AZ A-10-est csak úgy érdemes megépíteni szerintem, állig felfegyverezve! :)
Viszont fel bírt volna szállni, úgy emlékszem, több, mint 8 tonna a max. külső hordozható függesztménye. Az más kérdés, mennyire lenne fürge...

Oh basszus, mily közel és mégis mily távol... Nagyszüleim a 39-es dandár/Esztergáron laktak, előfordultam a környéken, de oda be a Kőrösire csak egyszer mentem, és akkor is rokonlátogatás meg fodballmeccs céljából...

Az Armada a Körösi Csoma Sándor utcában volt (klubként is működött), később a Kereskedők Házába költözött, ott már csak mint bolt üzemelt.

Sokkal jobban nézett ki 3 farokkal, mint a választható 1 vagy kettőssel. Akkoriban nem az volt a lényeg, hogy valósághoz közel álljon, hanem hogy jól nézzen ki és menő legyen a polcon. Az A-10-re is ráraktam az összes fegyvert, ami ráfért. Szerintem nem nagyon tudott volna felszállni ilyen terheléssel. :-D

Hopp, kimaradt egy-két félmondat
(Nekem csak a nagyszüleim éltek Pécsen,) úgyhogy nem ott tartózkodtam életvitel-szerűen, az Armadába nem is jutottam el, (viszont az olasz fagyizó felett valahol,...)

Az Armada hol volt?
Nekem csak a nagyszüleim éltek Pécsen, viszont az olasz fagyizó felett valahol, a Teréz utcából nyílt valami kis udvar, volt ott egy nagyon príma kis makettüzlet. Aztán megnyílt a Tomcat lent a Nagy Lajoson, utána már oda jártam nyaranta...

Az Armada hol volt?
Nekem csak a nagyszüleim éltek Pécsen, viszont az olasz fagyizó felett valahol, a Teréz utcából nyílt valami kis udvar, volt ott egy nagyon príma kis makettüzlet. Aztán megnyílt a Tomcat lent a Nagy Lajoson, utána már oda jártam nyaranta...

Húha, nekem is volt egy P37-esem - ilyen halványzöld színű alkatrészekből :O

Azért biztos ami biztos, a PZL Los-ra a készletben lévő összes függőleges vezérsíkot felraktad... :)

Igen, a valósággal nekem sincs bajom, de a makettek között azért akad kevésbé alakhű... :)
Az örök kedvencem a Nakotne MiG-29 orra... :)

Ezen a fotón jól látszik, hogy a hajócsavar lényegesen szélesebb és íveltebb, mint a légcsavar.

Nem tudom, kinek hogy volt, nálunk, tiszántúli kisvárosban úgy árazták a maketteket, hogy milyen volt a méretaránya. Nagyjából 1989-1991 között.
KP: 72 ft
NDK: 72 ft, 100 ft, de a Tu-144-el kivetelt tettek, az 144 ft volt.
Aztán szintén kb. 1991-ben apa hozott Szolnokról Italeri F-16-ot 400 ft-ért, meg vett nekem egy RF-18A-t 1/48-ast 1200 ft-ért. Na ez azért nem volt rendszeres eset.
Aztán már gimnazista koromban volt egy kiemelkedő tétel: 2200 ft volt kb. 1992-ben a Heller 1/48 AH-64.
Ma felnőttként, ismerve az akkori fizetéseket, nem semmi szerencse volt ezeket megszerezni... mondjuk dolgozni is kellett értük iskola mellett - sokat.

Ezt fel sem ismertem. :)
Ha tippelnem kellett volna, hajócsavar lett volna a tipp.

Ez a légcsavar valamelyik apró cseh, Dubena gyártmányú repülőé lehet. Ha jól emlékszem, a Connie és a DC-7 srófja háromágú volt, talán vagy a Fokker F-27, vagy a Convair lehetett négyágú. Így inkább csak a gyártó cég tippje tűnik biztosnak.

Fenébe, a kép megint lemaradt...

Az Alba nekem is megvolt, többféle változatban.
Viszont kallódik itt a limlomok között egy propeller, nem tudom milyen maketté lehet, de ez sem mai darab. Fogalmam sincs hogy kerül mindíg elő :)

Húha... szerintem nekem is ez volt az első, a grafika is nagyon rémlik :)
De ha az nem, akkor egy valamilyen márkájú Hawker Typhoon, vagy egy Fairey Gannet volt.

