Szia! A Tamiya biztos jó minőségű, én egy lassan 7-8 éves AK chipping fluidot használok, amit már kétszer leszűrtem, mert alga nőtt benne:D de tökéletesen működik... A lényeg, hogy vékony rétegben menjen fel, mert akkor lesznek apró lepattogzódások, ha túl sok hajlakk ment fel, akkor rögtön nagyméretű foltokban jön le a festék.

Szia!
Köszönöm a válaszodat.
Azért kérdeztem, mert nem szoktam használni a koptatáshoz semmi csodaszert, de mivel annyira népszerű, gondoltam kipróbálom, hátha jobb mint ahogy én csinálom. Azért vettem a Tamiya chipping liquidet, mert szeretem a Tamiyát. Viszont nem akart a felületen megszáradni, és összeállt cseppekben. Kicsi, kör alakú cseppekben. Namármost, ha így szárad meg, akkor gondoltam, a koptatáskor is kör alakú foltokban fog lejönni, ami nem élethű. Vízzel lemostam, és le is jött rendben.
Azért kérdeztem a saját tapasztalatot, mert nem azt akarom látni, hogyan kapirgálják a felületet, lévén ezt én is tudom hogyan kell, hanem a rétegek, sorrendek, száradási idők nem voltak világosak.
De a válaszod abszolút kielégítő volt!
Köszönet érte!
Üdv
LP

Köszönöm!

Szia!

Nem világos a kérdésedből, hogy a technikát is most próbálod először, vagy csak ezt a Tamiya terméket.

Nem hiszem, hogy az egyes termékek között lényegi különbségek vannak. Mindegyiknek az alapja, hogy egy vékony vízoldékony réteg kerül a festékréteg alá. A száradási idő minimális, pár perc, ahogy Bandika is írta, hajszárítóval gyorsítható. Egy nem egyenletesen félfényes, foltos felületet fogsz kapni. Az, hogy cseppek jelennek meg teljesen normális, ha túl sokat viszel fel egyszerre az anyagból. Két vékony réteg bőven elég. Ha sokat viszel fel belőle, akkor nagyobb darabokban fog lejönni a festék, főleg a Tamiya XF.

Sokféleképpen lehet hasonló eredményt elérni. Nekem az vált be, hogy a hajlakkot/chipping fluidot viszem fel egyenletesen, és a víz/dörzsölés mértékét (idő és erősség is), eszközöket (fogpiszkáló, tű, ecset) változtatom aszerint, hogy milyen hatást szeretnék. Az eredmény teljesen más lesz a hajlakkra felvitt festék típusa szerint is. Vékonyan felvitt MRP, Tamiya LP sorozat, stb. alapban apró foltokat ad, XF éles határokkal jön le, a vizes akrilok (szintén vékony rétegben festve) inkább mosódnak (ha vastag rétegben viszed fel, akkor meg bőrszerűen egyben lejönnek, ami nyilván egy katasztrófa:) ). A maszkolás lehetősége is a festéktől függ, pl. ezen a Stuarton: www.flickr.com/photos/170649414@N04/54170810551/in/album-72157719325694696/ Tamiya LP és MRP festékeket használtam, minden réteg között maszkoltam közvetlenül pár perccel festés után, és semmi gondot nem okozott az, hogy az egész 2 réteg hajlakkra ment. Ha ilyesmi festékeket használsz, akkor érdemes tűvel karcolni, kicsit megcsiszolni (1000-1500) a felszínt az ecsetezés előtt; fogpiszkálóval direkt vastagabb leválásokat lehet jól készíteni. Ha XF, vizes akrilok, akkor inkább csak tűt és ecsetet szoktam használni. Ha nagyon "beindul" a felső réteg leválása, akkor várd meg, amíg visszaszárad a felszín, utána megint kisebb darabokban fog csak leválni. Ezt a nagydarabos leválást egyébként ki is lehet használni, a képen a kerekek mögötti részen azt a márványos hatást így csináltam, az Olive Drab alapszínről szinte minden Portland Stone réteget lemostam jó sok vízzel, majd leitattam és leszárítottam, végül vékonyan újrafestettem PS színnel. Ezeket a nagy festékdarabokat egymásra is lehet tolni (a szárítás során el fognak vékonyodni), és akkor rögtön 3 árnyalatod is van. Ezután egy második körben ment a hagyományos chipping - a lakkot nem kell újra felvinni, marad elég.

