Ahogy azt a makettező-Murphy már régestelen régen megjegyezte, ha egy addig nem elérhető makettet, nagy odafigyeléssel és munkával, saját erőből elkészítesz, akkor elkészültét követő héten kapható lesz a profi módon elkészített gyári változata.
No, így jártam én is a lengyel haderő 1939 viharos őszén bevetett 7TP harckocsijának gyufásdoboznyi makettjével. Nem sokkal azután, hogy egy jobb sorsra érdemes T-26-os teknőjét és futóművét felhasználva, elkészítettem a lengyel Vickers-utánérzés kéttornyú változatát, megjelent az egyik magyar e-bolt "étlapján" nagyjából a teljes Vickers-változat kollekció. A doboz fedelére felrajzolták a következő "áldozatomat" is, a 7TP kéttornyú változatát és az eredeti Vickers két alapvariációját is. (Ezeket mind alkalmazta a lengyel páncélos fegyvernem.)
Nemrég a posta meghozta a térképrajzolatú dobozt. Lengyel, angol és orosz nyelven írták a jellemzőket tartalmazó sorokat. Kinyitva a dobozt két celofánnal védett csomagocska kerül a kezembe. Nem véletlen, hogy két csomagról beszélek. A lengyel gyártó, logikusan, az állandó darabokat egyik, a változó alkatrészeket a másik zacsekba csomagolta. Ebben található az egytornyú variációra jellemző alkatrészhalom. Összesen kb 80, világosszürke alkatrész.
A felületek szépen ki vannak dolgozva, az illesztések pontosak. Az apró alkatrészekből álló futómű részletezése szerencsésebb, mint akár az UM, akár a Skif T-26 futóműve. Az alsó, páros görgő felfüggesztése egybeöntve került a felső fordított "T" alakú résszel. Így könnyebb lesz a teljes hosszban talajt érő lánctalpat kialakítani, viszont, ha hepehupás talajú diorámába dolgozzuk be, akkor gondot okozhat ez az ésszerűsítés! A kisméretű görgők szebbnek tűnnek az UM vagy a Skif munkáinál. A meghajtó kerék elbírt volna fémmaratott alkatrészt, bár a műanyag is szép. A kisméretű toronyba függőlegesen mozgatható blendébe építhetjük be a 37-es Bofors-löveget és a párhuzamosított vízhűtéses géppuskát. Meglepetés, hogy e lövegzárat és a géppuska markolatrészét is megkapjuk. Így a nyitottra is elkészíthető torony nem tűnik olyan üresnek. A kapaszkodókat talán jobb húzott szálból kialakítani. Nekem kicsit vaskosnak tűntek a gyáriak. A mellékelt lánctalp gumiból kialakítható lánctalpak csúcsa. (De jobban örültem volna egy UM Szu-76-nál megismert, műanyag, részben szemenkéntinek!)
A festési utasítás kétféle harckocsi elkészítését teszi lehetővé. Lengyelt és a zsákmányt felhasználó németek színeit viselőt. A lengyel "czołg" egyik festését a doboztetőn láthatjuk. Olívzöld, némi sárral. A másik a festési utasításon van. Ez háromszínű, sötétbarna, homoksárga és olívzöld nagyfoltos minta. Létezik egy úgynevezett "japán" minta is. Itt az előbbi színeket fekete kontúrvonalakkal választották el, hasonlóan a franciák egyik álcázási változatához. A festékeket Humbrol kódban adják meg.
A matricasor két lengyel és egy német hk. egyedi jelzéseit tartalmazza. A lengyel hk.-k a századjelzésben különböznek. Az egyikre az 1. század hiúz jelzése kerülhet, a másikra a 2.-3. század bölényes jele illik. A német jelzésekkel egy kiképző egység 1940-es hk-ját építhetjük meg, "Panzergrau"-ban. Kapunk egy rövid ismertetést a lengyel páncélosoknál alkalmazott jelölésekről. A torony alatt elhelyezkedő rovásírásra emlékeztető jelzés a századon belüli szakaszbeosztást illetve a szakaszparancsnoki harckocsit - lengyelül "czołg" ['csolg'] jelölése. Van hasonlóan rövid ismertetés a német jelzésrendszerről is. (A háború legelején a német páncélosok jelzése megszólalásig hasonlított a későbbi magyar felségjelekre - vastag, fehér keresztet hordtak.)
Az összeállítási utasítás 19 lépésre bontva mutatja a teendőket. Alapos munka. Érdemes követni a rajzot! A festési lehetőségeket Humbrol kódban részletezik a lengyel készítők. Akinek ezek az adatok nem elégségesek, ha elindulnak a neten, kilószámra kaphatják a jobbnál jobb makett képeket. A fenti kép is onnan származik.
Aki végigböngészi a kiegészítőket gyártó cégek listáit, megállapíthatja, hogy megfelelő elszántság és anyagiak segítségével akár "talpig fém" "czołg"-ot építhetünk, nagyjából teljes belső és külső részletezéssel, fém lánctalppal. Én azonban maradok az alapnál. Ebből is egészen kellemes apróság alakítható ki.
A ritkaságok gyűjtőinek mindenképpen ajánlom.
Pintér György
|