Ferrobond ragasztással, és az inváziós csíkokat (a Typhoonon) hibajavító festékkel alkotva.

1.: KP L-39 - azóta is szerelem, az egyik legszebb repülőgép a világon.
1. nyugati makett: Airfix Mirage F-1 - Dél Afrikai Légierő.
1. olyan makett, amitől leesett az állam: Italeri RF-18A 1/48 (1991-ben!)

Mindhárom már le lett mosva, át lett festve, aztán újra megvéve, hogy újraélhessem az élményt.

Valahogy a 80-as évek végén, 90-es elején készülhetett a kép. Sajnos ezek mára szinte teljesen eltűntek az életemből, amikor beléptem a felnőttek világába és az unokaöcséimre hagyományoztam a kezdeti makettjeimet.
www.makettinfo.hu/upload/202210/1594702_16406_IMG_20171218_0007.jpg
https://www.makettinfo.hu/upload/202210/1594702_16423_IMG_20171218_0006.jpg?rnd=365429873&randkey=1458822143
Strandkorlátkék A4 Skyhawk. :-D

Szia!

Mindegyik kép nagyon szuper, minden részletében visszaadja a kor hangulatát. Az utolsó a legjobb, mintha csak magamat látnám rajta a vissza. Komoly a légiflotta is. (Pár éve összeírtam, milyen maketteket raktam össze eddig, és a te egyik képeden megbúvó L-60 döbbentett rá, hogy az emlékeim azt bizony kihagyta a listámról.)
Köszi a képeket!

Üdv.: pmheros

Az első makett egy RWD-5 volt. Na és itt a nagy flotta.. :D
Tuti felismeritek mindet.

első makett nekem is papír volt, egy (talán) Szu-7 vadászgép - már mint lett volna, ha a szabóolló-technokol kombinációval úgy 5-6 évesen sikerült volna összerakni.
Az első kész darab egy borzalmasan vetemedett törzsű VEB Plastikart Il-18 volt, amibe utólag próbáltam a mellé csomagolt gyurmát begyömöszölni hogy ne üljön fenékre, majd a hozzá járó ezüst festékkel lefesteni. Ki tudja miért, a festék nem igazán tapadt meg az összegyurmázott felületen... ennek olyan 55 éve. #Miggyuri Mig-15-öse nekem is megvolt, sőt érdekes módon abban a lengyel zacskós sorozatban volt egy Bristol Bloodhound rakéta is, az másnak is megvolt? Az a régi katalógusokat böngészve Airfix koppintásnak tűnik, pedig a sorozat többi darabja (Czapla, Iskra) biztosan saját fejlesztés volt.

Sziasztok!
Nem gondoltam volna,hogy a hozzászólásom két és fél év után
így felpörgeti ezt a fórumot.
Látom van itt minden.Az igazsághoz így már hozzátartozik az,
hogy az ELSŐ makettem a Magyar Állami Operaház papírkivágója volt,
amit Pécsen vettem az 'Ipari vásárban' Uránvárosban az Úttörőházban,
(ma már Szivárvány Gyermekház a neve) valamikor a '80-as évek végén.
cdn.antikvarium.hu/foto/eredeti/12536158.jpg
De az első "műanyag makettem" az Italeri F-15E volt 1:72-ben.
Ha jól emlékszem ~100Ft volt az ára ami egy heti zsebpénzem volt.

Én így 50+ év távlatából nem emlékszem az elsőre. Ami rémlik, hogy volt valami esetleg WEB repülőgép, talán IL-18. Inkább apám rakosgatott össze mindenféléket (vasárnapi gyerek voltam). Ami biztos, hogy kb. hét éves lehettem, amikor ment a moziban a Lázadás a Bounty-n és én kaptam karácsonyra valami hajómakettet, amit persze jól elcsesztem, de nekem tetszett. Festve kevésbé volt, de volt rajta falábú figura! Valaki egyszer már megfejtette, mi lehetett az. :)
Kb. ekkoriban volt a Kisdobosban a páncélvonat papírmakettje, azt is összeraktam.
Ezután én áttértem a Csehszlovák Kultúra Boltjában időnként kapható papírvárakra. Aztán voltunk talán 1973-ban Pozsonyban a rokonoknál, ott kaptam egy vélhetően szovjet T-34-et.

