Igen, a tejfölös pohár jó ötlet, el is kezdtem. De azért tanácsot még elfogadok. Ugye most az volt a baj, hogy túlságosan távolról szórtam, ezért már a levegőben kiszáradt. azért volt mert féltem, hogy megfolyik. Akkor most próbálom közelebbről, de kevesebb festékkel.

Örülök, hogy minden rendben ment:) szerintem gyakorold a lakkozást valami egyéb műanyagon, és csak akkor menj rá a repülőre, amikor már elégedett vagy az eredménnyel.

Ma meghozta a posta a csiszoló szivacsot és a polírpasztát is. Ki is próbáltam. Csoda szép lett. Most már jöhet a matrica, csak aztán a fedő lakk ne legyen megint rücsis.
Köszönöm a tanácsot még egyszer!

Microbacchus!

Hozzászólásodat ha dr. Kné H. Margit olvasta volna volna, örömkönnyektől párás szemmel, gyönyörtől aléltan mondta volna, hogy ez valami gyönyörű.
Köszönjük a kimerítő választ.
Sokat és sok mindent festettem már, 1:1 repülőtől autóig sok száz makettet is de végre olvastam számomra is új dolgot, ezzel választ kapva egy két hibára, miértre, amivel még az akril festékek eljövetelének hajnalán magam is szembesültem. Akkor a pontos miértet nem tudtam csak próbáltam kísérletezni, hogy hol vagy miben lehetett a hiba... de most már össze állt a kép.
Mégegyszer köszi a kimerítő választ.

Szia!

A 670157 sz. hozzászólástól kezdj el visszaolvasni!

Sziasztok!

Szeretnék érdeklődni illetve tanácsot kérni, festéssel kapcsolatban!

Nézegettem a Hataka Blue line festékeit ecsethez való vizesbázisú festékek.
Milyen alapozó kell hozzá vagy oldószeres alapozóra érdemes festeni? Lakkozás is vizesbázisú legyen vagy mehet rá az oldószeres... Ha van valakinek ezekkel tapasztalata magával a Hataka termékeivel, és megosztaná azt megköszöném! (eddig a revell enamel festékeit használtam kizárólag...)

Üdvözlettel
Ati

titke84@gmail.com

A Mr. Primer 1000 az lakk, azt használom, nagyon jól bírja a csiszolást. Elvileg jobban tapad rá mint a sima műanyag elszínre, ami most jó hír:)

Hát most már vesztenivalóm nincs. Az akril alatt van Mr. Primer 1000 alapozó. Az változtat a tapadás mértékén, vagy jellegén?
Beszerzem a 2000-es meg a 3000-es szivacsot, meg a kék feliratos pasztát és kipróbálom. lehet először csak a pasztát, mert az talán kíméletesebb. Ha nem jön be, akkor kénytelen leszek lemaratni az egészet. Mivel akril lejön denszesszel is, így talán a kabin megmenthető.

Köszi, akkor elsőre simával próbálom meg, biztos, ami biztos alapon.

Pilota77: tankokat készítek, nincs tapasztalatom polírozással, de ha sima lesz a felszín, utána újra is tudod lakkozni a fényes hatás miatt.

Nem ijesztgetésből mondom, csak saját emlékek jutnak eszembe; ha az akril vastagon, egy rétegben lett a felszínre fújva, akkor szinte biztosan el fog szakadni. Az akril festékek poli(metil-metakrilát) szálai önmagukkal rendeződnek össze a makett polisztirol felszínén. Az eredmény végül egy bőrszerű réteg lesz a maketten, de kémiailag nincs kapcsolat a festék polimer rétege és a makett között. A pigment (azaz a színt adó molekulák nagyon picik a polimerekhez képest, gyakran még a polimer monomerjeihez képest is; önmagukban nem kötődnek oda semmihez) a festék polimerrétegében marad beágyazódva. Ha ez az akril polimerréteg vastag, akkor könnyebben elszakad csiszolás hatására. Ha nagyon vastag, akkor le is tudod hámozni, mint egy nyúlós bőrt. Viccből egyszer kipróbáltam, elég jópofa:) A fizikai kapcsolat tehát "csak" annyi, hogy az akril polimer nagyon szorosan tapad a polisztirol (makett) felszínre.

