Üdv mindenkinek!

Mostanság kezdtem megnézegetni Brett Green workshop videóit, nagyon tanulságosak, főleg nekem, mert lényegében én most ismerkedem a festékszóróval való festéssel. Ezügyben lenne egy kérdésem: amikor elkezdtem fújni, előtte utánaolvastam, milyen technikával érdemes, kb. milyen legyen a festés íve, stb. Nem is volt ezzel semmi gond, ezek alapján megcsináltam két-három makettet, viszonylag szépek is lettek, viszont meglepve láttam, hogy Brett papa teljesen más technikával fest. Én a magam kis primitív egyfunkciós, noname festékpisztolyommal festek, úgy, hogy 10-15 cm-nél soha nem tartom közelebb a maketthez, és egy felületen egy festési fázisban max. 2x megyek át, egyszer keresztben, egyszer hosszában. Ehhez képest Brett papa tök közelről fúj (biztos fényévekkel jobb cucca van, de akkor is érdekel, miért fúj ilyen közelről), és egy felületen baromi sokszor átmegy, először átködöli, majd még egyszer rámegy, majd még egyszer, kb. úgy használja a festőpisztolyt, mintha valami nagyobb zsírkrétával maszatolna.

Kérdésem, hogy akkor most melyik módszer a célravezető? Vagy alapból hülyeséget kérdezek, mert nem lehet a két festőcuccot összehasonlítani, és mindegyikkel másképp kell bánni? Egy pár tippet szívesen vennék, hogy egy alap festékpisztollyal melyik módszer adja a legegyenletesebb eredményt.

Tray! Elkezdem megépíteni a festőkabinomat, ha elkészült, csatolok képeket. :)

És hogy egy "klasszikustól" idézzek: "CUKI, CUKI VAGYOK! LALALALALALALA!" :D

Üdv

Zag

strom!
Még nem gondoltam rá :) Egy hétvége alatt összerakhatnék hármat is, de arra tényleg rámenne az egész hétvégém, annyit meg nekem nem ér meg. Segítek szívesen, de nekem ez így nem biznisz.
A szűrő az porszívókhoz gyártott anyag. Semmi gond vele.
Az elektronikában használt ventik miért "termelnének" szikrát? Erről most hallok először. Szerintem teljesen biztonságosak.
Nagyobb elszívókban inkább az elektrosztatikus feltöltődés okoz gondot. Nem egy autófestő műhely égett már le miatta. Arról van szó, hogy a műanyag csőben a por (és festék részecskék) súrlódása miatt feltöltődik az anyag, aminek a kisülése rohadt nagy szikrával járhat, és már kész is a tűz. A megoldás a cső földelése a belsejében végigfutó dróttal, - de ez a veszély a mi esetünkben elhanyagolható.

tray! lehet, hogy hülye, sőt tolakodó kérdés, de nem gondoltál még arra, hogy csinálsz eladásra is festő dobozt? Sztem sokan befizetnének rá. Nekem túl macerás lenne megcsinálni egy ilyet, de nincs időm, főleg az anyagok beszerzésére, nekem pl. olyan 15e. biztos megérne. Egyébként milyen szürőt használtok? Mert állítólag a PC-khez való venti szikrát termelhet, ami nem túl szerencsés szintetikus, gyúlékony cuccokál!?

köszi mindenkinek a festéktani továbbképzést!

Zag!
A befújó ventire azért volt szükség, hogy a levegőben lévő szöszöket, porszemeket a szűrővel megfogja. Ha csak "kifele" húzod a levegőt, ezzel rontasz a festés tisztaságán, mivel több (szűretlen) levegő => több por. Sajnos a város közepén lévő lakásomban a száraz levegővel kombinálva ez óriási gondot jelentett.
Ha van egy venti ami kifelé, egy másik, ami befelé tolja a levegőt, és mind a kettőnél szűrő van, az a tökéletes megoldás. Védi a makettet is, és az egészségedet is. Fontos még, hogy egyforma ventillátorok legyenek, egyforma szűrővel, és ugyanazon a feszültségen járjanak, így a dobozba beáramló és a dobozt elhagyó levegő mennyisége azonos (egyébként is azonos lenne :) csak akkor nem a szűrőn menne keresztül, ami vagy a makettnek vagy a tüdődnek nem lenne hasznos).
Ha nálad nem gond a por, akkor elég egy kifelé szívő venti is. Ha egy csövön kivezeted a lakásból, akkor szűrő se kell rá.

