a (4) A4 A felső szárnyfelek illesztése sem túl precíz, ha a szárnyvégeket pontosan összeillesztettem, a törzs mellett hiányzik néhány milliméter. Hab a tortán, hogy szintben is jelentősen eltér a törzsön lévő szárnytőtől. :(
a (4)
A4 A felső szárnyfelek illesztése sem túl precíz, ha a szárnyvégeket pontosan összeillesztettem, a törzs mellett hiányzik néhány milliméter. Hab a tortán, hogy szintben is jelentősen eltér a törzsön lévő szárnytőtől. :(


Vissza a kommenthez Előző kép Vissza Tovább Következő kép
a (1) A1 A kabin elkészülte után a két törzsfelet oldószeres ragasztóval összeragasztottam, és egy éjszakát hagytam száradni. A műszerfal előtt lévő nagy lyukat kétkomponensű autógittel tömítettem. Ekkora lyukat nem érdemes az általános makettömítőanyagokkal foltozni, biztos a beszívódás. A pillanatragasztó sem volt járható út, esetleg egy sztirol lappal letakarni, de nem akartam a kabint összebarmolni, ez egyszerűbbnek tűnt. Annak ellenére, hogy a törzs eleje kifogástalanul illeszkedett, a függőleges vezérsíknál már másfél milliméterrel rövidebb az egyik törzsfél
a (1
a (2) A2 Az alsó szárny felrakásánál látszott, hogy valami gond van, a jobb szárnyvég körülbelül fél centivel feljebb volt, mint a bal. A függőleges vezérsíkban is van némi rendellenesség, de ezt később javítom. A jobb szárnytő kapott egy kis sztirol éket, ezzel lejjebb feszítettem, és így ragasztottam meg pillanatragasztóval. Az orrfutóakna, amivel minden lehetséges irányban kibabrált a szerszámkészítő. Teljes felújítás lesz.
a (2
a (3) A3 Miután az alsó szárnyfél ragasztása megkötött, egy maróval legyilkoltam az orrfutóakna túlnyúlásait, és Standard Milliput-tal tömítettem az összes illesztést. Ez egy kísérlet, hogy mennyire alkalmazható tömítőanyagként a Milliput, mert gyorsan szárad, jól csiszolható, és nem süllyed be, tehát ideális. A felhordhatósága kissé nehézkes, nedves kézzel, vagy szintén nedves, arra alkalmas szerszámmal lehet elsimítani.
a (3
a (4) A4 A felső szárnyfelek illesztése sem túl precíz, ha a szárnyvégeket pontosan összeillesztettem, a törzs mellett hiányzik néhány milliméter. Hab a tortán, hogy szintben is jelentősen eltér a törzsön lévő szárnytőtől. :(
a (4
a (5) A5 A főfutóakna, amin keresztül pompás belátás nyílik a törzsbe. Az egész belső részét lecsiszoltam, teljesen új fog készülni.
a (5
a (6) A6 Hogy a szárnyak enyhe pozitív V beállítását megcsinálhassam, és a szárnyvégek szemből nézve szimmetrikusan álljanak, csak a félszárny végeit, és a kilépőél törzs felőli végét ragasztottam meg pillanatragasztóval. Mikor ez megkötött, kezdődhet az erőszak. :)
a (6
a (7) A7 Rengeteg kis sztirol ékkel, amiket pillanatragasztóval rögzítettem, lépésenként a helyére igazítottam a rakoncátlan alkatrészt. Ezután a már említett Palma lemosóval, a be és kilépőéleket is összegyógyítottam.
a (7
a (8) A8 A szárnytőben volt két levegőbeömlő, a gyártó ezt két odúval oldotta meg, úgy ahogyan a képen látjátok. Innen is belátni a törzsbe, ez illúzióromboló. Az, hogy az eredeti nem pont ilyen, szinte szóra sem érdemes.
a (8
a (9) A9 A rajzon jól látszik, hogy az ominózus beömlők négy függőleges lamellával osztott szerkezetek voltak.
a (9
a (10) A10 Szkreccs. :) Sztirol lapból vágtam egy mintát, ami mindössze 1mm vastag, és a végei lekerekítettek. Körbe réz szalagot hajtottam rá, amit a találkozási ponton összeforrasztottam. Erősnek kell lennie, nehogy a becsiszolásnál megsérüljön. Az alját sztirol lappal lezártam. Próbáltam sztirolból is elkészíteni, de a fél milliméteres hajlítási sugarat a legvékonyabb műanyag lapom sem bírta, és szétrepedtek, ezért lett rézből.
a (10
a (11) A11 A terelőlemezek sztirol csíkok.
a (11
a (12) A12 Készen vannak, jópár órámba telt, mire kialakult a végleges eljárás.
a (12
a (13) A13 A helyükre próbáltam, hogy rendesen beállíthassam.
a (13
a (14) A14 A beömlőt pillanatragasztóval körbefolyattam, és az egész szárnyat Milliputtal tömítettem, feltöltve minden formahibát.
a (14