Az ötvenes években, amikor még egyszerre léptek a "nagy kommunista testvérek", Sztálin Szovjetuniója és Mao Kínája, sok katonai fejlesztés ment át a határon. Így került a szovjet T-54-es közepes harckocsi gyártásának teljes dokumentációja Kínába. A dokumentáció igen, a technika nem. Bár Kínában is elkezdődött a feszített ütemű iparosítás, Mao gondolkodásában egy önerejére támaszkodó, népi kommunákban élő és dolgozó, amolyan "hangyaboly-szocializmus" játszotta a fő szerepet. Az állandó ellenségkeresésre alapozott háborús légkör miatt kialakult a "népi kohók" rendszere. A házak alagsorában épített kicsiny, amolyan házi-kohók, manufaktúrális szinten előállított és minőségű öntöttvassal látták el a kínai ipart. No, ezekből nem éppen a csúcstechnológia fejlődhetett. Az ekkor készült tankok azonban olcsók voltak. Így azok az országok vásárolták őket, akiknek az amúgy szintén olcsó, de jobb minőségű szovjet fegyverekre sem volt pénzük. (Európában csak Albánia állított rendszerbe kínai fegyverzetet.) Ezek a fegyverek - harckocsik, repülőgépek - feltűntek a vietnámi háborúban csakúgy, mint Irak sivatagjaiban, de vannak innen származó fegyverek Afrikában is (Szomália, Tanzánia, Zimbabwe). Persze a legnagyobb vásárló és alkalmazó, a kínai hadsereg. Az egyetlen, éles harci bevetése ezeknek kínai oldalon, az 1979 februárjában, a Vietnám elleni "büntető hadjárat" volt, amelyben a teljes feltöltésű kínai ezredeket a vietnámi határőrség és a helyi, népi milícia egységei tartóztatták fel. Jellemző, hogy a vietnámi hadsereget nem is mozgósították. Igaz elfoglalt is volt egy nagy része, éppen Kambodzsában. (Ismerősöm, aki ekkor az északi határtól 40 km-re repülőtér építésén dolgozott, a hazai telefonokból tudta meg, hogy Kína támadott két napja.)

"Alkalmazó"-t írtam. Ugyanis 1989 tavaszától, követve a Kelet-Európában lezajló társadalmi változásokat, Kínában is elindult egyfajta változásokat követelő mozgalom. E mozgalom megmozdulásainak egyik központja volt a pekingi Mennyei béke tere, a Tienanmen tér. No, ide érkeztek a kínai hadsereg tankjai, június első hetében, visszaállítandó a rendet és a törvényességet. A tüntetők irányába haladó harckocsioszlop beérkezett a térre. Az egyik zebrán egy kínai haladt éppen át, amikor odaértek a tankok. A fiatalember megállt a tankok előtt. A tankok is megálltak, nem tapostak át a férfin, aki mondott valamit a katonáknak. - Egy pillanat a kegyelmi állapotból. - Aztán, mindenki ment tovább a dolgára. A férfi megfőzte a levesét, abból, amit, a kezében lévő szatyorban vitt előzőleg, a tankok pedig, vérbe borították a Mennyei Béke Kapujának környékét. Azon a napon egyes források szerint 8000 ember halt meg ott.

Ez a történet járt a fejemben, - no, meg exec adta az ötletet - amikor nekifogtam a kínai T-59 megépítésének. Ráadásul két csaknem egyforma tankra volt szükségem. (A tankoszlop ezen része négyből állt, de az már túlzás.) Ugyanis a végcél e kegyelmi állapot megformálása 1:72-ben, egy diorámában.

Az ukrán ACE nevű cég gyártotta le a T-59-et. Aki már épített az ACE-től T-54-et, az pontosan tudja, miről van szó. Teljesen azonos a két készlet. Annyi különbséget lehet felfedezni, hogy újítottak az alkatrészek elhelyezésén. Sajnos, a minőségen nem. Az új keretek tartalmazzák azt a keveset, amiben kívülről a kínai hk. különbözik egy standard T-54-től. A mellékelt matricalap kínai, vietnámi, pakisztáni és iraki harckocsi megépítését teszi lehetővé. A kínai jelzések felrakását a kapaszkodók felragasztása előtt ajánlom, hisz a csillag felső ágát eléggé nehéz utólag betuszkolni a hajszálvékony rézdrótból kialakított kapaszkodók alá.