Kékesfekete festék fényes lakkal keverve ahol vastagabb a folt, ahol vékonyabb meg azonos színű olajfesték.

Úgy hangzik, mintha bedöglött volna. Egyébként Cien Classic hajlakk. Hajszárítóval kicsit rásegítesz, 20 perc után már festhető. Ha elrontod, langyos vízzel a fogkefével lejön nyom nélkül. A hajlakk vastagságával tudsz variálni, hogy a makettfesték mennyire könnyen fog majd lejönni.
Egy dologra kell figyelni, chippingelt felületre ne tegyél maszkószalagot, mert az is le fogja kapni a festéket.
Ja igen és alapozni kell, pl. surfacer 1500-al, vagy valami hasonló oldószeres cuccal.

Sziasztok!
Használt már valaki Tamiya Chipping Liquid folyadékot?
A tapasztalatokra lennék kíváncsi. Nem videókat keresek, hanem, hogy például meddig száradnak a chipping, festék rétegek, pontosan hogyan működik ez a módszer.
Nekem a Tamiya chipping liquid fújva összeugrik a felületen, ecsettel festve nem akar megszáradni, szóval biztosan rosszul csinálok valamit.

Köszi!
Hát akár valami speckónlötty akár kevergetés itthon.

Ha speciálisan erre a célra készült termék kell, akkor itt van ez:

www.makettshop.hu/kerosene-leaks--stains_192238

Sziasztok!
Kerozin megfolyást mivel érdemes imitálni?
A Google nem volt a hasznomra. :/

Nem, cseppentős cuccból jött ki a festék, tiszta fémtálban kevertem hígítóval, aztán onnan öntöttem bele a szűrőn keresztül a stukkerba. Mondjuk a festék nem mi gyerek már. CSak meglepett a dolog. Mondjuk jobb is volt fújni... :D

Hali, nem lehet, hogy a kupakról és az üveg szájáról leváló száraz festék ez?

Tisztelt Kollégák!
A lifecolor akril festéket a saját higítóján kívül mivel lehetmég higítani?
Előre is köszönöm a segítséget!

Naszóval ezt ...

Sokkoló dolog, amikor azt hiszed hogy a tegelyből kivett festék tiszta, aztán ezt látod a szűrőben... 😱

Ezt a vattacukrot a Revell Enamel lakkja is tudta! :D

Tamiya XF és a Mr.Hobby H sorozat nem vizes, hanem alkohol bázisú festék. Azért amikor megjelentek, ezek sem voltak tökéletesek. Emlékszem, hogy az újdonságnak számító körtégelyes tamiya XF festékekkel kis nyomáson retarder nélkül rendesen vattacukor jött a szórópisztolyból. Az évek során ezeken is sokat fejlesztettek, viszont nem csináltak belőle akkora felhajtást.

"Valamit csak tudtak a japán vegyészek" - azt, hogy nem gyártanak vízbázisú akrilfestéket makettezéshez. Pontosabban a Gunze igen (az Acrysion sorozatot), de komolyan túrni kell a netet, ha azzal készülő munkát akarsz találni.