A lakk alapú festékek máshogy kötődnek a polisztirolhoz. Ezekben a festékekben olyan oldószerek vannak, melyek a polisztirolt is feloldják (ha egy ilyen festékbe beledobsz egy kis makettdarabkát, az fel fog oldódni), így amikor a festett felületről elpárolognak az oldószermolekulák, akkor a festék saját polimerizációja párhuzamosan zajlik a makett polisztirol felszínének polimerláncainak visszarendeződésével. Ez jóval erősebb kötést eredményez, hiszen az eltérő polimerszálak egymásba gabalyodva alakulnak ki/rendeződnek vissza, illetve a pigmentmolekulák bejutnak a visszaalakuló polisztirol szálak közé is.

Olvastam/hallottam, hogy a lakkfestékben lévő "binder"/"kötőanyag" (ez az ami polimerizálódik) nem csak magával, de a polisztirollal is tud kémiailag kapcsolódni, azaz képződnek olyan polimerek is, melyek a makett polisztiroljáról indulnak, majd a binder polimerjében folytatódnak, vagy a "binder" oldallánc csoportján keresztül kapcsolódnak. Részletesen nem néztem utána, ehhez pontosan tudni kéne, hogy mi van az adott lakkfesték binderében, és hogy az tényleg tud-e a polisztirollal reagálni... Nekem ez amúgy jó nagy félreértésnek tűnik, mert a polisztirol nem esik szét monomerjeire a lakk oldószerben, hanem a polimerszálak válnak el, oldódnak fel. A polisztirol pedig kémiailag nem valami reakciókész... Ettől függetlenül rengeteg makettezős festékes cikkben írják, hogy lakkfestékkel kémiai a kapcsolat, míg akrillal csak fizikai, de keverik a polimerizációt a polimer szálak oldódásával, szóval itt sincs igazi kémiai kötés szerintem.

Az emulziós lakkokban egy kolloidunk van, amiben a binder polimerszálak vannak feloldva olyan oldószerekben, melyek a polisztirolt is szálakra oldják. Itt is ugyanúgy összekuszálva (egymás alá és fölé) rendeződnek a binder és a makett polimer szálai a felszínen, de polimerizáció nem zajlik. Ez is ugyanolyan erős, jól csiszolható festett felszínt eredményez, mint a fenti, de szinte pillanatszerűen munkakész is felszín, mert elég az oldószer molekulák elpárolgása, utána nem változik már semmi. Szerintem az MRP, meg az összes többi "true lacquer" ilyen.

Ezeknél a lakk (lacquer) festékeknél csak lecsiszolni lehet a réteget, lehúzni nem, hiszen a polimerszálak (makett és festék binder) össze vannak egymással gabalyodva. Az akrilnál egy intakt makettfelszínen van egy festék binder bőr, ami, ha elég vastag, akár le is hámozható.

A videóban a piros címkéset használja a srác, az a durvább. A kék a finomabb, a fekete pedig szerintem inkább az átlátszó darabok (pl. kabintető) tükörsímára polírozásához kell csak.

A MrColor sorozathoz (a GX-ek is abba tartoznak) a gunze saját prosija a sötétkék MrColor Thinnert ajánlja, de szerintem a leveling thinner jobb.

A Rapidról valahol azt olvastam, hogy az leginkább a fémjeikhez való. A lassabb száradás (ami egyébként a jobb terülést lehetővé teszi) a finom fém pigmenteknél egyfajta "lerakódást" eredményez - külön válik a pigment és fölötte szilárdul meg a kötőanyag, inkább "fémszínűre festett" hatást eredményezve. A Rapiddal állítólag ez kiküszöbölhető és jobb lesz a fém-hatás.

A tamiya polírpasztákból melyiket érdemes használni? Sokféle van, de nem tudom melyik lenne ideális?

