Nézd, én nem rendőr vagy a repülő egyesület tagja vagyok, tehát nem védeni akartam a szervezőket csupán egy tényt közöltem!
A véleményem nekem is az, hogy ott nem lett volna szabad senkinek sem tartózkodni és ez erősen felveti a szervezők felé a felelősség kérdését, amit természetesen vizsgálnak is.

Tehát a szervezők gondoskodhattak volna a területről, hogy ne parkoljanak oda. Pl madzag,bizronsági őr, tábla.
Ha a gyalogost elütik, de nem zebrán, akkor is az autós a hibás, és ez így helyes.
Ne haljanak meg (égjenek meg) emberek azért, mert rosszkor voltak rossz helyen.

Üdv!
Én kint voltam a baleset utáni napon a helyszínen. Sok mindent hallottam, láttam a szakemberektől, akik a helyszínelést végezték. Az itteni beszélgetéshez hozzá tenném, ahol a balesetet szenvedett jármű állt az már nem a reptér területe, tehát elvileg bárki megállhatott volna ott. Más kérdés, hogy a leszálló pálya tengelyében nézelődni egy repülőnapon nem a legbiztonságosabb dolgok közé tartozik, szerintem.

Tragédiák sajnos bármikor bekövetkezhetnek, akár technikai, akár személyi hibákból, okokból. Én arra lennék "kíváncsi", hogy mekkora a bemutató-pilóták és gépeik "szabadságfoka", azaz előre meghatározott-e a repülés teljes időtartama mind magasság, mind bemutatott figura (orsó, palástorsó, stb) tekintetében. Van-e lehetőségük a pilótáknak ilyen bemutatókon, hogy előre nem egyeztetett (engedélyezett ?) manővert hajtsanak végre ? Természetesen más egy kötelékbemutató, ott nyilván minden másodperc koreográfiája rögzített és begyakorolt ... bár volt korábban kötelék-baleset is.

Az nekem is feltűnt az első videó alapján, hogy a becsapódás helyszíne nem kimondottan autók parkolására volt kijelölve.

Nagyon egyetértek.

Szerintem a szervezők dolga az is, hogy ne tudjon oda parkolni senki, ha az ebből a szempontból veszélyes terület. Meg olyan szabályok, hogy ne tudjon ráesni, aki repül.
Ez nagy repnapokon meg van szervezve, mert a 80as években katasztrófák tanítottak meg őket erre.
Első a biztonság.
Jóval fontosabb az élet mindennél.

R.I.P. R.I.P.
Azt nem lehet lebeszélni előre Urak! 100méteren csak áthúzás! 300méter felét meg lehet flikfakkolni, orsózni ,akármi. Legyen hova "menekűlni":(

Barátom, Vili és fia, Árpi emlékére. Ebben a pillanatban még le tudtatok volna szállni biztonságosan, de belekezdtetek abba a végzetes orsóba. Ahonnan sajnos már nem volt kiút.

Fenntartom azt a véleményem, hogy ezeket a muzeális gépeket nem lenne szabad engedni repülni. Teljesen függetlenül attól, hogy ez a legutóbbi sajnálatos eset műszaki- vagy pilótahiba volt, mind az emberekért, mind a gépért kár.

Van olyan múzeum, ahol I.VH környéki gépek repülőképes másolatai vannak. Most ami így hirtelen eszembe jut, az Sopwith Camel, Fokker DR I, Caproni bombázó, Wright Flyer. Néha repkednek is velük, ha jól tudom (amúgy meg 5€-ért meg lehet őket nézni). Ez egy másik kategória, ha valaki elég bátor, ám repüljön velük, de eredeti gépekkel, amikből amúgy sincs sok, azért nem kellene kísérteni a sorsot.

Amúgy nem lehet az a pár kocsi "tiltott" helyen parkolt? Az még a reptér része/vége nem?

Egy videó ami a becsapódás mellől készült: streamable.com/1ywjl1

Itt egy videó a Trojan börgöndi katasztrófájaról:
telex.hu/belfold/2023/09/10/legibemutato-kozben-lezuhant-egy-kisrepulo-a-borgondi-repulonapon

Üdvözletem!

Most meg egy T-28 Trojan zuhant le...
www.origo.hu/itthon/20230910-repulo-magyarorszag-lezuhant.html

Üdv, tothgun

Kepes, Hevényi, Hegyi, Marton, Fenyvesi. Mondjuk utóbbit sokszor ki kellett javítsam.:D
Ja, meg Patyi Balázs a hatóságtól, aki végig azon rugózott, hogy nem oktathatnak nekünk konkrét típust, aztán vizsgán csak típus-kérdései voltak.

Szóval, alezt vágom, azt hittem, hogy van valami új szabályzás, vagy új babona.