A mellékelt rajzok alapján szépen meg lehet építeni a makettet, de a lánctalpak felrakásához kevés az infó, főleg kezdőknek. (Netán fordítva rakják fel!) A teknő kialakításakor ismét hibásan mértek és öntöttek, gyalázatos minőségben. Persze, ha egyszer a Tamiya nem gyártja... A torony formája is, kialakítása is jó. A fotók alapján a tartalék lánctagokat nem tettem a rajz által jelzett helyre, hanem a tank elejére, tarajjal előre.

Az egész munkát a futógörgők sorjázásával, párosításával kezdtem. Ez gyilkolóan unalmas, de a vég szempontjából nagyon lényeges. A "Z"-alakú felfüggesztések nyílásai csak jelzésszerűek voltak, így ezekkel is volt munka bőven. Ajánlatos a görgőket még felrakás előtt kifesteni. A gumi felületek matt fekete, a belső, vasból való részek zöld festést kaptak. Ugyanígy a felfüggesztés rögzítési pontjainak környékét is érdemes kifesteni, mert később már nem férünk hozzá. A lánctalp felrakása akkor sem könnyű, ha a hátsó, meghajtó kerék fogazatát sikerül teljesen szinkronba hozni. Minden egyes darabot csiszolni, passzítani kell! Ajánlatos szárazon odapróbálni. Aztán jöhet a leglátványosabb pillanat a teknőre felkerül a teteje és az azon elhelyezkedő torony. A löveg csövét egy kicsit kifúrtam, bár a képen az egyes és a négyes tank lövegtorkolatán mintha védőhuzat lenne(?) Logikátlan dolog volna.

Az általam megépített, kínai színeket viselő harckocsik tartozékai közül hiányzott az infra-reflektor, s a légvédelmi géppuskát is ponyvahuzat borítja. Ezt a huzatot lapjaira szedett papír-zsebkendőből raktam fel. Ecsettel vizeztem, hogy felvegye a lgv. gpu. alakját, amennyire a valóságban ez egy vászon toktól várható. A "ponyva" színezését eléggé vad ötlet alapján, jód tinktúrával oldottam meg. Így sikerült elkerülnöm, hogy az időközben megszáradt, vékony papírréteg felázzon, hiszen a tinktúra alkoholja gyorsan elpárolog, a barna festékanyag marad. Az élharckocsin nem egy, hanem két rádióantenna ágaskodik.

Ezután lefestettem a felületeket a képen látható mintázattal. Ezt követően raktam fel a külső kapaszkodókat és egyéb apróságokat. Így ezek nem akaszthatták meg az ecsetet. Kerestem a készleteimből egy harckocsizó figurát, de csak egy felet találtam. Éppen az kellett a torony nyitott ajtajába. Még szerencse, hogy a másik tankból nem kíváncsiskodott ki senki, mert nincs még egy ilyen figurám!

Ezután a fenti munkamenetet ismételtem még egyszer. Aztán sor került a Tienanmen tér kialakítására is. A kis kínait az ősi, Airfix brit kiszolgáló személyzet figurakészletéből származó szerelő "civil-izálásával" hoztam létre.
A Tienanmen tér megformálására eléggé vad ötlettel próbálkoztam. Paintban megrajzoltam a forgalmi sávokat és az útburkolati jeleket, aztán egy elfogadható nyomtatóval kinyomtattam. Nem lett rossz. Mivel maga a tér teljesen sík, más munka a terep kialakításával nem volt. Még két, sokkarú utcai lámpát kell elkészítenem és készen is lesz.
Így került ez az ázsiai harckocsi a sok (kelet-) európai lánctalpas közé fenn a harckocsik hosszú polcán. Úgy voltam vele, min Jókai egyik hőse a lángoló bányával: "Nem adnám százezer forintért, hogy ott voltam, de nem adnám másik százezerért, hogy már itt vagyok." Jó munkát, merészek!!

Pintér György
Gersekaráti Makettépítő Kör