Egyszer ebbe elég részletesen beleástam magam, de ezen a hétvégén csak telefon van nálam, így nem érem el a jegyzeteket, amiket készítettem.

Pár dologra emlékszem fejből is. A festékekben polimerek vannak, nem monomerek, pl. Akril gyanta. Ezen polimer láncokat tartja oldatban a festékben lévő oldószer/oldószerek. A lakk festékek hígítói oldják a polisztirolt is (makett anyaga), ezért a festék polimer láncok, és a makett polimer láncai is oldatba kerülnek, majd ahogy az oldószer elpárolog, közös hálózatba rendeződnek vissza, közéjük ékelődő pigmentszemcsékkel. Egy vízbázisú, de ugyancsak poliakril alapú festék ezzel szemben egy réteget képez a polisztirol makett felszínen, mert ott csak oldoszerek vannak jelen, amelyek a poliakrilt tartják oldatban. Monomerek láncokká alakulása (kémiai reakció, kovalens kötések jönnek létre) nincs festés során. Mindig csak polimerek oldódása/oldószer parolgasanak hatására oldalból kiválasztott zajlik le.

Nem vagyok A Tudás birtokában, de pár gondolatot engedjetek meg.

Az AK Real Color sorozat legjobb tudásom szerint mindig is "ACRYLIC LACQUER" volt, a kezdetektől annak hirdetik és mondják magukat.

www.akrealcolors.com/
Az "acrylic lacquers" egy festéktípus, a Gunze H-sorozata is az, a Tamiya XF akril sorozata is az. Hogy melyikben pontosan milyen monomer-gyantát használnak, milyen oldószerrel, adalékokkal érik el azt a festékminőséget amit kínálnak, az halandóknak nem hozzáférhető, attól tartok érteni sem egyszerű (én nem értek a szerves kémiához ennyire, előre be is ismerem).

en.wikipedia.org/wiki/Lacquer

en.wikipedia.org/wiki/Lacquer
www.scalemodeller.com.au/blogs/from-the-desk-sms/so-just-what-is-an-acrylic-lacquer

A festékek esetében meg kell különböztetnünk az oldószer (solvent) és a higító (thinner) fogalmat.

A lakkok, lakkfestékek kategóriája eredendően egy természetes gyanta (polimer) oldhatóságán alapul (a lakktetű választja ki magából). Lakkbenzinben, alkoholban (másban is) oldódik, majd amikor az oldószer elpárolog, a gyanta újra polimer gyanta. Oda vissza működik a folyamat, többszörösen is akár. Az így készített festék (sellak) vékony rétegekben egymásra felvíve, minden réteg felkenésekor kicsit feloldja az alatta levő réteget is. Hangszereken a mai napig használatban van. A természetes lakk mellett az ipar talált megoldást a mesterséges lakkokra is, hasonló tulajdonságokkal. A természetes gyantánál az oldószer egyúttal higító is, egyszerű a helyzet.

Nem feltétlenül kell, hogy így legyen. Az oldószer lehet drága, nagyon agresszív, a higító lehet olcsóbb, kevésbé agresszív. A mekettezőknek készített akril lakkokhoz igyekeztek olyan formulákat találni, hogy a legkevésbé megterhelő higítóval használhassa a ház művésze (vizes alkoholos keverék). A higító lehet bármi más is, ami a felhasználásra váró festék viszkozitásának módosítására alkalmas, anélkül, hogy tönkretenné a festéket (monomert, pl akril-gyantát), a felhordó eszközt vagy a felületet amire festéket szeretnénk felhordani. Ha találunk ilyet, a higítás megvalósítható, hígabb konzisztenciájú festékünket örömmel fújjuk át a 0,2 mm-es düznin viszonylag kis erőhatással és könnyedén, vagy ecseteljük fel vékonyabb, teljes száradás előtt jobban elterülő rétegben. A higító elpárolog, szerencsés esetben a leghamarabb az párolog el, és a festék teszi a dolgát. Filmet képez, majd megszárad (megköt, polimerizálódik).

