A Mi-17-ről röviden
A Mi-8-as alapváltozat gyártása és üzemeltetése során szerzett tapasztalatok felhasználásával, új rendszerek és hajtóművek beépítésével, számos kisebb-nagyobb változtatással létrehozott helikopter. A változtatások jelentősen javították a helikopter gazdaságosságát, repülési biztonságát, megnövelték a teherbíró képességét. Hajtóműve a kisebb méretű, de nagyobb teljesítményű TV-3-117MT, ami a magashegyi és forró klímájú terepen történő alkalmazáshoz jobban megfelel. A kompresszorok védelmét centrifugál elven működő porkiválasztó biztosítja. A jegesedés megelőzése érdekében elektromosan fűthető. A főreduktora a teljesen új konstrukciójú VR-14. Átalakították a helikopter elektromos és indító rendszerét is. Ennek egyik fő eleme a főreduktor mögé beépített AI-9V centrifugálkompresszoros, gázturbinás hajtómű. A korábbi toló elven működő faroklégcsavart a jobb hatásfokú, baloldalra épített vonó rendszerűre cserélték. Megváltozott az ajtó mellé épített csörlőberendezés és a külső felfüggesztésű teher szállítását biztosító rendszer. Ez utóbbi felfüggesztése és elektromos működtetésű, súlymérővel ellátott központi zárja bekerült a tehertérbe. A függesztés egy a padlózaton nyitható ajtón keresztül vezethető ki a súlyhoz. A külső fegyverzetet tartó rácsszerkezetet három pilonosra cserélték. A nagyobb függesztési variációk miatt jelentősen megváltozott a fegyverzetkezelő pult. Ezenkívül, a másodpilóta ülése előtt a padlón át kidugható optikai bombavető célzókészülék került rendszeresítésre. A tehertérben az ablakok egy része nyitható. A magyar gépek újabb rádió, GPS és transzponder berendezéseket kaptak.
(Részlet Brandt Gyula 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődjeinek története című könyvből.)
Magyarország összesen hét darabot rendszeresített a típusból (701-707), amiből kettő (706, 707) a P (elektronikai zavaró) változat. Ezek átalakítása sima szállító változattá jelenleg is folyik. Viszonylag alacsony számuk ellenére az egyik legtöbbet dolgozó típusa a Magyar Honvédségnek. Félelmetes teherbírása miatt az árvízi védelem egyik hőse. Ezenkívül rengeteg beemelést is végeztek velük. Sok szupermarket és csarnok köszönheti nekik a létezésüket. Éleslövészeteken félelmetes tűzereje már-már a Mi-24-ével vetekedik.
A makett
A makettgyártók eddig nem igazán halmoztak el minket 1:72-es Mi-17 helikopterek tömkelegével. A KP-nek volt egy feledhető próbálkozása, ami sokáig egyeduralkodó volt. Ezután a Zvezda próbálkozott meg a helikopter 1:72-es reprodukálásával. Idén várható a Revell Mi-17 is, de állítólag az is "csak" a Zvezda újracsomagolása lesz. A KP makettjéhez már volt szerencsém, de minimalizmusa nem igazán nyerte el a tetszésemet.
Ezek után nagy várakozásokkal tekintettem bele a Zvezda Mi-17 dobozába. Első pillantásra kicsit lelombozódtam a kritikán aluli összeállítási rajzon, de gondoltam, ezzel próbáltak spórolni. Hasonló gondolatokat ébresztett bennem a 6x4 cm-es matricalap, amin még a műszerfal matricái is elfértek.
Következő lépésként megvizsgáltam az öntőkereteket. Öt nagyobb és három kisebb egérszürke, és egy átlátszó keret már bizakodásra adott okot. Sajna a kereteket nem csomagolták be külön, így egy-két apró elem levált a helyéről. Ezek után alaposan megvizsgáltam minden alkatrészt. Mivel rengeteg eltérést találtam a makett és a nálunk rendszeresített 17-esek között, úgy döntöttem, hogy a legegyszerűbb, ha alkatrészenként végigmegyek az egészen.
A keret (1. kép)
Ezen találhatók a törzs fő elemei és a hátsó tehertérajtók (legnagyobb örömömre) külön bontott alkatrészei.
