Berlin B-9 (8-341)

Ezt az egy példányban készült kísérleti repülőgépet rendkívül szilárdra építették, mivel 22 g-s túlterhelések vizsgálatára készült. Ehhez a csúcsértékhez a program már nem jutott el, mivel a hozzá szükséges Messerschmitt Me P 2 állítható légcsavar beépítését csak 1944-től tervezték, s már nem is került sor rá. A pilóta fekvő helyzete számos problémát okozott, különösen a fontos ellenőrzőműszerek láthatósága tekintetében. Ezt egy tükör használatával oldották meg, amiben le lehetett olvasni a műszereket. A B-9-et 1943. elejére tudták befejezni, s ugyanezen év augusztusától próbálták ki.

B-9 (8-341)

Típus: Kétmotoros túlterhelés-kísérleti gép.
Szárny: Szabadonhordó alsószárny. Egyrészes, teljesen fa szerkezet két főtartóval és egy, a törzs alatt átfutó lenyíló féklappal.
Törzs: Acélcsőváz alakadó fabordákkal és vászonborítással. Az orr-részt üveglapokkal borított körkilátású kabinként alakították ki.
Vezérsíkok: Külső merevítésű fa vezérsíkok. A trimmelésre használt vízszintes vezérsíkot támasztódúcok rögzítették a törzshöz.
Futómű: Hagyományos behúzható futómű. A főkerekeket és a szárakat a Bf-108-ról vették át, ezeket kézi erővel lehetett a hátrafelé behúzni motorgondolákba. Merev farokkerék.
Motor: Két 105 LE-s Hirth HM 500 négyhengeres léghűtéses függő soros motor. Kéttollú merev légcsavarok. Az üzemanyag a főtartók közötti négy szárnytartályba tölthető.
Személyzet: Egy fekvő helyzetű pilóta a teljesen üvegezett kabinban.

B-9 (8-341)

fordította: Takács Zoltán
forrás: Kens-Nowarra: Die deutschen Flugzeuge