Ha teljesen rossz dologgal próbálunk higítani, azonnal meglesz a visszacsatolás: túró, nem keveredő fázisok, kicsapódó anyagok. Ha a két véglet közt vagyunk valahol, akkor esetleg megússzuk gond nélkül, esetleg nem azonnali és látványos reakció lesz, de ami elsőre jónak tűnik, az nem biztos, hogy jó is. Lehet nem látszik azonnal az inkompatibilitás, de mondjuk kárt okozunk a (monomer) gyantának, a polimerizáció nem lesz teljes, a festék nem tapad jól, puha marad, ilyesmi. A pigmentek, amik a festék színét adják, elvileg stabil dolgok kell legyenek, de láttam már olyat (Hataka Red Line, US Navy Dark Sea Blue, még akkor vettem amikor ez vadi új festék volt a piacon), hogy a Tamiya X-20A-ra jól reagált, higította, festhető maradt, meg is száradt, le sem jött - csak a színe változott meg, nem kicsit :D

Higítani lehet sok mindennel. Csapvízzel, desztvízzel, tiszta alkohollal, denszesszel, vodkával, sebbenzinnel, Zippo benzinnel, lakkbenzinnel, nitrohigítóval, szintetikus higítóval, terpentinnel... nem sorolom tovább. Van ami ide jó, van ami oda jó, van ami sehova se jó.

Az AK weblapján ott szerepel, hogy a festékük legjobban a saját higítójukkal higítható, de megfelel neki az alkohol, másik gyártók acrylic lacquer higítója (non-vinyl), vagy a lacquer thinner is. Azt pont nem írták oda, hogy saját felelősségre. :)

Én azt gyanítom, vmi adalék vagy összetevő lehet inkább a ludas, amit betettek vagy kihagytak az idők alatt, mert szigorodó szabályozás vagy költségek indokolták, ilyesmi. A saját higítójukról pontosan tudják mi van benne, mi nincs benne, és gondolom nem találták szükségesnek a megkülönböztetést, mert nem érinti a felhasználhatóságot. A festékük és a higítójuk gondolom alapvetően azonos maradt, új veszélyes anyag nem került bele amiről kötelesek lennének tájékoztatni biztonsági adatlapon, más meg nem tartozik ránk. Hogy más gyártók higítójával hogyan viselkedik, azt szerintem senki nem vizsgálja náluk (és szerintem másnál sem). Az is lehet, hogy a Gunze T11x higítója (is) változott emellett, vmi rémlik, hogy évekkel ezelőtt volt róla szó, a Gunze H-festékek is változtak az évek alatt vmi szigorodó importrestrikciók miatt, lehet a higítóval ők is utánamentek ennek, a két változás egyszerre is hozhatja a szemcsésedést kicsapódást. Csak találgatok, vélelmezek, de amire mutatnék, az az, hogy nagyon sokváltozós ez a dolog.

Akinek nem a szerves vegyipar a hobbija, annak az AK-hoz (is) javaslom a saját higítóját, azon túl meg mindenki higítson azzal amivel csak akar és tud :)

Béke!

Igen. Valójában a Real Colors festékekhez eddig mindig a saját Real Colors Thinner -jét használtam makettre (függetlenül attól, hogy tudtam volna, van régebbi és újabb formula), és sose volt gondom.

Más hígítókkal való próbákat csak a most felmerült beszélgetések hartására ejtettem meg.

Üdv.: pmheros

Bocs, az utolsó mondatot nem olvastam, ezek szerint te már kipróbáltad az új szériát a saját higítójával is.

Na akkor most már csak azt kellene tudni, hogy a saját régebbi (úgy két éves) High Compatibility Thinnerjük működik-e még az új mixtúrával? Vettem pár hónapja egy párat (már a fekete kupakos változatból, de persze a franc se tudja, mikori gyártás), majd holnap kipróbálom.

Még ma utoljára két eredmény, bár már teljesen más megfontolásból.

A képen felül az MRP Mr.Thinner -je, ami kifejezetten Lacquer -hez való, míg alul a Hataka Lacquer Thinner -je, ami szintén a saját Orange szériás lackuer -jeihez nyújt.
Mindkettő prímán megdolgozza a korai RC festéket.

Ne mondom, hogy a Real Colors egy lacquer, csak azt, hogy mindegyik általam ismert Lacquer hígítóval remekül érzi magát.

Szag szempontjából nekem a Hataka, és a Real Color Thinner a legkevésbé büdös hígítók, amikről tudom hogy szeretik a Real Colors festékeit.

Csináltam egy kontroll-próbát. Találtam olyan festéket (rc338) ami a fehérrel együtt jött régebben. És találtam még másik olyat is itthon (rc082), ami szintén átlátszó kupakos.

