 80%-ánál többet hozni. Erre a US Navy teszteket is végzett a USS Idahon, King admirális kérésére. A két első lövegtorony 6 ágyújával végezték a tesztet, csövenként száz lőszer felhasználásával, összesen 156 sorozatot lőttek, amiben mindössze 20 esetben tudott minden löveg egyszerre tüzelni, igaz 57 esetben már legalább 5 löveg egyszerre sült el (a szimulált lőtáv 20km körül volt).

Tudomásom szerint egyébként a KGV-ken csakis kizárólag a 4-es tornyokkal adódtak problémák az igen komplex lángvédelmi ajtók és lőszerfelvonók miatt. A Belfast fedélzetén volt szerencsém egy "robbantott" makettet látni egy ilyen 4-es KGV féle lövegtoronyról, hát impresszív mit ne mondjak. Szerintem nyugodtan kijelenthető hogy technikai összetettségben a csatahajó korszak legbonyolultabb lövegtornya - éppen ezért a sokáig tartó gyerekbetegségek érthetőek valahol.
SImi 432462 2010. február 14. 23:28
Válasz erre
csatahajós!
Köszön a hozzászólásodat. Ebből is sokat tanultunk. Azt szeretném kérdezni, hogy kb mikorra sikerült a 14'-es lövegtornyokat a briteknek problémamentesen működtetni? Csak a háború végére? A problémák csak a négyes tornyokra volt jellemzőek?
csatahajós 432461 2010. február 14. 23:05
Válasz erre
Elnézést, az kimaradt, hogy ESR = effective service round, azaz teljes töltettel kilőtt páncéltörő lövedék elsütésekor keletkező kopás
csatahajós 432460 2010. február 14. 23:01
Válasz erre
PoW témába engedjétek meg, hogy kicsit belekontárkodjak: nem volt rossz a brit Mark I 16"/45 egyáltalán, csak ahogy Simi is írja eredetileg a könnyű lövedék/nagy csőtorkolati sebesség (929kg/823 m/s) kombinációval próbálkoztak a német példát követve, ez azonban nagyobb lőtávokon nem volt igazán eredményes és a csőkopás is rendkívül magas volt (kb. 180 ESR). További problémát okozott, hogy a G3-as design-ból visszaskálázott O3 (Nelson osztály) tervnek bele kellett férnie a 35.000 tonnába, éppen ezért a lövegtornyokon is spóroltak súlyügyileg, ami különféle komplikációkhoz vezettek. Azért a háborúra a Rodney és a Nelson igenis félelmetes ellenfelek voltak és bizony a KGVnek egyedül nehéz dolga lett volna a Bismarck ellen egymagában.
Egyébként a Mark VII 14"/45 (721kg / 757 m/s) ami a KGVken volt kategóriájának egyik legjobb lövege és ballisztikai teljesítménye megegyezett a Mark I 15"/42-vel (Hood, R osztály, QE osztály; 871 kg / 785m/s). A lövegtorony volt inkább a hibás ami miatt rossz a reputációja ennek a fegyvernek, ez azonban érthető, hiszen a KGV féle lövegtorony valóban négycsövű volt és nem négyes, mert minden löveg külön talpszerkezeten és külön töltővel rendelkezett. A francia négyes tornyok igazából iker kétcsöves tornyoknak minősültek, éppen ezért jóval kevésbé komplikált mechanizmusra épültek.
További komplikációt jelentett a KGV osztálynál, hogy az utolsó előtti pillanatban változtattak a designon és plusz 1"-nyi, egy fedélzetszinttel magasabb övpáncél érdekében beáldoztak 2 lövegcsövet, ami azt jelentette, hogy egy kétcsövű tornyot is ki kellett fejleszteni(cserébe persze a páncélozott hossz is csökkent).

