Köszi! Elsőre jól mutat de ahogy kinyitotta az ajtót hallod egy pisztollyal át lehet lőni. Milyen védelem van ezen akkor? Nem csak akna ellen kell védeni a bent ülőket nem?

Nem.
EZ egy ukrán "NOVATOR" (latin átírással).

defence-blog.com/varta-novator-special-tactical-vehicle-successfully-passed-next-state-trials/

Csak a csecseneknek új. :)

Ez olyasmi?

Beszéltük már a katonai szállítás "RK"-ás küldemény jelzését és lám az 1:48as Suyata így adja a matrica ívet a tankhoz. Pedig még a háború előtt lett gyártva!

új játékszerek...
www.youtube.com/watch

Aki még keres új(abb) képeket van itt még "Z";) érdekes hogy már van piros is!

Na, inkább hozok egy normális forrást:

nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12170/ertekezes.pdf;jsessionid=ECE9C5CF51CEC11E3B65785ED63976CA

Nem erről van szó. Alapvető különbségek vannak a nyugati küldetésorientált, és a keleti parancsorientált rendszerek között.
Nagyjából a lényeg az, hogy nyugaton a hadművelet irányítói kitűznek egy célt, mondjuk előrenyomulni eddig, vagy elfoglalni ezt meg azt. Az alacsonyabb rangú tisztek megkapják ezt a célt (parancsot), és azt saját belátásuk szerint próbálják elérni, önállóan. Ez a rendszer rendkívül rugalmas, nagyon jól tud reagálni a változó harctéri körülményekre. Hátránya, hogy igen magasan képzett katonákra van szükség. Ez a fajta harcmodort a németek fejlesztették ki, (németül Augtragstaktik) nagyban hozzájárult a II.Vh elején a német győzelmekhez. A háború után a NATO is átvette ezt.
Ezzel szemben keleten is meghatároznak egy célt, de az alacsonyabb rangú tiszteknek kőkeményen meg van szabva, mit és hogy tehetnek, eltérni nem lehet tőle. Ez nagyon rugalmatlan módszer, de sorozott tömeghadseregek esetén működhet. Viszont nagyon jó felderítés szükséges hozzá (ami az oroszoknak ma nincs), illetve tapasztalt, tehetséges tábornoki kar. (sajnos ez sincs) Ezek hiányában ez a módszer hatalmas veszteségekhez vezet.

Nem akartam ehhez a "szakértői" értekezéshez hozzáfűzni semmit, de erre a mondatra egy hozzászólást had tegyek:
"görcsösen a kapott parancsokat próbálják végrehajtani még akkor is, ha a harctéri szituáció 180 fokot fordult"
A hadsereg és annak felépítése sehol sem egy demokratikus paradicsom. Parancs uralmi rendszer van, nyugattól keletig mindenhol. -és mindig az utolsó parancs van érvényben.

Az oroszok vereségének okait nem a haditechnikában kell keresni. Ami nekik van, bőven elég kellett volna lennie a győzelemhez, ráadásul minimális veszteséggel. Az igazi probléma az emberekkel van.
A vezetés teljesen inkompetens. Stratégiai érzék nulla, a logisztika fogalmát még távolról sem ismerik, a felderítés színvonala is a béka segge alatt van. A kiskatona szintén problémás: elképesztően gyenge színvonalú képzést kapnak, kezdeményezőképességük nulla, görcsösen a kapott parancsokat próbálják végrehajtani még akkor is, ha a harctéri szituáció 180 fokot fordult. A morállal is súlyos problémák vannak, tömegesen hagyják el a sértetlen haditechnikát is.
Gyakorlatilag ott tartanak az oroszok, hogy nyugodtan mehetnének szíriába tanácsadókat, kiképzőtiszteket, tábornokokat kérni! Videófelvételeken simán észre lehet venni, hogy az átlag szír katona messze jobban képzett, mint akár az orosz elit, pl. a VDV.

Pont azért kérdeztem, mert lehetett olvasni valami cikket, hogy Switchblade-drónokat adnak az ukránoknak az amerikaiak, ami viszont nem tér vissza tudtommal.