A-22 jobb törzsfél (2. kép)
Első pillantásra nagyon szépen kidolgozott. A panelvonalak vésettek, igaz, szerintem kicsit mélyek és olyanok, mintha kézzel karcolták volna őket be utólag. :-) A szegecselést is feltüntették, de nem mindenhol és nem is pontosan (az oldaltartályon például egyáltalán nincs). Az összes pótlása szinte lehetetlen ebben a méretarányban, és mivel a rengeteg javításnál itt-ott el fognak tűnni, elég munka lesz azokat újracsinálni. A makett faroktartóján található infracsapdák a magyar gépeken nincsenek. Ugyanígy a mellette lévő doboz sincs. Mindkettőt le kell szedni. Mondanom sem kell, hogy jó sok szegecs van körülöttük. Az oldaltartályok törzshöz való rögzítése nincs rendesen kidolgozva, nem árt pótolni, mert így olyan, mintha csak úgy odanőtt volna. Hiányzik a vészkijárat is, ami a tehertér jobb első ablakát foglalja magában. A másodpilóta oldalablaka mögött lévő három szellőzőnyílás szintén hiányzik.
A-21 bal törzsfél (3. kép)
A külső áramforrás (apakocsi) és az akkumulátor rekeszek ajtaja nem pontos alakú és elhelyezkedésű. Az ajtó kerete kissé vaskos. Ezen az oldalon sikerült jelzésértékűen kidolgozniuk az oldaltartály rögzítését (a másik oldalon miért hagyták le?) Igaz, itt meg az elejét borító takarót felejtették le. A tüzelőanyag tartály feltöltőnyílásának kupakját itt jelölik egy pöttyel, de a túloldalról hiányzott. A helikopter aljának kidolgozottságáról nem nagyon beszélhetünk. Sajnos pár panelvonalon és a külső terhek függesztéséhez szükséges ajtón kívül semmi nincs.
A-48, 49 (4., 5., 6. kép)
A hátsó tehertérajtó két fő eleme. A jobb oldaliról hiányzik az előmelegítés nagy kerek szerelőnyílása, egyébként ok. A baloldalin lévő jelzőrakéta indítók elhelyezkedése nem pontos (1 mm-rel hátrébb vannak). :-) Az alatta lévő hosszú szellőzőnyílássor pontos! Tényleg 11 db van belőle. Mikre oda tudtak figyelni. A tehertérajtók belső kidolgozását később részletezem.
A-75
Egy kis háromszögletű elem, ami a tehertérajtókhoz csatlakozik. Eredetileg kettő, csak szét kell vágnunk, ha nyitott ajtóval akarjuk építeni a makettet. Ezek az ajtók nyitott állapotában fel vannak hajtva, és egy gumikötél segítségével vannak rögzítve az ajtókhoz.
B keret (7. kép)
Ebből két egyforma van. Ennek köszönhetően a szükséges öt helyett hat forgószárnylapátot kapunk! Hurrá, egyet elronthatok.
B-61
A már említett lapátok. Enyhén íveltek, imitálva a lelógást.
B-6 (8., 9. kép)
Botkormányok. Formájuk jó, a markolat mintha fordítva lenne. :-) És tényleg! Az összerakási rajz szerint pont fordítva kell berakni, mint az eredeti gépen van. Először azt hittem, a rajz a rossz, de a fordított markolat lebuktatta őket. Ejnye. Szóval a formája tökéletes, de a markolat kidudorodásai fordítva vannak. Ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni, de nem is feltűnő hiba. A dolgunk csak annyi, hogy az egész botot az útmutatóval ellentétesen kell beépíteni. A baloldaliról hiányzó fékkart pótolni kell.
B-77
A tehertérajtó kitámasztó rúdjai.
B-23 (10., 11., 12., 13. kép)
Ezek a tehertér fűtését szolgáló elemek. Részletesebben később.
B-18, 19, 17, 16, 20,
A tehertér üléssorainak elemei. Bővebben később.
B-1, 2, 8 (14. kép)
A pilóták ülései. Az üléstámla 2-3 mm-rel magasabb a kelleténél, de pontosan látszik is, mennyivel magasabb, mert ott meg van törve egy kicsit, mintha fejtámlája lenne. A nálunk szolgáló 17-ekben ejtőernyők vannak az ülésekben.