A "mások" azért jönnek ki mindig újabb és újabb formulákkal, mert a vízbázisú, fújható makettfesték a fából vaskarika. Azt megoldani, hogy a műanyag se dobja le, a víz felületi feszültsége se rántsa össze és lehetőleg ne is száradjon rá már menet közben a tűre, kb. mesebeli okos lány sztorija. Igény viszont van rá, mert kevésbé büdös, ha a szálló pigmentet meg tudod fogni, akkor alig van belélegezhető káros vegyszer, stb., tehát állandóan próbálgatják javítani. És nem is eredménytelenül, az Atom kezelhetősége fényévekre van pl. a saját korábbi vizes sorozatuktól.

tamiya meg a Gunze
De a legjobb festékek. Szerintem.
Valamit csak tudtak a japán vegyészek, 30 egynéhány évvel ezelőtt, hogy még mai is kb. ugyanazt a festéket gyártják, mások pedig néhány évente jönnek ki az újabb csoda formulákkal.
Tamiyával mindig úgy fújok, hogy valamennyi festékhez adok valamennyi hígítót, és azon kívül, hogy kicsit higabb, vagy sűrűbb, ugyanúgy fújok vele.
A többi az sokkal macerasabb. Pontosabb higitasi arany, retarder, izé bizbasz, és akkor utána a maszkolo szalag említéséstől leugrik a makettről :(

A tamiya meg a Gunze (az Acrysion sorozatát kivéve) nem vizes akrilok.
Az Atomra kevésbé volt jellemző a tipdry, de csodák nincsenek, itt is megjelenik, csak kicsit később. Vizes, vagy még jobb ha a saját higítójába mártott ecsettel körbe kell nyalogatni a tű végét, és lehet folytatni. A saját higítójában egyébként tudtommal (valahol ezt olvastam) van egy kevés retarder is, szóval érdemes használni.

Érdekes módon nekem az Ammo sokkal jobban bejött, mint a többi vizes akril. Fújva is. Én annyit szoktam csinálni, hogy időnként a tű hegyét óvatosan vizes ecsettel letöröltem.

Évekkel ezelőtt vettem Ammo MIG festék készletet német harckocsihoz, színek jók voltak, tulajdonképpen az eredmény is jó lett, de azt a kínlódást, amit fújás közben csinált, kirakódott a festék a pisztoly végére, állandóan takarítani kellett. A Tamiya, meg a Gunze nem csinált ilyet! A dolog pusztán azért érdekel, mert a makettgyártó ilyen gyártmányú festékkódokat adott. / Das Werk /

Én próbáltam, de csak kísérleteztem vele. Jól fújható, ha jól emlékszem, akkor kb. 2:1 festék/higító arányban célszerű ehhez higítani. Ecsettel csak apró javításokat csináltam vele, azzal sem volt gond. Gyorsan szárad, könnyű vele dolgozni. Csak alapozóra próbáltam, de hát vízbázisú akrilt józan ember eleve csak így használ. A metál színeiből a steelt és a brasst próbáltam, azok is jól fújhatók, jól fednek, de azért a lacquer metál festékektől messze vannak.

Hali!
Kérdezném, van-e valakinek tapasztalata az AMMO Atom Color festékekkel. Régebben vettem már ettől a gyártótól festéket, nem volt nagy élmény a festés vele...Szóval érdekelne ez a termék, ez valami újabb cucc talán.
Üdv: Topi

Köszönöm a válaszokat!
Remélem a festő sarok kiépítése után az alkotó korszak jöhet a gyűjtői után.

A fórumon látható munkák nagyon motiválóak, gratulálok!

Én szinte mindig észterest fújok, de én sem vezetem ki sehova, és a szivacs tényleg megfogja, nem nagyon marad szag utána.

Ja, én nem szoktam kivezetni, mert úgy gondoltam, hogy a szivacsban úgyis minden megáll... mondjuk nem észtereset fújok, és talán nincs is annyira alkoholos szag...

nem elegáns barkács megoldás, de ezeknél a kabinoknál a csövet egy fém leszorító pánt tartja a helyén. Én azt tervezem (remélem év végre összejön a kabin), hogy veszek méterben kapható aktívszén lapot, kivágom belőle a megfelelő darabot és mint régen a celofánt a befőttesüvegre, ráfogatom a pánttal, a csövet pedig teljesen elhagyom. (Én sem tudnám hova kivezetni.)
Így a pigmentet megfogja a kék szűrő, az oldószer permetet pedig megköti az aktívszén. A csövet csak azért vezetik ki, mert különben ez az utóbbi szépen visszakerülne a lakás levegőjébe.