A Wiki szerint drónnak nevezik az UAV-okat (Unmanned Aircraft Vehicle). Az inkább ismert UAS (Unmanned Aircraft System) rendszerét az UAV és az irányító-konzol közti kapcsolat adja. Ebből adódóan a cirkálórakéta is lehet UAV, azaz drón.

Nyilván baromi nagy különbség lehet a hatótáv, rombolási képesség, stb. között a fenti két eszköz tekintetében, de leginkább említhető az ár, ami a Switchblade és a Tomahawk között mintegy háromszázszoros. És mint tudjuk, sok lúd bizonyos esetekben győzhet disznót.

Csupán lelkes amatőrként, a témába csak hobbiból belevauzó dilettánsként én vagyok a legkevésbé hivatott a drón mint fogalom definiálására -de szerencsére erre nincs is szükség, mert ezt megtették helyettem ehhez jobban értő szakemberek.
Ha engem kérdezel, a drón fogalma szerintem: távirányítású, vagy előre programozott útvonalon haladó, többször felhasználható, fedélzeti kezelőszemélyzet nélküli eszköz.
Ebben az értelemben a Tomahawkot vagy egyéb cirkáló- stb. rakétát (távirányítású vagy programozott útvonalon repülő lövedéket) én nem tekintek drónnak.
De nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez csak az én véleményem, a drón hivatalosan elfogadott fogalma ettől eltérő (lehet).

Mondjuk a drón mibenlétét is jó lenne tisztázni. A Tomahawk annak minősíthető, mondjuk mint egyfajta kamikaze-drón?

Sziasztok!
Az én ismereteim nem elegendőek ahhoz, hogy érdemben tudjak hozzászólni a drón VS páncélozott járművek témában. Csak érdekességként írnám le, hogy a "Haditechnika" folyóirat már 1978- ban foglalkozott hasonló témával. Az első kísérleti 3D-s virtuális sisak bemutatása cikkben.
Azokat a lehetőségeket vizsgálták, hogy a személyzet és kezelő szervek, létfenttartó rendszerek szükségtelenné válása milyen új aerodinamika formák kialakítását teszi lehetővé. Az újfajta eszközök pedig milyen lehetséges feladatok ellátására lehetnek alkalmasak. A precíziós bombázástól kezdve, az éjszakai városi felderítő feladatokon át a támaszpontról megvívott légiharcig.
Az előre programozott feladatok végrehajtására képes eszközöket a távoli jövő eszközeinek vélte a cikk írója.

Hogy a viharba ne létezne ma is mangonel, ma úgy hívják: tüzérség! :)
(Várakat is építenek a mai napig is, csak ma nem terméskőből vagy téglából, hanem HESCO konténerekből...)

A harckocsi ellenszere már akkor megjelent, amikor maga a harckocsi: már 1917-18-ban gyártottak tankelhárító puskákat, nagy robbanóerejű tölteteket (kézigránátköteg), sőt már páncéltörő löveget is. És akkor még csak az aktív elhárító eszközökről beszéltünk, a passzívakról (műszaki elhárítás: aknáktól a mesterséges terepakadályokig) még nem is.
És a harckocsi mégis itt van, mert itt kell lennie: egyszerűen szükség van rá!

Ha az elhárító fegyverek fejlődtek, fejlődtek a harckocsik is, amik szintén továbbfejlődésre serkentették az elhárítást és így tovább és így tovább és így tovább.
A jövő harckocsijait már talán úgy fogják gyártani, hogy megfelelő válaszuk legyen a drónok fenyegetésére is: ahogy válaszoltak a kézi pct. rakétákra úgy ezekre is fognak.
De ha nem is tudnak, életbe lép az, amiről írtam: a modern harc összfegyvernemi. A jövő harckocsijainak talán nem is kell majd megvédniük magukat a drónoktól, mert ott lesz mellettük a csapatlégvédelem, ami majd kitalál valamit az új fenyegetésre -csak idő kérdése.
Plusz még valami: egy komoly konfliktusban a felek hamar rá fognak jönni, hogy a távvezérlésű hadviselés (aka: Nevadai klimatizált bunkerből irányítgatok egy drónt Afganisztán felett, hogy -mint egy videójátékban- fotelben üldögélve szétlőhessem a rosszfiúk s@ggét), az egyik -ha nem a- legsérülékenyebb formája a harcnak, mivel már most is számtalan olyan lehetőség van, amivel blokkolni lehet a nevadai bunker, és az Afganisztáni hegyek fölött repkedő drón közti kapcsolatot...