Aztán hosszú, papírvárakkal és leginkább Legóból épített várakkal spékelt szünet következett, amíg nem lehetett kimenni Bécsbe és elverni 2000 schillinget makettekre a Favoriten Strasse egyik mellékutcájában. :)

én 1:72-es 2. vh-s tankokkal kezdtem és ettöl a profiltól nem tértem el. Az elsö makettjeim egy Tigris I és egy SU-100 voltak, a maketteket a Budai Skálában lévö makettboltban vettem, fogalmam sincsen már milyen gyártóktól, úgy 92-93 környékén. Revell enameleket vettem hozzájuk, csak a tégelyek formája rémlik. A Király utcai makettboltban kaptam gipszböl készült, Stalingradot ábrázoló háztömb romokat egy kisebb vagyonért, csináltattam hozzá egy üveg-aljzatot és így lett meg az elsö (és egyben életem ezidáig egyetlen) diorámája. Abba aztán belezsúfoltam egy 50-es szett német és kb. kétszer annyi szovjet katonát. Minden este ellenöriztem melyik borult fel és óvatosan visszaállítottam. Sajnos ezekböl már semmi nincs meg.

Nemrég viszont az otthon raktárban megtaláltam egy, az akkori vásárlásaimból származó kincset: www.scalemates.com/kits/esci-ertl-8619-bishop-with-british-soldiers--266762.

Ez volt a legutóbbi építésem :)

Tök jók ezek a visszaemlékezések, örülök, hogy előjött ez a topic.
Engem is apám "fertőzött meg" ezzel a hobbival. Még kicsi gyerek (5-6 éves) voltam, mikor először elbűvölt a miniatűr világ. Akkor még apám rakta össze nekem az Ócskapiacon (a Miskolciak tudják, mire gondolok) vett "zacskós" orosz (mindenféle MIR, NOVO, DonyeckToysFactory, Krugozor stb.) meg KP repcsiket. A mai napig az orromban érzem a ragasztó jellegzetes szagát, amit szintén a fater kotyvasztott: műanyag öntőkeret-darabok voltak feloldva hígítóban, az volt a ragasztó... Festéshez kb. 2-3 szín állt rendelkezésre (valami ződ, valami barna, meg valami kék), -ezek se gyári makettfestékek voltak persze... Néha "nem volt idő" a festésre sem (gyorsan hadrendbe kellett állítani az új gépet), és csak úgy, a nyers műanyagra kerültek fel a matricák -de nekem így is maga volt a csoda.
Aztán hosszabb kihagyás következett, mert elcsábított a vasútmodellezés, valamikor kamaszkoromban kezdtem újra, amikor felfedeztem, hogy a játékboltokban maketteket is kapni, meg utána megnyílt az 1/72 a Korvinon...
Fogalmam sincs már, mi volt az első makett, amit már én raktam össze teljesen, de pár repcsi után áttértem a csörömpösökre, és a mai napig se szabadultam tőlük (nem is akarok...).
Amúgy a makettek mellett a dobozaikat is gyűjtöttem (legalábbis a doboztetőket), így szerencsére a mai napig tudom mi az a kb. 400db makett, ami az elmúlt kb. 35 évben megfordult a kezeim között (maguk a makettek nagy része, meg a doboztetők már nincsenek meg, de még a kidobásuk előtt sikerült lajstromba venni őket, és egy táblázatba összeszedni a valaha volt gyűjteményt).

Az első makettet, amit én kezdtem el összerakni, kb. 8 évesen kaptam és egy 1:76-os Matchbox Firefly volt. Mivel aznap vendégek is voltak nálunk, apukám mondta, hogy majd csak azután rakjuk össze, ha már elmentek, de én nem bírtam ki és elkezdtem egyedül megcsinálni egy másik szobában. Apa nem örült, amikor észrevette, de akkor már mindegy volt. Azóta eltelt kb. 25 év és pár évet leszámítva nem tudok - és nem is szeretnék - ettől a hobbytól elszakadni. :)

Kb. 8 évesen nagymamámtól kaptam egy KP Po-2-est . Apám megígérte , hogy segít összerakni , ha lesz ideje . Pár hónap után úgy döntöttem , hogy egyedül belevágok . Mikor büszkén mutattam faternak , hogy az alkatrészek jó részét letördeltem a keretekről , ő bejelentette , hogy így már nem lehet összerakni , számozás nélkül nem fogjuk tudni , hogy mi hova kell ! Én még párszor zaklattam vele , hogy azért próbáljuk meg , aztán nyomtalanul eltűnt a doboz ... :)
2-3 év múlva az összespórolt zsebpénzemből vettem egy KP Avia B.21-est . Fater akkoriban a helyi műanyaggyárban dolgozott , hozott nekem valami oldószert kis üvegcsében , amivel össze tudtam ragasztani (a szélvédőt hófehérre marta a gőze) . Ráragasztgattam az összes (három gépre való) matricát , és büszkén a TV tetejére tettem . Azóta eltelt több mint 30 év , és nincs megállás ...!