Tamiya Sanding Sponge 2000 biztosan jó. Az AK csiszoló szivacsok kevésbé (a finomabbak egész jók abból is, de a 400-as, 800-asról lepereg a dörzsanyag...). Nem kell kidobni, sőt, a már bejáratott darab jobb is. A nagyon lekopott, pedig a finomabb verziónak felel meg. Le szoktam vágni egy kényelmes méretű darabot, és csipeszbe fogom. 3 éve vettem 1 szivacsot, azóta is a 90%-a megvan egyben, és a levágottakat használom főleg; szép festék kopásokat lehet elérni a finom csiszolással, a HS chipping mellé egy másfajta sérülést ad.

Az akrilt nehezebb csiszolni, ebből a videoból láthatod (vége felé), kb. mi az amitől már el is szakadhat: www.youtube.com/watch Akrilnál egy hetet is várnék előtte. Szárazon, magában csiszold, és finoman, pláne, ha minden akril alatta is.

Ha van finom csiszolópapírod, az is jó, főleg, ha könnyen hozzáférhető részekre kell (tankok ilyen szempontból problémásabbak).

Szerintem amúgy akrilokkal a legnehezebb festékszóróval festeni, érdemes lehet inkább lakk alapúakat (Mr surfacer primerek; MRP, Mr color, Tamiya LP széria) használni, főleg amíg új az egész műfaj.

Az "orange peel" elvileg az, amikor túl sok festék/lakk kerül a felszínre (de maga a felszín nedves), a száradás nem egyenletes, hullámos, huplis lesz. Tapintásra teljesen sima, nem érdes, vatta nem akad bele, stb. A legtöbb festék olyan jó önkiegyenlítő tulajdonságú, hogy nekem ezt eddig szándékosan sem sikerült produkálni; vastagon felvitt lakkal viszont könnyen előállítható.

Az érdes, smirgliszerű felszínt az okozza, ha a festék már a levegőben megszárad. Ez a felszín mattabb, szemmel talán kevésbé látszik, de tapintásra érdes, vatta azonnal beleakad, stb. Erre nem találtam sehol külön szót, pedig pár éve, amikor makettezni kezdtem rengeteget kerestem a jelenségre, mert ilyen felületeket kaptam. Néhányan ezt értik "orange peel" alatt, de mindig megjelenik valaki a fórumokon, hogy beírja, hogy az orange peel az más...:) Kár, hogy nincs rá szó, mert szerintem ez a leggyakoribb festési hiba.

Nekem is lenne kérdésem:

Gunze GX-113 matt lakkot mivel szoktátok hígítani? Láttam Mr. color leveling thinnerrel, de az nekem fura ötletnek tűnik - az eredmény nem lett rossz ugyanakkor. Van valakinek közvetlen tapasztalata? Inkább a sima lakk hígító, vagy a Rapid? köszi:)

Ezt a szivacsot a barkácsboltokban is lehet kapni? Használat után eldobós, vagy mosni lehet? Szóval érdemesebb mindjárt többet venni belőle? Utána gondolom meg kell fürdetni a madarat, hogy pormenetes legyen. Esetleg vizesen kell csiszolni?

Akril. És lehet hogy inkább érdes, mint narancsos. Az érdesen is segít a szivacs? + esetleg a Tamiya polírozó szer?

Szia!

Akril vagy lakk alapút használtál?

Szerintem csak annyi történt, hogy túl sokat vittél fel egyszerre. Vissza tudod a már bepolimerizált felületet csiszolni, 1000/1500 szivacs elég szokott lenni. Erre a csiszolt felületre mehet a matrica közvetlenül. Csiszolás nélkül látszódni fog. Ha egy festett/lakozott felületen egyszer megjelenik valamiéle textúra, azt csak csiszolással lehet megoldani, lakk alapúaknál működik még a hígítóval való átfújás is (Mr color leveling thinnerrel pl.). A másik véglet, ha túl "szárazon" festesz (már megszáradt festék kerül a felszínre), ilyen esetben egy érdes, smirgliszerű felületet kapsz.

