Vad tekintetű, horogkeresztes katonák, szemükbe húzott sisakban, sárlepte páncélosok mögött óvakodnak a magaslat felé, ahol Vászja, a hős komszomolista - bekötött homlokkal - és Tatjána, a szöszke rádióslány az utolsó tárat tuszkolja a golyószóró tetejére... perceik meg vannak számlálva. Egyszer csak füst, lángok és por, robbanások, ahol eddig a náci osztag állt. A levegőből kétüléses, szép vonalvezetésű gépek ontják a halált. A két fiatal egymásra mosolyog és... konyec filma. Legenda született. A háborús Szovjetunióban így szerették volna látni a szovjet ipar büszkeségét, a jócskán páncélozott, támogató gépet, az Il-2-t.

Ami a szárazföldi harcokban a T-34, az a légi hadműveletekben az Iljusin Il-2, vagy ahogy tisztelői nevezték a "Sturmovik" avagy a "Fekete Halál" esetleg "repülő harckocsi" volt. Legendák övezte típus, a második világháború előtt gyakorlatilag nem létező, a szárazföldi erőkkel szorosan együttműködő csatarepülőgép jellegzetes képviselője. Változatait nagy mennyiségben gyártották a szovjet üzemek. Egyes adatok szerint 36 ezer darab készült az évek folyamán. Ezek között volt a korai együléses, vagy a 37 mm-es páncéltörő ágyúval felszerelt, de még a torpedóvető is. Ebből a kétharmada pusztult el részben harcban, részben kiképzés és balesetek következtében. Ez idő alatt 8100 pilóta és őrületes számú, 57000 lövész halt meg Il-2-n. (Na ja, a pilótafülke páncélozva volt, a lövész "munkahelye" nem.) Ennek stabilitását mutatja a Balaton iszapjából kiemelt Il-2M3 is. A páncélozott részek mindent túléltek, pedig nem tegnap pottyantak bele a vízbe.

Ifjú korom egyik alapmakettje volt. A lengyel ZTS - Płastyk cég valami borzalmas műanyagból alkotta meg a szovjet legendát. A korai, zacskós kiszerelés nem használt a puha alkatrészeknek. A makett felületén, megfelelően a 70-es évek eleji technikának, pozitív panelvonalakat találunk. Az összesen 32 piszkosszürke alkarész nem jelent bonyolult, részletes bontást. Adtak mellé egy méregkapszulára hajazó üvegcsét is. Ebben a kor makettragasztója volt. Jobb elkerülni! Ma már sokkal jobb a helyzet, ilyen téren.

A mellékelt leírás lengyel, angol, német és francia nyelven ismerteti a gép rövid történetét, alapvető technikai adatait. A festés színeit nemes egyszerűséggel a színek fenti nyelveken történő megnevezésével oldották meg. Kódok nincsenek. Ha valaki beleássa magát a mellékelt szövegbe, ott megtalálhatja a Humbrol kódokat, sőt azt is, hogy milyen színű VÍZFESTÉKKEL lehet festeni makettünket. A makett építését hat lépésben írták le. Elsőként a pilóta, majd a lövész fülkerészét kell elkészíteni. Kifesteni, majd lépésről lépésre haladva, sorját, megfolyást, beszívódásokat javítgatva, szentségelve, csiszolgatva jutunk el a kész maketthez. Külön figyelmet igényel a futószárak levágása az öntőkeretről. A kb 4 hajszálnyi vékony szálak a legkisebb, óvatlan mozdulatra törnek, s mint teherviselő alkatrészek, roppant nehezen javíthatók. A szárnyak beillesztésénél a humorérzéken kívül sok türelem és tömítőanyag szükséges. Az fülketető alkatrészeit variálhatóan adták. Elkészíthető az együléses Il-2 és a 43-tól gyártott Il-2M3 is. Igazán értékelhető, hogy ezek az alkatrészek, 1:72-ben olyan vastagok, mintha az igazi 1:1-es méretű gépre készítették volna őket. Polírozással javítani lehet, de csodákat senki ne várjon! Drága feljavítókat ne építsen be, aki csukott tetővel épít! Nyitva sem egy örömmámor, mert a fülke berendezése eléggé primitív. Bár lehet, hogy csak élethű. Ráadásul jól látható lesz az alkatrészek vastagsága. Igényesebbek géppapírból vagy wc-papír-csíkból megalkothatják a bekötő hevedereket. Ebben a méretben az Extratech és az Eduard is gyárt fülkebelső feljavítókat, de ezeket inkább a más cégek által gyártott Il-2-kre vesztegessük! A rádióárbócot a függőleges vezérsíkkal összekötő kábelt húzott szálból lehet elkészíteni.

A matricáktól ne várjunk sokat! Ha az eredetit használjuk, nem árt előzetesen lelakkozni. Ez a mennyiség 4 szovjet és egy lengyel Sturmovik megépítését teszi lehetővé. A lengyel gép egyszínű, zöld, alul kék, a szovjet gépek tereptarkák, egy kivételével. Ez fehér, téli festésű, oldalán a felirat: "От Леночки за папу" azaz "Lénocskától apunak". Emlékére annak a - kissé propaganda-ízű - eseménynek, amikor a 7 esztendős, Léna Azarenkova, összekuporgatott 100 rubelét adta egy repülőért, amely végül a 237-es csatarepülő ezred kötelékében repült.

Ha esetleg valaki magyar felségjellel repülő Sturmovikot szeretne, annak sem kell csalódnia! Az előrenyomuló magyar egységek zsákmányoltak legalább egy Il-2-t. Két gépről vannak fotók. Az egyiket magyar színekre festve, tábori körülmények közt fotózták le, a másikat az 1942-ben a BNV területén megrendezett, hadizsákmány kiállításon lehetett látni. Nem tudom, ugyanarról a gépről van e szó, bár ismerve a típus veszteségeit, könnyen lehet, hogy több ilyen gép is volt. A tábori Il-en átalakításokat végeztek, mert nem szabványos lőállás kialakítása látható. (Nesze neked KG 200!)

No, ha valakinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, akkor most le is lombozom picit. Ezt a makettkészletet már csak elvakult gyűjtőknél lehet beszerezni. Gyártja más, más bontásban pl.: Eduard, Toko. Ez utóbbi szinte minden variációt. Matricákat is lehet a piacon találni a fotómaratott ill. műgyanta feljavítók mellé. Csak bátran tessék nekivágni! Hiszen egy legenda születhet a kezed alatt.

Pintér György
Gersekaráti Makettépítő Kör