Ha festőkabin építésére adod a fejed, egy hétvége alatt összehozható. Ha minden anyagot te veszel meg (nem tudsz használ ventit, tápot stb. zsákmányolni), és full plexiből építed, ahogy én is tettem, akkor se drágább 10-12 ezernél (ebből a plexi kb. a költségek fele).
Tápnak én egy változtatható feszültségű AC/DC adaptert használok, ami a fúrómhoz is tökéletes. (Nyilván festés közben nem furkálok.)

ALBI!
A különbség az akril és az olaj (enamel) festékek között a higító.
(Régen ezek a jelzők teljesen mást jelentettek, arra vonatkoztak, hogy a festék száradásakor átmegy-e egy bizonyos kémiai folyamaton, ami megakadályozza a későbbi feloldhatóságát, de ma már ez a jelentése teljesen eltűnt, legalábbis makettes körökben.)
A festékek egyik alkotóeleme a kötőanyag, ezt oldja a higító. A higító elpárolgásával a kötőanyag megszilárdul, ez rögzíti a felületen a pigmenteket.
Röviden, az akril festékek általában víz és alkohol keverékével higíthatóak, az enamellekhez kőolajszármazékokat vagy szintetikus higítókat kell használni. Minden festékmárkának van külön higítója, ahol a festéket vetted, ott vehetsz hozzá higítót is.
A higítók között van "átjárás", az egyik márka jó lehet a másikhoz is, de van akinek "ipari" higító is bevált, amit nagy tételben olcsón lehet venni festékboltokban vagy akár Tescóban is. Ezt ki kell kísérletezni, vagy olvass vissza néhány topikban, elég gyakran felmerül a kérdés.
Akril festékek a könnyebik esetet alkotják, ezeknél általában az alkoholt lehet mellőzni, és sima vízzel higithatóak, sőt, a LifeColor festékekhez kizárólag vízet tanácsolnak (de az alkohol sem árt neki). Sima csapvíz is megteszi, ha igényesebb vagy, akkor desztillált víz (100 Ft körül van egy liter).
Vannak még "lakkhigítós" festékek is, pl. a MM-nek van ilyen lakkja, ez egy külön kategória, de elég ritka, és nem is ajánlom a használatát.

boriszjelcint!
A MM-nek van akril és enamel festéke is, mielőtt beveted a Revell higítóját, nézd meg, te milyet vettél! Enamel esetében is eltér a két higító, bár ez nem biztos, hogy gondot okoz - egy próbafestés kiderítheti.

Kinyitással kapcs. Nekem még nem volt gondom MM festék kinyitásával, Tamiyával annál inkább. Annak műanyag kupakja van, és van egy módszer, amivel egyszerűen kinyitható az elsőre reménytelennek tűnő eset is, amikor a festék a rászorult kupakkal már a fél család kezén végigment. Lehet, hogy az MM fém kupakjával is működik. Szóval. Egy kis müzlistálba kevés vizet öntök, kb. 0.5-1 cm magasságig. Beteszem mikróba (csak a vizet!!!), ez tíz másodperc alatt felforralja. Ezután a forró vízbe fejjel lefelé beleteszem a festéket, hogy a kupak gyorsan átmelegedjen. Tíz másodperc múlva kiveszem a vízből (konyharuhával fogom meg, mert akkor már ez is forró lehet), és úgy nyílik a festék, mintha nem lett volna rendesen rácsavarva.
A titok nyitja a hőtágulás, ennek hatására ugyanis a kupak belsejének átmérője (a "lyuk") mérete is növekszik, szemben a közhiedelemmel.
Próbáld ki, hátha bevállik.