Nekem is sok gondom volt ezzel eleinte, főleg a száraz irányba. Végül nem is maketteken gyakoroltam be az alapvető festékszóró használatot, hanem sok apró műanyagon (joghurtos pohár, majd később bonyolultabb formákhoz a makettek belső felülete, stb.). Ha egyszer ráérzel, utána már nem lesz gond, menni fog magától, anélkül, hogy tudatosan figyelned kéne erre. Elrontott felszínt viszont javítani nem lehet további rétegek ráfestésével, pl. egy ilyen érdes felszínre lakkozni is teljesen értelmetlen, ugyanolyan csúnya marad. A csiszolás viszont mindig működik. Lakkal festett felszín csiszolása könnyű, az akrilok viszont szakadhatnak.

Ez egy nagyon hasznos video ebben a témában: www.youtube.com/watch

Amennyire én tudom, a narancsbőr abból adódik, ha a festék/lakk egy része a felületen nem tud egyenletesen elterülni, nem egyenletes a porlasztás. Vagy azért, mert már a levegőben összeállnak a szemcsék, ha túl messziról fújsz, vagy azért, mert kicsi a nyomás és nem elég atomizált a porlasztás.

Ha fel akarod csiszolni, akkor ahhoz a teljes száradás (minimum 24 óra) után használhatsz egészen finom csiszolószivacsot, utána pedig pl. Tamiya fine vagy ultra fine polishing compundot. Ebben a videóban nem narancsbőrösödést távolít el a srác, csak a NMF alá akar tükörsíma felületet, de a lényeg ugyanaz. (kb. 14 perctől)

www.youtube.com/watch

Sziasztok!

Gunze fényes lakkot kezdtem használni, és valamiért nem lesz tükör fényes a felület, kicsit narancsos. Ha erre rákerülnek a matricák és a végső félfényes lakk, akkor szerintetek van remény arra, hogy elég egyenletes legyen a felület? Ha nem, akkor mit tehetek vele, hogy kisimítsam? Polírozás? Mivel?
Miért lesz narancsos? Ez a második fújt makettem, de az elsővel nem volt gond és nem is nagyon vettem észre, hogy valamit máshogy csinálnék.

Köszi a segítséget.

A Revell fényes lakkja teljesen víztiszta.

Én Humbrol Clear Fix-et szoktam belecseppenteni.

Sziasztok! Van olyan fényes enamel lakk ami higítatlanul nem sárgul? Lámpabúrákba szoktam tenni egy-egy cseppet és ezért nem lenne jó ötlet higítani, nehogy kifolyjon.

Humbrol 35 és a Revell 1 sajnos sárgás, szeretném hogy teljesen átlátszó legyen.

Én ennek a srácnak a videóiból tanultam nagyon sokat (bár inkább csak elvben, a gyakorlatba még nem igazán sikerült átültetnem... :( ) érdemes a csatornája többi videója között is böngészni.

www.youtube.com/watch

Egy dolog, ami se az ő videóiból, se az előző linkből nem egyértelmű: az egyes rétegek között hosszabb száradási idő van, nem ilyen sitty, alapszín, sutty, rámegyek a tónusokkal. Enélkül amikor össze akarod mosni az új tónus széleit az alatta levővel, visszaszedi azt is.

Szia!

Köszönöm! ez elég hasznosnak tűnik!

Szia!

Nem vonzottak soha a figurák, így nincs saját tapasztalatom, de ettől a YT makettezőtől minden bevált eddig, amit próbáltam:) szóval a figura festését is merem ajánlani.

www.youtube.com/watch

Ebben részletesen bemutatja az ecseteket, festékeket, stb. plusz a technikákat is.

Sziasztok!

Van néhány harcijárművem és szeretnék hozzá csinálni néhány figurát, 1:35 méretben, de nincsen ezekhez való ecsetem ,milyen ecsetek ajánlanátok figurákhoz?

Nem hálózat tagja, egyszerű kreatív bolt (gyöngyfűzés, dekor csilivilik stb.)
Vannak néha festékeik, most épp belebotlottam.

Szervusz!

Köszönjük, melyik hálózat boltjában vetted?
...kipróbálnám, nem makettezés célból (is).

Köszi szépen! Akkor mindenképpen teszek hozzá flow improwert, mert lánctalpat szeretnék fújni vele, az meg több, mint tíz csepp.