Az átátszó kupakos megkülönbözetés teóriája itt megdől mint teória, az rc082 úgyanúgy szemcsésedik, a pigmentek apró csomókba rendeződnek a Mr.Hobby Aqueous hígító hatására, mint az újabban érkezett RC festékeim. Bár valójában ezt is később vásároltam valamikor.

A fekete kupakos rc338 (alsó képen) szintén korai vásárlás és csomósodik a Mr.Hobby Aqueous hígítóra, pedig ettől nem vártam volna. Ebben az esetben kissé más a hibajelenség: itt egy csomóban marad a festék, nem lehet elkeverni.

Ha ezek alapján kellene következtetnem, akkor azt mondanám, hogy a kupak színe nem számít. Ellenben a gyártás alatt úgy tűnik megváltozott a hígítókkal szembeni viselkedés. Természetesen a saját Real Colors Thinner mindegyiket (régi-új) jól kezeli.

Üdv.: pmheros

Nos, lehet hogy lesz(van) benne valami.

A képhez: a felső sorban az rc004 fehér szín 2019 január elején érkezett hozzám. Az alsó sorban lévő rc232 zöldet 2022.11 hó végén kaptam kézhez. A bal oldalikat a Mr.Hobby Aqueous hígítóval kínáltam meg, a kép jobb oldalán lévő festékekkel a próbákat Mr.Color thiner -rel végeztem el.

Eredmény: a régebbi rc004 fehér a két teljesen különböző festéktípushoz való hígítóval is működött, míg az újabb rc232 zöld a képen látható módon az Aqueous hígítójával beszemcsésedett, és már csak a (lacquer) Mr.Color hígítóval adott szép eredményt.

Feliratban nem találok különbséget. A régi átlátszó a kupak, az újabbakon fekete. Nem tudom ez alapján biztosan azonosítható-e.

Üdv.: pmheros

Létezhet vajon, hogy az AK RC festékek lényegesen más összetevők mellett kerülnek azonos cikkszámon gyártásba, forgalomba, raktárba egymás mellé és egymással vegyesen is akár, egymástól ránézésre megkülönböztethetetlenül?

A régihez is jó a lakk hígító. Szerintem nem jelöltek semmit. A kupak fekete mostanában, de fogalmam sincs, hogy ez azt jelöli-e.

Üdv!

Milyen termékjelölésről ismerem meg, hogy milyen hígítót használjak a régi, és milyen hígítót az új RC festékhez ?

Üdv.: pmheros

Nekem is csinálnom kellett most egy 'táblázatot' hogy lássam, ki kivel van, mert ezt az Acrysion -t, csak zöldben ismertem a google által. (Egyébként nem birtokolom)

Így már értem a felvetésedet.

Most vettem pár színt és egyáltalán nem ismerem ezt a festéket, ezért is érdeklődök, köszi Neked is!
z

Az AK RC egy lakk festék (Tamiya LP szériával azonos). A régebbi RC a Tamiya XF szériával egyezett meg, így azt lehetett alkoholos hígítókkal is használni. Ha az elmúlt pár évben vásároltad, akkor lakk hígítóval fogod tudni használni (igen, mindnek elég erős szaga lesz, maszk fog kelleni). Tamiya narancssárga kupakos, Gunze lakk hígítói (rapid, sima, retarderes), stb.

Szia,

Mivel nem értek a témához, nem is szeretnék mindenféle tesztet végezni és tudatlanul okoskodni, viszont asszem van egy kis félreértés, mert a "zöld" a Gunze H sor hígítója és nem Acrysion, szóval szerintem Neked ez a "világoskék", ami összeránthatja az RC festékeket. Ha így van, akkor inkább megveszem a saját RC hígítót, biztos, ami tuti...
z

Üdv!

Ezt majd írd meg kérlek mindenki okulására! (mármint a "zöld"et)

A "zöld" megnevezése ugye az Acrysion. Ami egy Water Based Color -hoz való Thinner a felirat szerint. Ilyesmi festék az AK -nál jelenleg a 3rd acrylics. A Real Color pedig teljesen más alapokon nyugszik, ezért izgalmas a téma. (Ha már "zöld", akkor abból van pisztolyhoz és ecsethez is különböző összetételű, és megnevezésű "zöld" hígító is.) Ha akarsz egy 'szakmai' jellegű visszajelzést a próbáidról, akkor légyszi minden anyagra a ráírt felirat szerint hivatkozz légyszives.

