Sci-Fi
Horváth András:   Messerschmitt Bf-109 G, Revell 1:72

Építés

Az építés előtt az illesztési teszteknél derült ki, hogy a kabintető szűkebb a kelleténél, az alsó élénél egy csúnya lépcső alakult volna ki. A törzsfelekből belül, a csatlakozás mentén lecsiszoltam, majd kívülről is lefaragtam egy kicsit, így a kabin szélessége már ugyanakkora lett, mint a tetőé. A makett legnagyobb hibája, hogy a futóaknák túlságosan távol kerültek egymástól. Ez a hiba igen nehezen lett volna javítható, így inkább hagytam ahogyan volt.

A kabinban drótból pótoltam a sárga üzemanyagcsövet, amit majd kívülről is jól lehet látni. A hátpáncélt levágtam, és műanyaglapokból az eredeti üvegezett páncélhoz hasonlót próbáltam kialakítani. Eredetileg felraktam rá a két tartófület is amik a kabintetőhöz csatlakoztak belülről, de a kabintető vastagsága miatt nagyon csúnyán néztek ki, ezért inkább leszedtem őket. A célzókészüléket is lecseréltem saját építésűre, bár ebből a kész maketten szinte semmi sem látszik.

Úgy döntöttem, hogy a makettet nyitott radiátorokkal és fékszárnyakkal építem meg. Ez a művelet a makett bontása miatt viszonylag egyszerű volt. A szárnyfelekből kifűrészeltem az elemeket, a radiátoroknál csak felül használtam fel az eredeti alkatrészt, alul újat készítettem sztirollapból, majd belül merevítőbordákat ragasztottam rá.

A szárnyvégeken átlátszó műanyagtömbből elkészítettem a helyzetjelzőket, amiket aztán a szárny síkjába csiszoltam, és Gunze Mr. Polishing Compound-al políroztam őket. Felkerültek a gépre az antennák, a keretantennát vékony rézlapból hajlítottam meg. A szálantenna is már a festés előtt a gépre került, hogy később ne kelljen a ragasztásnyomok eltüntetésén dolgozni.

Festés

Először az alsó szín alatt a panelvonalak mentén matt feketével vonalakat fújtam. A technika pre-shading néven ismert, és az a lényege, hogy a fedőréteget a festékszóróval olyan rétegben visszül fel, hogy alatta a fekete vonalak még épp csak áttűnjenek. Ezután a gépre papírlappal, és Blu-Tac-al kitakarva felkerültek Gunze akrilfestékkel a zöld és barna álcázószínek. Végül egy réteg fényes lakkot vittem fel a felületre, hogy megóvjam az eddigi munkámat.

Néhány nap "lelki rákészülés" után következett az apró zöld foltozás, amit úgy végeztem el, hogy a festékszóró elé egy papírlapból készült kúpot tettem. A festékpermet csak a kúp szűk végén tudott kijönni, így tetszőlegesen kicsi foltokat tudtam vele festeni. A papírkúpot gyakran kellett cserélni, mert a festék egy idő után felgyűlt benne, és nem szerettem volna, ha azt a pisztoly a készülő Messzerre köpi.

A trimmlapokat pirosra festettem, majd egy újabb réteg fényes lakkozás után felkerültek a matricák. A légcsavarkúpra nekem sehogy sem akart felfeküdni a Revell matrica, így a spirált inkább festettem.

A szokásos híg befolyatás után egy réteg matt lakk következett, végül a festéklepattogzódásokat ezüst ceruzával jelenítettem meg.

További képek:

   

Horváth András