Szerintem van a szegecsszamlalo es van a szegecsszamlalo, aki tenyleg szetmuti a makettet. Utobbiakra ervenyesul aztan sok esetben T.Zoli orokbecsu mondasa: "aki farag, az raba**ik". Valoban, akar evekig huzodik egy epites, tobb is megy parhuzamosan, a makettezo pedig feluduleskent neha osszerak dobozbol 1-1 makettet. Mi a netto pozicio? A szegecsszamlalo sebeszkese alol dobozbol epitett orommakettek kerulnek ki. Ugye paran raismerunk magunkra?.. :)

A legelső nekem is a Trident volt. Bár szerintem apám rakta össze, de öt éves koromra már nem emlékeszem világosan. (Tavasszal sikerült beszereznem egy Vebplastic Tridentet, meg egy Tu-20-at is, amit ötödikes koromban kaptam a csehszlovák cserediákoktól). Az első "nyugati makettem egy Matchbox A4 és egy Mirage III volt.
Mostanában néha én is csak a minden sallang nélküli, "gyors" öröm-makettezést választom. A polcon pont olyannak látszik amilyennek elalvás előtt látni akarom. Nem látszik se a szegecs hiány, de a két mikronnal hátrébb lévő panelvonal. Igaz nem is érem el azt a szintet, hogy kiállításra vigyem a produktumaimat, de legalább örülök nekik és az összerakásuknak. :-D

Azt hiszem összemossátok a makettezés és a szegecsszámlálás fogalmát. A makettezés nem egyenlő a szegecsszámlálással, az a makettezés 'részhalmaza'. El kell döntened ebbe a szűk körben akarsz-e tartozni. Én speciel nem, a fejlődés ellenére sem. És itt nem lesz visszafejlődés... De a témánál maradva: sok KP Techokollal, majd egy Matchbox Corsair. (A háborús...)

nekem az az új heppem hogy elkészítem az ősöreg tamiya cuccokat ha lehet réz meg minden nélkül csak esetleg stirol lap és alulemez felhasználással meg egy kis rézdrót,jó látni mennyire más készül mint 20 évvel ezelőtt

értem bár ez nem klasszikus visszafejlődés a szó hétköznapi értelmében,nos ilyen szempontból én is alábbhagytam pár dolgot,igazából sosem jött be az eleve kicsi de még elfogadható csavarfejek levágása és cseréje ,de ha markáns és elhagyták akkor odarakom.Irigységgel vegyes borzongással nézem mikor valaki egy teherautó alvázat 453db saját készítésű szegeccsel kipótolja,na ennyit nekem már nem ér meg de elhagyott hegesztési varrat odabiggyesztése még belefér

Én szó szerint szoktam szegecet számolni.
Emlékszem, volt korábban egy Revell Hurricane-om, ami kb 2-3 hét alatt elkészült még a szegecsszámlálós korszakom előtt, és mai szemmel nézve sem sikerült rosszul. Csak most valamiért sokkal tovább tart minden.
Mondjuk valahogy sikerül mindig olyan készleteket választani, amin sokkal több a lakatosmunka.

Mindkét hozzáállású makettezőre szükség van- ha nem lenne pihentető tevékenység a makettezés, hanem az is csak arra lenne jó, hogy görcsöljünk meg felhúzzuk magunkat rajta, akkor tényleg, miért szarakodna vele bárki? Csak néhány mazochista hobbija lenne. Másrészről viszont a szegecsszámlálók, illetve az általuk elért részletesség, az általuk igényelt szakirodalom, stb az, ami a nem szegecsszámlálókat is inspirálja: megmutatja, hogy mindig van tovább.

Nekem az első makettem egy 1/72-es ZTS Il-2-es volt, amit nagymamámtól kaptam 8 éves koromban. Most nekiálltam felújítani, magasra nem lövök vele, de egy normális festés sokat dob majd rajta.

... a képek illusztrációk, az első két alkalom alanyaiból hírmondó sem maradt, persze. :)

A makettek világával való személyes érintkezésem első stációi, anélkül, hogy megfertőződtem volna a mellékelt képeken láthatóak.