Szia,

A "vizes akrilok" nem büdösek. Nyugodtan fújhatod a szobában. Persze méret függő ki, meddig viseli el a ködöt, de nem bántó - ellenben az oldószeres társaival.
Nekem egy A4-es méretű levegőszűrő/pollenszűrő van egy fa keretbe aplikálva, háta mögött 2db 120mm-es PC ventillátorral. Fújás közben egy részét a szűrő megköti, a többit a szellőztetés elviszi. A pisztoly mosást pedig a bolti AB mosó üvegbe végzem. (főleg az Emese..vagy mostmár Eszter acetonmentes körömlakklemosó, durvább dzsuva esetén nitro higító segítségével).

És a kép, csak bénázok...

Sziasztok!

Régebben volt téma a festőkabin, mint amilyen a hozzászólásomnál látható gyári vagy házi kivitelezésben.
Arra vagyok kíváncsi alapozó- és vizes bázisú szórás esetében, hogy a kivezető csövet mennyire kötelező/ajánlott kivezetni a szobából/lakásból?
Vagy ezt a kivezetést inkább a vegyszeres festékek használata esetén kell/érdemes megtenni?
(Visszalapoztam több évet is, de nem találtam a kérdésemre választ azok között.)

Az ilyen Emese-típusú gyúlékony dolgokat pamutba ne nagyon törölgessétek, a pamut elektrosztatikusan feltöltődve szikrát vethet és az éghető anyaggal teli rongy akár magától is felgyulladhat.

Késő...:)
Nálam egy régi törölköző van befogva erre a célra. De van mellette egy tartály is, amibe a stukkert fúvom ki. A törcsi csak az ecsetekhez van. Meg papírtörlő. :)

Az én módszeremet ne kövessétek!

Én egy érdemei elismerése mellett, a szolgálatból kivont pamut pólót használok. Magyarul: egy nagy rongyot. Pisztoly tisztításkor ebbe fújom az Emesét, ebbe törlöm az ecseteket és mindent, amit tisztítani akarok. A benne lévő higító meg elég hamar elpárolog, kimegy az ablakon a szabadba, a festéknyomok megmaradnak. Ha elfogy a tiszta felület a pólóról, akkor csere. Fontos a pamut póló a jó nedvszívó képesség miatt.

Ja, majd elfelejtettem: előny, ha van egy külön szobád minderre... Nekem van. Akinek nincs, az NE ÍGY csinálja! :)

No igen. Az észteres festékek szebb eredményt adnak, de több gond is van a használatukkal. Ki milyen kompromisszumot hoz meg...

Azért abból is szabadulnak fel ártalmas anyagok a légkörbe.
Ha tényleg "zöld" úton akarsz megszabadulni a cucctól, akkor nincs más csak a hulladékudvarban történő leadás, annak minden macerájával együtt.

nálam főleg MLT, észterhigító, plusz némi denszesz, emese körömlakklemosó... A felgyújtás érdekes ötlet, körfolyosó is van, de azért félek is tőle.

Ez engem is elgondolkoztatott, mert a keverőeszközök tisztításakor marad hátra anyag rendesen (nagy része IPA + kisebb része festék), nyilván le lehetne adni olyan helyen, ahol veszélyes anyagokkal is foglalkoznak... de lehet, hogy beöntöm valami kisebb, de masszívabb fémedénybe, és pirózok egy kicsit. Körgang, erkély segít.

technikai kérdés: a pisztoly kimosásakor elég tekintélyes mennyiségű használt, festékes oldószer gyűlik nálam össze a tisztítóedényben. (Tekintélyes: nem pár ml.)
Mit szoktatok ezzel csinálni? Mosdóba, vécébe nem szívesen önteném, de társasház emeletén sok alternatívát nem látok.

Szivesen. en sem nagyon talaltam sehol.

de, ez az, nekem valamiért nem hozta fel és a H&S sem reklámozza, hogy még létezik. Ez se filléres, de olcsóbb, mint a másik, köszönöm a tippet!