Igen a drón olcsó, de attól még egy repülő. A régi repülők is olcsóak voltak és sok volt belőlük, az az elmúlt 30 évben lett, hogy a bombázórepülő drága, ezért alig valakinek van, és nekik is csak pár tucat. Nem történik semmi új, a hidegháború jön vissza, amikor tömeges légicsapásra kellett felkészülni. Akkor fel tudtak, most miért ne tudnának.

A harckocsit meg ki lehet lőni Molotov-koktéllal is, persze- ha megteszi azt a szívességet, hogy helybe jön. De támadni, amire kitalálták, nem lehet Molotov-koktéllal meg páncélököllel. A rakéta elleni védekezés pedig csak a szokásos páncél vs páncéltörés meccs újabb fejezete, egy aktív védelem megfogja a rakétát, csak az a régebbi harckocsikon nincs.

Én ehhez sem értek, de elég sok fegyvert lehet találni, amelyek akár évszázadokig is használatban voltak, aztán valahogy mégis túlhaladta az idő. Mondjuk ilyen a mangonel. A maga idejében állítólag volt rá példa, hogy a felállítása elég volt a vár feladásához. Aztán manapság már várak sem nagyon épülnek hadi célokra.

Itt a témafelvetés kapcsán a kérdés az, hogy mikor jelenik meg az az ellenszer, ami értelmetlenné teszi a továbbiakban az adott dolog használatát. Szerintem nagyon nem mindegy pl. egy páncéltörő eszköz kapcsán, hogy milyen hatótávolsága van, hogyan küzdi le a célt és mennyibe kerül. Nyilván a legolcsóbb az ágyúlőszer, de mondjuk egy 3-4 km hatótávolságú man in the loop irányítású rakéta is töredékébe kerül az általa szinte biztosan megsemmisített harcjárműnek. Beleértve akár a leküzdött cél mégoly alacsony szinten kiképzett kezelőit is. Nyilván megéri és azért ilyen távolságból nem biztos, hogy kifigyelhető a rakétát kilövő ember. A Panzerfaust, mint kezdetleges rakétafegyver esetén a 60 méter elég harmatos.

Freddy, a drón nem egy olyan vadászbombázó, ami nincs az afgánoknak - bár a szöveg jó -, hanem egy hasonló feladatokat ellátó eszköz. Én érdemi különbségnek látom, hogy egyfelől lényegesen olcsóbb, tehát ha el is vesztik, az sokkal kisebb érvágás, mint egy repülőgépé, lévén egy repülő árából több tucatnyit lehet valószínűleg belőlük venni. A másik nem elhanyagolható kérdés a pilóta, drónhoz szerintem szinte bárkit ki lehet képezni, akár egy féllábú veteránt is, egy vadászbombázó esetében ez nagyon nem így van, hiszen ott azért komoly erők hatnak a pilótára és egy baromi bonyolult rendszer. Plusz ha véletlenül lelövik a gépet és katapultál, esetleg mentőexpedíciót kell küldeni érte.
Nyilván megvannak a negatívumai is, pl. a hatótávolsága kisebb, lassabb, lényegesen kevesebb fegyverzetet szállíthat.
Viszont rendszerbe kötve páncélelhárító rakétával már ronda dolgokat tud csinálni, mert ha a radarernyő alatt meg tud tenni két man in the loop rakétával 200 km-t, akkor az szinte garantáltan mínusz két harckocsit jelent és még jó eséllyel vissza is tér. Az irányítása meg esetleg Nevadából történik egy kellemes, klimatizált épületből. A felszerelése nem, de arra meg szintén elég egyszerűen ki lehet képezni embereket a fronthoz közel. Akár helyi erőket is, ha mondjuk Afganisztánt nézem.