Ha már szagok, a Real Colors gyári hígítója kevésbé büdös mint a Mr.Color (sötétkék) hígítója. Kb hasonló mint az elterjedt Mr.Hobby Aquueous szérijájának (világoskék) hígítója. Annak ellenére, hogy a elvileg hasonló kaliber a Real Colors festék a (H jelölésű) Mr.Hobby Aqueous festékekhez, az utóbbi hígítója azonban összeránthatja a Real Colors festéket.

Üdv.: pmheros

Szia,

A kék nekem büdös, megpróbálom először a zölddel, elvileg azzal is kell működnie.
z

Üdv!

Gyárilag repedt szájú MRP flakon helyett hol találok a képemen látható típusú, de gyári új hibátlan darabot ?
Googlézok már egy ideje, és lehet rossz helyen, néven, módon keresek. Mr.Paint weboldalán sem találok. Létezik ilyen, sikerült már valakinek ilyenhez jutni?

Előre is köszönöm a válaszokat!

A zöld-el nem próbáltam,de a kèk biztos jó mert az csak annyiban különbözik a levelingtől,hogy az utóbbiban van retarder is.
Szabi

Köszi szépen, de az sincs itthon, csak a sima kék és zöld? Gunze hígítók, azokkal esetleg nem próbáltad?
z

Zoli!
Nekem Gunze leveling higítóval működött az Ak real color gond nèlkül.
Szabi77

Sziasztok,

Vettem néhány AK RC festéket és az lenne a kérdés, hogy ezek a Gunze hígítóival is működnek vagy csak a sajáttal? Válaszotokat előre is köszönöm!
z

A tüt, az aircapot és a düznit simán szemröl is meg lehet különböztetni (legalábbis az enyémeket egyértelmüek a vonalazások), az aircupot a lyukméretröl lehet látni. A védökupak a különbözö cikkszám ellenére is 100% ugyanaz a 0,2mm és a 0,4mm szetthez is.

Ultrahangos mosáshoz ezt használom: www.amazon.de/gp/product/B01MQ0K35P/ref=ppx_yo_dt_b_asin_title_o03_s00

Elöször etil-acetátos körömlakk lemosóban rázatom, aztán pedig simán vízben. Egy éve csinálom így és tökéletesen tiszta a stukker.

Ilyenkor azért irigylem egy kicsit az ámerikánus makettezőket, akik közlik, hogy a hardware store-ban válaszd ki azt a lacquer thinnert, aminek a legszimpatikusabb az összetétele... Itt nagyjából egyféléből lehet választani, mert hiába van (a net szerint) három márka is, egy bolt csak egyfélét tart. Nekem a Horváth Észterhigító jutott, ebben nincs aceton (csak n-butil-acetát) és xylol sem, helyette van toluol. (Ami ugyanúgy nem egészséges.) Sajnos a lacquer festék ilyen, valamelyik ujjadat meg kell harapnod, ha használod.
Szerencsére csak maszkban fújok, utána szellőztetek. Egyébként meg csúcsforgalomban gyalog közlekedek a belvárosban, szóval károsanyagbelégzés-ügyileg nem ez lesz a legfőbb gond.

Észter higító: abban meg butil-acetát van, de érdemes nézni egy biztonsági adatlapot a kiválasztott termékhez, hogy mi van még benne hozzákeverve, mert lehet aceton is, meg lehet xilol is, utóbbi nem annyira kívánatos ha nem elengedhetetlen.

Az aircap menetes része (amivel a pisztolyhoz csatlakozik), illetve a külső átmérője (amire a tűvédő kerül) persze, hogy ugyanaz minden dűzninél, különben dűzninként más pisztoly is kellene. Csak a belső furatuk kialakítása tér el, de az csak minimálisan, a lyuk környékén.

#truth: igen, az aircap az a "kupak", amibe a dűzni hegye illeszkedik. A H&S elég tisztességesen jelöli is, az összetartozó darabokat, az aircapen és a dűznin is kis gyűrűs bemarásokkal, illetve a tű végén is ugyanígy. A képen a 0,4-es dűzni és aircap van külön, a 0,2-es a pisztolyban.