Köszönöm, ezekkel mind tisztában vagyok.
Azt hittem, hogy ezen kívül van valami újabb dolog.

Igen, van 'jogszabályi akadály', csak nem direkt módon. A légialkalmasság egy megtévesztően egyszerűnek tűnő, de valójában nagyon összetett és sokrétű fogalom, mely műszaki és jogi szempontból is értelmezhető (jogi: repülés nélkül, előre is igazolni tudjuk a műszaki alkalmasságot). A légijármű légialkalmassága egy folyamatosan fenntartott állapot. Gondolj olyasmire, hogy van egy 'játéktered', aminek a határai vastagon fel vannak festve, és ha azon kívül kerültél, akkor nem jöhetsz vissza játékba, elveszett a játékengedélyed, előbb meg kell újítani azt.

Ezek azok a soron kívüli tevékenységek, amik úgy kezdődnek, hogy 'before further flight...'. Nem kell a legnagyobb dolgokra gondolni, elég egy túlsúlyos leszállás, egy sebességlimit meghaladás (aerodinamikai túlterhelés), egy madárral való ütközés stb ami automatikusan hozza maga után a soronkívüli műszaki tevékenységet, annak elvégzése, az esetleges hibák feltárása és kijavítása nélkül nincs további repülés (effektíve, a légialkalmasság függőben, mert van végre nem hajtott esedékes műszaki tevékenység). A gyakoribb eseményekre vannak eljárások, mondjuk egy sebességlimit meghaladás után megvan, hogy miket kell átvizsgálni, és ha ott nincs feltárt meghibásodás, akkor nem kell tovább izgulni, légialkalmasság megmentve, nincs nagy baj (vagy baj elhárítva) és lehet menni repülni.

Alkatrészt vagy berendezést felhasználni beépíteni jogszerűen csak légialkalmas állapotút lehet, ezt igazoló tanúsítvánnyal. Amikor leszerelt berendezés kerül egyik helyről a másikra, akkor is kiállításra kerül egy tanúsítvány, hogy a légialkalmas állapot csorbítatlanul megvan (többek közt ez azt is jelenti, hogy nem került üzemi üzemeltetési paramétereken, limiteken kívül).

Egy ilyen esemény után mindennek megszakadt a légialkalmassága (jogi biztosan, műszaki nagyon valószínűen), nem lehet leépítés után felszerelés előtt tanúsítványt kiállítani - csak az esetlegesen meghatározható 'before further flight...' kategóriájú tevékenységek után. Nem nyilvánvalóan menthetetlen egységre ilyenkor többnyire először az is kérdés, hogy mi is lenne ez a tevékenységkör, ami szükséges 'before further flight', hogy újra igazolni lehessen a megbízható légialkalmas állapotot.

A jogi akadály a jogi légialkalmasság megszakadása.

Ha a raktárban leveszel a polcról egy vadonatúj egységet és leejted, az ugyanígy járt. Ha nem magasról ejted le, nincs külsérelmi nyom sem, szinte biztos, hogy műszakilag kutya baja, akkor is megszakadt a jogi alkalmassága.

Nem kell külön jogi passzus hogy direkt tilos ilyet beépíteni, tökmindegy milyen, tökmindegy honnét van, ha nincs érvényes légialkalmassági tanúsítványa, nem lehet beépíteni (fizikailag be lehet, de a fogadó légijármű légialkalmassága is ugrik azzal a beszereléssel, úgy nem repülhet).

inkább arról az oldalról közelítsd meg, hogy egy törött gépnél ki garantálja a berendezés légialkamasságát? Hiszen annak a gépnek a légialkalmassága, - ezzel a berendezéseinek is - megszűnik, amíg valaki nem tanusítja annak megbízható működését. A berendezés paszportjában benne van a berendezés előélete, és a fel és leépítések oka is szerepel benne.
Azért az is benne van a dologban, hogy a repülősök - igaz kevésbé mint a hajósok, - de azért kicsit babonásak. Meg aaz is, hogy egy szárazföldi és egy vizi járművel meg lehet állni, de a levegőben ez nem működik.
Lombos Vili volt az oktatód? Nekem még Trisámli (Háromszéki) volt.

Szia!

Én kifejezetten arra vagyok kíváncsi, hogy jogszabályi akadálya van-e most a dolognak.

Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy van amit lehet és van, amit nem lehet gazdaságosan javítani.

Annak idején a Kossuthban hallottuk párszor, hogy törött gépet nem kannibalizálunk, de aztán mindig volt egy-egy ellenpélda, hogy azért néha mégis.

