Az ukrán cég ismét nagyot alakított. Most a szó átvitt és konkrét értelmében is. Nagyot, hiszen a magamfajta "szovjetek által megszállottnak" jó hír egy újabb szovjet gép makettjét megszerezni. A makett csaknem 60 cm-es fesztávolsága, és csaknem 40 cm hossza pedig ebben a méretarányban nem kicsi.

A 30-as évek szovjet nehézbombázóját ijesztő mennyiségű alaktrész, ha jól számoltam, 307 zöld, szürke illetve fehér és átlátszónak tűnő, néz szembe a tekintélyes méretű doboz felnyitójával. Ez a mennyiség 11 öntőkeretre fért fel. A 12 oldalas összeállítási füzet alapos, lépésenként követhető. A fontosabb utasítások angol és orosz nyelven olvashatók, a gép vázlatos történetét a fenti két nyelven kívül német és - ki tudja miért - cseh nyelven is olvashatjuk. (Megjegyzem, a makett ukrán!) Az egyetlen, kissé sápadtkás vörös csillagokat tartalmazó matricalapon a szokott csillagon kívül a fekete karikával díszített korábbi csillagot és a "Gomindan"-ként "oroszított" Kuomintang légiereje 12 ágú fehér csillagát is kapjuk. Ötfajta festésvariáció mellett hét különféle jelű gép megépítése lehetséges.

Már a rajzokon is látszik, hogy az ICM folytatja a makettezők gondolataiban való olvasást, hiszen a Tu-2 után itt is komoly szerepet kap a centroplánba épített és onnan a szárnyak kétharmadáig érő teherviselő elem. Ez leginkább a modellezők által épített gépek szárnykialakításához hasonlít. E nélkül a csaknem 60 centis szárny megnyugtató fixálása lehetetlen lett volna. Az én készletemben a szárnyak felső felülete kissé vetemedett volt. Itt volt szükség a legtöbb "szabás-varrás"- ra, meg tömítésre. A többi részlet szép. Annyira, hogy a géppuskákon még a gázelvezető cső is látszik. A matricák felhelyezéséhez feltétlenül szükséges matricalágyító, mert az eredeti, hullámlemezszerű borítást utánzó felszínre másként nem volna jó az aránylag nagy martica.

Nem állhatom meg, hogy leírjam, mennyivel jobb lett volna, ha legénységet is tartalmaz a dobozka. Ha majd egyszer elkészül a szovjet repülőtéri személyzet 1:72-ben is, egész szép diorámát lehet készíteni.

Nagyon elszánt makettezők elkezdhetik a szakirodalomban "Zveno-5" néven emlegetett változat megépítését, amely a TB-3 szárnyai alá függesztett két I-16 -ból állt. Bár a türelmesebbek megvárhatják míg 72092 katalógusszámmal jelölt "Zveno"-t, amelyet az interneten az ICM ígért erre az évre.

Az összeállítási útmutató:
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.

A matricaív:

Az ICM 72093 katalógusszámú, igazából három makettet tartalmazó készlet dobozának felbontása után a következő dolgok jutottak eszembe:
- Akinek az a mazochista ötlete támad, hogy ezt a sajátos együttest szeretné a polcára feltenni, nem baj, ha tisztában van e csodálatos "trojka" hibáival.

Kezdjük az elején. A Zveno /fordítják "őrs"-nek, "csoport"-nak sőt "raj"-nak is/ a mai precíziós fegyverek korai, sajátos, szovjet megoldása a '30-as években és a '40-es évek elején. Lényege a kor legnagyobb, sorozatban gyártott szovjet repülőgépére két vagy több vadászgépet rögzítettek. (Volt ennél nagyobb, egyetlen példányban a hatmotoros "Maxim Gorkij"! Igaz, nem sokáig volt egy darab, mert rövid életét több darabban fejezte be.) Három ilyen típus volt úgynevezett "parazita-vadász". Ezek a Polikarpov tervezte I-16 5. variációja és másfél fedelű I-5, a legendássá vált I-15 elődje, illetve a Grigorovics-féle I-Z (I-zet) vadászgép. Érdekességként említem, hogy ez utóbbi gépen előbb 63, később 76 mm-es HSN ágyút próbáltak rendszeresíteni. Ez nem vicc! Nos, a TB-3-ra függesztve egyrészt elláthatták a nagyméretű és eléggé lassú bombázógép védelmét, illetve a kishatósugarú gépek /I-16/ innen indulva 2 db 250 kg-s bombát vihettek és pottyanthattak célba. E célra találták ki a "Zveno"-kat. Gyakorlatban 1941-ben több alkalommal kerültek bevetésre. Először a román Constanţa kikötője ellen, majd a mamaiai tengeri bázis ellen vetették be ezeket, később a Krím-félsziget védelmében és a Dnyeper hídjain átkelő német csapatok ellen.

