Igen, ilyenekre gondoltam. Köszönöm a képeket! :)

Üdv!

Mintha ezeket nem láttam volna fenn az általad említett oldalakon. (mármint ha az orosz kitétel az álcázásra vonatkozik, és nem a felségjelzésre)

Üdv.: pmheros

Sziasztok!

Lenne esetleg valakinek olyan fotója, amin a 22-es gép látható még orosz festéssel?
(A hunavia-s és avia-info-s képeken kívül!)

Köszönettel!

Mindkét hozzászólás jó!

Annyi, hogy van a szériaszám és van a gyári szám:
27-04 - 50903027135
27-05 - 50903027146
27-06 - 50903027257
27-07 - 50903027268
27-08 - 50903027279
27-09 - 50903027380

A magyar MiG-29UB-k, széria szám alapján, egymás után következnek a 27-ik szériában. (Egy széria tíz gépet tartalmazott)

Míg a hosszabb gyári számok, nem mindig követték egymást. Sőt az esetek többségében nem követték egymást a gyári számok. A magyar 9.12B gyári számok közül, csak nyolc követi egymást. A gyári számok közötti foghíjak, nem minden esetben voltak kitöltve!

Így széria számok alapján javaslom vizsgálni a gépek helyzetét a gyártásban!

Üdv!

Az előző kommentemben említett avia-info.hu -ról a következő gyártási számokat 50903027135, 50903027146, 50903027257, 50903027268, 50903027279, 50903027380 tudhattad kiolvasni. Látható, hogy nem pont egymás után készült gépekről van szó, mégis nagyvonalakban hasonló festési sémát követnek. A gépek alapvetőleg orosz megrendelésre készülhettek, így orosz mintát hordoznak. Ilyen orosz mintázatú gépeket kaptak a magyarok is, és még sok másik ország is.

Az én szemem azt látja, hogy 9-13 -ig bezárólag két jellemző álcázási irányzat volt. Az egyik a nagyfoltos (vastag csíkos) mint a mi 9-12 -őinken is látható, a másik a keskeny foltos (csíkos) ami pl a 9-51 -eseinken is megtalálható.

Kezdeti időkben 9-12 -eseken is megfigyelhető volt keskenyebb foltozás, sőt már a proto példányokon is látható ilyen.

Üdv.: pmheros

A magyar MiG-29UB-k azonos szériába tartoznak. A 27-ik széria 1992-ben került átadásra a Gorkij-i (akkor már Nyizsnyij Novgorodi gyárban).

A harci 9.12/9.13-asok a nagy foltos, míg az UB-k „csíkosabb” terepszínben jöttek ki a gyárakból. De ennek a fő oka, hogy más-más gyárban készültek az egy és kétülésesek.

Ha eredeti, Gorkij-i gyári festéssel készült szovjet/orosz kétüléseseket nézünk, azoknak pont olyan „csíkos” festése van, mint a magyarnak. Az más kérdés, hogy a neten, elsősorban már átfestett UB-król található fotó, ami megtévesztő.

Leginkább az érdekelne, hogy ez a csíkos mintázat miért alakult ki. A harci változatok festése nagyjából ugyanolyan. Az orosz ub-k jó részén is ugyanaz a festésiminta van mint a harci változatokon

Üdv!

Mit értesz alternatív alatt? A többi UB -énkhoz hasonlatos a mintázat.
Az avia-info.hu -n láthatod a gyártási számokat is ha érdekel.

Üdv.: pmheros

Sziasztok!

Valakinek esetleg van róla valami információja róla, hogy a 25-ös oldalszámú magyar ub-nek miért volt alternatív festémintája? Történt vele esetleg valami? Vagy más szériából származott mint a többi ub?

Nagyon jó, köszönöm! :)

Még egy. :-)

Szia Weizi,
természetesen ráér, nagyon köszönöm előre is a fáradozásodat!

varobee: köszönöm szépen!

dioevil: igen, ott szoktam kezdeni a keresést, aztán gugli. De erről a részről sehol nem találtam képet...

Szia!

Ha péntekig ráér a dolog, akkor készítek a kérdéses részletekről képeket! Szinte minden apró részletről van képem, de ez valahogy kimaradt!:-)

hunavia oldalon van csomó részletfotó magyar gépekről.

Szia!

Nekem ezek vannak, valami kiadványból "mentettem".

Üdv: varobee

Sziasztok!