Egyesek a harckocsit, mint fegyvert azóta temetik, amióta csak megjelent a harcmezőkön. A két vh. között, amikor egyre-másra jelentek meg az új páncéltörő ágyúk, akkor azért. A 2. vh. után, amikor mindenki a repülőgépek meg az atomfegyverek bűvöletében élt, akkor meg azért.
Aztán valahogy mégis ott vannak minden hadsereg arzenáljában, és igen jó hasznukat is veszik a harcokban.
Sőt, nyakra-főre fejlesztenek újabbakat és újabbakat, a meglévőket meg kiselejtezés helyett fejlesztgetik szépen tovább és tovább.
Hogy a harckocsi legnagyobb ellensége nem egy másik harckocsi, hanem a repülőgép (vagy bármi más, ami a levegőből megtámadhatja), az se új dolog, már a 2. vh.-ban is megvolt, mint axióma, csak valamiért újra meg újra rácsodálkoznak erre a jelenségre az emberek, akik nem bírják felfogni, hogy a modern harc összfegyvernemi, és minden eszköznek, ami részt vesz a harcban, van ellenszere (vagy előbb-utóbb kifejlesztik az ellenszerét).

Máshol is olvastam már ezt, de szerintem hülyeség. A kézi páncéltörő fegyverekkel fél évszázada együtt élnek a harckocsik, a drón meg csak egy vadászbombázó, csak megszoktuk, hogy az afgánoknak nincs olyanja.

"Az ipari teljesítőképesség rég nincs azon a szinten Oroszországban, mint az 1980-as években volt kb.
Ez mondjuk a polgári piacra készített termékeiken is látszik."

1. Volt szerencsém az 1980-as évek első felében az MMG-AM-ben dolgozni. Volt ott egy CM-4 számítógép, ez a PDP-11/34 szovjet klónja volt (a szlovák az SM-4, a magyar a TPA 1140, de utóbbi már egy fejlettebb PDP - talán 11/40 - lenyúlása volt, azt hiszem). A CM-4 azért volt ott, mert az a szovjet export minőséget képviselte és valami szovjet üzem vissza akarta vásárolni, mert a hazai piacra készült verzió még ennél is szarabb volt. Pedig ez sem volt semmi! Egyszer bedöglött. Lévén garanciális, kijött a szovjet szerelő, kivette a hibás panelt. A mi hardvereseink gúvadt szemekkel nézték, mert egy deka forrasztás nem volt rajta, cserébe vagy fél mm lakk mindkét oldalán. A faszi fogott egy csípőfogót, lecsipkedte a hibás IC lábait, majd satura helyezve egy kalapáccsal kiverte a lakkból a maradékot. Ezután kért egy pákát. Elég gyanúsnak találta a pici Wellert, de megoldotta azzal is, nem kellett nagyobb, amit a vízvezeték-szerelők használtak :) .

2. A csaj apja, akivel akkoriban jártam, hozott magának Moszkvából egy villanyfúrót. Igaz, hogy ez a belföldi minőséget képviselte, talán 4,60 rubelért (40+ év távlatából tévedhetek is, de 10 alatt volt, az fix, tehát mondjuk 30 kakaós csiga akkori ára). Szerintem ha nem törik el, 0,8-as fúróval 14-es lyukat is lehetett volna fúrni vele, akkorát ütött a tokmány a ferde tengelye miatt.

3. Anyám mint szakszervezeti mittoménmi (ő sem tudja, csak szerették a munkahelyén, megválasztották minden szarra), volt kint a SZU-ban valami utazáson. Több érdekes sztori mellett hozott nekem ajándékba egy látszólag nagyon fasza barkácsgépet. Mindenféle cuccot, körfűrészt, köszörűt, stb. lehetett használni egy villanyfúróhoz csatlakoztatva (nem volt ütvefúró). Sajnos az a része, lévén spiáter, amihez az extrákat kellett csatlakoztatni, nagyjából az első használatnál eltört, az egészből a fúró volt a továbbiakban korlátozottan használható. Belföldi minőség...