ALBI!
Képeket is tudsz mutatni?

borisz!
én egy tamiya akrilt kupak átfúrásával tudtam csak kinyitni...

Hi

Bocs, de van egy nagyon hülye kérdésem.
Még csak most raktam össze életem első gépét. Amit jól el is csesztem, ugyanis öszeragasztotamm nagyon szép lett ahoz képest hogy első!!!:D
De akabint le kellet volna festeni mielőtt ragasztok, na mind1! :(
Szóval rájöttem hogy vennem kell pár festéket. De nem tuom milyet???
Vannak Akril, olaj alapú, olaj stb. Na most akkor mi a különbség köztük?
Jó nagyából képben vagyok, de mégsem.
Köszi előre is, és bocsi hogy lusta vook utána olvasni pár száz oldalt!

jó, köszi.
és vmeik H higító jó arra, hogy mondjuk fújáshoz higítsam?
illetve higítás nékü, ecettel lehet festeniegyenruhára terepcsíkokat, vagy valamien fura dolgot csinál száradás közben?
ü.é. felhólyagosodik, összehúzódik, stb...

Bármíly meglepó hígítóval... mondjuk a sajátjával... de meg lehet ki smértékben próbálni a revell hígítót is, néha az is jó, DE NEM MINDÍG!!! teszt. ha felül a hígíto a festékre, vagy aláfolyik akkor felejtő. (kicsibetszteld)

Nyitás: a kopkot rendesen odacsapkodod tetejével lefele, lapjával az asztalhoz 3x-4x becsületesen, majd egy jó rongyot kézbevéve ráfogva kinyitod tekerő mozdulattal.

2. es módszer óvatosan hígítót folyatsz a kupak pereme alá fejjel lefele, majd 10-15 berc elteltével megpróbálod kinyitni.

Sokszor csak a két módszer együttes, ismételt, és töretlen alkalmazása vezet eredményre.

szasztok!
láma kérdésem van-tudom- de nekem gondot okoz!
kaptam egy MM feketét, ami nem gond önmagában, csak
-1 nem tom kinyitni
-2 mivel higítható?

Igen arra értem

Az én kabinomban a bal oldalsó részen fúj be a venti, felül jobb oldalon pedig szív. A befújóra azért van szükség, hogy legyen légkeringés, megkönnyítse a kiszívó venti dolgát.

Szűrőnek a porszívókba használatos szűrőt is használhatsz, vagy ritka szövésű szivacsot, szóval ne legyen túl sűrű, mert akkor nem tuddja rendesen fújni/szívni a levegőt.

Én újságpapírral bélelem ki a kabin azon részét, ahová fújok.

:) Én azért tettem bele, mert nem tartom elég erősnek az egy ventit, hogy kiszívja a festéket. Így egy kicsit nagyobb a "légmozgás" odabenn...:)

De a jobb oldali befújó venti szerepe továbbra is érdekelne... :)

Elnézést, már meg is lett válaszolva az összes kérdésem, csak sokáig nem frissítettem. :)

Köszi warbirds, MrChef! :)

Zag

MrChef!

Jó ötlet, valóban jó megoldással működik pl. a Tamiya cucca. Az általatok épített kabinokban a levegő befújása mihez volt szükséges? Ha úgyis bal oldalra rakjátok a kifújó ventit, és jobb kezes fújással pont oda megy a festék, tehát rendesen ki tudja szívni a venti, akkor minek jobb oldalra egy befújó venti?

Tényleg érdemes megfontolni, hogy esetleg a Tamiyához hasonlóan hátul középen felszerelni egy ventit, szűrővel előtte, és erre fújni, bár ez szerintem pontosan annyira hatékony, mint az általatok használt hátsó kifújó venti + szűrős megoldás.

