A tn-os futár-felderítő célokra készült. A makett eredetije a híres Asahi újságcég szolgálatában állt. A Fujimi három kivitelben hozta ki a makettet, apróbb különbségekkel. (tn, Ki-55, Ki-55 IDA)

A készlet:
A makett a Fujimi egyik régebbi készlete, de a minősége ma is jónak mondható. Az alkatrészek két szürke, és egy átlátszó kereten kaptak helyet. A felületek szépek, a panelvonalak süllyesztettek, bár néhol egy kicsit vastagok. Az átlátszó alkatrészek szépek, tökéletesen átlátszóak, de lehetnének vékonyabbak is.

Az építést a kabinnal kezdtem, ami a legrosszabb része a makettnek. Két ülésből, padlóból, botkormányokból, és egy fél(!) műszerfalból áll. Itt végeztem egyedül feljavítást a maketten. Sztirolból bordázatot készítettem az oldalfalakra, és a dobozkép alapján (más nem lévén) a két ülés között egy áthidaló lemezt helyeztem el. A kabin egészét Aeromaster japán kabinbelső zölddel fújtam le, majd kifestettem az apróságokat, és elhelyeztem a hevedereket az ülésekre.

A törzs összeállítása ezután nem volt problémás, az általában gondot okozó szárny-törzs csatlakozás sem adott okot az izgalomra. A minimális rést Loctite szuper folyékony ragasztóval befuttattam, ami tökéletesen eltüntette azt. A fődarabok után, a kabintetőt helyeztem a gépre, majd kezdődött a számomra egyik legutálatosabb rész: a kabintető kimaszkolása. Minthogy az Eduard ehhez a géphez nem gyárt maszkot, magamnak kellett kivágni Tamiya maszkolószalagból. Miután ezzel is kész voltam, előkészítettem a gépet a festésre.

Először Tamiya szintetikus feketével a panelvonalak mentén festettem a gépet, majd száradás után Gunze IJA Grey többrétegű felfújása következett. Erre került a Tamiya lakkréteg, majd erősen higított szintetikus sötétszürkével befuttattam a panelvonalakat. Nagyon erős koptatást nem akartam végezni rajta, mert mégiscsak egy "polgári" gépről van szó. (Már amennyire polgári lehetett egy újság a korabeli japánban.)

A matricázás következett, amihez Aeromaster Set és Sol folyadékait használtam. A matricák tipikus japán gyártású matricák. Szépen nyomtatottak, de vastagok. Az utolsó simítás egy újabb vékony félfényes lakkréteg felvitele volt, amely Tamiya lakk és flat base megfelelő arányú keverékéből állt.

Összességében egy nagyon egyszerű, szép és olcsó makett, igazi problémát sehol nem találtam, egyedül a kabin silány berendezése, ami bosszantóan hathat. Tervezem egy újabb, katonai változat megépítését is, amint újra gyártásba kerül a Ki-55 IDA. Látva a Fujimi kitek újradobozolását, már nem kell sokat várni rá.

Bordács Csaba