Üssetek agyon, de nem bírtam ki hogy ne próbáljam meg :)

Itt a legolcsóbb kreatív boltos akril, és vízzel hígítva
tökéletesen fújható! A maszkolószalag sem tépi le.

Én 3 higító 1 festék arányban keverem. Nagyobb mennyiség esetén (kb. 10 cseppnyi keverék) teszek bele egy csepp flow improver-t.

Sziasztok!

Lehet, hogy volt a kérdés korábban, de azt szeretném kérdezni, hogy a Vallejo Model Color festékeit mennyire kell higítani ahhoz, hogy normálisan lehessen fújni őket? A higításon kívül mit adjak hozzá (flow improver, retarder) és mennyit?

Előre is köszi, Gábor

Azért nem fényesedik ki az olajfesték , mivel ezzel a technikával csak egy áttetsző , leheletvékony réteget hozol létre a festék szétoszlatásával . Ez lényegében a színmoduláció nevű módszer . Ha vastagabb , jól fedő réteget hozol létre belőle , az már fényesre szárad , ez a lenolaj miatt van . Ezzel a makettezésben leginkább az olajos figurafestésnél lehet találkozni .

Sziasztok!

Köszönöm a kiigazításokat!

Az "enamel" szót csak azért használom, mert a "zománcfesték"-ről leginkább a kerítésfesték jut az eszembe:) de jó tudni, hogy tényleg ugyanarról van szó:)

A tubusos olajfestékből (windson&newton és abt502 festékek) egy keveset szoktam kartonlapra tenni, de rögtön elkezdem használni. Fényesedést eddig nem tapasztaltam, mindig totál mattra szárad. Közvetlenül a festéket viszem a matt felszínre (nagyon kis mennyiségben), tehát nem készítek "oldatot". A fényes hatásokat lapos ecsettel való dörzsöléssel szoktam, illetve, ha a szín megengedi az AK-nak a "fuel stains" enamel termékéből és olajfestékből készítek egy előre hígított színt, ez sokáig fényes marad, de idővel matt felé mozdul valamennyit. Ezen: www.scalemates.com/profiles/mate.php például a kibúvók környéke, torony széle, stb. ecsetes fényesítés, bal elöl a kifolyás pedig az említett AK termékes hígítás.

Persze, olaj és nem gyanta - csak tudnám mi a fene járhatott a fejemben írás közben?

Kicsit tisztítsuk le a képet ! Az olajfesték és az itt szinte mindenki által szép magyar nyelvünkön "enamel"-nek hívott festék két totál különböző dolog .
Az olajfestéknek (mint a neve is mutatja) lenolaj a kötőanyaga . Nincs benne semmilyen gyanta vagy egyéb . Azért teszik egyesek használat előtt papírra , hogy az olaj egy részét kiszívja belőle és ezáltal jobban fedjen , ne olyan fényesre száradjon . Ezek a tubusos , úgynevezett művész olajfestékek .
Az enamel-t magyarul leginkább szintetikus festéknek hívhatjuk , ezek kötőanyaga oldószer bázisú műgyanta . Lényegében hasonló , mint az a zománcfesték , amivel kint a kerítést fested le , csak finomabb szerkezetű a makettezésre szánt verzió .
Az művészolaj hígítható olajfesték hígítóval , lakkbenzinnel , szintetikus hígítóval , terpentinnel . A szintetikus makettfestékek (Revell , Humbrol , Modell Master stb.) is hígítható a gyári hígítón kívül lakkbenzinnel , szintetikus hígítóval , terpentinnel , Gunze észterbázisú Mr. Color Leveling Thinner-rel . A Nitrót nem igazán ajánlanám , mert bár működhet , de nagyon agresszív és erősen mérgező .
Az AK/MIG féle bemosók szintén szintetikus festékek , alaposan túlhígítva . Ezt otthon is bárki elkészítheti akármilyen szintetikus- vagy művész olajfestékből és hígítóból . Én csak kényelemből tartok egy-két ilyet , hogy őszinte legyek . Így nem kell nekem kutyulgatnom , a konzisztencíája állandó és jól használható .

