Amikor a "vasfüggönyös" diorámáimhoz gyűjtöttem anyagot, Körmenden, a Határőrség Központi Múzeumának épülete mellett, a fedett tárlóban láttam egy érdekes kinézésű járművet. A légcsavarja, csillagmotorja repülőgépre emlékeztetett, de az egészről árulkodott, hogy vízre tervezték. A kísérő, nyugalmazott határőrtiszt annyit mondott: "Ezt meg a Fertőn használták." Az egyik tárlóban pedig, megsárgult fotó mutatta a szerkezetet egy kis kikötőnél. Ennyi volt az információ és nem több. Anyaggyűjtésbe kezdtem, de nehéz volt. Azt sem tudtam, mit keressek. Írtam a Határőrség Országos Parancsnokságának, de nem kaptam választ. Egyetlen kiindulási pont a nagyhírű repülőtervező, Tupoljev neve volt. Az index-fórum hajósait is zaklattam kérdéseimmel. Ami szerencsém volt, hogy volt róla kép. Többen emlékeztek az ASz típusjelre. Végül a Tupoljev-iroda honlapján kaptam választ. Az "ASz" Аэросани-амфибия orosz szavak első részének rövidítése. Jobb híján siklóhajóként fordítottam, a "légiszánkó", vagy a "repülő szán" karácsonyi érzeteket kelt. Találtam méreteket és egy barátom a "Roncs-ranch" képei között is felfedezett egyet, amelyen a kormánylapátok is fel voltak szerelve. /A körmendin, mögé támasztva álltak a falnál. Különben kilógna a tető alól a gép./ Állítólag, ez a két példány van Magyarországon. Ezúton is köszönöm a segítséget! Amikor úgy gondoltam, elegendő anyagom van együtt, nekiálltam keresgélni a makett-hulladékok között. Mivel ilyen járművet makettben még nem láttam, minden előállítása rám várt. Bár, ahogy a makettező-Murphyt ismerem... a jövő héten, 350 forintért lehet kapni, tonnás kiszerelésben, minden játék- és makettboltban! Maga a jármű mérete nem megdöbbentő: 7és fél centi hosszú és alig valamivel több, mint 2 centi széles. Az úszótestet 2 és fél póttartályból szándékoztam kialakítani. A kilenchengeres csillagmotort egy Hasegawa makett tűzfalából és egy szétdarabolt MB 200-as, KP makett motorhengereiből, valamint egy Ar-96, hosszában elhasított légcsavartollaiból készítettem le. Ezek vastagnak bizonyultak, így sima sztirol lapból vágtam ki a megfelelő darabokat. A belépő rész, áramvonalazó burkolata egy nyomtatópatron dobozából származik. A fényképeken két egymástól eltérő kipufogó megoldás látszott. Az egyiken egyesített torokból, a másikon minden hengertől külön vezették ki az égésterméket. A KP makett áramvonalazó idomai alkották, vágás, tömítés és csiszolás után a hajócska orrát. A kabint egy Plastyk makett törzséből alakítottam méretre. Ablakokat kellet vágnom rá. Ugyaninnen származnak az első üléspár ülései is. A hátsó üléssor, a He-70-hez adott hátsó ülések méretre szabásával alakult ki. Szerencsére a kabin belsejéről is találtam fotókat. A műszerfal egy MiG-21-hez kapott műszerfalból került a határőrök "flottájának" zászlóshajójába. A három "gótikus stílusú" reflektor öntőkeret-darabból került ki. A reflektor árnyékolása érdekes volt, hiszen nem csak fentről, de a vezetőállás irányában oldalról is alkalmaztak árnyékvető lemezt. A két ülés közé épült kezelőpanelt egy roncs repülő alkatrészéből vágtam ki. Ami komolyabb nehézséget okozott, a négy, viszonylag nagy, ablak elkészítése. Több próbálkozásom is volt. Nem akart összejönni. Előbb műanyagból vágtam ki kereteket és abba ragasztottam be az ablaküvegeket. Nem tetszett a végeredmény. Túl meredekre sikerült a szélvédő. Leszedtem. Vékony, megcsiszolt gyufaszálakból alakítottam ki a tető tartóidomait. Az egy átlátszó dossziéfedélből vágtam újabb átlátszó lapokat. Türelmesen megvártam a pillanatragasztó száradását. Nem "párásította" be az "üveget" a ragasztó gőze. Ezután, a képek alapján, vékony ecsettel festettem fel a vastag kereteket. Ezekbe grafitceruzával rajzoltam be a gumi tömítés csíkjait. Mindkét példányról hiányoznak az ablaktörlő lapátok, bár az archív felvételen a kikötő ponton mellett álló gépen van. Ezeket húzott szálakból pótoltam. Csakúgy, mint a kabintetején látható rádióantennát és a rövid zászlórudat. Ez utóbbira, nemzetiszínű zászlót is készítettem, papírból. Nem lobogó, hanem erősen lógó helyzetben rögzítettem, ahogy egy nyugalomban lévő zászlóhoz ez illik.