Festés: tegnap némi guglizás után kipróbáltam az észter higítót a lacquer festékek tisztításához, ez lesz a megoldás. Ugyan irgalmatlanul büdös, de a kis keverőtálba kiöntött, enyhén beleszáradt vékony festékréteget gyönyörűen magától visszaoldotta, nem kellett hozzá fizikai behatás (kefe, ecset).

Üdv!

A tűvédő nálam is koppra ugyanaz (lemértem tolómérővel amit lehetett).
Továbbmegyek, még a 0,15 -ösömön is ugyanolyan/ugyanakkora mint a 0,2 és a 0,4 -esemen.

Üdv.: pmheros

Az air cap alatt a dúznitartót értjük, amit te említesz, az a tűvédő. Az mindegyiknél ugyan az. Az air capban lévő furat átmérője változik dűzninként.

Milyen ultrahangos mosót használsz?

Bocsánat, nem biztos hogy jól értettem. én a végen lévö rácsos "tüvédöre" gondoltam "aircap" alatt nem arra az alaktrészre, amibe a düzni megy bele. Lehet hogy fogalomzavarban szenvedek.

Az aircap téma valóban érdekes, én az eredeti 0,2 mm-es és 0,4 mm-es között semmilyen különbséget nem látok, már vagy 10x megnéztem nagyítóval. A H&S-nél különbözö cikkszámon vannak, egyszer még a hivatalos jelölést is elkértem tölük, de szakadjak meg, sem a jelölést, sem semmilyen különbséget nem látok közöttük és nem tudom hogy melyik-melyik mert valamelyik takarításnál összekeveredtek. Ha kell a hivatalos H&S jelölés táblázat, szívesen megosztom az otthoni gépemröl.

A takarítással kapcsolatban én aceton-mentes (etil-acetát) körömlakk lemosót használok és ultrahangos gépben rázatom ki a cuccot mert a manuális, tunkolós takarítással többször kudarcot vallottam (pl. a tü rendszeresen beragadt, stb.). A Gunze, Tamiya és Vallejo akrilokkal azóta az ég világon semmi bajom nincs. A gép asszem valami 40 EUR volt és rengeteg idöt spórol meg a takarítással.

A denszeszben pedig szokott lenni pár százalék metil-etil-keton, az sem vmi egészséges dolog, szóval alaposan tessen szellőztetni denszeszes tisztító átfújás után.

Az etil acetát egyébként nem csak a gumiiparban, de az élelmiszeriparban is használt vegyszer. Gyümölcsben, borban természetesen előfordul, fajlagosan költséghatékony vilmoskörte pálinkában is (ami gyümõlcsöt nem nagyon látott).

Nagyságrendileg, -40% izo-propil-alkohol és -60% etil-acetát, a többi adalék sztem lényegtelen technikai céljainkra, esetleg több is mint felesleges. Ezt házilag is ki lehet kutyulni, árban vmivel jobban lehet kijönni mint 100 ml flakonokkal. Én a denszeszt javaslom, de nem mindent old fel, fôleg ha odaszáradt, olyankor jobb ha van vmi erőteljesebb is kéznél.

A H sorozat nem lacquer, hanem alkoholos, hasonló a tamiya x-xf festékeihez, vagy az AK RC sorozatához. Ahhoz én sima isopropil akoholt használok tisztításhoz, esetleg a végén egy pár ml Tamiya rózsaszín kupakos airbrush cleanert.

#joshe: köszi, a denszeszt majd kipróbálom.

Azért nem mindegy, hogy tiszta etil acetátot (gumiipari ragasztó oldószert használ valaki, vagy olyan lötyit, ami csak részben tartalmaz etil acetátot. Az emese összetevői: Alcohol denat., Ethyl acetate, Buthyl acetate, Propylene glycol, Isopropyl myristate, D-panthenol, Tocopheryl acetate, Parfum, Amyl cinnamal. ebből látszik nem tiszta etil acetát.
Arra is érdemes figyelni, hogy egyes körömlakklemosók nem tartalmaznak acetont, helyette toluolt...

Teljesen igazad van!

Úgy feltételeztem, hogy az (acetonmentes) emesével nem volt baj, az pedig etil-acetátot tartalmaz.

