Sci-Fi
Baranyai Attila   Faun SLT-56 harckocsiszállító, Trumpeter, 1:35

A Trumpeter cég a FAUN harckocsi-szállítóját már a 2002-es évben beharangozta, ám csak idén "rukkoltak" elő vele. A katalógusban is csak egy fekete-fehér fotót közöltek az eredeti járműről.

A képen az SLT-56-os vontató egy négytengelyes "félpóttal" szerepelt, a makett azonban a hattengelyes Kassbohrer változatot tartalmazza. Tovább bonyolították a helyzetet, hogy a traktor a katalógusban szereplő nevével ellentétben nem a FAUN 8x8 Elefant, hanem a 8x6 SaZgM Franziska. A doboz oldalán egyébként minden kétséget eloszlatóan jelzi a típust: A traktor a Faun Sattelzugmaschine 20mil (8x6) Type MFS 42.75/42, tréler 56t Kassbohrer 12 duplakerekes változat.
A Bundeswehr legnehezebb szállítója ugyanis két változatban létezik : az alap a "Schwerlasttransporter (SLT) Elefant (8x8)", ez rendszerint a négytengelyes, 52 tonnás terepjáró trélert; a másik a "Schwere Sattelzugmaschine (SLT) Franziska (8x6)" ,ami rendszerint a hattengelyes, 56 tonnás, korlátozott terepjáró képességű trélert vontatja. Első látásra hasonlóak a traktorok, ám jelentős különbségek vannak közöttük. Ezek nagyrésze műszaki, külsőleg nem látható. Biztos módszer az azonosításra a fényszórók megszámlálása: az Elefant két, a Franziska négy lámpával szerelt. Utóbbi tulajdonképpen az Elefant "kishúgának" tekinthető, annak módosított változata. A lényeges különbség a két jármű között a motorban, a váltóban és a meghajtásban van. Az Elefánt 734 lóerős motorjából 4+2 sebességű Hydromedia váltó adja át az erőt mind a négy tengelyre, míg a Franziska szerényebb 534 lóerős motorjából 16+2 fokozatú váltó továbbítja az erőt az első és a hátsó két tengelyre. A kínai illetőségű Trumpeter készíti az egyetlen fröccsöntött változatú makettet, ezen kívül csak az Accurate Armour makett létezik a nagyon vastag pénztárcájú, műgyantakedvelő "sporttársak" számára.

A doboz kinyitása, és az alkatrészhalom okozta első sokk után lássuk a tartalmat: 16 műanyag öntőkeretről vagdoshatjuk le a 804 alkatrész zömét. Külön egységben a kabin, a tréler "dekkje" és a traktor alváza, szintén műanyagból. A 35 darab gumikerék - 9 a traktorhoz, 26 a trélerhez -, a fotómaratott lap, négy darab fémtengely, valamint a mellékelt huzalok, PVC cső, drótkötél imitáció teszi igazi multimédiássá a készletet. Az építés során már gondolkodhatunk a polcunk taktikai átrendezéséről, hiszen a kész makett 57 cm hosszú, 10,4 cm széles és 8,6 cm magas. Sokadik szemrevételezés után sem fedeztem fel hibát a készleten, mindössze néhány apró kiegészítésre lesz szükség. Pótolni szinte csak a műszerek kalibrációját kell, sajnos ezt még matricalapon sem mellékelik. A matricák másik érdekessége, hogy nem az egyébként nagyon gusztusos dobozfedél illusztráción szereplő SFOR járműszerelvényt készítjük el, hanem egy valószínűleg otthoni (németországi) használatút. A dobozon erre külön felhívják a figyelmet: a készlet eltérhet az illusztrációtól. Sajnos rögtön alatta írják, hogy a matricák a Boszniában tevékenykedő német alakulatokhoz valók. Pedig külön érdekesség lenne egy békemisszióban részt vett jármű, hiszen Szomáliában és a balkáni békefenntartó küldetésekben is részt vettek a német hadsereg páncélos és egyéb alakulatai .

Az apró részletekhez ragaszkodók elkészíthetik a székek fejtámláit, az árnyékolókat a szélvédőre, és a biztonsági öveket is. A szőrszálhasogatás iskolapéldája lenne, ha a fülketető belső mintázatát is hiányolnám, hiszen "a termék értékét nem befolyásolja", s ritkán nézzük egy maketten ezt a területet. Cserélnünk legfeljebb a narancssárga villogókat kell átlátszóra: a traktor fülkéjén kettő, a tréler baloldali felhajtóján egyet. A 34 oldalas összeállítási útmutató világos, jól kivehető. A traktor építését 24, a trélerét 14 lépésben mutatja. A festési útmutató pontos, korrekt, a színeket RAL és F.S. kódokban adják meg: a makett festéséhez Testors, Floquil és Gunze Sangyo kódokat közölnek. A folttérkép hibátlan, bátran követhetjük. A matrica formájában felhelyezhető rendszámok, taktikai és üzemeltetési jelzések tökéletesek. Az illeszkedésekről sokat még nem tudok nyilatkozni, de az előzetes szárazpróbák nem okoztak csalódást. Összességében a Trumpeter nagyon jó munkát végzett, igazi öröm lesz a készlet megépítése!