Az úszótest oldalvonalát alkotó, vékony hullámterelő hímző-cérnából, pillanatragasztóval került a kis jármű oldalára. A makett festése a régi, rendőrautókat idézi. Az úszótest és a kormányfelületek kék (Humbrol 25 + kevés Humbrol 43). A kabin fehér (Humbrol 34). Ehhez járult a korabeli felségjelzés, a hátsó kormányfelületekre. Illetve a jármű hosszán csaknem végigfutó két hosszanti taposócsík. A "Roncs-ranch"-beli példányon lajstromszám is látszott. 2302. A Körmenden kiállítotton, nem láttam ilyesmit. Felségjelzést sem. Végül is felraktam. Egy réges-régi KP makett mellé rakott matrica két része volt elegendő. Az alsó, fehér csillagot felraktam. A felső, vörösről, manikűr ollóval levágtam a piros keretet és a fehér csíkot. (Úgy sem látszott valami jól.) Aztán rátettem a fehér alapra. Szépen látszott a fehér keret. Egy speciálisan átalakított tűvel fehér korongot festettem a közepére, majd abba a zöld pöttyöt. Gondoltam a lehetséges, diorámába helyezésre. Hát, nekifogtam. Körkérdést intéztem az általam ismert makettező fórumok hasonszőrű mexállottaihoz. Kialakult bennem is a terv. Egy csaknem A/4-es furnér lemez adta az alapot. Erre szegelte fel két, nagyjából alakra vágott, lambéria-darabot. Ezeknek a réseit, késtapasszal egyengettem ki. Utána gipszből kipótoltam a partszegélyeket. Ezeket még nedvesen leborítottam több rétegben, papír zsebkendő darabbal. Az általam víz alá kerülő részt fekete festékkel festettem le. A két sziget tetejét alaposan beszórtam, a vasútmodellezők által használt, zöld szivacs-darálékkal, ami fűnek is kinézhet akár. A fűvel nem borított lejtőket ráragasztott kávézacc segítségével próbáltam élethűbbé tenni. Ugyanebből szórtam vékony csíkokat a fűbe, amúgy, ösvényként. Gyufásdobozból és néhány gyufaszálból kialakítottam a mólót. Ehhez lesz kikötve a Tu-hajó. Időközben, jobbára a Esci Specnaz készletéből származó figurákat próbáltam átalakítani magyar határőrökké. Tereptarka kezeslábast "adtam rájuk". Egy Airfix-ből származó, eredetileg repülőgép szerelő lett az, aki kiköti a hajót. A parton várakozó UAZ a Balaton -Modell készletéből alakult ki. A móló mellé egy benzindepót álmodtam, ami egy bódé és benne két, benzines hordó. Ami még hátra volt, az a vízfelület megalkotása és a nádas betelepítése. Ehhez a legtöbben gyertyazselét illetve ecsetszőrt javasoltak. A gyertyazselével még nem találkoztam, így tanulópénz fizetése kezdődött. Rá kellett jönnöm, hogy kisebb vízfelületet kell terveznem. A dioráma egyik szabad sarkában egy újabb sziget jött létre. Rá pedig egy "mafi" épült. A korábbiaktól eltérően, gázgyújtó szálaiból készültek a lábak. Gyufaszálakból a keresztmerevítők, kartonból és gyufaszálakból a fedett őrállás. Már csak a korlátot kellett megkreálnom. Vékony, de eléggé merev szálakra volt szükségem. A húzott szálak nem bizonyultak megfelelőnek. Így hímzőfonalat kentem be pillanatragasztóval. Feszesen kihúztam egyenesre és megvártam a szilárdulást. Ezután megfelelően hajlítottam és vágtam, majd pillanatragasztóval rögzítettem. Száradás után az egész építményt lefestettem zöldre. A maradék gázgyújtó szálakból egy bürüt alakítottam ki. Ezen járhatnak át határőreink a mafiból a kikötőhelyhez és viszont. Hogy élethűbb legyen, még néhány "fát" is beledöntöttem a "vízbe".

Pintér György
Gersekaráti Makettépítő Kör
2007.01.16