Az előző hozzászólásomban feltett kérdéseimre is kérhetnék választ? :)

Köszi

Zag

Amon !
Egyetértek Bendeguzzal, Szinte a világos zöldtől a feketés zöldig minden.
A sivatagos vidékű délen itt-ott látni lehet homokszínű BT-5-ösöket (BT-7-eseket).
Estleg ha nagyon virított a hk. akkor lelocsolták valami folyadékkal, és megszórták jól homokkal .
Télen az ismert meszeléses álcázás volt, csíkokban, foltokban, vagy a teljes felületen.
Üdv:atlasz

Zag! Én még nem használtam a kabinomat, mivel a kompresszor hibádzik még az eszcájgok közül...:))) Szűrönek alkalmazhatsz sztem egyszerű vékonyabb szivacs lapot is. Ha átmenő furattal látod el az oldalfalakat a ventiknél, akkor hosszú, vékony anyás csavarokkal tudod rögzíteni azokat és belűlről fel tudod ezekre fogatni a szivacsot az anyákkal. Tehát: a belső oldalra a négy kilógó tőcsavarra (asszem ez a neve:)) felrakod a szivacsot és 4 alátéttel meg anyával rögzíted. MrChef ötlete is kiváló, ahhoz kevesebbet kell barkácsolni...:) Üdv! warbirds

Zag!

Ácsi, van egy jobb ötletem!
hobbyworld.aoshima-bk.co.jp/scripts/hw/kengte.aspx

Az alsó két terméket skubizd meg. Ezek nem olyan elven működnek, mint amit mi raktunk össze, hanem egy jó nagy draab filterre megy a kifújt festék (higító), amit hátulról ventillátor szív; valami ilyesmi. Szerintem tanulmányozd át a képet, leírást, és lehet, hogy ezalapján lenne érdemes festőkabint építened. A Tamiyának és a Gunzének nem lehetnek rossz cuccai...:-)

Tray, MrChef, Warbirds!

Olvastam régebbi hozzászólásaitokat, és kedvet kaptam én is, hogy festőkabint fabrikáljak, mivel nem igazán megfelelő a szoba közepén egy kartondobozba fújkálni. :)

Az alapok tiszták a hozzászólásaitok alapján, tehát:

- egy venti beszívja a levegőt (pl. jobb oldalfalon hátul)
- egy venti kiszívja a levegőt (pl. hátlapon bal oldalt)
- tápellátás sima számítógép tápegységgel
- a kivezetéshez egy gégecsövet csatlakoztatok, az meg mehet ki az ablakon

Az elejét nem tudom még, hogy alakítsam ki, egy plexi valóban jó lenne, de alsó peremet nem akarok, az engem zavarna, úgyhogy marad a felső perem, és akkor felfelé nyílna a plexi, esetleg felső perem nélkül úgy megoldani, hogy teljesen hátra lehessen hajtani a plexit.

Szűrők tekintetében kéne pár tanács:

- milyen szűrőt tegyek a ventik elé
- hogyan rögzítsem a szűrőket a ventikhez

Mivel szoktátok kibélelni a festőkabint, hogy ne a kabin legyen csupa festék (bár alapvetően ez a funkciója, hogy festékes legyen, és ne összevissza szálljon a festék :) )? Vagy csak az alsó részre raktok valami papírt?

Köszi

Zag

Köszönöm a megnyugtató válszokat és a tippeket. :)

Szia!
Szerintem nagyon jó és könnyen használható a Tamiya spray, ajánlom! Én is csak pár autót építettem eddig, de egyiken se folyt meg a festék. Néhol ugyan kissé vastagabb lett, és valahol habzott is, ha sok ment egy helyre. Nekem a régebbi, nem metál festékekkel volt inkább gondom, egyik színből kb 4-et vettem, mert nagyon kevés jött ki belőle normálisan, utána meg külön jött a gáz és folyt a tubusból a festék (lehet, hogy már régi volt). Meleg vízbe áztatva viszont használható lett. A lényeg, hogy kb 20cm távolságból kell fújni és gyorsan mozgatni a tubust (vagy a makettet). A gyöngyházfényű színeket még könnyebb használni, nem kell csiszolni, csak lakk vagy polír és kész.
z