Volt persze a haditechnika, amivel nekem nem volt dolgom, de állítólag az jó volt. Informatikusként az 1990-es években találkoztam a SZU összeomlását követően orosz szoftverekkel, amelyek az én megítélésem szerint messze használhatóbbak voltak nyugati társaiknál. Tudnám hirtelen említeni a Norton Commander (manapság a Windows Commander az utódja) két klónját. A Volkov Commander ugyan nem volt egy nagy szám, de ki lehetett vele rugdosni tárrezidens programokat, ami akkor volt brutálisan hasznos, ha az ember fejlesztés közben sikeresen lefagyasztotta a Btrieve nevű novelles fájlkezelőt, míg a DOS-Navigator már tudott bizonyos szintű multitaskingot, tehát pl. a flopira másolás idegőrlő ideje alatt lehetett vele szöveget is szerkeszteni.

Ha meg a penz lenne a problema, amikor a SzU osszedolt akkor sem hagytak abba a legfontosabb fejleszteseket, szep csendben mentek tovabb..

De bizony, gyakorlatilag MINDEN ment a kukába... Ezért tartanak ott az oroszok, hogy még ma is a teljesen és reménytelenül elavult T-72B3 a fő harckocsitípusuk.
Ha a harkovi konstrukciókat nem számoljuk, akkor ezek mentek a kukába: Objekt-187, Objekt-292, Objekt-785, Objekt-640, Objekt-299, T-80UM-1, Burlak, T-72B2.
Ami pedig megvalósult: T-90, ez is relatíve kis számban, annak ellenére, hogy nem volt más mint egy fejlesztett T-72B, és már a 90-es évek végén is elavultnak számított.
Ha nagyon megerőltetik magukat, annyit elérhetnek, hogy befejezik az Armatát, de sorozatgyártás kizárt, arra már nem lesz pénz. Az orosz ipar az ilyen bonyolult, modern haditechnikát szankciók nélkül is csak manufakturális körülmények között tudta volna gyártani, elképesztően drágán, és minimális példányszámban.

28/35mm-es wargame figqurákhoz passzol a méretarány, gondolom, abból meg végtelen van a piacon.

Egy cikk az orosz harckocsiveszteségekről.

gurkhan.blogspot.com/2022/03/blog-post_20.html

Fényképes bizonyítékok alapján eddig 254 harckocsit vesztettek az oroszok, de ami a megdöbbentő, hogy ebből 147-et úgy, hogy a személyzet egyszerűen elhagyta a sértetlen járműveket! A veszteséglistát toronymagasan a T-72B3M vezeti, de ez nem meglepő, mivel ez a legnagyobb számban bevetett típus.
Ezzel szemben az ukránok alig 67-et vesztettek, amiből csak 23 semmisült meg.

Kosz az infot... mondjuk ennyi erovel lehetne kozelsegi gyujtot hasznalni nem? Mondjuk az ellen viszont mukodne a kerites...

Igen egy "igaz teszt" kell majd. Csak a fiúkat sajnálom.
Ez viszont már nem játék! Remélem csak egy kb..ott photoshop. Semmi leírás hozzá.

Nagyon vágod:) Ezt most már "kínyukba" veszik elő mert gondolom nem ezeket a prototípus tankokat vagonírozták be először(?) T-90ből vagy B3ból mennyi lehet az Oroszoknak?

A kumulatív töltetekkel a helyzet az, hogy van nekik egy optimális távolság a páncéltól mérve, ahol az átütés a legnagyobb. Ez általában a töltet átmérőjének 6-8-szorosa. Pl. a Fagotnál a 93mm-es harci rész esetén ez ~56-75 cm közé tehető. Ezt ugye a rakéta méretei miatt nem lehetséges elérni. Viszont ha a rácson működik el a gyújtó, akkor akár meg is lehet az ideális távolság. Bár mondjuk egy BTR-nél, vagy akár egy harckocsi oldalpáncéljánál is lényegtelen, így is, úgy is átüti.
Beteszek egy grafikont ami szemlélteti ezt, a vízszintes tengelyen a páncéltól mért távolság van töltet átmérő szerint, a függőlegesen meg az átütés, szintén töltet átmérőben megadva. A két görbe közül az egyik egy normál töltetre vonatkozik, a másik egy precíziósan megmunkáltra (a maiak mind ilyenek, beleértve a legtöbb szovjet típust is)