H&S Evolution Silverline és Infinity biztosan teflon tömítéses a tű tömszelencéjénél is, az bírja - de szerintem is csak akkor érdemes a vadabb vegyszerhez folyamodni ha a gyengébb túl gyengének bizonyul. Denszesszel elég sok minden kijön szépen, nekem is ez a tapasztalatom.

Mindenesetre önkorekkció: gumi tömítések esetén tessenek önmérsékletet tanúsítani, és még a körömlakk lemosóval is csak óvatos visszafogottan locsolni.

Nekem a Gunze akril (H sorozat) festékek kimosásakor az Emese körömlaklemosó kis szemcséket szokott hagyni- vagy legalábbis olyan érzetem van, hogy valami szemcse maradt a festékszóróban. Általában denaturál szeszt használok a HS festékszóró átfújásához, de a könnyű szerelhetősége miatt legtöbb esetben szétkapom, s denszesszel átpucolom (a dűznit, fogközpucoló kefével, a tartályt papírzsepivel, a tűvédőt fülpucoló pálcikával). Miután összerakom, denszeszt fújok át rajta.
Ezért szeretem jobban, mint a graber Triplexet, azzal is jól lehet fújni, de a takarítása körülményesebb.
Én az etil acetáttól kissé félek, mert még a HS festékszóróban is van gumitömítés, ( a tűnél amelyik megakadályozza, hogy hátrafelé menjen a festék a tartályból a tű hátrahúzásakor.

Denaturált szesz.
Etil acetát.

azurvegyszer.hu/laboratoriumi-vegyszerek.html

Lacquer festékek pisztolyból (illetve időnként ecsetből) kimosásához az Emesét szoktam használni, de van esetleg valami ennél gazdaságosabb, ami a pisztolynak sem árt? Mióta átálltam ezekre a festékekre, azóta elég gyorsan fogy az a kis flakon.
Nem beáztatni akarom, csak átfújni vele, meg a fültisztítót ezzel megnedvesíteni az áttörléshez. H&S rendszerű pisztoly, tehát a dűznin, a festéktartálynál és tűjáratnál is teflon tömítések vannak.

Abteilung 502 márkát használom. Sima szintetikus hígítóval egész jól hígítható. Jobban, "messzebre" fut a panelvonalban mint a Tamiya Panel liner. Ettől függetlenül használom a Tamiyát is néha, a sokkal gyorsabb száradási ideje miatt...

Köszönöm, ez érdekes, mert általában a panelezéshez/pinwash-hoz a fényes, de legalább is félfényes lakkozást ajánlják, hogy a kapilláris reakció jobban érvényesüljön. A Grant tornyánál (ami az első ilyen próbálkozásom volt) szívtam is, mert az RC fehérje majdnem krétamatt és sehol semmi nem folyt rajta, amíg le nem lakkoztam.

Másik kérdés, bárkinek: Tamiya LP matt lakkot használ valaki? Vettem egyet kipróbálni, a régi vallejo elfogyott és egy ideje szisztematikusan próbálok átállni lacquer dolgokra. Az LP festékeknél használt 1:1 higítással szépen ki is jött a pisztolyból, de fényes maradt. Mr Color Leveling Thinnert használok, másnak volt esetleg hasonló gondja?

A szárnyakon igen, a törzsön még előtte. Direkt próbáltam nem egyenletesre, aztán olvastam, hogy az kimondottan hibának számít, ha nem egyenletesek a panelvonalak:) plusz ránézésre sem tetszett a végeredmény, szóval a törzsön vannak részek, ahol lakkozás előtt és után is van olajfesték rajta (farokrésznél), az eleje-közepe részhez nem tértem vissza, de majd lehet, hogy ráveszem magam valamikor, mert az elülső géppuska utáni nagy üres rész elég hülyén néz ki:) Ez életem első repülője:) még, ha csak egg plane is.

A matt után nem folyattam a vonalakat, hanem viszonylag hígítatlan festékkel, hegyes ecsettel jóformán berajzoltam a széliránnyal ellentétes oldalról, majd egy száraz ferde ecsettel eldolgoztam azt a kevés festéket, ami a rajzolás során a panelvonalon kívülre került. Ja és, ami nagyon fontos, hogy mindig hajszárítóval fixálok (gyorsan szárad, nincsenek száradási foltok, plusz az így ott lévő olajfestékre lehet rögtön rámenni egy másik színnel - ha elkezd oldódni, akkor túl sok a hígító).

nagyon köszi, akkor maradni fogok a drágábbnál. A panel befolyatást is már a matt lakkozás után csináltad a repülőn?