jó festékek, és nagyon büdösek. vékony rétegekben, 3x 4x átfújva kell felvinni hogy meg ne follyon, persze teljes száradás után. javaslom alapozó használatát (szintén spray) azzel aládolgozni a felületnek, a két napig álni hayott felületet aztán 2500-3000-es vizes csiszoló papírral finom felpolírozod. tisztítás, és első réteg festék rá. Fantasztikusan szép eredményt lehet vele elérni.

Mi a véleményetek a Tamiya (vagy egyéb) spray festékről? Ha pl. nincsen szórópisztolyom ezzel is tudok szépet fújni mondjuk autó kasztnira? Azért gondolkodom ezen, mert ritkábban szoktam makettet összerakni (sajnos), és nem akarok beruházni kompresszorra, festékpisztolyra, ilyesmire. Persze, ha nagyon nem ajánljátok, akkor meg tudom oldani havernál az autó "fényezését", neki van mindene, ami kell, csak akkor szállítgatni kell a félkész alkatrészeket.

Zag
Tamiya akril fényes lakkot használok, Gunze Mr. Color Thinner-el hígítom, és Gunze Retardert teszek bele. Bolondbiztos fényes lakknak bizonyult, és gyorsan szárad.
Akril festékes ecsetet alkoholban, vagy acetonmentes körömlakklemosóban meg lehet pucolni. Festékszórót alkohollal szoktam tisztítani.

Sziasztok!

Néhány kérdésem lenne festékszóró használatával kapcsolatban:

1. Tamiya akril festékeket használok, fújás előtt milyen arányban célszerű higítani a festéket és legfőképpen mivel? Mindenképpen a saját higítóját (X-20A) kell használni?

2. Ugyanez a kérdés, csak Tamiya akril lakk esetében, higítási arány illetve higító típusa mi legyen?

3. Ecsetek kimosására elég a sima víz, vagy szintén valamilyen higítót használjak?

4. A festékszóró tisztítására milyen higítót használjak, hogy átfújjam vele a pisztolyt?

Köszi

Zag

Zöld, így tömören, lényegretötően. Nem volt szabványszinük, úgy mint az amiknak, csak egyszerüen lekenték valami zöldel, amit találtak, szóval bármilyen szerinted megfelelő színt választhatsz
Bende

Szerbusztok!

Az lenne a kérdésem, hogy mi volt a 2.vh-s szovjet harckocsik alap színe? 1941-től ha változott. Lehetőleg model master szinek.

Előre is köszi.

Zag!
Esetleg megpróbálhatod azt a ragasztót amit a papírmakettesek használnak(most nem ugrik be a neve:P, én meg Szolbond K-101-ként szerzem, de így nem ajánlanaám, mert 20 l-es kiszerelésben van:D), ugyanis az vízvázisú, tehát elég lassan köt ahhoz, hogy pöpecül belődd a szélvédőt és nem tartalmaz semmi olyan vegyi cuccost, ami szétbarmolná az üveget.
Bende

Püsi,

gondolom az enamelre érted; de én előtte kipróbálnám egy kis tálkában.

Hali,
Szerintetek a Tamiya festékhez jó a Revell higító?

Laci

Még annyi, hogy a kabinttető, átlátszó műanyagot azért ez is marja, sztem nincs olyan ami nem, a clearfix is. Vigyázni kell. Ha mégis rámegy, finoman le kell csiszolni, majd lehet kapni szilikon sprayt, majd meg kell polírozni, azzal el lehet tüntetni apró karcolásokat és csiszolás nyomokat. Nem csak eltünteti a nyomokat, élethű lesz. Ezt a tippet a hobbim a makettezés c. könyvből szedtem, ajánlom mindenkinek.

