A németek által "Panzerschiffe"-nek (páncélos hajó) nevezett hajótípus tulajdonképp a Versailles békeszerződés előírásainak köszönheti létrejöttét. Az első világháború végén a győztes hatalmak gondoskodni akartak arról, hogy megtörjék Németország erejét. Ezért többek közt elvették flottáját és a békeszerződésben előírták, hogy a császári haditengerészet helyett megalakított birodalmi haditengerészet, milyen hajókból állhat.

Gyakorlatilag egy harmadrangú hatalom szintjére süllyesztették vissza a német flottát, mely 8 csatahajóval (ebből a "legfiatalabb" is csaknem 20 éves volt), néhány nehéz és könnyűcirkálóval valamint torpedónaszádokkal, legfeljebb partvédelmi feladatokat láthatott el. Hogy megadják a lehetőséget a fejlesztésre, a győztesek megengedték új hajók építését is. De ezeknek maximum 10.000 tonnás vízkiszorítása és 28 cm-es főlövegei lehettek. Akkoriban úgy gondolták, hogy ezekkel a korlátokkal a németeknek nehéz lesz ütőképes új hajót építeni.

Ráadásul az 1920-as évek német gazdaságának nem az új hadihajók építése volt a fő gondja. Ezért csak 1929 február 5.-én fektették le a gerincét az első zsebcsatahajónak, melyet Deutschland névre kereszteltek, és1933 április 1-én állítottak szolgálatba. Az angol-francia reakció az őszinte megdöbbenés volt. Az újságírók által csak "zsebcsatahajó"-nak nevezett hajó ütőképes konstrukciónak bizonyult. A hegesztés által sikerült súlycsökkenést elérni (ezáltal betartani a 10.000 tonnás határt), a hajtóműként alkalmazott dízelmotorokkal a hatótávolságot, a 6 db 28 centis löveggel pedig a tűzerőt növelni. Az angol-francia admirálisoknak rá kellett jönniük, hogy az ő fegyvertárukban nincs olyan hajó amelyik felvehetné a versenyt ezzel a típussal. A csatahajóknak ugyanis jóval erősebb volt a fegyverzetük, de lassúak voltak. A cirkálók pedig nem eléggé páncélozottak. A németek hat hajó építését tervezték ebből a típusból. Végül három készült el.

Amikor ugyanis 1933-ban Hitler hatalomra került, Németország egyre inkább kezdte megszegni a Versailles-i előírásokat. Így tehát a zsebcsatahajóknak terveit is módosították, növelve a vízkiszorítást és a tűzerőt. Ezekből a módosításokból lett kialakítva a Scharnhorst és Gneisenau csatacirkáló páros. Majd amikor Németország 1935-ben hivatalosan is felmondta a békeszerződést, teljesen új terveket dolgoztak ki, melynek végeredményei a Bismarck és Tirpitz csatahajók lettek.

A képeken az Admiral Graf Spee makettje látható, mely az 1939 nyarán lévő állapotában ábrázolja a hajót.

Sebestyén Gábor
2007.01.23