B-10
Az egyesített vezérlés karja (EVK, SÁG). Már az is öröm volt számomra, hogy van. Nem tökéletes formájú, de szép.
B-55, 54
A főfutók kerekei. Sajnos két félből kell összerakni, de így legalább megfelelően vastagok lesznek. A benyomódást mindenképpen imitálni kell. A felülete maradhat sima, gyakori a magyar gépeken a kopott gumi. :-)
B-41
Az orrfutó kerekei. Szépek.
B-43
Pitot-csövek. Tűrhetőek.
B-69, 70, 71
Az UB-16 nem irányított rakétablokk. Nálunk a tizenhetesekhez 6 db UB-32-es van rendszeresítve. Szóval nem kellenek.
B-36
A vízszintes vezérsíkok.
B-53
A főfutó szárak. Néhány apró részlet hiányzik róluk, de a kialakítás és a forma megfelelő.
C keret (15. kép)
C-3, 15, 12, 13, 14, 4, 5, 50, 51, 83 alkatrészek a pilótafülke és a tehertér alkatrészei. Róluk később.
C-72, 74
Páncéllemezek a pilótafülke védelmére. A magyar gépeken (még) nincs ilyen.
C-46, 44, 47, 45
A faroklégcsavar alkatrészei. Kissé elnagyolt, de a legnagyobb hibája az, hogy ha az útmutató szerint építjük össze, akkor a lapátok forgásiránya pont fordított lesz, mint az igazié (Mi-8 betegség). Mivel a három lapát és az agy egy része egyben van, le kell metszeni a lapátokat és meg kell őket fordítani. :-(
C-60, 28, 62, 63, 27, 79,
A forgószárny agy és tengely alkatrészei. Kicsit elnagyolt, de szép, könnyen feljavítható.
C-39, 40
Az orrfutó. Elfogadható.
C-25
A tolóajtó. A kilincset mindenképpen kicserélném.
C-26, 81, 82
A lépcső. Első ránézésre is nagynak tűnt. Az is. Nem fér be az ajtónyílásba és az alakja sem pontos, de jó alap, hogy újat készítsünk.
C-52, 84
A főfutók alsó elemei. Kb. jók.
C-56, 57
A faroktámasz. Erősen elnagyolt. A csúszótalp formája nem jó.
C64, 73
Az infracsapda és a mellette lévő doboz tartozékai. Nem kellenek.
D keret (16. kép)
Az átlátszó alkatrészek. A szélvédő üvegezés formája nem teljesen pontos, de nem is javítható. Erősen torzít. Az ablaktörlő sajnos rá van öntve. Az oldalsó tolóablakok az igazihoz hasonlóan buborék alakúak, de egy kicsit vastagok. A tehertér, a tolóajtó és pilótafülke ablakai szintén vastagok kissé.
F keret (17. kép)
F-90
A hajtómű és a reduktor jobb oldali burkolólemeze. A makett talán legszebb darabja. Szinte tökéletes. Néhány apróbb nyílás és kilincs hiányzik róla, a hajtómű gázelvezetője kicsit magasan és elől van, de nagyon szép.
F-89
Az előző bal oldali párja. A másik oldal hibáin kívül itt az AI-9-es kissé vicces gázelvezetőjét kell megemlíteni. Az igazihoz képest kicsi és olyan, mint egy szemölcs. Érdemes a tövét bekarcolni és felfúrni.
F-108
A hajtóművek felső burkolólemeze. Már régóta szeretnék elbeszélgetni erről az alkatrészről a kedves makett gyártókkal, hogy a fenébe találták ki, hogy ez így jó. Az igazi gépeken a hajtóműveknek egy-egy burkolólemezük van, ami beborítja az egészet és nem egy fedővel fedik le őket. Szóval herótom van már ettől a megoldástól. Ott keletkezik panelvonal, ahol nincs, ahol meg kellene, ott szépen ívelt sima felület van, persze jó sok szegeccsel nehogy már könnyű legyen kijavítani.
F-106, 98, 99, 97, 96
A hajtóművek beömlői a PZU porkiválasztókkal. Első ránézésre szép, csak valamiért (szerintem az találta ki, aki a burkolólemezt is) a PZU három rögzítő füle közül kettő rá van öntve a porkiválasztóra, míg a harmadikat külön adják, hogy ragasszuk be mi a 3 mm-es pöcköt a helyére.