Majd a biztosító fizet. Akkor már csak a gép árának a 95%-át kell hozzácsapni, és már vehetnek is egy újat. :-)

@borisz
Ne úgy nézd a kérdést, hol a határ, hanem arra a kérdésre kell a választ megtalálni, hogyan lesz-lehet belőle újra légialkalmas, ~újjal (nagyjavítottal) egyenértékű megbízhatóságú, beépíthető berendezés, alkatrész, stb. Ha ezt hitelesen (harmadik fél előtt is bizonyíthatóan), nem lehet megoldani, akkor a csere a megoldás, a cél a megbízhatósági szinten alapuló légialkalmasság.

Gondolj bele, mennyi féle problémával járhat egy egyszerű elázás is. Egy gázturbinás hajtómű mondjuk, hiába nagy darab vas, szinte nulla idő alatt hűtöd a turbinatárcsákat üzemi hőfokról 20 fok Celsiusra. A turbinaházat is, ami gyorsabban fog zsugorodni mint a tárcsák lapátok.

Pongyolán fogalmazva, itt most az utolsó csavarig a pálya vonalán kívül került minden, és csak érvényes papírokkal jöhet(ne) vissza a játékba. A papírokon pedig vkinek ki kell jelenteni, hogy igazolhatóan nem kevesebb, mint előtte. Ehhez az igazolás módját is tisztázni kell előbb. Rendszerint 'beyond economic repair'.

Szia
1. Azért nem feltétlenül kuka, csak mivel a legdrágább alkatrészek (forgószárny, faroklégcsavar, valószínűleg a hajtómű és a főreduktor is) sérültek valószínűleg nem javítható gazdaságosan.
2. Igen, az volt a mondás, hogy tilos beépíteni. De a valóság teljesen mást mutat: rengeteg ilyen összelegózós eset volt. Idehaza hirtelen egy jut eszembe: két Il-28-asból raktak össze egyet.

Nem, ugyan arról beszélek én is.
Megpróbálok másképp fogalmazni: hol van az a határ balesetes gépnél, amikor még felhasználhatóak az alkatrészei, és mikortól nem?

Két különböző dologról beszéltek. Sárkányos azt mondja, szakmai előírás, hogy MÁSIK GÉPBE nem építhető be. Amit Te említesz, ott a sérült gépet javították.
Más kérdés, hogy egy elektronikával tömött gépet mennyire gazdaságos javítani, főleg, hogy vízbe esett. Kocsiknál is gyakorlatilag kuka az az autó, amelyik elmerült vízben. Ahhoz, hogy biztonságos legyen, minden kontaktot ellenőrizni kell. Ha az autóban megszakad a gyújtás, egy pillanatra, nem gond. Légijárműnél már igen.
ezuhant gépnél nem lehet tudni, hogy egy jónak tűnő berendezés, alkatrész mennyire sérült.

Egyébként hol van ez a jogi határ?
A hasraszállt Gripent ugye még kilakatolták, pedig abból kattintott is a pilóta.

Ez volt az? Az 501es?

Na ezt nem gondoltam, akkor hmmm mehet a rendőrmúzeumba:)

"katonai cucc" biztos bírja a gyűrődést. Látod a hetekig sós tengervízbe süllyedt akkus kocsikat kimentik az elsüllyedt hajókból akkor ezt is meg tudják menteni. Két pilóta bűntől ott fog hajszáritózni:) ááá vicc volt biztos műszaki gebasz volt.

Ez a gép kuka. Az ilyen repülő eseményt szenvedett gépből bárminemű alkatrészt/ berendezést átépíteni üzemképes gépbe tilos!

Egy ilyen csobbanás után menthető még a gép? Ez ugye édesvíz, esetleg egy nagyjavítás szintű karbantartás után? Feltéve persze, hogy semmi sem deformálódott.

A kérdés akár külön is értelmezhető a sárkányra, a hajtóműre és az elektronikára. Illetve más gépben felhasználhatók-e az alkatrészek?

Már ki is emelték a "roncsot" kvgyorsak:)

Igen hálazégnek. Mondjuk az "magasság/ereszkedés" nem volt olyan vészes. Ha meg tudtak úszni nincs gond:) valami hajó hamar ott volt kimentette őket. Úgy el kezdett forogni lehet a farok rotor állt le (?)