Én úgy tudom, hogy ez is csak prototípus volt, talán az egyetlen. Érdekes már maga a megnevezése, mert használták a T80-UM2 típusnevet a Fekete Sasra is ( Objekt 640 ), miből szintén nem lett semmi az egy-két prototípuson kívül.
Ezt a példányt megfigyelték közvetlenül a háború előtt a Fehéroroszországban tartott Zapad-2022 gyakorlaton is. A tűzérség tette ilyen állapotba.
Még hiányzik a T-80UE1, T80UM2 unikum sorból egy T-80UM1 "Bars" Aréna aktív védelmi rendszerrel.

átütése még nagyobb is lesz mintha a páncélon működött volna el.

Az meg hogy lehet? Ezt nem egeszen ertem...

Ez a "példány" is egyedi vagy többet is építettek belőle?

Unique specimen of T-80UM2 tank equipped with “Drozd” active protection system lost in the Sumy Oblast, northeastern part of Ukraine.

Vagy tenni kell helyette trambulint:) Holnap reggel nyitnak a Decathlon boltok Kievkűlsőn ott fognak sorban állni az Orosz tankok szerelik fel rájuk:)

Ha a rács összezúzza a harci részt, akkor sehogy nem alakul ki a sugár. Ha meg a rácson elműködik a gyújtó, akkor gond nélkül kialakul a sugár, átütése még nagyobb is lesz mintha a páncélon működött volna el.
Ezért nem "csodafegyver" a rácspáncélzat, nagyon szituációfüggő, hogy működik e vagy sem, és kizárólag RPG, vagy RPG-hez hasonló gyújtóval ellátott töltetek ellen.

Es olyankor hogy alakul a kumulativ sugar? Nem erre az elvre epult pl a kotenyezes? (jo tudom azt a pct puskak ellen talaltak ki, de..)

Köszi a megvilágosítást.
Itt egy másik kép erről a BTR-4-ről. Ami a fószer vállán van RPG vagy Pct. rakéta? Kicsit bele kavarodtam.
(Nem biztos, hogy azzal lőtték ki, lehet csak hátterének használták a BTR-et.)

Nagyon egyszerűen. Teszteken kiderült, hogy a rács hatékonysága kb. 50%-os. 50% esély van rá, hogy az RPG gránát harci részét összezúzza. A másik 50%, meg hogy a rács beindítja a töltetet.
És ez csak az RPG gránátokra vonatkozik. Páncéltörő rakéták ellen szinte teljesen hatástalan, mert másfajta gyújtókat alkalmaznak, pl. a Konkursz vagy a Fagot a rácshoz érve azonnal robban, a rakéta méretei miatt esély sincs rá, hogy a rács összezúzza a harci részt.

még ippen befért:)

Mint hozzá nem értő kérdezem. Ha ezek a rácsok elvileg a vállról indítható pct. rakéták ellen védenek, akkor hogy tudott ekkora lyukat fúrni egy kézi páncéltörő fegyver a BTR oldalába a rácson keresztül?

Egy ritkaság is megsemmisült. Ukrán T-64B1M valahol Mariupol környékén oldalról kapott találatot, a futómű sérült, személyzete ezért elhagyta. Azért ritkaság, mert Kongó részére fejlesztették, az ottani igényeknek megfelelően, de csak pár darab került az afrikai országba tesztre. Összesen 50 db szállításáról volt szó és a néhány tesztpéldányon kívül 10 db-ot sikerült átalakítani, melyeket nem szállították le, hanem a donbaszi harcokban vetették be. Az ára mindent elárul róla, csak 200.000. dodó.

Valahol olvastam, harcirész-imitació. Az elharító rendszer elgondolkozik rajta melyik a valódi robbanófej, és közben időt veszít... Rakétahajtóművet imitál, ill van zavaró változata is.

Ha jól látom 9Б899 a GRAU kódja.. nem szerepel sehol. Viszont a Bergnél fejlesztették ki, ami az Almaz-Antey leányvállalata, rádió és elektronikai hadviselésre szakosodott.

Ezt megtudja mondani valaki mi(k) ezek?