F-107
Az olajradiátorok hűtőventillátora. Szép, még a kis Rio-3 jegesedésjelző fülecse is rajta van.
F-102, 105
Késantennák.
F-91, 92, 93, 94, 95, 104, 103, 109, 110, 111, 112, 113
A 2x3 db fegyvertartógerenda és két rácstartó. Szép kidolgozású, összesen 24 alkatrészből épül fel. Első ránézésre az apróbb részletek hiányától eltekintve pontos. Második ránézésre már találtam egy szarvashibát. A rácsos tartó belső merevítő rudjai, szám szerint kettő pontosan fordítva helyezkednek el. Ki kell vágni őket és a képek segítségével a megfelelő pozícióban vissza kell ragasztani. Itt figyeljünk arra, hogy a belső rúd keresztül megy a legbelső tartón, és csak a túloldalán csatlakozik be a rácstartó külső rúdjába (18., 19., 20. kép). A magyar gépek bal oldali fegyvertóján gyakran látható rács az ejtőernyősöket hivatott védeni a felakadástól. A törzshöz való csatlakozást azonban nagyon elrontották. :-( Az illesztési furatok nagyon magasan és elől vannak. Az eredeti gépeken a fegyverzettartókat, az oldaltartályokat és a futóműveket a gép megerősített törzskereteihez rögzítik, ezért ezek egymás felett helyezkednek el. Ezek a törzskeretek, előröl számolva közvetlenül a 3. ablak előtt és a 4. ablak után vannak. A maketten az oldaltartályokat rögzítő pántok közül az első jó helyen, a hátsó hátrébb van egy milliméterrel a kelleténél. Ezt nehéz javítani. A legegyszerűbb, ha a fegyvertartó elülső részét közvetlenül a rögzítőpánt fölé/rá illesztjük. A hátsó rész mutatja, hogy elvileg hol kellene lennie a hátsó rögzítőpántnak és a főfutó szár bekötési pontjának, de nem feltűnő az eltérés (21. kép).
M (vagy W mint weapon :-) ) keretek (22. kép)
Három pici keret mindegyikén 2 db 17 csövű nem irányított rakéta (NIR) blokk alkatrészei található. Mivel a magyar gépekhez 6 db 32 csöves (az összesen 192 rakéta!!) blokk van rendszeresítve, ezeket nem tudjuk felhasználni. :-( Egy érdekesség. Ha egy tizenhetes mind a hat blokkját teletöltik, akkor a két legbelső blokk alsó rakétáit nem szabad a végére hagyni, mert a nagy súly hatására (192 rakéta + a 6 blokk) berugózó futómű kerekei miatt már nem lehet betölteni őket. :-)
Belső kialakítás
Kezdjük a tehertérrel. A Zvezda már valamivel nagyvonalúbb, mint a KP. Kapunk két szép nyitható tehertérajtót, aminek ki van dolgozva a belső felülete is. Sőt még a rajta lévő üléseket (C-50, 51) is megkapjuk. Egy kis feljavítással nagyon szép hátsó rész alakítható ki. Itt megemlíteném, hogy az igazi gépeken van egy kis létra is a két ülés között, aminek a segítségével a rádiós tér közelíthető meg (23., 24. kép).
Akkor haladjunk előrébb. A makett tehertér padlóján öt kiemelkedő csík fut végig. Ebből a két szélsőt és a középsőt nyugodtan faragjuk le, mert csak kettő van (25., 26. kép). Az igazi gépek padlójának enyhén recés felülete van, ami fémszínűre van kopva. A maketté teljesen sima. Sajnos a tehertérhez a padlón kívül sem oldalsó, sem felső burkolatot nem kapunk, szóval csinálni kell. :-( Kapunk viszont két hosszú szögletes elemet (B-23). Ezek a tehertér oldalán, alul végigfutó burkolt csövek, amik a tehertér meleglevegős fűtését végzik. A levegőt a KO-50-es kerozinnal működő fűtőberendezéstől kapják, ami a jobboldali tüzelőanyag tartály előtt van. A maketten alul és felül is láthatók azok a kis lyukak, ahol a levegő kiáramlik. Az igazi gépen csak alul van. Az üléssorok is ezekhez az elemekhez vannak rögzítve. Ezt jó tudni, ha felhajtott ülésekkel készítjük a makettet. Nézzük az ominózus üléseket. Az első probléma, hogy a makett üléseinek lábait a leírás szerint az ülések alá közepére kell ragasztani, holott az igazin a lábak egészen kint a szélén vannak. Ezt könnyen javíthatjuk. A lábakon található tüske a könnyebb illesztést szolgálja, de ha a kijjebb rakjuk őket, akkor már nem fognak illeszkedni, ezért le kell vágni őket, gondolnánk. De nem így van ám. A lyukacskák pont jó helyen vannak. :-) A legszélesebb támlábakon van egy középső láb. Az igazin nincs, ki kell vágni (27. kép).