A mi makettünk a "Zveno-SPB" büszke elnevezést viseli. Ez az elnevezés a szakirodalom szerint nem létezik. Ugyanis a "Zveno"-kat számozták, összetételük alapján. Az igaz, hogy létezett TB-3-ból és szárnyai alá függesztett 2 db I-16-ból álló "Zveno". Ez volt a "Zveno-6".

Csak itt kezdődnek a bajok:

1. A TB-3, ami a dobozban található a TB-3-4M-17F, a "Raták" pedig az I-16-os 24. variációi. Ezzel szemben az eredeti "Zveno" két I-16-5. és egy TB-3-4AM-34RN volt, amelynek:
a. orr-lövésztornya teljesen fedett volt,
b. erősebb motorral rendelkezett,
c. négyágú légcsavarral volt szerelve,
d. tömör kerekekkel a futóműben, /ez van - igaz hibásan - a makett dobozában!/ az eredetileg küllős változat helyett, bár ezt feljavító készletben /lásd Takács Zoltán e témában olvasható írása!/
e. fix farok-kerékkel rendelkezett a makett dobozában található farokcsúszó helyett.
f. ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a hordozó TB-3 motorburkolata /-34RN/ teljesen eltér a kapott -17F motorburkolatától (pl.: a burkolat alá "bújtatott" kipufogók), akkor végig kell gondolnunk, ne kezdjük-e inkább a kötélhurkolás gyakorlását a nyakunkon. Ráadásként még itt van a "Rata" is.

2. Az I-16 pedig a korai 5. variáció a kapott 24. variációval szemben.
a. A csillagmotor, ami a makettben szereplő 1100 lóerős M-63 motorral szemben, egy M-25-ös volt, 700 LE-vel. (Bocs, de nem számoltam át a mai SI-s mértékegységre!)
b. Az eltérő motor eltérő maszkot is feltételez, azaz szemből a makettünkben szereplő gép motorházának frontja teljesen más képet mutat. Az "igazi" az 5.variáció maszkja sima. Nincs rajta semmiféle plusz beömlő nyílás, sem géppuska torkolati nyílás - a 2 SKASZ géppuskát ez a verzió a szárnyain viselte. Így ezeket le kell csiszolni, el kell tömíteni.
c. a kabin zárt volt, így a mellékelt rövid kabintető nem jó, rövid.
d. a makettben szereplő célzó berendezés helyett célzó távcsövet használtak. Az, amit akkortájt alkalmaztak, a kabin eleje és a motorház kezdete között fél távolságig előrenyúlt. Ez volt a kabintető egyik csúszósínje is.
e. Mivel pedig a kabin úgy lett zárt, hogy az egész kabintető egy sínen hátrahúzható volt, ezeket a síneket is elő kell állítanunk a két I-16-on.
f. Mondanom sem kell, a motorház felső felületén található, rombusz alaprajzú alakzatokat is le kell csiszolnunk...meg hogy a kipufogók kivezetései sem fektetett "0" alakúak, hanem keskeny vízcsepp alakot formáznak...
g. ...ráadásul a motorburkolat a gép törzse felé erősebben szűkül, mint a 24. variációnál.

Az egyetlen teljesen hibátlan része ennek a makettnek a 4 db 250 kg-s bomba.
A matricák egyetlen gép, az 5-ös elkészítését teszik lehetővé. A csillagok felrakásához, mivel hullámlemezt imitáló felületre kerülnek fel, ajánlom matricalágyító használatát.

Mindent összevetve, akinek mániája a sztálini Szovjetúnió Vörös Légiereje, annak mindenképpen meg kell szereznie a fent említett alkatrésztömeget. Az ICM több változat legyártásával is fenyegetőzik, lásd a Fabulis katalógusát "Aviamatka" és "Zveno-2" címszó alatt! Arra viszont nincs garancia, hogy a meglévő TB-3 erősebb /34RN/ jelű változatát tartalmazzák a dobozok. Az igaz, hogy ennyi hiba kijavításához csak az fogjon hozzá, akinek megfelelő infója van a "Zveno"-król. Ja, és ennyi pénzért (12-14 ezer közötti az ár itthon!) akár lehetett volna pontos is a makett. A TB-3-ról az interneten is szerezhettek anyagot, fotókat is. El lehetne készíteni azt a TB-t is, amelyik egy T-70-es könnyű harckocsit cipelt a főfutói között.

Addig is, míg el nem készültök a "Zveno"-val, "FEL A FEJJEL, AMÍG VAN!"

Pintér György