Azt hittem, csak én szenvedek ebben a betegségben... A sok hiperszuper-profipakk-világteteje makettek után jól esik elővenni egy "őskori" Airfix/Italeri/KP makettet és összerakni dobozból, ecsettel lefesteni. Pihenésképp... hogy MAKETTEZZÜNK is. :)

Amikor már nem veszel meg harmincöt kiegészítőt, hanem csak azt ami látszik, amikor már nem sublerrel álsz a makettnek, hanem elfogadod a készlet külalakját, amikor már nem akarod megmutatni, hogy mekkora makettező vagy.

1976-ban történt a fertőzés, egy barátomnál láttam egy WEB Plastikart Boeing-727-est amit az édesapja épített, nekem is kellett egy olyan .Szegeden az akkori Centrum áruházban vettem egyet,talán 68 forint volt, a doboz befőttes gumival rögzítve. Nagy pénz volt akkor ,úgy sírtam ki Édesanyámtól 40 forintot ,a többi a zsebpénz volt.Neki kezdtem aznap , talán 2 óra alatt végeztem is ,persze technokol-al ragasztottam , mert az egyik fém tubust kiszúrtam, ömlött belőle az ezüst "valami", gondoltam ,hogy a másikban is az van .
Ronda lett de nekem tetszett, aztán jött a többi WEB ,sajnos egy sincs már meg... 20 év szünet után 2010-ben újra " kezdtem ".

mire gondolsz amikor azt mondod szépen elkezdesz visszafejlődni? nekem pl nagy segítséget adott amikor beindult a MIG ,AK feljavító cunami és a mai napig megpróbálom a lehető legjobbat kihozni magamból,napokig csak tömitek ha kell mert nem bírom elviselni a sorját és a látható hézagot,viszont ha olyan a doboz nem veszek hozzá kiegészítőt még akár egy régi tamiyához sem,

Amit leírtál az egy makettező fejlődési folyamata. A szegecs számlálás nem mai találmány, hanem fejlődési fázis. A nyolcvanas években ugyanúgy számoltuk, mint ma. Aztán amikor elértél egy szintet és még teli a polc dobozokkal, akkor szépen elkezdesz visszafejlődni. Annyi a külömbség, hogy a tanulási, fejlődési folyamat felgyorsult. Amit annak idején tíz-tizenőt év alatt tanultunk meg, az egy mai tehetséges kezdőnek három-négy év. Mások az alapkészletek, mások a segédanyagok, mások az információs források.

Honnét számoljuk a makettezőfertőzést? Attól az An-24-estől, amit egy betegség alatt nagyapámmal összeraktunk, vagy az saját zsebpénzből megvásárolt első makettől, vagy attól a ponttól, amikor már két makett "diszeleg" a polcon?

Én karácsonyra kaptam egy KP Mig-15UTI készletet, talán 6 éves lehettem. Először nem tudtam mivel kellene összeragasztani, mert a Kp ugye nem adott hozzá ragasztót. Ezért jobban szerettem a keletnémet WEB Plasticart készleteket, mert abban volt mindíg "konzerv" ragasztó. Szóval egy kicsit megtúrtam apám szerszámait és találtam egy tubus s.b.s. szilikont.. Ha jó sokat rákentem végülis egyben maradt. nyilván a futóművekkel nem bajlódtam. De száradás után a kilógó részeket tépkedtem, míg végül szétesett a Míg. Ekkeor találtam egy piros Technokolt. Na ez megfogta rendesen, csak sajnos meg is olvasztotta, így olyan lett a gép, mint ami kényszerleszállt.

Ha már nosztalgiázunk, ezekről se feledkezzünk meg (az első műanyagmakettem a Plasticart L-60 volt)

Az elso a Trident, de akkor meg nem festettem, amugy is feherek voltak))). Az elso amit le is festettem, ecsettel, uveges-fadugos festekkel, az a ZTS Jak-1M .. a masodik a ZTS Il-2M

10 évesen kaptam édesapámtól ezt a készletet azóta tart a betegség.

A kettő közül valamelyikről vannak a legkorábbi emlékeim. Nem tudom eldönteni.
(nem saját fotók)

lemaradt...

Talán 4.-ben nyertem ezt a rajzversenyen:)

NOVO Spitfire F.Mk.XIV a V-1 bombával. A Születésnapomra kaptam 1987 tavaszán.