Üdv:Strom

Zag! nekem lenne egy tippem a ragasztásra, ami nekem minden problémámat megoldotta évekre. A neve: DURACRIL, ez fogorvosi, fogtechnikai (precíziós) ragasztó. Nagyon erős ( de nem annyira mint a pillanacs:) és hajszál vékonyan fed, többször is lehet vele uott próbálkozni, az sem baj, ha kifolyik, mert elpárolog. De ha mégis vastagon folyik fel a felületre, akkor a legfinomabb szemcséjű papírral is könnyen lecsiszolható és nem marja a műanyagot, mint a pillanatragacs, meg a cement ragasztók. A pillanatragacs nagyon agresszív ragasztó, marja a műanyagot és ha kifolyik olyan vastagon rakódik a cuccra, hogy órákig kell csiszolni, csak nagy rutinnal rendelkezőnek ajánlják. Orvosi műszereket kellékeket gyártó boltokban kapható, pl. OMKER, Bajcsi 21., Pozsonyi út 9. Amióta én használom, szinte nem kell ragasztásból adódó hibákat csiszolnom. Egy hátránya van csak, pokoli büdös:)

Üdv: Strom

Ákos, köszi a tippet, kipróbálom, mindenestre biztos ami biztos vettem egy MM enamelt is:)

Strom

A Future az egy padlóápoló. :) Fényes akril lakk nagyjából. Többször volt már téma a fórumon. Egyébként Zolinak teljesen igaza van, ha kimaszkolod akkor sem marja meg.

Szia Zag!
Ha elég nagy a ragasztási felület, akkor nyugodtan próbáld meg Cleafix-szel, nekem eddig bevált. Bár a biztonság kedvéért pillanatragaccsal is körbefolyatom óvatosan. (Most bontottam szét egy autót és elég sokat gürcöltem a szélvédővel, míg hajlandó volt elengedni a kasznit...) A lényeg, hogy tetővel lefelé kendd rá a pillanatragacsot, mert a gőze felfelé áramlik! Esetleg ki is maszkolhatod az üveget, akkor csak nem marja meg a ragacs gőze.
z

Tudatlanságom teljes tudatában kérdezem, mi az a Future? :) Hogyan működik, mire való?

A másik meg, hogy pillanatragasztót azért nem szívesen használnék, mert elsőre tuti nem sikerül jól bepozícionálni a szélvédőt, olyan ragasztó kell, ami nem köt olyan gyorsan, mint a pillanatragacs, és nem marja meg sem a festett felületet, sem az átlátszó részt, és könnyen le lehet törölni, ezért is gondoltam a clearfix-re, hiszen ez elvileg erre való, ezért találták ki. :)

Zag

Ha maradnak, akkor újra kell kezdeni. :)

Összegezném a szélvédő javítási procedúrát, csak hogy jól eljutott-e kicsi agyamig a sok ötlet és tanács, amit kaptam. :)

1. 1000-es vízpapírral átdörzsölöm.
2. 1200-as vízpapírral átdörzsölöm.
3. 2000-es vízpapírral átdörzsölöm.
4. Nedves vattára nyomott polírpasztával (Gunze, fine compound) addig polírozom, amíg fényes nem lesz, majd vízzel letisztítom.

Ennek hatására a karcolások teljesen el fognak tűnni, vagy azért halványan még láthatóak maradnak?

Zag

Zag!
Ha bemártod az üveget Future vagy hasonló lötyibe, akkor nem lesz tejüveg.
Apaka

Akos!

1. Esetleg még a temperát olvastam, mint panelozási módszer, erről mi a véleményed?

2. Ha jól értem, lakkal vagy clearfix-szel gyenge lesz a ragasztás, pillanatragasztóval meg sanszos, hogy összedzsuvázom a szélvédőt, akkor milyen alternatív megoldás maradt szegény kétbalkezes, tanácstalan makettező számára? :)

Zag

Zag!
1:Az ajtók panelezését én mindenképp olyan anyaggal csinálnám, ami nem marja meg a fényezést. Erre jó a fekete műszaki tustinta, igény szerint vízzel hígítva. Száradás zuán a felesleget vizes pzsvel le lehet törölni, és nyoma sem marad.