Lenne esetleg olyan fotója valakinek, amin látszik a (magyar) 29-esek "szélvédője" alatti rész? Sajnos az általam talált kabin fotók ezt a területet nem mutatják...

Üdv!

Mindössze 7 másodperces videó a Mig-29 -es kopoltyúiról repülés közben youtu.be/b5M0_KWA2i8

Üdv.: pmheros

HARM megjelent a Szu-27-en is...

Csak úgy felmerült bennem a HVG-cikk kapcsán.

Az AGM-88 egy közel 40 éves konstrukció. Akkoriban még a Cray-2 sem volt meg, ami 1985-től tudott 1.9 GFLOPS csúcsteljesítményt, mint a világ legjobbja. Az iPhone 7 ugyanezt már úgy 400+-os nagyságrendben tudta, ha minden igaz.

A Cray-2-t nem lehetett repülőgépbe szerelni. Ebből adódóan elég valószínű, hogy a korai AGM-88-ak felprogramozása sem lehetett egy akkora elképesztő számításigényes valami, amit egy mai mikrokontroller ne tudna röhögve megoldani. Nyilván lehetett és volt is fejlesztés ezen a téren is azóta.
De! Mi van, ha maradt még a rakéták régebbi, akár első generációs verzióiból dögivel raktáron és most boldogan szórják ki az ukránoknak kvázi megsemmisítésre? Azokhoz szinte biztos, hogy bármilyen, akár kereskedelmi forgalomban kapható mikrokontrollerből AVR, PIC, stb. pillanatok alatt lehet építeni interfészt. A busz úgyis valami kábelkorbács, biteket kell átküldözgetni rajta, nem igényel lebegőpontos műveletet (FLOPS: a másodpercenkénti lebegőpontos műveletek száma).

Oké, kaptak-kapnak szlovák, lengyel, tongai MiG-et. No de nem metróalagútból száll fel, hanem reptérről! Ez az ami még nagyon érdekes, egy épkézláb háborúban az első percben illik felszántani az ellenséges reptereket, aztán ha úgy kívánja a helyzet, megismételni a tevékenységet. Fél éve tart a háború és van ukrán légierő, reptér, híd, infrastruktúra.
Kicsit komolyabbnak gondoltam az oroszokat, bár az is igaz lehet, hogy van némi korrupciós jelenség...

Ugyanakkor arra sincs semmiféle bizonyíték, hogy a rakéták bármiféle kárt okoztak volna az oroszoknak... Ellenben egy rakétát garantáltan lelőtt a légvédelem.

Amúgy persze, biztos meg tudja oldani a Raytheon. Csak ennek semmi nyoma...
Na mindegy, ugyanazokat a köröket futjuk, szerintem térjünk vissza a témára kicsit később, amikor már több információ lesz elérhető.

"a HARM-ot indító gépet igen hamar lelőtték."
pontosítok: az oroszok azt mondják, hogy lelőtték. Fénykép, bizonyíték szokás szerint nincs.
"Arról nem is beszélve, hogy a műszerfal is komoly átalakuláson esett volna át." - Most már isten bizony nem fogom többször leírni, mert te magad is leírtad, "kell GPS vevő, egy vezérlőszámítógép (igen elvileg erre egy tablet is megfelel), no meg egy interfész ami összeköti ezeket a rakétával. PB és TOO módok alapfunkciói elérhetővé válnának így." Tételezzük már fel a Raytheon nem két faiskolát végzett mérnökeiről, hogy képesek megoldani azt a horribilis műszaki feladatot, hogy összekössék a saját cuccukat egy másik digitális eszközzel. Hátha meg tudják szerezni hozzá a kapcsolási rajzot.
A "miért nem a háború kezdetétől alkalmazták" kérdést gondolom viccnek szántad. Március végéig még az sem volt biztos, lesz-e a jövőben Ukrajna. Utána április végére ment át az amerikai kongresszuson a támogatások fedezetét biztosító törvény. Addigra az ukránoknak először is tüzérség kellett, meg lőszer, mert az ex-szovjet készletek kezdtek kimerülni. Nagyjából júniusra tartottak ott, hogy már lehetett azon gondolkozni, hogyan lehetne korlátozott erőkkel valamit elérni. Augusztus elején már bevetették a HARM-ot.

