Nem volt felesleges elmennem a móvári kiállításra, hiszen a rengeteg, szép és ötletes makett mellett a börzén sikerült beszereznem a Magyar Néphadsereg egyik csodafegyverét, a Kamov cég aprókáját, a 26-ost. Tudomásom szerint ezt a típust egyedül a magyar hadsereg rendszeresítette, vagy talán még a bolgár, de ez nem biztos. Ahogy később utána néztem, katonai célokra csak nálunk rendszeresítették, de más céllal repült még Beninben, Nyugat-Afrikában is. Sőt, ennek a típusnak van gázturbinás változata, a Ka-126! (Ez - a 26-os - ugyanis, mint a kipufogókból is látható, robbanómotoros.)

Akinek már volt szerencséje e cég termékeihez, az tudja, hogy az Amodel és az "örömmakettezés" nem rokon fogalmak. A makett minősége leginkább a korábbi "сборная модель"-ek korába utaztatja vissza a vállalkozó kedvű makettépítőt. A csaknem 130 "sötétfehér" és átlátszó /valószínűleg golyóálló/ alkatrész egy ici-picit bumfordi. Rengeteg a vékony részlet, gondoljunk a koax rotor-rendszer rudazatára, amit csaknem kétszer olyan vastag rész rögzít az öntőkerethez. Na, melyik törik el előbb?

Az összeállítási rajzok egy kisebb füzetkét töltenek meg /12 oldal/. A helikopter történetét angol és orosz nyelven írták le, a dobozon németül is rajt van.

A festési utasítás 6 különféle gép mintáit tartalmazza. Így elkészíthető két szovjet Aeroflot, egy mentő, az NDK Népi Rendőrségének gépe, a szintén NDK-s Interflug /fiatalabbak kedvéért ez volt a kelet-német légitársaság neve/ és láss csodát egy magyar, polgári lajstromszámú HA-YMO /mezőgazdasági gép/. Kimondottan szép az NDK-s rendőrség jelvénye. Vállalkozóbbak megkísérelhetik elkészíteni a különféle, magyar fegyveres szervezetek /néphadsereg illetve rendőrség/ által üzemeletetett tn egyikét.

No, de nézzük a makettet. A leírás alapján jól meg lehet építeni a minikoptert. Persze csak azután, hogy kibányásztam a sorjából. Az alkatrészek szemrevételezése után megtaláltam a csemegéket. A rotorrendszer minden alkatrészét, amelyet a főtengelyre kerül, újra kell fúrni, mert ha van rajtuk nyílás, azon a tengely biztosan nem fér át, a többi pedig - köszönhetően a bőséggel adagolt alapanyagnak - "begyógyult". A rajz alapján a felső rotort nem lehet megépíteni. A 45. alkatrészt, ha a rajz szerint alulról rakom fel, rövid a rudazat, ha felülről, akkor hosszú. Legegyszerűbb, ha a főtengelyen lévő kiszélesedést lecsiszolom. Erre számítottam. Arra viszont nem, hogy a kabin bal oldalát alkotó alkatrész (3.) megvetemedett és így nem lehet beépíteni. Vissza kellett "torzítani". A teherkabin alján, nem viccelek, csaknem kisujjnyi beszívódás. Ilyet még nem is láttam ekkora alkatrészen! Izgalmas a főfutók, ha lehet őket így nevezni, rögzítése. Észnél kell lenni a két hajtóműburkolat megépítésénél is. Ahogy eddig látható, kezdő ne szenvedjen vele! A teherkabin oldalát alkotó 100. és 101. elem oldalán lévő illesztési csíkok kissé el vannak túlozva. Ajánlatos lecsiszolni mind és húzott szálból hajszálvékony csíkokat felragasztani a helyükre. Jellemző a vékonyságukra, hogy a rendelkezésemre álló fotókon a magyar felségjelzés nem torzult el, pedig épp ott van. A pilótakabin hátsó fala úgy, ahogy van rossz. Csaknem fél centivel magasabb, mint amekkora beépíthető. A dobozban található műszerfal a fantázia szüleménye. Nem is így néz ki és nem is ilyen az elosztása. A felső panelen legalább nem csináltak semmit, így nincs mit javítani. A pusztaság elkendőzésére beültettem egy figurát a vezetőülésbe. Előzőleg kissé levágtam a fejét és elfordítottam, hogy ne legyen annyira fáraó-szerű, a kezébe nyomtam a botkormányt, ami egyébként egészen élethűre sikerült. A kabintető viszont, bár csaknem 4 mm a vastagsága - nem az igazinak! - teljesen átlátszóvá tehető és nem is torzít. Hogy azzal a néhány buborékkal, ami benne maradt az öntéskor, mit kezdek...? Lehet, hogy szándékosan rakták őket oda? Éppen a merevítő fémkeret területére estek, így le lehetett őket festeni. De jó! Végül lábra áll az egész.

Kezdődhet a festés. A fényképeken egészen sötét zöld színt láttam. Így a Revell 65 számú festéke mellett döntöttem. Vajon a magyar légierőnek miért nincs saját színrendszere? Monduk a HAFS /Hungarian AF Standard/ vagy Légierő Színnorma vagy mit tudom én? Ha van, kell, hogy legyen, akkor miért ennyire ötletszerű a festegetés? Mert az, hogy "sötétzöld" érdekes, de kevés. Úgy tudom, ennek a típusnak nincs terepszínű példánya nálunk.

A festésnél is macerásabb a matricázás. Nincs ilyen kicsi csillagos, magyar felségjelem. Az 1:72-es tehergépkocsikhoz az Omega-K által mellékeltek pedig kicsik. Van viszont szovjet. Arról kell levágni a külső, piros csíkot. Elő a vékonynál is vékonyabb ecsetet, a matt fehér és a sötétzöld festéket. Már kész is a magyar felségjel 1951-90. Ennél kínosabb a háromjegyű lajstromszám. Ekkora, és ilyen kialakítású nem tudom, létezik-e. Nem elég, hogy kb fél centi magas, de fehér keretes és ennek tetejében szögletes is! Na, ilyenkor mi van? Próbáltam így, próbáltam úgy, végül kézzel festettem fel a piros számokat a gép oldalára.

Mindent összevetve nem bántam meg, hogy Móváron megvettem ezt a szépséget. Mert, hát mit ér a győzelem harc nélkül? Itt pedig harc volt! Talán győzelem is.

Az összeállítási útmutató:
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.,

A mellékelt matricaív.

Pintér György, Gersekaráti Makettépítő Kör
pigyu2@freemail.hu