Ami a PoW-t illet az 5.25"-ösök a dőlés miatt bénultak le, ugyanis a hidraulikus rendszerük is csak egy dőlésszögig működött. A hajó semmiképpen nem menekülhetett onnantól, hogy a hajócsavartengely-tartó oszlopot elvitte az első vagy a második találat. Erre jött még rá, hogy a sérült csavartengely turbináját újraindították, tévedésből elárasztották az X lövegtorony lőszerraktárát és a segédgépek teljesítménye is elégtelen volt, akárcsak elhelyezésük (közvetlen a főgépek mellett). A háború közepe körüli modern építésű amerikai rombolók segéd-generátor kapacitása megközelítette azt ami a PoW-nak volt a süllyedésekor. Plusz tényezőként róható fel a legénység fizikai állapota, ugyanis a PoW nem volt felkészítve a trópusi körülményekre és a morál és állóképesség komolyan csökkent a Szingapúrba hajózás során, amikor az emberek hetekig a fedélzet alatti, gyakran 40-50 fokban aszalódtak. Olyan másodlagos tényezők mint a végletekig gyengített kíséret (össz-vissz 4 kivénhedt romboló) és a vadászfedezet teljes hiánya csak biztosították, hogy esélye ne legyen a Z Köteléknek.

Ede!

Megkaptam a mailed, de sajnos az én válaszaim nem mennek át, vagy csak hetek késéssel...'valszeg az üzenetkiszolgálóink nem szeretik egymást :(.
SImi 432459 2010. február 14. 22:18
Válasz erre
Szia!

Szerintem meg nagyon izgalmasak ezek a négyes tornyok. A 16'-es lövegeik viszont szerintem nem voltak nagy durranások: a lövedék súlya valami 20-30 kg volt csak nehezebb 15'-es lövedékhez képest. Viszont a 16'-es ágyú jóval nehezebb volt, mint a 15'-es. A japán és különösen az amerikai 16-osok jobbak voltak - szerintem.
Igen, én is úgy tudom, hogy valami nagyon fontos elektromos szerkezet ment tönkre az első torpedótól. Ezért bénult le a nehéz-légvédelem is. Ha a hajótest kifogástalan lett volna, akkor lehet, a hajó megmenekül.
A holnapi naptól állok neki a kéményeknek. Aztán jöhet a festegetés, összerakás...
Excessor 432458 2010. február 14. 22:03
Válasz erre
Szia!

A sok hiba ellenére nekem is szimpatikusak, egyedül a négyes lövegtornyokkal nem vagyok kibékülve, nekem jobban tetszett volna 3x3 ágyú. Meg szerintem 16"-os (406 mm) ágyúkat is elbírt volna, csak az angolok a saját maguk erőltette csökkentési láz áldozatai lettek. Az első torpedóról valami olyat tudok hogy kiütött egy elektromos elosztó központot így szinte megbénult a hajó.
Excessor 432457 2010. február 14. 21:57
Válasz erre
Szia!

Jaj persze hogy jó lenne, baromira hálás lennék érte. E-mail címem pzs60@yahoo.com Előre is köszi mindent.
Semper1979 432456 2010. február 14. 19:36
Válasz erre
Jerry82!

Nagyon köszönöm a segítséget!
jerry82 432455 2010. február 14. 17:50
Válasz erre
jerry82 432454 2010. február 14. 17:49
Válasz erre
http://www.farposst.ru/2009/01/23/atomnye_kreysera_tipa_kirov__pr__1144___Battle_kruisers_Kirov_class_.html
lucky 432453 2010. február 14. 16:11
Válasz erre
Kalóz 432452 2010. február 14. 14:06
Válasz erre
Orosz szájtokon talán találsz is valamit :)
Semper1979 432451 2010. február 14. 13:11
Válasz erre
Szia Lucky!

Köszönöm a segítséget, de a modern kirov osztályú cirkálókról keresek anyagot :(.
Még egyszer köszönöm!
lucky 432450 2010. február 14. 11:13
Válasz erre
Semper1979 432449 2010. február 14. 10:34
Válasz erre
Szia Varjúbácsi!