Ez még mindig nem bizonyít semmit. Ha tényleg át lett volna alakítva a gép a HARM hordozására, akkor miért nem a háború kezdetétől fogva alkalmazzák a fegyvert? Arról nem is beszélve, hogy a műszerfal is komoly átalakuláson esett volna át.
Én még mindig azt mondom, az egyetlen lehetőség, hogy olyan területre repülnek, ahol tudják, hogy orosz lérak egységek vannak, és majd lesz valami alapon elindítják a a rakétát, hátha talál magának célpontot (Kiherélt TOO/HAS üzemmód). Buk és Sz-300 ellen kb. öngyilkosság kategória, meg is lett az eredménye, a HARM-ot indító gépet igen hamar lelőtték. A lelövés amúgy szintén utal arra, hogy képtelenek a legnagyobb hatótávolságot (150km) biztosító PB/PE/POS mód alkalmazására.

Hát igen... az árvizes helikopteresek sokat tudnának erről mesélni... itthoni példákkal és akkor még nem is volt "háborús vészhelyzet"... :)
A Szu-25 európai forrásai igen csak limitáltak, a bulgárokon kívül senki sem használja már őket... sőt a csehek-szlovákok majdnem mindet (pár múzeumi példányt leszámítva) kitakarították az országból... de tudtommal a bulgárok még repülik őket, így max pár darab ami ott landolhatott Várna felajánlásából. De a tüzérségi lőszer esetéből kiindulva simán elképzelhetőnek tartom hogy valamilyen úton módon Iránból, Irakból Azerbajdzsánból jutottak el alkatrészek, esetleg példányok némi nemű USD-ért vagy valami más black dal-ért cserébe... és hát azt se felejtsük el, hogy Grúziában Tbilisziben folyt a gépek gyártása a szovjet időkben, így akár maradhatott is valami a raktárakban... A gép R-25 hajtőművének nagyon sok része kompatibilis a MiG-21Bis sajtőművével (forszász nélküli változat van a 25-be építve- így lengyel, finn, bulgár forrásokból szinte kimeríthetetlen az alkatrész ellátás... fegyverrendszere pedig szabvány szovjet alkatrészeket tartalmaz... bombazárak, elektromos blokkok, stb... néhány típus specifikus alkatrésszel...

Én is épp azt mondom, hogy sehogy se jön ki a lelőtt gépek száma! 2022 február elején kevesebb gép volt, mint amit az oroszok lelövéséként jelentettek! Ez különösen látványos a Szu-25-ök esetében. Tény, az uránok kaptak pár gépet, amit főleg a volt keleti blokk adott át lelkesen, És gondolom alkatrészeket is kaptak bőven. Na meg ne felejtsük el, hogy békeidőben és háborúban más a légialkalmassági követelmény...(Nem MIG 29-es példa, Mi8/24es lapátoknál, ha egy lapát egyik szekciója sérült de a főtartó és az előtti rész nem, békeidőben lapátcsere. harci körülmények között leszedik a sérült szekciót és a többi lapátról is eltávolítják ugyan azt. Kicsit jobban remeg, legfeljebb hamarabb kiesik a tömítés a pilóta fogából, de harci bevetésre még alkalmas.

Miért akarjanak olyasmit integrálni, ami a) sokkal rosszabb hatásfokú (sokkal rövidebb hatótáv és nem is minden ellen működik) és b) a beszerzési forrással éppen háborúban állnak?

Occam borotvája... isten bizony nem láttam még a videót, amikor tegnap azt írtam, hogy nem hat hónapjuk, hanem harminc évük volt arra, hogy kiókumálják, hogyan lehet Migről HARM-ot indítani.
www.youtube.com/watch
A lelkendezésen - meg a kézenfekvő magyarázaton - túl egy érdekes konkrét információ volt benne, az 1:16-nál látható Garmin 296, amit kifejezetten légi navigációhoz terveztek.
www.garmin.com/en-US/p/6399

Muzzy,

Ugye te sem hiszed el az TASSZ, Pravda és más orosz propaganda egymásnak teljesen ellentmondó híreit... ha azoknak hinni lehetne akkor már a 6 hónap alatt 3-szor semmisült meg a teljes ukrán légvédelem, rakéta ütegestől, repülőeszközöstől mindenestől. Hogy hogyan élték túl a háborús napokat... nyilván ők is éltek és élnek a szét és kitelepítés illetve folyamatos helyváltoztatás előnyeivel, használják az autópályákat előretolt tournaround pontokként... pont mint ahogy a lengyelek, szovjetek, NDK-os, svédek, amerikaiak stb gyakorolták a hidegháború éveiben... youtubon nagyon sok korabeli felvétel van fent mind a kommunista blokk mind a nyugati blokk ilyen műveleteiről. Természetesen az optikai álcázást és csalik építését sem lehet kizárni... hát kb így... nyilván sok sok évvel a háború után fog nagyon sok mindenre fényderülni, valójában mi és hogy történt.
Így volt ez az első és második Öböl-háború műveleteivel... évekkel később jöttek még újnak számító információk...

