A magyar variáció.

Sok repülőgéptípus van, amelyet nem jelentőségének megfelelően kezelnek a makettgyártók. Léteznek jelentéktelen típusok, melyből csupán néhány tucat vagy éppen egy sem repült és sok makettgyártó terméklistájára felkerült, de vannak, amelyek százával-ezrével kerültek gyártásra és adott esetben háborúk, ezeken keresztül országok sorsát döntötték el, s csak egy-két gyártó foglalkozott velük.

Nos, 1:72 méretben ilyen a szovjetek által a koreai háború végére kifejlesztett, ott már szerepet nem játszó vadászgépe, a MiG-17 és annak erősített F, valamint lokátorral felszerelt változata, a PF. (Létezik ezen felül más variáció is, de annak szerepe és mennyisége nem játszott döntő szerepet történetünkben.)

Pedig ez a gép megfordult Egyiptom egén, Angola és Mozambik bozótháborúiban, állt Kecskemét betonján és e típus nevéhez fűződik a US Navy hajói elleni egyetlen sikeres légitámadás a II. világháború óta. Erre 1972 áprilisában, Vietnám partjai előtt került sor.

Maga a gép egy felerősített MiG-15-nek tűnik, pláne oldalról. Ugyanaz a csapott orr a beömlő nyílással, nyilazott vezérsíkok. De a szárnyakon egy-egy áramlásterelővel több van, s maga a szárny nyilazása sem téveszthető össze a nagy előddel. A PF-ek orr-része pedig teljesen eltér, hiszen ide a szovjet tervezők egy fedélzeti lokátort is beleszuszakoltak. Fegyverzete a szovjet vadászgépekre jellemzően erős, nagy tűzerejű gépágyúkból állt (3 db NR-28). Ezek szemtanúk szerint "férfikalap nagyságú" lyukakat ütöttek az eltalált amerikai gépek szárnyain, törzsén. (Persze, kérdés, hogy vadászkalap-e vagy sombrero!?)

Ha valaki arra vetemedik, hogy ennek a méltán legendás gépnek 1:72 méretarányú makettjét elkészíti, annak vagy sokáig kell keresgélnie, vagy el kell fogadnia, hogy ebben a méretarányban legelérhetőbb a cseh (ex-csehszlovák) KP/Kopro cég gyártmánya, a MiG-17PF.

A közepesnél gyengébb grafikájú doboz nem túl szerencsés. A korábbi csomagolás, ami egy egyiptomi terepmintás gépet mutatott, jobb volt, mint a mostani fémszínű, cseh gép.

A doboz felnyitása után három fehér, esetenként szürke, valamint egy átlátszó (vagy afféle) öntőkereten 40 féle számozott alkatrész néz farkasszemet a merész makettezővel.

(Érdekes, a KP MiG-15 is pont ennyi alkatrészre bontva került a dobozában!) A mellékelt összeállítási rajz a rég bevált szokásoknak megfelelően cseh, német és angol nyelvű. A rajz kicsit zsúfolt, de követhető. Háromféle festéhez kapunk térképet, ehhez három festékrendszer, az Agama, a Humbrol és a Revell kódjait. Így elkészíthetünk dobozból egy fémszínű indonéz, illetve csehszlovák és egy már említett sivatagi álcázó színű egyiptomi gépet. A rendszerbe állító országok felsorolásánál megtalálható kis hazánk is. (Cseh szövegben MLR rövidítésel "Maďarska Lidova Republika" fedőnév alatt.) Ha esetleg magyar gép készülne ebből a készletből, ne számítson senki színpompára! A nálunk szolgált gépek, a korabeli, "gyors gépnek minek kamó"-elv alapján, nem kaptak álcázó festést, hanem - micsoda kitolás, a makettező szemmel legkényesebb - alumínium színen hagyták őket. Az más kérdés hogy, ilyen festéssel sem érték el az országunk fölött korzózó Canberrát! Még valami, amit le kell írnom! Ezek a gépek hazánkban CSAK az 1951-1990 között használt felségjelzéssel repültek, ékkel nem!

Aki ismeri a KP gyártmányait, az nem csodálkozik, aki nem, az majd megtanulja, hogy itt gyakorolhatók a makettező szakma alapfogásai, mind. Csiszolás, vágás, alakítás, tömítés, valamint "fogaknak csikorgatása". A végeredmény viszont kárpótol. Csak ne felejtsünk el a gép orrába egy darab gyurmát vagy horgászólmot berakni. Ha ez kimarad, gyönyörű gépünk fenékre ül!! Ez pedig nem szép látvány, ráadásul plusz munka.

Az összerakást a kabinbelsőnél kellene kezdeni. Szépen, okosan ki is fested, ahogy illik. Csakhogy a műszerfal nem megy a helyére. Csiszolsz, vágsz, úgy igen! Két törzsfél össze, súly az orrba. Az összeillesztést segítendő, de azt inkább akadályozó apró tüskéket és az öntési csonkok maradványait lecsiszolva a szárnyak darabjai viszonylag simán illeszkednek. A többszörösen tört alakú főfutó-szárak öntőkeretről való levágásánál csak óvatosan, érzéssel! Hajlamos arra, hogy elpattanjon! A futóaknák mélységéről most nem beszélnék, mert nincs! A futószár még kerék nélkül sem fér bele, nemhogy az egész szerkezet! (Persze nem ez az egyetlen ilyen makett. Még nem volt szerencsém a szintén cseh Bílek MiG-17F-hez, de kiindulva a MiG-21 változatokhoz elkészített futóaknákból, gondolom, ennél csak jobb lehet!)

Az orrfutó eléggé drabális, de a méretei stimmelnek. A gépágyúk csöveit jó kicserélni injekciós tűre.

Végül, ha eldöntötted, melyik légierő gépét szeretnéd felrakni a polcra, nekifogsz kifesteni makettedet. A kabintető jó, de ebben az anyagvastagságban az igazira is jó volna. Messze nem átlátszó. Ha javítani akarod, nehogy lecsiszold e tetőn lévő csíkokat, azok ott voltak az eredetin is, csakúgy, mint a periszkóp háza! A merevítők kifestésénél figyeld meg, mit mutat a rajz! Akkor nagyot nem tévedhetsz. Érdekességként ajánlom, nézz körül az egykori NDK Nemzeti Néphadseregének repülőit bemutató honlapokon. Itt állati ronda, de érdekes festésű MiG-17PF-ekre találhatsz, de nem csalódhatsz a vietnámi gépek festésén sem! Figyelem, a vietnámi MiG-ek nagyobb része "F" volt, nem PF!! ("F"-ek nálunk is repültek de csak rövid ideig.)

Aki nem erre a variációra vágyik, annak lehetősége van még a már említett, Bílek, az állítólag létező Dragon és a csak kósza hírként ismert DLR (?) Cég gyártmányai közül válogatni. Én igazából a Bílekre volnék kíváncsi.

Pintér György
pigyu2@freemail.hu