Ifjúkorom egyik első "műve" volt, a lengyel ZTS és az NDK-beli Plasticart után a csehszlovák KP néhány makettje. Jellegzetes, piros dobozán egy mosolyogva integető pilóta vezet egy kétfedelű vadászgépet, a háttérben egy Junkers 52-es húz fekete füstcsíkot. A vadászgépen valami "összefirkált" csehszlovák felségjelzés látható, míg a háttérben égő gépen, fekete alapon fehér kereszt - akkor még nem tudtam - a Magyar Királyi Légierő jelzése. Hosszú évek teltek el, mire kezembe került az AeroHistória egyik, 1990. decemberi száma.
  Ebből kiderült, hogy amit, a doboz fedelének rajzán láthatunk, az 1944.szeptember 2-án történt, Besztercebánya térségében. Ekkor, az S-12 lajstromszámú B-534, a szlovák nemzeti felkelés oldalán álló, azaz, inkább repülő gép, hősiesen megtámadja a magyar szállítószázad, fegyvertelen, postagépét. A Gách György tartalékos repülőfőhadnagy vezette gép sikeresen kényszerleszállt, a Radvány melletti legelőn. A később hőssé kinevezett Frantisek Cyprich őrmester nem igazán örülhetett győzelmének, hisz a szétlőtt jobb motor olajteknőjének tartalma felkenődött gépe szélvédőjére. Így látott is, meg nem is, nem nagyon érhetett rá integetni. Ebből, hogy az olaj így be tudta teríteni, is látszott az a határtalan bátorság, amivel meg merte közelíteni, a fegyvertelen szállítógépet - és belelőtt.
  De volt a típusnak más magyar vonatkozása is. Erről, valamilyen sajátos nézőpont miatt nem írt a csehszlovák szakirodalom. Tételesen azt, hogy nem mindig csak szállítógépek ellen "harcoltak" ezzel a típussal. Előfordult, 1939. márciusában, hogy a magyar vadászgépekkel kellet megküzdeniük. No, az nem sikerült ennyire fényesen. (Nem is került dobozfedélre!) A légiharcokban 10 perc alatt 7 szlovák gépet lőttek le a magyar vadászok, köztük négy B-534-et. Ezek közül az egyik, kisebb sérüléssel, magyar területen leszállt. Zachar szakaszvezető gépét helyreállították és a gép előbb G-192 lajstromjellel a Magyar Királyi Légierőben, majd HA-VAB lajstromjellel, a sportrepülőknél teljesített szolgálatot. A típus másik érdekes bevetése, a bolgár cár repülőihez fűződik. Ezekkel, az akkor már muzeális értékű gépekkel, indultak a szovjet oldalra átállt bolgárok Jugoszlávia felszabadítására.

 

  Akkor egypár sor a makettről. A KP első makettjei közül való. Egy volt csak előtte, amint ez a katalógusszámból is kiderül. Az L-29 Delfin előzte csak meg.
  A dobozt felbontva, egy cseh nyelvű ismertető kerül a kezünkbe és a három szürke és egy átlátszó alkatrészeket tartalmazó öntőkeret. A derék gyártók csaknem 30 alkatrészben álmodták meg a "dicsőséges fegyver" makettjét. Sorja, beszívódás van. Az én példányomon, az olajteknő hátsó lemezének negyede hiányzik anyag-visszahúzódás miatt. Még pilótafigurát is kapunk!!! De még milyet! Könnyű felismerni, hiszen nem hasonlít semmire, ami repülőgép darabja lehetne. A "cockpit" berendezése nem túl bonyolult. Egy semmiben lógó székszerűség. Se padló, se műszerfal, se kormánybot, semmi, hogy a kabin padlózatát már ne is említsem. Még szerencse, hogy a zárt kabin eléggé átlátszatlan anyaga nem enged nagy betekintést a kabinba! A szárnyak vászon borítását egy kissé túl hangsúlyozták. Kaptunk viszont hat darab bombát. Az apróbb fajtából. Az építés alatt kipróbálhatunk és megtanulhatunk mindent, ami a makettezés csínja-bínja. Reszelhetünk, tömíthetünk, sorjázhatunk, emlegethetünk, általunk nem ismert, idősebb asszonyokat Csehországból. Szóval, mint a KP-makettek szinte mindegyikéhez, megfelelő humorérzék nélkül hozzá se fogjunk.
  A kétfedelű gépekre jellemző merevítő drótok kialakítása az építő ötletességére van bízva. Én húzott szállal kísérleteztem, nem túl sikeresen. Biztosan van más lehetőség is!
  A mellékelt rajz alapján, nyelvtudás nélkül is összerakható a cseh csoda. Nehézséget, esetleg az N-tartók behelyezése és pozicionálása okozhatna. Négy ilyen / két kisebb és két nagyobb/ tartja a kétfedelű gép két fedelét. Az alsót +2^o-ra kell emelni, míg a felső és alsó fedél, egymással párhuzamosan el lett csúsztatva. A felső fedél belépő élétől 24^o-ra kezdődik az alsó belépő él, a nem létező kabinpadló magasságában.
  A matricalap, könnyen és szívesen besárguló matricái két gép, egy csehszlovák és egy az 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelés felségjel-változatát és egyéb jelzéseit tartalmazzák. Lehetne még német, vagy akár bolgár is, esetleg a fehér keresztes, piros pöttyös szlovák, de én inkább az egyetlen, magyar felségjellel repült Aviát készítettem el. Ennek magyar mintájú terepszínei voltak, és ék felségjele, a régi szárnyon átívelő fajtából. Lajstromjele G-192 volt. Így a matricák mindegyike megmaradt.

Pintér György