2: Ha tartós és erős ragasztást akarsz, akkor nem próbálkozol lakkal vagy clearfixel ragasztani. Én pillanatragasztóval ragasztok minden üveget, de ezt nem ajánlom, mert nem megfelelő használat mellett tejüveg lesz belőle...

Strom!
Nekem is agyrém volt a ModellMaster akril lakk, amín nem a saját hígítójával kezdtem el hígítani. Onnantól a legtökéletesebb festék.

Zag!
Lépcsőzetesen haladj, akkor hamar végzel. Üvegél a sorend 800/ 1000-1200 / 1500 /2000-2500 majd jöhet a jól bevált Tamiya Compound. Egyesek szeretik a fogkrémet (én nem mert azt nehezebb visszamosni a felületről), ebben az esetben elég a gagyi is! Tökéletesre lehet polirozni, és viszonylag gyorsan. Ha nagyok az ugrások közben, akkor tovább tart. A filckorongot (fúrógépben) nem igazán javaslom, mert az ember hajlamos nagyobb fordulatszámon használni, ekkor viszont megolvadhat az alapanyag. 800-asnál kisebbet nem tanácsolok, mert az már nagyon érdes.
Muzzy

Még egy pár kérdés:

1. Panelozás. A technikát olvastam a tippek-trükkök link alatt, kérdésem, hogy sötét metálkék autót milyen színnel panelozzak? Fényes lakk, utána fekete vagy metálkék+fekete keverékkel folyassam be? Érdemes az ajtók éleit (amit nem szeretnék, hogy a sötétebb panelvonalszín megfogjon) folyékony maszkolóval kimaszkolni, vagy ha rámegy, akkor csak töröljem le egy fültisztító pálcikával?

2. Átlátszó felületek ragasztása. Két tippet is olvastam ezügyben, az egyik, hogy fényes lakkal is lehet ragasztani, a másik, hogy ClearFix-szel, értelemszerűen egyik sem marja meg a festéket. (Főleg hogy lakkozott a felület :) ) Melyik módszer a hatásosabb? Matt lakkot is fel lehet használni ragasztási célokra? Pl. autókarosszériába a szélvédő beragasztását melyik módszerrel csináljam, hogy szép is legyen és tartson is?

Köszi

Zag

Sziasztok!

Festékszóróhoz lehet valahol külön kapni azt a kupakot, amit a levegőpalackra kell rátekerni? (Ehhez a kupakhoz kötöm a csövet, amin a levegő áramlik a pisztolyba)

Köszi

Zag

Sziasztok! Kellene egy kis segítség. Nem vagyok teljesen kezdő makettező, de most megállt az a kis tudományom is. Egy fekete Berkut-ot csinálok, gondoltam ez tök egyszerű gép, hamar végzek vele, ehhez képest ugyan szépen lefújtam - már sokadszor matt feketével (MM - olaj, matt), eddig rendben is van, majd félfényes akryl (MM szintén) lakkal, de szinte semmi fénye nem lesz a felületnek, sőt vagy foltos lesz és szemcsés. Annyira, hogy polírozni sem lehet, mert a vászon beleakad, a papírzsepit lereszeli, stb. Kész agyrém. A fekete tuti jól van kikeverve, tök sima felületet kapok, semmi csiszolópapír effektus, a lakkot már több féle hígításban kipróbáltam, 4:1, 4:2, 4:3, 4:4 és semmi, mindig ugyan olyan. Nem tudom mi a gond, talán, hogy akrylt használok, vagy rögtön félfényes feketére kéne fújnom és azon jobban tapadna a lakk, vagy arra is gondoltam, hogy az a baj, hogy desztvízzel hígítom és nem alkohollal. Nem tudom eddig más színeknél bevált. Valaki segítsen léci, hogy ez miért van, mert lassan begolyózom. Előre is kösz.