Igazából a Kirov osztály érdekelne ha konkrét akarok lenni, de igazából minden infó jól jön.
Varjúbácsi 432448 2010. február 14. 08:59
Válasz erre
Azért ez elég tág, hordozó, cirkáló, romboló, mi érdekelne?
Semper1979 432447 2010. február 14. 08:23
Válasz erre
Sziasztok!

Modern szovjet/orosz hajókról van valakinek használható anyaga?
A segítséget előre is köszönöm.
lucky 432446 2010. február 13. 23:01
Válasz erre
Excessor!
Az Anatomy of The Ship digitálisan jó?
SImi 432445 2010. február 13. 22:36
Válasz erre
Hát igen, sok gondja volt ezeknek a hajóknak, de azért nem voltak annyira rosszak. A PoW-nek ráadásul volt egy másik herótja is: valamikor 1940-ben, amikor még dokkban épült, egy német bomba a dokk fala és a hajótest közt felrobbant. A hajótestben fontos tartóelemek deformálódtak, de nem cserélték ki ezeket, mert nagyon siettek az építéssel és így hónapokat is veszíthettek volna. Állítólag a legelső torpedó itt találta el a hajót és szinte azonnal megbénult a 5.25'-es légvédelem. Innentől kezdve esélye se volt...
Excessor 432444 2010. február 13. 22:19
Válasz erre
Köszi az ajánlatot, bár kicsit messze vagy, én Bp-től 60 km-re lakom keletre:( Nem szkennelted be?:) Ja most jut eszembe van egy lengyel modell tervem a Sheffieldről is. Szoktam külföldi fórumokon is vitatkoznyi gyengécske angol tudásommal, mégis elboldogulok:) Szóval pl. ott azt is mondták nekem, hogy a PoW veszte köszönhető az egyik tipusbetegségnek is, hogy ti. melegebb környezetben iszonyat rossz volt a szellőzés belül és a harckészültségi állapot ellenére kénytelenek voltak sok ajtót, ablakot, nyílásfedelet nyitva tartani.
SImi 432443 2010. február 13. 21:13
Válasz erre
SZia!
Igen, megvan az említett könyv. Ha eljössz Mosonmagyaróvárra áprilisban, nagyon szívesen megmutatom ill. esetleg kölcsön is adom. Jó könyv, de sajnos vannak hiányosságai.
SImi 432442 2010. február 13. 21:09
Válasz erre
pow-korlátok
pow-korlátok

Valóban, zs180 a rekorder a korlátépítés terén. Sőt, még azt is megkockáztatom, hogy lehet, hogy még világviszonylatban is.
Néha persze most is építek saját korlátot, mertegyszerűen maratásból nem lehet minden korlátot szépen kihozni. Pl a PoW parancsnoki hídján kellett nemrég korlátot építenem a fényszoró állás és (hátrébb) az egyik jelzőlámpa állása köré. Szerintem jól sikerült. De ezek persze mind magasabbak az 1.5 mm-hez képest: az egyik 3 mm-es, a másik kicsit alacsonyabb, 2.5 mm-es.
Excessor 432441 2010. február 13. 20:38
Válasz erre
turbinácska
turbinácska

