A varsói székhelyű, de amúgy orosz cég doboza a SKIF, illetve az Omega-K dobozaihoz hasonló. Ami érdekes, hogy a szinte lángoltó T-34/85 felírás felett apró betűkkel ott áll oroszul és angolul, hogy ez a makett nem a megszokott, 1943-tól bevetett, több emlékművön látható harci jármű, hanem ennek ritka, műszaki mentő változata. A jármű rövid történetét az orosz, az angol mellett nyugatnémet nyelven is olvashatjuk, mert, ki tudja miért a fekete sasos NSZK zászlót látjuk a német nyelvű ismertető mellett.

Ehhez képest a T-34/85 harckocsi teknő mellett nem csupán a műszaki felépítmény és a tolólap alkatrészeit kaptam, hanem - ki tudja, milyen megfontolásból a Szu-100 rohamlöveg lövegcsövét, blendéjét, üzemanyagtartályait és vagy egy tucat apróbb alkatrészét is kaptam.

A makett minősége megfelel az orosz gyártóktól megszokott, egy sorstársam által leírt véleményével: "Vodkával működő medvék fából faragott szerszámokkal" gyártották volna. Nem hiszem, hogy található az egész készletben három olyan vonal, amely a mellette haladóval párhuzamos volna. (A Szu-100-as darabkák viszonylag jobbak, de a kapaszkodókat itt is ki kell faragni a sorjából.) A leggyengébb rész a lánctalp és a rajta lévő görgők. Méretük nem stimmel, a gumizás jelölése túlzott - akár autókeréknek is elmennének - a meghajtó fogaskerék ilyen méretekkel egy biciklit sem bírt volna meghajtani, nemhogy egy - sőt, ha vontat valamit - mondjuk lerobbant harci változatot, akkor két tankot. A lánctalp a részben szemenkénti egyik változata. Van néhány szóló lánctag négy rövidebb és négy hosszabb egybeöntött lánctalp rész.

Ami viszont megdöbbentett, hogy ellenkezőleg az egyébként zseniális Revell T-34/85-tel, a vezető búvónyílását nyithatóra készítették, mi több, pedálokkal, kormányszervekkel, fékkel, valamiféle ülésekkel berendezhetővé is tették. Érdekes! Nem? A műszaki mentő felépítmény alkatrészei két öntőkeretre kerültek. Ebből arra következtettem, hogy vagy már megvan, vagy később előállításra kerül a harci változat e cégtől is. Itt erősen figyelni kell a négyoldalnyi összeállítási útmutatót. Ez jól áttekinthető, a szöveg rajt angolul is olvasható az orosz mellett.

Aki esetleg tart az orosz matricák gyenge minőségétől - bár most már ez sem általános, lásd az ICM repülőmakettjeinek egy részét! - az csalódni fog. A mellékelt matricák nem rosszak - hanem egyszerűen nincsenek. Ugyanezt tudnám elmondani - a makett jellegéből adódóan - az átlátszó alkatrészekről is. Harckocsi maketten ez a fajta nem túl sűrű előfordulású.

Ami nehézzé teszi a makett valósághűségének vizsgálatát, hogy gyakorlatilag nincs irodalom, vagy más forrás, ahol komolyan utána lehetne nézni a legendás harckocsi e változatának. Azok a megszállottak, akik a "tricsivjorka" változatait gyűjtik, az hiszem, örülnek, ha meg tudják szerezni ezt a makettet is.

Pintér György