Viszont legalább túlélte mindenki, azt írták.

videa.hu/videok/sonline/jarmuvek/videon-ahogy-lezuhan-a-rendorsegi-6Nv4CSw8KiPsF6RB

Ne már megint egy:(

Újabb halálos baleset:
www.msn.com/hu-hu/hirek/other/lezuhant-egy-amerikai-katonai-rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p-ausztr%C3%A1lia-partjain%C3%A1l-h%C3%A1rman-meghaltak/ar-AA1fPC25
z

Sziasztok,

Egy újabb súlyos kimenetelű esemény:
www.portfolio.hu/global/20230826/sulyos-veszteseg-erte-ukrajnat-a-frontvonaltol-tavol-635799
z

Szia!
Köszönöm az infót!
Üdv:
Vini

Szia
A katapultálás rendszere a többüléses gépeken elég bonyolult.
Oktatógépeken - L-39 esetében konkrétan - mindig csak egy ülés megy, aki nem indítja a folyamatot annak nem megy el.
Vadászgépek oktató változatain pl. kétüléses MiG-ek - mindkettő megy a meghatározott sorrendben. Fejlett kétüléses HARCI gépek esetében lehet állítani mi hogy legyen. F-14 esetében például tucatnyi verzió van, olyan is hogy mindkét ülés automatikusan megy, olyan is hogy csak aki meghúzza... Ennek komoly oka van.

Szia,

Úgy tűnik hajtómű leállás okozta a hibát.
www.msn.com/hu-hu/hirek/other/aut%C3%B3kra-zuhant-egy-mig-23-as-rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p-michiganben/ar-AA1fi6S1
z

Passzolom, véletlen kattnál is mindkét szék repül? A tiszteletkör alapján inkább valami kormányvezérlő rendszer hibára gondolok, de akár hajtómű leállás is benne van, csak a népséget elkerülendő fordultak egyet.
z

Sziasztok!
Mi történhetett?Hajtómű leállás lehetett?Bár a videót nézve inkább véletlen kattintás lehetett...

Sziasztok,

Egy újabb szomorú hír, de legalább a pilóták túlélték:
www.origo.hu/nagyvilag/20230814-lezuhant-reulo-legi-show.html
z

Köszi!

Állítólag 6 oldalszámú vol

Szia
Oldalszámot? Hivatalosan még neveket se :(
Eltelt két és fél nap és még egy sajtótájékoztatót se tartottak.
A balesetvizsgáló iskolán azt tanították minden nap legyen min 1 sajtótájékoztató. Ha nincs előrelépés akkor még fontosabb...

Ott egy USA gép verte le a siklót, utána túzdelték ki a gömböket

Joshe, amit írtál az a műszaki meghibásodás jellegére utal, az olyan katasztrófa nem jár feltétlenül halálos eseménnyel (sikeresen kényszerleszáll a gép)
Amit Pirátvitorla ír (és amit én is állítok) az a szakmai kivizsgálás szabályai alapján történő meghatározást tartalmazza, ezt pedig a Polgári Nemzetközi Repülési Szervezet (ICAO) 13 függeléke, amely kifejezetten a szakmai vizsgálatot szabályozza.

Milyen érdekes Olaszban is van ilyen/hasonló kötélpálya ott bezzeg van feltéve vagy Emillio hógömb. Ennek biztos nem repül neki semmi.

A polgári repülésben (ICAO 13 Függelék) van repülőesemény, súlyos repülőesemény és baleset. Azt Pirátvitorla jól leírta, hogy mikortól számit eseménynek valami (rep szándékkal első személy a fedélzetre lép, és amig az utolsó el nem hagyja).
Mintegy 20 évvel ezelőtt volt törekvés arra, hogy az állami (katonai) repülésben az USA által használt kategorizálások legyenek. Ezt az USA-ban továbbképzésen részt vevő katona, aki ebből doktorált, erőltette nagyon. Ennek vannak érdekes aspektusai, mert a besorolásokat a keletkezett károk értéke alapján próbálták meghatározni.
De amikor a KBSZ-hez került az állami események kivizsgálása, akkor az állami repülés is végleg átvette a polgári kategorizálást. Azóta újból a HM hatásköre az állami események szakmai kivizsgálása.
Van, amikor egy eseményt át kell minősíteni, mert pl az a baleset amelyben valaki 30 napon belül meghal. Tehát lehet, hogy az elején még csak súlyos repesemény, de 30 nap múlva már baleset.
Sajnos itt egyből baleset minősítést kapott.
Más területeken szokás a 4 főnél több halálos esettel járó balesetet katasztrtófának nevezni.

Sziasztok!
Más forrást most nem néztem, meg lehet, hogy ezt is felületesen, de oldalszámot tudunk már?
Udv KP

Csak kiegészítésül jegyezném meg, hogy nem teljesen szleng, még ha ez nem is feltétlenül tartozik ide. Mérnöki megközelítésben, katasztrofális meghibásodásról beszélhetünk, amikor a hatás hirtelen és visszafordíthatatlan, onnantól elkerülhetetlen. A kereskedelmi légiközlekedésben pl a CS-25 is tartalmazza definíció szerint, hogy Catastrophic Failure Conditions: Failure Conditions, which would prevent the continued safe flight and landing of the aeroplane. Mérnökileg, ami így jár, az katasztrofális meghibásodást szenved. Szerintem az ICAO és az FAA is használja ezt a kifejezést.