Igen, tudom ki volt a két Leach. Neked megvan a Hood-ról az Anatomy of The Ship sorozat könyve? Baromira érdekelne. Próbáltam rendelni a netről meg ismerősökön keresztül is a Bismarckról meg a Yamato-ról az AOTS sorozatból, sehol semmi:( Angol nyelvű könyvből az Alf R Jacobsen: Scharnhorst című van meg, azt fordítgatom. Akkor küldök egy képet ez talán nincs meg neked:)
zs180 432440 2010. február 13. 17:28
Válasz erre
xXx!
én azt hiszem, csúcstartó vagyok, 33 db 1:600-as és 1:700-as méretarányú hajómakettre raktam fel húzott szálból korlátot (Simi igazolja), de mióta hozzáférhető maratott korlát, már csak az árbocok felső részén levő korlátokat készítem saját kezűleg, a többi maratás. Bár képes vagyok az átlagos maratásnál vékonyabb korlátot csinálni, olyan szabályosat nem, az időfaktorról nem is beszélve.
Egyébként, ha hajómaketteket akarsz feljavítani, és nem szándékozol mindent magad legyártani hozzá, meg kell barátkoznod a külföldről rendelés gondolatával, mert nálunk elég gyér a felhozatal. Nem kell hozzá más, csak egy dombornyomott hitelkártya (meg némi pénz a számlán).
P.Gy.
SImi 432439 2010. február 13. 14:53
Válasz erre
Szia EDE!
Sajnos a Montana-mról nics cikk fent a neten.
EDE 432438 2010. február 13. 11:04
Válasz erre
citera
citera

Xxx!

Én is megpróbáltam korlátot készíteni. Készítettem egy citera szerű eszközt. 0,2 mm-es rézdrótot feszítettem ki, mint a húrokat, majd pillanatragasztóval keresztbe megfelelő közökkel felragasztottam a függőleges tartóoszlopokat, száradás után meg levágtam a citeráról. A végeredményről nemrég tettem fel képeket (Matchbox Indianapolis 1:700)
Inkább karámkerítéshez hasonlít az Eduard korlátja mellett, pedig az sem a csúcs.

SImi!

A Montánádról van cikk a neten?
EDE 432437 2010. február 13. 10:49
Válasz erre
Urak!

Ha nagyon ráértek, telepítsétek ezeket a fontokat! Aztán csak a betűket kell nyomogatni és jönnek a hajók. Persze millió más betűtípus mellett. Még kedvencem a Star Warsos!

www.dafont.com/theme.php
SImi 432436 2010. február 13. 09:11
Válasz erre
Szia!
Ezt a képet ismertem, mert azért nekem is van néhány könyvem. Pl V.E. Tarrant King George V. Class Battlehips ; Alan Raven/John Roberts: British Battleships of World War Two. Valóban, nagyon nehéz valamilyen anyagot is összevadászni a PoW-ról - meg gondolom a többi RN hajóról is. Pl a Hood-hoz sem volt elegendő az Anatomy könyv.
Érdekesség: Te tudod, hogy ki Henry Leach? John Leach-nek, a PoW tragikus sorsú kapitánya, aki a hajóval együtt veszett oda. Na most, az ő fia Henry Leach. A Scharnhorst ellenei csatában a DoY "A" lövegtornyában tüzértisztként teljesített szolgálatot. Érdekes a visszaemlékezése a csatára. A falklandi háború idején pedig már az Admiralitás első lordja volt! Ő adta azt a tanácsot Margareth Tatcher-nek, hogy vissza kell foglalni a szigeteket, mert különben Nagy-Britannia elveszíti a tekintélyét. Még mindig él: az idén lesz 87 éves!
SImi 432435 2010. február 13. 08:53
Válasz erre
uzsee!
Már nem emlékszem, hány nap volt (3éve), de nagyon sokat kínlódtam, hogy a 1.5 mm magas oszolopokon elosszam a három keresztsort. 1/350-ben is csináltam már saját korlátot, de az jóval könnyebb volt - igaz, az csak két soros korlát volt.
Excessor 432434 2010. február 13. 00:29
Válasz erre
kinggeorge06
kinggeorge06

Szia!

