A koreai háború új szempontokkal gazdagította a szárazföldi és a légi hadászatot. A bonyolult körülmények között vívott harcok közepette szállt be a köztudatba az addig esetleg tűzérségi megfigyelő feladatokkal megbízott repülő eszköz - a helikopter. Az említett feladatokon kívül sebesültszállításban és futárszolgálatban is jeleskedett, az ENSZ-zászlók alatt harcoló, többnyire amerikai csapatoknál. A fontosságát azonban a Szovjetunióban is felismerték. A II. világháború idején működött autogiro egységek tapasztalatain okulva már 1947-től megalakult a Helikopter tervezési Iroda. Ennek főkonstrukőre volt Mihail Leontyevics Mil. Munkája eredményeként 1951-ben már felszállhatott a Mi-1, az első szovjet gyártmányú helikopter, amely egészen a '70-es évekig állt - pl.: a Magyar Néphadsereg - szolgálatában. Majd 1953-ban sikeresen indult a tn. Némelyek előtt szépséghibának tűnik hasonlósága a Sikorsky S-55-höz. Talán csak véletlen? Vagy mindkét tervező ugyanonnan vette tudását. (Sikorsky is, Mil is orosz!) Esetleg a koppintás ősi mesterségét tapasztalhatjuk?

A tn nemsokára az akkori szocialista országokban állt szolgálatba. A típus túlélőképességét jól mutatja, hogy a tn kínai változata volt látható az albán hadsereg egyik 1997-es gyakorlatát bemutató híradó felvételen és a pletykák szerint lőttek le olyan helit a szerb katonák, amelyik a Koszovói Felszabadítási Frontnak szállított lőszert.

Hazánkban először a Magyar Néphadsereg 16. vegyes szállítóezredében szolgáltak ilyen típusú gépek. Szám szerint kettő. A 27-es és a 28-as számú. Ezek 1955. június 20-án szállították hazánkba, a Szovjetunióból. A 27-es nem volt hosszú életű, hiszen, 1957. október 28-án, gyakorlórepülésen lezuhant. A 28-as is elpusztult még ebben az évben.

A gép alapvetően szállítási feladatokra készült. Motorja a II. vh-s vadászgépek ismert hajtóműve, az AS-82 egyik változata volt. A gépre 1 tonnányi külső függesztményt lehetett felrakni, bent 12 felfegyverzett katona húzhatta meg magát. Létezett sebesültszállító, felderítő, tengeri megfigyelő, polgári mentő, utasszállító, tengeralattjáró-vadász variációja is. A beépített fegyverzetéről két adatot találtam. 1db 12,7 mm-es vagy 20 mm-es géppuska egy alsó lőállásban, egy páncélozott teknőben elhelyezve. Egyes országokban a külső függesztő pilonokra kábelvezérlésű páncéltörő rakétákat szereltek fel. Ezt a típust a kínaiak is gyártották ill. gyártják.

A makettről. A KP csehszlovák makettgyártó cég, melynek termékeit azóta Kopro fedőnév alatt tudjuk elérni. Ez az első olyan makettje, amely igazán megfelel az alapvető makett iránti elvárásainknak. Mind a 101 alkatrész, mind a mellékelt építési utasítás alapos, szép munka. Érdekes megoldás, a KP makettek közt először, hogy a kabin átlátszó "szélvédőjét" és nem átlátszó tetejét egybe öntötték, de a felület összeborzolásával jelezték, mi az, amit átlátszóan kell hagyni, mi az amit nem. Ugyanezzel az eljárással találkozhatunk a pilótafülke oldalajtóinál is. Az én dobozomban nem volt vetemedett, deformálódott alkatrész. (Ezt a moldáv UNDA gyártmányáról nem mindig tudtam volna elmondani!)

Az építést érdemes a mellékelt rajz alapján elkezdeni. Maga a rajz egyébként 2 db A/3-as lap. Az építést 16 lépésre bontották a tervezők. A típus jellemző adatait cseh, angol és német nyelven olvashatjuk. A festéshez négy gép, három csehszlovák (két katonai és egy polgári) és egy szovjet katonai festési és matricázási képét kapjuk. A szovjeten a két piros gyűrű jelzi az 1968-as csehszlovákiai "vendégszereplést". A tereptarka csehszlovák pedig a kunovicei Repülőmúzeumban álló példány kicsinyítéséből jött létre.

A makett összeállítási útmutatójának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. oldalai.

A kevés sorja - inkább jelzésértékű - eltávolítása után a kabin berendezésének álltam neki. Ehhez nem csak alkatrészeket, de egy belső illusztrációt is kapunk a feljavításhoz. (Létezik hozzá, az Eduard gyártja!) Mielőtt elfelejtem, ennek a makettnek van Hi-Tech változata is!

Ha valaki magyar tn-et akar elkészíteni, annak most nem kell megelégednie a megszokott egyszínű "hadizöld" változattal, s felségjelzést is kétfélét tudok javasolni! Az említett egyszínű (igazából kétszínű, hisz alul "égkék" meghatározású festés is volt!) mellett a szolnoki repülőmúzeumban egy tereptarka festésű gép áll. A gép hadrendbe állításától kiselejtezéséig két felségjelzés volt forgalomban. Az 1990-ig használatos vörös csillag közepén fehér körben zöld pont, illetve 1956 őszén e jelzéseket átfestették és helyükre közelítően 1:3 arányú, kisméretű magyar zászló rajza került. Aztán visszaállt az előző, csillagos jelzés. Az elütő színű zölddel elkövetett műtét után az '56-os jelzések helye és alakja jól láthatóan megmaradt, így ennek elkészítésénél figyelnünk kell. Persze, ha a gép első évében repült állapotában készül el, akkor ez a dolog tárgytalan.

Pintér György
pigyu2@freemail.hu