Ez nem az? www.super-hobby.hu/products/Szybkozlaczka-2-7mm-z-regulatorem.html

(Nem tudom, de szemre hasonlít...)

Sziasztok!

Egy kis segítség kellene.
Vallejo premium color akril poliuretan áttetsző lakk 2 nap száradás után a viz feloldja.
Azt hittem eldobom az agyam amikor a matricám felhelyezése közben a sima viz levitte az egészet.
Egy vékony hártya szerű rétegben levállt az egész.
A felület amire fujtam egy Vallejo model air festékkel lett festve ami makulátlanul jó.
Egy nap száradás után fujtam rá az áttetsző fedő réteget.
Hol lehet a hiba?

ez jó lenne (sőt jobb, mert nem egy pisztolyt szolgál ki), de én nem látom már a H&S palettáján, csak az FPC-t. A FineArt/noname/akármi cuccok ezt másolják, olyanom van nekem is, de ahogy írtam, messze nem finomszabályoz.

Sziasztok,

nekem valamiért az FPC nem működött, már nem emlékszem miért nem. Ezt használom helyette, ez is H&S termék, ha jól emlékszem. Ami jó benne, hogy a gyorscsatlakozó alatt van, bármilyen festékszóróval használható. Elég pontosan szabályozható, nem kell a kompresszorhoz lenyúlkálni.

Köszi, igen az ára már sajnos bőven a tízes fölött van, de akkor belevágok. Ez az asztal alá mászok - próbálkozom - asztal alá mászok - próbálkozom rutin bizonyára jó fogyókúrás projekt lenne, de inkább lemondok róla.

Szia Laci!
Igen, használom az Infinity-n a Fine Pressure Controll (FPC) nyomásszabályzót, már legalább hét éve, és tökéles kis szerkezet. Pontosan azóta nem is nyúlok a kompresszor nyomásszabályzójához, nincs rá szükség, az FPC-vel mindent megoldok.
Csak ajánlani tudom, bár gyanítom, hogy most már kicsivel egy tízes fölött lesz az ára, de megéri.

Használja valaki a H&S nyomásszabályozóját, amit a szelep helyére kell berakni? Az utóbbi időben elkezdett remegni az ujjam (a franc az öregedésbe), ami miatt szinte képtelen vagyok egyenletesen fújni végállásszabályozó nélkül. Ez általában nem gond, de az erősen higított festékeknél, vagy amikor nagyon kis nyomással közelről kellene fújni ez nem igazán jó, nem elég a ravasz játéka. Ott a nyomást kellene finoman szabályoznom, de idegtépő ezt a kompresszoron csinálni, ami ráadásul az asztal alatt van.
Van egy microvalve-os gyorscsatlakozóm, de az a mindenhol kapható dzsunkabalra darab, valamennyit lehet vele játszani, de inkább csak nulla-valami-full nyomást produkál, nem folyamatos állítást.

Sajnos én is hajlamos vagyok mindig mindent elfelejteni, ráadásul a korral ez egyre fokozódik. Ezért egy ideje már azt csinálom, amit te is említettél: a különböző termékekkel, illetve technikákkal kapcsolatos tapasztalataimat mindig feljegyzem egy word fájlba, témakörönként csoportosítva a tudnivalókat. Aztán mielőtt megint az adott terméket vagy technikát használnám, előtte elolvasom a jegyzeteimet. Rengeteget tud segíteni.

Akkor most előtör belőllem a Genya. Nem írom le mégegyszer, hogy mit mivel, és miért. Mert az a tapasztalatom, hogy ezeket a tanácsokat a többség nem fogadja meg. És igen, a tudásért meg kell dolgozni. Vagy megkeresed a leírásomat az oldalon, vagy megtanulod a saját börődön. Rendszeresen felültök a cégek ostoba reklámjainak, mint a lányok a kacsaszáj dívatjának! Egyébként, a lejárt szavatosságú tejfölt sem teszem a rakott krumplira.