Varga Róbert - Pro Modell 2003/5

Az előszón nagyon sokáig gondolkodtam, mi legyen, de olvastam a Pro Modellben Varga Róbert cikkét, mely tökéletesen tartalmaz minden részletet a Faunról, és ezért választottam ezt előszónak.

Amikor makettezésről van szó, általában mindenkinek harckocsik és repülők jutnak az eszébe. Hát nekem nem, mert inkább az a technikai része érdekel, akik és amik lehetővé teszik ezeknek az óriásoknak a működését, szállítását, mentését, így esett a választásom erre a monstrumra.

Építés

A makettet a Trumpeter cég készítette, és ha ilyen sebességgel és minőséggel folytatja a kínai cég, hát jogosan retteghet a többi makettet gyártó cég. Magáról az összeragasztásról nem ejtek szót, mert egyszerűen és érthetően mutatja be az összerakási útmutató. Inkább az extra változtatásokról írok.

Fülke

A belsővel kezdtem. Ezt fotomaratás segítségével tuningoltam fel, eredeti képek alapján dolgozva. A fülke extrái:

- biztonsági övek
- a műszerek tökéletes kalibrálása
- fék, gáz kuplung, fotómaratásra cserélése
- az egész hátsó falat és a kabinbelső tetejét valósághű fémlapra cseréltem.

Minden alkatrész a helyére került, ekkor következett a festés, mert ha már összeillesztettem a kabint, nem tudtam volna szépen kifesteni. A festést szórópisztollyal csináltam, a lábtörlőt és műszereket Tamiya akril matt feketével festettem le. A kabin többi részét világos zölddel, Humbrol olajfestékkel, majd szárazecseteltem és összeillesztettem.

A külső résznél figyelni kell a tükrök sorrendjére, mely eltér az eredetitől. Erre a hibára az eredeti képek alapján figyeltem fel.

A fülke külső felén is használtam fotomaratást:

- ablaktörlő
- biztosítéktábla pántjai
- a fellépő rácsok
- prizmák
- csúszásgátló felületek

Az ajtókat nyitva hagytam, mert láthatóvá akartam tenni a belső teret.

Motorház

Itt minden ládán lévő pántot, hevedert, eszköztartót kicseréltem fémre. A motor szellőző rácsát lecseréltem és kis lakatokat tettem a ládákra. A légszűrő dobok pántjai is fémből vannak. Az összerakással nem volt probléma.

Csörlők, hidraulikus rendszerek

Ez a rész volt a legbonyolultabb, mert itt kellet a legtöbb saját gyártású vezetékelést megcsinálnom. A legtöbbet itt is az eredeti képek segítettek, és hát ezeknél nem kell jobb referencia a megépítéshez. Felhasználtam 0,5 és 0,7-es rézdrótot, melyek a legjobban hajlíthatók. Ezeket pillanatragasztóval rögzítettem. A gyártó mellékelt vezetékeket, de aránytalanul néztek ki a csörlődobokra, így fúró segítségével sodortam.

Maratások:

A jobboldali munkahengeren lévő hűtő lamelláit kicseréltem maratásra. Ezután következett egy érdekes része az építésnek, mert az összes vízszintes felületet az Eduard által adott csúszásgátló lemezekre cseréltem, melyek teljesen azonosak az igazival. A marmonkanna-tartót is átcseréltem és nem tettem bele a kannát, mert gyönyörű a formája. A pántokat is lecseréltem az összes hidraulikus tartályról, a tank nyakára pedig lakat került. A szerszámokat (ásó, csákány) is maratásra cseréltem a tartópántjaival együtt. A hátrafelé menő hidraulikus vezetékek szintén rézdrótból vannak. A két kerék között lévő marmonkannákat a gyártó által adott maratásra cseréltem.

Tréler

Minden egyszerűen és érthetően összerakható volt. Feltűnő hibák a lánctartóknál lévő hatalmas beszívódások, ezt tömítéssel és csiszolással megoldottam.

A tréleren használt fotómaratások:

- Dobozok pántjai, keréktartó doboz pántjai.
- Ékek és éktartók, a fellépő lépcső, az összes lakat.
- A felhajtó rámpa kerete, stiftek.

A kerekek gumiból vannak és tökéletes mintázattal rendelkeznek. Ezeket a makett lefestése után tettem a helyükre. Hát mindez, amit eddig leírtam, kb. kéthónapos munkámba került és már alig vártam, hogy ez az óriás megkapja a terepszínű ruháját.