A pilótafülke ajtaja mellett van egy lehajtható ülés. A makett csak stilizáltan jelöli felhajtott állapotban. Ha gyártunk hozzá felhajtott lábakat, sokat dob a maketten, mivel pont az ajtó mellett, jól látható helyen van. A kis tűzoltó készüléket a lehajtható ülés mellé kell tenni, majdnem a földre. Felette található a csörlőberendezés elektromos doboza, amit nekünk kell elkészítenünk. A pilótafülke ajtaja mögött a leírás a C-15-ös alkatrészt javasolja, de olyan nincs a tizenheteseken. Helyette van egy kicsit kisebb doboz, ami a fegyverzet elosztó doboza (28., 29. kép). E fölött kis kampók találhatók. Erre szokták a pilóták és a műszakiak felakasztani a kabátjukat és egyéb dolgokat. A pilótafülke ajtaján, belül az ablakon van egy függöny, hogy ne lehessen bekukucskálni.
A következő érdekes alkatrész a C-13-as. Ez nem más, mint a fedélzeti technikus ülése és a fedélzeti telefonjának panelje és egy kis fellépő, aminek a segítségével jut ki a technikus a pilótafülke plafonján lévő ablakon át a gép tetejére (30. kép). Ennek akár örülhetnénk is, ha kicsit hasonlítana az eredetire. Végül is hasonlít, csak ezt is megfordították és túl magas. A fellépőnek körülbelül egyvonalban kell lennie az ajtó felső pántjával. Ezenkívül a technikus ülése nem lóg be ennyire a pilótafülkébe és kicsit nagyobb (31. kép). A pilótafülke berendezése enyhén szólva puritán. A pedálok inkább lábtartók. A műszerfalak túl vaskosak. A hozzájuk adott matricák a színük miatt nem használhatóak. Középső és felső műszerfalak nincsenek. Hiányzik a forgószárnyfék karja, a műszerfalak előtt található fekete vászonborítás, az oldalablakok fűtéscsöve, az oxigénpalackok és a bombavető célzókészülék is. Szóval sok minden. Ezért befektettem életem első maratásába. A Part Mi-17 interior Vol.1 tartalmazza az összes műszerfalat és kapcsolótáblát (kivéve egyet), pedálokat, üléseket, a pilótafülke padlóját és még sok mindent (41., 42. kép). A jadar.com.pl-ről rendeltem, az ára 2600 Ft volt postával.
Összegzésképpen elmondható, hogy a KP tizenhetesénél sokkal szebb és pontosabb makettet kapunk a pénzünkért. Viszont még ez is magán viseli a Mi-8 betegségeket. Tartalmaz néhány érthetetlen hibát, szerencsére ezek javíthatóak. Egyik fő hiányosság a magyar gépekhez rendszeresített fegyverzet hiánya, a másik, hogy nem tartalmazza a Mi-17-re oly jellemző csörlőberendezést (32. kép). Ezt mindenképpen pótolnunk kell. A visszapillantó tükrök és a baloldali oldalablak mellet lévő vizuális jegesedésjelző hiánya is elég feltűnő. A matricát azért nem bántom, mert ha magyar gépet szeretnénk készíteni, úgyis be kell ruháznunk egy újra. Egy szónak is száz a vége, minden hibájával és hiányosságával együtt (sajnos) ez a ma kapható legjobb 1:72-es Mi-17.
A képek közül néhány Mi-8-ról készült, de az adott területeken minimális, vagy egyáltalán nincs eltérés a két gép között.
Szász Róbert
|