Mondjuk a Tigr-ből legszívesebben ilyet építenék (átfaragnám) egy 6A-ra. Nekem tetszik ez a "kisponyvás".

Nekem sincs semmim (még) ebben a méretben. Igazából azért vettem csak meg mert így jó áras:) 15+10 lenne 35ben meg amúgy is egy T-90AK már van. De így együtt jól mutat (és nem sok helyet foglal) vagy csak simán egy próba. Brutál jó minőségű,részletes,sorjamentes. Nem mondom hogy próbáld ki, de pl 1:48as ban tudod megvenni az Ural APA kocsiját mert más nincs(még) és nagyon szeretnéd, vagy mások meg lehet ezzel vannak így. Főleg repülőt épít valaki egy kitérőt tenne a harcjármű felé ez pont jó neki.

Nem tudom ki, hogy van ezzel, de nekem harcjárműveknél az 1/48-as méretarányt egyszerűen nem tudom hová tenni. Maximum, ha egy 1/48-as helikoptert tesznek mellé. Az 1/72 még elfogadható, főleg egy nagyszabású csatajelenet bemutatásánál. Az 1/35 az alap nálam, de nagyon tetszenek az 1/16-os méretben, főleg ha szépen kidolgozott.

Hello. Uraim megérkezett a Suyata 1:48as T-90 és GAZ Tiger!
Akit érdekel teszek fel dobozbontást:) gyönyörű készlet!

Nem értettem ez a kis bizb@sz hogy tud "utolérni" egy ballisztikus rakétát (?), hát ha jól értelmezem ez oda be van "építve" onnan válik le.

Ez nem "harcjármű" de érdekes.
"Az amerikai hírszerzés egyik tisztviselője el mondta a New York Timesnak, hogy az Iszkander–M nevű, rövid távú (értsd: „csak” négy-ötszáz kilométeres lőtávolságú) ballisztikus rakétákkal együtt az oroszok egy furcsa, eddig számukra is teljesen ismeretlen minirakétát vetettek be a háborúban"

"EZEK A RAKÉTÁK KÉPESEK MEGTÉVESZTENI AZ ELLENSÉG LÉGVÉDELMÉT.
Az Iszkanderekhez ugyanis olyan, körülbelül harminc centis, rakétaszerű csalikat csatolnak, mint amilyen az alábbi képen is látható:
A kisebb rakéták akkor válnak le az Iszkanderrről, amikor érzékelik, hogy az ellenséges elhárítórakéták célba veszik. A csalik olyan elektronikus berendezéssel rendelkeznek, amely megzavarja a légvédelmi eszközök rádiójelét, közben pedig jelentős mennyiségű hőt bocsátanak ki, hogy magukra vonják az elhárítórakétákat. A New York Times szerint elképzelhető, hogy
EZEK A CSALIK ZAVARJÁK MEG AZ UKRÁN LÉGVÉDELMET ANNYIRA, HOGY NEM TUDJÁK ELHÁRÍTANI AZ ÚJABB ÉS ÚJABB OROSZ RAKÉTACSAPÁSOKAT.
A csalirakétákat először február végén szúrták ki a szakértők a közösségi médiában terjedő fotókon. Méretük és alakjuk miatt sokan azt hitték, hogy valamilyen kazettás robbanóanyagnak a kisebb bombái lehetnek (ezeket már szintén bevetették néhányszor az oroszok)."

Nem tudom, mert eléggé rossz a kép, de szerintem inkább civil cucc ami segít a mentésben. Gyanús a fehér rendszámtábla is.
De a kocsira rákereshetsz: Краз-255 экскаваторов EO-4421A

Segítsetek légyszi ezen a Krazon az a Gárda felvonulós piros sárga piros csikozás van? Akkor ez Orosz lenne?

Köszönöm!

Az első két kép nem mostani, 2014-es, Ilovajszknál készültek. Egyébként pedig a Meng a TS028-as készletében még adja is. Legalábbis a kötényen lévő sárga jelzéseket. Az alábbi cikkben pedig még ki is vesézik a dolgot.

https://www.bellingcat.com/news/uk-and-europe/2015/09/29/russias-6th-tank-brigade-pt-2/