A Thunderbolt a második világháború egyik legismertebb amerikai típusa, ha tíz makettezőt megkérdezünk arról, hogy milyen amerikai vadászgépek jutnak eszébe elsőre, kilencnél biztosan dobogós helyet szerez.

Maga a makett a Revell új szériájából származik, magyarul szép, részletes, könnyen építhető. Érdekes színű, fényes szürke (ezüst?) műanyagból öntötték, valószínűleg azok számára, akik nem szeretnék festeni a makettet. (Sajnos a Revell néha nagyon elcsúszik emiatt, mint például a Fokker DR.I.-esnél, amely ugyan gyönyörű szép piros műanyagból készült és így alapozni sem kell, de az embernek kifolyik a szeme az építés közben, nem beszélve arról, hogy ha az ember nem a vörös báró gépét szeretné elkészíteni, akkor kifejezetten kellemetlenül hat.) A németek a szokásos tökéletes nyomtatású matricán mellékelik a lehetséges két festéshez tartozó jelzéseket. Az egyik egy fémszínű amerikai, hatalmas nose art-tal az orrán, míg a másik egy olive drab francia gép. Én utóbbit választottam. (Sőt, hogy őszinte legyek, emiatt a festés miatt vettem meg a készletet.)

Igazából nehézségektől mentes az építés, az egyetlen (ám annál idegesítőbb) problémát a motorburkolat jelentette. Ez sajnos túl vastagra sikeredett, így nem fér bele teljesen a motorblokk. Természetesen én ezt nem vettem észre, így csak festés, lakkozás után derült ki a baj, amikor egy szép reggelen arra ébredtem, hogy a motor szétfeszítette az egyébként egy darabból öntött burkolatot. Ekkor a sírás kerülgetett, mert már éppen befejeztem volna a gépet. (Mint kiderült, ez még csak a kezdete volt a makettet érő traumáknak.) Ha valaki ezzel a készlettel próbálkozik, mindenképpen vékonyítsa el a burkolat belső falát ragasztás előtt!!!
A festést Gunze és Tamiya festékekkel végeztem. A kabin "cinkkromát" zöldet, a futómű sárgát kapott (Gunze Mr.27 és Tamiya XF-4). Az alsó felületek Neutral Grey (Tamiya XF-53 + fehér), a felsők Olive Drab (Gunze H-304) színűre lettek festve. A panelezést ezeknek a színeknek a különböző árnyalataival végeztem a következő módon:

1. A panelvonalakat sötétebb színnel fújtam le: a festék ilyenkor nagyon híg, és igen alacsony nyomáson jön a pisztolyból.
2. Ezután az eredeti színt töltöttem vissza a pisztolyba, és egybemostam a sötétebb színnel az alapot. (Szintén erősen felhígítva, alacsony nyomásom.)
3. Így az eredmény csak egy sötétebb, nem túl feltűnő terület lesz a panelvonalak mentén.
Ezután ecsettel, erősen felhígított feketés szürkével befuttattam a paneleket:

A makett a matricák felhelyezése és a lakkozás után készen volt, amikor beütött az előzőleg említett mennykőcsapás. Mikor kijavítottam, elvittem egy ismerősömhöz, hogy fényképezze le, aminek a végén egy szerencsétlen mozdulat miatt az ablakból a földre került, így ma már csak darabokban létezik a repülőgép.
A kit igen látványosan mutat készen, igazán megéri az 1000 Ft körüli árát. Talán csak a kabinüveg lehetne egy kicsivel szebb, ami régi problémája a Revell makettjeinek. Az építés közben jutottam hozzá a Tamiya azonos készletéhez, ami tényleg lélegzetelállítóan szép, de az ára is jóval meghaladja a Revell árát. Japán ára 2800 Ft körül van, itthon csodálatos pénzért, majdnem 5000 Ft-ért lehet hozzájutni.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Wildner Ágostnak, a gépről készült képekért.

Bordács Csaba