A diák, stb. kategória könnyebben lesz darabos/gumiszerű. Ha már kartonon van, gyorsabban tönkre megy. Szerintem érdemes vagy a makettezős cégektől (Abt 501; AMMO oil brusher; Wilder), vagy a művész kategóriát választani. Sosem fog elfogyni, nem romlik meg (csak ne fagyjon meg), és 5-10 színből minden kikeverhető átlagos embernek is (mármint, aki nem tanult színeket kikeverni). Lezárható ételtartóban, hűtőbe rakva 1-2 hétig jó a kartonra kirakott is.

Ezen a tankon minden olajfestékkel készült: www.flickr.com/photos/170649414@N04/albums/72157720005277796 kivéve az alapszín (ami AK Real Colors). Abt 501 olajokat használtam az AK Odorless hígítójával. Egy fél órát hagytam kartonpapíron a borsónyi festéket. Fontos a matt felszín (pl. a RC eleve ilyen). Alapban teljesen mattra szárad, ha fényes hatást szeretnék az Engine Grime-ból adok hozzá egy keveset. Mindig nagyon kevés festéket, kevés hígítót használtam. Ez egy viszonylag korai fázisban lévő tank: www.flickr.com/photos/170649414@N04/albums/72157720006637092/with/52488870790/ szintén csak olaj. Kipróbáltam repülőn is, ilyenre sikerült: www.flickr.com/photos/170649414@N04/albums/72177720303549382/with/52488955608/. Itt annyi a különbség, hogy matt lakk is kellett az olajok előtt, mert az alapfestés fényes volt.
De a legfontosabb: www.youtube.com/c/RinaldiStudioPress/streams nagyon vontatott gyakran, de megéri nézni, főleg az első 5-10 részt.

Próbáltam a Windsor & Newtont (Wintont?) is, jó az is, két színem volt/van abból, lehet keverni, stb. Krémesebb, talán több benne az olaj, kicsit több időt kellett hagynom a kartonon.

Érdeklődés: aki olajfestéket használ panelezéshez, koszoláshoz (tehát nem valamilyen gyári cuccot, mint a Tamiya panel Liner vagy az AK enamel koszolói), az milyen márkát használ? Van-e érdemi különbség a mi szempontunkból az olcsóbb, "diák szintű" és a két-háromszor annyiba kerülő "művész" olajok között?

Na, nézd már!
Csak emlegetni kell a szakállast, és egyből megjelenik!
:)

Ez a szép nagy köpet akkor szokott előfordulni, ha a tű és a düzni nem zár rendesen. A festék szépen kifolyik a düznivédőbe (aircap), és a levegő megynyításakor kifröccsen.

Szia!
Nem tudom mekkora a nyomás, kb 1,5-2 bar lehet. A nyakamra fújok levegőt, onnét tudom mikor jó... :)
Mikor el kezdtem szórópisztolyt használni, sosem tudtam kontúros, nagyfoltos álcafestést fújni, mert a széleknél nagyon szemcsés volt a festék. Aztán egy szolnoki versenyen elkapott egy szakállas pofa: Nemtom ki vagy, de ülj le ide, beszélgessünk!
Ő tartott alapképzést festésből. Fújok egy nagyon vékony réteget, ami éppen csak ködölés. Erre már sokkal jobban tapad a következő réteg, nem csúszik el a felületen a festék. Ezután két-három réteget fújok, mire jól fed. A necces színekből (pl:fehér, sárga, piros) van, hogy több kell.

Igen, én is kettő lecsavarható tűvédőt kaptam.
Az air cap- ok közt nálam nincs szemre láthatóan nagy különbség, ami szemmel látható ,hogy a 0,4-esen nagyobb a lyukméret és van az elején körben egy csík jelölés, a 0,2-esen kisebb a lyukméret és nincs bemart jelölése.
Az air cap belsejében viszont lehetnek minimális méretbeli ,tizedmilliméternyi eltérések (ahogy halaci is írta pár hsz.-el korábban) és valószínűleg ezért is áll ki nálam jobban a 0,4-es dűzni a 0,2-es air cap- ban.
A két féle méretű dűznik közt is szemre csak ugyanenezt látom.