Itt a link, a másik a fegyverzetről szól. Az angol 14" L/45 Mk VII ágyú ennél az osztálynál elég hibásodásra hajlamos volt, pl sokan nem tudják hogy a DoY a Scharnhorst ellen ugyanazokat a hibákat produkálta mint a PoW és a KGV a Bismarck ellen, ágyúi megragadtak, lőszerfelvonók megszorultak, stb. Ha tudsz angolul ez szépen benne van, olvashatod. Amúgy én is szivesen készítenék egy PoW modellt 1:100-ban csak részletes rajzok nincsenek. Van Rodney-ról de az meg nem tetszik:( Kapsz még egy közelképet:)

http://www.naval-history.net/
http://www.navweaps.com/
uzsee 432433 2010. február 13. 00:28
Válasz erre
Ehh! SImi ezt hány napig tartott?
SImi 432432 2010. február 12. 23:34
Válasz erre
USS-Montana
USS-Montana

XXX!
Te tudod. Én szóltam. Részvétem... Én különben már csináltam korlátot 700-ban, azért írtam, amit írtam.

Ezen a kis hajón a hajótesten körbefutó korlát saját készítés. De akkor, amikor készítettem, megfogadtam, hogy ebben a méretarányban többet ilyet nem csinálok. Pedig hidd el, birom az ilyenfajta kihívásokat.
xXx 432431 2010. február 12. 23:17
Válasz erre
Megpróbáltam csinálni húzott szálból, 1óra alatt 1 centit tudtam összehozni 1,5mm magas 3 sorosból. Hát tényleg idegtépő művelet.
külföldről nem szeretnék rendelni, és még az is problémát jelent, hogy archív képeken van ahol 2 soros és van ahol 3 soros korlát látható a Richelieun.
A L'Arsenal termékét találtam hozzá, igaz a korláton kívül egy két alkatrészt is tartalmaz.
SImi 432430 2010. február 12. 23:07
Válasz erre
Excessor!
Köszönöm a képet! Lehet, hogy nem ismerem az említett oldalt, úgyhogy megkérnélek rá, hogy linkeld be (link gomb és ctrl+v...). A KGV-kről nem könnyű jó fotókhoz jutni. Persze távol kép az van bőven, de igazán közeli, részletgazdag az nagyon kevés.
Különben nekem is a Scharnhorst az egyik kedvencem, és kíváncsian várom, hogy mikor adja már ki a 350-es kitet az ígéret szerint a Dragon. Lehet, hogy egyszer én is benevezek rá. A PoW-ból még néhány hónap van vissza (kémények, fegyverzet, festés+csónakok). Aztán a Repulse következik, az is biztos eltart 1-2 évig. Hogy aztán mibe szeretek bele, még nem tudom.
SImi 432429 2010. február 12. 22:54
Válasz erre
XXX!
Ha elfogadsz egy jó tanácsot, ne álj neki 1/700-as korlátot házilag bütykölni, mert az "nem embernek való", és nem is lesz igazán szép a végeredmény, különösen úgy nem, hogy még nem csináltál ilyet. Nem akarom elhinni, hogy egy 1/700 -as korlát maratás 10 rugóba kerüljön. Ennyi pénzért már komoly maratásokat árulnak, amiben a korlátokon kívül már sok más dolog is szerepel.
Megnéztem pl a WEM oldalán a 700-as korlátmaratásokat, már 1.5 Fontért lehet maratást kapni, tehát kb 600 Ft-ért! Szállítással lehet, hogy 1000 Ft. Ennyiért ne szívasd magad. Ezzel se lesz olyan nagyon egyszerű, de majd belejössz.
www.whiteensignmodels.com/acatalog/copy_of_Generic_Fittings.html
Sszabi 432428 2010. február 12. 21:59
Válasz erre
Üdv!

Véletlen találtam keresgélés közben:
xoomer.virgilio.it/bk/StefKits/MN%20Gascogne%20building/index.htm

A hajóra utalás található Horváth Zoltán Jean Bart leírásásban.
Hát így is fel lehet használni egy heller makettet :)
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.,
301., 302., 303., 304., 305.