Inkább az a kérdés, honnan van még Szu-25-öse az ukránoknak?Ha az albatroszokat tévesen annak azonosítják akkor sem jön ki a matek. A MIG-ek esetében kijön.

Szlovákoktól megkapták mind a 12 gépüket, amíg nem jönnek az F-16-osok a csehek és a lengyelek védik a szlovák légteret.

Ha már a Mig-29 és a radarelhárító rakéták... Nem lett volna lényegesen egyszerűbb a H-25MP integrálása? Az Sz-300 és a Buk-M2/3 kivételével elvileg hatékony lehetne a többi légvédelmi rendszer ellen, mivel hatótávja 40km körül van. Nyilván a probléma az önirányítófej, amit cserélgetni kell aszerint, hogy mit akarnak megtámadni a rakétával.

az USA-ban több MiG-29 is aktívan épül illetve nagyobb számú 29-t üzemeltettek --- typo nem épül hanem repül...

Szia Borisz!

Soha nem volt olyan hogy keletire nyugati fegyvert nem lehet és visszafelé... a probléma a költséghatékonyság. Alpvetően a fegyverzet felfüggesztésére használt bombazárak és tartók illesztési pontjainak függesztő szemeinek a távolsága a meghatározó de a tartók cseréjével vagy egy illesztő egységgel ez simán megoldható. Van is rá példa a való világból...
Román légierő MiG-21 Lancerjei simán, napi szinten használják a Mátra Magic légihari rakétákat, az izraeli fejlesztésű Rafael LDP padokat és lézeres bombákat...
Az Irakiak még az öböl háború előtt kísérleteztek francia mérnökök segítségével francia fegyverek integrálásában illetve szovjet eredetű fegyverek integrálásában a Mirage F1 különböző változataira.
A finnek aktívan használták a Hawk kiképző gépeikhez a szovjet eredetű R-60 közel légiharc rakétákat.
Az Izraeli légierő pedig az 1967-es háborúban az El-Arishi reptéren jelentős mennyiségű R-3S légiharc rakétát zsákmányolt és jópár Mirage III gépüket alkalmassá tették a rakéták inditására. Ehhez nagyban hozzájárult a korai Shafrir-1 rakéta megbízhatatlansága és hozzá képest a nem túl acélos R-3S is jobb teljesítményt nyújtott...
Szóval oda-vissza vannak példák... minden megoldható ha van rá akarat, szaktudás és pénz.
Végül pedig még egy példa az Algéria légierő amely egy időben szoros kapcsolatban volt a dél-afrikai Denel céggel és sikeresen integrálták az Mk-82 bombákat a MiG-23BN-re illetve különböző szenzorokat, kamerákat és ágyút az észak-afrikai ország Mi-24-re... bár később mégis csak a Mi-28N-t választották.

Itt az ukrán MiG-29 esetében azt azért ne felejtsük el hogy a nyugati világnak igen komoly tapasztalata van a MiG-29-el és fegyverzeti rendszerivel kapcsolatban,
1- Izraeli IAI évekig dolgozott a románokkal közösen egy Sniper nevezetű modernizációs programon, hasonló céllal mint amit a Lanceren búvégre hajtottak
2- A német légierő és ipari javító bázisa több lépcsős, komolyabb modernizációs csomagot dolgozott ki a MiG-ek korszerűsítésére, igaz a legdrágábbakat költségvetési okokból törölték... de a legendák szerint megvizsgálták még az AIM-120 AMRAAM. használatának a lehetőségét is...
3- a lengyel MiG-29-k és Szu-22M4-k üzemidő hosszabításában és korlátozott képesség növelésében több nyugati beszállító is részt vett...
4- az USA-ban több MiG-29 is aktívan épül illetve nagyobb számú 29-t üzemeltettek a 90-es évek közepén végén 2000-es években melyekhez többek között a Moldáv Légierőtől jutottak hozza...