Az egyik budapesti szaküzletben levetettem egy sor Humbrolt. Valami világos kéknek kellett volna lennie, ha jól emlékszem. Vettem egyet. Hazavittem. Kicsit szét volt esve, felráztam, kevertem, teljesen homogénre, de valami lilás volt.
Visszavittem, mutatom, hogy hát na. Ott kinyitottunk még kettőt, és azoknak is más-más színük volt.
Szerintem nem éri meg a festék minőségén spórolni. Amin inkább érdemesnek látom, az az, hogy a szükséges legkevesebbet keveri be az ember, vagy úgy tervezi a munkafolyamatokat, hogy a lehető legtöbb dolgot fesse egyszerre egy színből.

Nem. Az olajfesték és az enamel nem azonos, hiába lehet mindkettőt terpentinnel higítani.
A mostanában makettezéshez kínált tubusos olajfestékek annyiban térnek el tudtommal a mezeiektől, hogy a hagyományos olajfestékben több a gyanta, ami rögzíti a festéket. Ezért is javasolják a náam rutinosabbak, hogy a normál olajfestékekből kartonra célszerű kinyomni belőlük egy keveset, hagyni rajta állni egy kis ideig és csak aztán keverni be panelezéshez, így a papírba átszivárog a gyanta és csak a pigment marad.

Az enamel festékek más pigmentet használnak, viszont a gyári enamel bemosók valóban erősen higított enamel festékek. Itt inkább az lehet az eltérés, hogy a házilag pancsolt enamel bemosó a higítótól függően lehet, hogy lekapja az alatta lévő festéket is, a gyárihoz meg garantáltan nem agresszív higítót használnak.

Jó, hogy feljött ez a téma:) számomra gyerekkori emlék, nem is tudtam, hogy lehet még kapni őket. Beszáradásra nem emlékszem, sőt, egy megmaradt zöld színnel festettem le egy postaláda tetejét a 2000-es évek elején:) (90-es évek közepéről maradt meg)

Viszont, amire nem sikerült értelmes választ találnom, az az olajfestékek és az enamel festékek közötti pontos különbség. Ha pl. white spiritben, odorless thinnerben... oldok tubusos olajfestéket, az enamel festéknek számít, vagy nem? A Humbrol látom enamel (ezek szerint gyerekként rosszul használtam őket? sima alapszíneket festettem velük), de akkor ugyanaz lenne a szerepük, mint az AK/Mig... "weathering termékeknek" (ezekről amúgy teljesen leszoktam, mert sima, híg festékeknek tűnnek, és nekem egyszerűbb tubusos olajfestéket használni hígítóval). Tehát akkor a tubusos olajfesték, az amiben nincs hígító, a Humbrol az amiben van egy kevés, már nem paszta, ezek az AK, Mig, stb, enamel weathering dolgok, meg kevés olajfesték rengeteg hígítóban?:)

Én a régi, 90-es évekbeli Humbrólról beszéltem, azzal van/volt tapasztalatom, Közel 30 éve áttértem a Gunze festékekre, (festékszórót használok, ecsettel nem tudok festeni :) de nem volt szívem kidobni a Humbrolokat. Mostanában egy-két árnyalat miatt elővettem (lengyel olive drab 39-ből) és még működik. Most ha felnyitok egyet, kizárólag Mr color levellinget használok, (gyakorlatilag mindenhez, kivéve a pár ecsettel festhető vizes bázisú akrilt)
Egyébként én is a gyári higitót szeretem használni alapból. Gunzéhoz, tamiyához tökéletes a MR color, a többi meg adja magát.
Abban teljesen igazad van, hogy az új Humbrol összetétele megváltozott, azt nem is próbáltam MR colorral higítani.
Egyébként MMel 30 évvel én is jártam úgy mint Gaunt, nem is maradt belőle festékem...

