Kezdeném egy rövid bemutatkozással, Hajdók Géza vagyok, nemrég töltöttem be a 18. évemet, jelenleg Sárospatakon tanulok a Református Gimnáziumban. Lassan 7 éve foglalkozok makettezéssel, első készletemet, egy Bf 109-est még 11 évesen építettem meg. Ha az eredmény nem is volt valami fényes, kedvet kaptam a további építkezéshez. Nemrég szálltam le a földre, most harcjárművek építésével foglalkozok. Kedvenceim a német, magyar, szovjet és cseh járművek. Főleg 1:72-ben mozgok, bár 1:35-ben értem el inkább sikert.

Nemrég, egy barátomtól kaptam egy könyvet, amelyben felfedeztem pár képet egy totál szétlőtt Pz. III-ról. Ez az élmény adta meg az építés mozgató rugóját. A nevezetes páncélos az afrikai harcok során El-Alameinnél kapott végzetes találatokat. Legénysége ezt megelégelve elhagyta, lánctalpa is leesett szegénynek, ráadásul a görgők némelyike is önálló karrierbe kezdett. Ez a kép egy elég csinos kis roncs alakját vázolta szemeim elé. Az elhatározásból makettvétel következett, választásom a Revell 1:72-es Pz IIIL-jére esett.

Az építést a teknővel kezdtem, melyen némi felizzított késes beavatkozás után két nyílást ejtettem, méghozzá az oldalsó búvó/menekülő nyílások helyén. Miután ezzel kész lettem, összeragasztottam az oldalfalakat a teknő többi alkatrészével. A belső falakat matt feketével festettem le, hogy majd ha valaki véletlenül belesne, inkább a sötétséget lássa, mintsem az üres oldalfalakat. A következő lépés a felépítmény volt, mely egy alkatrészként adja magát a kitben. A "sárhányókat" a szerszámokkal egyetemben levágtam, majd összeragasztottam a teknővel. Ezután felragasztottam a homlokpáncélt és a motortér fedőlemezeit. Az oldalsó hűtőnyílásokat egy szitából feltuningolt védőráccsal láttam el. Az elülső szerelőnyílásokat nyitva hagytam, az ajtók belső részét pedig kidolgoztam.

A torony következett, melyet egy újabb nyílással gazdagítottam, a jobboldali búvónyílás helyén. Felszereltem rá a löveget, melynek csövét egy apró felizzított tű segítségével tettem élethűbbé fúró híján. A baloldali ajtót eredeti állapotában ragasztottam a toronyra, a jobboldalit kettévágtam, és fityegősen ragasztottam fel. Ezután még néhány réz kapaszkodót pillanatragasztottam a tető szélére. A futóművet összeállítottam, majd egyenként festettem le a gumírozott részeket matt fekete és némi korom segítségével. Ekkor láttam hozzá a leszedett sárvédők pótlásához. Ehhez egy sajátos kiegészítőt, az alumínium sörösdobozt hívtam segítségül. Tartalma elfogyasztása után szétvágtam a dobozt, nehezékkel kiegyenesítettem, majd méretre vágtam ollóval és egy késen a megfelelő formájúra hajlítgattam. Itt sajnos bőven figyelmen kívül hagytam a realitást a kívánt eredmény elérése érdekében. Ugyanis az én terveim szerint ezek az elemek meglehetősen megviselt, illetve hiányos állapotban kerültek a makettre, holott a valóságban ilyen nem történt. Még azon a nevezetes Pz III-on is megmaradt épségben ez az alkatrész, melyet egy bomba megfosztott a komplett felsőtestétől. Az elkészült darabokat pillanatragasztóval erősítettem a testhez, a panelvonalakat pedig húzott szálakkal, illetve vékony rézdrót darabokkal pótoltam.

A hévér alá való fák tartóelemeit szintén alu alkatrészekből pótoltam. A jobboldalra egy Notek lámpát ragasztottam, míg a baloldalt egy lapáttal tettem színesebbé. A test homlokpáncélzata fölé egy ép, és egy helyéről kifordult lámpát tettem. Ezekután összeállítottam a futóművet, egy görgő kivételével, mely valahol elmaradt a harcok során. A festés során eleinte Revell Afrikabraun és kevés Schwarzgrün keverékét alkalmaztam, festékpisztoly híján ecsettel. Miután ezzel megvoltam, a lánctalpat vettem kezelésbe, rozsdavörös és barna pasztellkréta, illetve kevés higított Humbrol 63 keverékével. Száradás után polír metállal folytattam a kiemelkedő részeken, majd száradás után egy kimustrált fogkefével vittem véghez a polírozás műveletét. Miután ezzel elkészültem, egyes láncrészeket felmelegítettem, meghajlítottam, hogy imitáljam a szétszakadt lánc belógását. A festést pár réteg egészen híg oldat, némi schwarzgrün, majd oldott korom felvitelével folytattam. A vésett panelvonalakat kicsit töményebb oldott korom felhasználásával hangsúlyoztam ki. A koptatással elég nagyvonalúan bántam, ezzel méginkább lerobbanttá téve a gépet. Ezt a műveletet gunmetal és polir metal felhasználásával hajtottam végre. Végezetül az motorpáncélról lelógó fonott drót vontatóközelet ragasztottam helyére, meg egy cigipapírból készített félig elégett náci zászlót. Az alapot nem bonyolítottam túl, Tunéziából származó sivatagi homokból készítettem.

Hajdók Géza