"Tűzerő, mozgékonyság, védettség" - ez a korszerű páncélosokkal szemben támasztott hármas követelmény, mióta az első MARK I.-ek nekivágtak a gránáttölcséres, drótakadályos terep leküzdésének az első világháború nyugati frontján. No, ennek a három dolognak nem felelt meg igazán az a harckocsi, amelyiknek makettjét elkészítettem.

Néhény mondat az angol Vickers cégtől átvett és a lengyel hadmérnökök által felerősített - egykoron - 6 tonnásból 7 tonnásra hizlalt 7TP-ről (7 Tonns Polski). (Az egytornyos változat még "vastagabb" lett, a maga 9,4 tonnájával.) A harckocsi-típus rövid története során több átalakításon ment át és vált szinte önálló típussá a "Bron Pancerza" a lengyel páncélos fegyvernem kötelékében. (Bár levetkőzni nem tudta Vickers-ősei sajátosságait.) Jobb hűtést kapott a motor, ami - egyébként - képes volt önerőből is kigyulladni, változott a fegyverzet is, kicsit nagyobb kaliberű géppuskák kerültek a tornyokba. (Mert ennek a változatnak 2 kis tornya is volt.) Persze, ennek a harckocsinak a sorsát sem a "kard" szabta meg - hiszen teljesítménye, méretei, fegyverzete nem tértek el lényegesen a szembenálló haderő Pz I illetve a Pz II első változataitól. A 7TP sorsát a "kar" döntötte el. A szándék, amely ezeknek a páncélosoknak az alkalmazásáról döntött. Az első világháborún és a lengyel - szovjet-orosz háborún felnőtt lengyel katonai vezetők nem találták ennek a "füstös, büdös, csörömpölő" fegyvernemnek a helyét a szépen menetelő gyalogság éneke és a szép lovakon vágtató, "fess" lovasság és a valóban korszerűnek számító vadászszázadok mellett. Mentségükre legyen mondva, NEM a lengyel vezérkar volt az egyetlen, ilyen látásmódú! Így a második világháború kezdetén a tétovaság és alapvetően a nem megfelelő légi fedezet végzett a lengyel páncélosokkal.

No de lássuk a makettet! A lengyel ipar e büszkeségét a - szintén lengyel - Mirage Model készitette el 1:72-es méretarányú kicsinyítésben. Okosan elosztott, celofánnal védett öntőkeret-kupac kerül ki a térképmintás dobozból. Maga a doboz is megérdemel néhány szót. A tetején színes, diorámára csábító rajz a lengyel erdőből kibukkanó 7TP-ről, a háttérben egy lángoló, parancsnoki Pz II-vel. A doboz alján a "Coming soon"?ban két eredeti Vickers és a másik 7TP változat.

A négyoldalas összeállítási útmutató lengyel és angol nyelvű. A matricakészlet két, különböző században szolgált harckocsi megépítését támogatja.

A korábbi tapasztalatok alapján jól követhető a rajz, így érdemes annak alapján menni. A munka menetét 18 lépésre osztották. Az építést megkönnyítendő lengyel és angol nyelven figyelmeztetik az építőt, hogy: "Az összeragasztás előtt építsd be az összes belső alkatrészt!", vagy: "Nyitott és csukott állapotban is megépíthető!", esetleg: "A belső tér halványszürke." Szóval, nagyon felhasználó-barát.

A teknő összeépítésénél tértem el egyedül a leírástól. A sárvédőket nem ragasztottam a helyükre, mert így nehéz a hozzáférés a lánctalphoz és környékéhez. Ezután következett a futógörgő-párok összerakása. Az apró görgők csiszolása, párosítása volt a legkevésbé élményszerű az egész munkában. Előnye az összeállításkor a Mirage-terméknek, hogy a görgőpárokat nem különálló alkatrészre kell felragasztgatni, mint az UM vagy a Skif T-26-osainál, hanem a himbával egybeöntött alkatrészre. Az viszont gond lehet ennél a megoldásnál, ha a diorámában terepre tesszük a tankot. Így ugyanis nem pozicionálhatók megfelelően a kis görgőpárok!

A kezdet

Elkészítettem a felépítményt. Itt találkoztam a makett egyetlen konstrukciós hibájával. A tervezők nem gondoltak arra, hogy a két - egyébként szépen kidolgozott tornyot - mozgathatóan lehessen elkészíteni. Arról viszont gondoskodtak, hogy a géppuskák a tornyokban függőlegesen mozgathatók legyenek. Egyetlen hiányosság, hogy a tornyok palástjára nem került egyetlen szegecs sem, pedig volt rajt elég.

Tornyokkal

Mivel a készlet mindkét harckocsi-variáció (egy? és kéttornyú) testét és tornyát külön öntőkeret tartalmazza, a testen lévő különbségek (kipufogódob, hátsó motortérajtók) is megtalálhatók. Ki kell válogatni, ami erre a variációra kell.
A futó- és a visszafutó-görgőket ajánlatos lefesteni beépítés előtt. Ezek a görgők széles gumifelületet hordtak. Ezeket a megfelelő színre, a fém agyat pedig az egész harckocsi terepes színei alapján kell festeni.

Az első festés után

A lánctalp lágyabb gumiból, szép mintázattal készült el. Ami gondot jelenthet, hogy kb. egy fél centivel hosszabb a kívánatosnál. Ha levágom, nincs illesztési felület. Végül levágtam, és az egyik futógörgő alján csatlakoztattam a két végződést, pillanatragasztót használva. Ha valahol, akkor ennél a makettnél roppantul fontos a fogaskerekek párhuzamos fogsorainak beállítása. A lágy gumit nagyon érdekes formák kirajzolására kényszeríthetik a rosszul összeillesztett kerékfelek!
A sáncszerszámok és tartalékgörgők felragasztásával be is fejeződött az építés.

Nos, ezek után készült el a festés végleges változata. A kéttornyú 7TP három variációban jelent meg a közönség és a szembenálló hadsereg előtt. Volt a háromszínű "japán-minta" (homok - sötétbarna - olívzöld, a foltok vékony fekete kerettel elválasztva), volt ugyanez keretek nélkül nagyobb mintákkal vagy közepes nagyságú foltokkal. Nos én ez utóbbiakból választottam. Az eredeti harckocsi ezzel a festéssel az 1939 őszén vissza/elfoglalt Olsa-vidékre való bevonuláskor kapott szerepet.

A kiválasztott színekben

Már csak a matricázás volt hátra. Több lehetőség is volt: a hiúz jelvényes 1. vagy a 2. 3. század bölényes jelzése közül választani. A szakaszok számát jelölő "rovás"-ok meg az ezek alá tehető, vízszintes parancsnoki jelzés is fenn vannak a kicsiny matricalapon. Ennyi elég is. A változatosság kedvéért a "bölényes" jelzést raktam fel a harckocsi tornyára, valamint a 2. szakasz jeleit a torony alatti felépítményre.

Ami még hátra van, egy lengyel tájdarabba behelyezni ezt a harckocsit.
Így sikerült a Mirage 7TP-je.

Elmenőben

Ez a hk. másik oldala

A két 7TP

Pintér György