Én amúgy egészen eddig kizárólag Model Mastert használtam, nagyon elégedett voltam vele. Nagyon sajnálom, hogy megszüntették. Sima lakkbenzinnel hígítottam, tökéletesen működött vele.
A MM-nek az egyetlen baja, hogy hajlamos volt bedögleni. A festék tetejére feljött a hígító, az alja meg mint a gumi összeállt, egyben ki lehetett venni az üvegből, anélkül hogy összemaszatoltam volna magamat. És az egész teljesen véletlenszerűen történt. Volt olyan aminek két használat után vége volt, de volt olyan tégely is aminek évekig nem volt semmi baja pedig rendszeresen vettem ki belőle.

Sziasztok!
Csak olvasgatlak benneteket és sokszor csak pislogok. Lehet, bennem van a hiba, de én nem ragaszkodom ennyire a márkákhoz. Vettem vizes Trinát festékeket az alapszínekkel és azokat kevergetem. Nem is tudom, de szerintem nem nagyon lőttem mellé, amikor tankokat festek velük, ráadásul ecsettel, koszolom, a végén pedig matt lakkal fedem le az egész folyamatot. Igaz az utóbbit festékszóróval. Értem én, hogy árnyalatok, meg miegyéb, de nem gondolnám, hogy bárki, aki a fronton harcolt, észrevenné az esetleges eltérést. Persze, ti, gondoltok az ilyesfajta részletekre, de én úgy gondolom, hogy nem azért kell makettezni, hogy megfeleljünk valakinek, vagy valaminek, hanem, hogy jól érezzük magunkat és kicsit kibillenjünk ebből a világból. Főként, ha a világ teljesen más irányba halad, mint mi.

Mint írtam, tiszteletben tartom mások véleményét, a tiédet is természetesen, mivel feltételezem, hogy a saját tapasztalatod alapján fogalmaztad meg.
Nekem kicsit mások a tapasztalataim.
Ha jobban átolvasod ami írtam, akkor láthatod, hogy csak az újabb gyártású Humbrol festékekhez ajánlom mindenléppen a gyári hígítót (és azokból se minden színhez, mert vannak kevésbé kényesek). Valaha az (h)őskorban (ami nekem kb. a '90-es évek) én is hígítottam a Humbrolt/Revellt mindennel, ami a kezembe akadt: terpentinnel, lakkbenzinnel sőt nitrohígítóval - és csodák-csodája: működött! Csakhogy az elmúlt években ezen festékek kémiai összetételén valamit variáltak (sajnos nem előnyükre!), ami miatt nem úgy elegyednek a nem gyári hígítókkal, mint régen. Sok veszkődés után átálltam a gyári hígítóra és nem bántam meg.
A fejre állításról: itt sem azt írtam, hogy hányjunk vele cigánykereket, vagy tároljuk tótágast, csak azt, hogy egykor az akkori experték is javasolták, hogy magával a tégely belső pereme és fedele közé befolyó festékkel tömítsük le a tégelyt beszáradás ellen -ehhez kell 1-2 pillanatra fejre állítani lezárás után. Természetesen ez nem kötelező (én magam sem mindig teszem meg).
A hígítóval kapcsolatban -neharagudj, hogy ezt írom-, de valamit te ronthatsz el: tisztességesen felrázott/kevert festéket szabályszerűen hígítva gyári hígítójával nekem még sose eredményezett kifényesedő vagy foltos felületet (pedig olcsó Revell ecsetekkel festek). Ilyen jelenséget akkor tapasztalni, ha a festék
-kezd bedögleni
-nincs rendesen homogenizálva
-olyan hígítóval van hígítva, amit nem képes rendesen felvenni.
És mint mondtam: festék bekötéssel még sose volt gondom pedig a fent leírtak szerint használom őket.
De nem győzöm hangsúlyozni: ezek csak az én tapasztalataim, a véleményemből egyetlen szót sem kötelező senkinek megfogadni vagy akár figyelembe venni.

bocsi, pontatlan voltam, alulról felfelé nyomom a tégelyt, a teteje érintkezik az asztallap aljával, nem fordítom fejre.

Nekem még a JP GP és PC Molakok is meg vannak. Vannak köztük 1987-esek is. Mindig lakkbenzint, terpentint, terpentinersatzot meg később kék Gunzét és narancssárga tikkurilát is használtam hígításhoz. A revell meg a humbrol hígítója is adalékanyagos most már. Fényes lessz tőle a megszáradt felület néha foltokban.
Ne állítsd fejre a tégelyt. Inkább üljön le, mint hogy bekössön.
Ez nem lekvár.