Festés

Tamiya akrilokat használtam:

XF-67 NATO Green
XF-68 NATO Brown
XF-69 NATO Black

A színtérkép, amit megadnak, nem egyezik meg a német hadseregével (ezzel az egy ténnyel nem értettem egyet, Varga Róbert cikkében) ezért az Interneten megadott alapján dolgoztam: www.panzerbaer.de/colours/bw_slt_50-3.htm

A tréleré: www.panzerbaer.de/colours/bw_slt_anh_56t.htm
Így nem okozott problémát a festés.

Először a zölddel lealapoztam, amit denaturált szesszel higítottam. Egynapos száradás után erre fújtam a barnát és a feketét. Kétszer átfújtam minden réteget, hogy tökéletesen fedjen.

Egy nap száradás után következett a szárazecsetelés, amit nem vittem túlzásba, nehogy átessek a ló másik oldalára. Ezt Testors színekkel végeztem. A villogókat Testors krómmal lekentem, majd száradás után átkentem Tamiya X-26-tal. A kipufogódob háromszori festésre érte el a végső formáját a sok építő kritika hatására, ezt Mig pigmenttel csináltam. A rozsdafoltokat Humbrol rozsdaszínnel készítettem.
A matricákat Gunze fixálóval rögzítettem, ami gyönyörűen kisimította a jelzéseket.
Majd következett az utolsó felvonás, a koszolás. Itt pasztellkrétát csiszoltam porrá és felhordtam a felületre.

Felhasznált készletek:

Trumpeter:
Faun Elefant SLT-56 Transport No.#: 00203
Eduard fotómaratások:
Faun SLT 56 exterior 35623
Faun SLT 56 floor plates 35631
Faun SLT 56 interior 35622

Flakpanzer Gepard
Tamiya, 1:35

Építés

A makett a Tamiya készletből épült és tipikus Tamiya termék: tökéletes és pontos illeszkedések. Az építés során felhasználtam az Eduard fotomaratás készletét, mely igen jó minőségű kiegészítőket tartalmaz.

Minden csatot, pántot, szíjat, periszkópot, sárhányót, rácsot, lánctartót, lakatot kicseréltem maratásra. A lámpáknál elkészítettem 0,5 mm ólomvezeték segítségével a vezetékeket.

A maratással nem volt problémám, de az eredeti fotókat tanulmányoztam és feltűnt, hogy a Gepárdon nincsenek meg a csúszásgátló felületek. Ekkor nyomozni kezdtem, hogy lehet ezt megvalósítani?

Sok ötletet kaptam, de egy vált be, putty segítségével sikerült. Ez úgy történik, hogy maszkolószalag segítségével körbetakartam a felületet, majd nagyon (hangsúlyozom, nagyon!) vékonyan simítottam kb. fél mm vastag réteget, majd kemény sörtéjű ecsettel derékszögben elkezdtem böködni. Készen is lenne, a maszkolót érdemes ekkor eltávolítani, mert száradás után törik a putty és oda a munkánk. Ha túl nagyok a sörték, 1000-es csiszolóval le lehet kicsinyíteni.
Kész is lenne a makett.

Festés

A képeken általában már NATO háromszínű festésben díszeleg, de vannak fotóim arról, hogy sokat nem festettek át és használtak 90-es évek közepéig. Ez a szín pedig az olive drab, melyet a Model Master No.1711-es festékével festettem. A festés előtt a makettet megfürdettem, hogy mindenhol jól tapadjon a felületre a festék. Először lefestettem a makettet két rétegben. Nem higítottam, mert tökéletes az állaga.

Majd egy nap száradás után a színt kivilágosítottam és kipaneleztem a felületet.
A lánctalpat Humbrol rozsdával és matt feketével festettem át.
Ekkor jött a pasztellkrétával történő eljárás, mely megegyezik a Faunnál leírtakkal.

Felhasznált készlet:

Tamiya Item No.#: 35099
Eduard fotómaratás: Flakpanzer Gepard No.#: 35654

Képek és információk találhatók még a Pro Modell 2003/4 és a 2003/5 számában: A Bundeswehr szárazföldi járműveinek álcázó festése, mely rengeteg információt tartalmaz a festésről, a járművekről.

Internet:

www.panzer-modell.de
www.panzerbaer.de

Összegezve

Mindenkinek ajánlom a makett megépítését. Nagyon szép és látványos makettet lehet építeni, mely polcunk ékességévé válhat. Hab a tortán, ha még feljavítjuk fotomaratás segítségével. Szóval csak előre, vágjatok bele és nem csalódtok. Had említsem meg végszónak, hogy köszönöm minden makettező társamnak az építő kritikát, mely mindig előrevitt a makettezésben. Én vallom, hogy a makettezés egy hobbi, amit csak egy dolog mozgat: a kreativitás, a kitartás és a baráti összetartás.

Ha bármi kérdésetek volna, vagy segítséget szeretnétek, a Makettinfón Batya nick néven megtaláltok.

Baranyai Attila