Szóval minden adott hogy egy a 80-as években kifejlesztett rakétát AGM-88 integráljanak az ukránok gépeire. A kérdés csak az hogy a melyik változatot és milyen képességekkel kapták meg a keleti szomszédaink. Az pedig hogy "vaktában ellövi a rakétát" nem teljesen igaz mert több üzemmódja is van az AGM-88-nak és van köztük olyan ahol ne kell direkt besugárzás alatt lenni az indító platformnak...

Molnár Balázs levezette a HTKA-n

A telefonod honnan tudja? Vagy az autód? De az is lehet, hogy az indítási pontot is be lehet programozni, a pilóta meg csak képes egy adott pontra elnavigálni, ha nagyon szépen kérik.

Aha, csak a rakétának kellene tudnia, hogy hol is van...

Ennyire nem hülyék az ukránok, hogy a vakvilágba lődözzék el őket, se az amerikaiak, hogy így odaadják. Az újabb HARM változatnak (amit a képek tanúsága szerint kaptak) már van egy előre programozott működési módja is. Mint bármilyen föld-föld irányított rakétánál, a felszállás előtt meg lehet neki adni a célkoordinátákat és amikor a közelébe ér, akkor a saját aktív rávezetésével pontosít. Ehhez nem kell a repülőgép fedélzeti rendszerével integrálni.

Nézd össze a dobozbontásokat (super-hobby.com) vagy az útmutatókat (scalemates.com) és ki fog derülni. Az "early" dobozban van extra öntőkeret a függőleges vezérsík alatt lefele lelógó extra stabilizáló-felületekhez (F keret), a "late" dobozban ez nincs benne. A függeszthető fegyverzetben van még különbség a dobozok közt.

Valószínűleg annyi, hogy indítani lehet, aztán majd a rakéta talán befog valamit.

Tisztelt Kollégák!
Tudja valaki hogy mi a külömbség beltartalomban a GWH 1/48 Mig-29 9-12 early illetve late dobozai között? Esetleg megépíthető a korai dobozából a késői gép makettje?
A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv!

Üdv!

Szerintem hathatós USA segítség és tapasztalat nélkül aligha, vagy csak hosszabb idő után.
Moldaviabol szereztek be még 1997 körül (ha jól emlékszem) egy és kétüléses gépeket, amelyekkel fegyverteszteket is végeztek, nyugati fegyverek integrációját, indítását. Majd egyszer erről is lehet olvasni. Még a hatékonyságra is kíváncsi vagyok.

Tisztelt Uraim!
Épp most böngésztem egy igen népszerű videós megosztót és meglepődve láttam,hogy az Ukrán 29-es HARM rakétákat inditott...
Lehetséges lenne,hogy ilyen hamar sikerült alkalmazni illetve integrálni a 29-eshez?
Üdv:
Vini

Sziasztok!
Köszönöm az információkat és a képeket! Nagyon hasznosak!
"nomegasztán" látom, nem csak én művelődök ilyen műsorral...:) A Fulcrum jó ebből a szempontból, mert vagy 40 féle felségejellel és festéssel megépíthető, szerencsére elég klassz minőségű makettekből és matricát is találni hozzá!

Helló, az üzbég MiG-29UB-k általában R-73-as indítóval repülnek, de van kép B-8-as indítóval is. Ezek nem tudnak póttankot vinni a szárnyuk alatt.

Nomegasztáni gépet csinálni mindig jó ötlet.
Én két B-8 blokkot tennék a belső pilonokra, nagyon mást nem.
Ja, meg a kopoltyúkat betömni, vagy letakarni!

Szia
Köszi szépen!
Ez a kinézett masina. Szerintem egy sima UB, szóval nem tud/tudott póttankot vinni a szárnya alatt.

Megnéztem, 9.51-es típus esetében csak orosz gépeken láttam szárny alatti póttartályt, azt is a jelenhez inkább közel, mint távol. Ezt a szürke gépet, illetve a Strizsi UB-ját.
Tudod már, hogy mit szeretnél építeni?

Szia!
Fejből azt mondom, hogy a "rendes" UB-k csak törzs alatt vihettek póttartályt, a szarnyakon nem voltak nedves pilonok.
Most nem vagyok otthon, majd ha hazaértem még utánanézek.

Sziasztok!
Köszi szépen a válaszokat!
Akkor mehet rá a cucc, kivéve R-27. Csodálatos! :)