Nem jó, éppen a fém a fémmel tömítés a kívánatos! Ezért nehéz kiönteni belőle a festéket, célszerű pl fecskendőt használni a kivételhez.
Alaposan keverd fel még a tégelyben, és utána vegyél ki festéket.
Én kézzel rányomom, majd az asztal aljához nyomom a kupakkal, de lehet párhuzamszorítóval is próbálkozni mértékkel. :)

Picit vitatkoznék, ha megengeditek. Világ életemben Humbrol Meg Revell enamaleket használtam, most is festékeim (kb. 120 különféle szín) kb. 90% ez a két gyártó adja.
1. Hígításhoz lehet lakkbenzint használni, de a legújabban gyártott Humbrolok -tapasztalatom szerint- nem mindig veszik fel, szétcsúsznak, nem fednek vele rendesen -bár ökölszabály, hogy ez a tulajdonságuk színről-színre változik. Ebben a tekintetben a Revell igénytelenebb, bár ott is vannak problémás színek, amikhez ajánlott a gyári hígító, de tapasztalatom szerint a Revell tökéletesen működik a Humbrol hígítóval is (fordítva még nem próbáltam). Lakkbenzint már csak ecsetmosásra használok, meg esetleg ha feketét festek, ahhoz még jó lehet, a világosabb színekhez mindenképp kell a gyári hígító. Egyszóval: hígításra mindenképp a gyári hígítót javaslom, (egyébként több magyar webshopból is rendelhető folyamatosan, csodálom, hogy nem sikerült beszerezned).
2. Fémre mindenképpen ajánlok valamilyen alapozást (nekem a Mr.Hobby Mr.Metal Primer tökéletesen bevált, egy üvegcse gyakorlatilag egy életre elég belőle), mert -megint a tapasztalataim szerint- alapozás nélkül lecsúszik róla, nem tapad meg rendesen, később ledörzsölhető, még lakkozás után is!
3. Alapozásról: a Humbrol alapozóját abszolúte nem ajánlom, bármi más jobb helyette!
4. Tárolásról: régebben azt javasolták az okosok, hogy a tégelyes enamel festéket használat után úgy tároljuk el, hogy a festék tetejére pöttyintünk 1-2 két kis csepp hígítót (gyárit!), majd tisztára töröljük a fedelet, és miután rátettük a tégelyre, pár másodpercre fejére állítjuk, majd szépen eltesszük. Így beszáradás nélkül tárolhatóak elég sokáig. A beszáradás egyébként főleg akkor veszély, ha már kezd kifogyni a tégely, és több benne a levegő, mint a festék.
A többiek által írt bekötéssel/belekötéssel én megmondom őszintén az elmúlt kb. 25 éves makettező pályafutásom alatt egyszer sem találkoztam, pedig, mint mondtam, szinte kizárólag Humbrol meg Revell enamelekkel dolgozom.
Fontos! Ezeket mind a személyes tapasztalataim alapján írom, természetesen másnak lehetnek merőben más tapasztalatai is (amiket maximálisan tiszteletben tartok)!

Köszi a tippeket mindkettőtöknek! :)

Humbrol ne maradjon!

Humbrol és Revell enameleket mindig úgy tedd el, hogy tökéletesen tiszta, és kicsit hígítós a kupak belső felülete.
Úgy beköt, hogy a feszegetéskor teljesen szétnyírod a peremét, ha nem tisztítod meg!
Ez az enamel lényege. Nem kell hozzá külön fém alapozó pl. maratásoknál. Megtapad a fémen, és gyorsítja is a kötését a fémoxid, ezért sohase keverd a tégelyben más anyagú fém pálcával!

Szia! Köszi a gyors választ! Akkor lakkbenzin lesz a Humbrolnál is :)

Még egy kicsit a tisztításról, nem pont az lenne a jó, ha a kupak oldalán van egy vékony réteg festék, ahol érintkezik a tégellyel? Csak arra gondolok, így talán jobban tömít.